Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-03 / 14. szám
6 BÉKÉS 1904. április 3. állit élénk egy mulatságos jelenetet, mig a hátulsó szines rajzzal Jeney Jenő gúnyolja ki elmésen azokat, a kik fölültek az automobil csalóknak. A lap belső oldalait Linek Lajos, Eder Gyula, Ház Miklós és Kürthy György rajzolt vidám témájú szép képeket. A szöveg is aktuális és ötletes. A „Kakas Márton“ előfizetési ára negyedévre három korona. Egyes száma 30 fillér, kapható mi .den ujságelárusitónál. Mézevők a czime annak a nagy szines képnek, melyét az Uj-Idők előfizetőinek húsvéti ajándékul küld. Csók István festette. Témája egy tolnamegyei kedves, vonzó népszokás, maga a reprodukcziója pedig a lehető legtökéletesebb és művészi szobadiszszé avatja a pompás mülapot. Az Uj-Idők tartalma hétről hétre változatosabb, gazdagabb. Herczeg Ferencznek most folyó „A honszerző" czimü regénye széles körben kelt általános érdeklődést, a kiváló szerzőnek egyik legérdekesebb munkája. Állandóan két regény folyik a lapban, 2—3 elbeszélés, társadalmi czikkek, a Horkaynéé, a sok-sok kép mind-mind indokolttá teszik azt a nagy népszerűséget, melyet az Uj-Idők élvez. Mutatványszámot bárkinek aki kér ingyen és bérmentve küld az Uj-Idők kiadóhivatala Budapest, Andrássyut 10. szám, ahol negyedévi 4 koronával elő lehet fizetni. Magyar Lányok. Regény, elbeszélés, vers, különféle rovatok: Konyha, Kertészet, Kézimunka. Hasznos tudnivalók, Mindenféle, azonkívül sok szép kép tarkitja a Magyar Lányok minden számát. Meg van benne minden, ami a leányvilágot érdekli, szórakoztatja. A Magyar Lányok tanácsadója igaz, kedves, nélkülözhetetlen barátja lett a fiatal lányoknak. Minden anya bátran adhatja leánya kezébe, mert szerkesztősége Tutsek Anna vezetése mellett a legnagyobb gonddal és finom ízléssel válogatja meg a közlendő képeket, czikkeket. Előfizetési ára negyedévre 3. korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, Aodrássy ut 10. Az Én Újságom. Van-e magyar gyermek aki ezt a nevet nem ismeri ? Van-e magyar gyermek, ki Pósá Lajos-tól nem tudna nehány verset elszavalni ? Az Én Újságom és Pósa Lajos neve teljesen egygyé forrt s a magyar gyermekvilág szivében a legkedvesebb pajtásainak nevei között foglal helyet Az a lap, a melyik ennyire megnyerte a gyermekek tetszését, dicséretre nem szorul. Hétről- hétre tele dallal, tele verssel, telistele szép mesékkel köszönt be az ő kis olvasóihoz. Mulasztást követ el minden szülő, ki meg nem rendeli gyermekének Az Én Újságomat. Előfizetési ára negyedévre 2. korona. Kiadóhivatal Budapest, Andrássy ut 10. Gyulai élet. — Mulatság zöld asztal mellett és fehér asztal mellett. — Városi közgyűlés volt a héten, ami Gyulán — specialiter — nem tartozik a legutolsó mulatságok közé. Szinte szokatlan volt az a komoly tónus, amely a gyűlés elején uralkodott, mikor az Almásy uradalom érdemes jószágfelügyelőjének, Szekér Gyulának mellére tűzte a főispán a legfelsőbb helyről jött aranykeresztet. Ez az emelkedett hangulat sehogy sem ízlett a derék városatyáknak s Titz uram erősen fész- kelödött már az ünnepélyes aktus alatt, erősen nehezére ;svén neki, hogy nincs jussa hozzá- szólani a tárgyhoz s Eisele polgártárs szinte nekivaresedett a nagy türelemben, hogy hallgatnia kell. No de aztán, ahogy elhangzott az utolsó „éljen“ és Szikes jegyző felolvasta a közpénztári számadásra hozott szakosztályi javaslatot, hamarosan vissza is sülyedt a gyűlés szokott „nívójára“ s a bábák kocsikáztatása körül kitört a vihar. Mert az kérem, még se hagyható szó nélkül, hogy a városi fuvarral szállított bábák közt válogatnak a tanyai mamák s nem elégszenek meg a városi bábával, hanem privátbábákat is vitetnek potya fuvarral. Ha ezt úgy hagyjuk — vélekedik K. Schrijfert polgártárs — akad majd, aki a doktorban is válogat s nem elégszik meg a városi orvossal, hanem elhivatja a „megyei főorvost“, sőt még tán Kaczvinszky „nagyságos urat“ is. Városi szegénynek lenni is nagy élvezet kell, hogy legyen Gyulán, mert a képviselő urak ugyancsak megirigyelték a havi segélyüket s kiküldtek egy „szegényvizsgáló“ bizottságot s kimondották, hogy aki szegény, menjen a szegények házába ! De hogy hová fogják küldeni ezeket a szegényeket, ha majd a szegények betelepítése folytán a szegényház bővítésére kell megszavazni a költséget, azt már nem merném megkérdezni se Múlt, se 7itz, se Eisele, se Gróh polgártársaktól, mert félek, hogy furcsa választ ' kapnék. Gróh polgártársnak egyébként — aki minden tárgyhoz 17-szer akart ezen a gyűlésen hoz- 1 zászólani — nem volt sikerült napja, erősen ; rápiritott Krizsán András. Lévén ugyanis arról szó, hogy a kisebb javítási és kövezési munkálatokat a tűzoltók csinálják. Gróh György meginterpellálta a polgármestert, hogy miért nem mesteremberekkel végeztetik ezt a munkát. — Krizsán erre szépen a fejére olvasta az előtte szóló tisztelt képviselőtársnak, hogy hiszen épen ő indítványozta annak idején, hogy a városi tűzoltókul ne csizmadiákat, hanem kőműveseket és ácsokat alkalmazzanak, akik legalább nemcsak legyet fogdosnak, hanem dolgoznak is, ha nincs tüzveszedelem. Azóta kövezik a tűzoltók az utczákat s le is égett szerencsésen a városháza udvarán tavaly az istálló. De még ma is a múlt évi számadásoknál tartanának, mert a bábaügy másfélórát, a szegényügy és tüzoltóügy egy órát vettek igénybe, miután a „szónokok“ hangjuknál voltak, ha Szikes jegyzőt szűr alatt nem bizgatják a háta mögül, hogy sommásan referálja el a többi számadásokat, úgyis megbogarásszák még azt a vármegyén. így aztán mégis sikerült déltájban az 5-ik ponthoz eljutni, amely a strimfligyár szub- vencziója volt. Veres posztó a tisztelt gyülekezetnek. — Dejszen beszélhetett Eiselének meg Múltnak a főispán a magyar ipar pártolásáról a legékesebb szavakkal, replikázhatott Ladies Laczi Reisner Emánuelnek, a felséges nép kap- czát hord és nincs érzékkel a „strimfli“ érdekek iránt. Gróh polgártárs „hallomásból hallotta“ ugyan, hogy a lányok ott „lélekemelő“ (lélekölő helyett) munkát végeznek, de pénzt ugyan nem ad. Adjanak a részvényesek. Négy év alatt úgyis 4 korona hasznot raktak zsebre. Szóval, pártoljuk a magyar ipart a Prág-féle szisztéma szerint s igy a szövőgyár szubvencziója 2 szóval megbukott. Pedig Lukács Bandi két szavazatot is behozott a vidékről, akik — ellene szavaztak. No de ha már a strimfli-gyár nem kell, majd csak kapva-kap a tisztelt gyülekezet a vízvezetéken, gondoltuk magunkban. A város czirkalma, Molnár mérnök terjedelmes magyarázatot tartott, az alispán hévvel szónokolt az ügy mellett, de a felséges nép közönyös maradt. Hogy lehet a vizért „pizt“ adni! Még ha bor volna! Meg aztán, ha nem is kerül pénzébe a városnak, minek legyen a belvárosiaknak vízvezetékük, ha a ruczavárosba nem jut belőle. Gróh polgártárs szükségesnek tartotta felvilágosítani a „gyengébbeket“, hogy szép dolog az, hogy most kölcsönt vesznek fel, de ő mindig csak azt hallja itt, hogy kölcsönt vesznek fel, azt, hogy a kölcsönt kifizették, itt még nem hallotta. Úgy látszik, a kölcsönt mindig csak felveszik, de sohse fizetik ki, hát azért nagy az adó! Csináljon vízvezetéket magának, aki áztatni akarja a lábát, ez volt a közhangulat s szinte csodálkoztunk rajta, hogy elvileg megszavazták, habár igaz az is, hogy sok viz fog még elhasználatlanul lefolyni az ártézi kutbói, mig az elvből vezeték lesz. Ezzel aztán szerencsésen el is telt a délelőtt, de azt hallottam (én is hallomásból), hogy délután még „épületesebb“ mulatság volt a városházán s egyik polgártárs még azt is mondta, hogy nem hisz ő még a képviselőjének se, mert az is egy húron pendül a többi urakkal. Állítólag a polgármester rendre is utasította a bizalmatlan városatyát. Ennyit a legutóbbi jól sikerült mulatságról —- a városi közgyűlésről. Mint lapunk múlt számában versben is jeleztük, „Virágvasárnapjára csakugyan Nagypéntek“ következett. Virágvasárnap szombatján azonban a Komlóban volt nagy fináczjárvány, ahol is összegyűlt a Kiss István számtanácsos tiszteletére 4o ember és 30 fináncz, (ahogy mondani szokás). Az üdvözlő versezetet lapunk múlt számában voltam bátor elrebegni, a banketten azonban nem, ott Kiss Laczi szónokolt' helyettem, előre bocsájtván, hogy „a fináncziális ügyek rendezésének sohase volt barátja, de a finánezok mind jó barátai.“ A szónoklatoknál azonban mégis jobb volt a Fischl menüje, aki ámulatba ejtette a közönséget részint egy gar- nirunggel, részint egy félszázad pinczérrel. Ha olyan nagy füst nem lett volna, még ma is ott ülnénk, szerencse, hogy van a Komlóban is villamos szellőztető . . . Husvét napján virradóra azonban engedjék meg, hogy ne folytassam tovább, hanem kívánjak — boldog ünnepeket! — re. Közgazdaság. A gyulai böranyag beszerzési hitelszövetkezet márczius 27-én tartotta évi rendes közgyűlését a tagok tömeges részvéte és nagy érdeklődése mellett Junászka Mihály igazgató elnökletével. Az évi jelentés letárgyaltatott és tudomásul vétetett. Megállapit- tatott az 1903. üzletévi mérleg a következő tételekben: Vagyon: Készpénzkészlet 1627 korona, váltó- kölcsönök 3736 korona, kötvények 5325 korona 59 fillér, rendes áruadósok 62152 korona 93 fillér, ideiglenes adósok 1024 korona 72 fillér, áruraktár 23257 korona 41 fillér, ingatlanok 9010 korona, felszerelési költség 350 korona, előre fizetett kamatok 300 kor., összesen 106783 korona 65 fillér. Teher: Üzletrészek 11948 korona 89 fillér, központi hitel 41356 korona 99 fillér, központi előleg 112 korona 66 fillér, központi folyószámla 322 korona 35 fillér, Békésmegyei takarékpénztárnak tartozás 19008 korona 14 fillér, államsegély 8000 korona, tartalékalap 1701 korona 3 fillér, fel nem vett osztalék 98 korona 25 fillér, hitelezők árukért 23921 korona 80 fillér, nyereség 113 korona 54 fillér, összesen 106783 kor. 65 fillér. Hogy a szövetkezet csak 113 korona 54 fillér nyereménynyel zárta számadásait és osztalékot nem adott, ennek oka az, hogy a 100 ezer koronán felül forgalmazott áruk a tagoknak csaknem a beszerzési áron adatnak, sőt a tagoknak az év folyamán állandóan kihitelezve lévő árutartozás után kamat nem számittatik. A szövetkezet czélja tehát nem nyerészkedés, hanem tisztán a kisiparosok áruhiteleinek és munkaforgalmának előmozdítása, miben az segíti, hogy olcsó központi hitellel, saját üzletrészszel és kamatmentes államsegélylyel dolgozik. Az igazgatóságban megüresedett helyre Túri Károly választatott meg, a felügyelőbizottságba pedig Kocsis Károly, Somogyi János, Krizsán András ésSomogyi Mihály. A szövetkezetnek, melynek Junászka Sámuel volt néhai Göndöcs Benedek apáttal együtt a megalapítója, jelenleg 339 üzletrészes tagja van. Luxus lóvásár Békéscsabán. A Békésmegyei Gazdasági Egylet szokásos évi luxus és katonai lóvásárját ez évben is áprillis 24-én tartja Békéscsabán. Ezek a vásárok hivatottak arra első sorban, hogy lótenyésztő gazdaközönségünknek lovaik megfelelő áron való értékesítésére alkalmat nyújtsanak és vármegyénk lótenyésztési viszonyainak elismert jó hírneve mindinkább nagyobb számban irányítja e vásárokra a venni szándékozók figyel- imét. A luxus lóvásárra eladásra szánt lovakat április hó 20-ig lehet bejelenteni az egylet titkári hivatalánál Békéscsabán, a hol a bejelentések szóval vagy egyszerű levelezőlapon is elfogadtatnak. Ugyancsak a titkári hivatal bármely kérdezősködésre szívesen szolgál felvilágosítással. Első Leány ki házasitási Egylet m. sz. Schwarcz Ármin elnöklésével tartatott meg folyó évi márczius 25-én ezen intézet negyvennegyedik közgyűlése. Az 1903-iki kezelési évre vonatkozó jelentés és zárszámadás a felmentvény megadása mellett egyhangúlag tudomásul vétetnek. A jelentésben és mérlegben a következő figyelemre méltó adatok találhatók: Nászjutalék és visszafizetések czimén 859.513 korona 29 fillér lett kifizetve, ezek között 95 árvajutalékrész 59,550 koronával. Az uj beiratkozások 14,854 jutalékrészt, 3017 jutalékrésszel többet eredményeztek mint az előző évben. Dijakban 2,507.619 korona 49 fillér vételeztetett be, ami 221,754 korona 56 fillér- nyi emelkedést jelent. A kamat és bérjövedelem 413,120 korona 52 fillér, tehát 40,727 korona 42 fillérrel több volt, mint az előző 1902. évben. A díjtartalék 1,202.482 korona 99 fillérrel növeltetett és most már 9,334.174 korona 85 fillérre emelkedett. A nászjutalék felemelési és a külön tartalékra 116,206 korona 20 fillér esik, melyek most már 708,774 korona 60 fillérrel rendelkeznek. A múlt esztendőben létesített árfolyam különbözeti tartalékhoz 15,000 korona csatoltatott, mely ezzel 65,000 koronára rúg. A hivatalnoki nyugdíjalap javára 5000 korona meg- szavaztatik, mely nyugdíjalap immár 140,483 korona 02 fillérnyi összeget ért el. A mérleg végösszege gyanánt 10,520.392 korona 67 fillér mutatkozik, mely
