Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-26 / 17. szám

t a „Békés" 1903.17-ik számához. illésén tárgyalta Csákit/ László okleveles gyógy­szerésznek Szeghalmon felállítandó második gyógy­szertár engedélyezése iránti kérvényét és a várme­gyei tiszti főorvos véleménye alapján kimondotta, hogy a gyógyszertár felállításának engedélyezését véleményezi. Javaslatát beterjeszti a törvényhatósági bizottsághoz. Szent-György napja. A költözködések és a 8 órai harangszó ideje s ezzel együtt az esztendő úgynevezett nyári fele ugyancsak nem nyári allű­rökkel, zivatarral, hideggel, széllel a héten köszön­tött be i megjelentek ekkor a szontgyörgynapi költözködő kocsik az utczákon, szomorú gondola­tokat ébresztvén a nemháztulajdonos emberekben. György napja alkalmából vármegyénk főispánja Lukáes György felé impozáns arányokban fordult a közszeretet megnyilatkozása s a vármegyei tisztikar a kir. pénziigyigazgatóság s a többi államhivatalok, a városi tisztikar testületlieg tisztelegtek a főispán­nál. Hasonló meleg ovácziók tárgya volt a kir. pénzügy igazgatóság és a mellé rendelt számvevő­ség tisztikara részéről Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgató személye is György napja alkal­mából. Képviseleti közgyűlés. A Lugoserdőnek a József főherczeg sanatorlumnak leendő átadása tárgyában hozandó érdemleges határozat idejéül április 27-ik napja tűzetvén ki, e czélbél az említett nap délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében tartandó rend­kívüli közgyűlés tárgysorozata ezen ügyön kívül a következő: Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat átirata a városi faiskola melletti szántóföldből 700 négyszögöl területnek eladása iránt. 1904. évi köz­munka mérve és a váltságdíjak megállapítására vo­natkozó előterjesztés. Járdák építésére vonatkozó tanács előterjesztés. Márczius havi közegészségi állapotról szóló jelentés. Váratlan pénztár vizsgá latról felvett jegyzőkönyv. Kinevezés. A békésmegyei villamossági rész­vénytársaság gyulai villamtelepének szorgalmas és a társaságban is kedvelt főszerelőjét, Tájbert Józsefet a szatmárnémetii városi villamos müvek üzem­vezetőjévé nevezték ki. Halálozás. Ismét egy korán elhunyt fiatal asz- szony halála keltett általános mély részvétet Gyulán aki boldog gyermekévei után korán megismerte a földi lét szenvedéseit s akinek megváltás volt a halál, mert keserű kiábrándulás, csalódás és szen­vedés jutott ki neki fiatal élete osztályrészéül. A boldogtalan ifjú asszony Hoffmann Viktorné Fiuk Kornélia volt, ki e hó 18-án este 6 órakor hosz- szas, kínos szenvedései után jobblétre szenderült A köztiszteletben és szeretetben álló fiatal asszony — ki néhai jóemlékü Fiuk Károly nyug. honvéd őrnagy, városi gyámpénztárnok leánya volt, régen betegeskedett s élte utolsó, betegen eltöltött évei keserű családi bajok, szétfoszlott remények, szó moru czélvesztettség tették elviselhetlenné. — E siettető korai halálát is. Halála kiterjedt nagy csa ládot, szerető édesanyát s két kis gyermekét bori tolták mély gyászba. Temetése e hó 20-án délután nagy részvét mellett ment végbe s haláláról a kö­vetkező gyászjelentést vettük: Ozv. raggambi Fiuk Károlyné lesújtott szívvel tudatja forrón szeretett felejthetetlen leányának, illetve a szerető gondos anyának, gyengéd testvér, sógornő, valamint rokon és jó barátnőnek : raggambi Fiuk Kornélia férj. Hoffmann Viktornénak folyó év és hó 18-án este 6 órakor, életének 27-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után tör­tént csendes kimúlását, A szeretett drága halott nyugodni tért földi maradványa folyó év és hó 20-án, délután 3 órakor fognak a róm. katb. egyház szertartása szerint, a helybeli Szent-József temető­ben levő családi sirkertben örök nyugalomra he­lyeztetni. A boldogult lelki üdvéért az engesztelő szent-mise-áldozat folyó óv és hó 22-én, reggel 8 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Az örök világosság fényes- kedjék neki 1 Hoffmann Laczika, Hoffmann Tlel like, gyermekei. Fiuk Bella férj. Winkler Lajosné, Fiuk Károly testvérei, Winkler Lajos sógora. Winkler Edit, Winkler Iza, Winkler Feri, Winkler Lajos, Winkler Magduska unokabugai, illetve öoscsei. Halálozás. Alig egy hónap alatt harmadik ha­lott. Ifjú, szép, fiatal asszony halott, a kinek halála a legelfáBultabb szívben is mély részvétet kelt, mert élte virágkorában -szerető férje, szeretett gyermekei köréből ragadja őt ki a könyörtelen végzet. Teg­nap a reggeli órákban terjedt el a városban a hir, hogy Lehotzky Vilmos törvényszéki albiró ifjú szép neje váratlanul elhuayt. A megdöbbentő gyászeset mély részvétet keltett városszerte, a mely előrelát­hatólag impozáns megnyilatkozást talál temetésén, mely ma délután fél 3 órakor fog végbemenni. Nyu­godjék békével! A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a szerető hitvesnek, a legjobb anyának, hőn szeretett gyermek, testvér és sógor­nőnek : Lehotzky Vilmosné szül. Hellebronth Elzá­nak, boldog házasságának hatodik évében, hosszas Szenvedés után folyó hó 24-én este 10 órakor be­következett' gyászos elhunytál. — A drága halott tjBmetése.rfolyó hó 26-án délután 3 és 7a órakor fog 9 róm,. kath. egyház szertartása szerint végbemenni. Hült téteméi a helybeli Szentháromság temetőben nyernek örök nyugodalmat. Az engesztelő szent mise-áldozat- bemutatása folyó hó 27-én délelőtt 7 és V2 órakor lesz a helybeli róm. kath. nagy­templomban. Béke poraira! Lehotzky Vilmos, férje. Lehotzky Kálmán, Lehotzky Ella, Lehotzky Zoltán, gyermekei. Hellebronth János, Hellebronth Jánosnó született Frombaoh Laura, szülei. Hellebronth Laura férjezett Joannovich Sándorné, Hellebronth Berta Hellebronth Gizella, testvérei. Lehotzky Antalné született Benitzky Ilona sógornője. Lehotzky Lajos Lehotzky Lajosné született Újhelyi Ella, nász- szülei. Lehotzky Antal, Joannovich Sándor, sógorai. Halálozás. Osváth Andor volt megyei levél­tárnok özvegye Hugyecz Ilona folyó hó 21- én 61 éves korában hosszas, súlyos betegség után jobb létre szenderült. A sokat szenvedett boldogult nő halálát négy gyermeke s kiterjedt rokonság fáj­lalja. — Temetése szerdán délután volt nagy rész­véttel. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Osváth Aranka férj. Szlávik Sándorné gyermekükkel, a saját és testvérei: Gizella, Vilma és Pál, valamint az elhunyt testvérei: Hugyecz Vilma férj. Bérezi Lászlóné és gyermekeik; Hugyecz Aranka férj. Subkégel Lajosné gyermekeikkel, úgy­szintén számos rokon és jó barátnő s ösmerősök nevében is fájdalommal megtört szívvel tudatja a felejthetetlen édesanya, nagyanya, testvér, nagynéne, rokon és jó barátnő: özv. Osváth Andorne szül. Hugyecz Ilona folyó óv és hó 21-én reggel 5 óra­kor életének 62-ik, özvegységének 5-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi marad­ványai folyó óv és hó 22-én délután 3 órakor fog­nak a róm. katb. egyház szertartása szerint, a Szent-kereszt temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó év és hó 23-án, reggel 8 órakor fog a róm. kath. anya­templomban az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke hamvaira I Uj táneztanitó. Április hó 27-től a népkerti pavillonban táneztanfolyamot nyit — külön boston kurzussal — Kovács Tivadar balletmester, a nagy véradi hadapródiskola táneztanára. — Jelentkezni lehet felnőtteknek is lakásán : Sugár ut 109. sz. a. Halálozás. Egy szerencsétlen életnek vetett éget az ezúttal jótékony halál. Lukács Mariska, néhai Lukács Károly hajadon leánya, Lukács Endre gyulai főszolgabíró nővére, kis gyermekkora óta súlyos betegséggel meglátogatva szenvedte át életét, megadással tűrvén szerencsétlen sorsát, mig végre folyó hó 19 ikén a megváltó halál elszólitotta őt szerettei köréből, akik szeretetteljes gondossággal ápolták. Temetése folyó hó 21-én ment végbe. Talált gyűrű. Folyó hó 16 ikán a vészéi hid mellett lévő uradalmi földön közepén vörös s körü­lötte 7 apró fehérkövű aranygyűrű találtatott. — Igazolt tulajdonosa a gyulai rendőrségnél átveheti. A lll-ad osztályú kereseti adó tárgyalása a gyulai kir. adóhivatal területén folyó hó 28-dikán kezdődik. Ezúttal csakis az 1902-ik évben kelet­kezett adóköteles üzletek és vállalatok adója fog megállapittatni, miután a régi adóköteles üzletek III-ad osztályú kereseti adója a múlt évben álla­píttatott meg három esztendei joghatálylyal. A tár­gyalás ennélfogva csak három napot fog igénybe venni. Ugyanis 28-án és 29-én Gyulavári,. Kétegy- háza és Doboz községek, 29-én es 30-án pedig a Gyulavárosi adókötelesek adója fog kivettetni. A tárgyaláson Kutasy József segédtitkár lesz a kincstári előadó. Nagy idők tanúja. Blahó József, Mezőberény községének kiérdemesült jegyzője, a magyar sza­badságharcznak egyik vitéz katonája — mint őszinte részvéttel értesülünk — folyó hó 23-án 77 éves korában végelgyengülésben meghalt. Blahó már évtizedekkel ezelőtt nyugalomba vonult és amily köztiszteletben állott bivataloskodása alatt, époly megérdemelt tisztelet kisérte jól kiérdemelt nyu­galmába. — Temetése pénteken délután volt nagy részvét mellett. Békés község képviselőtestülete holnap köz­gyűlést tart, melyen több érdekes ügyön kívül tár­gyaltatni fog az indítvány, hogy a főgymnasium létesítésének támogatásával tanúsított jóindulatáért Wlassics Gyula közoktatásügyi ministert a község díszpolgárává válasszák meg. Az ács- és kőműves segédek sztrájkja Béké­sen még mindig tart, habár a harczias hangulat a munkások között csökkent, mert a sztrájkpénztár­tól kapott 100 korona segély elfogyott. Akadtak már olyanok is, a kik könyörgőrefogták a dolgot a vállalko­zóknál, hogy csak adjanak munkát a régi feltéte­lek mellett. Ezek azonban nem hajlandók a mun­kát addig megkezdetni, mig mindnyájan munkába nem állanak. A sztrájkolok naponként tüntető kör­menetet rendeznek. A gimnázium építése két hét óta úgyszólván szünetel, mert csak.5 munkás dol­gozik rajta. Távozó albiró. Dr. Fikker Károlyt a békési kir. járásbíróság egyik nagytudásu, ügybuzgó al- biróját, mint már közöltük, ő felsége Áradra kir. alügyészszé nevezte ki. Távozása alkalmából e hó 20-án este a járásbíróság tisztviselőikara és a békési ügyvédek Erős Ignácz vendéglőjében búcsúlakomát rendeztek tiszteletére. — A banketten számos fel­köszöntő hangzott el s a szónokok mindegyike őszinte sajnálkozásának adott kifejezést, a város társas éle tének is kedvességben álló tagjának távozása felett. A nagyapa öröme. Korcsok József öreg békési földmivest az a kellemetlen meglepetés érte husvét napjára, hogy szekrényéből 40 korona készpénz, kamarájából pedig .2 véka búza hiányzik. Biz’ annak lába kelt s a derék öreg gazda épenséggel nem vágott jó képet hozzá, mikor unokái boldog ünnepeket kívántak neki husvét napjára. Még kel­lemetlenebb meglepetés érte őt azonban, mikor a nyomozás folytán kisült, hogy a lopást tulajdon unokái, Medve Margit és Teréz követték el s az ellopott pénzen már be is vásároltak maguknak ruhát s más egyebeket. — A tolvaj unokák ellen megindították a vizsgálatot. Halál a bölcsőben. Békésen Kis István föld míves egy éves fia János, felügyelet nélkül marad- án, a bölcsőt — amelyben feküdt — magára borí­totta s mire a házbeliek észrevették, a bölcső alatt megfuladt. Öngyilkosság. Csabán öngyilkosságot követelt el egy 18 éves cselédleány, ki egy csabai úri ház­nál szolgált. A leányt Satala Honának hívták s az vitte a végzetes lépésre, hogy édesanyja keményen megszidta őt azért, mert megtakarított keresményét anyja segélyezése helyett ruha és egyéb szükség­leteire fordította. Az érzékeny lelkű leány annyira szivére vette a szidást, hogy gyufacildatot ivott, melynek következtében másnap a kórházban — hova beszállították — nagy kínok között meghalt Lókötés. Farkas György vésztői lakosnak na­gyon megtetszettek a Kelemen László tárcsái gazda lovai, de minthogy pénzért azt — azon egyszerű oknál fogva, mert nem volt neki — megszerezni nem tudta, rósz útra tévedt és éjnek idején elhaj­totta az istállóból a két szürkét. A károsult gazda gyanúja alapján feljelentette a rendőrbiztosnak Farkas Györgyöt s a lakására küldött rendőrök megtalálták nála a lopott lovakat. így aztán a lovak haza, a tolvaj hűvösre kerültek. Dézsába fűlt gyermek. Békéscsabán Csicsely Jánosnó szerdán reggel a piaczra indult s másfél éve9 fiúgyermekét szomszédnöje: Stefanik Pálné gondozására bízta. Stefanikné a gyermeket künn hagyta az udvaron, ő maga pedig a konyhában foglalatoskodott. Egy kis idő múlva utána akarván nézni, hogy mit csinál a gyermek, azt a kút mel­letti vízzel telt dézsában megfutva találta. A fiúcska fejjel fordult a dézsába s nem volt ereje kiemel­kedni a vízből, úgy fulladt meg tehetetlen vergődés közepette. A dézsa fenekén hevert a gyermek ked- vencz játékszere s igy valószínű, hogy azt beledobta a vízbe s aztán utána nyúlt. Gyenge teste elvesz­tette az egyensúlyt, belezuhant a dézsába a ebből a helyzetből nem tudott szabadulni. A rendőrség a gondatlanság ügyében megindította a vizsgálatot. Megégett gyermek. Szeghalmon Kauffmann Mór kereskedő felesége e hó 16-án átment a szomszédba s ezalatt 3 éves kis leánya a kályhában levő pa- i'ázszsal játszadozni kezdett. A veszedelmes játék halála lett a kis gyermeknek, mert a parázstól tüzet fogott a ruhácskája s égni kezdett. A szeren­csétlen kis leány hasztalan kiáltozott segítség után, mire anyja a szomszédból hazajött, összeégett. Tűz. Békésen szerdán este 10 órakor, eddig ismeretlen okból kigyuladt Csuta Károly páris kül­városi színje, a mely szalmával volt megtöltve. A tűz átkapott a közelben levő melléképületre, majd a cseréppel fedett lakóházra g a szél miatt Ilyós Mihály nádfedelü háza is tüzet fogott, a mely szin­tén leégett. A tűzoltóknak két órai nehéz munka után sikerült a tüzet elfojtani. A kár több ezer korona, a mely biztosítás folytán megtérül. Esküvő elől a halálba Egy mezőberényi menyasszonynak, Kovács József bádogosmester le­ányának hozott szomorú, nagyon szomorú hirt a táviró. Hétfőn kellett volna az esküvőjének lenni Kemény Farkas beretytyóujfalusi járásbirósági írnok­kal s a vőlegény helyett egy távirat érkezett. Azt mondta el lakonikus rövidséggel a távirat, hogy Kemény Farkas öngyilkos lett. A szerencsétlen fiatalember a Berettyó hídja mellett főbe lőtte magát. Ott találták holtan. Az öngyilkosság elkö­vetése előtt levelet irt egy jó barátjának, értesítve, hogy önkezével vet véget életének s a helyet is megjelölte, ahol holttestét találni fogják. Az öngyil­kos egy szilágymegyei református lelkésznek a fia s ugylátszik, hogy családjában terheltség az öngyil- sag, mert már két testvére a maga kezével oltotta ki életét. Hogy mi vitte a végzetes cselekedetre azt levelében szóval sem említi. SzenzácziÓS esküvő. A főváros előkelő közön­ségét nagy izgatottságban tartotta egy házasság eset, mely a napokban folyt le egy ismert család­ban. Az esküvőre a szokásos előkészületek minden irányban megtörténtek s már csak két nap válasz tóttá el a fiatal jegyespárt a házasságkötéstől. A vőlegény, egy előkelő bankhivatalnok, tele volt adóssággal, a menyasszonyt pedig dúsgazdagnak ismerték mindenfelé. Azonban a menyasszony apját üzleti spekulácziói megfosztották utolsó fillérétől is. Akárhogy szerették is egymást a fiatalok, ilyen zilált viszonyok között a menyasszony semmi áron sem akart tudni az esküvőről, mert vőlegénye őszin­tén megvallotta neki, hogy mennyi az adóssága. Az összes családtagok és jó barátok elküldték már a nászajándékot és éppen a menyasszony szülőinél lett volna fogadó ebéd. Sürgönyileg lemondták. Szomorú nap volt. Vidámság helyett kétségbeesés! Menyegző helyett boldogtalanság! A vőlegény vi­gasztalni akarta menyasszonyát Hiábavaló volt minden kísérlet! Egyszerre azouban a hangos zokogás és a vigaszt nyújtani akaró hangok közé egy barátságos, idegen hang keveredett: „Ne vegyék rossz néven, ha ilyenkor hívatlanul alkalmatlanko­dom, de mi kötelességszerüen, gyorsan és pontosan intézzük el ügyfeleink megbízásait. Az a sorsjegy, melyet önök vásároltak nálunk, főnyereményt nyert.0 Ezzel a Török A. és Társa budapesti bankháza ki küldöttje kifizette a nagy főnyereményt s igy már mi sem állta útját annak, hogy zavartalanul meg­kössék a házasságot. Ez az eset a fővárosi előkelő köröknek még sokáig emlékezetében marad. Értesítés Ha szoptatós gyermekkel utazunk, legajánlatosabb a Kufeke gyermeklisztet vinnünk magunkkal, mert ez könnyen elkészíthető, nem romlandó, a tehén tejet könnyebben emészthetővé teszi és igen emeli annak tápláló képességét. I r o d a I o m. Vörösmarty-Album. Kulturmissziót teljesít a »Pesti Napló«, mikor minden esztendőben, díszes, ingyenes ajándékokban közelebb hozza a nagy közönség szivéhez a nagy, örökbecsű irodalmi és művészi alkotásokat és azzal, hogy megösmerteti, egyúttal meg is szeretteti a művészetet. Ev-év után gyönyörű művészi ajándékokkal, ritka diszművekkel lepi meg karácsonyra olvasóit a »Pesti Napló«, ez a szó leg­nemesebb értelmében független, szabadelvű és szó kimondó lap és most Vörösmartynak, a Szózat és a Vén czigány őserejü költőjének életrajzával egyben legkiválóbb alkotásait (Szózat, Szép Ilonka, Csongor és Tünde és számos mást) foglalja díszes albumba és adja karácsonyra ajándékul. A Vörösmarty-Album a Zichy Mihály-Album alakjában és nagyságában készül és a tartalmas diszkönyvet 20 nagy, több színben nyomott mümelléklet, továbbá 40—50 szöveg­kép fogja díszíteni. E gyönyörű könyvet karácsony ajándékul megkapja a »Pesti Napló« minden állandó előfizetője és díjtalanul megkapja mindama uj előfi zetője, aki egész éven át fél-, vagy negyedévenkint vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizet elő i »festi Napló«-ra. Ferencz első póttag, Pettner József és Gergely Pál, póttagokul Sánta Mihály és Gyulai Gábor. Állami mének elhelyezése Békés vármegyében a 17 állomáson az idei tavasszal elhelyeztetett 73 mén, ebből angol telivór 2, angol fajta 39, arab telivér 1, arab fajta 7, Nonius 12, Gidran 9, Lipi- czai 3. Származási hely szerint: Kisbérről való 12, Bábolnáról 6, Mezőhegyesről 22, Fogarasról 3 vé­tetett, mint teljeskoru 20. mint egy éves 10. Ösz- szesen 73. Állami segély. A kereskedelmi miniszter Schwarcz Adolf békéscsabai harisnyagyáros kötött szövött iparárugyára részére az 1899. évi XLIX. t.-cz. meghatározott állami kedvezményeket 5 évre engedélyezte. A békésmegyei gazdasági egylet közgyűlése, Elnökválasztó rendkívüli közgyűlést tartott f. . hó 19-én Békéscsabán a békésmegyei gazdasági egylet. Az egylet tisztújító közgyűlései rendszerint Pünkösd másodnapján szoktak lenni, czélszeröségi indokok azonban azt javasolták ezúttal, hogy a Geiszt Gyula halálával elárvult elnöki szék betöltése ne halasztassék tovább. Maga a választás egyhangú, egyértelmű s a mit előre kell bocsátanunk, minden [tekintetben szerencsés volt. Nem csak a szorosan vett gazdaközönség, hanem általánosabb vármegyei közéleti szempontból is örvendetesnek tartjuk, hogy a közbizalom vármegyénk legszámottevőbb főúri csa­ládjának egyik érdemes tagja felé fordult s hogy ezen érdemes férfiú : Wenckheim Dénes gróf nem tért ki az imponzánsan nyilvánult bizalom elől. A Wenckheim család története annyira összeforrt vár­megyénk múlt századának közéletével, hogy a vár­megye irányadó fiainak komolyabb és higgadtabb része őszinte sajnálattal nézte a Wenckheim család tagjainak közel három évtized óta Békésvármegye politikai, társadalmi s gazdasági közéletétől való tar­tózkodását, ami — sok téren kimutathatólag — köz-, életünknek igen nagy hátrányára s kárára történt. Tisztelettel, szeretettel és bizalommal üdvözöl­jük tehát Wenckheim Dénes grófot, Békésvármegye legkiválóbb társadalmi testületének, szépmultu gaz­dasági egyletünknek elnöki székében. Az elnökválasztáson kívül a rendkívüli közgyű­lésnek még több tárgya volt. Legfontosabb az alap­szabály módosítás és a közgyűlésen részt vett dr. \Lukács György főispánnak inditványa, mely szerint a gazdasági egyesület ez év augusztus havában, a gyulai iparos ifjúsági egylet által rendezendő ipar- kiállitással kapcsolatban, Gyulán állat és mezőgazda- sági kiállítást tartson. A közgyűlést dr. Zsilinszky Endre igazgató- lelnök — a szépszámban egybegyült tagok szívélyes [üdvözlésével — nyitotta meg. |A legutóbbi összejövetel óta — úgymond — [sorainkon rés üttetett; alig egy esztendeje vesztet­tük el Beliczey Istvánt, most ismét gyász érte az egyletet: az élet és halálnak ura Geiszt Gyulát szólította el sorainkból. Nem volt váratlan a hir, mégis általános részvétet keltett az a fájdalmas tu­dat, hogy az erőtlen test nem tudta a gyilkos kÓTt leküzdeni. Annyival nagyobb a fájdalom, mert a K[lefolyt rövid idő alatt nem nyílhatott alkalom a " megboldogultnak gazdag tudását, az egylet javát czélzó akaratát érvényesíthetni. Ismertük szép jellem­tulajdonságait, általános közgazdasági tájékozottsá­gát, melyek a csákói gazdaságban nyertek kifejezést: ezek a tulajdonságok predesztinálták arra a korán elköltőzöttet, hogy vezére legyen a megyei gazda­társadalomnak, a melynek érdekében nagy buzgalom­mal tevékenykedett. Indítványozza, hogy a megbol­dogult emléke örökittessék meg az egylet gjegyző­könyvében. Az egylet tagjait a szokottnál korábban kellett gyűlésre egybehívni; egyrészt, hogy részvétet fejez­zen ki az egylet, másrészt, hogy az ügyek élére uj erőt állítson. Soha sem volt talán nagyobb szükség a közös együttműködésre; az alapszabályok módo- sitást igényelnek már csak azért is, hogy a gazda­sági erők tömörülése előmozdittassék. Súlyos köz- gazdasági helyzet kényszeríti a gazdákat összetartásra, mert hiszen csak egyesült erővel lehet a lépten-nyo- mon felbukkanó akadályokat leküzdeni. A társada­lom minden rétegében látjuk az erők egyesülését; minden társadalmi osztály egyesül, hogy közös erő­vel, vállvetve munkálkodjon azon, a miben az egyes gyenge. Látjuk, hogy a tőke trösztöket, kartelleket felköt érdekeinek érvényesülésére; a szellemi mun­kások, az állami, a megyei, községi tisztviselők, a gazdasági munkások és cselédek társadalmi létük s anyagi megélhetésük biztosítására tömörülnek. A mikor tehát azt látjuk, hogy a társadalom minden osztálya egyesíti az erőket saját érdekei megóvása végett: lehetetlen, hogy a kornak ezt az intő szavát a gazdaközönség meg ne értse. Hiszen nem történhet törvényhozási, törvényhatósági, köz­ségi alkotás a gazdák áldozatkészsége nélkül; a gazda szívesen vesz részt ezen mozgalmakban s szí­vesen vesz részt a teher viselésében. Egyesülniük kell a mezőgazdáknak egymás megértésével nem mások ellen, hanem saját érdekeik megvédésére. A világban a gazdasági érdekek dominálnak; ha azt látjuk, hogy másutt mily nagy eredményeket ér el a tömörülés, bűnt követnénk el, ha a példán nem okulnánk. Előttünk áll az Ausztriával való gazdasági szövetség I a külállamokkal való szerződések nagy fontosságú kérdése; a nemzet súlyos kilátásokkal várja a helyzet tisztulását. Arra kell törekednünk, hogy a belfogyasztást fejlesszük, a mivel a mező- gazdaság fejlődésének alapjait vetjük meg. Nem akar politizálni, de elkeli Ítélnie azt a gyakran tapasztalható jelenséget, mely a kereske­delmet és ipart a mezőgazdasággal kívánja szembe­állítani. A gazdasági egylet nem kívánja a szövet­kezeti eszmének a kereskedelem és; ipar rovására való érvényesülését, de kívánja a szövetkezeti tömö- rülést a mezőgazdasági termelés és értékesítés azon részében, a mely sem a kereskedelemnek, sem az iparnak ellensége nem lehet, mert ezzel csak a bél­fogyasztás biztosittatik. A hazai ipar pártolása első rendű nemzeti érdek, bár erre eddig nem sok gon­got fordítottak ; pedig a magyar mezőgazdasági ipar igen fejlett, sőt a külföldön is erősen megvetette a lábát. Támogatni kell a magyar ipart, mert minden külföldre került fillér nemzeti veszteséget jelent: támogatni kell a magyar iparost és kereskedőt, mert Közgazdaság. A gyulai tejszövetkezet vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését Dutkay Béla elnöklete mellett. Az alapszabály módosítására kiküldött bizottság, valamint az igazgatóság javas­lata alapján az alapszabály némely pontjai módo­sítva lettek, melyszerint a szövetkezet üzletkörébe felveszi a sertés- és baromfitenyésztés és hizlalást. Az igazgatósági tagok száma 7-ről 12-re, a fel ügyelő bizottság 3-ról 5 re emeltetett fel. Az igaz gatóságba beválasztattak : Gerlein Reinhart, Dalia Fere: ez, L. Kovács János, Miskucza Illés és Argyelán György; a felügyelő-bizottságba a régieken kívül és Bulboka János elhalálozása folytán ifj Steigerwald

Next

/
Oldalképek
Tartalom