Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

XXXVI. évfolyam. 28-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ___________ 10 K — f Fe l évre.............. ...__ 5 K — f Év negyedre.............. ... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1904. julius 10. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szel­lemi részét illető közlemények, hir­detések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. RODOKY ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: KÓHN DÁVID. Megyegyülés előtt. A törvényhatósági bizottság szerdai rendkívüli közgyűlésén több fontos ügy ke­rül tárgyalásra. Ezek között első' sorban a vármegyei alkalmazottakat, de az egész vármegyét is érdekli a vármegyei alkalmazottak javadal­mának rendezéséről szóló törvény végrehaj­tása. Az egyes alkalmazottak állásuknak és szolgálati idejüknek megfelelő fizetési osztá­lyokba és fokozatokba osztandók be ; ennek megfelelő javaslatot terjeszt az állandó vá­lasztmány a közgyűlés elé, egyszersmind ja­vasolja, hogy a tiszteletbeli alügyész részére eddig tiszteletdijul folyósított gyakornoki ja­vadalom eredeti rendeltetésére visszautaltas- sék, a vármegyénél egy alügyészi állás szer- veztessék és addig, inig a határozat jóvá- hagyatik, a tiszteletbeli alügyész tiszteletdija a felszabaduló 1 %-os közigazgatási pótadó terhére folyósittassék. A törvény értelmében a vármegye közigazgatási és gyámhatósági kiadásai jövőben egészen a belügyi tárcza terhére utaltatnak, miből kifolyólag a köz­úti, gyámpénztári és katonabeszállásolási ala­poknak eddigi hozzájárulása, valamint az 1 %-os közigazgatási pótadó jórészben fel­szabadulnak. Erre vonatkozólag az állandó választmány javasolja, hogy az alapok a to­vábbi hozzájárulástól felmentessenek, a pót­adó felszabaduló része pedig a házipénztári hiányok fedezésére, ami pedig azután fenn­marad, y4-ed részben a házi tartalékalap, %-ed részben a tiszti nyugdíjalap gyarapítására for- dittassék. Végül a vármegyénél alkalmazva levő dijnokok helyzetének javítása érdekében azt javasolja, hogy a 12 dijnoki állás közül négy irnoki állásra alakíttassák át. A jegyzői magánmunkálatokról alko­tandó szabályrendeletre nézve a békésmegyei jegyzői egyesület terjesztett be javaslatot, amelyben foglalt díjtételek általában mérsé­keltek és a közlakosság érdekeit figyelembe vevó'k, azért azokat csekély eltéréssel az állandó választmány elfogadásra ajánlja. A beruházási törvény végrehajtása során a vármegyei úthálózatból az 1905. évre kilo­méternyi vonal kiépítésére kap a vármegye állami támogatást és most határoznia kell a vármegyének, hogy e támogatást mely utakra használja fel. E fontos kérdésben beható tár­gyalást folytatott az állandó választmány és annak alapján javasolja, hogy e hozzájárulás terhére 1095. évben az Orosháza—gádoros - nagyszénási ut (22 km.), továbbá a gyula— kigyósi útnak az ujkigyósi állomástól a trans- versális útig terjedő szakasza (13 km.), végül a gyomai Ilidtől Gyoma községig terjedő 2 km. szakasza és a gyomai Körös-hid építtes­sék ki, a gyula—kigyósi ut Gyuláig terjedő szakaszának kiépítése pedig 1906. évre irá- nyoztassék elő. A törvényhatóság feliratára a kereske­delemügyi m. kir. miniszter hozzájárult ahhoz, hogy a vármegyének az államépitészeti hiva­tal kiadásaihoz való hozzájárulása az eddigi 4000 koronában állapíttassák meg és igy a vármegye tervezett fokozottabb megterhelése elesik. A honvédhadapródiskolai alapítványi helyre az állandó választmány az egyedül pályázó Schröder Dénes gyulai ifjú kijelölé­sét javasolja. A gyulavárii hid építéséből kifolyólag a vállalkozó czég 14060 korona erejéig pert inditott a vármegye ellen, mely per során 8000 koronás összeg fizetésére egyezség jött létre, amely egyezségnek jóváhagyását véle­ményezi a választmány, miután a követelés ezen része megilleti a vállalkozókat. Az 50 pontból álló tárgysorozat többi részében helyi vonatkozású és kisebb jelen­tőségű ügyek kerülnek elintézésre. A vármegye közgyűlésének tárgysorozata. (julius 13-án.) 1 Gróf Tisza István ministerelnök köszönőirata, a Il-ik Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítását elrendelő kir. kézirat kibocsájtása, a parlament ren­des működésének helyreállítása és a vasúti sztrájk elfojtása stb. alkalmából a törvényhatóság által hozzá és az összkormányhoz intézett feliratokra. 2 Thaly Kálmán köszönőirata, a törvényható­ság üdvözlő feliratára, amelyet a Il-ik Rákóczi Fe- rencz hamvaiuak hazaszállítása ügyében rendelkező kir. kézirat megjelenése alkalmából, a Rákóczi kul­tusz megteremtése terén szerzett érdemeiért inté­zett hozzá. 3 M. kir. belügyminister ur rendelete a várm. alkalmazottak fizetésrendezését tárgyazó 1904. X. t.-cz. végrehajtása ügyében. 4 M. kir. belügyminister rendelete a községi jegyzők által végezhető magánmunkálatokra vonat­kozó várm. szabályrendelet megalkotása ügyében. 5 Kereskedelmi minister ur határozata az állam építészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való hozzájárulás tárgyában. 6 Kereskedelmi minister ur rendelete, a beru­házási törvény értelmében az 1905-ik évben a vár­megye területén kiépítendő utakra vonatkozó intéz­kedések megtétele iránt. 7 Kassa szab. kir. város körirata II. Rákóczi Ferencz, Zrínyi Ilona és gróf Bersényi Miklós ham­vainak Kassán leendő elhelyezése ügyében. 8 Vasvármegye törvényhatósági bizottságának A mostani Csaba telepítése.* Dr. Karácsonyi János. (Folytatás és vége.) Megismervén ekként azon férfiakat, akik­nek Csaba megtelepítése köszönhető, lássuk azo­kat, a kik Csaba rég parlagon heverő földjeibe az ekét újra beleakasztották, szénafüvét levágták s lassan-lassan verítékükkel e földet újra lak­hatóvá tették. A mai Békéscsabának első 1717-iki telepü­lői voltak : Bánczki György, Behán András Fazekas György, Kökény, másként TrnkaGyörgy Menáros Pál, Tót Máté, Tót Mihály és Veres Pál. Lehet, hogy még Molnár János és Juhász György is közibük tartoztak, de biztosan nem tudjuk. 17x8-ban telepedtek le Csabán a már fenn is említett Hegedűs Tamás, á kit 1718-iki * * Felolvasás a csabai múzeum egyesület közgyűlésén junius 26-án. hivatala után pár évig Biró Tamásnak is hívtak. Trczka János, Csicseli Péter, Csipán István, Holló, másként Kovács György, Kozma, (Kosznó) András és Szikora Tamás. 1720. első felében az itt emlitettekkel együtt már 56 család lakott Csabán. A két összeirásból ezeknek vagyoni állását is pontosan megállapíthatjuk. A lakosok neve Hány pozsonyi mérős szántó­földje van ? Hány kaszásnyi ka szálója ? Hány ökre? | Hány tehene? | Hány lova? í Hány sertése? | Bánszki György 78 21 2 1 1 Bárány Pál 9 3 2 2 — 3 Behán Mihály 24 12 4 — — 5 Botyánszki György 24 5 4 3 — 1 Brezni Mátyás 2 4 — — — — zsellér Csipán István 9 — — — — — Csicseli Péter 9 8 2 — — — Darida Mátyás 3‘5 21 — — — —• Darida Lukács 24 8 — — Dohányos Jakab 9 8 — — — Dolna Pál 2 8 zsellér Domovszki Márton 24 4 2 1 — 1 Fazokas György Fekete Márton Hegedűs Biró Tamas Hidai Lukács Janovszki Pál Kardos János Kovács György Kovács Márton Kovács Mátyás Kozma András Krisanof Jakab Kuracsik György Likerecz György Machnicz György Maczó Mihály Makovszki György Mészáros Mátyás Mikusik János Mitkó Márton Mokos Mátyás Molnár Illés Molnár Márton Palovics János Prisztavok György Resetár Lukács Sárai András Sipka Jakab Simon András 6 6 2 _ 9 12 — 1 — — 18 6 4 2 — 6 12 4 — — — — 36 5 4 2 2 10 4 — 3 — — 24 8 4 2 — 5 15 4 2 2 — 2 34 5 — 2 — 3 6 6 2 1 — — 6 3 2 — 2 — 24 — — 2 — 2 12 7 — 1 2 — 2 4 2 2 — 2 15 13 6 — 1 — — 2. 15 — 2 1 — — 12 3 2 1 — — 51 9 4 1 2 3 18 7 2 2 — 0 0 12 7 — 1 — — 15 3 4 2 — 2 12 Q 3 O — 1 — — 12V4 Z 4 _ — — — 24 1 7 — — — — 7% 4 — — — — 1720okt. zsellér 1720 okt. zsellér Sirolittc) ha!ha™okst °rr;vo' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) v 244 1— 52 Xjapvunlr mai száma, ÍO olcial.

Next

/
Oldalképek
Tartalom