Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

fordított kiadások egészben vagy részben való megtérülését keresse. De emellett, hogy a telepités sikeres legyen, meg kell állapítani az elveket és rendszert, mindig tekintettel a nemzeti szem­pontokra. A már létező magyar medenczó- ket telepitó» rendjén kell egymással össze­köttetésbe hozni, a nyelvhatárok szélein az Qgyes községekben mutatkozó kisebbségeket kell hozzátelepitós által megerősíteni, | az illető községben ezáltal a magyar többséget létrehozni. Nagy eredményeket lehetne igy elérni, megerősítvén, hogy példákat idézzünk,^ a tolnai és baranyai avagy a somogyi és veszprémi nyelvmedenczék közti összeiröttetest, szemben a terjeszkedő németséggel. így lehetne a felső- marosmenti medenczét egységesíteni egész ki Debreczenig, felhasználva Kolozsvármegye mezőségi részen keresztül a szolnokdobokai magyar telepeket és a szilágyvármegyei ma­gyar medenczóket. így tehetne a székelység nagy magyar medenczéjet Kisküküllon keresz­tül a tordaaranyosmegyei magyarsággal hozni kapcsolatba. E vidékeken mindenütt van magyarság, ezek mellé, avagy az egyes köz­ségekben lévő magyar kisebbséghez hozzá- telepitvén, létre lehet hozni oly összefüggő kapcsolatot, mely ha a telepesek anyagi ter­hekkel meg nem terheltetnek, elég erős lesz arra, hogy ne csak megéljenek, de hódítsa­nak is. Természetes, ezen csak nagy vonásban elmondottak távolról sem merítik ki azon részleteket, melyek a keresztülvitelnél irány­adók kell hogy legyenek. Egyet azonban még megemlíteni szüksé­gesnek tartunk. A tapasztalat azt bizonyítja, — mi is úgy észleltük — hogy a telepesek megvá­lasztásánál a felekezetekre is tekintettel kell lenni. Pl. románság közé eredménynyel — legalább az erdélyi részekben úgy láttuk — csak ev. ref. vallásuakat helyes telepiteni. A szász vidékeken a magyar róm. kath.-ok te­lepítése látszik indokoltnak és úgy hisszük, hogy hasonló viszonyok vannak délen is a sváb, szerb és román vidékeken. Természetes, hogy a hozzátelepitóst sikerrel csak úgy sza­bad csinálni, hogy az illető községben már meglevő felekezet hívei erősittessenek meg. Az egynyelvű „egységes magyar nemzeti állam“ megalkotása kell hogy minden köz­életi tevékenységünknek főrugója legyen, a telepítési kérdést is mindenek felett e szem­pontból kell hogy rendezzük. Ha nem járunk igy el, kérdéses, vájjon útját tudjuk-e állani azon áramlatoknak, melyek Erdélyben és délen a románságnak nyitottak kaput, mely áram­latoknak a régi Naszódban és Szörényben annak idején felállított granicsár-szervezet még segélyére jött. Kérdés, vájjon a Mecsek­ben, a Bakonyban és a Vértesben megtele­pedett sváb elemek hódítását fel tudjuk-e tartani és leszünk-e elég erősek a múltban Mindjárt gondoltam. — Ez a szép ruha, ez a hajviselet; — a divatlapokban lát ilyet csak az ember! — Szegény Pistám mindig azt mondja: lelkem Dalmám, elviszlek egyszer a fővárosba, mulatni, szinház, orpheum, kávéházak, ott lehet csak élet. Áh! De tetszik tudni a gyerekektől oly nehezen szabadul az ember. — Nagysádnak is vannak gyermekei ? Nin­csenek ? Nekem öt kicsinyem van: Lyubicza, Palkó, Dusán, Vladimir, Mariska gyertek be! Az ajtó kinyílt és öt kóczos, szőke, eleven ördög beszaladt a szobába. Ez volt ama pillanat, mikor gyenge hangon szóhoz juthattam. A fejem szédült és a szemem káprázott a reám zúdított szóára­dattól. — Asszonyom, én nem a kegyed férjét ke­resem, én kegyedhez jöttem látogatóba ; én Antónia vagyok, Papp Antónia, emlékszik ? Borszékyné pillanatig rám meredt, fonnyadt, kiélt arcza elsápadt és a szeme pupillája körben forgott; — de csak pillanatra — a következő minutumban már éreztem egy puha, elhízott, lágymatag test erős ölelését és hangos csókok egész özönét az arczomon. — Te vagy az én egyetlen egyem, oh én teve, nem ismertelek meg mindjárt! Hadd lám az okos kék szemedet; de hová is ültesselek ? Jaj Istenem! Gyerekek mars ki! Egy, kettő! Itt maradsz ozsonnára ugye ? Hát hogyne maradnál I Anna fütsön be gyorsan a konyhában ! — Azaz, igaz, hiszen az uramért ment, de már vissza jöhetett volna a haszontalan. — Gyere beljebb édes Toncsi, ide a salonba ; tudod tulajdonképpen nincs is salonom, helyszűke miatt egy ágyat állítottam be. Neked ugye szép salonod van? Oh Istenem, már három éve kérek egy szivalaku, aranyozott asztalkát az uramtól, de nem akarja megvenni. Lásd ide hiányzik a négy bársony szék elé. E közben egy rettenetes lárma megzavarta az érdemes háziasszony diskusszióját. — Mi az ? Benéztünk az ebédlőbe. A gye­a Csehországból a felvidékre beáramlott emigránsok tömegétől is megerősített tótéágot visszaszorítani. ■: vi A „nemzeti gondolatitól áthatott akarat kell hogy czéltudatosan érvényesüljön, d§ kell hogy érvényesüljön akkor, midőn két­ségbe vonni nem lehet, hogy ha nem érvé­nyesül, úgy az egynyelvű, egységes magyar nemzeti államot megalkotni nem tudjuk és ha nem tudjuk, úgy állami jövőnk egyáltalá­ban biztosítva nincs. Foglalkoznunk kell az ország lakói azon elemeivel, melyek termé­szetesen, mint nép a nagy többséget alkot­ják s melyek jogos igényeinek kielégítése állami érdek. Keresnünk és meg kell talál­nunk azon eszközöket és módokat, melyek kielégítik az ipari munkások hasznos és amellett hatalmas és szervezett táborát, ki keli elégítenünk a földmives nép földéhség­nek nevezett jogos igényeit. De ki kell ezen igényeket elégíteni akként, hogy a kielógir téssel egyidejűleg az állami és egységes magyar nemzeti érdekeket is szolgáljuk. Ki kell elégiteni akként, hogy a magyar szocziáliz- mus maga utasítsa el magától a nemzetkö­ziség vádját és hogy a földmives agrárszo- cziálisták földéhségök kielégítését ne a föld­osztásban keressék. Elmondottuk egy előző alkalommal, hogy az ipari munkások érdekeinek kielégí­tését gazdasági önállóságunk és függetlenig tésünk utján reméljük elősegíthetni, meg lévén győződve, hogy az ennek következté­ben fellendülő ipari fejlós is az egynyelvű »egységes magyar nemzeti állam* megerő­södésének fog javára szolgálni. Ez alkalom­mal a földéhes magyar nép földéhségónek kielégítése kérdésével egyes helyeken a kötöttség békóinak feloldásával, más alkal­mas helyeken rendszeres telepítés mellett keresvén kielégítést: hisszük és valljuk, hogy ismét csak az egynyelvű »egységes magyar nemzeti állam* megalakításának szolgálatába tereljük azokat, kik itt-ott néha az állam­rend és vagyonbiztonság megrontásának vád­jával lettek terhelve. Ha az állam alapját megingatni nem akarjuk, nem tekinthetjük az állam ellen­ségének az ipari munkások hatalmas és szervezett táborát, de nem tekinthetjük az állam ellenségeinek azokat a munkát kereső földmive8eket sem, kik főldéhségükben más mint megélhetésüket biztositó munkát nem keresnek. Ezekkel a törekvésekkel egy helyes poli­tikának számolni kell, helyes állami és tár­sadalmi politikának pedig nem az a feladata, hogy az erőket elnyomja, hanem azokat aj maga czéljaira felhasználja. Az egynyelvű „egységes magyar nem­zeti állam“ megalkotása a mi czélunk, e czélra akarjuk — hogy a telepítési kérdés felhasznál tassék. rekek felmásztak a pohárszék tetejére és onnan két terrakotta vázát ledöntöttek. — „Szent Isten !® — ordít föl a szerencsét­len anya — lásd ez a sok gyerek. Azonnal ta­karodjatok a konyhába. A vesémet eszi ki ez a sok vásott kölyök. De te le sem ülsz édes Toncsikám ? Ide galambom mellém a díványra. Bizony kellene ide már egy uj garnitúra, más függöny, dehát kérlek — spórolunk a gyerekekre. Szakácsnőt sem tartok, egész nap dolgozom, mint egy állat, de nem panaszkodom; az uram igen józan és derék ember. Hát a te urad ugye szintén az? Hjha, ez a fő édesem. Várj csak előmutatom a kézi munkámat, tudod szép is, praktikus is, én csak ilyet veszek. Borszékyné fölkelt, hogy széjjel göngyölítse a hímzett asztalfutót, azon pillanatban kinyílik az ajtó, lassan, megszakítással és rajta belép, — nem — bemászik egy alak — totál részegen. Apró fekete szeme, duzzadt, érzéki ajka, pufók kövér képe a bambaság megtestesülése. Az alkohol nagy élvezetének visszataszító nyomai arczára mélyen bevésve. Borszékyné elpirult és látható zavarában egy másodperczig hallgatott. Aztán szelíd arczczal odamenve az ingadozó, szánalmas individiumhoz igy. szólt: „Pistikám akarsz ozsonnázni? Te elestél édes angyalom, oh az a rósz kövezet; nézd a kabátod és a nadrágod csupa por, a kalapod behorpasztva ; no nem tesz semmit, kikeféljük. Ülj le szerelmem, nézd, ide az asztalhoz. De valaki itt van. Tudod, ki van itt? Toncsika van itt, a’ bizony! Nem emlékszel már reá ?“ Az ügyvéd vastag nyelvvel valamit motyo­gott, kétségbeesetten küzdve, hogy a szempilláit nyitva tarthassa. Én elfordultam, szemem könybe lábadt és miközben Dalma kiment egy pohár vízért a konyhába, lesompolyogtam a lépcsőkön, ki az utczára . . . Röthy EmElné. A vármegye közgyűlése­Rendes, nagy közgyűléshez mérten és szokat­lan nagy számmal jöttek össze a törvényhatósági bizottság tagjai a csütörtöki rendkívüli közgyűlésre. A rövid tárgysotozat pedig nem igen adott alkal­mat különösebb érdeklődésre. A nagy politikába úgy látszik már belefáradtak és a lelépő s az uj kormány szokásos üdvözlését tartalmazó felirati javaslatok ellen senki sem szólalt fel. Egyéb ügyek közül pe­dig csak az öcsödiek utátvételi kérvényével kapcso­latban, valamint a békési hid építésénél fenálló köz­lekedési nehézségek felpanaszolásával történtek fel­szólalások. Jelen voltak a közgyűlésen : dr. Lukács György vármegyei főispán elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, dr. Berthóty István tb. főjegyző. Kiss László és dr. Konkoly Tihamér aljegyzők, Moldoványi János tb. aljegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, Sztraka György, Rohoska Mihály, Ambrus Sándor, Lukács Endre, Popovics Szilveszter, Csánki Jenő főszolgabirák, Seiler Elek tb. főszolga­bíró, Szabó Emil, Somogyi Ákos és Sárosy Gyula árvaszéki ülnökök, dr. László Elek, Vilim István, G, Varga András, Széli István, Nánásy István, dr. Berényi Ármin, Weisz Mór, Csák György, dr. Hajnal Albert, Déghy Gyula, Varságh Béla, Kovács Gyula, Vagner József, Porjesz Miksa, dr. Ladies László, Haviár Lajos, Bézi Balázs, dr. Márki János, dr. Török Gábor, Szénásy József, Kollár János, Fehér Béla. Aszalay Gyula, Ritsek János, Vidovszky Ká­roly, Gremsperger József, Bodoky Mihály, Kny An­tal, dr. Oláh Antal, Haraszti Sándor, Rosenthal Adolf, Emperl Ernő, Kóhn Dávid, Kolozsy Endre, Szathmáry Gábor, Popovics M. Aurél, Sailer Gyula, Szeberényi Lajos Zs., Korosy László, Maros György, Kocziszky Mihály, Achim János, Botyánszky János, Zsíros András, Maczák L. György, Kovács Sz. Adám, Mengyán Pál, Hanó Pál, MiklyaZ. György, Zahorán Pál, Vrbovszky András, Achim L. András, Laczó János, Bakos Mátyás, Achim F. Tamás, Achim András, Névery Albert, ifj. Endrész András, Achim Gusztáv, dr. Fáy Samu, Kovács L. Mihály, Popovics Jusztin, Haan Béla stb. vármegyei bizottsági tagok. Reggel bilencz órakor dr. Lukács György főis­pán a teremben megjelenvén, megnyitotta a közgyű­lést, miután utalt azon ügyekre, a melyek annak összehívását szükségessé tették. Dr. Daimel Sándor főjegyző egymásután olvasta fel gróf Tisza István miniszterelnöknek a kormány­változást tudató, Hieronvmi Károly kereskedelemügyi, Tallián Béla földmivelésügyi, Nyiiy Sándor honvé­delmi és Berzeviczy Albert vallás és közoktatásügyi minisztereknek kineveztetésüket közlő leiratait, vala­mint Wlassics Gyula, Darányi Ignácz és Kolozsváry Dezső távozó minisztereknek búcsúleveleit. A köz­gyűlés vita nélkül egyhangúlag elfogadta az állandó választmánynak a leiratokra üdvözlő választ tartal­mazó javaslatait, a melyek közül különösen meleg hangú a Tallián Bélához, vármegyénk volt főispán­jához intézett üdvözlő felirat. A békéscsaba—apáczai ut kiépítése ügyében a közgyűlés dr. Berényi Ármin rövid felszólalása után egyhangúlag elfogadta a kereskedelemügyi miniszteri leiratban kikötött feltételeket, a melyek szerint az esetre, ha a III. transverzalis ut ki nem épülne, az építési költségeket a vármegye fogja az előlegező Békéscsaba községnek megtéríteni. A békéscsabai dohánybeváltó hivatalhoz köz- igazgatási biztosul Pfeiffer István békéscsabai lakost választotta meg a közgyűlés. . Kondoros községet kötelezték, hogy a piaczté- ren felállított korlátok eltávolítása, vagy átalakításá­val a szabad közlekedést biztosítsa. A vármegyei háztartási pénztár tulkiadásainak fedezése ügyében dr. Fábry Sándor alispán felvilá­gosító szavai után feliratot intéztek a belügyminisz­terhez a hiánynak állami pótjavadalommal leendő fedezésére, valamint a költségvetésből törölt bevéte­lek pótlólagos engedélyezése iránt. A járási főszolgabírói hivatalok részére szállí­tott anyagok közúti vámmentességét kimondották. A békési hídnál szükségessé vált földmunkák engedélyezésére vonatkozó javaslatot elfogadta a közgyűlés. E tárgynál dr. Török Gábor panaszolta fel azokat a közlekedési mizériákat és közbiztonsági hiányokat, a melyek a békési hid építésénél régi idő óta fennállanak és intézkedést kért a helyzet javítása iránt. Baviár Lajos kir. főmérnök jelzi, hogy az építéssel együttjáró rendezetlen helyzet elhárítása iránt több rendbeli intézkedés történt. Dr. Fábry Sándor alispán legutóbb értesült a panaszokról és intézkedett már is, hogy ott a szabad közlekedés és a biztonság megóvassék, a mely felvilágosítását dr. Török tudomásul vette. Az alispánnak a gyomai Wodianer árvaház vizsgálatáról szóló jelentését, valamint Zólyomvárme- gyének a jegyzők fizetésrendezése és Sárosvármegyé­nek a közúti adó egységesítése ügyében kelt átiratait a közgyűlés tudomásul vette. Az Orosháza—pusztaföldvári ut kedvező felül­vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet tudomásul vették. Békéscsaba községnek a Géza megállóhelytől Tótkomlósig vezetendő vasútra 16000 korona hozzá­járulást megszavazó határozatát jóváhagyták. Öcsöd községnek az Öcsöd—tiszaföldvári ut át­vétele iránt ismételve benyújtott kérelmét az állandó választmány elutasítani javasolta. Dr. Oláh Antal tá­mogatja a tervet, mert az utón levő nagy hid a községre elviselhetetlen terheket ró. Haviár Lajos szerint a község kérelme egészen más és nem telje­síthető, ha a község a hidfentartáshoz kívánja a vármegye segítségét, akkor ez iránt kell kérelmeznie. A választmány javaslatát elfogadták. Szarvas községnek egy határozatát, amely egy előző hitelesített határozat helyesbítését mondja ki, dr. Török Gábor és az elnök felszólalása után meg­semmisítették. A Kétegyháza községben megtartott másod­jegyző választást a beadott felebbezés elutasításával megerősítették. Jóváhagyta ezután a közgyűlés Szentetornyá- nak a községi tanító fizetésének felemelése, Békés- pék az utkaparók számának emelése, Békéssámson- nak vízlevezető csatorna czéljaira terület vétele ügyében hozott határozatát, Pusztaföldvárnak a hang-1 víersenyek stb. után szedendő dijakat megállapító szabályrendeletét, Békésnek a bélmegyeri és ponyva­háti földek eladására vonatkozó szerződéseit, Szarvas­nak az ártéri fürdő felszerelésére vonatkozó hatá­rozatait. Ellenben megtagadták a jóváhagyást Tótkomlós községnek 26000 koronás kölcsön felvételét kimondó határozatától és Orosházának a kiserdő bérbeadására vonatkozó határozatától. özv. Hegedűs Lajosné tanuló fia nevelési segé­lyét felsőbb tanulmányai befejeztéig folyósították. Még néhány községi költségvetést intézett el a közgyűlés, a mi után elnök a tanácskozást bere­kesztette. Hírek. A vármegye közigazgatási bizottsága deczem- ber havi rendes közgyűlését f. hó 14 én fogja megtartani. Áthelyezés. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság tisztikara egy, köztiszteletben és szeretetben álló kedves tagját veszti el. Horváthy Imre pénzügyőri főbiztost ugyanis hasonló minőségben Nyitrára helyezte át a pénzügyminiszter. A távozó főbiztos helyére Mese József ungvári pénzügyőri főtisztet helyezték át Gyulára. Kinevezés. Pándy József pénzügyminiszteri számtiszt, — | gyulai kir. pénzügyigazgatóság szám­vevőségének is éveken keresztül volt tagja — a pénzügyminiszter számellenőrré nevezte ki. Ugyan­csak a pénzügyminiszter Lankóczy József, gyulai kir. pénzügyi számgyakornokot Sátoraljaújhelyre számtisztté nevezte ki. Választások a vármegyén. Sztraka György, a békéscsabai járás főszolgabirája, hosszú érdemekben gazdag szolgálat után, nyugalomba kíván vonulni és nyugdíjazás iránti kérvényét beküldötte a vár­megye alispánjához. A tisztviselői kar kedvelt Nestorának távozásával megüresedő főszolgabírói állást, valamint az ezen választás során megüresedő állásokat a doczembsr végén tartandó rendes köz­gyűlésen tölti be a törvényhatósági bizottság és a választásra nézve már megindultak a kombinácziók, a melyek során eddig általánosan két jelölt nevét halljuk emlegetni a bizottsági tagok körében, úgy­mint dr. Berthóty István tb. főjegyző és Seiler Elek tb. főszolgabíró nevét. Az előlépések során a tiszti­karba való bejutásra legtöbb kilátása van a várme­gye legidősebb közigazgatási gyakornokának Mol­doványi János tb. aljegyzőnek, a kivel szemben Kormos Emil tb. szolgabiró is pályázik. Ugyancsak a deczemberi közgyűlésen töltik be az üresedésben levő árvaszéki jegyzői állást, a melyre előrelátha­tólag Schmidt Iván jelenlegi helyettes jegyző fog egyedül pályázni. A vármegye központi választmánya folyó hó. 3-án délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt üléstt tartott, melyben a választmány újonnan megválasztott tagja dr. Berényi Ármin letette az előirt esküt. A választmány a képviselőválasztók 1904 évi névjegyzékét, miután az ara vonatkozó­lag benyújtott két felebbezést a kir. kúria elin­tézte, véglegesen megállapította és a községenként összeállított né'jegyzékek hitelesítésére dr. Berényi Ármin és Szénásy József választmányi tagokat küldötte ki. Választmányi ülés. A békésvármegyei községi jegyzők nyugdíj igazgató-választmányának folyó hó 3-án volt ülése, a melyen a számvevőség által ké­szített kimutatás alapján megáüapittatott, hogy a községi jegyzők, valamint a községek a módosított nyugdíj szabályrendelet értelmében mennyivel járul­nak hozzá a nyugdíj alaphoz. Ezen kívül még két kisebb ügyet intézett el a választmány, melyen dr. Fábry Sándor alispán elnökölt. Dr. Berkes Sándor kórházigazgató-főorvos sza­badság idejéről hazaérkezvén, a megyei közkórház vezetését átvette. Jóváhagyás. A belügyminiszter a bánfalvi polgári olvasókörnek, gádorosi polgári olvasókör czimmel módosított alapszabályait jóváhagyta. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Sál József jogtudort díjtalan közigazgatási gyakornokká s tb. vármegyei aljegyzővé nevezte ki s szolgálattételre a vármegye alispánja mellé osztotta be. Változások az állatorvosok körében. Petyován Endre gyulai városi s járási m. kir. állatorvos az oiosházi körállatorvosi állásra választatván meg, az állami alkalmaztatásáról lemondott. Helyébe a földmivelésügyi miniszter Sál Gyula békéscsabai kir. állatorvost nevezte ki s a békéscsabai járási állatorvosi teendőkkel napi dijas minőségben Pápai Ödön községi állatorvost bizta meg. Segédlelkészek áthelyezése. Szemrecsányi Pál v. b. t. t. nagyváradi püspök intézkedéséből kifo­lyólag dr. Leslyán Endre gyulai káplán Nagyvárad Y. újvárosba, az ő helyére Kovács Márton endrődi káplán Gyulára, Mellan István ugyancsak endrődi káplán Nagyváradra a székesegyházhoz karkáplán­nak, Endrődre pedig Tasnádról Hagen Ferencz és Csatárról Molnár János helyeztettek át. A József főherczeg szanatórium-egyesület vá­lasztmánya pénteken délután Lukács György főispán elnöklete alatt a vármegyeház kistermében ülést tartott, amelyen részt vettek dr. Berthóty István és dr. Kaczvinszky János egyleti titkárok, Schmidt Iván pénztáros, Gróh Ferencz, dr. Kun Pál, dr. Eisler Vilmos, dr. Bárdos Arthur, Weisz Mór és Czinczár Adolf választmányi tagok. Az elnök utalva a vá­lasztmány határozatára, mely a fővárosban az egye­sület javára egy házi és népipari kiállítás és kará­csonyi vásár rendezését mondotta ki, előterjesz­tette a kiállításra vonatkozó előzetes intézkedése­ket és megállapodásokat. Ezek szerint a kiállítást deczember 6-án délután 4 órakor nyitja meg ünne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom