Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-03 / 18. szám
Ignácz, Diósy Béla, dr. Szondy Lajos, Mikla 2. György, Kliment Z. György, Haraszti Sándor, Zahorán Pál, Kovács L. Mihály, Weisz Ede, ifj- Gajdács János Vidovszky Károly, Lipták János, Bakucz Tivadar Molnár P. János, Kitka György, Kovács Sz. Ádám Hanó Pál, ifj, Laczó András, Décsey József, Achim János, Achim F. András, Ifj. Achim L. András, Janovszky János, Lukoviozky János, Kovács Sz. Mihály, Battyánszki András, Hankó F. Kihály, ifj Zahorán György, Badios Elek, Griecs F. György, Belenka Pál, Botfyánszky Mihály, Muldt József, Maczák Ádám, Pribojszk György, Kalocsa Lajos Drienyovszky András, Maros György, Willim István, Wagner József, Korosy László Sailer Gyula, Lipiczky K. János, Gortkó Máté, Patai András, Szaszák Ádám, Laurinyecz János, Aradszky Pál, Kéthy Béla, Kecskeméti Ferencz, Dohányos János, Bézy Balázs, Técsy József, Nyitray István, Mészáros János, Haviár Lajos, Belenta Mihály és Kiss István várm. bizottsági tagok. Elnöklő főispán reggel 9 órakor megnyitotta a közgyűlést és kezdetét vette az ügyek előadása.^ A belügyminiszter rendeletére a számvevőség államosítása folytán a közutialap hozzájárulása czi mén felszabadult 400 korona hovaforditására = nézve kimondották, hogy azt a folyó évben a házipénztár nál felmerülő tulkiadásokra fordítják, jövőre pedig a közutialap e hozzájárulását nem veszik igénybe. A kereskedelemügyi miniszter a vármegyének a III. állami transversalis ut építéséhez való hozzájárulását 370000 koronában állapította meg. A közgyűlés a reális számításokon alapuló megállapítást elfogadta és kimondotta, hogy miután> vármegye az orosháza-pusztaföldvári, valamint a köröstarcsa körösladányi útszakaszok kiépítésével ennél a hozzájárulásnál nagyobb összeget előlegez, a többletként mutatkozó 87000 korona megtérítésére igényt tart. Békéscsaba község kérte, hogy a Hl. transversalis útnak a községtől az úgynevezett Klukaj kitérőig vivő szakaszát a vármegye az államnak való előlegezésként soron kívül építse ki. Az állandó vá lasztmány azt javasolta, hogy az ut egész Csanád- vármegye határáig építtessék ki és miután a vármegye a szükséges összeggel nem rendelkezik, az építési költségeket a község előlegezze akként, hogy a tőkét annak idején az állam, a kamatokat pedig a transversalis ut átvétele után a vármegye fogják megtéríteni a községnek. Dr. Fábty Sándor alispán és az elnök hozzászólása után a közgyűlés elfogadta a javaslatot azzal a pótlással, hogy a vármegye a kamatokat 4 százalék erejéig téríti vissza és hogy az építés engedélyezése, valamint a III. transversalis ut építésének e szakaszon való megkezdése iránt feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez és a községet ily értelmű határozat hozatalára felhívja. Barsvármegye átiratára a magyar iskolahajó költségeire a katonabeszállásolési alapból 500 koronát szavazott meg a közgyűlés. Fejérvármegyének állami elmegyógyintézetek létesítése ügyében, Kassa városnak kisebb zálogkölcsönök illetékmentessége tárgyában, Ungvármegyé- nek a »Budapesti Napló« részéről a vármegyei köz- igazgatás ellen intézett támadás ügyében, Mosonr vármegyének egy országhatár rendezési ügyben kelt átiratait tudomásul vette a közgyűlés, mig Kolozsvár város megkeresésére a honi ipartermékek pártolása érdekében átirt a kereskedelmi és iparkamarához. A vármegyei közkórház elmebeteg osztályalhogy a község anyagi viszonyaiban lényeges javulás másodemeleti mennyezetének vastartókkal való átépítését elhatározván, a vállalkozóval kötött egyezséget jóváhagyta és a szükséges 10000 korona költséget a kórházi pénztár feleslegéből megszavazta a közgyűlés. A kórházi pénztár feleslegéből összegyűlt mintegy 80000 koronának kórházi tartalékalapként való kezelését, valamint az elmegyógyintézeti czelláknak kórszobákká való átalakítását elhatározták. A közigazgatás rendezéséről szóló úgynevezett! egyszerűsítési törvény és ügykezelési szabályok foly tán a küldöttségi javaslat értelmében módosították a vármegye szervezési szabályrendeletét, a napidijakról szóló szabályrendeletet, ez utóbbiban az át költözködési illetmények szabályozását is felvették valamint átdolgozták a jegyzői magánmunkálkodásról és a szedhető dijakról szóló szabályrendeletet. A Szeghalmon felállítani kért második gyógyszertár ügyében a közegészségügyi bizottság és az állandó választmány a felállítás véleményezését javasolták. Técsy József elleninditványt tesz, mert az uj gyógyszertár felállítását a közszükséglet nem indokolja és az veszélyezteti a meglevő gyógyszertár fennállását, aminek támogatására több adatot említ fel. Reck Géza az állandó választmány javaslatát pártolja. Morvay Mihály megadná a jogosítványt, de nem engedné, hogy az eladóvá tétessék, mint gyakran megtörténik. Dr. Ladies László különben is túlzott monopóliumnak tartja a gyógyszertárakat és a jogosítványt nem egyesek részére megtartani, hanem abban minél több egyént kíván részesíteni, miért az állandó választmány javaslatát pártolja. Haviár Lajos csak ott adna uj jogosítványt, ahol a közszükséglet kívánja, itt nem látja biztosítottnak, hogy a két yógytár tisztességesen fennállhat. A vita befejezése után névszerinti szavazással döntöttek, és 62 szavazattal 33 ellenében kimondotta a közgyűlés, hogy a gyógyszertár felállításának megengedését nem véleményezi. A szeghalmi főszolgabirói lakásnak anyakönyvi hivatali helyiséggel való kibővítését elhatározta és ehhez a község által felajánlott hozzájárulást elfogadta a közgyűlés. Az alispánnak a békéscsabai közdülőutak törzskönyvezésénél alkalmazandó betonkarók engedélye zése ügyében hozott határozatát, valamint a vármegyei főjegyzői laknak az állam tulajdonába történt átadásáról felvett jegyzőkönyvet jóváhagyólag tudomásul vette. Az erdélyi kárpát egyesületnek alapítvány tételére irányuló kérelmét fedezet hiányában elutasította. A puszták, telepek és más jelentékeny lakott helyek törzskönyvezése ügyében a közgyűlés Doboz- megyer, Gerla, Póstelek, Bucsatelep, Belsősámson, Külsősámson, Szőllőspuszta, Kiscsákó, Gyopárhalma, Szabadszenttornya, Csabacsüd, Ókigyós és Gyula- eperjes puszták törzskönyvezését, a többi puszták egyszerű felemlitését hozta javaslatba. A békési -községháza kibővítésének 1896. év óta húzódó ügyében az állandó választmány azt javasolta, hogy a község az építkezés haladéktalan foganatba vételére köteleztessék. Kecskeméthy Ferencz a község nehéz anyagi viszonyaira tekintettel további időhaladék engedélyezését béri. Dr. Fábry Sándor alispán reá mutat azokra a tarthatatlan állapotokra, amelyek a békési községházánál vannak. Hajlandó volna további időhaladékot adni, ha remélni lehetne, áll be. De ez hosszú időn belül nem várható, és a mostani kedvezőbb helyzetet megragadni kívánja Mindazonáltal, hogy a tervek felülvizsgálatára a község időt nyerjen, hajlandó hozzájárulni, hogy fi/ építkezés csak a jövő évben foganatosittassék. — Kecskeméthy és az alispán ismételt hozzászólása, valamint az elnöklő főispánnak az építés feltétlen sürgős voltát fejtegető nyilatkozata után a közgyűlés a javaslatot az alispán módosításával elfogadta. A Gyepes csatorna hídjára vonatkozólag gróf Wenckheim Krisztinával kötött szerződést jóváhagyták. A vármegyei nagyobb építkezésekre tekintettel az államépitészeti hivatalhoz két műszaki segéderő félfogadását engedélyezték.' Háromházi Ignácz hivatalszolgát 49 évi szol gálatára tekintettel teljes fizetéssel nyugdíjazták és a hű szolga érdemeiről elismerőleg emlékezve meg neki 200 korona rendkívüli segélyt szavaztak meg. Szarvas községnek 60000 koronás kölcsön felvételére vonatkozó határozatát, — valamint Andor Gergely felebbezésének elutasításával Békés községnek a gazdasági ismétlő iskola elhelyezésére vonatkozó határozatát jóváhagyták. Békésszentandrás község rendőrségi szabályrendeletét és Gyulavárosnak az Erzsébet ápolda szegé nyeinek gondozása ügyében hozott határozatát pótlás végett visszaküldötték Végül jóváhagyta a közgyűlés Szarvas községnek a kenderáztató kezeléséről alkotott szabályrendeletét, Nagyszénásnak műkút létesítésére vonatkozó szerződését, Tótkomlósnak alapitó oklevelét, Szarvasnak a községi mérnök, Tótkomlósnak a- községi állatorvos javadalmazására vonatkozó határozatait, a békéscsabai nyilvánossági jelleggel felruházott kórház költségvetését, Csorvás község szervezési szabályrendeletét és a tárgysorozatba felvett adásvételi ügye két, amivel a közgyűlés kevéssel délután véget ért. ki közöttük, mert nekik nem lakás, hanem pénz kell. Azután, ha a pénzt megkapják, adjon a község munkát, de 2 korona napszám mellett, mert kevesebbért nem dolgoznak. Hiába igyekezett a biró meggyőzni őket, hogy a községnek ilyen czélokra pénze nincs, mert amúgy is nagy összeget 28000 koronát áldoz évenként a szegények segélyezésére — nem használt semmit. Erre átmentek 1‘opovics Szilveszter főszolgabíróhoz és kérték : utasítsa az elöljáróságot a pénz kiosztására, vagy ha ez nem lehetséges, járjon közbe a község határának tulajdonásánál gróf Wenckheim Frigyes nagybirtokosnál, hogy az nekik segélyt és munkát adjon. A főszolgabíró csillapította őket és megmagyarázta, hogy követelésük jogtalan, a község sem segélyt, sem munkát nem adhat; egyébiránt ő rögtön megteszi intézkedését a főispán és alispánnál, szükség-munka engedélyezése iránt nemkülönben közbenjár az uradalomnál, hogy munkát kapjanak. Ez a válasz sem elégítette ki a már 600 főre szaporodott tömeget, mert elmentek Kecskeméthy Ferencz országgyűlési képviselő lakása elé, s felkérték, hogy legyen segélyükre, a jogosnak vélt követeléseik elérésére. Kecskeméthy nyugalomra intette őket és megígérte, hogy a belügyministernál személyesen fog ügyükben eljárni, s ha lesz rá mód, szívesen segít rajtuk. A munkások felkeresték még Emperl Ernő uradalmi intézőt, de ez nem fogadta őket. Munkásmozgalmak a vármegyében. Múlt számunkban megírtuk azt a veszélyesnek látszó mozgalmat, amelyet a felizgatott kétegyházi nép az elöljáróság elmozdítása czéljából indított. A közigazgatási hatóságok tapintatos fellépésének sikerült elejét venni a mozgalom veszélyesre váltónak és azóta Kétegyházán meglehetősen helyreállt a nyugalom, úgy hogy intézkedni lehetett a kirendelt katonaság bevonása iránt. A rend helyreállítása mellett a hatóság a felmerült büntetendő cselekmények megtorlására is kiterjesztette figyelmét. Lukács főispán megkeresésére a gyulai törvényszék vizsgálóbírója elrendelte a nyomozatot, amelyet Lukács Endre főszolgabíró és Tóth Ferencz alügyész foganatosítottak a helyszínén. Az általuk beszerzett adatok alapján a királyi ügyészség a vizsgálat elrendelését indítványozta, minek folytán dr. Nyisztor Adorján vizsgálóbíró a helyszínére utazott, hogy a mozgalomban résztvevőket kihallgassa és a fejbujtókat kinyomozza Újabban a községben nyugalom van és május elseje is rendzavarás nélkül folyt le. A vármegyében és az alföldön általánossá vált munkásmozgalom Kétegyháza után Békésen öltött nagyobb arányokat, amelyekre vonatkozólag a következő tudósítást vettük : Kedden délután mintegy 300 főnyi férfiak és nőkből álló munkás-csapat jelent meg a községházán. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy a földmive lésügyi minister még a múlt évben a vármegye részére munkásházak építésére 20000 koronát folyósított, mely összeget a tavaszi közgyűlés Békés községnek engedett át. — Nagy hangon követelték G. Varga András bírótól, hogy ezt az összeget ossza Késő estig volt együtt a tömeg a községháza előtt, s mivel látták, hogy nincs ozélja a további várakozásnak, csendben szétoszlottak. Szerdán reggel ismét megjelentek a községházán és fenyegetőztek, hogy elcsapják az egész elöljáróságot és tisztviselőket, mint a kik nem törődnek a nép érdekével, s olyanokat választanak be, akik az ö érdekeiket szivükön hordják. A helyzet mind feuyegetőbbé vált, s mivel a rendőrséget nem respektálták, a főszolgabíró táviratilag kérte a csendőrségnek 16 főre való megerősítését. A félrevezetett tömeg zsákokkal áll a Wenck- heim-magtár előtt és várja, hogy búzát osszanak ki közöttük. A mozgalom még mindig tart, azonban a legnagyobb rend uralkodik, mert a városban nagyszámú csendőrség czirkál. Popovics főszolgabíró a mozgalomról részletes jelentést tett a vármegye fő- és alispánjához, akik a kormányhoz felterjesztést intéztek, hogy a keresetnélküli nép foglalkoztatásáról gondoskodjék. Az alispán intézkedett, hogy a tervezett békési hídépítés földmunkái lehető sürgősen megkezdhetők legyenek. Békéscsabán múlt vasárnap az újjászervezett szoczialista párt megalakítása czéljából a munkások népes gyűlést tartottak, mely Békészki Mátyás és Nigrényi János munkások vezetése alatt rendben folyt le. Az ülésen a pártba mintegy 400 ember lépett be. A munkások ünnepe, május elseje az egész vármegyében különösebb esemény nélkül folyt le, a tervezett munkásgyülések — aminek sokan ellenkezőjét várták — nyugodtan, rendzavarás nélkül mentek végbe. A gyulai újjászervezett socialdemokraták soci- alis ünnepélyt tartottak. Reggel 6 órakor a Göndöcs- népkertben gyülekeztek, ahonnan két szavalat tartása után a menet négyes zárt sorokban zeneszó mellett kivonult s a Jókai Mór-utczát érintve a Megyeház- utczán és a Román-utczán keresztül a város belterületét elhagyták, és a duzzasztó mellett lévő Seres Lajos tanyájára kivonultak, ahol majálist rendeztek. Ugyanez nap délután fél 3 óra tájban a Szent István utczán visszajöttek a városba s útközben csatlakozott hozzájuk Gyulavári és Kétegyháza községek küldöttei s ezekkel együtt a tömeg, mintegy 2—3 ezer főre szaporodott s a Göndöcs-népkertbe vonultak, ahol szavalatok s emlékbeszédek megtartása után a menet ismét négyes zárt sorokban délután 4 órakor zenekiséret nélkül elvonult a Jókai Mór, gróf Wenckheim Frigyes és Palló-utczákat érintve a Gyula— csabai kövesutra, innen az aradi köves utón a Városháza, Munkácsi Mihály, Novák és Árpád-utczákon ségü vásárhelyi menyecske s egy csomó szép lány és asszony Vásárhelyről s a vásárhelyi notabilitá- sok. — Azután érkezett a pesti vonat, hozván a hangverseny szereplőit és a pesti szereplőkkel Lukács\ Sándor osztálytanácsost, a ki egész utón kugler bonbonnal traktálta a dívákat. Az érkező vendége két Lukács főispán meleg szívélyességgel fogadta s bemutatván a küldöttség tagjait, a társaság egy külön kocsiban jött Gyula felé, Gyulán ekkorra már lelkes közönség' gyűlt össze a perronon, a melynek színezetét a diszruhás megyei hajdúk toliforgós csákója, prémes zsinóros mentéi tarkítottak. A berobogó vonatot harsány éljenzéssel fogadták s a kilépő vendégeket dr. Zöldy János a sanatorium- egylet alelnöke és Dvtkay Béla pulgármester az egyesület nevében fogadták s a szereplő női tagok egy-egy csinos csokrot kaptak. Ezután diszeB magánfogatok röpítették a vendégeket szállásaikra. A hangverseny. Beszámoltam már a múlt számban arról az óriási keresletről, mely a sanatorium-estély jegyek irányában mutatkozott. — Az előzményekből tudni lehetett, hogy a publikum nagy lesz s körülbelül olyan nagy volt a közönség, mint a két év előtti szinházmegnyitáson, a mikor, mint most is, a karzaton is noiabilitások szorongtak. A közönség — erről nem lehet leszoktatni — most is későn gyülekezett. Volt fél 9, mire meglehetett kezdeni a hangversenyt. A hangverseny /nüsora — Huezka Jenő helyett Bokor József, Ambrus Zoltán helyett Kiss József hazánk ez idő szerinti első poétája érkezvén— változásokon ment keresztül. A hangverseny első pontja Faragó Sándorné fellépte volt. Ilyen szép asszony debütjét még ak kor is tetszéssel fogadnánk, ha zongorázni nem is tudna, annál kedvesebb volt igy, látva, hogy a zongorajátéka arányban áll szépségével. Mesteri kézzel, bravourös technikával s nagy tetszés mellet játszott. Egy szép csokrot nyújtottak fel neki Faragó Sándorodnak — a József föherczeg sanatorium egyesület felírással (ehhez hasonló felirásu csokrot kaptak a többiek is) — s játékát szűnni nem akaró zajos tetszésnyilvánítások követték. B. Lenkei Hedvig a vígszínház neves tagja a ki különben ősztől kezdve a nemzeti színházhoz van szerződtetve — csinált ezután konkurrencziát a szép vásárhelyi asszonynak. 0 volt a második szép asszony. Kis miczi sipkával a fején ennivaló kedves párisi gamin volt b egy bájos franczia monológ részletet adott elő, egy gesztenyeárus kis fiúról. Azután Bob herczeg melodrámát adott elő Bokor József művészi zongorakisérete mellett, me- lyet Huszka Jenő a Bob herczeg szerzője ez alkalomra irt. A bájos ifjú asszonyt többször zajosan kihívták, hasonló nagy ovácziókban volt része Bokor József jeles zongorajátékának s nem kevesebb zajos tetszést keltett az egyik főrendező gavallér „bátor belépése“ ki nem szokván mega világot jelentő deszkákat a zsinórpadlás felé kereste lábaival a talajt. „Nunc venio ad“ — nem „fortissimum virum“ hanem — „fortissimam feminam.“ Fedák Sári fellépte! A végletekig felfokozott érdeklődést és kíváncsiságot kellett a dívának kielégíteni. Hónapok óta várta a publikum, előkészült erre a nagy napra Fedák Sárit látni! ÍSs a publikum, amely ettől az esttol oly sokat vart, nem is csalódott. Mikor „Zsazsa“ a gyulai szinpártoló egylet alelnö- kének, Keller Imrének karján a színen megjelent, a csodálkozás és meglepetés a torkokba fojtotta a hangokat. Az a pajzán elevenség, az a csupa tűz temperamentum, mely egész lényén megnyilatkozik, megjelenésével rabbá teszi az embert, a színpadhoz köti a tekinteteket. Egyszeribe megértjük az országos hírnevet. Ez a csodás temperamentum a Zsazsa titka. Ez az, ami benne eredeti, bűbájosig, amit nem ad meg semmiféle sziniakadémia, semmiféle tanulmány, ami születés dolga. Operette számokat adott elő! A népszerű Bob herczeg belépőt, amely igy zamatot, eredetiséget kapott az ő interpretálásában. Azután egy bájos trüsszentő kupiét, az álomdalt s zugó, többszörösen megújuló tapsvihar követte felléptét. Fedák után nem kisebb nevezetesség, mint a „Hét“ szerkesztője, az ország ez időszerinti legnagyobb poétája mutatkozott be a gyulaiaknak. Igénytelen kis ember a nagy Kiss József, de alakja felmagasztosul, hangja csodálatos érczcsengést nyer, midőn csodaszép költeményeit felolvassa. Minden felesleges, superlativisokban való nyilatkozás helyett mai tárczarovatunkban hozzuk a nagy költőnek két — nekünk e czélra átengedett — remek költeményét. A közönség elbűvölve hallgatta s hallgatta volna szívesen órákon át a gyönyörű költeményeket s hálájának és elragadtatásának szűnni nem akaró tapsokkal őb éljenekkel adott kifejezést. Ismét Fedák Sári következett ezután. A Zsazsa hires tánczát látni és élvezni akarók ezúttal nem zúgolódtak, mert a Lotti ezredeseiből eredeti angol szöveggel énekelvén a népszerű Cake Walke néger tanczból mutatott be egy pár részletet bámulatos könnyedséggel, temperamentummal és olyan ennivaló jókedvvel, hogy a legöregebb nézők is beleszerettek ennek láttára a tüneményes Zsazsába. Még B. Lenkei Hedvig produkálta azután „Ocskay Lászlóról való ének“ elszavalásával, művészetét. A tárogató hangja szólalt fel előzőleg a színfalak mögött. Btkády József a Tóni bandájának művészi pikulása miden ambiczióját beletette ebbe a solóba, szép is volt az nagyon, büszke lehet rá o is, a banda is. Aztán megkezde a szép asszony szavalatát, művészi öntudattal, hatást keltőén sza- valt, úgy, hogy a publikum alig győzte a tapsot. Ezzel véget ért a feledhetlen szép kooczert, a színház kiürült s nagyrésze a publikumnak átment a pavilion nagytermébe, hol a Rácz Tóni zenéjének hangjai mellett 300 teritékü , , , Társasvacsora vette kezdetet. A pavilion ez alkalomra felfüggőnyözött és a lehetőségig feldekorált nagy terme háromsoros hosszú asztalokkal s közönséggel telve impozáns látványt nyújtott. Kiss József és Fedák Zsazsa volt a társaság központja. Az asztalfőn Fedák Sári foglalt helyet, jobbfelől tőle Keller* Imre, B. Lenkei Hedvig, balról báró Perényi Péter, mellette a főispánné, főispán, Kiss József, Perényi Edit barouesse, Bokor József ültek. — Az étlap szerinti menü kifogástalan jó, a borok Lukács főispán jó termését és Weisz Mór pinezéjét dicsérték. Tósztok nem voltak, de volt pazar jó hangulat, hatalmas ét- és „itvágy“, a mely meghozta hamar a tánczkedvet, a melynek még a nagy szivarfüst se vetett hamar gátat. A hangulat reggelig kedves zajos volt s igazán nem frázis, ha azt mondjuk, hogy nem volt senki, a ki onnan nem szép emlékekkel tért haza. Jelen voltak : Asszonyok: B. Lenkey Hedvig (Budapest), dr. Baksa Lajosné, özv. Balassa Sándorné, Bereczk Péterné Hódmezővásárhelyről, Böhm Miklósné (Kétegyháza), Busák Józsefné (Gyulavári), dr. Debreczeny Lajosné, Dobay Ferencznó, Erkel Rezsőné, Faragó Sándorné (Hódmezővásárhely), Farkas Lajosné, Gábriel Aladárné (Póstelek), Juhász Mihályné (Hódmezővásárhely), Horváth Károlyné (Mezőberény), Kollár J ánosné (Mezőberény) Künzl Ernőné, dr. Lukács Györgyné, Misley Kálmánná, Novák Antalné, Oszterlamm Árminnó, Szalay Józsefné (Hódmezővásárhely), Safáry Jánosné (Gyulavári), Schmidt Ivánná, özv. Vuics Jánosné, Zsifkovits Mihályné stb. Leányok: Fedák Sári (Budapest), báró Perényi Edith (Alsó-Dabas), Baksa Mariska, Bereczk Margit (Hódmezővásárhely), Bőhm Mariska (Kétegyháza), Balassa Irénke (Hódmezővásárhely), Drechsel Ida, Busák Sárika (Gyulavári), Gábriel Emilia (Póstelek), Habinay Krisztina, Erkel Miczi, Juhász Ágnes (Hódmezővásárhely), Jancsovics Irén (Mezőberény, Kollár Klára (Mezőberény), Hajóssy Mariska és Margit, Lupkovics Ida (Krakfalva), Székely Irén, Szalay nővérek (Békéscsaba), Uferbach Irén, Zsifkovits Emilia. —re.
