Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-01 / 18. szám
4 BÉKÉS 1904. május 1. s ezeknek, bár a sztrájk befejeztével visszatértek a munkához, kézbesítették a behívó levelet, aminek folytán be kellett rukkolniok. így a gyulai 2-dik honvódgyalogezredhez mintegy száz vasutas érkezett, akik katonai egyenruhában utaztak el innen szolgálattételre, A nagyobbrészt mozdonyvezetőkből és pályaőrökből álló vasutas katonákat a szerda esti 7 órai vonat szállította Csabára, ahonnan Szolnok felé utaztak tovább. Eötvös Károly és Somló Sándor. Lapunk múlt heti számában jeleztük, hogy a József főherczeg szanatórium egyesület május hó elején nagyszabású estélyt rendez az Erkel Ferencz színkörben a nemes czél javára, amelynek érdekében Lukács György főispánunk buzgólkodása folytán az ország minden neves vidéki városában tartanak magas színvonalon álló 8 anyagilag is fényesen beváló estélyeket. Csillag Teréz, a nemzeti színház páratlanul jeles szubrett művésznője s Szamosi Elza, a gyönyörű hangú operaénekesnő már régebben felajánlták a nemes és jótókonyczélra közreműködésüket és mint lapunk zártakor örömmel értesülünk és Gyula városa s vidéke közönsége is bizonyára lelkes örömmel fog róla tudomást venni, a gyulai szanatórium estélyt valóságos eseménynyó avatja, hogy főispánunknak két illustris egyént sikerült közremükö- dőkül megnyernie, Eötvös Károlyt és Somló Sándort. Olyan két név, olyan két egyéniség, hogy felesleges kommentálnunk. Eötvös Károly „a vajda“ legjelesebb magyar szópprózairónk, tudtunkkal még soha sem volt Gyulán és jövetelének hire egymaga elég ahhoz, hogy színkörünk ezúttal szűknek bizonyuljon az érdeklődő közönség befogadására, Somló Sándor, a nemzeti színház igazgatója, az ország legjelesebb poétái közt is az első sorban áll, a gyulai közönségnek pedig régi, kedves östuerőse, úgyis mint színész, úgyis mint poéta, kit régi barátság szeretetteljes kötelékei fűznek városunkhoz. Eötvösön és Somlón kívül közreműködnek még az estélyen Csillag Teréz és Szamosi Elza is. Az estély a fővárosi illusztris közreműködők óhajához képest, nem mint eredetileg terveztetett, május hó 8-án, hanem már szombaton, május hó 7-én lesz. Az estély teljes műsorát különben csak ma fogja végleg megállapítani a bizottság és hétfőn falragaszokon fogja róla a város közönségét értesíteni. Eötvös, Somló, Csillag és Szamosi közreműködése a szanatórium estély jelentőségét oly magasra fokozza, hogy hasonló színvonalú estély még Gyulán nem volt és nagy időkön át nem fog ismétlődni. Nemcsak reméljük, hanem bizton tudjuk, hogy kö zönsógünk érdeklődése is teljesen méltó lesz városunk ez idei társadalmi életének legkiválóbb eseményéhez. Munetrendváltozás. A májusi nyári menetrend - változás folytán újabb kellemes vasúti összeköttetést kaptunk a szeged—nagyváradi vonalon, amely változást bizonnyal örömmel üdvözölnek az érdekeltek. Most már Szegedet, Vásárhelyt, Orosházát egy nap alatt megjárhatjuk, mert reggel 7 óra 59 perczkor indul Gyuláról Szegedre egy személyvonat és este 5 óra 55 perczkor er egy onnan jövő vonat Gyulára és megy tovább Nagyváradra. Természetszerűleg is feleslegessé válik a Gyuláról reggel fél 9-kor induló, de megmarad a Csabáról este 6 óra 18 perczkor induló, Gyuláig közlekedő kisegítő vonat. A főbb vonalokou bennünket érdeklő lényegesebb változás nem történt. Rákosi Szidi jelesen végzett növendékei, kiket Orosházán való vendégszereplés közben az a malheur ért, hogy a vasúti sztrájk miatt nem utazhattak vissza Pestre, vasárnap este Gyulán tartottak úgynevezett müvész-estélyt a pavillonban elég szép számú közönség előtt. A közönség elég lelkesen tapsolt a müvószjelölteknek, kiknek szereplésén még erősen meglátszanak ugyan a kezdet nehézségei, de egy kis előlegezett bizalommal nézve általában elfogadható szinpadi jelenségek. A közönségnek inkább az a kifogása volt, hogy kevesen voltak, mert csak egy pár tagból álló töredék jött át Gyulára, akik ennélfogva nem tudtak sokat produkálni. Tekepálya megnyitás. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet ma délután 2 órakor nyitja meg ünnepélyesen a laktanya udvarán lévő és újonnan felszerelt tekepályáját. Vendégeket szívesen látnak a megnyitás ünnepélyen. A térzenék, mint utólag értesítenek bennünket, szerdán délután 6—8-ig, szombaton 8—10-ig fognak megtartatni, a színi szezon alatt szombaton is 6—8-ig. A térzenéket az idén ifj. Bikácli József zenekara fogja szolgáltatni. Az első térzene szerdán folyó hó 4-én lesz. Házasságok. Tiller Károly nagyváradi honvéd huszár számvevő őrmester múlt hó 26-án házasságra lépett néhai Zamecsnik Károly építőmester leányával Judittal, — Néhai Eberlein Mihály gyulai kisbirtokos leányának Máriának múlt hó 27-én esküdött örök hűséget Varga János tenkei csendőrőrmester. Halálozás. Újabb hirtelen haláleset döbbentette meg városunk közönségét és keltett széles körökben mélyreható részvétet. Bleyer Adolf terménykereskedő vasárnap esti órákban még szokott napi sétáját tartotta a nópkertben, ahonnan 9 óra tájban hazamenve, hirtelen rosszul lett és 11 órakor már meghalt. Bleyer Adolf váratlan és hirtelen halálának az a kedélyizgatottság is lehet egyik oka, melyet benne Gyuláról való elköltözósi szándéka is keltett. Mint mondják, csak kelletlenül határozta el magát erre, sőt meg is bánta szándékát és előtte való napon akként rendelkezett, hogy az előre küldött bútorát és holmiját küldjék a fővárosból vissza s a május elsejére bérelt lakást mondják fel. A boldogult tetőtől talpig becsületes, egyenes lelkű ember volt, akit mindenki őszintén tisztelt és szeretett. Mint rajongó ifjút, a szabadság vágya ihlette meg. Jómódú szülei az ötvenes évek végén — amikor ez az akkori törvények szerint lehetséges volt — megváltották az osztrák katonai szolgálati kötelezettség alul, a hőslelkü ifjú ember beállott az egységes Olaszországért és ezzel közvetve a magyar haza függetlenségéért küzdő magyar légióba, végigküzdötte az olasz szabadsághar- czot, ott volt számos véres csatában és amikor a magyar légió feloszlott, belépett az olasz hadseregbe tovább küzdeni. Legionáriusi minőségben személyes érintkezésbe lépett a küzdelem élén álló szabadsághősökkel, ösmerte Cavourt, Mazzinit, Garibaldit, Kossuth Lajost, Klapkát, Türr tábornokot és még szímos hírneves embert. Gyulára a hatvanas években költözött és mint derék polgár, közbecsülésben ólt körünkben tragikus halála perczóig. A boldo- gultnak végtisztessége kedden délután volt igen nagy részvét mellett. Ravatala fölött az orosházi rabbi mondott mélyen megkapó gyászbeszédet és nagy közönség kísérte ki örök nyugalma helyére. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Alólirottak fájdalomtelt és megtört szívvel tudatják a forrón szeretett férj, illetve apa, nagyapa, testvér, sógor és rokon : Bleyer Adolfnak folyó évi április hó 24-én, éjjel 11 órakor, életének 67-ik és boldog házasságának 38-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó hó 26-án délután 4 órakor fognak a gyulai izraelita sirkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvai fölött! Bleyer Adolfaó szül. Rosenberg Léni neje, Bleyer Izsó dr , Székely Aladár, Engelmanné, Bleyer Jolán, Fischernó Bleyer Nelli, Dr. Gyulainé Bleyer Berta, Székely Béla, Székely Mihály gyermekei. Bleyer Dávid, Rónainó Bleyer Lina testvérei. Engelmann Ármin, Fischer Jakab, Dr. Gyulai Noé Hugó vejei. Rónai Fülöp, Rónai Lajos sógorai. Ozv. Löwy Julia, Csillag Salamonná sógornői. Engelmann Pista, Engelmann Nelli, Engelmann San- dorka, Fischer Lajoska, Fischer Jolán, Fischer Sándor, Fischer Guszti, Gyulai Bálint unokái. Az aradi sanatorium estély. Fényes és ragyogó ünnep volt az aradi színházban április 27-én az alföldi sanatorium javára s az est végén pedig nagy irodalmi esemény folyt le a nézőtér telt sorai előtt. Eötvös Károly a kiváló szépiró előadója volt ez a nagy irodalmi esemény, mely az egész estét dominálta egy remekül elmondott élvezetes, kedélyes történelmi visszaemlékezés alakjában. Az estély ez ütőkártyáján kívül Kun Béla hódmezővásárhelyi újságíró Prológja, a királynő apródja czimű vigjá'.ék előadása, Bállá Miklós költeménye és a Czigánybáró előadása adta ki az est élvezetes programmját mely a gyönyörű erkölcsi sikeren kívül anyagilag is -szép hasznot juttatott a sanatoriumnak. Az estélyen megyénk főispánja, a sanatorium ügyének lelkes apostola Lukács György is részt vett. Halálos esés. Mezöberónyben az épülő új Körös- hidnál dolgozó ifj. Bobal János kovács segéd a hid magas ivéről leesett a hidtestre oly szerencsétlenül, hogy pár nap alatt a szenvedett sérülésébe belehalt. A körösladányi aszfaltjárda. Mint annak idején megírtuk, Körösladány község képviselőtestülete elhatározta, hogy főbb utczáit aszfaltjárdával látja el s az erre vonatkozó tervek elkészülvén a napokban Írták ki a pályázatot. Az aszfaltlárda hossza 10 kilométer, szélessége 64 czentimóter lesz 4000 korona bánatpénz csatolandó az ajánlatokhoz, melyeket május 3-án délután 5 óráig lehet beadni a községházánál. A munkálatokra vonatkozó részlettervek vállalkozó által készítendők, ezekért ajánlattevők díjazást nem igényelhetnek. A munkálatokhoz hazai anyag használatát kötötte ki az elöljáróság. Öngyilkos legény. Faragó István dobozi illetőségű asztalos segéd, szerdán reggel virradóra mestere Nagy Istváu gyulavárii asztalos házának padlásán felakasztotta magát s midőn a házbeliek ráakadtak, már meghalt. Mint a vizsgálat kiderítette, tettének oka gyógyithatlan betegség volt. Újkori Robinson. A gyulavárii uradalom erdőőrei a napokban a gyulavárii uradalmi erdőben egy 12 óv körüli hülyének látszó fiúgyermeket találtak, kit a községházára kisértek be. A fiú kihallgattatván, csak annyit tudott előadni, hogy Balog Lászlónak hívják, Sarkadról, vagy Miskéről való s már hetek óta bujdosik az erdőben, hol különféle hulladékokkal táplálkozott. Személyazonosságának megállapítása végett foganatosított intézkedések után kiderült, hogy a fiú Sarkadról való s a szülői ház tói mint egy hónappal ezelőtt megszökött. A szökevényt az elöljáróság kiséret mellett szállíttatta haza szüleihez. Géza megálló — tótkomlósi keskenyvágányú vonat. Tótkomlós községe, mely meglévő vasúti összeköttetéseinek eddig vajmi kevés gazdasági hasznát látta, az A. E. G. V. Géza megállóhelyéhez leendő bekapcsolás által jelentős közforgalmi intézményhez jutott. Nem uj dolog; a terv már több mint egy esztendős. Amikor az életre való eszme napvilágot látott, az aránylag rövid, alig 8 km. nj vasútvonal iránt általános volt a lelkesedés. Az érdekeltség, mely Békés, Csanádmegyéből, Csaba és Tótkomlós községekből, valamint Wenckheim Frigyes gróf hozzájárulásával lett volna megalakulandó, túlnyomó részben a legnagyobb készséggel szavazta meg azon összegeket, melyeket az érdekeltség aránya szerint a befektetendő tőkéhez való hozzájárulásként a részvéuytársulat rájuk kivetett. Csupán Tótkomlós habozott még. Tótkomlós annak idején a hozzájárulási tőke megajánlását megtagadta, pedig a tótkömlósiak maguk hirdették leghevesebben az A. E. G. Y. vonalaival való összeköttetés szükségét. Időközben azonban változtak a viszonyok. Wenckheim Frigyes gróf, aki már eddig is hatalmas tőkével tette lehetővé a vasútvonal nagy arányú terjesztését, a Géza megálló — Tótkomlós között létesítendő vonal kétségeinek Tótkomlósra kivetett hányadából 40000 koronát magára vállalt azon összegen felül, melyet mint érdekeltségi tagnak a kivetés arányában amúgy is viselnie kell. — Tótkomlós képviselőtestülete tanácskozás tárgyává tette a Tótkomlós — Géza-megálló közötti vonalszakasz kérdését s a 25000 korona hozzájárulási összeget 33 szavazattal 3 ellen megszavazta. Miután az építési tőke most már együtt van, a vasúttársaság legrövidebb idő alatt bozzá kezd a vonal építéséhez s az építés munkálataival (8 kilométernyi vonalról lévén szó) rövidesen elkészül. Az uj vonalszakaszt a legnagyobb valószínűség szerint még ez év őszén átadják a forgalomnak. Gyilkosság és öngyilkosság. Yéres szenzáczió történt kedden, április hó 26-án délelőtt Békéscsabán. Mojsza György vágóhídi béltisztitó a vele vadházasságban élő Konják Pepit egy nagy mészá- roskéssol halálosan megsebesítette, majd önmaga ellen fordította a kést és kettévágta a gégéjét. A véres eseményt a vadházastársak között napirenden lévő viszálykodás idézte elő. Utóbbi időben sokat perlekedtek; a férfi gyakran tért haza ittas állapotban, ami az asszonyt módfelett bántotta s emiatt keserű szemrehányásokkal illette Mojszát. A dráma napján is igy történt. Mojsza kezében a mészároskéssel, a vágóhidra indult. Az asszony kikisérte a kapuig, ahol indulatos szóváltás keletkezett közöttük Egyszerre rémes sikoly hangzott s a jajveszé kelésre oda futott házbeliek vérében fetrengve találták Konják Pepit. Férje a mellén térdelt s öt hatalmas sebet ejtett kezével az asz- szony szive táján. Az emberek közeledtére felugrott a véres testről s mielőtt megakadályozhatták volna, keresztülmetszette a saját gégéjét. Az asz- szony még azon a helyen meghalt, gyilkosát pedig haldokolva szállították a kórházba, hol félóra alatt kiszenvedett. Vivóakadémia Csabán. Az ország minden részéből nagy érdeklődés várható a békéscsabai vívó ■ akadémia iránt, amely ma délután 5 órakor folyik
