Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-07 / 23. szám
Melléklet a „Békés“ 1903.23-ik számához. főgyimnásiumi építkezésnek tehát semmi sem áll útjában. A városi tanács, reméljük, hogy a főispáni rendelet értelmében és az ügy érdekében is „hala déktalanul" meg fogja hirdetni az árlejtést, amelynek és a munka vállalatba adásának legkésőbb július hó elsejéig meg lehet és meg is kell történnie, és pedig kettős érdekből. Először, hogy az épület őszig tető alá kerüljön, másodszor hogy a munka nélkül sínylődő kőművesek és ácsok keresethez jussanak. Az árlejtés megtartása azért is sürgős, mert az építést a magtár lebontásának is meg kell előznie, ami szintén meglehetős időt fog igénybe venni. A vármegye közigazgatási bizottsága holnap hétfőn tartja meg junius havi rendes ülését. Az igazság és tisztesség érdekében nem hagyhatjuk néhány megjegyzés nélkül Kécskeméty Fe- renoz, Békés városa országgyűlési képviselőjének a Ház szerdai ülésében a békésmegyei felirat inczi- densóből mondott beszédét. Előre kell azonban bocsátanunk és be is fogjuk bizonyítani, hogy eme megjegyzések tételében nem vezet bennünket semmiféle politikai szempont, amihez e lap hasáb jain különben sem jogunk, sem kedvünk. Mindjárt beszédének bevezető soraiban azt mondta Kecske- méty (szóról-szóra idézzük az „Egyetértés" után) „ott van Békésvármegyének felirata, amelyben a vármegye az obstrukcziót elitéli és a kormánynak bizalmat szavaz.“ Pár sorral alább : „Ez igen neve zetes bizalmi szavazat és az obstrukcziónak elitélése.' Konstatálnunk kell, hogy a képviselő ur állítása nem felel meg a valóságnak. Hivatkozunk ugyanis a vármegye közgyűlésén rósztvett, bármily pártállásu bizottsági tagra, hivatkozunk az indítvány betű- szerinti szövegére, volt-e ez utóbbiban egy árva szó is a kormány iránti bizalomról és az obstruk cziónak mint ilyennek, vagyis általánosságban való elítéléséről P Még kombinative sem lehet ezt. mondani, mert indítványozó expressis verbis hangsu lyozta, hogy nem szándékozik a kormánynak bizalmat szavaztatni, azt is mondotta, hogy az obstruk cziót mint parlamenti fegyvert egyáltalán nem kárhoztatja, alkalomadtán a maga részéről is szüksé gesnek tartja és ahhoz való jogát fenntartja; nem kifogásolta a katonai javaslatok elleni obstrukcziót sem, csudán és kizárólag az indemnitás elleni obstrukczió kárhoztatása képezte indítványa tárgyát miben a kormány iránti bizalom nemcsak hogy hallgatólag nem foglaltatott benne, hanem kifejezetten kizáratott. Kecs- keméty uraz általa kritizált feliratban nem is fog egy betűt sem kimutatni, a mi a kormány iránti bizalomról még leplezett alakban is említést tenne. Ha ezeket Kecskeméty ur nem tudta, akkor a békésmegyei felirattal szemben való tudatlanságáról, ha pedig tudta s mégis félrevezette a házat, rossz akaratáról tőn tanúságot. Azt sem átallotta a képviselő ur állítani, hogy a Ladics-féle indítvány „be volt lopva“ (ipsissima verba) a közgyűlésre. Ama nyilatkozatok után, a miket az indítvány beterjesztésének törvé' nyes korektsége felül a fő s alispán a közgyűlés színe előtt tettek és a mit a bizottság tagjai, közöttük az ellenzék is loyalisan tudomásul vettek ez az állítás már nem tudatlanság, hanem tudva- lévőén rosszakaratú inszinuáczió. Minden tisztességes szem és fültanu velünk eg, ütt rágalomnak fogji bélyegezni, a mit Kecskeméti beszédében még álli tott t. i>, hogy a főispán a „felhajszolt“ Sárosy árvaszéki ülnöknek azt a kérdést tette fel, hogy szavazott-e már, ez azt felelte, hogy igen és ezt az igen szavazatot a főispán ur bejegyezte az igen nel szavazók közé. Minden bizottsági tag, a ki ott volt a közgyűlésen, tanúságot fog tenni róla, hogy a főispán egy árva szót sem váltott Sá- rosyval és hogy utóbbinak „igen“ szavazatát a jegyzők és kizárólag a jegyzők vették számba ép úgy mint a többi akár „igen“, akár ,.nem“-mel szavazókét. A főispán azt sem direkte, sem indi rekte nem befolyásolta. Ami diskucziálható volna, noha az sem politikai, hanem tisztán adminisztrationalis szempontból: megengedjük, hogy szó férhet a főispánnak nem ugyan döntő, — mert ez minden kételyen felüli, — hanem bizottsági tag minőségű szavazati jogához. E mellett lehet pro és kontra érvelni és egy szavunk sem volna, ha Kecskeméty ur csupán ezt tette volna kritikája, ha úgy tetszik és a pártérdek igy kívánta: szigorú vagy akár elfogult kritikája tárgyává is. A pártpolitika azonban nem ád jogot valótlanságok mondására, már pedig amit Kecskeméty ur a főispán kettős szavazatán kívül a békési feliratról a házban mondott, az első szótól az utolsó betűig valótlanság és ha ő beszédét azzal végezte be „a magam részéről megbotránkozásomat fejezem ki a fölött, hogy egy főispán a törvényhozást ilyen ocsmány felirattal nzultálni merészli", nemcsak a magunk, hanem megvagyunk győződve róla, hogy minden tisztességes elfogulatlan békésmegyei ember nevében is, legyen az akár ellenzéki, akár kormánypárti, mi fejezhetjük ki joggal a fölötti mély megbotránkozásunkat, hogy a képviselő i.r nem átallotta ilyen ocsmány valótlanságokkal az igazságot inzultálni. A gyulai jótékony nőegylet múlt évi pénztári kezelése és vagyonállapota a következő összegeket tünteti fel. Bevétel: maradvány áthozat 21092 korona 86 fillér; uj alapítványokból 150 korona, kamatokból 937 korona 06 fillér, tagdijakból 952 korona 20 fillér, kegyes adakozásokból 128 korona 80 fillér, újévi köszöntőkből 374 korona.— Kiadó sok I rendes havi segélyekre 1997 korona, Stefá- neumra lakbérre 120 korona, szolgálatokra 168 korona, raktári anyagokra 128 korona 92 fillér, számlákra 15 korona 91 fillér, tűzifára szegényeknek 82 korona, gyermekek felruházására 225 korona 88 fillér, egyebekre 8 korona. Kiadás összege 2745 korona 71 fillér. Maradvány 1903. évre: 20345 korona 39 fillér. A nőegylet közgyűlése junius hónap végén fog megtartatni. A gyulai róm. kath hitközség egyháztanácsa junius 7-én, azaz ma délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a gimnáziumi bizottságba a hitközség részéről küldendő két képviselőnek megválasztása és a hitközség részéről gyűjtött 40 ezer koronás alapítványnak a gimnázium pénztárába való beutalása. Pünkösd ünnepére nem nagyon kedvezett az időjárás. Az első nap még csak meg volt valahogy, de másodnapján tönkre tette a tervezett kirándulásokat, zöldbeli ozsonnákat az idő, mely egy kis hirtelen esővel szalasztotta szét az utczák ünneplő közönségét. Egyébként a városon meglátszott az ünnepi hangulat, a szabadságos katonák, diákok és sétáló közönség forgalmából még pünkösd harmadnapján is, melyet speczialis gyulai ünnep, jég-ünnep elnevezés alatt ülnek meg a gyulai hívek. Medárd napja, melyről az a sokszor bevált jóslat szól, hogy ha akkor esik, negyven napig fog szakadatlanul esni az eső, a mi aratás előtti időben mérhetetlen csapás lenne, aggasztó előjelek mellett következik el holnap. A kánikulává fejlődni kezdődő időjárás csütörtökön egy hirtelen fordulattal meghüvÖ8Ödött s pénteken egész nap szakadatlanul esett az eső s^az idő hideg szürke, őszies jelleget öltött. A kellemetlen nedves, hideg esőt, nem valami nagy rokonazenvvel fogadtuk, különösen most nem Medárd nap előtt, mikor félnünk kell, hogy kellemetlen vendégünk talál maradni hosszabb időre anélkül, hogy kérnénk belőle. társparancsnokul melléje senkit se tegyenek és igy kiáltott fel: „Még az Istent sem tűröm, sokkal kevésbé Ferdinándot." És életét úgy végezte mint Cézár, mert a cseh koronára áhítozott. — Nagy önérzet, becsvágy kisérője, de végre vakságba és megvetéshez vezet. Soknak azonban több a szerencséje, mint az esze és maga Nagy Frigyes is igy kiáltott fel: „Sok szerencsém volt. Belle Sole bevallotta, hogy 34 év alatt nagyon sok éjjelt nem aludt, mig had.ügyminisz térré lett s mikor az volt, nem aludt nyugod- tabban. — Nem attól félt, hogy tán állásában megdöntik, hanem attól a maró érzéstől, hogy nem oda való ember lesz, amely érzés egy másik minisztert is a következőképpen imádkoz- tatott: Miniszter lennék hát hízelgés és pénzzel, De ha a miniszterség oly sok bajjal jár. Istenem, hát láss el hozzávaló észszel, S im’ megszületett a miniszteri titkár* Necker becsvágya, akinek annyi jóoldala volt, tette Francziaországot és királyát szeren csétlenné. A pedáns visszautasító és hiú volt bankár azokat tette ellenségévé, akik segítettek volna neki; oly állami vállalatokba bocsájtko- zot.t, a melyektől Sully és Richelieu reszkettek volna. Minden bankári ügyessége és müfogásai daczára, mely évi 65 millió liwre deficit fedezetét eredményezte, nern volt elégséges arra, hogy a királyi kincstárba pénzt t «remisen; a nemességhez és nemzethez folyamodott tehát, hogy az udvar adósságait nemzeti adóssággá változtassák. Hiúsága háromszor vezette a megrongált pénzügyi viszonyok kormányához. Hiúsága sok oly dologba belekeverte, amelyhez a pénzügyminiszternek semmi köze nem volt és midőn harmadszor állt oda, megkezdődött az állami utalványok játéka és a még szomorúbb játék : Keller Imre. Súlyos veszteség érte vár_______________megyéuk közéletét Keller Im re ügyvédnek váratlanul bekövetkezett halálával, akiben minden nemes és hasznos czél iránt lelkesedő, agilis, közügyekben fáradhatatlan és épen azért tekintélyes tagját vesztette el Gyula város és a vármegye társadalma. A messze vidéken ismert, előrehaladott életkorában is gavallér és ruganyos frisseségü, nagy munkaerejű férfiú egyike volt azon keveseknek, akik fáradhatlanul szolgálják a közügyét, örömet találnak abban, ha munkájukkal a társadalom igaz érdekeit előbbrevihetik. Es Keller Imre munkaköre nem szorítkozott a szorosan vett hivatalos jellegű közügyekre, nemcsak a törvényhatósági és közigazgatási bizottságoknak, a városi k^Pjiselőtestületnek, a vármegye és város különböző szakbizottságainak volt egyik legrégibb és legszorgalmasabb tagja, számos órmentesitő társulatnak vezető férfia, hanem a legkülönbözőbb tár sadalmi egyesületek és mozgalmak is megtalálták egyéniségében azt a férfiuut, akitől czéljuk legbuzgóbb támogatását, minden igaz és szép ügy odaadó munkólását várhatták. Szinte felsorolba- tatlan az a sok különféle tér és tiszteleti hivatal, amelyek betöltésében lankadatlan tevékenységgel dolgozott. A halál is a közvetlen cselekvés teréről szólította el a munkás férfiút. A múlt szombati közgyűlés heves obstrukczió vitájában még részt vett és friss szellemre valló beszéddel támogatta az állandó választmány javaslatát. A vita után még le is szavazott, de ezután rögtön rosszul lett úgy. hogy hozzátartozói vezették haza. Otthon rövid ideig még fenn volt és beszélgetett családjával, de a megismétlődő szélhüdés délután már ágyba döntötte, elvesztette eszméletét és este 7 órakor csendesen elhunyt. Halála hire csakhamar elterjedt, igaz megdöbbenést és mély fájdalmat keltve mindenütt, ahol a gavallér férfiút ismerték és ahol fáradhatlan tevékenysége a közönség bálé jára tette magát érdemessé. A középületekre kitűzték a gyászlobogókat és a halála felett általánosan megnyilvánuló impozáns részvét tett tanúságot arról a közbecsülésről, amelynek messze vidéken részese volt. A ravatalt szebbnél szebb koszorúk özöne borította, egyesek és azon testületek részéről, amelyeknek az elhunyt érdemekben gazdag tagja volt, a temetésen pedig számos küldöttség és beláthatlan tömege gyűlt össze a résztvevő közönségnek és kisérte utolsó útjára a halottat. Megjelentek a temetésen a mezőtúr—mester- szállási társulat összos gátőrei — anélkül, hogy erre felhivattak volna—és koszorút helyeztek szeretett főnökük koporsójára. A díszes temetés hétfőn dél után ment végbe, a szertartást GroAFerencz prépost tartotta segédlettel, a szertartás végeztével pedig a Somogyi-féle színtársulat férfikara énekelt megindító gyászdalt bálából azon támogatásért, melyben az elhunyt a színművészet ügyét részesítette. Az ének elhangzása után megindult a menet a Szentháromság temető felé, ahol örök nyugalomra helyezték a közügyek lelkes munkását. A haláleset kiterjedt, előkelő rokonságot borított gyászba és arról a család a következő jelentést adta ki: özv. Keller Imréné szül. ipolyi Stummer Mária, a maga és gyermekei: Mária férj, Haan Béláné, István, Julia férj. Ambrus Sándorné, Gyula, Iván és Rózsika férj. dr. Bodoky Zoltánné, vala mint unoítái, menye és vejei, az elhunyt testvérei: Keller Alajos, özv. Baranovits Gergelyné és Marsalkó Lászlóné, úgy számos rokonsága nevében is fájda lommal jelenti, hogy szeretett férje, édesatyjuk, nagyatyjuk, apósuk és testvérük: Keller Imre ügyvéd a mezőtúr—mesterszállási társulat elnöke, a vármegyei közig, bizottság tagja, városi képviselő stb. folyó hó 30 án, esti 7 órakor, a halotti szentségek felvétele után életének 72 ik, házasságának 40 ik évében elhunyt. Hült tetemei junius hó 1-én d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyászházból a „Szent-Háromság" temetőben elhantoltatni. Az engesztelő szent mise áldozat junius hó 8-án reggeli 7 órakor a gyulai róm. katb. anyatemplomban fog az Egek Urának bemutattatni. Gyulán, 1903. május hó 3i-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Külön gyász- jelentést adott ki a mezőtúr—mesterszállási ár mentesítő társulat is, melynek az elhunyt elnöke volt. A ravatalra koszorúkat tettek : Felejthetetlen jó férjemnek — élő virág, fekete szallag; Kedves jó atyánknak — szerető fiai Pista, Gyula, Iván, élő virág, lila szallag; Isten veled — Leányaid, vejeid, unokáid, élő virág, fehér szallag; Erzsi, Bözsike, Ilonka — csinált virág, fehér szallag; élő virág koszorú — Keller Alajos tói; A jó rokonnak — Bella és Janka leánya, élő virág, lila szallag; Szeretetük, tiszteletük jeléül — Bodoky Mihály és neje, csinált virág, fehér szallag ; Utolsó üdvözletül Imre bácsinak — Marianne, Ella, Lajos, Pista, élő virág, fehér szallag; Isten veled igaz barát — Kherndl család, élő virág, fekete-fehér szallag; Hálás szeretetük jeléül — Adél, Lajos, élő virág, lila szallag; Jó Keller bácsinak — Ida és Pali, élő virág, fekete-fehér szallag; Tisztelete, szeretető jeléül — Szekér Gyula és felesége — élő virág, fekete szallag; Jó szomszédnak — özv. Ferentzy Alajosné, élő virág, fehér szallag; Régi barátjának — Ladies, élő virág, kék szallag; Felejthetetlen Keller bácsinak — Mariska és Ilonka, csinált virág, fehér szallag; Hálás tisztelete jeléül — a gyomai tisztikar, élővirág, fekete fehér szallag ; Jogügyi tanácsosának — Békésmegyei villamos részvénytársaság, élő virág, lila szallag; Békésmegye közigazgatási bizottsága legrégibb tagjának — élő virág, kékesfehér szallag; Tisztelete jeléül — Lederer Rudolf, csinált virág, lila szallag ; A gyulai színművészet pártoló egyesület tevékeny elnökének, élő virág, fehér szallag; Kegyeletük jeléül — Szerető kartársai, csinált virág, fekete szallag; Hálás tisztelete jeléül — Parlagi Kornélia, élő virág, fehér szallag; Özv, Mészárosáétól egy élő virág koszorú; Érdemes elnökének — a Mezőtúr— mesterszállási ármentesitő és belvizszabályozó társulat — élő virág, fekete szallag; Szeretve tisztelt volt elnökének — az Ivánfenéki ármentesitő és belvizszabályozó társulat, élő virág, fekete szállj Élő virág koszorú Hoffmann Mihály és családjától ; Hálás szeretettel — Deimel Lajos és családja, élő virág, fehér szallag; Hortobágy-Berettyó társulat — Választmányi tagjának, csinált virág, lila szallag; Tisztelete jeléül — a gyulai bírói és ügyészi kar, csinált virág, fehér szallag; Felejthe- tetlen jóakarójuknak — a bánatos társulati alkalmazottak, csinált virág, fehér szallag; Buzgó választmányi tagjának — az Alsó-fehér-körösi társulat, élő virág, lila szallag; Beliczey Tibor és családja, élő virág, fehér szallag; Beliczey Géza és [családja, élő virág, fehér szallag ; Élő virág koszorú Haviár Lajos és családjától. Az újjászervezett szocziáldemokrata párt a pünkösdi ünnepek alkalmával vármegyénk több községében gyűlést tartott. Gyulán, pünkösd hétfőjén volt nagy „szavazás," melyen a budapesti pártvezetú- ség részéről Mezöfi Vilmos jelent meg, azon kívül eljött Ujaradról Kovács Erzsébet szoczialista agitá-j az első franezia forradalom. Abban a pillanatban, midőn ezen szunnyadó erő felébredt, midőn egy népnek nemzeti géniusza annyira szárnyat bontott, élet és halál, nemzeti szerencse és szerencsétlenség koczkára állott, más embereknek kellett volna a kormányon állni, mint Necker- nek és Lajosnak. A becsvágy már sok lelki kétséget elnyomott, mert a felsőbb világ lelkiismeretét {tisztelet teszi és ma közönséges ember is inkább tiszteletről, mint lelkiismeretről beszél. Romulus banditáival uralta a világot, mint Cézár, amidőn egyszer igy kiáltott fel: „A koczka el van vetve !“ átlépett a rubikonon és hozzáfogott a hódításhoz, de a jámbor bevándorló Marino hegyei közzül nem jött ki és ezen szé; rénysége jutalmául még ma is a sz. marinoi köztársaságot alkotja. Robespierre becsvágya volt, hogy oly nagy szónok legyen, mint Mirabeau. Nagyobb talentumok legrövidebb utoni félrete- vésére a guillotine használ. „Ameddig Robespierre és Dantonról beszélnek“ — szólt, — „addig jól van, de jaj nekem, ha egyszer Dantont és Robespierret emlegetnek." Angelico del Dúca a feldek királya keréken halt meg és hányat díszített már széles selyemszallag, akinek nyakára egy keskeny kenderszallag sokkal jobban illett volna. A becsvágyók, hogy czéljukat elérjék, mint a kéményseprők, piszkos csatornákon keresztül, kéz- zel-lábbal is átvergődnek és nem törődnek vele, ha feketék lesznek is, mert akinek mellében egyszer a becsvágy tüzet fogott, az a tudás fájából evett és egy nyugodt élet paradicsomából száműzve van. Ezen rettenetes szenvedély legszebb mintája Shakespeirre Macbetje. A becsvágy gyönyörködik e képen és igy tovább, mig szent Heléna sziget kiégett vulkánja el nem nyeli. Ez a sziget, azt mondják, nem ismeri a viharokat és meg kellett, hogy ismerje a legnagyobb vihart, mely egész Európát megrengette. Vájjon az Európából joggal száműzött, e szikla szigetén haragos hullámoktól körülzajongva, valaha lecsillapodott-e és egyedüllétében homályos em lékeinek élve, megbánást és fájdalmat érzett e? Fenséges a hitrege, hol a becsvágy angyalokat dönt le az égből és ördöggé teszi őket. A mértéktelen vágy : mindent tudni, Adámot és Évát a paradicsomból űzte ki. A becsvágy feláldozza magát a gondolatnak, de még inkább gyakran valami bogaras eszmének. És mégis ha a világ elpusztul, mi lesz a történelemből? A hallhatatlan szó, amely- lyel levélben, könyvekben, költeméi yekben olyan bőkezűek vagyunk, sok nevetségest tartalmaz magában, soha sem azonban annyit, mint — a síron túl. A maradandó hírnév emberi kívánság ugyan, de mégis csak lidércz, hízelgő. A .barátok és a kortársak tisztelete azonban valódi, amely megörvendezteti a szivet és még az életben szerez gyönyört. Brittániának nagy szellemei a királyok mellett a Westmünsterben nyugosznak, inkább a pantheon tiszteletére, mint a sajátokéra, amely már irományaikban nyugszik. Jungra hivatkozunk csak még, aki a becsvágyókról szatírájában a következőket mondja : Mi az ember, kinek birnér a fő vágya ? Buborék.. Az idő folyama az ágya. Felcsillan egy perezre s legott széjjel pattan, Alig hogy született, meg is halt a habban. Reisner Artúr. tornő, kiket a pályaudvarról délután 2 órakor zeneszóval kisért a esek élj számú szoczialista néptömeg a Kossuth Lajos térre, hol a népgyül és lefolyt. A felvonulás nerazetiszinnel szegélyezett vörös lobogók alatt a „Marseillesse" és „Kossuth nóta"hangjai mellett történt. A gyűlésen a rendőrséget. Varga Lajos dr. rendőrkapitány képviselte. Oláh Ferencz gyulai zsellérgazda nyitotta meg a népgyülést üdvözölvén a megjelent vendégeket, mire Mezöfi Vilmos lépett az emelvényre s hosszabb beszédben fejtegette az ujászervezett Bzocziáldemokrata párt programmját. Beszédében éles támadást intézett a nemzetközi szocziáldemokraták ellen, a kikről később Kovács Erzsébet is azt állította, hogy a kor- mány fizetett emberei. Mezöfi után Kovács Erzsébet az ujaradi szoozialista asszony tartott beszédet, mely inkább komikus volt, mint lelkesítő s az „elvtársak" meglehetős hűvösséggel hallgatták a női apostol „igaz mondásait." Elmondta Kovács Erzsébet, hogy tizenöt évig szolgálta a függetlenségi pártot, mint aradmegyei főkortes, de ezen idő alatt arra a meggyőződésre jutott, hogy itt sem képviselik igazán a nép érdekeit, kilépett tehát a pártból s az ujászervezett szocziálistákhoz csatlakozott. A népgyülést Oláh Ferencz elnöki zárszavai rekesztették be, mire a tömeg csendben szétoszlott. A rendőri beavatkozásra egyáltalán nem volt szükség. Tapolcsányi Imre meghalt. Budapestről gyászlapot kapunk, hogy Tapolcsányi Imre volt szarvasi kir. albiró, egy évtized előtt a gyulai kir. törvényszéknek volt aljegyzője, s a gyulai társadalomnak éveken át rokonszenves kedvelt tagja folyó hó 3-án meghalt. A derék életvidor ifjún pár év előtt az elmebaj tünetei mutatkoztak, e miatt kénytelen volt hivatali állásától megválni s azóta valóságos élő halott lett, úgy hogy a halál, mely tragikus előzményeinél fogva széles körökben kelt mélyreható részvétet, valódi megváltás volt rá nézve. Béke és áldás poraira! Halálozás. Hódosi dr. Bende Albert Békésvármegye tiszteletbeli főorvosa, s Békéscsaba község első orvosa folyó hó 4-én szivszélhüdés következtében 74 éves korában elhunyt. A halálozás nagy részvétet keltett széles körben. Az elhunyt 35 évig állott a község közegészségügyi szolgálatának élén, mindenkor lankadatlan buzgalmat, s odaadó munkálkodást tanúsítván hivatali állásában. Úgy is mint ember ugvis mint orvos rendkívül szimpatikus egyéniségével, s kiváló, nagy tudásával, emberszerető bánásmódjával igen nagy népszerűségre tett szert. Temetése folyó hó 5-ón ment végbe óriási részvét mellett. Ujfalussy Gyula la. I A mikor a szadság __________________ harcz kiütött, húsz esz tendős volt és a szenvedessél járó borszak változtató idő, őt.is mint kortársai legtöbbjét kisodorta életpályájából. A politikai elnyomatás sanyarú éveiben a létfentartás nehézségei miatt nem szerezhette meg formailag is a mérnöki oklevelet és ezen körülmény élte utolsó évtizedében tragikumává vált. A törvény kérlelhetlen ridegsége akkor fosztotta meg állásától, a mikor vele mindennapi kenyerét is elvesztette. Három évtizeden át teljesítette pedig a városi mérnöki teendőket és jólélekkel állíthatjuk, hogy nem lett volna belőle semmi veszedelem, ha a bár diploma nélküli sokoldalú nagy gyakorlatot, különösen pedig helyi ismereteket szerzett munkás, becsületes embert állásában nem bolygatták volna. Családi életében is sok csapás érte. A rendezett viszonyok között élt jó módú ember vagyona teljesen elúszott, másokért vállalt kezességen; a mikor már sem vagyona, sem állása, sem keresete nem volt, magas korban elvesztette nejét, a mi az életerős derék embert nagyon megtörte, úgy, hogy halála, mely megrendítő hatással volt minden jó emberére, valóságos megváltás lőu reá nézve. Uj- falussy Gyula poetikus lelkű egyén is volt, a ki nagy ambiczióval hódolt a költészet Múzsájának és több sikerült költeménye lapunkban is megjelent. Temetése ma délután lesz. A haláláról kiadott családi gyászjelentés a következő : Ujfalussy Irén a maga és férje tinta Ignácz, úgy gyermekei Irén, Luiza, férje Cseky Mihály és kisleánya Luizika. Gyula, Erzsiké, Sándor, Ferencz valamint az elhunyt testvérei Ujfalussy Etelka özv. Fekulus Istvánná, Ujfalussy Dezső, Ujfalussy Tamás, Ujfalussy Zinka és számos rokonsága uevében is fájdalommal jelenti a szeretett apa, nagyapa és
