Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

Az jgno.

\a\io«

HIEDETÉSEK.

A Sugár-út közelében négy szobás lakáj» kerestetik.

Czim a kiadóhivatalban.

1 J—3

Hirdetmény

a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az adózók kötelesek 1903. évi január hó 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb ha- szonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani.

Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból .eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonisa után fennmaradtaz Uzlettulajdo- no8mk s általában az adó fizetésére kötele- zettmk oly kiadásai azonban, melyek nem az üá ittel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és bozziartozóinak fentartására szolgálnak jövetelemből, keresményből le nem vonhatók.

i ki több vállalatból, kereset- illetőleg jöveélemforrásból bűz jövedelmet, köteles minón egyes vállalatról, üzletről vagy kere setrc külön vallomást adni.

izok az adókötelesek, kik segédekkel dolgznak, tartoznak a vallomáshoz segéd munásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben , segédek nevei, az üzletbe vagy fog- lalkcásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetjük pontosan kiteendő.

\z az adózó, a ki az' adókötelezettek és adó árgyak összeirása után lép a III. osztályú kér estadókötelesek sorába, adóköteles üzle téne; megnyitása napjától számított két hó alatlköteles vallomást adni.

t III. osztályú kereseti adó alá eső jö- vedemnek bevallására, valamint az üzletben alkanazott segédek bejegyzésére szolgáló ürlaok az adózóknak a községi elő’ljárók (várai adóhivatalok) által ingyen szolgáltat- nakki.

á bevalló az űrlap egyes rovatait kitöltenie annak bizonyisásául, hogy az adato- katisaját tudomásához képest pontosan és jlkiismeretesen közölte, eskü helyett poljri és becsületszava zálogául nevét, valaint a bevallás napját és helyét aláirni kötés.

E vallomás fentebb kitűzött határidő alata községi elöljáróságnál (városi adóhi vataál) nyújtandó be.

Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállatukat, keresetüket vagy jövedelemforrását az államkincstár megrövidítésére iránitott szándékból ap adókötelezettek és auitrgyak összeirása alkalmával akár szóvá, ikár írásban valótlanul mondják be vgy eltitkolják, az adótárgynak egészben vty részben történt eltitkolásával elkövetett j/edéki kihágás miatt az 1883. évi XL1Y. tíz. 100. szakasza élelmében bűntetteinek.

, Kelt Gyulán, 190í. deczember 27.

Hirdetmény

a IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

1903. évi január havában az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 40 forintnál több havi dijt huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább emlitendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken be vallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, a kitől vagy a melytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be.

Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak.

Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására : vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva.

A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére történt valótlan bemondása vagy be nem vallása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1 — 8. annyi mint az az összeg, melyei az államkincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapitottak.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni s az állampénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni.

Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapitványi pénzből húzzák, vallo-l mást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonás utján a közpénztár szedi be

Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tárgyát képező többrendbeli illetményt élvez ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki Kelt Gyulán, 1902. deczember 27-én.

®00®!@@@00@!00

Hirdetmény

208 26—52

1 2—2

A városi adóhivatal.

429 2—2

A városi adóhivatal.

Gyomorbetegeknek!

nehezen emészthető, vagy meleg, vagy

«(

Mindazoknak, aSk meghűlés, vagy túlterhelés, úgyszintén hideg ételek, vagy ren&tlen életmód által gyomorbajt, úgymint:

■ - Gyomor-katarus, gyomor-görcs, —

gyomorfáj dalom, nehéz emészthetőség, vagy elnyálkásodásban szenvednek, ezen háziszer ajónltatik melynek kitűnő hatása (veken kipróbálva lett. Ezen biztos szer az

Ullrich ttubert-féle gyógytn-bor.

Ezen gyógyfü-bor kitünc gyógyhatású füvekből és tiszta borból lett készítve, feléleszti az emésztőszerveket, az embernél elősegíti az emésztést és kitűnő hatással van a vérképződésre.

Idejekorán való használatiéi a gyomorbaj már csirájában el lett fojtva. Azért igyekezzünk kellő időben használatba venni. Simptomk, mint: fejfájás, büfögés, gyomorégés, felfúvódás és hányás, mely idült gyomorbajnál sűrűbben előbrdul, elmúlik néhányszori ivás után.

Székrekedés éi ennek követkéz! ében előforduló szívdobogás és álmatlanság, máj- és vesebaj, gyorsan javul. Gyógyfübor kitűnő hatással van az emésztésre, könnyű székletételt idéz elő, eltávolít kártékony anyagot a gyomor és belektől.

Aszott, sápadt kiuézés, Vérszegénység, elgyengülés rendesen “rósz emésztés következményei, rósz vérképződé* és májbaj k(vetkaztében. Etvágyniány, ideges lehangoltság, úgyszintén ismétlődő fejfájás és álmatlan éjszakák sok eijbert vitlek a sirba. Gyógyfübor az elgyengült életerőt feléleszti,

gy- Gyógyfübor elősegíti az élvágyat, ezáltal könnyíti az emésztést és a táplálkozást, elősegíti az anyagcserét, jó hatással vau á verképjődésre és az izgatott idegeket lecsillapítja, növeli az életkedvet. Ezt bizo- nyitja számos elismerés és köszckő nyilatkozat.

Gyógyfübor kapható üvgen kint 3 és 4 koronáért következő gyógyszertárakba: Gyula, Ké egyháza, Elek, Székudvar, Eísjenő, Vada», Sarkad, Kötegyán, Doboz, llékés, Mezőberény, Békéscsaba, Újkígyós, Apácza, Megyesbodzás, Kunágotj, Kevermes, Mácsa, Szentinárton, Simáiul, Zaránd, Borosjenő, Csermő, Apáti, Nagyszalonta, Marcziháza! Zsadány, Okány, Vésztő, Szeghalom, Körösladány, Köröstarcsa, Gyoma, Endrőd, Kondoros, Nagyszénás, Ssorvás, Tótkomlós, Mezőkovácsháza, Battonya, Pusztaszenttornya, Kurtic9, Ujszentanna, K.-Ószentanna, Paikota, Bokszeg, Tenke, Komádi, Csökmő, 'Dévaványa, Orosháza, Arad, Nagyvárad ügy Magyarország rfnden kissebb helyiségeibe és nagyobb városaiba.

Úgyszintén eredeti árak biartása mellett a gyulai gyógyszertárak 3 vagy több üveg gyógyfübort Ausztria és Magyarország bármey községébe küldenek.

Utánzatokra figyelemmel legyünk !

Tessék kém Ullrich Hubert-fóle gyógyfübort.

348 11—12

Hirdetmény

föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában.

Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a.) a földbirtokra, a házbér alá eső bázbirtokra, folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka;

b) a házosztály adó alá eső házbirtokra, a folyó evre kivetett állami egyenes adónak és földteher- mentesitési járuléknak 40 százaléka;

c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és főldtebermentesitési jáV-u- lék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld vagy házbirtok adómentes nem lett volna.

A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-cz. 13. szakasza által az kedvezmény adatott, hogy

a) a töld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó |z illető tulajdonost bekebe- lezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy_ évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ;.

b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett, és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál.

A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-cz. 16. §.)

Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1902. évi január hóban 100000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1903. évre az 1902. évi deczember hó végén fenmaradt 40000 frtnyi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni.

Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek.

Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintéze tektől felvett kölcsönökre nézve az általános jőve' delmi pótadó kiszámításánál:

aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik;

bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folya mán keletkeztek. (1891. 41187. P. M. R., 1891. 13. P. K.)

Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben megbatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összeg bői a tőketartozás apasztásáia, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képez, heti. (1893. 28058. P. M. R. 13. P. K.)

A vallomás az adóév január hó 1—31-ike kö zötti időben adandó be a városi adóhivatalnál.)

E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczius hó 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent 21275 számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik. hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt.

A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben történt benyújtásának gazolásául szolgál.

Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsön kamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénz- ügyigazgatóságnál kérni.

Mindazon adózók, kik az állam kincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságbt vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. szakasza értei méhen büntetendő jövedéki kihágást követnek el.

Kelt Gyulán, 1902. deczember 27-én.

43o 2-2 A városi adóhivatal.

a tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az 1903 évi január hó 15-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az

azokat élvező egyén vagy bevallani köteles.

erkölcsi személy

'Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint:

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosi to tt vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből;

c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tágyát nem képező, dologi jogosítványokból ;

d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből;

e) az állam vagy

f) a törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz: végre

g) a hitelüzlettel foglalkozó, i alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarék- pénztáraknál és mindazon intézeteknél,melyekkel takarékpénztári üzlet van 'összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyü- mölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel:

a) fentebb említett magyar államkötvények ;

b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai;

k) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai.

Az ezen kamatok után járó tőkekamatadót és pedig az a) alattiak ntán a kifizető állami pénztár, b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le, s az illető kir. adókivatalba szolgáltatja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nemtartoznak adó alá bevallani.

Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig:

a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint, minden év márczius, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján,

b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden év január és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyi- deüleg beszolgáltatni; jogositva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák.

A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1903. évi adóztatás alá az 1902. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be.

A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazon adózók, kik a tőkekamat- és járadékadó alá tatozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból az adókötelezettek és adó tárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-czikk 100. §-a értelmében büntettetnek.

Kelt Gyulán, 1902. deczember Ló _27.

428 2—2

A városi adóhivatal.

® ®®® ® ® ® ® ® ® ® ®

/