Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-09 / 32. szám
32-ik szám Gyula, 1903. augusztus 9-én, XXXV« évfolyam. r Szerkesztőség: 1 Ss. Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. r Kiadóhivatal: J Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Bírd.elések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyílt-tér sora 20 HU. A munka ünnepe. A gyulai iparos ifjúság önkópző egylete mely huszonötéves fenállása s ez idő alatt kifejtett többnyire zajtalan, de annál beha több működésével sokkal üdvösebb missiót teljesített, mint ahogy azt a felszín kitün tetni tudja, az augusztus 15-től 23-ig terjedő nyolez napot a munka ünnepévé avatja Gyulavárosa annáleseiben. A gyulai iparkiállitást, a mely folyó hó 15-én, Nagy Boldogasszony napján nyílik meg, nem becsüljük túl, ha megállapítjuk róla, hogy ha nem is korszakalkotó, de legalább is igen komoly és fontos mozzanat a vá ros történelmében. Közhelylyó vált, de nagy igazságot tartalmaz és nem lehet eleget hangsúlyozni hogy egy város fejlődésének, virágzásának vagyonosodásának főtényezője az ipar és a kereskedelem. Virágzó ipar és kereskedelem a városi asság főfeltótele. Virágzó ipar és l^breskede lem sok minden egyebet pótol, ezeknek a hiányát pedig nem képes pótolni semmi. Szemet hunynánk az igasság és a tények fölött, ha rezignáczióval nemvallanánk be, hogy az ipar és a kereskedelem, de külö nősen az ipar terén Gyula városában a múlt hoz képest évtizedek óta erős stagnáczió s a mi a rohamos fejlődés és haladás miatt a stagnálással egyértelmű : határozott hányát lás és visszaesés tapasztalható. A ki e város sorsát, jövőjét, szivén viseli, az nem térhet ki ama hivatás, ama kötelezettség elől, hogy e sajnos állapoton min den téren, minden vonalon, minden eszköz zel változtatni s segíteni törekedjék. Az ipari stagnácziónak és hanyatlásnak ezer és ezer oka van. Igen sok olyan természetű, vagy olyan melyen gyökerező, hogy T A. R C Z A.. Gyulai élet. Augusztus 15-én, Nagy Boldog Asszony napján nagy napok következnek el Gyulára Tündérkertté avanzsirozik a népkert és tündérvárrá a színház és a pavilion. Ünnepélyes napok lesznek ezek s mi soká vissza fogunk emlékezni ezekre a szép napokra, amelynek mozgalmassága, érdekessége a mi egyhangú kisvárosi életünkben mély és maradandó nyomokat van hivatva tenni. Régen, nagyon régen nem volt már Gyulán ilyen kiállítás, annak1 szükségét az iparra, gazdasági életre, forgalomra nézve való nagy fontosságát pedig nem kicsinyelheti senki s azért elismerést és hálát érdemelnek azok az intéző körök, amelyek ennek a kiállításnak a létrehozását megpendítették, annak kivitelét lehetővé tették s annak, mentői sikeresebbé: tételén fáradoznak. Bizony elismerés illeti őket, mert nagy és fáradságos munka az érdeklődés zsarátnokát a közöny hamuja alól kikaparni, nagy és merész vállalkozás Gyulán belefogni ilyesmibe, mert nincs úgy nevelve a közönségünk. hogy ilyen vállalkozás iránt érdeklődjék, annak sikerében hinni tudjon. Bizonyos pesszi- misztikus várakozással néztem magam is az ügy elé a legutóbbi napokig. Azt hittem, hqgy vagy lesz kiállítás, de nem kapunk rá érdeklődő közönséget, vagy meg lesz a közönségünk, de kiállítást nem tudnak olyat összehozni, amilyet kellene. Hála Istennek, hovatovább erősödik a rjményem, hogy egyik se fog hiányozni s a kiállításunk ha nem is fog vetekedni a párisi világkiállítással, de mindenesetre érdekes és szép látnivaló lesz s az, hogy ma rpár széliében' azoknak megszüntetése, vagy csak változtatása is az egyéni akarat keretét túlhaladja. De van még bőségesen annyi tér, ahol a tettvágy, az ügybuzgalom, a fáradhatatlanság, az önzetlenség és különösen a gyakorlati érzék igen figyelemreméltó üdvös eredményeket és vívmányokat képes a tagadhatlanul fölötte kedvezőtlen viszonyok között is produkálni. De hogy e téren az immár elkerülhet- len akczió megindulhasson, első sorban is arra van legnagyobb szükség, hogy az iparos osztály, a reá nehezedő súlyos viszonyok között lélektanilag ugyan érthető, de végzetes és első sorban reá nézve veszélyes közönyből felrázassék. Nem ugyan varázs gyógyszer, mert ilyen nincs és soha sem volt, hanem mód és alkalom erre a gyulai iparkiállitás, a melyet az iparos ifjúság önképző egylete nem hival- gás, nem banális mulatás vágy, hanem tisz tán és kizárólag abból a czélból rendez, hogy egyrészről a nyomott ipari viszonyok között munka alkalmat adjon e város iparosainak, másrészről és főleg pedig azért, hogy Gyula városa iparosait saját jól fejfogott egyéni s az ipari közügyek érdekében tömörítse, önérzetükben erősítse 8 úgy a jelen, mint különösen a jővö súlyos feladataival szemben akczióképessé tegye. Reméljük, hogy a gyulai iparkiállitás ezt a czólját el fogja érni, sőt nemcsak reméljük, hanem örvendetesen konstatálhatjuk hogy már is elérte. Gyula város minden számottevő iparosa testtel lélekkel buzgólko dik, lelkesedik a kiállítás iránt és nem kímélte az időt, a fáradságot és a viszonyai között súlyos anyagi áldozatot sem, hogy annak sikerét előmozdítsa. A munka ünnepe lesz az iparos kiállítás a gyulai iparos ifjúsági egyletnek és Gyula városa minden tisztes iparosának. De ünnepe nemcsak az első sorban érdekelt iparosságnak, hanem az egész város közönségének is, mely a mozgalom kezdetétől fogva a legélénkebb rokonszenvvel kisérte az iparososztály derék mozgalmát és áldást kíván annak nemes törekvésére. beszélnek, terveznek, érdeklődnek a kiállítás iránt — sejteti, hogy közönségünk is lesz rá. Lesz tehát élet Gyulán, egy kis jótékony mozgalom fogja megpezsditeni az alvó közvéleményt, lesz miről beszélni, lesz mit látni, élvezn és hallani s a népkert lombjai élénk, nagyvárosias életnek lesznek pár nap múlva tanur. Képzeletben már előre látom azt a fiók millenáris kiállítást, amely ott le fog folyni. Látom a robogó kocsikat, melyek az idegen vendégeket hozzák a vasúttól látnivalóink megtekintésére, a fellobogózott népkertet, a fényárban úszó diadalkaput, a 'melyről ezer meg ezer gyertyafény erejű izzólámpák sokasága fogja szórni a nappali fényt a népkert bejáratánál, a tündéri fénynyel kivilágított utakat s a nyüzsgő közönséget, melylyel tele lesz a népkert, tele lesz a pavilion, tele lesz az iparcsarnokká átalakitott szinház, amelyben sok szép müiparczikk, bútor, kézimunka, házi eszköz és az ipar egyéb érdeklődést keltő szép termékei fogják szórakoztatni, gyönyörködtetni, tanitani, tájékoztatni a közönséget iparunk fejlettségéről, gyáraink verseny- képességéről. Kiállításunk nem lesz kisszerű. Jóakaratu mosolyra, gúnyolódásra nem fog okot szolgáltatni. Méretei nem lesznek nagyok, de zlésesek, programmja nem lesz egyhangú, változatos, szórakoztató ünnepélyek rendezésére készülődnek, sok felől, az ipari, mezőgazdasági, házi termelés minden ágát felölelve szedik össze a látnivalóit. A népkertben már egész héten fúrtak, faragtak. A színházra nem ismer rá, aki most oda belép. A nézőtér, a padok eltűntek. A színpaddal egy síkban van az egész földszint, a padok, a zártszékek eltűntek a hatalmas ge- rendázaton nyugvó deszkázat alatt. A páholyok is átalakultak kiállítási állványokká, azon fogA vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-ik évre. (Adóhivatalok kimutatása szerint.) Gróf Wenckheim Frigyes, Újkígyós Gróf Wenckheim Géza, Gerla Gróf Almásy Dénes, Gyula Horgosi Kárász Imre, Szeghalom Báró Kőnigsvarter Hermann, Csabacs&d Gróf Károlyi István, Sámson Gróf Wenckheim Dénes, Doboz Gróf Apponyi Albert, Csaba Gróf Blankenstein Pál, Füzesgyarmat Gróf Blankenstein János, F&zesgyarmat Geiszt Gáspár, Csákó Sváb Károly, Szentetornya Gróf Bolza Pál, Szarvas Gróf Wenckheim István, Gyula Gróf Bolza Géza, Szarvas Gróf Wenckheim Ferencz, Gyula Gróf Károlyi Mihály, Nagyszénás Gróf Hoyos-Wenckheim Fülöp, Ladány Báró Hirsch Mór, Kondoros Gróf Csáky Albin, Szarvas Jnrenák Sándor, Szentetornya Báró Inkey István, Csaba Pfeifer Antal, Békés Gróf Zselinszky Robert, Orosháza Szalay Gyula, Csaba Léderer László, Öcsöd Gróf Károlyi István, Nagyszénás Léderer Rudolf, Szentandrás Beliczey Géza, Csaba Szalay József, Csaba Kocziszky Mihály, Csaba Baumgarten Pál, Szentetornya Székács József, Szentetornya Kontur József, Szarvas 156765 46 28376 71 26567 52 23405 83 20262 97 17678 96 15865 25 15288 38 14280 70 12655 28 12342 82 11172 47 10648 20 9951 92 9378 — 9234 53 7897 25 7779 37 7597 — 7033 07 6710 93 6669 38 6381 06 5605 49 5578 54 5222 42 4672 29 4501 09 4416 83 4384 88 4132 28 4024 41 3620 11 3410 11 Wolfinger Miksa, Békéssámson Kliment Z. György, Csaba Székács István, Szentetornya Szántó Dezső, Szentetornya Beliczey Rezső, Csaba Dérczy Péter, Szarvas Kliment Z. János, Csaba Dr. Salgó József, Gyoma Deutsch Arthur, Szeghalom Weisz Ede, Csaba Schwarcz Ferencz, Füzesgyarmat Horgosi Kárász István, Szeghalom Péter András, Szeghalom Boros János, Kőröstarcsa Baumgarten Lajos, Szentetornya Prág Bajos, Csorvás Ravasz József, Pusztaföldvár 0maszta Gyula, Csaba Mikolay Mihály, Szarvas Fejér Imre, Kondoros Gróf Wenckheim Henrik, Gyula Novák Kamill, Gyula Jnsth Gyula, Szentetornya Polgár Béla, Füzesgyarmat Farkas József, Csorvás K. Schriffert József, Gyula Jakabfy István, Füzesgyarmat Fábry Károly, Csaba Tóth Lajos, Öcsöd Jannrik Pál, Szarvas Maczák L. György, Csaba Uhrin J. Imre, Endrőd Ravasz István, Orosháza Kitka János, Csaba Nemeskey Andor, Csaba Bascb Simon, Füzesgyarmat Tolnay Ferencz, Öcsöd Reck Géza, Szeghalom Gróf Zichy Antal, Gyoma Dáni József, Nagyszénás Kliment János, Csaba Dr. Papp József, Szeghalom Braun Mór, Gyula Gyulai József, Körősladány Veres József, Orosháza nak nyugodni a kiállított tárgyak, iparczikkek Hozzá kell képzelni még egy kis dekorácziót, girlandokat, pálmákat s teljes lesz a Künzl Ernő munkája, aki az építési bizottság egyik legfáradhatatlanabb leleményes tagja. O tervezi a díszkaput a bejárat elé. — Ez a kapu olyan lesz, hogy anélkül, hogy a közmondással törődnénk, hogy ránk utalják, bámulni fogunk erre az uj kapura. A kiállítás fő vonzo ereje a fény szolgáltatása tekintetében nagy szerencse, hogy itt van a gyulai villamtelep, mely pazar világítást fog szolgáltatni az esti képhez. Ez tette lehetővé, hogy programmba vették e tündérestélyek rendezését. A népkert utain, bokrai közt elhelyezett számos villamlámpa nappali fényével fog ez minden este végbemenni, egészen a budapesti millennáris kiállítás módjára, Qsak a fontamé lumineuse fog hiányozni a nagy grupp közepéről. Lesz ellenben czigányzene, sétakorzó, dalárverseny és ami fő, pompás hideg sör, bor és Ízletes konyha, a pavilion vendéglő helyiségében. Lehet lumpolni is. Ezek a tündéresték igazán fényesek és kedvesek lesznek, ott fog esténkint találkozót adni a város közönsége egymásnak. Hogy mi minden látni való lesz még, azt bizony hamarjában nem tudom felsorolni. Nincs olyan iparosmühely, gyártelep, vállalat, gazdaság, amely most ne készülne valami rendkivü livel a kiállításra. A gyulai nők tündérujjai alól is sok szép remekbe készített kézimunka kerül kiállításra. Ezeknek kiállítását a gyulai nőegylet buzgó alelnöknője, Fábry Mártonná hozta össze. De szerepelni fognak itt a helyi leányiskolák növendékeinek kézimunkái is. Annyi bizonyos, hogy a vásárlási és megrendelési kedvet nagyon elő fogja mozdítani az a sajt szép látnivaló. A gyulai asztalosipar fő A 3333 20 2992 16 2834 61 2820 76 2784 06 2733 88 2608 83 2529 52 2427 80 2207 34 2184 23 2142 34 2141 61 2140 12 2114 06 2086 77 2024 83 1968 83 1921 28 1892 53 1883 57 1852 39 1839 92 1819 02 1816 19 1793 68 1778 ■72 1771 26 1711 40 1698 26 1695 19 1633 45 1595 55 1594 73 1569 76 1562 75 1526 46 1507 06 1500 49 1484 52 1449 32 1432 59 1426 22 1413 48 1403 46 1392 19 1368 75 városi gyárakkal vetekedő termékei. Sál Jóska remek szép bútorokat fog szállítani, Dobay könyvkötészete csodákat, a szövőgyár, cognacgyár, gyufagyár sok érdekes ipari látnivalót. Lesznek megcsodálni való gazdasági dolgok, termények, virágok, szarvasmarhák, baromfiak, lesz verseny- fején, még talán versenyfésülés is. S még a szegény emberek is kielégíthetik a vágyaikat a sok látnivaló után. ha beüt a Haupttreffer, mert kiállítási sorsjegyeket is bocsát ki a rendezőség. Ezek a sorsjegyek nagyon olcsók lesznek. Tiz krajc'zár lesz darabja, melyért a kiállított tárgyak közül léhet nyerni bármit, ha a szerencse k -dvez. Ezeket a sorsjegyeket nem nyerészkedésből bocsájtották ki, hanem tisztán azért, hogy abból a kiállított tárgyak közül a közönségnek juttatandó nyereménytárgyakat lehessen vásárolni. Az állatkiállitásra is nagyban készülődnek Már rósz vicczek is vannak forgalomban a kiállítás rovására s Deimel Lajos állítólag azt a két urasági hattyút szeretné kiállítani, amit az Elővizcsatorna szűrőkészülék utján festett vize- kékre és sárgára. A kiállítási iroda sok dolgu vezetőjét, lapunk szerkesztőjét meg az Újvároson fogta el a múltkor egy atyafi, hogy vigyék be a kiállításba őt is a nyolez fiával együtt, de ez a kérelem nem volt teljesíthető, mert csak olyan „marhákat állítanak ki, amelyiknek szarva van.“ Egy szóval lesz kiállításunk. Szép és nívón álló. Az az egy hét, ami még elválaszt bennünket tőle, a lázas készülődés és munka hete úgy a kiállítók, mint a bizottság részéről. — Csak legyen azután eredménye, kívánjuk és bízunk ebben az eredményben s reméljük, hogy a legszebb sikerről, a legérdekesebb napokról referálhatunk majd a kiállítás után. —re. üjELTDTa.n.lc mai számához fél Ív aaaellélslet van csatolva..
