Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
Melléklet a „Békés" 1903.35-ik számához. Hírek. A gyulai rém. kath. főgimnázium bizottsága augusztus 24-én délután Oróh Ferencz prépost plébános elnöklete alatt ülést tartott, a melyen dr. Lukács György főispán, dr. Folmann János, Bartos Ferenoz, Freiwolt Endre főgimnáziumi igazgató, Székely Lajos jegyző vettek részt. Az ülés megnyitása után elnök bejelentette, hogy a főgimnázium igazgatójává Freiwolt Endre rozsnyói főgimnáziumi tanár 3200 korona fizetés, 400 korona igazgatói pótlék és 500 korona szálláspénz mellett kineveztetett. A jelenlevő uj igazgatót elnök a bizottságnak bemutatván, miután az az előirt esküt letette, meleg szavakkal üdvözölte őt, kijelentvén, hogy a megnyitó intézet működéséhez az alapítók és a közönség sok szép reményt fűznek, melyek elérésében bizalommal számítanak az igazgatóra, a kinek kívánja, hogy uj állásában működését sikerek kisérjék és hogy vezetése alatt az intézet hazájukat lángolón szerető polgárokat és jó kat- holikusokat neveljen. Freiwolt Endre az üdvözletre válaszolólag kijelenté, hogy bár a meghívást nem hajszolta, egész örömmel fogadta azt és anélkül hogy nagyszabású ígéretekkel ezúttal próbálkoznék kéri a bizottságot, hogy működését türelemmel szives figyelemmel és jóakarattal kísérje, maga részéről biztosítja a bizottságot, hogy teljes odaadással és szeretettel fog a gymnasium felvirágoztatására működni. Elhatározta ezután a bizottság hogy a gymnasitimot a hitközségi bérház emeletében egy évre alkalmas egy, vagy két szobának egybekapcsolásával létesített tanteremben, valamint az igazgatói irodahelyiség és szertár czéljaira szükséges szobákban fogja ideiglenesen elhelyezni évi 1000 korona bér mellett. Megállapítják, hogy a polgári iskola, miután padokat nem kölcsönözhet mert azt az iparostanonezok oktatása veszi igénybe ennélfogva 20 drb 2 üléses padnak sürgős beszerzésére a várost megkeresik. Amennyiben a padok elégtelenek lennének, a többit kölcsönözni fogja a polgári iskola. . Elhatározta egy tanári állásnak nyilvános pályázat utján leendő betöltését 2400 korona fizetés Ő00 korona lakpénz mellett. — Elhatároztatott egy énektanári, tornatanári, iskolaszolgai állás szervezése. — Az uj igazgató gimnáziumi ügyrend készítésével bízatott meg. — A gimnáziumi bizottság pénztári ügykezelési rendet készít. Pénztárnokul ifj. Moldoványi -István hitk. pénztáros ideiglenesen alkalmaztatik. Elhatározták továbbá a lapunk más helyén közölt tandíj, tanév kezdet, fölvétel és ezekre vonatkozó hirdetések közzétételére vonatkozó intézkedéseket, gvmn. költségvetés készítését Ily módon a legfontosabb adminisztratív ügyeket rendezvén, az ülés véget ért. Freiwolt Endre, a gyulai róm. kath. gimnázium uj igazgatója a héten érkezett Gyulára'. Az új igazgató szinpatikus, nagytudásu tanár, kit a nagyváradi lat. szert, egyházmegye ez alkalomból mint lelkészt, át is vett. Az uj igazgató működése elé, melyet korszakot alkotó időben kezd meg városunkban, sok reménység és nagy érdeklődéssel nézünk. Hivatalvizsgálat. A vármegye főispánja az elmúlt héten az orosházi, szeghalmi; és szarvasi főszolgabírói hivatalok ügy és pénzkezelését vizsgálta meg számvevői közreműködés mellett s mindhárom hivatalnál minden irányban a legkifogástalanabb rendet tapasztalta. Rőthy Emil m. kir. honvédfőhadnagy és szeretetreméltó kedves neje, a ki lapunknak nagytehet- ségü, bájos tárczairónője, elköltöznek Gyuláról. Rőthy Emil ugyanis, aki elméletileg és gyakorlatilag a tisztikar legképzettebb tagjai közé tartozik, a pécsi hadapródiskolához tanárnak neveztetett ki. A tiszti és czivil körökben egyaránt közbecsülés- ben álló kedves párnak szivünkből mondunk »Isten hozzád«-ot, Rőthy Emilné bájos munkatársnőnknek köszönettel fogadva s számítva kedves Ígéretére, hogy a »Békés« olvasóit a távolból is megfogja örvendeztetni nagybecsű közleményeivel. A huszárkaszárnya sorsa élénk érdeklődésben tartja városunk minden közügyek iránt érdeklődő polgárát és pedig már jó régen tart ez az érdeklődés, azóta, hogy a huszárokat „talajviszonyok* és egyéb ürügyek révén elvitték Gyuláról. Mert azóta, nemsokára már egy évtizede lesz (1) hogy üresen, haszon nélkül áll ez a nagy épület, melyet nagy áldozatok árán, a városra a huszárok állandó elhelyezéséből várható haszonra való tekintettel építtetett a város, százezer forinton felüli költséggel bővített, a mely most szinte gazdátlanul, holt tőke gyanánt hever a Gyulavári utón, legfelebb arra szolgálván, hogy oda honvéd őrséget kelljen küldeni s üres termeiben lovagias ügyeket lehessen elintézni. Ez pedig aligha volt czélja a városnak, aligha volt ozélja a honvédelmi miniszternek, mert magánember hasonló gazdálkodását vétkes könynyelmüségnek szokás nevezni. A város polgársága ismételten és többszörösen felirt, küldöttséget menesztett e kínzó állapot orvoslása czéljából s Fejérváry báró honvédelmi miniszter leiratban is, táviratban is, küldöttség előtt is, többször megígérte, hogy a város a tervezett ujonczlétszám emelés folytán feltétlenül kap katonaságot, a városnak ez a régi nyílt sebe orvosolva lesz. Mindezeket pedig most azért Írjuk, mert a régi seb újra sajogni kezd, a városnak a sok várakozás és csalódás után e tárgyban pessi- mistikus felfogású polgárai rósz szemmel nézték a héten, hogy a honvédkiegészitési és népfelkelői katonai rodákat átköltöztették az üresen álló huszárkaszárnyába, ami rósz ómen, mert arra enged következtetni, bogy még sokáig kilátásban van a kaszárnya üresen hagyása. Szeretnénk megnyugtatólag ii-ni, de egyelőre a honvédelmi kormány igazság és méltányossági érzetében, meg a józan gazdálkodás elvében bízva csak reményünknek merünk kifejezést adui aziránt, hogy a katonai irodák oda költöztetése nem jelent semmit s a tervezett ujonczlétszám emelésének kivitele esetén — a mi a politikai vajúdások daczára előreláthatólag mégis csak mielőbb be fog következni — a honvédelmi kormány nem feledkezik meg Gyula városa érdekeiről s annak többször és több alakban tett ígéretei elől nem fog (titérni. Lámpionos szerenád a főispánnak. A gyulai páros ifjúság önképző egyesülete örök hálával tartozik Lukacs György főispánnak, aki példátlan odaadással tette magáévá a most lezajlott ipar- kiállitás ügyét, nem kímélve semmi fáradságot, hogy a kiállítás sikere minél impozánsabb legyen. Ennek a le nem róható hálának külső kifejezője volt a kiállítás bezárásának napján, vasárnap este a főispán tiszteletére rendezett lámpionos szerenád, amely mintegy nyitányául szolgált a Göndöcs nép- kertben este 8 órakor kezdődött dalestélynek. A szerenádot a dalárda adta, amelynek tagjai fél 8 órakor teljes számmal együtt voltak az iparos ifjúsági egyesületben, ahonnan lámpionokkal, Rákóczy-induló hangjai mellett, indultak a főispán lakása elé. Természetes, hogy a lámpionos menethez, mely impozáns képet nyújtott, az utón számosán csatlakoztak, úgy hogy mire a Jókai Mó_ utczán keresztül haladó menet czéljának szinterére, a vármegyeházához ért, százakra felszaporodott közönség volt együtt a megyeház előtt. A tömeg éljenzésére csakhamar megjelent az ablakban a főispán, mire a közönség újólag zajos óvácziókban részesítette. A dalárda két igon szép dalt énekelt ezután Székely Lajos karnagy vezetése mellett, az »Erkel Ferencz dalkörc-töl megszokott preczizi- tással. A dalok elhangzása után ismét ' lelkesen éljenezték a főispánt, ki az ablakban hajlongva köszönte meg a szívélyes ovácziókat. Ezután a lámpionosok zene hangjai mellett visszatértek az iparos ifjúsági egyletbe, a közönség pedig szétoszlott, legnagyobb része azonban a népkertbe vonult, ahol 8 órakor vette kezdetét a dalestély és egyszersmind az utolsó tündéreste. Az utolsó tündéreste. A kiállítás berekesztésének napján, vasárnap, folyó hó 23-án volt Göndöcs népkertben az utolsó tündéreste, mely iránt a közönség minden rétegében élénk érdeklődés nyilvánult, lóvén ugyanekkor nemcsak az »Erkel Ferencz dalkör« hangversenye, hanem a kiállítási sorsjegyek húzása is. A főispánnak adott lámpionos szerenád után este 8 órakor ember ember hátán tolongott a kiállítási jegypénztár körül, hol alig győzték kiadni a jegyeket az egyre tóduló közönségnek. Mintegy ezerötszáz főre tehető a közönség száma, mely ez este a népkert kivilágított utain hömpölygő emberáradatként le és fel hullámzott, de tömve volt a vendéglői kerthelyiség is annyira, hogy azok, akik már későbben érkeztek oda, nem jutottak helyhez s valóságos versengés támadt ogy-egy, időközben megürült szék, vagy asztal körül. A dalárda, — mely plakátokon előre hirdetett kiállítási hangversenyét tartotta, — az Erkel színkör főbejárója előtt helyezkedett el. Székely Lajos karmester dirigálása mellett, programmon kívül is számos dali adtak elő a hallgatóság állandó tetszése közben újabb szép sikert hozván nemcsak a dalárdának, hanem a dalárda kiváló karmesterének : Székely Lajosnak, aki elösmert rátermettséggel halad a dalárda élén. Sajnos, a dalárdisták szép énekszámaiból a közönségnek csak egy töredéke élvezhette mindet végig, mert helyszűke miatt a nagy többség a korzóra szorult, ahova csak gyengébben hallatszott az ének. A korzó közönsége azután a tündéresték kedvelt sportjával : a konfeitidobálás- sal kárpótolta magát s mindjárt kezdetben olyan heves konfetticsata fejlődött ki, hogy ősbudavára közönségének sem válna szégyenére. Eközben 9 órakor megtörtént a kiállítási sorsjegyek húzása az eredmények azonnali kihirdetésével. Akisorsolást dr. Bodoky Zoltán kiállítási elnök vezetése alatt Szénásy János, Köhn Dávid, Ludvig József v.- tanácsos, mint politikai biztos és Weisz Mór tagokból álló bizottság teljesítette. A nyerő számokat Dobay Belluska, egy szőke fürtü bájos kis leány húzta ki egy, külön e czélra szolgáló szerkezetből, hol a sorsjegyszámokat kerekekkel öszekeverték. Kikiáltó : Kátay Lajos volt s az egyes nyereménytárgyak megnevezésekor nem egyszer zajos derültség harsam fel a közönségből, különösön mikor a ruhaszárító kötelek, sár- és lókefék sorsjegyei jöttek ki. A kisorsolási bizottság a czigányok részére készült emelvényen működött és innen hirdették ki minden egyes húzás után az efedményt. Körülbelül fél óráig tartott ez az aktus, mely után megint a félben hagyott programon folytatása kezdődött. Este 11 óráig maradt igy együtt a közönség csaknem teljes számmal s csak midőn a villanyos lámpák kialudtak, kezdtek szétoszolni s fél 12-re nyugalom és csénd borult a népkert sötét utaira. Eljegyzés. Tholt István a gyulái kir. törvényszéknek társadalmi koíkedvélt'ségbón álló tehetséges és munkás bírája jegyet váltott Irsán lovag Aulich Emilné dragonyos kapitány özvegye bájos és kedves leányával Emíliával. | Márki Imre. I Nem volt megyénkbeli, de a társadalmi és rokoni össze köttetés szálainál fogva örömmel tartottuk magunkénak mindig Márki Imrét, az Almásy Dénes gróf sarkadi uradalmának jeles főtisztjét, akit nemcsak sokan ismertek, de sokan is szerettek Gyulán, mert egyeni arra valósága, kitűnő gazda mivolta, pompás zamatu magyaros humora és vendégszeretete révén közismert és közkedvelt tagjává vált e vidék társadalmának. Annál megdöbbentőbb, fájóbb volt a hir, hogy elvesztettük őt, hogy a kérlelhetetlen halál kiragadta őt szerettei, nagyszámú családja köréből, pótolhatatlan súlyos csapást, mérhetlen veszteséget okozva nemcsak árván maradt családjának, hanem az Almásy uradalomnak, tisztikarának, rokonságé- nak és jó ismerőseinek is. A boldogult balála tragikus körülmények között, hirtelen állott be. múlt hét egyik napján a boldogulj; 4%y,,fájó fogát huzatott ki, melyet ugylátszik nem lett volna Bzabad kihúzatnia, mert a gyuladásban, .levő fog kihúzása után vérmérgezés állott be, melynek folytán az 56 éves életerős ember a halál áldozata lett. A halál hire gyorsan terjedt el városunkban, mély és igaz részvétet s annak gyors beállta nagy megdöbbenést keltvén. Márki Imre 38 éven át volt az Almásy uradalomnál gazdatiszti minőségben. Legutóbb főintézője volt a sarkadi kerületnek. Hires jó gazda volt, példás rend és fegyelem látszott meg kerületén. Az 1896-iki milleniumi kiállításon az uradalom kitüntetést nyert pompás hízott ökreit állította ki s ez alkalomból tüntette őt ki a király, kinek a bátor fellépésű, jó humoru gazdatiszt modora nagyon megtetszett. A gazdasági téren való érdemeiért ekkor kapta az uralkodótól a koronás arany érdemkeresztet. A boldogult temetése múlt vasárnap ment végbe Sarkadon nagy közönség részvéte mellett s a simái az uradalmi tisztikar nevében Ondrus Cyrill uradalmi számvevő mondott megható búcsúzét. A halálesetről a következő gyászjelentést vettük : Özvegy Márki Imréoé született szentbenedeki Kornélia úgy a maga, mint gyermekei : férje Kovács Albert ; Jenő és neje Thanhoffer Anna ; Imre, Andor, Kornélia, uagykállói Kállay Ödön mint vő ; unokái Belluska és Margitka ; Kovács Katicza, valamint kiterjedt rokonság nevében a legmélyebb fájdalom mai tudatja a nagyon forrón szeretett férj, a mintaapa, illetőleg após, nagyapa, testvér és rokonnak. Márki Imró-nek a sarkadi uradalom főtisztjének, arany-érdemkereszt tulajdonosának. Sarkadon, folyó év és Hói 22-ik napján áldott életének 56-ik, egboldogabb házasságának 34-ik évében rövid szenvedés és ájtatos istenhezfordulás után a legváratla- nabbul bekövetkezett szomorú elhunytát. A megboldogult drága halott hült tetemeit folyó évi aug. hó 24-én délután fólnégy órakor fogják a rom. kath. temető családi sírhelyén örökös nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó évi augusztus hó 25 én délelőtt fél 10 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke hamvaira. Halálozás. Schrißert Mátyás órás iparos, folyó hó 28-án hosszas, súlyos betegség után meghalt. Halálát özvegyén kivül két leány gyermeke s kiterjedt előkelő iparos családok gyászolják. Nyugodjék békében. Az őszi vásár az állatfelhajtást illetőleg élénknek ígérkeznék, ha az egész környék száj és körömfájás miatt nem volna zár alá helyezve. Most legutóbb Nagyzeriod jutott zárlat alá, a mely pedig a marhahajtási útnak valóságos góczpontja. A Bozóky Irén és völcsei továbbá Kállay a szarvasmarha vásáron nagy vevőközönségre számítanak, az árak pedig nemcsak szilárdak, hanem meseszerűen magasak. A vásári napok különben a következők : szeptember 2-án szerdán sertés, — csütörtökön juh, — pénteken szarvasmarha, — szombaton ló s gazdasági iparczikkek, — vasárnap belső vásár. Eljegyzés. Wieland Dénes szarvasi gyógyszerész folyó hó 23-án eljegyezte néhai Hajossy Ottó volt Gyula városa országgyűlési képviselője és neje Erkel Ágnes szép és nagymüveltségű leányát Mariskát. Esküvő- Licska Lajos ifjú bútorasztalos kedden délután vezette oltárhoz a róm. kath. nagytemplomban szép menyasszonyát Mayer Ilonkát, Mayer Ferencz ny. uradalmi gépész kedves leányát. Vizsgázott tűzoltó tiszt. Dr. Bucskó Koriolán a gyulai önkéntes tűzoltó egylet parancsnoka Budapesten tartott XII-ik országos tűzoltó tiszti tanfolyamot sikeresen elvégezvén, ott tűzoltó tiszti képesítést nyert. Lemondás. Dr. Apáthy Károly vármegyei közkórházi segédorvos állásáról lemondott. Kinevezés. Kardos Fánni gyulai posta és távírda kiadónőt a kereskedelmi miniszter Biharudvariba postamesternőnek nevezte ki. Hoffmann Kristóf gyulai csendőrőrmesterről megírtuk, hogy a király a koronás érdemkereszttel tüntette ki. A szabályok szerint valamely csendőraltisztet ért kitüntetést mindig a szárnyparancsnokság székhelyén levő honvéd-laktanyában, ünnepies formában kell átadni. így lett az ünnep színhelye az aradi honvédlaktanya, a melynek udvarán szerdán délelőtt összegyűltek a kitüntetett őrmester bajtársai s kivonult egy félszázad honvéd díszben. A csendőrszárnyparancsnokság tisztikara Szőke Béla főhadnagy, helyettes szárnyparancsnok vezető sével, a honvédgyalog zászlóalj otthon levő tisztjei pedig Pálfy főhadnagy vezetésével jelentek meg, A rendjelet Szőke Béla főhadnagy szép beszéd kíséretében adta át; hangsúlyozta Hoffmannak érdemeit, becsületes szolgálatát, buzdítva a többi altiszteket, hogy az ő példáját kövessék. Este a Millen- nium-sörcsarnok külön termében az aradi honvédgyalogzászlóalj altÍ8zjei társasvacsorát rendeztek a kitünteti őrmester tiszteletére. Az ünnepekre Szőke Béla csendőrfőhadnagy és Soós Ferencz pécskai csendőrőrsparancsok mondottak felkőszöntőket. A társasvacsorán mintegy negyvenen vettek részt. Tűz. Kovács József tanyai lakosnak Kálvária dűlőben levő lakása udvarán állott nádfedeles biztosítatlan istálójának fedélzete a folyó hó 26-án éjjel II órakor kigyuladt s a gazgasági eszközök értékét is beszámítva 300 korona kárral leégett. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Gömblövészet Füzesgyarmaton. A Sárrét hires vadászó közönsége érdekes találkozót adott egymásnak a múlt vasárnap az uradalmi kápolna melletti akáczerdőbeo, hol a „füzesgyarmati vadászó társaság“ ekkor tartotta meg évente szokásos gömblővé- szetét. ÖsBze is gyűlt erre a nagy napra a sárréti intelligenczia minden fegyvert forgató tagja, a kik bizony szép közönséget tesznek igy együttesen, mert a Sárréten nagy a lelkesedés és a gyakorlat e szép sport terén, ami még az ott részt vett hölgyeken is meglátszott, kik korántsem idegeskedtek a folytonos fegyveidörrenésekre, hanem nagy érdeklődéssel szemlélték a ^találatokat.* Az érdekes verseny rendezése Wagner Géza gróf Blankenstein-uradalmi * felügyelő és Fehér László füzesgyarmati első jegyző fáradhatatlan buzgalmát dicsérte; mert az minden izében sikerült. Egy-egy díjra 10—15 pályázó volt. Dijat nyertek: Gyulai Sándor, Reck Géza, Kalandra Henrik, Geringer Sándor, Wagner Géza. A sikerült gömblövészet után este a kaszinóban kedélyes tánczmulatság volt. A nagyváradi szintársulat Orosházán. Balaton- füredről a héten érkezett meg Somogyi Károly színtársulata Orosházára, ahol szerdán, f. hó 26-án nyilt meg a szini-szezon. A bérletek gyűjtése végett már előzőleg Orosházán járt Erdélyi Miklós titkár s az első előadás napjáig körülbelül ezerötszáz koronás bérletet hozott össze. Tekintettel azonban arra, hogy sokan a színházlátogatók közül mostanában térnek haza a fürdőzésből, alapos kilátás van rá, hogy a bérleti összeg, mely igy is elég kedvezőnek mondható, még a szezon elején jelentékenyen emelkedni fog. Általában a direktor igen kedvező időben és körülmények között kezdte meg Orosházán az egyelőre 30 (bérletes.) napra tervezett Bzini-idényt s a publikum a már eddig lefolyt négy előadás alkalmával igen szép érdeklődést tanúsított a színészek játéka és az előadott darabok iránt. Szerdán első előadásul zsúfolt nézőtér előtt Strausz örökszép operettéje a »Czigány- báró< került színre, Saffi szerepében B. Ruzsinszky Honával, kit a közönség az őt megelőző jó hire után már belépésekor meleg óvácziókban részesített. Ruzsinszky brilliáns énekművészeié az orosházaiakat is egy csapásra meghódította; a nézőtér az egész előadás alatt ünnepelte a kiváló primadonnát, ki alig győzte énekszámait ismételni. Méltó partnere volt Ruzsinszkynak Barinkay szerepében Békefi tenorista, kit a többi szereplőkkel együtt szintén igen jól fogadott a közönség. Következő este csütörtökön a drámai személyzet mutatkozott be. »Monna Vannát« adták, ismét telt ház előtt, mely elismeréssel adózott E. Kovács Mariska művészetének, ki a darab czimszerepének eljátszásával Gyulán is egyik legszebb sikerét aratta. Prin- zivallet Tóth Elek játszotta a tőle megszokott művészi tökéletességgel, mig Guidó szerepében Szarvasi Sándor nyújtott dicséretes alakítást. Pénteken és szombaton a »Csepürágókc-at nézte végi nagyközönség. Ma este valószínűleg a „Gyimesi vadvirágot“ adják. A vivótanfolyam, mely az idén csak rövid ideig tartott, pénteken folyó hó 28-án véget ért. Majone Vincenzo mester, szeptember első felében Aradon nyitja meg vivó-tanfolyamát s igy gyulai tartózkodásának idejét ezúttal kénytelen volt rövidre szabni, miután Aradra, hol már öt éve állandóan iskolát tart fenn a jelzett időben okvetlenül el kell mennie. A mester tanítványai, kik a jeles oktatás mellett e rövid idő alatt is várakozáson felüli eredményt érték el a vivásban, Majone Vincenzo iránt érzett tiszteletük kifejezéséül — mint halljuk — ma este a Komló vendégfogadó ebéblőjében társas- vacsorára gyűlnek össze, mely egyszersmind búcsúzóestély lesz a kiváló mestertől. Majone mester egyébként ha erre kellő számú jelentkező akad, a jövő évben négy hónapos vivótanfolyamot szándékozik Gyulán tartani és pedig valószínűleg április hótól kezdve, augusztus haváig. Tanfolyam befejeztével nagy vivóverseny lesz, melybeD a vidékről meghívottak is részt fognak venni. békési Gyukits Viktor kir. járásbiró e hó 24-én délben hirtelen meghalt. Délelőtt még munkáját végezte hivatalában s délben rendes időben, hazafelé ment, iratcsomót vivén magával. Útközben nagy kimerültség fogta el s bement Tokay Gyula közeli üzletébe és széket kért, hogy megpihenhessen. Álig ült néhány perczig, egyszerre feje aláhanyattlott s mire hozzá siettek, eszméletét elvesztette. A gyorsan előhívott orvosok már csak a szivszélhüdés következtében beállott balált konstatálhatták. Kocsin lakására szállították, honnan temetése a gör. kel. z szertartásai szerint, szerdán délelőtt ment
