Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-24 / 17. szám
4 BÉKÉS 1904. április 24. javadalom tárgyában. 40. Dr. Szabó Aladár felolvasásáról! előterjesztés. 47. Nagykikindai egyház köralap megváltása. 48. Mokrin és Törökkanizsa fiók- egyházzá alakítása. 49. Szentesi egyház uj adókulcsa. 50. Szentesi egyház határozata a lelkigondozás kiterjesztése és a külterületi istenitiszteletek tárgyában. 51. Szentesi egyház közalap megváltása. 52. Temesvári egyház nyugdijintézeti tartozása. 53. Temesvári egyház kölcsönügye. 54. Zöld József kérelme vallás- tanitás díjazási ügyben. 55. Zöld József kongnia he- lyesbbitési kérelme. 56. Szentheléna segély kérvénye. 57. Békési belhivatalnokok és Pőcz János tanár fe- lebbezése. 58. Békéssámsoni egyház földeladási ügye. 59. Egyházmegyei közpénztárnok 7 rendbeli beterjesztése és jelentése. 60. Nagybecskereki egyház harang ügye s kölcsön tárgyábani kérelme. 61. Egyházmegyei ügyész jelentése nyugdijintézeti hátralékok tárgyában. 62. Nagymajláti tanítók fizetéshátralék ügye. 63. D. Szabó Mátyás és társai panasza, a presbyterium ellen. 64. Kiss Mózes jelentése Kondorosra vonatkozólag s az egyházmegyei jegyzőkönyvek elleni kifogásai. 65. Valkányi egyház közalap megváltása. 66. Nagykikínda város adománya az egyház részére. 67. Lugosi egyház megalakulása. 68. Lugosi egyház jelentése lelkészi állás szervezése tárgyában. 69. Szenthelénai lelkészválasztásróli jelentés. 70. Lugosi egyház jelentése az egyházi adózás tárgyában. 71. Lugosi egyház kérvénye a lelkészi állás ügyében. 72. Lugosi egyház jelentése körlelkészség szervezése tárgyában. 73. Lugosi egyház jelentése a kántori teendők ellátása tárgyában. 74. Bunyaszegszárdi egyház földvásárlási ügye. Bírósági ügyek. 1. Kiss Mózes felebbezése a csorvási egyházi jegyzőségre vonatkozólag. 2. Szeghalmi lelkészválasztás elleni felebbezések. 3. Kubola Mihály presbyter felebbezett ügye. 4. Szabó Lajos és társai felebbezése gondnok és presbyter választási ügyben. 5. Csorvási presbyter választási ügy. 6. Révész Lajos és társai felebbezése a presbyteri választás ellen. 7. Szügyi József énektanitási ügyébeni kérelme. 8. Romvári János kérvénye egyházi adóügyben. 9. Szánthó Dezső kérvénye egyházi adóügyben. Április hó 25-én, délután 4 órakor lelkészegyesületi gyűlés az egyház tanácstermében, mely alkalommal dr. Szabó Aladár budepesti theol. tanár felolvasást tart »A* egyház és az egyház munkája« czimen. Április 26-án, délután 4 órakor nyugdijintézeti választmányi gyűlés. Április 27-én, délután 4 órakor bírósági ülés. Egyházmegyei tanügyi bizottsági gyűlés, ha erre az elnöktől meghívás megy, az elnök által meghatározandó időben és helyen. Gyula, 1904. évi április hó 20-án. Dombi Lajos, esperes. Az idők szavát értette meg a polgári és politikai jogegyenlőség törvénybe iktatásával — Ebben nemcsak bölcsesége, nagylelkűsége is érvényesül. ' Kimondják a 48-as törvények a törvényesen bevett vallásfelekezetek jogegyenlőségét és teljes viszonosságát. Egygyé olvad a nemzet a közteherviselésben. Az ekként egygyé és egységessé alkotott nemzet számára a 48-as törvények visszahelyezték ősi jogaiba a nemzet czimerét és színeit. A magyar nemzet társadalmi egyenrangúságát a 48-as törvények a politikai egyenjogúságban, az úri székek eltörlésében és a törvény előtt való egyformaságban, a nemes és nem nemes közt fennállt külömbség eltörlésében és abban váltották valóra, hogy minden tisztség, minden állás mindenki számára nyitva áll. Az egyéni szabadság az ősiség eltörlésében, a tanulási és tanítási szabadságban és a sajtószabadságban nyilatkozott meg. Az 1848-ki törvények bölcseségét a magyar nemzet nagylelkűsége teszi meghatóvá. Ai a nagylelkűség, melylyel a hitnek szabadságot, a jobbágynak tulajdont s e szép hon minden fiának politikai és társadalmi egyéniséget biztosított. A bölcs és nagylelkű 48-as törvények igy tették szabaddá az egyént és a nemzetet. Ám a bölcseség magában becses, világitó fény lehet; a nagylelkűség bántó kevélységgé fajulhat. A magyar honszerelem azt nevelő meleggé, ezt szivet és kenyeret megosztó testvériséggé magasztositotta. Yégre a magyar nemzet vitézségéről, a múlt dicső története mellett, az 1848—49-ki harczok beszélnek. — Nem, fiaim! az 1848—49-ki harczok a magyar nemzet vitézségéről regélnek : hősök harcza volt a magyar szabadságharcz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1904. évre előirt I. II. osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. törvénycikk 16. §-a értelmében folyó évi április hó 25-től május hó 3-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásaikat hozzám adják be. Gyulán, 1904. évi április hó 22-én. Dutkay Béla, 161 1 — 1 polgármester. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1904. évre előirt IV. osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. törvényczikk 16. §-a értelmében folyó évi ápriiis hó 25-től május hó 3-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásaikat hozzám adják be. Gyulán, 1904. évi április hó 22-én. Dutkay Béla, 162 1—1 polgármester. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1904. évre előirt házbér és házosztály adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. törvényczikk 16. §-a értelmében folyó évi április hó 25-töl május hó 3-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásaikat hozzám adják be. Gyulán, 1904. évi április hó 22-én. Dutkay Béla, 163 1—1 polgármester. A vén Európa s az ifjabb Amerika bámulva látták, álmélkodva hallották a gigási harczot, mit e nemzet szentesített törvények által biztosított igazáért és nemes életéért vívott. Kedves tanítványaim! Befejezésül valamire figyelmeztetlek. Külső körülmények sem egyént, sem nemzetet nagygyá vagy kicsinynyé, boldoggá vagy boldogtalanná nem tehetnek. Siker vagy balsors egyének és nemzetek életében külső, átmenő jelenség. Nagyságuk és boldogságuk forrását önmagukban: erényeikben hordják. Régi népek évkönyvei, idegen népek története, a magyar nemzet viharos és áldásos századai nagy képekben mutatják az erénynyel járó jutalmat és dicsőséget s a bűnökre szabott borzasztó büntetéseket. Az 1848-ki törvények a magyar nemzet böl- cseségének, nagylelkűségének, honszerelmének és vitézségének megtestesülései. Ez erények amazok éltető lelke, nemes szive. Akkor és addig lesz boldog és nagy e nemes nemzet, mig e törvények s a bennök rejlő erények nemcsak törvényeinek holt betűiben, hanem ott élnek minden honfi és honleány szivében, lelkében. Ezt jegyezzétek meg, kis barátim! Szivetek és lelketek rajta, hogy e honszerző, szervező egyént és nemzetet boldogító erények bennetek élők és erősek legyenek. Népek és nemzetek gondviselő Istene adja, nyerje ki a dicső magyar nemzet számára szent István által választott Patronája, a mi édes almamaterünknek : intézetünknek Patronája, a magyarok Nagyasszonya esdje ki a dicső magyar nemzet számára, hogy ez erények soha meg ne fogyatkozzanak, hogy időtlen időkig dúsan, díszesen viruljanak. Hirdetmény. Gyula városa központi választmánya ezennel közbirré teszi, miszerint a választókerület országgyűlési képviselő választóinak az 1905. évre összeirt névjegyzéke folyó évi május 5 tői 25-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi polgármesteri irodában közszemlére leend kitéve, mely idő alatt azt a városi tanács egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Ezenkívül jogában áll saját személyét illetőleg bár kinek, bármily jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt pedig annak, aki a névjegyzékben felvéve van, folyó 1904. évi május hó 5-től 15-ig bezárólag felszólalni és eme felszólalásokra az észrevételeket május hó 16 tói 25-ig ugyanott benyújtani; — úgy a felszólamlások, valamint az észrevételek Írásban bélyegtelenül Gyula város központi választmányához intézve, a város polgármesterénél adandók be. Gyula város központi választmányának Gyulán, 1904. évi április hó 22 én tartott üléséből. Dutkay Béla, Hoffmann Ferencz. közp. vál. elnök. 165 1—1 közp. vál. h. jegyző. T a n ii g y. Főigazgatói látogatás. Nátafalussy Kornél, kir. tan. nagyvá"adi tankerületi kir. főigazgató f. hó 17. és 18-án meglátogatta főgimnáziumunkat. Vasárnap reggel jelen volt az ifjúság istenitiszteletén, meghallgatta az exhortatiot és az énektanítást. Hétfőn délelőtt az összes tantárgyakból megvizsgálta a tanulmányi előrehaladást, A főigazgató a látottak és hallottak felett teljes megelégedését nyilvánította, helyesnek találta a tanári kar tanítási és nevelési módszereit. Lelkes, buzdító szavakkal és bőséges tapasztalatainak tárházából merített szives, bölcs Útmutatásokkal támogatta a tanári kart működési körében. Hétfőn az esteli vonattal a főigazgató Békéscsabára utazott, az ottani Rudolf főgimnázium meglátogatására. Előléptetés. A közoktatásügyi miniszter, Mila- kovszky Mária orosházi áll. segédtanitónőt, rendes tanítónővé nevezte ki. A békésvármegyei tanítók kőre ez évben május 10-én Békésen tartja közgyűlését. A békési tanitóikar nagyban készülődik a vidéki kollegák fogadtatására. Ä gyűlés estélyén a „Bérház“ nagytermében hangversennyel egybekötött, tánczmulat- ságot rendeznek. A műsor végleg még Dines megállapítva. A meghívók a héten küldetnek szét. A békési ev. ref. főgimnáziumban a VlII-ik oszt. tánulók osztály vizsgája május 14-én lesz, mely után az Írásbeli érettségi 16-án kezdődik. A szóbeli érettségi vizsga pedig junius 17. és 18 án lesz. A szóbelin Zsigmond Sándor egyházkerületi főjegyző lesz jelen az egyház részéről. Vizsgálat egy presbyterium ellen. Kis Áron a tiszántúli egyházkerület püspöke vizsgálatot rendelt el a békési ref. presbyterium ellen. A vizsgálatra a főgimnázium 1904. évi költségvetése szolgáltatott okot. Ugyanis a gimnázium-alap terhére felvettek olyan tételeket, a melyek oda nem tartoznak s viszont kihagytak másokat, a melyek odatartoznának. Nemkülönben helytelenül intéztetett el a tanárok fizetésrendi-zése. E miatt érdekelt részről feljelentés ment a püspökhöz, mire az megbízta Baksa Lajos és Papp Imre tanácsbirákat az ügy megvizsgálásával s esetleg a fegyelmit megelőző vizsgálat elrendelésével. A vizsgálat, melyre a kiküldöttek a presbyterium 60 tagját megidézték, pénteken tartatott volna meg, de a vasúti közlekedés szünetelése miatt a megbízottak meg nem érkezhettek 8 igy a vizsgálat egyelőre elmaradt. Hírek. Kinevezések. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség szorgalmas ifjú gyakornokot Vékes Sándort a pénzügyminiszter Nagyváradra számtisztté nevezte ki. — A gyulai kir. pénzügyigazgatóság Holéczy Béla szarvasi lakost a szarvasi kir. adóhivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Rovancsolás. Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgató számvevőségi közreműködés mellett megvizsgálta a gyulai kir. adóhivatal pénz- és ügykezelését s mindent a legkifogástalanabb példás rendben talált. A vasutasok sztrájkja. Magyarország vasúti alkalmazottai szerdán sztrájkba lépvén, ennek következtében a gyulai állomáson is megjelent szerdán reggel a felirat, hogy „Semmiféle vonat nem közlekedik bizonytalan ideig.u Az utolsó vonat, mely a
