Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-30 / 35. szám

Melléklet a „Békés" 1903.35-ik számához. Hírek. A gyulai rém. kath. főgimnázium bizottsága augusztus 24-én délután Oróh Ferencz prépost plé­bános elnöklete alatt ülést tartott, a melyen dr. Lukács György főispán, dr. Folmann János, Bartos Ferenoz, Freiwolt Endre főgimnáziumi igazgató, Székely Lajos jegyző vettek részt. Az ülés megnyi­tása után elnök bejelentette, hogy a főgimnázium igazgatójává Freiwolt Endre rozsnyói főgimnáziumi tanár 3200 korona fizetés, 400 korona igazgatói pótlék és 500 korona szálláspénz mellett kinevez­tetett. A jelenlevő uj igazgatót elnök a bizottság­nak bemutatván, miután az az előirt esküt le­tette, meleg szavakkal üdvözölte őt, kijelentvén, hogy a megnyitó intézet működéséhez az alapítók és a közönség sok szép reményt fűznek, melyek elérésében bizalommal számítanak az igazgatóra, a kinek kívánja, hogy uj állásában működését sike­rek kisérjék és hogy vezetése alatt az intézet ha­zájukat lángolón szerető polgárokat és jó kat- holikusokat neveljen. Freiwolt Endre az üdvözletre válaszolólag kijelenté, hogy bár a meghívást nem hajszolta, egész örömmel fogadta azt és anélkül hogy nagyszabású ígéretekkel ezúttal próbálkoznék kéri a bizottságot, hogy működését türelemmel szives figyelemmel és jóakarattal kísérje, maga részéről biztosítja a bizottságot, hogy teljes oda­adással és szeretettel fog a gymnasium felvirágoz­tatására működni. Elhatározta ezután a bizottság hogy a gymnasitimot a hitközségi bérház emeleté­ben egy évre alkalmas egy, vagy két szobának egybekapcsolásával létesített tanteremben, valamint az igazgatói irodahelyiség és szertár czéljaira szük­séges szobákban fogja ideiglenesen elhelyezni évi 1000 korona bér mellett. Megállapítják, hogy a polgári iskola, miután padokat nem kölcsönözhet mert azt az iparostanonezok oktatása veszi igénybe ennélfogva 20 drb 2 üléses padnak sürgős beszer­zésére a várost megkeresik. Amennyiben a padok elégtelenek lennének, a többit kölcsönözni fogja a polgári iskola. . Elhatározta egy tanári állásnak nyilvános pályázat utján leendő betöltését 2400 korona fizetés Ő00 korona lakpénz mellett. — Elhatároztatott egy énektanári, tornatanári, is­kolaszolgai állás szervezése. — Az uj igazgató gimnáziumi ügyrend készítésével bízatott meg. — A gimnáziumi bizottság pénztári ügykezelési ren­det készít. Pénztárnokul ifj. Moldoványi -István hitk. pénztáros ideiglenesen alkalmaztatik. Elhatá­rozták továbbá a lapunk más helyén közölt tandíj, tanév kezdet, fölvétel és ezekre vonatkozó hirdeté­sek közzétételére vonatkozó intézkedéseket, gvmn. költségvetés készítését Ily módon a legfontosabb adminisztratív ügyeket rendezvén, az ülés véget ért. Freiwolt Endre, a gyulai róm. kath. gimnázium uj igazgatója a héten érkezett Gyulára'. Az új igazgató szinpatikus, nagytudásu tanár, kit a nagy­váradi lat. szert, egyházmegye ez alkalomból mint lelkészt, át is vett. Az uj igazgató működése elé, melyet korszakot alkotó időben kezd meg városunk­ban, sok reménység és nagy érdeklődéssel nézünk. Hivatalvizsgálat. A vármegye főispánja az el­múlt héten az orosházi, szeghalmi; és szarvasi főszolgabírói hivatalok ügy és pénzkezelését vizsgálta meg számvevői közreműködés mellett s mindhárom hivatalnál minden irányban a legkifogástalanabb rendet tapasztalta. Rőthy Emil m. kir. honvédfőhadnagy és szere­tetreméltó kedves neje, a ki lapunknak nagytehet- ségü, bájos tárczairónője, elköltöznek Gyuláról. Rőthy Emil ugyanis, aki elméletileg és gyakorlati­lag a tisztikar legképzettebb tagjai közé tartozik, a pécsi hadapródiskolához tanárnak neveztetett ki. A tiszti és czivil körökben egyaránt közbecsülés- ben álló kedves párnak szivünkből mondunk »Isten hozzád«-ot, Rőthy Emilné bájos munkatársnőnknek köszönettel fogadva s számítva kedves Ígéretére, hogy a »Békés« olvasóit a távolból is megfogja örvendeztetni nagybecsű közleményeivel. A huszárkaszárnya sorsa élénk érdeklődésben tartja városunk minden közügyek iránt érdeklődő polgárát és pedig már jó régen tart ez az érdek­lődés, azóta, hogy a huszárokat „talajviszonyok* és egyéb ürügyek révén elvitték Gyuláról. Mert azóta, nemsokára már egy évtizede lesz (1) hogy üresen, haszon nélkül áll ez a nagy épület, melyet nagy áldozatok árán, a városra a huszárok állandó elhelyezéséből várható haszonra való tekintettel építtetett a város, százezer forinton felüli költséggel bővített, a mely most szinte gazdátlanul, holt tőke gyanánt hever a Gyulavári utón, legfelebb arra szol­gálván, hogy oda honvéd őrséget kelljen küldeni s üres termeiben lovagias ügyeket lehessen elintézni. Ez pedig aligha volt czélja a városnak, aligha volt ozélja a honvédelmi miniszternek, mert magánember hasonló gazdálkodását vétkes könynyelmüségnek szokás nevezni. A város polgársága ismételten és többszörösen felirt, küldöttséget menesztett e kínzó állapot orvoslása czéljából s Fejérváry báró honvé­delmi miniszter leiratban is, táviratban is, küldött­ség előtt is, többször megígérte, hogy a város a tervezett ujonczlétszám emelés folytán feltétlenül kap katonaságot, a városnak ez a régi nyílt sebe orvosolva lesz. Mindezeket pedig most azért Írjuk, mert a régi seb újra sajogni kezd, a városnak a sok várakozás és csalódás után e tárgyban pessi- mistikus felfogású polgárai rósz szemmel nézték a héten, hogy a honvédkiegészitési és népfelkelői katonai rodákat átköltöztették az üresen álló huszárkaszár­nyába, ami rósz ómen, mert arra enged következ­tetni, bogy még sokáig kilátásban van a kaszárnya üresen hagyása. Szeretnénk megnyugtatólag ii-ni, de egyelőre a honvédelmi kormány igazság és méltá­nyossági érzetében, meg a józan gazdálkodás elvé­ben bízva csak reményünknek merünk kifejezést adui aziránt, hogy a katonai irodák oda költöztetése nem jelent semmit s a tervezett ujonczlétszám eme­lésének kivitele esetén — a mi a politikai vajúdások daczára előreláthatólag mégis csak mielőbb be fog következni — a honvédelmi kormány nem feledke­zik meg Gyula városa érdekeiről s annak többször és több alakban tett ígéretei elől nem fog (titérni. Lámpionos szerenád a főispánnak. A gyulai páros ifjúság önképző egyesülete örök hálával tartozik Lukacs György főispánnak, aki példátlan odaadással tette magáévá a most lezajlott ipar- kiállitás ügyét, nem kímélve semmi fáradságot, hogy a kiállítás sikere minél impozánsabb legyen. Ennek a le nem róható hálának külső kifejezője volt a kiállítás bezárásának napján, vasárnap este a főispán tiszteletére rendezett lámpionos szerenád, amely mintegy nyitányául szolgált a Göndöcs nép- kertben este 8 órakor kezdődött dalestélynek. A szerenádot a dalárda adta, amelynek tagjai fél 8 órakor teljes számmal együtt voltak az iparos ifjúsági egyesületben, ahonnan lámpionokkal, Rákóczy-induló hangjai mellett, indultak a főispán lakása elé. Természetes, hogy a lámpionos menet­hez, mely impozáns képet nyújtott, az utón szá­mosán csatlakoztak, úgy hogy mire a Jókai Mó_ utczán keresztül haladó menet czéljának szinterére, a vármegyeházához ért, százakra felszaporodott közönség volt együtt a megyeház előtt. A tömeg éljenzésére csakhamar megjelent az ablakban a főispán, mire a közönség újólag zajos óvácziókban részesítette. A dalárda két igon szép dalt énekelt ezután Székely Lajos karnagy vezetése mellett, az »Erkel Ferencz dalkörc-töl megszokott preczizi- tással. A dalok elhangzása után ismét ' lelkesen éljenezték a főispánt, ki az ablakban hajlongva köszönte meg a szívélyes ovácziókat. Ezután a lámpionosok zene hangjai mellett visszatértek az iparos ifjúsági egyletbe, a közönség pedig szét­oszlott, legnagyobb része azonban a népkertbe vo­nult, ahol 8 órakor vette kezdetét a dalestély és egyszersmind az utolsó tündéreste. Az utolsó tündéreste. A kiállítás berekeszté­sének napján, vasárnap, folyó hó 23-án volt Göndöcs népkertben az utolsó tündéreste, mely iránt a közönség minden rétegében élénk érdeklődés nyil­vánult, lóvén ugyanekkor nemcsak az »Erkel Ferencz dalkör« hangversenye, hanem a kiállítási sorsjegyek húzása is. A főispánnak adott lámpionos szerenád után este 8 órakor ember ember hátán tolongott a kiállítási jegypénztár körül, hol alig győzték ki­adni a jegyeket az egyre tóduló közönségnek. Mintegy ezerötszáz főre tehető a közönség száma, mely ez este a népkert kivilágított utain hömpölygő emberáradatként le és fel hullámzott, de tömve volt a vendéglői kerthelyiség is annyira, hogy azok, akik már későbben érkeztek oda, nem jutottak helyhez s valóságos versengés támadt ogy-egy, idő­közben megürült szék, vagy asztal körül. A dalárda, — mely plakátokon előre hirdetett kiállítási hang­versenyét tartotta, — az Erkel színkör főbejárója előtt helyezkedett el. Székely Lajos karmester diri­gálása mellett, programmon kívül is számos dali adtak elő a hallgatóság állandó tetszése közben újabb szép sikert hozván nemcsak a dalárdának, hanem a dalárda kiváló karmesterének : Székely Lajosnak, aki elösmert rátermettséggel halad a dalárda élén. Sajnos, a dalárdisták szép énekszá­maiból a közönségnek csak egy töredéke élvez­hette mindet végig, mert helyszűke miatt a nagy többség a korzóra szorult, ahova csak gyengébben hallatszott az ének. A korzó közönsége azután a tündéresték kedvelt sportjával : a konfeitidobálás- sal kárpótolta magát s mindjárt kezdetben olyan heves konfetticsata fejlődött ki, hogy ősbudavára közönségének sem válna szégyenére. Eközben 9 órakor megtörtént a kiállítási sorsjegyek húzása az eredmények azonnali kihirdetésével. Akisorsolást dr. Bodoky Zoltán kiállítási elnök vezetése alatt Szénásy János, Köhn Dávid, Ludvig József v.- ta­nácsos, mint politikai biztos és Weisz Mór tagokból álló bizottság teljesítette. A nyerő számokat Dobay Belluska, egy szőke fürtü bájos kis leány húzta ki egy, külön e czélra szolgáló szerkezetből, hol a sorsjegyszámokat kerekekkel öszekeverték. Kikiáltó : Kátay Lajos volt s az egyes nyereménytárgyak meg­nevezésekor nem egyszer zajos derültség harsam fel a közönségből, különösön mikor a ruhaszárító kötelek, sár- és lókefék sorsjegyei jöttek ki. A kisorsolási bizottság a czigányok részére készült emelvényen működött és innen hirdették ki min­den egyes húzás után az efedményt. Körülbelül fél óráig tartott ez az aktus, mely után megint a félben hagyott programon folytatása kezdődött. Este 11 óráig maradt igy együtt a közönség csaknem teljes számmal s csak midőn a villanyos lámpák kialudtak, kezdtek szétoszolni s fél 12-re nyu­galom és csénd borult a népkert sötét utaira. Eljegyzés. Tholt István a gyulái kir. törvény­széknek társadalmi koíkedvélt'ségbón álló tehetséges és munkás bírája jegyet váltott Irsán lovag Aulich Emilné dragonyos kapitány özvegye bájos és ked­ves leányával Emíliával. | Márki Imre. I Nem volt megyénkbeli, de a társadalmi és rokoni össze köttetés szálainál fogva örömmel tartottuk magun­kénak mindig Márki Imrét, az Almásy Dénes gróf sarkadi uradalmának jeles főtisztjét, akit nemcsak sokan ismertek, de sokan is szerettek Gyulán, mert egyeni arra valósága, kitűnő gazda mivolta, pompás zamatu magyaros humora és vendégszeretete révén közismert és közkedvelt tagjává vált e vidék tár­sadalmának. Annál megdöbbentőbb, fájóbb volt a hir, hogy elvesztettük őt, hogy a kérlelhetetlen halál kiragadta őt szerettei, nagyszámú családja köréből, pótolhatatlan súlyos csapást, mérhetlen veszteséget okozva nemcsak árván maradt családjának, hanem az Almásy uradalomnak, tisztikarának, rokonságé- nak és jó ismerőseinek is. A boldogult balála tra­gikus körülmények között, hirtelen állott be. múlt hét egyik napján a boldogulj; 4%y,,fájó fogát huzatott ki, melyet ugylátszik nem lett volna Bzabad kihúzatnia, mert a gyuladásban, .levő fog kihúzása után vérmérgezés állott be, melynek folytán az 56 éves életerős ember a halál áldozata lett. A halál hire gyorsan terjedt el városunkban, mély és igaz részvétet s annak gyors beállta nagy megdöbbenést keltvén. Márki Imre 38 éven át volt az Almásy uradalomnál gazdatiszti minőségben. Legutóbb főin­tézője volt a sarkadi kerületnek. Hires jó gazda volt, példás rend és fegyelem látszott meg kerüle­tén. Az 1896-iki milleniumi kiállításon az uradalom kitüntetést nyert pompás hízott ökreit állította ki s ez alkalomból tüntette őt ki a király, kinek a bátor fellépésű, jó humoru gazdatiszt modora nagyon megtetszett. A gazdasági téren való érdemeiért ekkor kapta az uralkodótól a koronás arany érdemkeresz­tet. A boldogult temetése múlt vasárnap ment végbe Sarkadon nagy közönség részvéte mellett s a simái az uradalmi tisztikar nevében Ondrus Cyrill uradalmi számvevő mondott megható búcsúzét. A haláleset­ről a következő gyászjelentést vettük : Özvegy Márki Imréoé született szentbenedeki Kornélia úgy a maga, mint gyermekei : férje Kovács Albert ; Jenő és neje Thanhoffer Anna ; Imre, Andor, Kornélia, uagykállói Kállay Ödön mint vő ; unokái Belluska és Margitka ; Kovács Katicza, valamint kiterjedt rokonság nevében a legmélyebb fájdalom mai tudatja a nagyon forrón szeretett férj, a min­taapa, illetőleg após, nagyapa, testvér és rokonnak. Márki Imró-nek a sarkadi uradalom főtisztjének, arany-érdemkereszt tulajdonosának. Sarkadon, folyó év és Hói 22-ik napján áldott életének 56-ik, egboldogabb házasságának 34-ik évében rövid szen­vedés és ájtatos istenhezfordulás után a legváratla- nabbul bekövetkezett szomorú elhunytát. A meg­boldogult drága halott hült tetemeit folyó évi aug. hó 24-én délután fólnégy órakor fogják a rom. kath. temető családi sírhelyén örökös nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó évi augusztus hó 25 én délelőtt fél 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke hamvaira. Halálozás. Schrißert Mátyás órás iparos, folyó hó 28-án hosszas, súlyos betegség után meghalt. Halálát özvegyén kivül két leány gyermeke s kiterjedt előkelő iparos családok gyászolják. Nyu­godjék békében. Az őszi vásár az állatfelhajtást illetőleg élénk­nek ígérkeznék, ha az egész környék száj és köröm­fájás miatt nem volna zár alá helyezve. Most leg­utóbb Nagyzeriod jutott zárlat alá, a mely pedig a marhahajtási útnak valóságos góczpontja. A Bozóky Irén és völcsei továbbá Kállay a szarvasmarha vásáron nagy vevőközönségre számí­tanak, az árak pedig nemcsak szilárdak, hanem meseszerűen magasak. A vásári napok különben a következők : szeptember 2-án szerdán sertés, — csütörtökön juh, — pénteken szarvasmarha, — szom­baton ló s gazdasági iparczikkek, — vasárnap belső vásár. Eljegyzés. Wieland Dénes szarvasi gyógysze­rész folyó hó 23-án eljegyezte néhai Hajossy Ottó volt Gyula városa országgyűlési képviselője és neje Erkel Ágnes szép és nagymüveltségű leányát Mariskát. Esküvő- Licska Lajos ifjú bútorasztalos kedden délután vezette oltárhoz a róm. kath. nagytemplom­ban szép menyasszonyát Mayer Ilonkát, Mayer Ferencz ny. uradalmi gépész kedves leányát. Vizsgázott tűzoltó tiszt. Dr. Bucskó Koriolán a gyulai önkéntes tűzoltó egylet parancsnoka Budapesten tartott XII-ik országos tűzoltó tiszti tanfolyamot sikeresen elvégezvén, ott tűzoltó tiszti képesítést nyert. Lemondás. Dr. Apáthy Károly vármegyei köz­kórházi segédorvos állásáról lemondott. Kinevezés. Kardos Fánni gyulai posta és táv­írda kiadónőt a kereskedelmi miniszter Biharudvariba postamesternőnek nevezte ki. Hoffmann Kristóf gyulai csendőrőrmesterről megírtuk, hogy a király a koronás érdemkereszttel tüntette ki. A szabályok szerint valamely csendőr­altisztet ért kitüntetést mindig a szárnyparancsnok­ság székhelyén levő honvéd-laktanyában, ünnepies formában kell átadni. így lett az ünnep színhelye az aradi honvédlaktanya, a melynek udvarán szer­dán délelőtt összegyűltek a kitüntetett őrmester bajtársai s kivonult egy félszázad honvéd díszben. A csendőrszárnyparancsnokság tisztikara Szőke Béla főhadnagy, helyettes szárnyparancsnok vezető sével, a honvédgyalog zászlóalj otthon levő tisztjei pedig Pálfy főhadnagy vezetésével jelentek meg, A rendjelet Szőke Béla főhadnagy szép beszéd kíséretében adta át; hangsúlyozta Hoffmannak érde­meit, becsületes szolgálatát, buzdítva a többi altisz­teket, hogy az ő példáját kövessék. Este a Millen- nium-sörcsarnok külön termében az aradi honvéd­gyalogzászlóalj altÍ8zjei társasvacsorát rendeztek a kitünteti őrmester tiszteletére. Az ünnepekre Szőke Béla csendőrfőhadnagy és Soós Ferencz pécskai csendőrőrsparancsok mondottak felkőszöntőket. A társasvacsorán mintegy negyvenen vettek részt. Tűz. Kovács József tanyai lakosnak Kálvária dűlőben levő lakása udvarán állott nádfedeles biz­tosítatlan istálójának fedélzete a folyó hó 26-án éjjel II órakor kigyuladt s a gazgasági eszközök értékét is beszámítva 300 korona kárral leégett. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Gömblövészet Füzesgyarmaton. A Sárrét hires vadászó közönsége érdekes találkozót adott egymás­nak a múlt vasárnap az uradalmi kápolna melletti akáczerdőbeo, hol a „füzesgyarmati vadászó társa­ság“ ekkor tartotta meg évente szokásos gömblővé- szetét. ÖsBze is gyűlt erre a nagy napra a sárréti intelligenczia minden fegyvert forgató tagja, a kik bizony szép közönséget tesznek igy együttesen, mert a Sárréten nagy a lelkesedés és a gya­korlat e szép sport terén, ami még az ott részt vett hölgyeken is meglátszott, kik korántsem ide­geskedtek a folytonos fegyveidörrenésekre, hanem nagy érdeklődéssel szemlélték a ^találatokat.* Az érdekes verseny rendezése Wagner Géza gróf Blankenstein-uradalmi * felügyelő és Fehér László füzesgyarmati első jegyző fáradhatatlan buzgalmát dicsérte; mert az minden izében sikerült. Egy-egy díjra 10—15 pályázó volt. Dijat nyertek: Gyulai Sándor, Reck Géza, Kalandra Henrik, Geringer Sándor, Wagner Géza. A sikerült gömblövészet után este a kaszinóban kedélyes tánczmulatság volt. A nagyváradi szintársulat Orosházán. Balaton- füredről a héten érkezett meg Somogyi Károly szín­társulata Orosházára, ahol szerdán, f. hó 26-án nyilt meg a szini-szezon. A bérletek gyűjtése vé­gett már előzőleg Orosházán járt Erdélyi Miklós titkár s az első előadás napjáig körülbelül ezer­ötszáz koronás bérletet hozott össze. Tekintettel azonban arra, hogy sokan a színházlátogatók közül mostanában térnek haza a fürdőzésből, alapos ki­látás van rá, hogy a bérleti összeg, mely igy is elég kedvezőnek mondható, még a szezon elején jelentékenyen emelkedni fog. Általában a direktor igen kedvező időben és körülmények között kezdte meg Orosházán az egyelőre 30 (bérletes.) napra ter­vezett Bzini-idényt s a publikum a már eddig le­folyt négy előadás alkalmával igen szép érdeklő­dést tanúsított a színészek játéka és az előadott darabok iránt. Szerdán első előadásul zsúfolt néző­tér előtt Strausz örökszép operettéje a »Czigány- báró< került színre, Saffi szerepében B. Ruzsinszky Honával, kit a közönség az őt megelőző jó hire után már belépésekor meleg óvácziókban részesí­tett. Ruzsinszky brilliáns énekművészeié az oros­házaiakat is egy csapásra meghódította; a nézőtér az egész előadás alatt ünnepelte a kiváló primadonnát, ki alig győzte énekszámait ismételni. Méltó partnere volt Ruzsinszkynak Barinkay szere­pében Békefi tenorista, kit a többi szereplőkkel együtt szintén igen jól fogadott a közönség. Követ­kező este csütörtökön a drámai személyzet mutat­kozott be. »Monna Vannát« adták, ismét telt ház előtt, mely elismeréssel adózott E. Kovács Mariska művészetének, ki a darab czimszerepének eljátszá­sával Gyulán is egyik legszebb sikerét aratta. Prin- zivallet Tóth Elek játszotta a tőle megszokott mű­vészi tökéletességgel, mig Guidó szerepében Szarvasi Sándor nyújtott dicséretes alakítást. Pénteken és szombaton a »Csepürágókc-at nézte végi nagykö­zönség. Ma este valószínűleg a „Gyimesi vadvirá­got“ adják. A vivótanfolyam, mely az idén csak rövid ideig tartott, pénteken folyó hó 28-án véget ért. Majone Vincenzo mester, szeptember első felében Aradon nyitja meg vivó-tanfolyamát s igy gyulai tartóz­kodásának idejét ezúttal kénytelen volt rövidre szabni, miután Aradra, hol már öt éve állandóan iskolát tart fenn a jelzett időben okvetlenül el kell mennie. A mester tanítványai, kik a jeles oktatás mellett e rövid idő alatt is várakozáson felüli ered­ményt érték el a vivásban, Majone Vincenzo iránt érzett tiszteletük kifejezéséül — mint halljuk — ma este a Komló vendégfogadó ebéblőjében társas- vacsorára gyűlnek össze, mely egyszersmind búcsúzó­estély lesz a kiváló mestertől. Majone mester egyéb­ként ha erre kellő számú jelentkező akad, a jövő évben négy hónapos vivótanfolyamot szándékozik Gyulán tartani és pedig valószínűleg április hótól kezdve, augusztus haváig. Tanfolyam befejeztével nagy vivóverseny lesz, melybeD a vidékről meg­hívottak is részt fognak venni. békési Gyukits Viktor kir. járásbiró e hó 24-én délben hirtelen meghalt. Délelőtt még munkáját végezte hivatalában s délben rendes időben, hazafelé ment, iratcsomót vivén magával. Útközben nagy kime­rültség fogta el s bement Tokay Gyula közeli üz­letébe és széket kért, hogy megpihenhessen. Álig ült néhány perczig, egyszerre feje aláhanyattlott s mire hozzá siettek, eszméletét elvesztette. A gyor­san előhívott orvosok már csak a szivszélhüdés következtében beállott balált konstatálhatták. Kocsin lakására szállították, honnan temetése a gör. kel. z szertartásai szerint, szerdán délelőtt ment

Next

/
Oldalképek
Tartalom