Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

Gyulai élet. — Gyulai élet Pesten, Gyulán, Méhkeréken és Ignzfalváu. — A »Pesti Hirlap«-bél vesszük át az alábbi czikket, mint a mely a legfrissebb politikai szenzá- czióknál is jobban érdekel most bennünket gyulaiak illetve békésmegyeieket, mert az abban megirt pesti élet, tulajdonképpen nagyarányú, bővített folytatása annak, amit mi pár év óta Gyulán, Csabán, Oros­házán, Szarvason és a megye minden társadalmi akczióra képes községében folytattunk a tüdőbetegek szanatóriuma létrehozása érdekében. A mag, melyet főispánunk meleg emberszeretete vetett el pá* óve gyönyörű terebélyes fává nőtt. Már túl is nőtt a határunkon. Messze, az ország szivében is visszhangra s lelkesedésre talált az eszme, annak nemzetmontő a tüdővésznek az alföldi szinmagyar népben való pusztítását megfékezni akaró üdvös mivoltát ott fenn a fővárosban is belátják. Megmozdult a társa dalom szive, a jók legjobbjai, a legelőkelőbb1 társa­ság jótékony nemtői — gróf Wenckheim Frigyesné- vel élükön — aki sohasem hiányzik onnan, a hol jót kell tenni fent a fővárosban, se lent minálunk^— szolgálatába álltak a nemes ügynek, ami egyenlő a sikerrel. Mi pedig idelent büszkén olvassuk a sajtó híradásait az egész országos hírűvé vált társadalmi mozgalomról, büszkék vagyunk, hogy a mi vármegyei székházunk termeiből indult ki a jótékony görgeteg s büszkék vagyunk a főispánunkra, aki időt, munkát s fáradságot nem kiméivé évek. óta lankadatlan oda­adással szolgálja ezt a szent ügyet s annak ilyen szép propagandát tudott csinálni. íme olvassuk el mit csinálnak Pesten. Nem ismeretlen a hire olvasóink előtt annak a tündérvárosnak, a melyet a tüdőbetegek gyógyitó- háza alapja javára rendezendő országos;-r háziipari kiállítás alkalmából a Sándor-utczai régi képviselő­házba varázsoltak jótékony kezek.A kíálrlitá^Lyasár- nap nyitják meg s harminczegy napra fog terjedni A kedyes panorámának vonzó erejét növelni fogják a harminczhat külömböző virágsátor , elárusitónői, akik Budapest szép asszonyaiból kerülnek ki s mint a jótékonyság nemtői fogják bearanyozni a humani­tás és a hazai iparpártolás jegyében megszületett mezőnyt. Ez volna a pillanatnyi képe a tündérvá­rosnak. A festői látvány részletes beosztásán most dolgoznak Budapest előkelő hölgyei s munkájukkal majdnem készen is vannak. Kedden gróf Wenckheim Frigyesné hívására aki a tündérváros királynéja s a mozgalom éltetői ereje, — százon felül gyűltek össze a szép barokk- stilü Wenckheim-pálota gobelin szalonjában, hogv a részleteket megbeszéljék s megalkossák a hölgybi­zottságot. A háziasszony szívélyesen fogadta vendé­geit s meleg köszönetének tolmácsolása után Lukácsi György, Békésvármegye és Hódmezővásárhely város főispánja, vázolta azt a nemzeti veszedelmet, amely a magyar népet a tüdővész borzalmas pusztításával megtizedeli. Hálás szívvel köszöntötte a jótékony­ságnak ez alkalomból összegyűlt díszes gárdáját. A beszédet lelkes tetszés és éljenzés kisérte. Ezután Kovács Gyula kir. tanácsos, a kiállítás igazgatója mondotta el, hogy mi készül a régi országházban. Az emeleti helyiségekben külön csoportban mutatják be Békésvármegye háziiparát és népéletét; lesznek kétegyházi, kigyósi és csabai szobák. Wenckheim grófné ízléses parasztszobát ajánlott fel a szanatóri­umalapnak, Baan Emma kézimunkái két külön ter­met foglalnak el A földszinten, amelyet átalakítottak — harminczhat sátorban fognak a hölgyek árusítani. Az ■ őszirózsakertben lesznek; kunszentmártoni agyagáruk, erdélyrészi szőttesek] békési, kökényesi kosáráruk, szegedi játékok, korponai varrottasok: a rózsadombnegyedben borsodi rózsás edények, hajdú­sági és ugocsai szalmafonatok, szegedi és szabadkai késáruk ; az ibolyaligetben árulni; fognak : kalotaszegi varottast, brassómegyei, nagybányai szőtteseket, csi­kóbőrös kulacsokat, tordai, beregszászi és mezőtúri edényeket: az akáczerdőben: pozsonyi hímzéseket, zsebelyi zubbonyokat, szentesi és= ugocsai agyagárukat és nyitramegyei hímzéseket: az: orgonáéban : udvar­helyi agyagedényeket, békési térítőkét s itt állítják ki a vakok az ő érdekes háziipari készítményeiket: a pipacsmezö: sátraiban: a torontáli háziipar készít­ményei, ugocsai edények, tulipános ládák, felvidéki tarkahimzések, bártfai és ugocsai gyermekjátékok lesznek kiállítva. i A tervezet ismertetése után a grófné felszólította , a hölgyeket, nyilatkozzanak, hogy mely napon, mely negyedben és hányszor szándékoznak, a kiállítás1 tartama allatt az elárusitásban résztvenni. Az érte- kéziét további folyamán felmerült az eszme, hogy ' virágokat is árusítsanak á hölgyek, még pedig, minden egyes sátorban, ami- által az erősebb nem volna külön is megadóztatandó a humánus czél! nevében. A hölgyek nagy kedvvel válogattak a lige­tekben és írták össze a maguk sátrát. Wenckheim grófnénak valóban öröme telhetett — amint telt is — abban a visszhangban, amint a hivó és kérő szava keltett. A kiállítás sikere meg van pecsételve. A pecsét a díszes hölgykoszoru, a jóért és nemesért lelkesedő jótékony hölgyek csoportja, amelyből az alábbi részleges névsort sikerült az értekezlet alkal­mával összeírnunk: Hegedűs Sándorné, Zsilinszky Mihályné, báró Edelsheim-Gyulay Lipotné, báró Eévay Simonná, gróf Károlyi Viktorné, herczeg Erba-Odescalchi Hugóné, Erba-Odescalhi Virginia és Amelin herczegnők, dr. Adler Zsigmondné, lovag Arlov Gusztávné, Blasner Rezsőné, özvegy Brüll Gusztávné, Bischitz Arthurné, Földes Béláné, Forgách Jánosné. Kraemer Gézáné, dr. Molnár Sándorné, Oroszdy Fülöpné, Thék Endréné, B. Virágh Gézáné, dr. Böszörményi Oszkárné, Herz- feld Frigyesné, Gaal Jenőné, Schwartz Kálmánná, Kállay Ferenczné, dr. Hirshfeld Antalné, dr. Fridmann Bernáthné, dr. Mátray Gáborné, Rapaics Radoné, dr. Vázsonyi Vilmosné, Basch Béláné, özv. Knorr Nán- dorné, Kiss Erzsiké, König Gyuláné, Schwartz Gusz­távné, Blaz8govszky Károlyné, dr. Hremer Józsefné, és leánya, dr. Guthi Sománé, Guthi Imréné, Koperly Dóméné, báró Pászthory Imréné, Székely Mihályné, Maszák Hugóné és leányai, özv. Balláné és leányai, Raduleszku Györgyné, Rózsa Miklósné, Hofbauer Adolfné, Nord Kornélia, dr. Czigler Árminná, dr. Peyer Imréné, Szegedi Maszák Joujou, Szokoly Béláné, Faragó Lipótné, Dolecsko Mihályné és leányai, Hen- szelmann Kálmánné és leánya Jolán, Zoltán Béláné, Singer Zsigmondné, malomszegi Elek Pálné, Gold- schléger Sándorné, Háry Gyuláné, Neuschloss Mar- cellné, Goldberger Leóné, Gyarmathy Sándorné, do- monyi Brüll Miksáné, dr. Hudomel Józsefné, Romeiser Házasság. Klein Márton mezőberéoyi szövo- gyáros házasságra lépett Révész Nándor könyv- kereskedő leányával Esztikével Áradon. Kaszinóestélyek Orosházán. Az orosházi társas­élet élénkségéről tesz bizonyságot az ottani kaszinó választmányának határozata, mely szerint az előző években már fényes sikerrel bevált estélyeinek so­rozatát az idén is folytatja. E szerint a tél folyamán ismét három estély lesz és pedig deczember 19-én, január 16-án és február 13-án. Az egyes estélyek programmja még nincs megállapítva. A szeghalmi önkéntes tüzoltó-testtílet múlt vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésén parancs­noknak Veres Béla alparancsnok választatott meg. Alparanosnok lett Dezső János segédtiszt, II. sza­kaszparancsnok Csáki József, segédtiszt Visztavil Béla, pénztárnok Riegel Zoltán. Ezenkivül rend­szeresítettek elnöki, alelnöki és választmányi tiszt­ségeket melyre megválasztattak: elnök Kohn Fülöp, alelnöki Weiszberg Emil. jegyző: Kóbn Sándor, választmányi tagok : Mező Sándor, Gligán János, Wingert Mihály, Altmann Jakab. Márki Imre, Jónás Pál, Póttagok : Gellmann Ignácz és Király Imre. Veszedelmes folyadék. Baranyai István oros­házai lakos az elmúlt csütörtökön egy apáczai is­merősével együtt akart kocsin a hetipiaczról a szőlőkben levő lakására hajtatni, az apáczai ember­nek azonban valami dolga akadt még a piaczon éji arra kérte Baranyait^ hogyanig visszatér, vegye őrizetébe a nála levő, TolyadŐkkal telt üveget. Baranyai átvette az üveget, nadrágzsebébe tette és felült a kocsira, miközben az üveg a kocsi^olrl dalához ütődvén eltörött és a folyadék végig öm­lött Baranyai lábán. Baranyai rögtön észrevette hogy a folyadék marja a lábát és kiégeti ruháit, ijedtében leszállt a kocsiról és sietve ment ki gyalogszerrel a szőlőben levő lukasára. A szeren­csétlen embernek lábáról ez alatt a veszedelmes! folyadék lemarta a bőrt és mélyen kiégette a húst is. A segélyére előhívott dr. Klein Simon orvos megállapította, bogy a veszedelmes égési sebet sósav okozta és gyógykezelés alá vette a súlyosan sérült Baranyai Istvánt. Érdekes tapasztalatok. Bizonyára érdekelni! fogja mezőgazdáinkat, kiknél a trágyázás napi­renden való kérdést képez, hogy Németországban számtalan kísérlet alapján kétségbevonhatatlanul bebizonyittatott, miszerint egy igen fontos műtrágya- fajt illetőleg, eddig a legnagyobb tévedésben vol­tunk! Szó van pedig a Thomassalakról, amelyről a magyar gazdák saját tapasztalatból is tudják, hogy kitűnő, biztos és tartós hatású foszforsavas műtrágya, de általánosan el van terjedve Magyar országon azon balhiedelem, hogy a Thomassalak csak akkor hat, ha azt őszszel alkalmazzuk. Nos hát ez óriási tévedés! Ebben a tekintetben példát vehetünk a német gazdáról, aki alkalmazza a Thomassalakot az év minden szakában, ősziek alá őszszel, tavasziak alá télen vagy kora tavaszszal, sőt a réteket még nyáron is trágyázzák, p. o. az első kaszálás után, még pedig bámulatos ered­ménynyel! A mai rossz gazdasági viszonyok köze­pette, azt hisszük, nem végzünk hiábavaló munkát, ha a külföld haladására rámutatunk. Persze, itt is helyén való lesz az óvatosság abban az irányban, hogy csakis kitűnő minőségű árut vásároljunk. Úgy tudjuk, hogy eddig a berlini Thomassalakgyárak által forgalomba hozott „Csillag* védjegyű Thomassalak bizonyult leghatásosabbnak. Az említett gyárak ve­zérképviselője Magyarországon: Kalmár Vilmos, Budapest VI., Teréz körút 3. Állategészségügy. Állattenyésztőket érdekelhet, hogy az idei londoni egészségügyi kiállításon dr. Dávid Viktor, eszéki gyógyszertáros, „Antegrin* nevű házi állatok óv- és gyógypora általános nagy szenzácziót keltett. Gyakorlatilag az „Antegrin* háziállatok belső bajainál nálunk is nagyszerűen bevált, állatorvosok és gazdák egyaránt dicsérikJI Az „ Antegrin*-t, mint stomachikumot és enyhe laxánst, a horv.-szláv.-dalin, királyi kormány isi nem rég engedélyezte és jóváhagyta, az országos vegytani intézet véleményezése alapján. Az „Anteg­rin* az egész monarchiában törvényesen van védve. Köztudomású, hogy köhögés, rekedtség és el- nyálkásodásnál legbiztosabban hatnak a világhírű Egger-té\e mellpasztillák, melyek a gyomrot nem rontják és kitűnő ízűek. — Kaphatók minden gyógy­szertárban és drogueriában. Doboza 1 és 2 korona. (Próbadoboz 50 fillér.) Főraktár: Nádor gyógy­szertár, Budapest VI., Váczi-körut 17 Fiatal anyáknak nemcsak kis gyermekeik öltöz­tetéséről kell gondoskodniok, hanem arról is, — és ez a fontosabb — hogy mivel akarják a kicsinyeket táplálni; a legjobb a gyermek korához képest, többé- kevésbé vízzel higitott tehéntej Kufeke-gyermekliszttel telítve. E gycrmekliszt nemcsak kitűnő izom - és csontfejlesztő tápláló — anyag, hanem az a kitűnő tulajdonsága is van, hogy megakadályozza a tehén­tejnek a gyomorban való túlságos megalvását és a belekben való erjedését, a mi által a gyermekeket a gyomor- és bélkatarustól megóvja. Egészséget a betegnek, erőt a gyengének. Ez a jelszava Jurisics Péter pakráczi gyógyszerésznek, kinek hires Pakráczi cseppei csodaszerü gyógybatása miatt, a világ minden részében kit.ünő hírnévre tettek szert. A Pakráczi cseppek csodaszerü hatását érde­kesen beszéli el az öreg Vidmarics Peter, mint az lapunk hirdetései között található képen látható. Melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe Jurisics Péter gyógyszerész hirdetését, mert a Pakráczi cseppek oly szer, melynek egyetlen házban sem szabad hiányozni és váljék általánossá a jelszó: Egészséget a betegnek, erőt a gyengének! Béláné, Kunossy Frigyesné, Bartha Iduska, dr. Eötvös Bálintné, Bayer Béláné, Szüsz Istvánná, Steineker Gáborné, özv. Taubermann Gusztávné, Vécsey Ta másné, dr. Rejtő Sándorné, Babocsay Gizella, Mar- gittay Tihamérné, Puky Miklósné, Jámbor Ilonka, özv. Waldhütter Adlershausen Hugóné, Körösi Al- bertné, Steiner Józsefnó, ráczalmási Pajzs Gyuláné, kisjókai Ágoston Józsefné, dr. Ormay Józsefné. A hölgyek gárdáját művésznőkéi fogják még kiegészíteni, akiket a rendezőség személyesen kér fel a közremükésre és esetleg szereplésre és az igy meg növekedett hölgybizottság aztán a megnyitást meg­előző napon, tehát szombaton délután 4 órakor mégegyszer összejön a Wenckheim-palotában, hogy végleg megbeszélje a haditervet és összeállítsa a kiállításnak a szent czélért áldozatot hozó napi őrsé­gét. Szombaton mutatják be továbbá magát a csata­teret, a kiállítást a sajtónak. Ez utóbbi összejövete lekre nézve különben a kiállítás rendezősége annak idején maga intézkedik. * # # Itthon Gyulán persze szerényebb keretek közt folyik most a társadalmi mozgalom, mint a pesti Sándor-utczai régi országházban. Legérdekesebb fázisa ennek a múlt szombati »Férfi-estély« volt, mely iránt előzetesen — az asszonyok érdeklődtek a legjobban. Hogy az asszonyok is tudják, mit csi­náltak ott ö náluk nélkül a férfiak, eláruljuk, hogy biz ott nagyon komoly dolgokkal foglalkoztak. A szeszfogyasztás nemzetgazdasági tényének előmozdításán kívül a kultúra oltárán is áldoztak a jelenvoltak — kiknek névsorát azon egyszerű okból nem közölhetjük, mert kiküldöttünk (czeruzája) el­ázott — s a »méhkeréki egyetem* létesítése érde­kében már egészen a rektorválasztásig jutottak. Egy­hangú lelkesedéssel meg is választották volna Schwartz Simon urat, ha egy tekintélyes fűszer- kereskedőnk lokalpatrotizmusa meg nem akadályozza a helyteleif* irányba tévedt kulturális mozgalmat, felvilágosítván a jelenlevőket, hogy gyulai polgárok­nak nem szép dolog méhkeréki érdekeket istápolni. Csináljon Méhkerék magának egyetemet, ha akar, de mi gyulaiak első sorban saját városunkat igye­kezzünk az alma mater székhelyévé tenni, annyival is inkább, mert a szóló, mint volt szalontai lakos, tapasztalásból tudja, hogy Méhkerék e czélra nem is egészen alkalmas metropolis. A jelenvolt gyulaiak igen elszégyelték magukat, hogy az idegenből gyulai lakossá lett szónok igy rájuk pirított s csöndes lel­kesedéssel abban állapodtak meg, hogy a méhkeréki egyetemet csakugyan Gyulán kell felállítani s annak sub auspiciis regis« diszdoktorává e lelkes lokál­patriótát avatják fel. A férfi-estély intimebb részleteiről hallgat a krónika. * * * Gyermekkoromban tanultam egy verset, amely úgy kezdődik, hogy: »Van egy ország Eldorádó, Hej ott volna, lakni ám jó . . .« s ez a kis versike jutott eszembe, mikor a múltkor e lapban az igazfalvai bankettről olvastam. Ebben a boldog községben, hol Szabó Béla tiszteletes urunk őrzi az Urnák nyáját, jó sora lehet a magyarnak. A sok szép kenetteljes szónoklat és magasztos ünnepség közt, melylyel az uj templomot felszentelték — már bocsássanak meg, ilyen prózai vagyok, mióta családapa lettem — egy más dolog is megragadta a figyelmemet s ez az, hogy a bankett menüje egy fél liter borral (!) együtt 50 krajczárba került. Biz ez potom ár, amiért Gyulán még ártézi vizet se adnának a 70 krajczáros csirkék, 80 kraj- czáros zsír és 6 forint 30 krajczáros fogyasztási adó korszakában. Igazfalván hej olcsó lehet az élet, vagy — rossz a bor ! —re. HIRDETÉSEK. Eladó ház. Törvényszéki csarnok. A czimbalmos. Gyász van a szarvasi bandában, mert Károlyi Lajos czimbalmost 9 napra lecsukták am:ért Varga Makszi bőgőst megszurkálta. A dolog úgy történt, hogy 1903. április 1-én este a banda betért egy kávéházba és ott a czimbalmos inditvá- nyozta. hogy igyanak »hisz ápril elseje vagyis a nagybőgős nevenapja van« ez azomban sértőnek találta s kijelentette, hogy majd megtanítja ő a terheltet czimbalmozni csak válasszák meg őt czigány bírónak. A mikor pedig teljesen elkészültek t. i lerészegedtek, indultak haza felé, az utón azonban a czimbalmos és bőgős ismét vitatkoztak és hogy nagyobb nyomatékja legyen az érvelésnek a czim­balmos össze szurkálta a bőgőst A terhelt kérte nyárára elhalasztani a büntetést azért, mert most sok a lakodalom s lehet keresni, de hát odáig nem lehetett elhalasztani és igy a téli saisonban fog pihenni. Késelés. Gyulán, 1903. junius 15-én kora haj­nalban nagy csődület volt a Kossuth-téren, hol is Gombos György és Varga Mihály parasztlegények vívtak párbajt és pedig annak eldöntése végett, hogy melyik erősebb? Varga Mihályt vitték be a kórházba az időközben hívatlanul megérkezett párbajsegédek, a rendőrök. Nevezett Varga Mihály annyira tetovi- rozva volt, akár egy indián főnők, úgy, hogy jó hosszú idő alatt gyógyultak bo sérülései. Gombos azzal védekezett, hogy társa volt a kihívó, mert az ütötte előbb pofon, ő pedig nem tűri ezt minden­kitől mig a társa azt adta elő, hogy Gombos ment neki előbb, vége az lett, hogy Gombos György nagy- románvárosi gavallér—ki már 3 ízben volt büntetve — ismét 3 hónapot kapott. A jó cseléd- Füzesgyarmaton Zsadányi Sándort 1903. február 21-én gazdája, Nagy A. János össze szidta s midőn feleselt meglökte, mire a cseléd még jobban lármázott, gazdájának ugrott és jobb keze hüvelyk ujját annyira megharapta, hogy csak hosz- sza8 idő alatt gyógyult be. A főtárgyaláson azzal védekezett, hogy előbb a gazdája vágta földhöz és ó sem akart adós maradni. És ezért kapott összesen 4 napi fogházat. Gyulán, a Kossuth Lajos téren fekv Olajosy-féle ház, melyben 28 év ót fennálló jó forgalmú vasüzlet van szz bad kézből eladó. — A házban két iisl let helyiség tágas lakás és több nagj raktár van Értekezhetni a tulajdonossal özj Olajosy Dezsó’nével Arad, Erzsébet körút 18 875 1—8 19901—1903. ikt. sz. II. Pályázati hirdetmény. A békéscsabai járás főszolgabirája nyúl díjazása iránt folyamodván, nyugdíjazása esetén J állás a folyó hó 29-én megtartandó rendes vM megyei közgyűlésen választás utján fog betoltetni.7 békéscsabai járási főszolgabird állásra, továbbá a már megüresedett árvaszéki jegyzői állásra, valamint az ezen állások betöltése folyt] esetleg megüresedő egyéb hivatali állásokra, mely] szintén a folyó hó 29-iki közgyűlésen fognak beta tét ni, pályázatot hirdetek. A főszolgabírói állás javadalma: 3400 koro] törzs fizetés, természetben való lakás és évi lű| korona utiátalány. A vármegyei árvaszéki jegyzői állás javadalir 2200 korona .törzsfizetés és 400 korona lakáspénz. Pályázni lehet pályázati kérvény benyújtásán vagy előttem személyes szóbeli jelentkezés utján. A pályázati kérvényt, amely a Békésvármegl szolgálatában nem álló pályázók által, az 1883!! t.-czikkben kívánt elméleti képzettségek igazoló J mányokkal szerelendő fel, a vármegye főispánjáhl czimezve, a folyó évi deczember 23-ik napjáig (befl rólag) és pedig az, aki már valamely törvényhatóf szolgálatában áll, az illető törvényhatóság első tisl viselőjénél, aki egyéb közhivatali alkalmazásban vl a saját hivatalfőnökónél, s végül az, aki eddig ki szolgálatban nem állt, azon törvényhatóság e) tisztviselőjénél nyújtsa be, amely törvényhatóf területén állandóan lakik. A személyes jelentkezésnek, a szükséges J iratok átadása mellett, alólirott vármegyei alispl nál kell történnie. Gyulán, 1903. évi deczember hó 5-én. Dr. Fábry Sándor,I 376 1—1 alispán. 2486/1903. ein. sz. A gyulai kir. törvényszék elnökéi Arlejtési hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. igazságügyministl umnak 34468/1903. I. M. V. szám alatt kiaa rendelete alapján az orosházi kir. járásbirósági ó letben teljesítendő javítási és átalakítási munkákra] valamint egy újból építendő fogházi épület elka tésére nézve, nyilvános árlejtést hirdetek. Az építési munkák együttesen egy vállalkq nak, illetve egyetemlegesen kötelezett társ-vállal zóknak fognak kiadatni. Az árlejtésen mindama sl értő iparosok vehetnek részt, akik üzletük vitel hatósági engedélylyel bírnak, mely körülményt ki natra igazolni tartoznak. Az elkészítendő munkákra vonatkozó áriéi általános és különleges építési feltételek a kötJ szerződés tervezete, valamint a tervrajzok a gyl kir. törvényszék irattári helyiségében (I. emelet, I számú ajtó), a hivatalos órák alatt megtekinth és az építési munkákra ajánlkozni szándékozók! költségvetések teljes másolatait, — amelyek az aj kozók által az egységárakkal és a végösszegekkel kiegészitendők (a meddig a készlet tart), 5 korod a gyulai kir. törvényszék elnökénél megszerezhl Ajánlatok csak írásban és pecséttel elll borítékban fogadtatnak el, következő külső felirat »Az orosházi járásbirósági épület átalakítására é| ottani fogház építésére vonatkozó ajánlat« s az sl latban kiteendő, hogy az ajánlatot tevő a tervi látta és a feltételeket ismeri s azoknak magát n denben aláveti. A versenytárgyalás a gyulai kir. törvénjjl elnökének hivatalos helyiségében (törvényszéki épl földszint 13. sz. a. jövő évi január hó 15-ik na|| délelőtt 9 Ve órakor fog megtartatni, amely ni és óráig az ajánlatok 1 koronás bélyeggel ellj annál bizonyosabban beadandók, mivel a későből érkező ajánlatok vissza fognak utasittatni. Az ajánlatot benyújtani szándékozók köte.l az egész ajánlati összegnek megfelelő 5 °/0-át bíl pénz gyanánt, vagy a budapesti m. kir. államtj tárnál, vagy a gyulai kir. adóhivatalnál előzef vagy készpénzben, vagy óvadékképes értékpap:| ban letétbe helyezni s az ezt igazoló nyugtát latokhoz mellékelni. — Bánatpénz letétét ig.j elismervény nélküli ajánlatok elfogadtatni, il| figyelembe vételni nem fognak. Az építési munkák az ajánlatok elfogadása 1904.év tavaszán lesznek megkezdendök és oly el folytatandók, hogy az egész építkezés 1904-ilf szeptember hó 15-ig teljesen befejezve legyen épületek e napon teljesen készen átadhatók légy Gyula, 1903. évi november hó 30. Novák, 369 1—1 kir. tszéki el;

Next

/
Oldalképek
Tartalom