Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-22 / 12. szám

„Uránia“ felirattal | belül a fedélen „K. J.“ betűkkel ellopta. - I tolvaj által ott felejtett saját arczképe alapján, a rendőrség a furfangos tolvaj után a nyomozást folyamatba tette.

A békósmegyei egyetemi ifjak megyebáljáról. A böjt vezeklő szürkesége borul reánk. Egyhangúan mormolják mindenfelé: -Mea culpa, mea culpa“ és a farsangi aranjuezi szép napok alá- hanyatlásáért a csendes, vallásos szemlélődésben keresünk keresztényi resignatióval vigaszt. De a barátságtalan böjti szelek lassankint megszelídülnek 1 a szürke fellegek mögül előragyog az ég derült kékje s a tündöklő nyájas nap mosolyogva tekint a közelgő busvét virágövezte, kedves arczára. Kaczagva lejt ismét előttünk a vidámság csábos istennője, mosolyt, derűt csalva a borongó, pessi- mistikusan komor arozokra s a hallgatag ajkakon újra felcsendül az elnémult dal:

Gondold meg és igyál,

A világ örökké nem áll,

Eloszlik, mint a buborék S marad, mi volt, a puszta lég .. .

A farsangi jókedv feltámadását akarja ünnepelni a Békésmegyei Egyetemi Ifjúság is husvót vasárnapján s fogják vele együtt ünnepelni mindazok, akik a mindennapi élet szürke egyhangúságát változatossá szeretik tenni testet, lelket üdítő kellemes vigadozás által. A rendezőség fáradhatatlan buzgalmat tanúsít minden tekintetben, csakhogy a mulatság sikerét minél inkább biztosíthassa. Közéletünk kitűnőségei állanak megyebálunk élén, Íme az illusztris nevek : dr. Zsilinszky Mihály államtitkár és dr. Lukács György, Békósvármegye főispánja, mint védnökök; azonkívül dr. Fábry Sándor megyei alispán, Benka Gyula szarvasi főgymnasiumi igazgató-tanár, a Ferencz József-rend lovagja, Haviár\ Dani volt országgy. képviselő és Balta Sándor uradalmi tiszttartó, mint diszelnökeink. Az ő irántunk tanúsítóit, hálára kötelező szives jóindulatuk a megyei bál erkölcsi sikerét fényesen garantálja. A mulatságot illető előzetes tájékozódás végett egyet- mást szükségesnek találunk megjegyezni. Mindenek előtt nagyon kérnénk kedves hölgy és férfi vendégeinket, hogy a kiknek magyar ruha állana rendelkezésükre, az illetők abban szíveskedjenek megjelenni, annál inkább is, mivel ba nagyobb technikai nehézségekbe nem fog ütközni, a bál mélyen tisztelt vendégeiről csoportfelvételeket készíttetünk s a kép hatását és kedvességét felette emelné a festői magyar öltözet. Hölgyeinkhez, (szorosabb értelemben a hajadonokhoz) bátorkodunk egy külön kéréssel is fordulni, nevezetesen, hogy két nemzeti- szinü kokárdával kegyeskedjenek megjelenni, egyet megtartván a saját pihegő keblecskéjükön, a mási- kat pedig gyöngéd kezekkel a legelső négyestán- czos férfias, dombon^ mellére kell feltüzniök. Azt hisszük, hogy ez a csekély kiadás (arányúvá a báli ruha horribilis összegéhez) nem fog bírni a szerénytelen megterheltetés jellegével. E kis kokárdákat különben úgy fogjuk tekinteni, mint lelkes honleányaink hazafias tiltakozását az -ujonczlétszám emelése ellen. Hiszen édes Istenem, melyik táncz- kedvelő magyar nő ne tiltakozna teljes női energiával az ellen, hogy e hazának tánczképea ifjaitl katonáknak sorozzák be ? I E mulatságon minél eklatánsabb módon igyekszünk kifejezést adni a Békésmegyei Egyetemi Ifjak hazafias érzésének és gondolkodásának. Erre irányul ama intézkedésünk is, hogy a bál napján, a mint az esti harangszó elhangzott, az „Arpád“-szálló erkélyéről a zenekar a Hymnust fogja eljátszani a bál megkezdődésének ünnepélyes bevezetőjeképen. A mulatság alkalmából eredeti békésmegyei csárdás lesz, melynek szövegét Belopotoczky István, a „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köré“-nek tehetséges tagja irta, megzenésíteni pedig Kun László, orsz. m kir. zeneakadémiai tanár, a Vígszínház karnagya fogja. Ugyancsak egy poetikus és fülbemászó, kedves melodiáju keringő is kellemes meglepetés gyanánt fog szolgálni, a mit a kör egy másik széptehetségü tagjának, Horváth Dezsőnek köszönhetünk. Szóval a rendezőség fáradságot és áldozatot nem kiméivé buzgólkodik a mulatság minél kellemesebbé és emlékezetesebbé tételén. Iparkodásunk és buzgalmunk legszebb jutalma gyanánt a megyei közönség osztatlan, őszinte érdeklődését fogjuk tekinteni, a mire reményteljes szívvel, jóhiszemüleg számítunk. Három dolog van, a mit különösen kívánunk : jó időt, sok szép vendéget és napkeltéig tartó fesztelen jó kedvet. (Volna még egy negyedik is, de azt csak ide a zárójelbe szorítjuk 9 ez: A deficzittől ments meg uram Isten bennünket! . .) Krecsmárik Endre, a B. E. I. körének elnöke.

Életmentő rendőr. Szarvason folyó hó 9-én Szabó István csizmadia tanoncz öngyilkossági szándékkal a Körös vizébe vetette magát. A parton czirkáló egyik rendőr azonbaD névszerint Krajcso- vics Pál észrevevén a fiú tettét habozás nélkül utána ugrott s a habokkal küzdő öngyilkos jelöltet kihúzta a vízből mielőtt az eszméletét veszthette volna. Az életunt fiatal ember tettének okául egyik tanoncztársa fenyegetését hozta fel, a melyben emez őt agyonveréssel ijesztette.

A pálinka. Kiss Pap Mihály orosházi lakos együtt pálinkázott a korcsmában vejével Trunger Jánossal. Meglehetősen ittas állapotban lehettek már mind a ketten, midőn az após veszekedni kezdett vejével, a ki szintén hangosan válaszolt. Kiss Pap Mihályt a feleselő, czivakodó hang teljesen kihozta sodrából. Hogy vejét elhallgattassa, furkós

botot ragadott s azzal Trunger Jánost úgy vágta fejbe, hogy az vértől borítva ájultan összerogyott, E közben érkezett meg Trunger felesége, hogy férjének segítsen. Trungeroó elakarta venni apjától 8 furkost, mire ez dühösen leányának rontott s megharapta az orrát. Csak nagy nehezen sikerült a dühöngő embert ártalmatlanná tenni. Trunger sérülése életveszélyes.

Öngyilkos aggastyán. Kerekes Imre 75 éves, szeghalmi lakos, aki már régóta a szeghalmi szegény meoházban volt elhelyezve, a heten felakasztotta magát. Az öreget betegsége feletti elkeseredés vitte a halálba.

Elgázolás. Tótkomlóson az elmúlt héten Kovács János tótkomlósi lakos sebes hajtás közben elgázolta Ácsai Márton tótkomlósi gazdának 3 éves János nevű fiacskáját, ki több helyen súlyos sérülést szenvedett.

Öngyilkosság. Horváth András 61 éves orosházi földmives folyó hó 13-án a délelőtti órákban felakasztotta magát az ajtó sarokvasára illesztett kötéllel. Mire rátaláltak, meg volt halva. Az öngyilkosság okát nem tudják.

Botrány a templomban. Tótkomlóson a múlt vasárnapi istenitiszteletet botránynyal zavarta meg Bogár Zsuzsa, ki az ő megszokott helyét elfoglaló Paulik Erzsébetet hiába tuszkolta tovább, mert ez nem engedett neki. Előbb szóváltásba elegyedtek, aztán meg hajba kaptak és illő áhítattal tépázták egymás baját, mig mindkettőt ki nem tuszkolták a templomból. Az istenitisztelet alatt rendezett botrány hősnőit feljelentették.

Halálos kocsikázás. Erdős Bálint hódmezővásárhelyi gazda folyó hó 5-én bement az orosházi hetipiaczra apróbb szükségleteinek beszerzése végett s ott összetalálkozott néhány más pnsztai emberrel névszerint Bánfi Lajossal, Tárkány Pállal, Pap Sándorral és Kapocsi Sándorral, kikkel együttesen betértek aztán valamelyik italmérésbe s jó darabig töltögették magukba a karezost. Késő délutánra hajlott már az idő, mikor a mulatós társaság felhagyott az ivássál s arra határozták magukat, hogy most már visszatérnek a pusztára. Két kocsi állott rendelkezésükre s ezeken helyezkedtek el. Az első kocsin foglaltak helyet Bánfi Lajos, Tárkány Pál és Pap Sándor, a második kocsin pedig Erdős Bálint és Kapocsi Sándor s ez utóbbi hajtotta a lovakat is. Egy darabig jól is ment e kocsikázás, de azután mindig sebesebben kezdték hajtani a lovakat s valósággal őrült vágtatást rögtönöztek. Ekkor történt aztán, hogy mikor a második kicsit hajtó Kapocsi Sándor hatalmasan közé vágott az amúgy is neki vadult lovaknak, az erősen bqrközi állapotban levő Erdős Bálint hirtelen megbillent s oly szerencsétlenül bukott ki a kocsiból, hogy a kerekek keresztül szaladtak a nyakán s a mámoros ember a szenvedett sérülések következtében pár pillanat alatt meghalt.

írnokválasztás. Békés község képviselőtestülete az üresedésben levő községi irnoki állásra egyhangúlag Bökő JánoB községi napidijast választotta meg.

Nagy tűzvész Szeghalmon. Hagy és következményeiben veszedelmes tűz pusztított kedden délután Szeghalmon, a Kossuth Lajos utczában. A tűz Boruzs Lajos házában ütött ki. A bosszú nádfödeles ház pillanat alatt lángban állott s megmentéséről már szó sem lehetett. Az égő nádtető lecsúszott a ház elé, aminek következtében oly óriási bőség fejlődött ki, hogy 10—12 méter távolságig elviselhetetlen volt. Ettől az óriási hőségtől meggyuladt a ház előtt keresztben levő 10—12 öles náddal fedett istálló, mely közvetlen szomszédságában van özv. Kardos Ferenczné óriási épület tömbjének s a ház háta megett van egy cseréppel fedett kovács- műhely is. Egy néhány tűzoltó az égő istállóra mászott s a tüzet mintegy 3 helyen vizes pokró- czokkal elnyomták s ezzel a tűz színhelye körül levő házak tulajdonosait beláthatatlan veszélytől mentették meg. Ez alkalommal Balog élvezető arczán súlyosabb égési sebet kapott. A hátsó kovács- műhelyt szintén a tűzoltóság mentette meg az elhamvadástól, bár az is lángban állott már. Általában a tűzoltóság dicséretre méltó önfeláldozással igyekezett nehéz feladatát teljesíteni, amelyben azonban erősen gátolta a vízhiány. Az oltáshoz szükséges kellő mennyiségű vízhiánya volt az okozója nagyrészt annak, hogy a tűzvész ily nagy mérveket öltött. Hosszas fáradságos munka után sikerült csak a tüzet lokalizálni. A kár még nincs teljesep megállapítva.

Öngyilkosság szerecsikával. Flender Judit, a csabai dohánybeváltó hivatalban alkalmazott munkásleány meg e hó 9-én, a dohányraktárban mun-' kaközben hirtelen rosszul lett s összerogyott. Az elalélt leányt kocsin lakására szállították s a mikor magához tért alóltságaból, hozzátartozóinak kérde- zősködésére azt adta felvilágosításul, hogy elesett és súlyosan megütötte magát, majd meg, hogy a doháoyraktárban felhalmozott nyers dohány erős gőzétől lett rosszul. Baja azomban mind rosszabra fordult, kínzó görcsökről panaszkodott s 16-án elhalálozott. A kezelő orvos gyomorfekélyt állapított meg a halál okául. Amikor a leány hirtelen halálának hire a dohányraktárban dolgozó társnői füléhez is eljutott, egyik barátnője önkénytelen is sajnálkozott: „Szegény Jutka! bizonnyal az a folyadék ölte meg, amit a múltkor egy kis üvegből ivott.“ A kik ezt a nyilatkozatot hallották, nem hagyták annyiban a dolgot, hanem jelentést tettek a hatóságnak, A megindított nyomozás megállapította, hogy a leány csakugyan méreggel emésztette el magát. Megtalálták a kis üvegcsét is s a benne megmaradt pár osepnyi folyadék vegyelemzéséből kitűnt, hogy szereosika oldatot ivott. Tettét vélt szerelemcsalódásból követte el. A hullát a városi kórházba szállították, de bonozolását mellőzte a hatóság, mert kétségtelen megállapítást nyert, hogy halálát önmérgezés idézte elő.

Papválasztás. Hódmezővásárhelyen folyó hó 17-én töltötték be a Szabó János esperes halálával megüresedett ev. ref. lelkészi állást, a hívek nagy érdeklődése mellett. A választást Futó Zoltán egyházi és dr. Bodoky Zoltán világi tanácsbirák vezették. Beadatott 1191 szavazat, a miből Losonczi Endre kunágotai lelkész kapott 880, Szappanos Károly gimnáziumi tanár 189, Csapó Péter téglás! lelkész 121 és Józsa Károly 1 szavazatot s igy általános többséggel Losonczy Endre választatott meg. A választás teljesen rendben ment végbe.

Tolvajvilág Kótegyházán. Kétegyházán Haás Adolf kereskedő boltjának raktárából, ismeretlen tettesek behatolván oda, egy hordó petróleumot elloptak. — Ugyancsak Kétegyházán Ruskucza József éléskamaráját törték fel és 100 korona értékű élelmiszert vittek el a jómadarak, kiket erősen nyomoz a csendőrség.

Köszönet nyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen férjem és édes apánk végtisztesség tételénél résztvenni szívesek voltak, fogadják ez utón is hálás köszöneteinket. Gyula, 1903. márczius 21. özv. Czégényi Zsigmondné és gyermekei.

Értesítés. Külön utaztatás mellőzésével értesítem a t. kereskedőket, valamint a szabó iparosokat, nemkülönben a magánfogyasztókat is, hogy Nagyváradon Zöldfa-utcza 33. sz. alatt évek óta fenálló posztó, gyapjúszövet, magyarszabó, sziirszabó czik- kek, szabókellékek, bélésáruk és billiárdposztó kü lönlegességekből raktáramat nagybani forgalomra rendeztem be és nagykereskedésemben minden e szakba vágó czikkek a legolcsóbb árakban beszerezhetők. úgy, hogy az árak tekintetében a fővárosi üzletekkel is versenyképes vagyok. A midőn a rendelő közönségnek a legpontosabb és előnyös kiszolgálást biztosítom, kérem becses megrendeléseit hozzám intézni. Kiváló tisztelettel: Teszler Simon, posztó- és gyapjúszövet nagykereskedő. 91 2—3

Mindenki tudja, hogy a Mautbner féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. 61 5—12

Minden ruhadarabnál első főkellék, hogy kifogástalan szabású és legújabb divatu legyen. Szükséges tehát, hogy toilettünk elkészítésével elsősorban oly műtermet bízzunk meg, mely évtizedek óta a benne helyezett bizalomra alegnagyobb mérvben mél- tónak bizonyult és mely úgy szolid ízlés, mint elegáns kivitel tekintetében a legmagasabb niveaun áll. Tausky I. Fiai pozsonyi női ruhanemüek gyáránál található, kinek mai hirdetésére olvasóink figyelmét ez utón is felhívjuk.

Az emberiség jóltevöw*)

(Vége.)

A szabadságnak egyik bajnoka volt Teli Vilmos, ki akkor a Habsburgi Rudolf fia — Albert elnyomatása alatt levő svájezi népet szabadította fel. Sváj- ezot abban az időben egy Geszler nevű teljhatalmú helytartó kormányozta, ki e hegyes vidék békés lakóit minden kigondolható ördöngös módon sanyargatta. Azért is haragra lobbant, ha egy alattvalójának valami csinos háza volt, ha talán valami szépfajta marháját látott, azt meg már egyszerűen lefoglaltatta a maga számára, sőt még ez sem volt elég, tehetetlen zsarnokságával ennél is tovább ment. Egy Altorf nevű faluban pl. a piacz közepén egy magas árboczot állíttatott fel s annak tetejére a. saját — kétfejüsas czimerrel ékesített — kalapját tűzette fel és szigorú parancsot adott ki, hogy a ki e kalap előtt elhalad, annak okvetlenül köszönjön és kalapot emeljen, mert különben az ellenszegülő, börtönnel lakói vakmerőségéért. Egy alkalommal egy Teli Vilmos nevű zerge vadász kis fiát vezetve, arra talált menni és nem figyelve a kiadott rendeletre az oszlop előtt nem emeltek kalapot. Ezért Geszler zsoldosai által elfogatván, arra Ítéltetett, hogy száz lépésnyi távolból kis fia fejéről egy almát lőjjön le. Ez ítélet hallattára Teli Vilmos szive összeszorult, de a zsarnoki hatalom megtétette vele a csodát, nyilával az almát lelőtte a nélkül, hogy fiát megsértette volna, ámde Geszler most meg azért ijedt meg, tőle s börtönbe akará záratni, de Teli hősi bátorsága révén kísérőitől az útban megszabadult.

Geszler zsoldosaival megindult keresésére, mig egyszer egy bokorból Teli Vilmos nyilától szivén találva, összeesett. Geszler halála jeladás volt az előkészített összeesküvőknek a szabadság kivivására. Ez esemény után nem sokára Teil, Fürst és Melchtal jó barátok vezetése alatt a svájeziak egyesültek és győzelmet arattak az osztrák hadak felett, hazájukat 1315-ben függetlenítették, köztársaságot alapítottak s azóta egész korunkig meg'van ez államformájuk, még ma is békességben élnek.

Ismét egy gyenge nőnek a haza és az emberiség szeretetéről fogok példát felhozni. Ez a nő D. Arc Johanna, ki egyszerű földmives szülők gyermeke, Francziaország Domrény nevű kis falujában született s szüleinek nem állott módjukban, hogy leányukat még abban az időben sok költséggel járó városi iskolába járassák, falun pedig nem volt iskola, igy Johanna sem Írni, sem olvasni nem tudott, de azért a szive az emberiségért nemesen dobogott. Először is a saját falujában azzal tűnt fel, hogy a betege*) Irta s felolvasta Koncsek Gy. József, a békés megye: közművelődési egyesület gyomai estélyén.

két ápolta és minden szenvedőnek a segítségére sietett. e mellett jámbor, félénk természetű leányka volt.

Ez igénytelen, szerény leányka sokszor tűnődött hazájának szerencsétlen sorsa felett, mig végre feltette magában, hogy Francziaorságot felszabadítja az angolok igája alól, ki űzi onnan az ellenség pusztító hadait. Nagy fantázia kellett ehhez és az emberiség iránti mérhetetlen szeretet. Tervének kivitele czéljából felkereste az akkori bujdosó trónörökös, ki később VII. Károly czimen, mint király uralkodott. A trónörökös a leányt elmebetegnek nézte, de miután a szakértők ép elméjűnek nyilvánították s maga is meggyőződött erről, sőt a leánynak hazaszeretetéről és nagy lelkesedéséről is, kérelmét teljesítette, egy fekete szerszámmal gazdagon feldíszített fehér lovat ajándékozott neki, melyre Johanna felülvén, egyik kezébe egy ereklye gyanánt tisztelt kardot, másikba egy fehérliliommal ékesített drága selyemzászlót véve, egy kis sereg ólén igy indult meg az ellenség ellen. A mikor a nép e kis sereg élén lovaglő gyenge szüzet meglátta, határtalan lelkesedéstől indíttatva csatlakozott soraihoz. így nőtt a sereg napról-napra, mert a leány lelkesedése minden szivet felmelegitett és magával ragadott. A nép fanatikus rajongással vette körül, Isten küldöttének hitte és boldognak érezte magát, ha annak ruháját, vagy csak a csizmája sarkantyúját is érinthette. Ilyen fanatizáló hadsereg előtt nem állhatott meg ellenség, űzetett is az angol városról-városra, mig végre teljesen leveretvén s a fővezére is elfogatott. Ekként Francziaország felszabadult, a trónörökös királylyá koronáztatott, Johanna most a király elé járult, hol kijelentette, hogy az ő szereplésének már vége van, küldetése befejeztetett, vissza fog vonulni kis falucskájába. Károly azonban nem egyezett bele, hanem Johannát kérre és kényszeritette, hogy még a legvégső ponton legyen segítségére, Compiegne város fölszabadítására küldötte, melyet akkor angolok és burgundok ostromoltak. A leány csak nagy nehezen engedett a felhívásnak, de mégis elindult seregével a város felszabadítására, be is jutott abba, hanem egy Lignv János nevű egyén árulóvá lett s a várost feladta és igy Johanna elfogatván, az ellenségei kezébe került. Angolorságba vitetvén, mint boszorkány 1430-ban máglya halálra ítéltetett és tüzhalált szenvedett. E jelenet a vad angol katonákat is any- nyira meghatotta, hogy sírva fakadtak, csak egy ember volt, a ki rajta nem szánakozék és az a fran- czia király VII. Károly volt, ki Johanna hősiessége által már akkor olyan nagy hatalomra tett szert, hogy nagyon is módjában állhatott volna a leány szabadságának kieszközlése, még sem tett érdekében egy lépést sem, veszni hagyta a gyenge leányt akinek a koronáját köszönhette. D. Arc Johanna neve mint Orleánsi szűz — a történelemben gyémántként ragyog. így és hasonlóan fizet a világ annak, ki az emberiség javán munkálkodik.

Krisztus után az emberiségnek talán a legnagyobb jóltevője Gutenberg János a nyomda feltalálója volt. Addig az emberiség nagy része a legnagyobb lelki vakságban és szellemi sötétségben élt, különösen pedig a középkorban, mikor minden szabadabb gondolkozás, vagy igazság keresés bünül rovatott fel. Tűzzel vassal, a legirtózatosabb kínzásokkal akarták elijeszteni az embereket attól, hogy Isten adományát az észt műveljék, fejleszthessék, vagy a szabad gondolkozást gyakorolják, mig a szabad szónak meg már számtalan mártírja is volt. Kikellett tehát találni egy módot, mely szerint az emberiség féltett kincsei: az igazság, szabadság és a tudomány általánosittassék, hogy mindenkinek közkincsévé válhasson és bárki része könnyen hozzáférhető legyen. Az egyszer feltalált igazságok az emberi társadalom minden rétegére jóltevő napsugárként kiterjesztessenek és igy a szellemi világosság áldásaiban mindenki részesülhessen, erre a czélra az egyszer kitalált jó gondolatnak számtalanszor való sokszorosítására volt szükség, ezt találta fel Gutenberg.

Gutenberg János 1405-ben Németország Mainz városában született, sok fáradságos küzdelem és kisér- letezés után ugyancsak ott találta fel a szétszedhető betűkkel működő könynyomdát és betüöntést, igy a könyv olcsóbb, s a nép által is könnyen megszerez- hetővé lön. Igen nagy szó volt ez még abban az időben amikor egy díszesen írott könyv ára 1000-től 10.000 forint volt és ez az összeg oly nagy, hogy egy falut vagy egy várost meg lehetett annyiért venni. Hogyan lehetett volna hát kívánni a könyvnyomtatás föltalálása előtt, hogy az emberiség művelődjék, vagy megérjen a mai szabadságra ? Gutenberg találmánya tehát a szabadság leghatalmasabb eszköze! Maga Gutenberg pénzhiányában nem tudta találmányát értékesíteni, e miatt egy Faust nevű tőkepénzes emberrel, később pedig annak vejével Schöffer Péterrel is szövetkezett; ilyen szövetség adta ki a legelső nyomtatott bibliát 1461-ben, amit számos nyomtatvány követett. Mikor azonban bejárta a világot a nyomtatás feltalálásának hire, mely Gutenberget dicsőítette, a társak a feltalálás dicsőségét maguknak akarták fenntartani. Faust a kölcsönzött összegért beperelte Gutenberget, követelése fejében lefoglaltatta a nyomdát és csekély értékű bútorát, mi által már az amúgy is idős ember a legnagyobb nyomorba taszittatott, de azért addig fáradozott, mig ismét egy kis nyomdát szerelt fel, hanem a már jó hírű Faust és Schöffer nyomdájával többé nem versenyezhetett, így tengődött a sokat hányatott, törődött Gutenberg mig végre Adolf nassaini fejedelejn udvari nyomdászává nevezte ki, de már ezt a kitüntetést nem igen élvezhette, mert rövid idő múlva meghalt 1467-ben, egyik mainzi templomban temették el. Mainz városa e kitűnő fiának szobrot emelt, de a legszebb emlék tőle ered, mely mindnyájunk kezében foroghat egy- egy nyomtatott könyv. A sajtó már 1450-ben feltaláltatott, de az emberiség 400 éven keresztül mégis alig részesült a sajtótermékáldásaiban, mert behozatott a censura s a mi kevés nyomtatvány a nép kezébe került, abból már rég kicsépelte a magot a czensor, a népnek csupán a szalmája maradt. Hosszú időnek kellett hát elmúlni, mig a sajtó szabaddá tétetett. Hazánkban 1848. márczius 15-ike volt e nagy nap, amikor a legelső szabad sajtó termék: »Mit kíván a magyar nemzet* 12 pontba foglalva — Pest város utczáin szakadó esőben osztatott ki a lelkesedő népnek, ugyancsak akkor a második nyomtatvány Petőfi Sándor »Talpra magyar* czimü költeménye volt.

Az emberiségnek szintén egyik legnagyobb jóltevője volt Amerika fölfedezője Columbus Kristóf, egy egyszerű génuai posztónyiró fia, ki az emberiséget egy óriási világrészszel tette gazdagabbá. Addig földünkről az a téves hit volt elterjedve, hogy ez