Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-12 / 15. szám
a „Békés" 1903. lä-ik számához. téren kifejtett önzetlen munkássága minden rendű s rangú polgártársai tiszteletét és becsülését szerezték meg Fürdők Istvánnak, akinek eltávozása alkalmából fájó szivvel mondunk »Isten hozzádoot ama kívánsággal, hogy találja meg ugyanazt a megérdemelt szeretetet, tiszteletet és nagyrabecsülést, amely őt uj otthonába Gyuláról kiséri. Sanatorium hangverseny. Múlt számunkban jeleztük már, hogy a Sanatorium-egyesület javára tervezett nagyszabású hangverseny e hó 26-án lesz megtartva. A hangverseny rendezésének előkészítése ügyében szerdán délutánra az egyesület választmányát ülésre hivta össze Lukács György főispán, az egyesület elnöke. Az ülésen, melyen nagy számmal vettek részt a választmány tagjai, az elnöklő főispán előterjesztette, hogy I1edák Sári kisasszony, aki a hangversenyen való közreműködését megígérte, a Bob berczeg száz előadását diadalmasan végigjátszván, április 26-ára tűzte ki jövetelét, amely napot a választmány a hangverseny terminusául elfogadott. Beható tanácskozás folyt ezután az estély módozatainak megállapítása felett. A választmány számítva a hangverseny iránt jelentkező általános nagy érdeklődésre, elhatározta, hogy a hangversenyt az Erkel színkörben rendezi, a melynek tágas nézőtere alkalmas nagyobb számú közönség befogadására, színpadon pedig a szereplők inkább találnak megfelelő teret, mint valamely terem emelvényén. Előterjesztette a főispán, hogy Fedák kisasszonyon kívül, aki több számmal fog a műsoron szerepelni, Bosnyák Zoltánné: Lenkey Hedvig, a vígszínház jeles művésznője, valamint Faragó Sán- dorné úrnő Hódmezővásárhelyről ígérték meg közreműködésüket. Az előbbi szavalattal, az utóbbi zongorajátékkal vesz részt az előadáson, ezen kivül tárgyalások folynak egy fővárosi Íróval felolvasás tartása iránt. A választmány örömmel vette tudomásul, hogy a hangverseny gazdag és érdekes műsora ekként máris teljes és elhatározta, hogy a rendezésben segítségül hívja a vármegye intelligens társadalmát, hogy mindenképen biztosítsa az estély fényes sikerét és jövedelmezőségét. Hosszasan tanácskoztak végül a hangverseny után tartandó estély jellegének és módozatainak megállapítása felett, de e tekintetben a határozathozatalt a tegnap délelőttre összehívott értekezletre halasztották. A hangverseny helyárait következőleg állapította meg a választmány : páholy 20 korona, földszinti zártszék I—VIII. sor 4 korona, többi sorok 2 korona, karzati zártszék 1 korona 20 fillér, földszinti állóhely 1 korona, karzati állóhely 60 fillér. — A tegnap délelőtt Lukács György főispán elnöklete alatt tartott értekezlet mindenben hozzájárult a választmány megállapodásaihoz, ezenkívül határozatba ment, hogy a hangverseny után a népkerti csarnok dísztermében és mellékhelyiségeiben társas estély lesz, melyeu a hangversenyben résztvett közönség lehetőleg teljes, vagy túlnyomó számban meg fog jelenni. Eme estélyen társaB vacsora lesz a la carte étkezéssel, de hogy a népkerti csarnok vendéglőse a résztvevők számáról eleve tájékozást szerezhessen magának és kellőleg elkészülhessen, aláírási ivek bocsáttatnak ki úgy Gyulán, mint vidékén, a melyen az estélyen résztvevők erre vonatkozólag nyilatkozhassanak. Az értekezlet a színkör előkészítési bizottság tagjaivá Keller*Imre elnöklete alatt Weisz Mórt es Molnár Zsigmondot, a hangversenyt rendező bizottság elesett, mind jobban és jobban üresedett, végre ujabbi 2 méter mélységben az ásó feneket ért. Ekkor az üreg felét egészen kitisztítottuk és úgy találtuk, hogy voltaképen az ősi ember ősi lakóhelyében, föld alatti üregében, vagy ha jobban tetszik, szobájában vagyunk. A talaj — csodálatos — ama szürke kővel volt kikövezve, amelyből kézi malmaikat — őrlököveiket — készítették. A kövek kisebb- nagyobb darabokból állók voltak és sima felületeikkel képezték a talajt, A lakóhely oldala nem nagyon volt kiégetve, de az égetés nyoma mindenütt meglátszott. Az oldal — mely a falat képezte köröskörül — a tojás alak hegyesebbik végének alakja szerint boltozódott a központban lelt üreg felé, mely abba a lejáratot képezte. Az egész tér talaja egy méter és húsz czentiméter széles volt, amiből a másik — ki nem ásható és ki nem ásott — felét is odaképzelve, az egész lakás átmérője 2'4o cm. volt, magassága pedig a központban 2 méter. Az ős lakás üregét kitöltő hamus földben igen sok cserép darabot találtam, melyek egyformán viselik bélyegét a legkezdetlegesebb munkának és a már művészetté fejlődött díszítési ügyességnek. A leletből azt lehet megállapítani, hogy az a nép, mely itten élt, műveltsége fejlett fokán is ép úgy használta a legegyszerűbb, legkezdetlegesebb művű edényeket, mint a legmüvésziesebb alkotásuakat. Ez különben közös vonás az ősi neolith és bronz korszaki népeknél. Ha szorosan kutatunk utána, ma is úgy találjuk. A konyha és a pohárszék tele van szép edényekkel, de használni a legegyszerűbb, legdurvább cserépedényt szokták. Évezredek múlva az esetlegesen egymásmellé kerülő edények minőségéből két, vagy több korra bizonyosan akkor sem fognak következtetni. Az nőkévé { Berthóty Istvánt, egyéb rendezési teendők bizottságába pedig Konkoly Tihamér elnöklésével az összes nőtlen urakat kérte fel. A hangversenyre szóló beléptijegyekre előjegyzések nem fogadtatnak el, magok a beléptijegyek április 24-től kezdve válthatók Dobay János könyvkereskedésében. A csaba—gerendási útvonal kiépítése Békés csaba község képviselőtestülete, az érdekelt bir tokosok kérelmére, folyamodást intézett a vármegye alispánjához, hogy az alföldi III. tranzverzális müut gerendási szakaszának — melyen a földmunka már több mint két évvel ezelőtt elkészült s amelyen a közlekedés az őszi és tavasz esős időben, éppen a földmunka által okozott helyzet folytán, életveszedelemmel jár, állatban, kocsi ban temérdek káit okoz — kiépítésére nézve ille tékes helyen előterjesztést tegyen. Az alispán — bár a kérelem teljesítését nagyon szükségesnek tartja — arról értesíti a község elöljáróságát, hogy miután a vármegye törvényhatósági bizottsága az Orosháza — pusztaföldvári és köröstarcsa — körös adányi útszakaszok kiépítését már kötelezőleg el határozta b miután az adósságokkal túlterhelt vár- megyei útalap nincs abban a helyzetben, hogy a gerendási útvonalszakasz kiépítésének költségét előlegézze: a kérvényt csak azon esetben terjeszt heti a törvényhatósági bizottság elé, hogyha Békéscsaba község ezen útépítésnek mintegy 120,000 korona költségét 1904—1906. évig előlegezni haj andó. Az alispán terjedelmes válaszában kiemel hogy a vármegye már eddig is többet előlegezett a III. transversalis ut egyes szakaszainak kiépité sére, mint amennyi összes hozzájárulása leend é a vármegye az igényelt nagy összeg előlegezésére már nem képes; ajánlja tehát a képviselőtestületnek, hogy az útvonal sürgős kiépítését azzal kérje, hogy a költségek előlegezését a község magára vállalja. Békéscsaba község képviselőtestülete legközelebb foglalkozik az ügygyei, mely főleg a gerendási részen birtokos lakosságra nagyjelentőségű. Az április eleji fagyok a hét első napjaiban — sajnos — ismétlődtek, de — amint ezidőszerint legalább megállapítható — nem okoztak oly nagy mérvű károkat, mint azt az első ijedelem kiszínezte. Leginkább megsínylette a fagyokat a korai -cseresznye 8 néhány baraczkfaj, de ha további fagyoktól megóv a gondviselés, az esetben a cseresznye s baraczkfákban történt károsodás is tűrhető lenne még. Időjárásunk egyékként kedvező. Nagypénteken virradóra jókora esőnk volt, amely a délután és este folyamán ismétlődött és bizonyára igen jó hatássa lesz a vetésekre, különösen pedig amire legégetőbb szükség volt: a legelőkre s kaszálókra. Mindenesetre óhajtandó volna azonban, ha a csapadék ismétlődnék és egyátalán ha az egész április hónap meg tartaná esős jellegét. A gyulai ügyvédi kar nesztora, a számosak által tisztelt és szeretett „Gyula bácsi“, az élte végnapjáig jó kedélyű kedves öreg ur, aki mindig örömöt, deriit árasztott maga körül, nagy szomorúságot, igaz fájdalmat szerzett Nagypénteken délelőtt mindnyájunknak — hosszú betegsége után bár nem váratlan — halálával. Évtizedek hosszú során át szeretetre méltó, kedves alakja volt társadalmunk nak, akinek örök távozását nagyon nehezen tudjuk majd megszokni. Az ötvenes években ügyész volt a törvényszéknél, a hatvanas években, amikor nyugdíjba ment, ügyvédi gyakorlatot folytatott árosunkban, amelyet azonban mintegy másfél évtizeddel ezelőtt szintén elhagyott. Egy darabig azután ' agatell bírói tisztet viselt a városnál, de ettől a tisztétől is megvált és azóta csendes visszavonult- Ságban élt, gyöngélkedve, de derűs kedélyét mind- végig, mondhatni élte utolsó pillanatáig megtartva Halála első sorban özvegyét sújtja, kivel majdnem félszázadot élt boldog házasságban, de közrészvétet keltett a társadalom minden rétegében, mely részvét mpozánsnn nyilvánult meg a boldogultnak tegnap délutáni végtisztességén. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özv. Moldovány Gyuláné szül. Örley Sarolta a saját és az összes rokonok nevében mély fájdalommal tudatja felejt hetetlen férjének, a jó rokon és jó barátnak Moldoványi Gyula nyug. kir. ügyész és hites ügyvédnek folyó év és hó 10-én >/410 órakor, hosszú szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 79-ik, boldog házasságának 46-ik évében történt gyászos elhunytét. A felejthetetlen drága halott hült teteme folyó évi április hó 11-én délután 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó évi április hó 20-án reggel 8 órakor fog a helybeli róm kath. nagytemplomban az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke poraira! Nagy Jenőné szül. Örley Stefánia férje és gyermekeik. Moldoványi Mária és férje Szabó Alajos. Örley Gusztáv és neje Lángentbal Franoziska és gyermekeik. Örley Gyula, dr. Örley Ödön, mint rokonok. Gyulaváros összes iparosai felkéretnek, hogy a gyulai iparosságot érdeklő fontos ügyben folyó hó 13-án, húsúét hétfőjén d. u. 4 órakor a Göndöcs- népkerti csarnokban tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Házasság. Or. Hofer Samu m. kir. honvéd főtörzsorvos és neje Reisner Rózának kedves leánya Erzsiké folyó hó 7-én délután esküdött Marosvásárhelyen örök hűséget Szmuk Ármin kolozsvári ifjú banktisztviselőnek. Az ifjú pár boldogságához és a városunkban köztiszteletben álló szülék család öröméhez szívből fakadó igaz szerencsekivánatunkat fűzzük. Legáczió- A békésvármegyei községekben a húsvéti ünnepeken legátusok lesznek Békésen Kolozsvári Mihály; Gyulaváriban: Kiss Károly Békésszentandráson: Makay Kálmán; Gyulán Szeremlei Gyula; Öcsödön: Csernátoni Kálmán Gyomán: Imreh József; Tárcsán: Oláh Sándor Körösladányban: Erdei Károly; "Vésztőn: Tóth Sándor; Szeghalmon: Kolozs Vincze; Füzesgyarmaton : Lázár Sándor. A vármegyei közkórház betegforgalma a folyó év első negyedében a következő volt: Visszamaradt a múlt évről és évnegyedről 605 beteg, újonnan felvétetett januárban 259, februárban 264, már- cziusban 249, összesen 772. Ezek közül gyógyulva távozott a kórházból 750, meghalt 14 s visszamaradt 583 beteg. Az összes ápolási napok száma kitesz az elmúlt évnegyedben 56251-et. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa április 5-én tartott rendes közgyűlésében tudomásul vétetett az ujonan alakult egyháztanácsnak, a tisztviselőknek és a szakosztályoknak az egyházmegyei főhatóság általi megerősítése; Sál Sebestény és Illicit Reinhart Józsefvárosi templom és temető gondnokok saját kérésükre felmentetvén, részükre goudos munkálkodásukért elismerés szavaztatott helyettük Gerlein Reinhart és Reinhart Ádám vá- asztattak meg. A kis kápolna gondnokává Szénásy Jé nos, a nagytemető és szentkereszti temető gondnokává 8al István, a sarkadvégi temetőhöz Lelik István megválasztatván, mindnyájan felesküdtetek. Az anyatemplom, mint kegyúri gondozás alatt álló templom gondnokává Heczler Alajosnak megnevezése tudomásul vétetett. — A bérház emeleti bérletét a honvédparancsnokság szeptember 30-dikától fogva felmondván, a felmondás elfogadtatott, a helyiségek más módon való értékesítésére az elnökség fel kéretett; a katonaságnak, pedig a 10 évi bérleti idő alatt tanúsított gondosság és békés jó viszony tanúsításáért jegyzőkönyvi elismerés és köszönet szavaztatott. A törvényhatósági és községi adófőkönyvek hitelesítése, valamint a községi ingatlan és a főszolgabírók kezelése alatt álló ingó és ingatlan vagyonról szóló leltárak felfektetése és ezen teendők helyszíni keresztülvitéle czéljából Gyoma, Endrőd és Körösladány községekbe Bandhauer György főpénztárnok, Nagyszénás és Kondoros községekbe Csery Alajos kir. számvizsgáló, Békés, Mezőberény és Köröstarcsa községekbe Novák Antal kir. számellenőr, Békéscsaba és Újkígyós községekbe Horti Béla vármegyei tb. főszámvevő, 'Orosháza és Tótkomlós községekre Dubányi Imre al- számvevő. Szarvas, Békésszentandrás, Öcsöd községekre Schmidt Gyula várm. számvizsgáló. Doboz, ■ Gyulavári és Kétegyháza községekre Bálint Géza kir. számtiszt, Vésztő, Szeghalom és Füzesgyarmat községekre Sál István kir. számtiszt Gádoros és Sámson községekbe Csery Lajos kir. számtiszt s végre Csorvás, Pusztaföldvár és Szentetornya községekre Pap Endre várm. számgyakornok küldettek ki. EskÜVÖ. Bródy Kálmán szentesi adótiszt Bródy Samu gyulai izr. igazgató tanító fia vasárnap folyó hó 5-én esküdött örök hűséget a szentesi izr. templomban arájának Deutsch Elvirának, Deutsch Mór szentesi kereskedő leányának. Halálozás. Egy fiatal asszonyt váltott meg a halál hosszas szenvedéseitől. Leitner Menyhértné, szül. Rosenfeld Sarolta, Leitner Menyhért gyulai kereskedő, volt m. kir. honvédszámvevő őrmester neje hunyt el pénteken f. hó 3-án, évek óta tartó kínos betegség után, életének 30-ik, boldog házasságának 7-ik évében. — A megboldogult fiatal nőt vasárnap, f. hó 5-én temették el nagy részvét mellett. Elhunytát férjén s kis leányán kívül kiterjedt rokonság gyászolja. Halálozás. Schönbrun Benjámin polgártársunkat fájdalmas csapás érte. Leánya Jozefa folyó hó 6-án hajnalban hosszas, súlyos beteség után meghalt. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő : Schönbrun Benjámin és neje született Dávid Margit, úgy a saját, valamint gyermekei: Janka, férjezett Naschitz Samuné, Czeczilia és Ferencz szomorodott szivvel tudatják a legjobb gyermek, szerető testvér és jó sógornőnek Schönbrun Jozefának folyó év és hó 6-án reggel 5 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó év és hó [7-én délután 3 órakor fognak a helybeli izraelita temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira I Jókedvű péksegéd. Folyó bó 9-én délután Virág Mihály gyulai sütemény kihordónak szerfelett virágos kedve támadt s hogy jó kedvének külső jelét is adja, a Menyhárt-hidon mi rosszat sem sejtve kocsiján haladó Sánta Istvánt egy ólmos edény töredékeket eondosan összeszedtem, hátha össze tudok annyit rakni, hogy égy vagy több edénynek legalább megközelítőleg az alakját is meghatározhatjuk. Minő érzelmekkel állottam Kuklával egyetemben az évezredek által megszentelt ősi hajlékban, ki tudná azt leirni ? Képzeletem benépesítette azt és hallani véltem annak a senki által nem hallott nyelvnek hangjait, melylyel az ott lakók, egymás iránti szere- tetöket, gondoskodásukat, nyájaskodásukat, haragjukat, aggodalmaikat, vigasztalásukat, két- ségbeesésöket, megnyugvásukat és imájokat fejezték ki. Meghatottságomban könyek gyűltek szemeimbe és átezikázott az eszemen az a gondolat, hogy milyen jó volna látni e hajlékot azoknak a szocziáldemokratáknak, a kik a hazát kitagadják, az isteni gondviselést semmibe veszik és — csak állítólag kívánva a munkát — még a szórakozást, vagyis a mulatságot is naponkinti czéljaikká teszik. Az emberi művelődés mai fejlettsége következtében a koldus bizony sokkal nagyobb kényelmet élvez ma, mint akkor élveztek e nép legelőbbkelői. Csodálatos I ezt a nézetet nem én említettem fel, Erdődi Sándor uram — az egyik földmunkása a csabai múzeumnak — a magyaros észjárás egyenességéből ki következtette. A földalatti lakás másik részét érintetlenül hagyva, de ezt a kitárt felet sem rontva el, betemettetém ismét a halom aljáig leásott üreget és űzetve a régi kincsek találásának vágyától, tovább és tovább ástuk az ut szélessége alatti területet. Mig azonban a leletek részletes elősoroló- sára térnék, a fennebbiekből megállapíthatom a Lopos-halóm ama magasságát, melylyel akkor birt, mikor az első földalatti lakást abba leásták. Az a sárgás iszap, mely az ősi lakóház anyagát képezte, nyilván tanúságot tesz arról, hogy a halom árvíz által odasodort iszapból képződött, képződött pedig már akkor, mikor a sik talaj felületét fekete humus képezte és a melyre az iszap-domb lerakodott, mert a lakás feltúrt kövezete alatt megtaláltuk azt a fekete humust, mely a domb lábánál terülő sik folytatását képezi. Ez az iszap-domb két méternél magasabb nem lehetett, mert a neolith-nép úgy készítette lakóhelyét, hogy középre csinálta a lejáratot, mely olyan üres hengeralaku volt, hogy azon egy ember hosszasági tengelye irányában lemehetett. A lejáratot képező lyuk alatt azután boltozat alakuan kivájták a 2 m. magas, 2 m. és néhány decziméter széles üreget, mely voltaképpen egy lefelé fordított nagy süveghez hasonlított legjobban. Hogy az oldalakat jobban megszilárdítsák, az egészet kiégették. Ez az égetett oldalú lakás a penészt sem fogta és igy az egészség legelső követelményének is megfelelt. Ezen ősi lakást idő folytában a földfeletti kunyhó váltotta fel, a miről tanúságot tesz a fölötte három rétegben talált égetett agyag, mely rétegek mindegyike egy-egy földfeletti kunyhó, vagy a mint nevezni szokták, „tűzhely* talaját képezte. Ezen égetett agyag már a dombra való felvitel utján kerülhetett oda és igy nyilvánvaló, hogy a kezdetben csak 2 m. magas domb, az emberek által magasittatott meg 4 m. 50—60 cm.-re. A magasítást a hamu, a pernye és a közéjük került cserépedény törmelék szintén elősegítették. A Lopos-halom igy nem a tenger fenekén képződött iszap összetorlódásából keletkezett, hanem felerészben a történelmi időben egy folyóvíz áradása alatt, felerészben pedig a rajta la kott nép hordta azt össze. Domonkos János. Feltámadásra. Uram, — Teremtőm im hálát adok, Hogy ránk virradtak újra e napok, S köztük a legszebb, — melyre várt te néped, Nyugalmat olt szivünkbe, — békességet! Mit oly rég várunk, — küzdve nagy csatánk 1 — Áldunk imádunk Alkotó Atyánk! . . . Az esti árnyba tűnik már a föld, Az égbolt csillagos palástot ölt 1' A hold szelíden süt alá az égről, A szentegyház kigyúl a gyertyafénytől, A föld, — a menny egy tündöklő varázs — Áldunk, —* imádunk nagy feltámadási Zendűl az ének, — búg az orgona, Indúl a zászlók lengő — nagy sora! Az Alleluja halk. lehellet szárnyon Általsuhan az ünneplő világon, A mindeoség együtt örül velünk 1 — Áldunk, imádunk boldog Istenünk 1 — Kis ablakunk kitárva, — nyitva áll, A csend, — a béke szíveinkbe száll, S mi átölelve egymást némán, hosszan, Gyönyörködünk az égi csillagokban, Köröttünk titkos, — édes suttogás: Áldunk, — imádunk nagy feltámadási Székely Sándor.
