Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-17 / 16. szám
6 BÉKÉS 1904. április 18. Törvényszéki csarnok. A bor. Ezúttal nem a jeles színdarabról, hanem valóságban a borról van szó. Ugyanis dr. Sinko József csabai szőlőbirtokost valami borászati kihágásért megbüntették, mikor is az apellátában megrágalmazta a gyulai kir. pénzügyigazgatóságot és igy e hó 14-én rágalmazásért került a vádlottak pad:ára s 35 tanú által akarta bizonyítani, hogy az ő álláspontja helyes, hogy neki nem az volt a czélja, hogy a pénzügyigazgatóságot sértse, hanem a közérdek megóvása, azt óhajtotta kimutatni, hogy helytelen a fogyasztási adók kezelési rendszere és az volt a czélja, hogy megváltoztassák a mostani kezelési rendszert, mert sok visszaélést követnek el. Miután azonban nem tudott egyetlen konkrét tényt sem felhozni, melyben a pénzügyigazgatóság mulasztást követett volna el, Tóth Eerencz kir. alügyész fenntartotta a vádat és következő, kivonatosan közölt beszéddel terjesztette elő: »Köztudomású, hogy minden közhivatalnok működése nyitott könyv, amelyben mindenki olvashat és ha hivatali működésében és ténykedésében hibát fedez fel, akkor az a hivatalnok veszti becsületét, veszti állását, veszti szabadságát. A midőn a törvény ilyen szigorú büntetéssel sújtja a közhivatalnokot a legkisebb hibáért, viszont okszerüleg követeli, hogy szigorúan büntessék azt is, aki közhivatalnokot alaptalanul vádol. — Már pedig tek. kir. törvényszék, a kihallgatott tanuk semmit mondó sokasága azt a meggyőződést érlelte meg bennem, hogy a terhelt tényleg elkövette a gyulai kir. pénzügyigazgatóság sérelmére a hatóság elleni rágalmazás vétségét. Röviden fogom ismertetni a tényállást. Békéscsabán 22 év óta a vonatkozó törvényeknek megfelelően kezelik a regálét és terheltnek soha sem jutott eszébe ez ellen panaszszal fellépni mindaddig, amig ötét is meg nem büntették. Ekkor bepanaszolta az illetékes hatóságnál. A közigazgatási bizottság az erre illetékes hatóságot, a gyulai kir. pénzügyigazgatóságot bízta meg a vizsgálat megejtésével és annak kiderítésével, amit már kiderített a bűnügyi vizsgálat, t. i. hogy semmi helye nem volt a panasznak. Ámde ez ellen a határozat ellen a vádlott folyamodott és felfolyamodásában azt mondta, hogy nem lehet a pénzügyigazgatóságot megbízni a vizsgálat vezetésével, hanem ellene is ki kell terjeszteni a vizsgálatot, mert hiszen az hivatoott felügyelni arra, hogy a közpénzeket indokolatlanul, jogtalanul ne szedjék, hogy ne csaljanak és sikkasszanak a fogyasztási adó kezelésére hivatott egyének. Terheltnek tág tér nyílott a vizsgálat folyamata és a bizonyítás során is arra, hogy bebizonyítsa ezt az állítását. Mi történt azonban? A terhelt önmaga kijelentette, hogy ő nem akarta sérteni a pénzügyigazgatóságot, ő nem tud konkrét tényeket felhozni. Ki lett hallgatva a pénzügyigazgatóság képviseletében a pénzügyigazgató ur, aki előadta, hogy a község és a kezelőség privát ügye, hogy egymással miként egyezkednek s hogy nagyobb összeget, mint mennyit a2 illetékes adótörvények előírnak, nem lehet beszedni. Ilyen panasz, mely ez ellen irányult volna, nem tétetett, következőleg a kir. pénzügyigazgatóság beavatkozására nem volt szükség. Vádlott maga sem tudta bizonyítani állításának valódiságát és amint már említettem, hivatkozott arra, hogy konkrét tényeket felhozni nem tud. Midőn igy áll a dolog, akkor vádlott azt ál- litja, hogy közérdekből cselekszik. Csak hogy tek. kir. törvényszék nem bizonyított, nem igazolt ám semmit. Azzal is védekezik, hogy nem mondott konkrét állításokat, hanem csak következtetett. — Ez nem állhat meg, amikor — mint tudjuk — egy hatóságról azt mondja, hogy elnézi, eltűri, hogy sikkasszák a pénzt, hogy a közpénzeket jogtalanul elengedjék egyeseknek. Ez egy olyan tényállítás, amelyet a btk. 258. §-a megtorolni kíván. Hivatkozott a terhelt a vizsgálat folyamán még arra is, hogy neki joga volt ezt mondani, mert egy hatóság előtt egy ügyben, ebből az ügyből kifolyólag állította ezeket a dolgokat. Itt már beismeri, hogy állított és nem következtetett! Igen ám, csakhogy nem a pénzügyigazgatóság előtt folyt ez az ügy és nem is erre a dologra vonatkozott és nem is a pénzügyigazgatósághoz lett beadva a panasz, hanem a közigazgatási bizottsághoz, ennek volt a hivatalos kötelessége ez s a pénzügyigazgatóság ennek csak egy közege volt. így tehát tek. kir. törvényszék, miután a terhelt beismeri azt, hogy ő irta a beadványt és beismeri azt, hogy ő irta az abban foglalt inkriminált kifejezéseket, miután ezeket a kifejezéseket a pénzügyigazgatóság, illetve annak tagjai ellen használta, amennyiben ezek valódiság esetén, ha nem is épen bűnvádi, de mindenesetre fegyelmi eljárást vonnának maguk után a pénzügyi közegek ellen, miután tek. kir. törvényszék, ez közhatóság elleni, nyilvánosan elkövetett rágalmazás vétségének tekintendő, ilyen körülmények között kérem a tek. kir. törvényszéket, hogy a btk. 258. §-ába, továbbá a 262. és 270. §-ába ütköző, hivatalból üldözendő nyilvános rágalmazás vétsége miatt, vádlottat elmarasztalni és tekintettel arra, hogy vádlott saját beva'lása szerint is, vagyonos ember, őt az eddig felmerült és ezután felmerülendő bűnügyi költségek hordozására kötelezni szíveskedjék. Egyetlen egy enyhítő körülményt lehetett volna figyelembe venni t. i.. hogy nem akart sérteni, de ezt a kijelentését csak akkor tette, midőn már bebizonyult, hogy ő elkövette a rágalmazást. Ellenben súlyosító körülménynek tartom vádlott intelligens voltát és azt, hogy hasonló cselekményért már többször volt büntetve Kérem elitéltetését!« Ezután dr. Martos József védő hosszasan igazolni óhajtotta a terhelt ártatlanságát, nevezetesen azt, hogy az általa panaszolt visszaélések fennforognak. — A kir. törvényszék pedig Váradi Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblái biró elnöklete alatt meghozott ítéletével dr. Sinkó Józsefet, a gyulai kir. pénzügyigazgatóság sérelmére elkövetett rágalmazás vétségében vétkesnek Találta 'és 3Ó* korona pénz- büntetésre ítélte. A marasztalt azonban elvből fellebbezett, mert a legkisebb büntetés hatálya s annyi, mint a legnagyobbé reá né/ve, ártatlannak vallja magát A közvádló szintén fellebbezett súlyosbítás végett. A sértett hatóság képviseletében Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgató, volt jelen a tárgyaláson. A tárgyalás este 6 óra után ért véget, számos szakember érdeklődése mellett. A perlekedők Petites András neje és fia vésztői lakosok nap-nap után adtak be a bírósághoz panaszokat hol egyik, hol másik biró ellen, mig végre is ellenük fordult az alaptalan panasz éle, mert rágalmazással vádoltattak. A férjét nem lehetett kérdőre vonni, mert elmebetegség czimén beszámitha- tatlannak nyilváníttatott, a fiát pedig szintén nem vonhatták kérdőre, mert ő az apja kényszere alatt cselekedett. A dolog ugyanis úgy történt, hogy az apa diktálta, a fiú leírta és az anya aláírta a pana- , szos beadványokat és beadta. A főtárgyaláson a nő , azzal védekezett, hogy amit a fia irt, az igaz s csodálkozik, hogy nem hisznek neki ; ő különben nem j is akarta sérteni a bírót, hanem az bántotta, hogy . minden perét elvesztette. A kir. törvényszék figyelemmel az enyhítő körülményekre, 8 napi fogházra _ ítélte a rágalmazó nőt. Sikkasztás. Még 1903. évi november 3-dikán . történt Békésen, hogy Papp József községi pénztár- . nők Lipcsei László községi szolgát pénzzel küldte a bankba, ez azonban a reáoizott pénzből 2000 koro- i nát elsikkasztott és az irodában lévő kályhában rejtette el s midőn keresték rajta, tagadta, mig végre t megtaláltatott a pénz. A terhelt tagadta bűnösségét ! s ő csak a kínálkozó alkalmat ragadta meg, mert . nehéz az élet s szerinte nem sikkasztás, hanem pénz . elvétel. A kir. törvényszék azonban hivatali sikkasz- 1 tás miatt 6 hónapi börtönre Ítélte. Árlejtési hirdetmény. A gyulai gör. kel. nagy egyház templomának tornya újból fedetni és kitataroztatni fog és pedig a torony rézlemezzel lesz fedendő. Az öszszes munkálatokra 10.000 korona van előirányozva. A munkálatok folyó évi május hó l-SÖ napján, délután 2 órakor a templom melletti iskolában fognak nyilvános árverés mellett kiadatni. A közelebbi feltételek és a tervek alól- irott egyházi gondnoknál bármikor megtekinthetők. Gyula, 1904. április 15. Nyikora János, 155 1 — 3 egyházi gondnok. ©®®®@©@®@®@ ® Fiirdö értesítés. Gyulán, a nagyrománvárosi kiválóan jó hatásúnak elismert, rheumáról, erős kihiilésmegeről- tetésröl és más fájdalomról igen hasznos = f-ü-ircL© ■ csinosan bútorozott lakszobákkal lett ellátva. Ajánlom a betegségben szenvedő emberiség figyelmébe. Egy közös fiirdö személyenként 60 fillér. Egy kádas fiirdö személyenként 80 fillér. Szobák ágygyal és diványnyal, más egyébb bútorral ellátva 24 órára 60 fillér.. Pontos és gondos kiszolgálást biztosit, szives pártfogását kérve,, , lllicli Sebestyén, 159 1—3 tulajdonos. ®®®@®@@©©©©@ Zene-estély. Tisztelettel értesítem a gyulai és vidéki n. é. közönséget, hogy újonnan alakított legjobb zenészekből álló zenekarommal 1904. évi április hó 17-én, a Központi kávéház helyiségében zene-estélyt rendezek, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívom. A változatos műsor közeit Tóth László czimbalom-müvész és id. Bikádi József tárogatÓS a legújabb zenedarabokkal tölti ki. Ifj. Bikádi József a zenekar vezetője tanulmányait a budapesti nemzeti zenedében végezte, s a nagy közönség becses figyelmébe ajánlja magát, mint kitűnő szólista. ifj Bikádi József és zenekara. IKTaplia/t©: bynlán: Iteisner és Wolf. 104 5—20
