Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-27 / 13. szám
XXXVI. évfolyam Gyula, 1904. márczius 27 13-ik szám Előfizetési árak: Egész évre . . 10 K — „ Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 f Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési dij előre fizetendő. Xyilttér sora 20 fillér. f f Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templomtér, Dobíiy János könyvkereskedése, liov a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. • Kéziratok nem adatnak vissza. Társadalmi és közgazdászai hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Itodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kühn Itávul. Az állami beruházások és Békásvármegye. A pónzügyminister a képviselőház csütörtöki ülésén törvényjavaslatot nyújtott be a magyar államvasutak hálózatainak kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről. Ebben a javaslatban felhatalmazást kér a kormány, hogy kerek 321 millió korona ösz- szeget fordíthasson vasút- és útépítésekre, középitkezésekre, ipari beruházásra, fontos közgazdasági czélok állami támogatására és arra, hogy ezt a 321 millió korona összeget öt esztendőre felosztva, 4 százalékon felül nem kamatozó járadékkölcsön kibocsátása által fedezhesse. A törvényjavaslat taxatíve is felsorolja az állami beruházás alapján készitendő munkálatokat, amely kimutatásban azonban sajnosán nélkülözzük Békésvármegyét, helyesebben írva olyan munkálatot, amely kifejezetten Bókésvármegye területére vonatkoznék, mely ennek a vármegye pangó közgazdasági életének fellendítésére törekednék. Ami mégis Békésvármegyére vonatkozik, csupán annyi, hogy a kormány elejtette az előző beruházási javaslatnak azt a tételét, a mely a vasúti beruházások között a csabai vasúti állomás kibővítését tartalmazta. Mindazonáltal és éppen azért, mert a törvényjavaslat 6-ik §-ában felsorolt 153 milliót igénylő beruházásokból Bókésvármegye egyáltalán nem részesedik, fontosnak tartjuk a javaslat 7—12. §§-ait, amelyeket teljes szövegükben ide iktatunk : 7. §. Felhatalmaztad a kormány, hogy az 1890. évi L. t.-cz. 10. §-a szerint megállapított közúti hálózatból még kiépítetlen vármegyei közúti Iszakaszoknak, valamint az önálló törvényhatósági joggal felruházott városok azon kiépítetlen törvény- hatósági közúti szakaszainak kiépítésére, a melyek valamely szomszédos vármegye területén lévő vármegyei közutnak képezik folytatását, a szükséghez mért évi részletekben és at alábbi szakaszokban foglalt határozatok szerint 43,000.000 koronát bocsásson ki a törvényhatóságok rendelkezésére. 8. §. Az előző §-ban megállapított összegből csak azok a törvényhatóságok segélyezhetők, a melyek az 1890. évi I. t.-cz. 33. §-a szerint megállapítható közúti adót 10 százalékkal már kivetették és zárszámadásukkal igazolják, hogy daczára ennek közúti alapokból nem képesek a törvényhatósági köz- utjaiknak 1909. év végéig leendő kiépítésére szükséges kölcsöntörleszté8Í és kamat szükségletét fedezni. 9. §. Fölhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy azon törvényhatóságoktól, a melyek a rendelkezésre álló fedezeti források felhaszuálásával és az útadónak 10 százalékkal való kivetésével sem képesek kiépítetlen törvényhatósági közutjaik kiépítését végrehajtani, a törvényhatósági közúti alapjuk birtokában levő, ez idő szerint még nem jövedelmező helyi érdekű vasúti törzsrészvényeket a 43,000.000 K keretén belül összesen 14,202.300 korona erejéig az 1905—1909. évig terjedő idő alatt évenként megállapítandó részletekben megszerezhesse és az állam ingó vagyona részére történt átvétel alkalmával, azoknak névértékét a törvényhatóság közúti alapja javára kifizethesse. 10. §. A helyiérdekű vasúti törzsrészvények névértékben való megszerzése fejében a 9. §. szerint kifizetett összegek kizárólag törvényhatósági közutak kiépítésére fordítandók. E részben a törvényhatóság vagyoni felelősség- gal tartozik és köteles lesz az útalapba bevételezett összeget mindaddig gyümölcsözőleg elhelyezni, a mig ezen összegnek a meghatározott útépítés czéljaira való tényleges igénybevétele, illetve annak időpontja a megállapított útépítési programm szerint be nem következik. Úgy ezen összegről, valamint annak időközi kamatairól számadás vezetendő és a kereskedelemügyi miniszterhez évenként felterjesztendő. 11. §. A kiépítendő törvényhatósági közúti szakaszok kijelölése, valamint a törvényhatóság közúti alapjának rendelkezésére álló és számbavehető fedezetnek, útadó jövedelemnek zárszámadásilag leendő megállapitása iránt első sorban a törvényhatóság közgyűlése határoz, mely határozat a törvényszerű kihirdetés megtörténte után, felülhirálás és jóváhagyás, valamint az épités sorrendjének, a nyújtandó államsegély mérvének megállapitása végett a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztendő. A kiépítendő törvényhatósági közutak kijelölésére vonatkozó elhatározásnak, az épitési tervezetnek az épités sorrendjének indokolt esetekben szükségessé válható módosítása, megváltoztatása szintén a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik. A kereskedelemügyi miniszter a végrehajtandó útépítésekről, az illető évben teljesítendő munkaprogramul és az arra fordítandó költségekről a törvényhozásnak évenként jelentést tenni tartozik. 12. §. Mindazon esetekben, a midőn az épitési költségekre állami segély engedélyeztetik, a törvény- hatósági közúti építések tervezése, az épitési munka végrehajtása, ellenőrzése, felügyelete és felülvizsgálata körüli intézkedések a kereskedelemügyi miniszternek tartatnak fenn. A íenközölt §§-ok alapján Békésvármegyének több méltányos és jogos igénye van a beruházási javaslatból kifolyólag. Hogy többet ne említsünk, a vármegye már egy évtized előtt kiépítette, illetőleg kikövezte a gyula—remetei törvényhatósági utat, anélkül, hogy a közút Biharvármegyében mind e mai napig folytatódott volna, illetőleg az, bíhar- megyei valamely állami, vagy köztörvényhatósági kőuttal összeköttetett voinai A remete- sarkadi, esetleg remete—sarkad—nagyszalontai ut kikövezése tehát a javaslat 7. §-ának kifolyása s követelménye volna, annyival is inkább, mert úgy Békés- mint Biharvármegye a 8. §-ban kvalifikált ama törvényhatóságok közé tartoznak, melyek az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a szerint megállapitható közúti adót 10 százalékkal már kivetették és zárszámadásukkal - sajnos — nagyon is tudják igazolni, hogy »daczára ennek, közúti alapjukMesék. Hajtsd a fejedet az ölembe, édes! Az árnyak egyre nőnek idebent. Mesemondásnak az ideje itt van: Tavaszi este . .. enyhe, méla csend . . . Egyszer volt . . . régen, — ah, igaz se volt tán ? Szerették egymást egy lány, egy legény. S hogy megcsalódott szive kedvesében, Meghalt a lány a kis csacsi, szegény ... Te más mesét tudsz ? Mondd el, édes mondd csak A lány volt hűtlen ? . . . Ó, ne mondd, ne mondd! Hidd el nekem : a legény föl se vette, De, a lánysziv, az gyáva kis bolond . .. Hogy a fiúnak fájt ? De elviselte ? Nem halt belé és jobbat keresett? . .. Pedig lásd, édes, — felejteni nem tud Csalódva sem az, aki szeretett! Dehát olyat mondj, ahol mindaketten Hívek maradtak és most boldogok . . . Csak rám ne nézz, mert csupa tűz az arczom, A szivem lángja rajta ég, lobog. S te is remegsz most. . . Kezed az enyémet Hogy átszoritja, reszket, lázban ég. Most kél a hold .. . Ah, főnt a csillagokban A mi mesénk is meg vau Írva rég! Te meg én, mondod? Mi vagyunk a kettő? Valónak — álom; álomnak — mese. Add a kezed.. . megáll a szívverésem — Mi nem leszünk, — nem édes, — sohase . . . Nil. Á I o m. Be szépet álmodtam a múlt éjjelen Elvonult előttem édes látomÚDy. Nagy fehér épület, állott szemem előtt, Lombsátrak közt, az erdő pázsitján. , Nem hallatszott belőle vidám kaczagás, Köröskörül csend volt s madársuttogás. Szólott a madárka, beszélt szerelemről, Az ifjú sziveknek édes vágyiról, Amiről nektek is, ssabad lesz beszélni, Hogyha kirepültök, a „fehér ház“-ból. Fülemile énekel, csalogány dalol, Látjátok-e, halljátok-e, Ti is valahol? És én hiszem, tudom, hogy ez édes álom, Melyhez sok szív segít, bogy valóra váljon, Nem lesz soká álom — de egy szép valóság( Mert ha karöltve jár, pénz, ész, meg a jóság, Fillér s koronákból lesz nagy pénzhalom S állni fog a dicső „Sanatorium.“ __________Madelaine.*) Pá lyafutás. A vármegyében talán még semmi sem okc - zott olyan nagy szenzácziót, mint az uj főjegyző megválasztatása, de bogy js ne, akik két év előtt a megyegyülésen először megjelenni látták Botos Bandit, a barmadaljegyzőt, azok azt jósolták, na, ebből se lesz ám sóba első jegyző, hejb hiába, nem mindig érdem szerint osztogatják az állásokat, sőt mondhatnám, ritkán méltatják az érdemet. Az aljegyzőcske kicsiny, vékony emberke volt, biczczentett a jobb lábára, mit elpalástolni akarva, nagyon is ugrós tánczlépésekkel járt, a haja amolyan lenszőke haj volt és rhkán, de hosszan csüngött túl magas, de épen nem értelmes homlokára, a szemei kifejezéstelenek és *) A feledhetlen emlékű kedves ifjú nő hagyatéki irataiból, korai gyászos halála évfordulóján. A # ASoekgtóímiítbhathatóstzem™' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült ^ f f*f)/f ff bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. V// vmt g\ Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a 5> gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 11-35 Xjapumls: mai száma IO old.a-1.
