Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-05 / 23. szám
1904. jujuns 5. BÉKÉS 7 Heti műsor: Vasárnap délután Hófehérke és A hét törpe, tündérmese. Este Bob herczeg, Operette. — Hétfőn az Arany ember* Irta Jókai Mór. — Kedden a Baba, Operette. — Szerdán Orpheus a pokolban, Operette. - Csütörtökön A bajusz, Operette. — Pénteken Louthe, vígjáték, Tanay Frigyes föllépte. — Szombaton Takarodó,** dráma, Tanay Frigyes föllépte. — Vasárnap Az ingyenélők, népszínmű, Tanay Frigyes föllépte. * Jókai Mór emlékezetére. ** Miután már kétszer került színre, nagyon ajánlanánk vendégszereplőnek és igazgatónak más darabot. A gyulai viszonyok egyátalán nem kedvezők arra, hogy egy darabot háromszor is elővegyenek két hét alatt, még vendégművész kedvéért sem. Közgazdaság. A békésvármegyei villanyossági társulat évi közgyűlése. A gyulai villanyos telepet fentartó «Békésvármegyei villanyossági r.-t.« május hó 30-án tartotta Gyulán évi rendes közgyűlését. A gyűlésen Urbán Adolf kir. tan. a társulat elnöke vezette a tanácskozásokat s részt vettek még azon Örley Kálmán, dr. Fábry Sándor, dr. Szirmay Rickhárd, Hollós József, Weisz Konrád és Weisz Mór igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok. A közgyűlésnek legfőbb tárgyát képezte az 1903. évi zárszámadások felülvizsgálása. Weisz Konrád igazgató terjesztette elő a tavalyi zárszámadásokat és mérlegeket, mely szerint a lámpák száma a múlt évben 412-vel emelkedett és a múlt év bruttó bevétele £>8-830 korona volt. Tiszta nyereségük azonban csupán 2706 korona maradt, úgy, hogy a társulat fennállásának ezen negyedik esztendeje után sem lévén képes részvényeseinek osztalékot nyújtani, ezen üzleti nyereségre nézve is akként határozott, hogy az az 1904. év számlájára írandó át. A zárszámadás egyébként elfogadtatott s a felmentvény megadatott. Urbán Adolf kir. tan. elnök bejelenti, hogy Hollós József keresk. min. műszaki tanácsos ur, a társulat egyik igazgatója, kinek e villanyos müvek körüli mélyreható ismereteit és tudományosságát egész Európa műszaki világa ösraeri és méltányolja, felkérésére megvizsgálta a gyulai telepet oly czélból, hogy javaslatot tegyen a telep és a villanyszolgáltatás esetleges hiányainak orvoslására nézve. Három napon át tartó szakadatlan munkássággal teljesítette a műszaki tanácsos ur vizsgálatát; legközelebb szives lesz beterjeszteni javaslatát s ennek alapján a társulat mindent meg fog tenni, hogy telepét oly tökélyre emelje, miszerint ug.y az üzemzavarok ki legyenek kerülve, valamint a közönség érdekei a villanyszolgáltatás tekintetében a legmagasabb követelményekig kielégittessenek. Ugyancsak Urbán elnök előterjeszti, hogy a társulatnak az lévén czélzata, miszerint a nagyközönséggel, melynek érdekeit szolgálja, contaktusban s vállvetve teljesítse a maga elé tűzött feladatokat, a nagyközönség s úgy a társulat érdekében állónak tartja, hogy a társulat igazgatásában való részvételre felkéressenek még több oly gyulai urak, kik a nagy- közönség érdekképviseletére úgy személyiségük, mint műszaki ismereteik alapján hivatottak s ennélfogva ajánlja, hogy az igazgatóság kiegészíttessék dr. Bo- doky Zoltán és Haviár Lajos beválasztásával, a felügyelőbizottságba való részvételre Weisz Mór uron kívül még dr. Márky János ur kéressék fel. A közgyűlés egyhangú határozattal beválasztotta nevezett urakat az igazgatóságba, illetve felügyelő bizottságba. Elnöklő kir. tan jelenti, hogy az uj igazgatók beválasztása által annak óhajtotta tanujelét adni a társulat, hogy mennyire megbecsüli azon igen tisztelt közönséget, melyet kiszolgálni feladata, ameny- nyiben főtörekvése a helybeli uraknak bevonásával az, hogy mód nyujtassék az érdekeltségnek saját érdekei képviseletére a társaság kebelében, hogy ekként a nagyközönség igényei, óhajai, panaszai maguk az érdekeltek képviseletének bevonásával legyenek elintézhetők. Hogy azonban az érdekképviseletnek meg legyen a maga reális alapja is, felkérendőnek tartja a helybeli igazgató urakat, miszerint a telepen olykor szemlét tartani szíveskedjenek, a nagyközönség panaszait, óhajait szíveskedjenek megfigyelni és a társulat tudomására juttatni s e czélból elrendelendőnek tartja, hogy a társulat üzlethelyiségében egy rendszeres napló vezettessék, hogy abba az igazgatósági tagok észrevételeiket az igazgatósági ülés számára bejegyezhessék. Egyben elrendelendőnek tartja, hogy az előfizetők blankettákkal láttassanak el, melylyel összes óhajaikat vagy panaszaikat az igazgatóságnak Gyulán bejelenthessék. Elnöklő igazgató kijelenti, hogy a társulatnak természertszerüleg magának az érdeke az, hogy a közönséget minél jobban kiszolgálja, hogy bizalmát megnyerje és megtartsa, ennélfogva minden kivánalom mérlegeltessék és a lehetőséghez képest telje- sittessék, úgy, hogy óhajtandónak tartja, miszerint mindenki bizalommal forduljon a társulat igazgatóságához, mely eddig is a legnagyobb készséggel orvosolt minden panaszt, mihelyt azok tudomására jutottak. Javasolja továbbá elnöklő igazgató, hogy ugyancsak a nagyközönség szolgálatára vezettessék be a telepre a telefon. Mind e javaslatok elfogadtatván, a közgyűlés az elnök éljenzése mellett berekesztetett. * Örömmel látjuk ezen közgyűlési határozatokból, hogy a részvénytársaság minden lehetőt megtesz arra nézve, hogy a közönség érdekeit kielégítse s maga az, hogy az igazgatóságba és felügyelőbizottságba a helyi érdekeltek közül 5 egyén választatott be, garantia arra, hogy az eddigi irányzattal — a mely a közönséggel semmit sem törődött — szakítás történt. Tudjuk, hogy ennek oka ugyan nem az igazgatóság volt, amely — ha tudomására jutott — eddig is a legnagyobb előzékenységgel igyekezett segíteni, de a baj oka abban rejlett, hogy jóformán semmi sem jutott az igazgatóság tudomására. Ebben a tekintetben gyökeres orvoslás az, hogy az igazgatóságba három s a felügyelőbizottságba két gyulai választatott be, módjában áll tehát ezek után a nagy- közönségnek közvetlenül és egyenesen helyben bármily panaszszal vagy kéréssel az igazgatósághoz fordulni. Illetékes helyről nyert informácziók szerint a helyi megválasztottak csak azon feltétellel vállalták el a megbízatást, ha előterjesztéseikre a jogos és igazságos panaszok és kérelmek feltétlenül orvoslást nyernek s csak addig tartják meg helyeiket mig a közönség érdekeit megvédenitudják s erre garancziák- kal is bírnak. A czél, hogy ezen fontos iparvállalat, mely idővel a város tulajdonába megy át, fejlesztessék és felvirágoztassák. a közönséggel megkedveltessék s megszüntessék azon ellenszenvet, melyet eddig tapasztaltunk. Erre a czélra azt, amiket a közgyűlés elhatározott, alkalmasnak találjuk s igy most már csak a nagyközönséget hívjuk fel, hogy forduljon teljes bizalommal az igazgatóság és felügyelőbizottság helyi tagjaihoz s reméljük, hogy a behozott reformok a vállalatra és nagyközönségre egyaránt kedvező eredménynyel fogunk járni. A békésmegyei gazdasági egylet a múlt vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlést gr. Wenck- heim Dénes elnöklete alatt csekély számmal meg jelent tagok részvételével. Az ülésen dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök terjesztette elő az egylet múlt évi működését részletesen és tanulságosan részletező jelentését, majd a pénztári számadásokat és az egyleti kert forgalmára vonatkozó jelentést vették tudomásai, miután még a számvizsgáló bizottságba Kállay Ödönt rendes, Haraszti Sándort pedig póttaggá választották, az elnök a közgyűlést berekesztette. Gazdákat érdeklő kúriai Ítélet. A kúria legközelebb igen fontos ügyben mondott elvi jelentőségű Ítéletet. Kimondotta ugyanis, hogy amennyiben a megvett sertések között elhullások történnek, olyan sertésekért, melyekről a vevő azt állította, hogy azok a sertésvészen átestek, erre a kijelentésre kártérítési kötelezettség meg nem állapítható. Az Ítélet bizonyosan széles körben érdekli a sertés- tenyésztő gazdákat, miért is röviden ismertetjük annak indokolását is. Az Ítélet kimondására alapul szolgáló pörben felperes azt állította, hogy a sertéseket csak azért vette meg, mert azok állítás szerint a sertés vészen átestek. Felperes igy arra alapítja keresetét, hogy őt alperes tévedésbe ejtette, Ezzel szemben a kúria az indokolásban azt mondja: Még ha a vitatott föltétel kikötése valóban megtörtént volna, ez a körülmény kártérítési igény érvényesítésére jelen esetben alapul nem szolgálhat mert felperes nem bizonyította, hogy a sertésvészen már egyszer átesett sertések a betegséget többé meg nem kaphatják, hogy immunisok. E nélkül pedig a föltétel hiánya és a vész bekövetkezett károsodás között fokozati összefüggés meg nem állapítható. A vészen átesett sertések újra megbetegedhetnek, igy akár volt a szerződött felek közt kikötés, ez a kártérítés érvényesítésére alapul nem szolgálhat. Tekintve, hogy az alperes a megvett sertéseknek a sertésvészen való átesését igazolta, ellenben hogy nem fognak megbetegedni, szavatosságot nem vállalt, úgy a felperes kártérítéséhez való igényének alapja hiányzik, a kúria megváltoztatja mindkét alsóbiróság Ítéletét, felperest elutasítja és mint pörvesztest perköltség viselésére kötelezi. Országos tiltakozás az olasz borvámkedvez- tllény ellen. Abból az alkalomból, hogy Rómában ismét megindultak a kereskedelmi tárgyalások Magyarország- Ausztria és Olaszország között, a „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“, mint az összes magyar szőlőbirtokosok országos képviselete, még egy utolsó kísérletet tesz arra nézve, hogy az olasz borvámkérdés kedvezően irányitassék. Ugyanis f. hó 8-án (Hedárd napján) Budapesten reggeli 9 órakor a Tattersall nagy csarnokában, szemben a keleti pályaudvarral, országos tiltakozó népgyülésc tart, melyre az érdekelt fogyasztó közönséget, a szőlőbirtokosokat, a borkereskedőket, a vendéglősöket meghívja miután kétségtelenül Magyar- ország szőlőmivelésónek jövője félmillió szőlősgazdának existencziája függ attól, hogy az olasz borvám- kérdés kedvezően oldassák meg, illetőleg, hogy sem Olaszországnak, sem más borttermelő államnak semmiféle czimen semmiféle kedvezmény borbehozatalra ne adassák, azért az érdekelt társadalomnak minden tőle telhetőt el kell követnie, hogy ezen kérdés kedvezően oldassék meg. Egy impozáns nép- gyülés, melyen a közvélemény elementáris módon nyilatkozik meg, mindenesetre leghívebb kifejezője lesz a hangoztatott követelmények igazságának. Azért ne mulaszsza el egy szőlősgazda se, aki csak szerét teheti, hogy megjelenésével a tiltakozó gyűlést minél impozátisabbá tegye. N y i 111 é r. ~Tmininmi i ip ni iiihw ...........——— „M ARGi T“ gyógyforrás. Margitf orrás-telep. (Benegmegye) A budapesti m. kir. egyetem vegyelmezése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és litbiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel; tüdővészeseknél még akkor is. ha vérköpésük van a „Margit-viz“ megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek A húgysavas sók lerakodását akadályozván becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmaiuál, a kő- és honiokképzödés eseteiben miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostánárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszívesebben használhatják s előnyt adnak a „Margit“-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. IBSÉT" Mint ivoviz kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedveltségnek örvend. Főraktár Édeskuty L. Budapesten cs. és kir. udvari szállító ásványvíz-nagykereskedő Kapható minden gyógyszertárban, füszerkeres- kedésben és vendéglőben 167 3—6
