Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-08 / 10. szám

I

i

I

a

I

)

]

t

i

!

|l

I

fi

I

I

i

3

Elutasították Andor Gergelynek felebbezését Békés község képviselőtestületének a számvizsgáló bizottság megválasztására vonatkozó véghatározata ellen; továbbá a Gyulaváros I-ső jegyzőjének természetben való lakás helyett lakpénzt megállapító képviselőtestületi határozat ellen Winkler Lajos s társai által beadott felebbezést; a pusztaföldvári plébános felebbezését a községnek dobogó felállító sát megtagadó véghatározata ellen; a Tótkomlós község leégett gőzmalmának újjáépítése és gépek beszerzése tárgyában hozott határozat ellen Francisti István és társai felebbezését; Orosháza községnek a piaczi helypénzszedés tárgyában hozott határozata ellen K. Horváth Sándor I társai felebbezését; Pusztaföldvár községnek a róm. kath. egyházi jelvények javítása és újjáépítése tárgyában kelt határozata ellen Podolszki Ferencz felebbezését.

Mezőberény község határozatát a vásári rendtartás tárgyában ; Szeghalom község véghatározatát a Józan Sándorral kötött albérleti szerződés jóváhagyása ügyében ; Mezőberény község véghatározatát a Pipa-utoza megnyitása tárgyában, jóváhagyták.

Békésszentandrás község véghatározatát a bor- italadó tételek leszállítása {tárgyában Klein Adolf felebbezéae folytán ri\egváltoztatták.

Orosháza község képviselőtestületének határozatát I Tanoncz-otthon czéljaira Thék Endre által tett alapítvány elfogadása ügyében; Újkígyós községnek 6000 koronás kölcsön felvételét kimondó és közpénztári tulkiadásokat megállapító határozatait; a Gyulavári község I az alsó-fehér-körösi órmente- sitő társulat között kisajátítási egyezséget; Békés- szentandrás község s Blazekovics Hugó között kötött adásvételi egyezséget; Szarvas községnek a belvízrendezés czéljaira, valamint az ártézi-kut vizének a községház udvarára leendő elvezetésére felvett összegekből fel nem használt részletek letétbe helyezése ügyében; továbbá az irattári kezelés rendszerének megállapítása tárgyában hozott határozatait jóváhagyták.

Békés községet | számvevői állás szervezése alól felmentették.

Békéssámson és Szarvas községek vásári hely pénz díjszabályzatát pótlólag felterjesztették.

Békéssámson község határozatát a faiskola kezelő díjazása tárgyában; Szarvas, Endrod, Öcsöd községek fizetési szabályrendeleteit; Szarvas községnek a rendőrség szervezéséről szóló szabályrendeletét; Mezőberény község véghatározatát borfogyasztási adóhátralék törlése tárgyában ; Nagyszénás község határozatát két rendbeli kölcsöne törlesztési idejének megváltoztatása tárgyában ; Gádoros község véghatározatát köztemető létesítése tárgyában; Vésztő község képviselőtestületének az uj községháza, óvoda és csendőrlaktanyára vonatkozó véghatározatait; Mezőberény község határozatát haszonbérek elengedése tárgyában ; Csorvás község határozatát Misley Béla ellenőr megjutalmazása tárgyában ; Mike Gábor szeghalmi lakos törlési engedélyét; Nagyszénás község határozatát a községi orvos fizetésének felemelése tárgyában; Csorvás község határozatát a jegyzői fizetés felemelése tárgyában \ Körösladány községnek az előfogatozás bérbeadása tárgyában hozott határozatát; Szarvas község határozatát szegényház építése ügyében jóváhagyta a közgyűlés.

Szarvas község véghatározatát a községi vadászterületek jövedelmének kezelése és hovaforditása tárgyában feloldotta.

A Békésszentandrás és Gazsó János és társai között kötött adásvételi szerződést; Szarvas község

határozatát az iparostanoncz-iskolában egy előkészítő osztály felállítása tárgyában ; Szeghalom köz ség módosított szervezési és fizetési szabályrendeletét ; Csorvás község határozatát járdaépítés tárgyában; Békésszentandrás község határozatát üres telkek eladása tárgyában ; Tótkomlós község módosított malomkezelési szabályrendeletét jóváhagyta a közgyűlés.

Beliczey István arczképének megfestése ügyé ben megbízták a vármegye alispánját, hogy Veres Gusztáv festővel a szerződést kösse meg.

A békésosaba—vésztői vasútra 10 évi törlesztésre megszavazott 14000 korona hozzájárulást konvertálta a közgyűlés akként, hogy az összeget 'kisebb kamatra a vármegye egyik alapjából kölcsön veszi. '

Az árvaszék előterjesztésére elhatározta, hogy

az esetre, ha az árvaszéki jegyzői állás megüresedik, annak beszüntetésével egy ötödik ülnöki állást szervez.

Az elmegyógyintézet menyezetének helyreállítása ügyében megbízta a vármegye alispánját, hogy a menyezet vasgerendázatra való átépítése ügyében a vállalkozóval egyezséget kíséreljen meg.

Békéscsaba községnek a községi kórház újjáépítésére vonatkozó határozatát jóváhagyta.

A kétegyházi községi írnokok felebbezésére fizetésüket 800 koronára felemelte.

Békésszentandrás község vágóhídi szabályren deleiét pótlás végett visszaadta.

Szarvas községnek az aljegyzői állás jogkörére vonatkozó határozatát helybenhagyta.

Ezután több községi adásvételi ügyet, vármegyei és községi számadást hagyott jóvá a közgyűlés, melyet a főispán délután 5 órakor berekesztett.

A jegyzőkönyveket hétfőn délelőtt hitelesítették.

A telep engedélyezése iránt beadott kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgya lására határidőül az 1903. évi ülárCZÍUS hó 16-ának d. e. 10 Óráját tűzöm ki, melyre mindazokat, kik a fenti telep engedélyezése ellen kifogást akarnak tenni, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27-ik §-a értelmében azzal idézem meg, hogy kifogásaikat a tárgyalás napján írásban vagy szóval annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telepengedély folyamodónak kiadatni fog.

Gyulán, 1903. márczius hó 6-án.

Dp« Varga Lajos

gg i

_| rendőrkapitány.

Hí

rek.

80 1-1

897/1903.

Hirdetmény.

Gyulaváros tanácsa mint I. fokú ipar- latóságnak 2100/1903. sz. megbízása folytán közhírré teszem, hogy Dászkál Szilárd gyulai akos a jelenlegi téglaégető telepén téglaégetö korkemenczét szándékozik építtetni.

824/1903.

Hivatalos hirdetés.

Gyulavárosában az 1903. évre előirt IV. oszt kereseti adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében márCZÍUS hó 9-tŐI 17-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

Azon adózok, a kik eme lajstrombam foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásaikat hozzám adják be. Gyulán, 1903. márczius hó 6-án.

Dutoy Béla,

polgármester.

Gyulaváros rendőrkapitányától.

József főherczeg köszöneté. A legmagyarabb kir. herczeg a napokban tölti he hetvenedik életévét, a mely alkalomból a magyar haza minden részéről hódolattal üdvözölték. Meleghangú távira tot küldött a kir. herczegnek, mint az alföldi tüdő vészesek szanatóriuma védnökének Lukács György főispán is, mely üdvözletre a következő távirat ér kezett. „Fogadja a Szanatórium egyesület legbensőbb báláját, szives üdvözléséért József főherczeg.“

A vármegye közigazgatási bizottsága holnap — hétfőn tartja meg márczius havi rendes ülését

A sorozás elhalasztása. A héten kellett volna kezdődnie a sorozásnak, (azonban az ujonczjutalék megajánlására vonatkozó törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása még befejezést nem nyervén, a sorozást megtartani nem lehet. Ez okból a honvédelm miniszter a törvényhatósághoz intézett rendeletében I sorozás elhalasztását rendelte el azzal, hogy az előmunkálatok foganatositandók hogy a törvény meghozatala után — esetleg április és május hónapokban — a sorozás megtartható legyen.

A gyulai róm. kath. hitközség ma, vasárnap délután fél 5 órakor tartja alakuló közgyűlését a belvárosi leányiskola emeleti helyiségében.

Névváltoztatás. Kiskorú Nuszbaum József mezőberényi lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel »Diósi*-ra, Áilender Mór gyulai lakos »Äbonyit-ra, Friedmann Adolf szeghalmi lakos »Fodor*-ra változtatták át.

Az arad-békósmegyei telefon. Aradvárosa törvényhatósági közgyűlése tudvalevőleg elhatározta, hogy megkeresi a kereskedelmi minisztert, hogy az arad-békésmegyei telefon összeköttetés létesítése esetén — melyhez az egyharmad költséget Aradváros, a másik kétharmadot a kereskedelmi- és iparkamara és Békésvármegye ajánlotta fel — adja meg a kereskedelmi kormány ugyanazokat a ked- ezményes díjtételeket, melyeket a Temesmegyé- vel való összeköttetésben engedélyezett. A rendes nterurbán telefon-dijak ugyanis oly drágák, hogy ezek mellett gyakorlati haszna nem igen lehetett volna az arad-békési telefonösszeköttetésnek. Láng miniszter Aradvárosához a napokban intézett leiratában kijelenti, hogy a városnak ezt a kívánságát nem teljesítheti, kedvezményes díjtételeket nem adhat, mert a megszabott interurbán telefondíjaktól el nem térhet. Kilátásba helyezi azonban a miniszter, hogy a jövő 1904-ik évben ki fog épülni a régen tervezett és sokat sürgetett szegednagyváradi interurbán telefon s akkor Arad is megnyeri az összeköttetést Bókésvármegyével, nevezetesen a vonal mentén fekvő három legnagyobb várossal : Csabával, Gyulával és Orosházával. — Aradváros tudomásul véve a leiratot, hatályon ki- vül helyezi azt a régebbi határozatát, melyei az arad-békésmegyei telefonösszeköttetés költségeinek egy részét magára vállalta, mintán a szeged-nagyváradi interurbán telefon kiépítése által úgyis meg fogja kapni Békésvármegyével az összeköttetést. Mi is örömmel vesszük tudomásul a miniszteri leiratot, nem csupán az Aradmegyével való összeköttetés miatt, hanem főleg abból a szempontból, hogy a szeged-nagyváradi interurbán telefon révén vármegyénk a nemzetközi telefon hálózattal fog ösz- szeköttetésbe jutni, ami vármegyénk közönségének tudvalevőleg régi vágya.

Felügyelő választás A csorvási ág. hitv. ev. egyház a Dr. Nagy Elemér lemondása következtében megüresedett felügyelői állásra múlt vasárnap tartott gyűlésén egyhangúlag Ladies Györgyöt választotta meg.

Márczius 15. Az általános nagy nemzeti ünnep lelkesedéssel tölt el mindnyájunkat. Immár több mint félszázada mult élt s a nagy nap emléke fennmaradt s fennfog maradni örökké mig magyar lesz e földön. Legtermészetesebb jogunkért, az emberi szabadságért emelte fel a magyar e szent Da- pon szavát, s követelte a nemzet a magáét. Nevezetes e nap különösen azért, mert az eszmékért a nemzetnek nehéz küzdelmeket kellett vívni a reafc- czió zsoldosaival s tömegével. S habar a harezvé- gén vesztett, a miért küzdött, az mind birtokában van és virágzik. A kivívott emberi jogokat megvédjük mind halálig s azért lelkesedünk márczius idusán. Lelkesedésünk ünnepélyes színezetet ölt az egész hazában. Megünnepeljük e nagy napot a haza minden zugában. Gyulán, mint minden évben nagy ünnepségek lesznek városszerte. A gyulai 48-as kör felszólította az összes köröket, hogy márczius lő-én reggel 8 órakor a ref. templomban tartandó istenitiszteleten vegyenek részt. Délután nagy körmenet lesz zászlókkal és zonével s jó idő esetén a Kossuth-téren, kedvezőtlen idő esetén a népkerti pavillonban fog tartatni ünnepi beszéd. Este az egyes társaskörökben lesznek közvacsorák. A polgári kör, az újvárosi olvasókör, a kereskedelmicsarnok saját helyiségében ünnepel. Az „Otthon" vendéglőben s a oépkertben szintén lesz összejövetel, az utóbbi helyen a 48-as köré.

Főúri eljegyzés. Gróf Wenckheim Mariskát, Wenckheim Frigyes gróf val. belső titkos tanácsos és neje Wenckheim Krisztina grófnő bájos és kedves leányát eljegyezte gróf Nádasdy Tamás, a magyar aristokrata ifjúság rokonszenves derék tagja. A főúri család örömében teljes szivből osztozik vármegyénk közönsége és legjobb szerencsekivánatait fűzi a kötendő szép frigybez.

Uj jogtudor. Dr. Moldoványi Gyula budapesti ügyvédjelölt, városunk szülötte a jogtudori szigorlatot a budapesti tudomány egyetemen jó sikerrel letette.

Halálozás. Rosenthal Lipót, a gyulai fogyasztási adóhivatalnak ügyvezetője, folyó hó 5-én délután meghalt. Az életerős derék embernek halála váratlansága folytán ép oly megdöbbenést, mint igaz részvétet keltett igen széles körben. Hivatalá- n rendszerető, pontos, humánus és jó modorú ember, a társadalomban pedig igaz rokonszenv és becsülésben állott. Temetése péntek délután volt

— íme, ez az én rezidentiám.

A kis lány kénybe borult szemekkel ölelte meg bátyját.

— Istenem, ha szegény apánk látná, mivé lettünk, megszakadna a szive, mint ahogy tönkre jutásunkkor megszakadt. Nem is tudom, mért ver a jó'Isten, hisz apáék mindenkit segítettek, mindenkivel jót tettek.

— Igaz Anikó, de hát az Isten ellen ne zúgolódjunk, tudja | mit miért tesz. Hátha így lesz jobban.

— Dehogy lesz Dini I ... A régi, nagy úriház helyett van egy kis szobánk, s neked szegény bátyám barátságos legénylakásod helyett, konyhazug.

— Ugyan te kis bohó, hisz nem lesz ez mindig így. Meg nem is baj, közelebb vagyunk egymáshoz. Meglásd nem sokára milyen szép kis lakásunk lesz, csak előbb állást kerítek magamnak. Lesz három kis szobánk, virágos kertünk, még galambok is lesznek az udvaron. Csak egy kis türelem Aranyvirágom 1 . . .

És Aranyvirág boldogan ment be újra a kis szobába s az ártatlanok nyugalmával hajtotta álomra fejét. Kevés idő múlva, mikor édes anyja föléje hajolt, hogy rendes szokása szerint megcsókolja alvó gyermekét, mosolygott az arcza. Talán a kis virágos kertről, fehér galambokról álm dott! . . .

A konyhazugban álmatlan szemekkel forgott ágyán Dini. s elszoruló szívvel gondolta át újra családja tragoediáját. Végig járta mégegy- szer & nagy Kálváriát, mely ősi örökétől, apái házából idáig vezette.

Két rövid hét alatt történt minden.

Édes apja, három vármegye Gábor bácsija, messze földön hires volt a vendégszeretetéről, meg a bolond jó szivéről, a kihez boldog boldogtalan fordult pénzért, és soha sem kértek tóle hiába. Aztán ha megadták jó, ha elfelejtkeztek róla, azt sem bánta. Annyi váltót girált már jóbarátokért, ismerősökért, hoey számát sem tudta, pedig eleget fizetett,már értük.

Ha Dini szemrehányást tett neki könnyelmű jóságáért, kaczagott egyet.

— Ugyan hagyd el Dini 1 hiszen nem vonhatja meg azt a pénzt a családjától; szegény hivatalnok embernek minden garasra szüksége van. Aztán meg ez nem kér többé girót tőlem.

Igaz, hogy az nem kért, de kért lehotai Lehotav Gabi, a drusza. A szomszéd faluban volt neki birtoka vagy másfél ezer hold, meg kastélya is rajta. Igaz, hogy több volt az adóssága, mint a haja szála, de az nem az 6 baja volt sem ezelőtt, sem ezután. Pompás négy lovon

hajtott be a Kéry kúriára Gábor bácsihoz. _

Ud

variasságból egy kicsit benézett a nagyasszonyhoz, Anikónak mondott pár banális bókot, megdicsérte a Dini uj hátas lovát, Gábor bácsi borát s aztán az öreggel bezárkózott az irodába. Úgy egy óra hoss, áig tárgyaltak bent. Mikor kijöttek, Lehotay nem győzte szorongatni búcsúzóra az öreg kezét.

— Ugyan ne hálistenkedj már öcsém, jó szívvel tettem, csak aztán jóra használd.

Jóra is használta.

Felvette a huszonötezer forintot, amiért az öreg Kéry jót állt s másnap nyoma veszett. A hitelezők zár alá helyeztették mindenét, de zár alá tették Kéry Gábor birtokát is.

Mikor az öreg ur kézbe vette a zárlat elrendelő végzést, elkezdett nevetni.

És aztán két héten át nevetett mindennek. Az árverezőknek, a dobszónak. Mikor a kedves lovait Hezitálták: nevetett; mikor dobra került a gulya: nevetett; mikor eladtak minden ingó- bingót: nevetett és mikor a feleségét, lányát zokogva látta egymásra horulni, akkor is nevetett és akközben arezra bukott.

Mire fölemelték, halott volt . . .

Csendben tették le a kriptába, csak a családja, régi cselédei kísérték örök nyughelyére.

És még az nap útra kelt az ősi fészkéből kiűzött család.

Csak messze, minél messzebb a.T. egykori otthontól, a régi ismerősöktől 1

El, el a harmadik vármegyébe 1

Ahol senkit sem ismernek, őket sem ismerik. Mert a szegénységet szégyenleni kell annak, aki gazdag volt valaha, akár a maga hibája

miatt, akár mások gazsága folytán jutott koldusbotra.

Kéry Dini álmatlanul hánykolódott durva ágyán s szinte borzadva gondolt a nehéz útra, mely reá vár. Arra az útra, mely minden gol- gothánál nehezebb, melyet piruló arczczal, szolgai alázkodással kell megjárni annak, kit balsorsa oda utalt, hogy gőgös nagyurak ajtaján kilincseljen kenyeret keresve.

A büszke, önérzetes ifjú szégyentől lángoló arczczal gondolt arra, hogy kérnie kell neki egykori barátaiktól, asztaluk, házuk hajdani vendégeitől. Nem, hogy kérnie kell, hisz utolsó cselédjétől is kért, ha akart valamit, pedig parancsolhatott volna, hisz uruk volt, szerették, bál ványozták jóságos szigora, s igazságossága miatt, félt a gúnyos arczoktól, a lenéző tekintetektől, melyekkel találkozni fog. Mert érezte, tudta, hogy azok az emberek nem a régi szemmel néznek majd rá, a tönkrement úrra.

Úrra? . . , De úr-e ő még?! . . .

Jogot sem formálhat e czimre, hisz eljárása egy csöppet sem codex szerű. Egy igazi ur ha tönkrejut főbelövi magát, s akkor rámondják, hogy úri módon élt, urasan ment tönkre s úri emberhez illően halt meg. De hogy valaki koldusbotra jusson, s ahelyett, hogy egy revolver golyóval quittelne, beammter lesz csak azéri, hogy öreg édes anyjának, elárvult kis húgának kenyeret szerezzen, hogy a nyomortól, kétségbeeséstől megmentse, ez már igazán — hogy is mondják — nagyon parasztos gondolkozásra vall.

És ő mégis meg fogja tenni 1

Lehet, hogy urnák nem fogja tartani többé a régi ismerősök közül senki, de anyja és húga jó gyermeknek, szerető testvérnek vallják, s önmagát becsületes embernek joggal tarthatja.

És ha becsületes embernek tarthatja magát, a koldustarisznyát is emelt fővel viselheti.

Másnap bement a fővárosba, sorra járta minden ismerősét, állást, pártfogást keresve.

És mennyi biztatást kapott, Istenem mennyi biztatást 1

hónap és lesz állás. Valami jó kis állás okvetlenül lesz.

Mindig ezt Ígérték s mindig csak — Ígérték.

Végre aztán kapott állást.

De nem a nagyúri ismerősök, egy derék falusi jegyző révén, akit nem is ösmert, aki soh se dőzsölt asztaluknál, aki csak azok után az apró, hangulatos versek után ismerte, melyeket boldogabb időben félig maga mulattatá- bára, félig lelki vágyakozásból irt s egy meggondolatlan perezben sajtó alá adott.

Mikor az állásra meghívást kapott, avval a biztatással hagyta el anyját és húgát, hogy hisz nemsokára őket is leviszi magához, addig elég lesz az a pár száz forint, amit megmentett, meg hát ők is keresnek valamit. Nagyúri hölgyek jó áron veszik a finom hímzéseket, apró festményeket, a miknek készítésében Anikó oly ügyes volt mindig.

Nehezen váltak meg, sirtak is egy kicsit, de a remény, hogy nem sokára együtt lesznek, enyhítette némileg az elválás fájdalmát.

És Kéry Dini elutazott, teli reménynyel. És csalódott ismét. Nem a derék nótárius volt az oka, nem! Csak a körülmények. Arra az állásra volt már más jelölt, egy odavaló fiú, hát az lett megválasztva s szegény Dini még örülhetett, hogy napidijasnak vették fel bizonytalan időre. A levelek mentek egyre a kis faluba, vittek '-zer biztatást, ezer reményt, ezer bátorítást. Mert mit csinálna az a két gyenge teremtés, ha megirná nekik, hogy ne várjanak semmit,- nem segíthet rajtuk. Talán halálra sírná magát az egyik, bánatába halna utána a másik.

Dini csak irt haza, irta a leveleket, erősítette a hitet övéiben, s ezalatt elvesztette hitét 6 maga. Nem tagadta az Istent uton-utfélen, mint a divatos atheisták, csak érezte, hogy nem képes hinni többé semmiben, semmiben.

Szinte belerögzött a tudat, s már megnyugodott benne, hogy a mi erőt adott neki eddig sanyarú helyzetében, hitét is végkép elveszítse.

Csak egy kis türelem, pár hét, esetleg pár

o-----------1 oy — — —

.s

zett, akkor hozta össze a sors azzal, aki vissi adta ismét önmagának.