Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-17 / 16. szám

1904. április 17.

BÉKÉS

3

legolcsóbb ajánlattevő Benkő Jánosnál, valamint a többi ajánlattevőnél is kétely merült fel az egység árak átszámításának pontosságára nézve, miért is az összes ajánlatokat számszaki felülvizsgálat és a számítások helyesbítése végett a jelenlevő számszaki közegnek kiadták, ki is azt újólag átszámítva és helyesbítve a folytatólagos ülésen újból a bizottság elé terjesztette, mely alkalommal kitűnt, hogy a legolcsóbb ajánlatot nem Benkő, hanem Dávid Jakab gyulai építész tette, kinek ajánlata ennél fogva 31,989 korona 38 fillér vállalati összeggel elfogadtatott.

Vargha Ferencz koronaügyész-helyettes. a gyulai törvényszéken aljegyzői minőségben indult reményteljes pálya szép karrierjéhez van alkalmunk őszintén és örömmel gratulálni, hogy Vargha Ferencz főügyész-helyettest koronaügyész-helyettessé nevezte ki most 0 Felsége. Vargha Ferencz itt kezdte működését Gyulán, mint alügyész s eme minőségében lapunkat is kedves emlék köti hozzá, mint az akkori törvényszéki rovat vezetőjéhez. — A fiatalon szép előmenetelt ért kiváló büntető- jogász elért sikeréhez mi is őszinte jókivánatain- kat füzzük.

Halálozás. A péntek délelőtti órákban rendkívüli megdöbbenést és ennek nyomán a legmélyebb részvétet keltő gyászhir terjedt el városunkban: Reimer Zsigcnond halálhíre. A hiób hir olyan váratlan, olyan hihetetlen volt, hogy a család tagjait ép oly mértékben meglepte s megdöbbentette, mint másokat. Igaz ugyan, hogy Reisner Zsigmond pár hó alatt ismételten is felkereste a magyar tengerpartot, de mindegyik alkalommal egyszerűen üdülés czéljából, olyan krónikus betegség tüneteit, amelyek hirtelen halálát okozhatták, senki sem tudott róla. A gyászhirt a Rókus közkórháznak egy hivatalos értesítője hozta Reisner Zsigmondnak a csütörtöki nap folyamán ott bekövetkezett haláláról. Azt azonban a család egyetlen tagja sem tudta, milyen körülmények között jutott és halt meg Reisner a kórházban. A pénteki nap folyamán váltott sürgönyök derítették fel a mélyen leverő esetet, amely akként történt, hogy Reisner megérkezvén Budapestre, már a vasútnál rosszul érezte magát s a legközelebbi szállodába hajtatott, hol szobát véve, ott agyszélhüdés érte. így szállították őt a Rókus kórházba, ahol folyó hó 14-én, délután elhunyt. Reisner Zsigmond élte delén álló rendkivül rokonszenves, derék egyén, kitűnő férj, családapa és rokon, tisztességes, szolid és munkás üzletember volt, akit mindenki becsült és szeretett. Tulajdo nosa s felvirágoztatója volt a csabai utón levő gőzmalomnak, amelyet a modern technika vívmányai szerint instruált, élénk, nagy forgalmú kenyérsütő déket és kenyérüzleteket nyitott Gyulán kívül Csabán, Aradon és Nagyváradon, jeles készítményeivel jó hírnevet, kelendőséget adva a gyulai kenyérnek és tisztességes keresetet a vidéki üzletekben alkalmazott nagyszámú gyulai szegény emberek és asszonyoknak. Halála pótolhatlanul fájdal- mes csapás szeretteire, vesztesége társadalmunknak, amelynek Reisner Zsigmond — aki a kereskedelmi csarnokban annak keletkezése óta a legfőbb tisztségek egyikét töltötte be, az I. Gyulavárosi takarékpénztárnak, amelynek felügyelő-bizottsági tagja, a képviselőtestületnek, amelynek viril is tagja — egyik leghasznosabb tagja volt. A tragikus halála okozta fájdalom soká, igen soká fog sajogni; szeretteinek nagy bánatukban nyújtson enyhülést az a közrészvét, amelyet minden jó ember pótolhatlan veszteségük iránt érez és abban lelke mélyéből osztozik. A család által kiadott gyászjelentés a következő : özv. Réisner Zsígmondné született Winter Irma és gyermekei Imre és Juliska a saját, valamint a testvérek, sógorok, sógornők és a nagyszámú rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják a hü férj, a legjobb apa, testvér, sógor, rokonnak és jóbarátnak Reisner Zsigmond gőzmalomtulajdonos és városi képviselőnek 1904. évi április hó 14 én, élte 48-ik és boldog házasságának 21-ik évében, Budapesten szélhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. hó 17-én, délelőtt 10 órakor fognak a helybeli izraelita temető halottas házából örök nyugalomra tétetni.

Áldás és béke poraira 1 — A kereskedelmi csarnok szeretve tisztelt alelnökének tragikus halála alkalmából a következő gyászjelentést adta ki : A gyulai kereskedők és kereskedőifjak társulata mélyen megszomorodott szívvel és a veszteségteljes csapás váratlansága által fokozott őszinte fájdalommal tudatja kedvelt és ügybuzgó alelnökének, Reisner Zsigmond urnák, folyó hó 14-én, Budapesten hirtelen bekövetkezett gyászos elhunytát. Istenben boldogult szeretett alelnökünk hült tetemei folyó hó 17-én, délelőtt 10 órakor fognak a helybeli izr. sirkert halottas házából örök nyugalomra tétetni.

A békéscsaba—vésztői vasút békés—vésztői vonalának épitése végleges befejezést nyert. A csaba—békési szakasz már a múlt év őszén lett átadva a forgalomnak ; a békés—vésztői szakasz építési munkálatai azonban lassan haladtak előre, főleg a békési Körös-hidnak átépítése s az ezzel kapcsolatos nagyarányú földmunkálatok miatt. De végre a társulat a békés—vésztői vonal szakasz építési munkáját a múlt hónap végén befejezte, s előterjesztést tett a kereskedelmi kormányhoz a vonal műtanrendőri bejárásának sürgős elrendelése iránt. A bejárás múlt pénteken ment végbe a kereskedelmi miniszter képviselőjének, Ney Ferencz vasúti és hajózási felügyelő vezetése alatt. Részt vettek az ünnepélyes aktusban, a m. kir. államvasutak részéről ; Saudi kolozsvári üzletvezető, Herczog felügyelő pályafentartási főnök, Schmazsenka Ernő M. Á. V. helyiérdekű vasúti üzletvezető Nagyváradról, a M. Á. V. igazgatósága részéről : Csorba főellenőr Budapestről, Verő Zfigmond oszt. mérnök, a M. Á. V. aradi üzletvezetösége részéről: Kosztolányi Béla felügyelő, Steingassner Ármin felügyelő, a A. Cs. G. V. részéről : Gelléri Ernő felügyelő, az A. E. G. Y. részéről : Sármezey Endre igazgató, Vásárhelyi János h. igazgató, Laczay István mérnök, Bánffy Miklós forgalmi főnök, Békésvármegye közigazgatási bizottsága részéről: Hajnal István dr. s Haviár Lajos kir. főmérnök, Békéscsaba részéről : Korossy László főjegyző, Áchiin Gusztáv főmérnök, Vésztő részéről : Csánky Jenő szeghalmi főszolgabíró s az egész elöljáróság élén a bíróval s Tardy Lajos főjegyzővel. A bizottság műszaki tagjai az A. E. G. V. Csaba-közraktári állomásáról indultak a virág-guirlandokkal s nemzeti Bzinü zászlókkal díszített külön vonaton; Békésen túl a négy kocsiból álló vonat valóságos diadal menetben robogott a vésztői végállomásra. A békési D’Orsay-féle birtokon levő megállóhelynél a környékbeli tanyai lakosság ünnepi ruhába öltözve, zászlók alatt, egetverő éljenzéssel fogadta a felvirágzott s fellobogózott motort; a deputáczió vezére üdvözlő iratot nyújtott át Sármezey Endre igazgatónak. A vonat mentén a mezőkön dolgozó nép lépten-nyomon kalap lengetéssel, kendő lobog- tatással üdvözölte az első motort. A vésztői végállomáson pedig a község lakossága, a járás főszolgabírójának s előljáróságárak vezetése alatt szűnni nem akaró éljenzéssel, zeneszó mellett fogadta a motoros vonatot és elöljáró küldöttséget, Ney Ferencz vasúti és hajózási felügyelő az eljárás folyamán többször kifejezést adott elismerésének s a vonalat a kereskedelmi kormány nevében és megbízásából a nyilvános forgalomnak — törvényhozási intézkedésig — ideiglenesen átadta. Vésztő községe a kaszinó helyiségében délebéden vendégeiül látta a bizottság tagjait, ahol Tardy főjegyző ékes szavakban adott kifejezést a vésztői nép mélyen érzett hálájának azok iránt, akik ez uj közlekedési vonal létrehozásában közreműködtek, különösen meleg elismeréssel emlékezvén meg a mozgalom jeles vezéréről : Sármezey Endre igazgatóról. A bizottság asztalbontás után ya4 órakor felült a motorosra s kevéssel 6 óra előtt Csabára visszaérkezett.

Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Murányi Ödön gyulai és Laukóczy József sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyi számtiszteket kölcsönösen áthelyezte.

Tavaszi napok. Végre valahára igen szép tavaszi napokat volt alkalmunk élvezni a héten, az időjárás egészen tavaszi, sőt azt lehet mondani, nyárias allűröket öltött, a hét egyik-másik napján

már nemcsak a tavaszi felöltő, hanem a melegebb öltözet i8 kezdett nehéz lenni a napsugarak hatása alatt, mely egyszerre, szinte átmenet nélkül zökkentett bele bennünket a nyári hangulatba. Virágoznak a fák, zöldéinek a hamar levelező fák, cserjék, a lombos jávor, a fagyai, melyek nem olyan óvatosak, mint például az akácz, mely nehezebben bízik a tavasz verőfényében. — Nyílnak már a kertek illatozó korai virágai, az ibolya, az árvácska, a jáczint s a szabadban való tartózkodás ma már egész az alkonyi órákig kellemes. 8 a város képe ilyenkor kellemesen megváltozik. Nők, lányarczok mosolyognak elő a szalmakalapok alól s sok szép menyecske sétáltatja a tavaszi toalettjét a ragyogó napsugárban. Az egész világ mosolyog ilyenkor, csak a szerkesztő nem, akinek a tavaszi versifikatorok elrontják a tavaszi hangulatát, mielőtt örülni tudna a tavasznak.

Estélyek a szanatórium-egyesület javára, a

vidéki nagyobb városokban megindult mozgalom, hogy az alföldi népszanatóriumok javára ünnepélyeket és mulatságokat rendezzenek, legközelebb két nagyobb városban talált támogatásra. Győrött a tervezet szerint tegnap kellett lefolyni annak a nagyobbszabásu estélynek, amelyen többek között Csillag Teréz, Maleczky Bianka és Rákosi Viktor voltak közremüködendők. A győri társadalom nagy készületeket tett ez estélyre és a rendezőbizottság élén gróf Széchenyi Miklós püspök, gróf Laszberg Rudolf főispán, Vennes Jenő h. polgármester és a nőegyesületek elnöknői állottak. Az estélyen részt- vett főispánunk, a József főherczeg szanatóriumegyesület elnöke is, ki megnyitó beszédet mondott, ismertetvén a népszanatóriumok érdekében indított mozgalmat és annak emberbaráti, közgazdasági és nemzeti jelentőségét. — Főispánunk kezdeményezésére Arad város társadalma is mozgalmat indított a szanatóriumok javára rendezett estély érdekében, melynek eredményeképpen a folyó hó 11-én Institoris Kálmán polgármester elnöklete alatt tartott népes értekezlet elhatározta, hogy nagyszabású színházi estélyt rendez, amelyen a Zilahy Gyula társulata által előadandó színdarab mellett több fővárosi iró és művész is fog közreműködni. Az értekezlet egy bizottságra bizta az előintézkedések megtételét, mely már meg is kezdte a tárgyalásokat az estély műsorának összeállítása és a siker érdekében.

Katonai szemle. Vércsorogi Ruprecht Gyula honvéd dandárparancsnok csütörtökön Gyulára érkezett, hogy a szokásos tavaszi szemlét megtartsa. Tiszteletére a honvédtisztikar csütörtökön este közös vacsorára gyűlt össze a „Komló“-ban. A szemlén a dandárnok legnagyobb elismerésének adott kifejezést Schnörch Gyula ezredparancsnok előtt a csapatok kiképzése s fegyelmezettsége felett.

Sorozás. Békéscsabán tegnap végezték be a négy napig tartott sorozást, melynek eredménye a következő : előállott összesen 803 hadköteles az idegenekkel együtt. Ezek közül a hadsereg ujoncz jutaléka javára besoroztatott 154, a honvédség részére 43 s mint fölös szám a póttartalékba jutott 209.

Az aradi szanatórium-estély. A Békésvármegye székhelyéről megindult nagyarányú humánus mozgalom, — mely ma már Lukács György főispán érdemteljes agilitása révén országos ak- czióvá nőtt, — Aradon is érezteti hullámait. Az aradi nemzeti színházban, — mint már jeleztük, — e hó 23-án lesz a nagyszabású szanatórium-ünnepély, mely iránt Arad szab. kir. város és környéke közönsége körében óriási érdeklődés mutatkozik. A színházigazgató ez alkalomból 50%-al emeli fel a helyárakat, hogy a jótékony czélra mennél több jusson. Az ünnepély műsora a következő: 1. A Tannhäuser opera nyitánya. Orbán Árpád karnagy vezénylete mellett, előadja az aradi filharmonikusok egyesülete. 2. Prolog, irta és előadja Kun Béla, hódmezővásárhelyi lapszerkesztő. 3. „A cigánybáró“, operette első két felvonása összevonva, előadja a teljes színtársulat. 4. Pékár Gyula felolvas. 5. Szabolcsba Mihály saját költeményeiből szaval. 6. Leitner Kálmán kultúrmérnök hegedü- solo. 7. Makai Emil „A királyné apródja“ vigjá-