Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
4 BÉKÉS 1904. julius 3. A vármegyei tisztviselők fizetésrendezését czélzó 1904. évi X. t -ez. végrehajtásáról szóló belügyminiszteri utasítás a napokban jött le a vármegyéhez. Ezen utasítás értelmében a vármegyei tisztviselők az állami fizetési osztályok és fokozatokkal — a pótlók tekintetbe vételével — teljesen azonos fizetési osztályokba és fokozatokba osztattalak s az igy elkészített beosztás alapján a vármegye közgyűlése határozatilag megállapítja az egyes tisztviselők illetményeit. Az igy megállapított illetményekről azután a belügyminiszterhez kimutatást küldenek s jóváhagyás után a javadalmazás- többletek még julius hóban ki fognak utalványoztad és pedig január hó 1-től kezdődőleg visszamenőlegesen. A törvény 9. és 14. §-ai értelmében ezután az összes vármegyei alkalmazottaknak e törvényben megállapított illetményei kizárólag az állampénztárból fognak fedeztetni, ami egyértelmű azzal, hogy ezen alkalmazottak illetményeihez eddig nyújtott vármegyei hozzájárulások felszabadulnak és a vármegyék rendelkezésére bocsáttatnak. Az említett végrehajtási utasítás tüzetesen meghatározza, hogy az egyes állások melyik fizetési osztályba Boroztatnak, valamint megjelöli azt is, hogy az ezen állásokban töltött bizonyos számú szolgálati évek után melyik fokozatba helyezendő az illető tisztviselő. Ezen rendelkezések figyelembe vételével a kir. számvevőség már össze is állította az uj fizetésekről a kimutatásokat, melyeket f. hó 13-án tartandó rendkívüli vármegyei közgyűlésen fognak tárgyalni s az itt megállapított fizetéseket jóváhagyás vegett a belügyminiszterhez felterjeszteni.. A közgyűlés elé beterjesztendő beosztás szerint az egyes tisztviselők a következőképen lesznek a fizetési osztályokba és fokozatokba beosztva : VI. fizetési osztály 2-ik fokozatába: dr. Fábry Sándor alispán ; VII. fizetési osztály 2-ik fokozatába : Jancsovics Péter árvaszéki elnök, 3-ik fokozatába : dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza fő ügyész, Vili. fizetési osztály 2-ik fokozatába : dr. Zöldy János főorvos, Rohoska Mihály, Ambrus Sándor, Popovics Szilveszter, Lukács Endre, Csánky Jenő főszolgabirák, Sárossy Gyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos árvaszéki ülnökök; 3-ik fokozatba : dr. Berthóty István I. aljegyző, dr. Wieland Sándor, Seiler Elek főszolgabirák, Sinszky Fereacz árvaszéki ülnök ; IX. fizetési osztály 2-ik fokozatába : Kiss László II. aljegyző, Yangyel Sándor, Popovics Viktor, Jantyik Mihály, Baross Dezső szolgabirák ; 3-ik fokozatba: dr. Konkoly Tihamér III. aljegyző, Antalóczy Nándor levéltárnok; X. fizetési osztály 2-ik fokozatába : Salacz Perencz szolgabiró, dr. Berkes Sándor alorvos, dr. Kun Pál, dr. Szondy Lajos, dr. Prey Géza, dr. Steiner Zsigmond, dr. Déry Henrik, dr. Nussbaum Károly, dr. Eisler Vilmos járási orvosok, Denhoff Antal árvaszéki nyilvántartó, Beke Géza kiadó, Kulizsák Ferencz irattárnok, Páy Leontin iktató, Major István árvaszéki iktató ; 3-ik fokozatba : Schmidt Iván árvasz. jegyző, dr. Debreczeny Lajos, dr. Jeszenszky Elek, Moldo- ványi János szolgabirák (180—180 kor. személyi pótlékkal), Török Gábor, Debreczenyi Károly kezelők ; XI. fizetési osztály II. fokozatába : Ventilla György, Denhoff István, Eodreffy György, Nóvery József, Gyöngyössy Sándor, Nádházy Lajos központi írnokok, Leindorfer Mór, Atyimovics István, Csornák István, Reisner Sándor, Lengyel György, Sinkovic8 István, Keresztesi Kálmán, Viczián Mátyás, WeÍ8z Ármin, Kubik Gyula, Gyóji Miklós, Merksz Rezső, Huszka Dénes járási Írnokok ; 3-ik fokozatba: Dubányi László, Ötvös János, Magdich Nándor központi Írnokok, Bálint Perencz, Blasko-j vies János, Erdélyi Sándor, Tóth Kálmán, Braunn Károly, Kiss Kálmán járási Írnokok, Kaudersz G. Sándor kőnyomdász. A közigazgatási gyakornokok közül dr. Kóhn Mór, Melis István az 1600 koronás, dr. Kormoss Emil, Margonyai Gyula az 1300 koronás és dr. Sál József az 1000 koronás segélydij fokozatokba osztatnak. A vármegyei házfelügyelői és kapus altiszti minőséget nyernek, előbbi 1200 korona, utóbbi 1000 koronás fizetéssel. A vármegyei hivatalszolgák szolgálati évek arányában 600, 700, 800 és 900 koronás fizetést nyernek. Úgy a tisztviselők, mint az altisztek és szolgák az állami lakpénzeket kapják s valamint az államnál, úgy a megyénél sem kapnak lakpónzt a gyakornokok. Általában véve a fizetési osztályokba való sorolás, az árvaszéki jegyzőt és négy szolgabirót kivéve, akik kevesebb javadalommal fognak birni, de a különbözetet személyi pótlék czimén kapják, nagy örömet és megelégedést fog kelteni a vármegyei tisztviselők körében s egyes állásokra nézve a fizetésrendezés, az államiakkal összehasonlítva, rend kívül kedvező. Különös kedvezménye a törvénynek, — ami egyébként az állami pótléktörvényben is meg van — hogy az egy fizetésben egy folytában töltött szolgálati idő úgy számittatik, mintha a törvény tartama alatt telt volna el, mely kedvezmény épen csak az államosított vármegyei pénztári és számvevőségi tisztviselőktől vonatott'meg, kik elveszítették azt a szolgálati időt, melyet 1904. január 1-eje előtt egy fizetésben töltöttek s igy az államosítással rendkívüli hátrányt szenvedtek fizetésben és elhaladásban egyaránt. A megyének fizetésrendezésénél épen úgy, mint az állami pótléktörvénynél csak a 2-ik és 3-ik fokozatok töltetnek be egyelőre s igy az l-ső fokozatba beosztás nem is történt. Uj kórházi orvos Lukács György főispán a dr. Apáthy Károly lemondása folytán üresedésbe jött egyik kórházi segédorvosi állásra dr. Mannheim Zsigmond ottlakai községi orvost nevezte ki. A honvédség köréből. Winternitz Miksa és Székely Zsigmond orvostudorok a gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez segédorvosokká neveztettek ki. A sorozás összeredménye. Befejeztettek a vármegye összes járásaiban a sorozások. A végeredmény a következő: az állításra kötelezettek száma volt az egész vármegyében : 5607. Ezek közül besoroztatott az ujonczjutalék javára 1625, a póttartalékba 183. Az állítási lajstromba felvett állitás- jkötelesek közül visszahelyeztetett 2379, fegyver- képtelennek találtatott 658, a fősorozástól távol maradt 583, teljesen ismeretlen volt 157. A gyulai nó'egylet mait vasárnap délután tartotta rendes évi közgyűlését az árvaház emeleti dísztermében gróf Wenckheirn Frigyesné elnöklete alatt. Megelőzőleg délután 3 órakor „Te Deura“ Ivolt az árvaház kápolnájában, melyet Gróh Ferencz prépost celebrált, s mely alkalommal az árvaházi uővérek többszólamú éneke méltó gyönyörűséget szerzett a kápolnát zsúfolásig megtöltő előkelő közönségnek. A „Te Deum“ végeztével a díszterembe vonultak az egyleti tagok, hol Fábry Mártonnó alelnök szivből jövő lelkes szavakkal üdvözölte az elnöklő grófnőt, ki az egyesületet 25 év óta fárad- hatlan buzgalommal, sok áldozattal és a szegények iránt résztvevő szívvel vezeti s az egylet magasztos czéljának betöltésében hervadhatlan érdemeket szerzett. Lelkesült éljenzés követte szavait s azokra gróf Wenckbeim Frigyesné megbatottan válaszolt, megköszönve a ragaszkodást, melylyel az egylet tagjai körülveszik s Ígérve a jövőben is a tőle telhető buzgó közreműködést. A pénztári számadások szerint s annak daczára, hogy az egylet a szegények segélyezésére múlt évben csaknem 3000 koronát fordított, tiszta maradványul 20693 korona 56 fillér tűnt ki s az összes alapítványok érintetlenül fenállanak. A rendes segélyezések összege havon- kint 160 koronában állapíttatott meg Sajnálattal vétetett tudomásul, hogy az egylet tagjai utóbbi időben némilesr megfogyatkoztak, s uj tagok gyűjtése határoztatott el. Felvétettek : Daimel Sándorné, Martos Józsefné, Biró Bélárié, Szabó Jánosné, Bucskó Korjolánné, Mérey Gyuláné, Takácsy Jozefa, Féhn Rezsőné, Karácsony Károlyné, Payer Béláné, Ku- tassy Józsefné, Kovács Imréné, Líszy Viktorné, Ruff Ferenczné, Schnörch Gyuláné, Novák Árpádné, Schvarcz Mihályné. Elfogadtatott elnöknő azon indítványa, hogy az évi jelentésben ezentúl a tagok teljes névsora közöltessék. November elején a szegények közötti szokásos ruhakiosztás és ‘20 szegény gyermek felruházása elhatároztatott s kimondatott, hogy a szokásos újévi üdvözletekből begyülő összeg fog e czélokra fordittatni. Az általános tisztujitás eredménye a következő : Elnök gróf Wenckheirn Frigyesné, alelnökök Fábry Mártonnó és Ferentzy Alajosné, pénztáros Hoffmann Mihályné, raktáros Somogyi Jánosné, orvos dr. Zöldy János, jegyző Székely Lajos. A számvizsgáló bizottság : Elnök Weisz Mór, tagok Dubányi Imréné és Berthóty Istvánná. A választmányi és védhölgyek: Ambrus Ilona, Billitz Vilmosné, Bodoky Károlyné, Bodoky Kálmánná, Bayer Mártonná, Dubányi Jánosné, Dut- kay Béláné, Fábry Sándorné, Jantsovits Emilné, Kalmár Mihályné, Kövér Malvin, Léderer Lajosné, Márky Jánosné, Moldovány Gyuláné, Popovics Jusztinná, Schröder Kornélné, Szénásy Józsefné, Weisz Mórné, Végh Józsefné, Végh Gábornó. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kovalszky Jenő mezőcsáthi kir. adótisztet a gyulai kir. adóhivatalhoz helyezte át Esküvők. Bálint Ferencz gyulai főszolgabiró- sági írnok tegnap vezette oltárhoz özv. Bauer Turóczy Miklós pályafutásából, társadalmi állásából latszik, hogy ő valóban alkalmas ember volt arra, hogy e vidéket megismerje, hogy a kincstári tisztviselőkkel érintkezésbe lépjen, tőlük falu-telepitésre engedélyt kérjen, települőket toborozzon és igy a mai Békés-Csabának megtelepitője legyen. Turóczy fő támogatójának Csaba megtelepítésében Strobai Jánost kell tekinteni. Ez, mint már neve is mutatja, szintén felföldi származású nemes ember volt, de 1717-ben, vagy már előbb is Aradon lakott s az aradi harminczad ellenőre volt. Biztosan tudjuk róla, hogy 1719 előtt a csabaiak javára az ő határukat Gerla felé nagyon kiterjesztette, a gerlaiaktól a Fábián-foka nevű értékes halas tót a csabaiak számára elvette s midőn a megyei hatóság a régi határokat helyre akarta állítani, az ellen tiltakozott, mert azt állitá, hogy neki, mint a földes ur, a királyi kincstár tisztviselőjének joga van a határok kijelöléséhez.10) Lehetetlen ebből észre nem venni azt, hogy Strobai a csabaiak iránt érdeklődött. Csak is ő mint aradi lakos tudhatta akkoriban, hogy az egykori aradi káptalan levéltára Gyulafehérvárra került s igy a régi Csaba határaira vonatkozó levelek ott találhatók. Az ő tanácsára folyamodott tehát a második csabai biró, Hegedűs Tamás társaival, Tóth Jakab és Terrzka János csabai lakosokkal együtt a királyi kanczelláriá- hoz, hogy ez utasítsa a gyulafehérvári káptalant a régi Csaba határjáró leveleinek kiadására. Ezt j a káptalan 1718. október 23-án teljesítette is.11) Még egy oly emberről kell megemlékez- 1 nünk, akinek Csaba megtelepítésében és meg- j maradásában szintén némi része volt. Ezt Matula j Pálnak hivták, nemes embernek tartotta, azért néha Matulay-nak is irta magát. Csekélyebb j műveltségű, jószágkereskedéssel és közbe-közbe j mészárossággal is foglalkozó férfiú volt. Foglal- j kozása szintén alkalmas volt arra, hogy országot- t világot lásson és igy Békésmegye lakatlan voltát, földjének kitűnőségét szintén megismerje. Békésmegye 1718. október 4-én megválasztotta őt csend- j. biztosának,12) bizonyára azért, mert mint jós2ág- j kereskedő, az akkori tolvajokat is elegendőké- pen ismerte. 1719. októberben ő is védelmezte a j csabaiak ügyét a megye törvényszéke előtt.13) l 1722-ben kibukott a csendbiztosságból, de azért , Csabán maradt még legalább másfél évig.*4) < Azután Hódmezővásárhelyre költözött, de ott sem volt nyugta, hanem Pécskára ment s ott j Péró rácz kapitány szolgálatába szegődött. Itt j ő lett a közvetítő a lázadásra készülő békés- j megyei magyarok és Péró kapitány között. — , Ekként erősen belekeveredett a lázadásba, ötét j is elfogták tehát s 1736. április 4-én Budán le - fejezték.1Ä) 11) U. o. I. 142. 12) Jegyzőkönyv I. 352. 13) Békésmegyei oklevéltár II. 170. 1 14) Harruckarn levelek Fase. S. Nro. 28. | 15) Márki S. Péró lázadása. (Folytatása következik.) i°) Békésmegyei oklevéltár II. 170.
