Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

6 BÉKÉS 1904. július'31. ben tehát normális lett a gyulai iskola. Az I. és II. osztályt Gyurcsák Márton (1817—24), a III. és IV. osztályt Pap László (1800—1836) tanította. E nor­mális iskolában a latinból elvégezték az 5 declina- tiot, a camparatiokat, a rendes és rendhagyó con- iugatiot, 14 praeceptumot, némely fabulák exposi- tióját synthetice és analitice, ezeken kivül a deák ortographiát. Nyilvánvaló, hogy ama kor normális iskolái valóságos latin iskolák voltak. A katholikus iskolákban az érvényben levő Ratio Educatonis értelmében csak a falusi népisko­lákban nem tanították a latint. A városi iskolákban mindenütt tanították. A négy osztályú nemzeti minta­iskolákban, az úgynevezett normális iskolákban, ren­des tantárgy számba ment a latin nyelv. Ez volt az oka, hogy a tanítás következő foka, a gramma­tikai iskola csak három évfolyamot ölel föl, holott a régi kis gimnáziumok négy osztályból álltak. Igen, mert a Ratio Educationis előtt nem volt szabályozott tanügyi szervezet; a gimnáziumokba fölvettek olya­nokat is, akik csak írni olvasni tudtak. Mellesleg jegyzem meg, hogy a 3 évig tartó grammatikai iskolát a stílust és ékesszólást tanító, két évfolyamos gim­názium folytatta s az ugyancsak két évfolyamos filozófiai kursus befejezte. De térjünk a gimnázium ügyére. Létesítésének eszméje egy pillanatra sem halványult el, a vágy utána nem fogyatkozott meg, sőt gyarapodott. Gyula város szolgabirája, Tomcsányi Kristóf, nagyban lelkesedik, buzgólkodik érte. Már 1818-ban, az elemi iskola kibővítésére történt adakozások alkalmával számosán kötelezték magukat, hogy ha a gimnázium létesül, kisebb-na- gyobb összeget, vagy megfelelő kamatot fizetnek. Ez ajánlat Tomcsányi szerint 5802 forintra rúgott. A kötelezőben a »magyar Gyulán felállítandó nemzeti iskola« van említve. A czél kétségkívül gimnázium létesítése volt. Braun József plébános tervezetet is készített a tanárok fizetésére és ellátására. E terve­zet szerint a tanárok a plébánián kapnak lakást és élelmezést. Nagyon érdekes Braun terve. Érdekességét emeli a benne foglalt adatok összevetése a jelen kor kívánalmaival, fizetési fokozataival. Álljon itt Braun planumának e része egész terjedelmében. A planum szerint leendő gyulai kisebb gimná­ziumba jövendő papi rendű professorok tartása iránt ez a declaratio. (Folytatás következik) A „Gyulavidéki rom. kath. néptanító egylet“ Gyulái, 1904. augusztus 8-án, reggel 8 órakor tartja rendes közgyűlését a belvárosi iskola eme­leti helyiségében. A gyűlés főbb pontjai a követ­kezők : 1. Elnöki megnyitó, tartja Kny Antal ez. kanonok, egyleti elnök. 2. A kath. szellemű ne­velés fontossága napjainkban. Értekezés, előadja Székely Lajos. 3. Tanügyi értekezés, tartja Nickmann Rezső. 4. Pénztári jelentés, előterjeszti Takácsy Lajos. 5. A segélyalap uj szabályzatának ismer­tetése. 6. Indítványok és időközben felmerülő ügyek. 7. A bókósvármegyei muzeum megtekintése. Délben diszebéd tartatik a Göndöcs népkerti pavilion dísz­termében, hol a gyűlésen résztvevők Kny Antal elnök szívesen látandó vendégei lesznek. A békési ev. ref. főgymnázium 1903—1904. tanévi értesítőjében Osváth Ferencz igazgató rész leies beszámolót ad a múlt tanév iskolai viszonyai ról. Az értesítő vezető czikke a főgimnázium épí­tésének története az igazgató tollából, melyet az intézet uj monumentális épületének 1903. október 21-én tartott felavató ünnepélyén olvasott fel. Az újonnan kifejlesztett főgimnáziumban a tantestület még nem volt teljes, az igazgatóval együtt 8 ren­des és 3 helyettes tanár és a felekezetek hitoktatói látták el a tanítást, A tanulókra vonatkozó statisz­tikai adatok szerint az intézet népessége igen gyér és ami szinte aggasztó, az alsóbb osztályok feltű­nően csekély tanulói létszáma miatt nem is lehet remélni, hogy az intézet látogatottsága emelkedni fog; sőt ha figyelembe vesszük, hogy a gyulai és nagyszalontai főgimnáziumok a közeljövőben kifej­lesztetnek, fólős, hogy teljesülni fog azon aggodalma, akik a békési főgimnázium kifejlesztésekor annak tanulók nélkül való szükölködését helyezték kilá­tásba. A tanulók száma volt az í. osztályban 38., a II. osztályban 30., a III. osztályban 28., a IV. osztályban 19., az V. osztályban 21., a VI. osztály­ban 19., a VII. osztályban 15., a Vili. osztályban 15., vagyis összesen 185. Ezek közül származásra nézve helybeli 128., megyebeli 29. és más megye­beli 28; anyanyelvre nézve 174 magyar és 11 oláh ; vallásra nézve 102 ev. ref., 41 rom. kath., 21 izr., 17 gör. kel. és 4 ág. hitv, ev. Előmenetelre nézve nézve jeles osztályzatú 13, jó osztályzatú 26, elég­séges 114, egy tárgyból elégtelen 11, két vagy több tárgyból elégtelen 21. Érettségi vizsgálatra jelent­kezett 15 tanuló, akik közül jelesen érett 1, jól érett 3, egyszerűen érett 7, javító vizsgát tehet 1, ismétlésre utasittatott 3. A főgimnáziumi önképző­kör dr. Haraszti Sándor tanár vezetése alatt 59 tag­gal, 14 rendes és 3 nyilváuos ülést tartott. A jövő tanévre a beiratások szeptember 1. 2. és 3. napjain fognak megtartatni. Uj Óvónő. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a kondorosi állami kisdedóvodához óvó­nővé, Jancsovics Petronella okleveles óvónőt ne­vezte ki. Hírek. Dr. Lukács György — kamarás. A Budapesti Közlöny szerdai száma a következő kinevezést közli: ,0 császári és apostoli királyi Felsége, Lukács György dr. Békósvármegye főispánjának a kama- rási méltóságot díjmentesen legkegyel mesebben ado­mányozni méltóztatott.“ A hivatalos lap e hire, a melyben a magas udvari méltóság adományozásá­val nemcsak a régi nemesi származás elismerését hanem az egyéni kiválóság és igaz érdemek kitüntetését látjuk, őszinte örömet okozott az egész vármegyében és a közszeretetben álló főispánt a kamarási arany kulcs elnyerése alkalmából min­denfelől nagyon sokan keresték fel üdvözlésükkel. A közigazgatási bizottság augusztus havi ren­des ülését jövő hó 8-án fogja tartani. Kinevezés. A pénzügyminiszter a szeghalmi m kir. adóhivatalhoz György Dénes szentgotthárdi adótisztet adóhivatali ellenőrré nevezte ki. Közkórházi bizottság ülése. A vármegyei köz­kórház bizottsága dr. Daimel Sáudor vármegyei fő­jegyző elnöklete alatt tartott ülésen dr. Kun Pál helyettes kórházi igazgató rendszerinti jelentését, tudomásul vette, úgyszintén tudomásul vette a bel­ügyminiszternek a kórház államosítására, a családi és koloniális ápolásra vonatkozó elutasító rendele- Itteit. Ezenkívül több folyóügyet tárgyalt még. Főispánunk Amerikában. A saint-louisi világ­kiállítással kapcsolatban, az idén a szabad Amerika földjén tartják meg az interparlamentáris konfe- rencziát, melyen az összes müveit nemzetek kép­viselői résztvesznek. A konferenczián közéletünk számos kitűnőségével lesz képviselve Magyarország is és a magyar csoportot gróf Apponyi Albert fogja vezetni, akit társaival együtt ünnepélyesen készül fogadni az Egyesült államok népe és az amerikai magyarság. Mint értesülünk, a konferen- cziára dr. Lukács György, vármegyénk főispánja is átmegy Amerikába, a hova jövő hó vége felé indul el. Zsinati küldöttek. A békés-bánáti ev. ref. egy­házmegye kötelékébe tartozó egyházak által az ez évi zsinati képviselőkre leadott titkos szavazatokat a múlt pénteken bontotta fel Gyulán az egyház­megye küldöttsége. A szavazás eredménye az, hogy a f. évi. november hó 10-re egybehívandó országos református zsinatra egyházmegyei képviselőkul az egyháziak közül rendes tagoknak: Dombi Lajos esperes gyulai és Garzó Gyula gyomai lelkész tanácsbiró, póttagnak Futó Zoltán lelkész, egyház- megyei főjegyző, a világiak közül pedig rendes tagoknak: Fekete Márton kir. tanácsos, egyház- megyei h. gondnok és Baksa Lajos dr. tanácsbiró. póttagnak Szegedi Kálmán dr. választattak meg. Szabadságon. Dr. Liszy Viktor kir. ügyész négy heti szabadságra utazott. Távollóte alatt Tóth Ferencz kir. alügyész helyettesíti. — Heks Miksa törvényhatósági m kir. állatorvos 4 heti szabad­ságidejét holnap kezdi meg s ezen ilő alatt Sál Gyula városi s járási állatorvos fogja őt helyette­síteni . Nyugdíjazás. A községjegyzői nyugdíj választ­mány pénteken délután dr. Daimel Sándor várm. főjegyző elnöklete alatt tartott ülésén dijjárulókok kivetésén kivül foglalkozott Vangyel Szilárd Oros­háza község főjegyzőjének nyugdíjazásával, s őt saját kérelmére, miután a 70-dik életévét betöl­tötte, 29 évi szolgálat után évi 2808 koronával folyó évi október hó 1-tól kezdve nyugdíjazta. A mezőberényi kisgazdáknak 20000 korona kölcsönt adott Tallián Béla földmivelésügyi minister a mezőberényi hitelszövetkezet utján a beruházási törvény alapján. Ezen kölcsön visszafizetési határ­ideje öt esztendő s részben- szarvasmarha tenyész- rnyag beszerzésére, részben a tejszövetkezet támo­gatására van engedély ezve. Sertészárlat Gyulán. A nagy hőség újabb köz- gazdasági veszedelmet vont maga után. A sertésvész újra kitört Gyulán, minek következtében a város zárlat alatt áll; a pénteki sertéspiaczot már nem tartották meg. Tantalusz kínjaira van kárhoztatva az egész vegetáczió. A most lezajlott hót folyamán csaknem naponta szépen elborult a láthatár, olykor-olykor meg is eredt az eső, de egyszer sem tartott tovább 10—15 percznél és a következő órában nyoma sem maradt a csapadéknak. Gazdaközönségünk két­ségbeesése már valóságos apáthiává fokozódott, búzán és árpán kivül, amely a cséplés és nyomta­tás előhaladtával mindinkább összezsugorodik, úgy, hogy az összeredményt illetőleg gyenge közép ter­mésűnek minősíthető, nem lesz semmi, a tengeri napról napra pusztul, a vetemények elsültek, ka­szálók, legelők megsemmisültek, úgy, hogy már a kánikula közepén valóságos takarmányinségnek né­zünk eléje. Az e3Ő, ha lesz is, majdnem mindenre elkésettnek mondható, de a raeteorologia még el­késett esőre sem nyújt kilátást. Halálozás. A gyulai kir. törvényszéknek gyá­sza van. Szabó János irodatiszt, aki egy hó óta szabadságidejét vette igénybe s azt Drágcsékén lakó vejénél és leányánál töltötte el, folyó hó 28 ikán meghalt. A boldogult a kir. bíróságok szervezésekor lépett a törvényszék szolgálatába s 33 évre terjedő hivataloskodása alatt mint tehetséges, szorgalmas és pontos hivatalnok közbecsülésban állott. Egy évtized óta gyakran gyöngélkedett, sok családi csapás is sújtotta a jobb sorsra érdemes rokonszenves, derék embert. Hulláját Drágcsékéről hazaszállították Gyu­lára s tegnap délután temették el közrészvóttel a ref. temetőben levő családi sirkertben. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özvegy Szabó Jánosnó szül. Szőlősy Julia úgy a maga, mint leánya: Margit férj. Parti Józsefnó férjével és gyermekeikkel Mariska és Erzsikével; özvegy Yégh Józsefné szül. Szőlősy Mária, Szőlősy Ferencz ne­jével Neubauer Albinnal és gyermekeikkel ; Denhoff Antal és neje Kotlechner Hermin gyermekeikkkel, valamint számos rokon nevében is mély fájdalommal tudatják a leggyöngólebbeu szerető jó férj, apa, após, nagyapa, sógor, rokon és jó barátnak: Szabó János gyulai kir. törvényszéki irodatiszt életének 51-ik, második boldog házasságának 11-ik évében, két heti súlyos szenvedés után, julius 28-ik napján bekövetkezett gyászos elhunytát. A felejthetetlen drága halott julius 29-én délután 3 órakor fog be­szenteltetni, amikor is Gyulára szállítás után 30-án délután 4 órakor a gyászházból a róm. kath. anya- szentegyház szertartása szerint fog az újvárosi ev. ref. temetőben a családi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 31-én reggel 8 órakor fog az egek Urának bemu- tattatni. Drág-Cséke, 1904. évi julius hó 29-én Emléke legyen áldott ! Halálozás Városunk legidősebb asszonya volt özv. Seres Andrásnó Vadas Sára, ki folyó hó 24-én 92 esztendős korában halt meg. A magas kort ért és késő aggkorig életerős derék asszony halálát gyermekein, unokáin és dédunokáin kivül kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése hétfőn délután volt nagy részvéttel. Nyugodjék békében ! A posta köréből. Újabban igen nagy számmal jelentkeztek posta- és távirdagyakornoki állások elnyeréséért ifjak, akik a létszám betöltése foly­tán már nem vehetők fel. Hogy az illetőket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom