Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-29 / 48. szám

Melléklet a „Békés" 1903. 48-ik számához. volt sikerült az a »kirúgás a hámból«, amikor még egy feketére el nem ment az ember a „khölöm- bösbo“, ahogy az öreg Messzinger Náczi bécsi „Vadász“ kávéházát általánosan nevezték. A „khö tömbös“ volt az a hely, ahol mi tűdig számíthatott a kompánia egy egy kapuozinerre, ha már mindenütt »fájeramt« volt b az »Otthon«, a Herodek vendég­lője és kávéháza volt az a hely, ahol esténkint összeverődött a törzsasztal s ahol azok a sokáig emlegett nagy murik folytak időnkint, amelyekre félelemmel gondoltak az urukat szalmaözvegységben itt hagyott menyeoskék is a távolból. Hja I mert a Herodek törzsasztalának nagy a vonzó ereje Jó bor, jó kompánia, vig muzsikaszó csalogatták be oda az embert s bizony egy kis „barátkozás“ hasz nos dolog az emberi kedélyre ebben a megsava nyodott világban. Magunk is bizonyos indokolható melancholiával Írunk e két korcsmáros távozásáról. Herodek idestova 23 esztendeje, Messzinger 28 éve gyulai vendéglősök. Egyénileg szimpatikus, kelle­mes modorú üzletemberek voltak s mint ilyenek, nagy népszerűségre tettek szert vendégeik előtt Herodeknek már édesatyja a »Magyar Király« fény­korában unnak hosszú időn keresztül tulajdonosa hagyott jó renumét fiának, ki később az »Otthon« kávéházat és vendéglőt vette át és vezette hasonló jó renomé mellett. Messzinger bácsi pedig tipikus alakja, eredeti beszédmodorával és jó mondásaivá fészkelte be magát a vendégek kegyeibe. Mindkét távozó vendéglőst sokan sajnálják. Herodek Eleken vette át az ottani Nagyvendéglőt, ez az oka távo zásának. Messzinger pedig koránál fogva vágyik a pihenés után. Itt hagyott és utánok busuló vendé­geik csak azon vigasztalódnak, hogy nem sokára visszajő mindkettő, mert ők se tudnak meglenni sokáig a régi vendégeik nélkül s akkor „minden meg lesz bocsátva.“ Katalin bál. A gyulai ifjúság jelzett Katalin bálja múlt vasárnap zajlott le Ludvig József nagy- magyarvárosi vendéglőjében. A mulatság úgy anya­gilag, mint erkölcsileg a lehető legjobban sikerült, mert egyrészről a tiszta jövedelem, a tetemes ki­adás és olcsó beléptidij daczára is 72 koronát tett ki, mely összeg az iskolai év végéig gyümölcsözőé czéljából az 1. gyulavárosi takarékpénztárban he lyeztetett el, mig másrészről a jelenvoltak kedély- hangulata oly vig volt, hogy a mulatságnak csak reggeli 7 órakor vetettek véget. A négyest 68 pár tánczolta. A bálban részt vettek, leányok: Ambrózy Erzsiké, Ambrózy Eánika, Bagi Tercsiké, Balogh Mariska, Balogh Ilonka, Balogh Margit, Braun Teréz, Burda Mariska, Dániel Kiisztina, Dániel Mariska, Diószeghy Mariska, Eáskerti Paula, Fóhn Giza, Gáspár Erzsiké, Geiszt Róza, Geiszt Mariska, Góg Ninuska, Gremsperger Róza, Guti Róza (Gyulavári), Hölczer Ilonka, Hölczer Giza, Hölczer Teréz, Izsó Róza (Gyulavári), Jeszenszky Ilonka, Junászka Róza, Kecskés Teréz, Kosztelni Mariska, Ludvig Mariska I., Ludvig Linka, Ludvig Anna, Ludvig Mariska II., Magyar Szidónia, Merza Teréz, Merza Katicza, Merza Teréz II., Mózes nővérek, Névery Erzsiké, Ordó Róza, Papp Róza, Papp Ilonka, Papp Vilma, Pettner Francziska, Petrus Teréz (Csorvás), Prág Mariska, Rigler Katicza, Scheibert Emma, Scbeibert Juliska, Szabados Erzsiké, Szabados Teréz, Unger Erzsiké, Wagen- hofier Róza, Verbőczy Mariska, Werner Erzsiké, Weigert Matild (Nagypél), Weigert Anna (Nagypél), Zilbauer Anna, Zilbauer Mariska. — Asszonyok: Fridrich Jánosné, Hajdú Gáborné, Kiss Mihályné, özv. Körmöczky Györgyné, Lindenberger Rudolfné, Lindenberger Alajosné, Lindenberger Ferenczné, Légrády Józsefnó, Mandorf Gyuláné, Nájmann; Györgyné, Somogyi Lajosné, Tulkán Jánosné. — Felülfizettek: özv. gróf Almásy Kálmánná (Kétegy- háza) 10 korona, Szabad Endre főgimnázíumi igaz­gató, Mérey Gyula főgimuáziumi tanár, Ludvig József, Ludvig Ferencz, Ludvig Mariska, Légrády József, Jeszenszky Béla, Mandorf Gyula, Princz Évike (Jassenova) 2—2 koronát, Prág Ferencz (tlencse), Rótb József, Heilik Ignácz, Verbőczy Mariska, Tóth Mihály, Bogdán Sándor (Kisjenő), Werner János, Scheibert Jakab, Szlavik István, Somogyi Lajos, ifj. Menyhárt Gáspár, Galbács István, Szabados Józsefné, Fáskerti Istvánná, Fóbn Nándor, Fridrich János, Erdélyi nővérek és N. N 1—1 koronát, Hajdú Gáborné, if. Kocsis Mihály, Móricz István 60—60 fillért, Vada József, Márton Sándor, Eisele János 50—50 fillért, Merza Kálmán Styr András, Gyapjas Ferencz 40—40 fillért s végül Ambrózy Józsefnó 20 fillért. A felülfizetók- nek a rendezőség bálás köszönetét fejezi ki. Jegyzők gyűlése. Békésvármegye közsógjegyzői egyesülete ma délután 3 órakor tartja Mezőberény- ben a községháza tanácstermében évi rendes köz­gyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki je­lentés. 2. Az egyesületi tagok igazolása. 3. Az egyesület választmányi tagjainak és tisztviselőinek újból való választása. 4. A múlt évi számadás meg­vizsgálása. 5. Kner Izidor, gyomai nyomdatulaj­donos ajánlata folytán egyesületi szaklap alapítása. 6. Pályaművek elbírálása. 7. Az országos központi jegyző-egyesület elnökségének az „Erzsébet jegyzők segítő-egyesülete“ megalakítása iránti felhívása. 8. Folyó ügyek, indítványok tárgyalása. 9. A jövő gyűlés helyének meghatározása. Főúri vadászai- Kétegyházán gróf Almásy Dénes birtokán a szokásos évi nagy körvadászatok folyó hó 20. és 21-én voltak, a melyen resztvettek a házi gazdán kívül meghívott vendégek : báró Trauttenberg Frigyes, gróf Wenckheim László, gróf Wenckheim József, gróf Wenckheim Pét, gróf Széchényi Antal, gróf Károlyi Gyula, gróf Tisza Kálmán,. Beniczky István, báró Vécsey Miklós s az uradalmi tisztikar. A két napig tartó körvadászat igen szép eredménnyel járt, a mennyiben terítékre került 1775 nyúl, 1213 fáczán és 169 fogofy. Tűzi lárma- Tegnap hajnalban haraogkongás verte fel az alvókat a Józsefváros irányából tüzet jeleztek. A tűzoltóság ki is vonulf a jelzett irány­ban, de tüzet nem talált. Valószínű, hogy valamelyik közeli tanyán disznót perzseltek, vagy a toronyőr csákódéit. I Tél. Az enyhe tavasziba jellegű napok után'j végre tegnap reggel hideg télies idő következettbe, i zúzmarával és fagygyal. Keményre fagyott rögök I és a vizeken képződött jégréteg Reaumumál és Cél- i siusnál is jobban igazolták a hideget s egyszerre í sietős lett a dolga mindenkinek reggel az utczán s a..,n?m ’^eges emberek is többször kapkodlak a füleikhez, mint a hideg iránt legérzékenyebb test­részükhöz. A disznóölések ideje egyszeribe elkö­vetkezett. Az idő azonban már dél felé engedett, de mindazonáltal most már érezzük, hogy több szép verőfénye3 napban nem igen lesz részünk s h<jyatovább elborít mindent a természet legszebb téli takarója: az első hó. Hivatalvizsgálatok. Cséik György pénzügyigaz­gató az elmúlt, héten körutat tett a megyében és az összes külső adóhivatalok ügykezelését vizsgálta meg, csütörtökön pedig a gyu'ai kir, adóhivatalnál tartott vizsgálatot. — Dr. Fábry Sándor alispán pénteken számvevői közreműködés mellett a vármegyei köz­kórház én elmegyógyintézet pénz- és ügykezelését vizsgálta, s ombaton pedig a csabai főszolgabírói hivatalnál és Békéscsaba községénél tartott részle fes évi vizsgálatot. A toronyórák és a pontos óraidő- Dutkay Béla polgármester a mindinkább hangzó panaszok folytán, hogy a toronyórák hol megkésik hol megelőzik a zóna I óra szerint szabatosan járó vasúti órát, a nagyváradi m. kir. posta és távirda igazgatósággal érintkezésbe lépett a tekintetben, hogy milyen mó­dozatok mellett volna lehetséges a gyulai posta és távírda hivatalt a toronyórákhoz vezető villamos jelző tőszülékkel ellátni, hogy ezáltal a pontos zóna időt jelezhessék a toronyórák. Férfiestély. Tegnap este zajlott le a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata által rende­zett férfiestély, a tagok élénk részvételével. A kedé­lyes estélyről, melyen bizonyára nem egy felköszöntő hangzóit el, bővebb tudósítást jövő számunkban. Fízesgyarmat és az adómegtagadás. Füzes gyarmat községében egy kicsit későn került elő az az indítvány, hogy ne fogadják el az önként befizetett adókat. Makai Mihály terjesztette be az indítványt, melyet a füzesgyarmati képviselőtestület minapi közgyűlésén tárgyalt. A határozat az lett, hogy tudomásul veszik az indítványt, de nem uta­sítják az adószedőket, hogy <ne fogadják el az ön­ként befizetett adókat. A képviselőtestületnek — mondja a határozat — még nem ingott meg a bi­zalma abban, hogy a kormány a tételes törvények alapján felvirágoztatja az országot. A gyomai arany-lelet. Gyomán az Oláh Lajos téglagyára telepén levő halom régen felköltötte az érdeklődést s találgatás tárgyát képezte, hogy mi lehet benne? Egyszerre aztán a tulajdonos elhatá­rozta, hogy kikutatja a halom belsejét. Napszámo­sokat fogadott, és az ásatásnak értékes az ered­ménye eddig is. Vagy 2—3 ölnyi melységben csontok között találtak valami arany paszomántot, 14 drb arany gombot, 1 arany gyűrűt kigyó szerű csavarodásban, egy nagy arany karikát, egy fekete kődarabot,: melynek belseje fényes csillogó, ami egy haránt vonaliban átmenő ketté vágott csatornából látszik. Az ásatás tovább tart, mert ha már ennyil találtak, remélnek meg többet is. Villamos viiágitás Orosházán. Orosháza köz­ségben a régebben tervezett villanyvilágitás ügyét ismét szőnyegre hozták és a kérdésben a község legközelebb döntő elhatározás elé kerül. Legutóbl ugyanis a villamos világítás ügyének előkészítésére kiküldött bizottság elhatározta, hogy négy elsőrendű villamos czéget felszólít, tegyenek hat héten belül ajánlatot, minő feltételek mellett volnának hajlan­dók a köz és magán világítást a községben beren­dezni. Színészet Csabán Palotay Antal színigazgató, kinek jól szervezett társulatát különösen az erdélyi megyék ismerik deczember elsején kezdi meg elő­adásait a csabai színházban. Hat hetes szezont nyit meg ekkor az igazgató, melyben húsz bérleti előa­dás lesz A társulat tagjai közül kiválnak Honthy Elma — ki a fővárosi uj színház primadonnája volt, Torday Adél, Gáspár Anna, a férfiak közül pedig maga az igazgató, Nagy Imre, Nyitrai Sándor, Székely Sándor. A műsorból kiemeljük a Bajusz, Drótos tót, Vándorlegény, Bobherczeg, Báránykák, Pesti nők operetteket, Neró anyja, Lady Vinder- neer legyezője, Halálos csönd, Éjjeli menedékhely, Uj földesur, Sötétség, Az üzlet, színmüveket. A bérlet gyűjtés igen jól sikerült és az. eddigi érdek­lődés kétségtelenné teszi, hogy a társulat nem fog csalatkozni a csabai közönségben. Műkedvelők a színpadon. A szarvasi nőegylet már régen buzgólkodik egy műkedvelői előadás rendezésén, amelyet azonban váratlan körülmények mindig megzavartak. Újabban Bérezik Árpád „Bál királynő“ czimü egy felvonásos vígjátékénak és a „Magyar dal“-nak előadásával próbálkoznak meg. A „Bálkirálynő“-en Borsi Masa, Horváth Ilma és Pataki János játszanék a főszerepeket. A „Magyar dtl“ ban Danes Szilárd dr. fogja szavalni a költőt. A zenekart szarvasi és mezőtúri műkedvelőkből fogják összeállítani Pécsei és Lévius zenetanárok, akik a zenei részt is betanítják. Mind a két darabot Pollák Béla rendezi. A szereplőket most kéri fel a nőegylot vigalmi bizottsága s az eddigi terv szerint az előadást doczsmber 12-én, szombaton meg is tartják az Árpád szálloda nagytermében, hol e czélra külön színpadot állítanak fel. Eljegyzések. Vangyel Uzárd kir. a-iótiszt Kis- ujszáláson eljegyezte Pardy József, a Nagykunsági takarékpénztár pénztárosának leányát, Rózsikét. — üepage Lajos volt csabai könyvkereskedő leányát, Lilit eljegyezte Barabás Károly kolozsvári honvéd- hadnagy. .Igazfalva ünnepe. Nemcsak tér, hanem nem ‘zeti szempontból valóságos honfoglalás számba megy minden újabb magyar kolónia, amely a haza dél­vidékén létesül. Egy ily kolónián épülő templom, ahol az édes magyar nyelven dicsérik az Urat, pedig igazi erőditvénye a nemzetnek és bástyája a magyar állameszmének. A honfoglalás elsőrangúan fontos missziójában elöljáró s hervadhatlan érde­leteket szerző békésbánáti ev. ref. egyházmegyének alig pár esztendős eklézsiája a krassószörénymegyei Igazfalva, amely jelentős nagy napra virrad de- ctember 6-án, amikor is a földmivelésügyi minisz­térium által épített uj ev. ref. temploma fog fel­avattatok A lélekemelő szép ünnep iránt az egész traktusban rendkívüli érdeklődés mutatkozik és a felavatás a jelentőségteljes tényhez méltó ünnep­séggel fog megtörténni. Az igazfalvi ev. ref. egy- hiztanács meghívója a következő : „A m. kir. föld- nitvefésügyí kormány által épített igazfalvai ev. ref- uj templomnak 1903. évi deczember hó 6-dik napján, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődő fölava­tás! ünnepélyére van szerencsénk tisztelettel meg hivni. Igazfalva, 1903 november hó. Ev. ref egyház- tanács. — A templomavatási ünnepély sorrendje: 1. Kezdő ének: XC. Zsoltár I. verse. 2. Ének: 74-dik dicséret 1., 2., 3. és 6. verse. 3. Felavatási mádságot mond Dombi Lajos esperes, gyulai lelki pásztor. 4. Egyházi beszédet tart Garzó Gyula tanácsbiró, gyomai lelkipásztor. 5. Keresztel Futó Zoltán egyházmegyei főjegyző, tanácsbiró, szentesi lelkipásztor. 6. Esket Szabó János köröstarcsai lelkipásztor. 7. Úrvacsorái ágendát mond és kenye­ret oszt Szöllősi Imre bodófalvi lelkipásztor; kely- het oszt Szabó Béla igazfalvi lelkipásztor. 8. Záró imádságot mond Szabó Béla igazfalvi lelkipásztor. kj 9 Hymnus. Énekli a gyülekezet. 10. -Ének kijövőre y CXXII. Zsolt. 3. verse. — Deczember SágÉ este u- és deozember 6-án reggel vonattal érkező vendé- g, geinkre a vasúti állomáson kocsik várnak. Vidék - g£ ről jövő vendégeinket kérjük, hogy amennyiben el-a szállásoltatni kívánnak, eljöveteli szándékukról ér- gj kezésük elölt legalább egy nappal értesítsék a S2 lelkipásztori hivatalt. Az ünnepély utáni társasebéd Vl egy fél liter borral 1 korona. c| Békés község képviselőtestülete a napokban ál tartott közgyűlésén tárgyalta a vármegyének azon u, határozatát, mely a békési adómegtagadási határo- é' zatot megsemmisítette. Konkoly Jenő és Török fi Gábor dr. azt indítványozták, hogy a község ne vegye tudomásul a megsemmisítést, hanem feleb- bezze meg a belügyminiszterhez. A képviselőtestü­let a tudomásulvétel mellett döntött. Választások. Köröstarcsán a lemondás folytán megüresedett közgyámi állásra újból Kovács Pál az eddigi közgyám választatott meg. — Mezőberényben g adószedő esküdtnek Filozof Andrást választották meg. Rablógyilkosság a füzesgyarmati határban. A j, füzesgyarmati határban szerdán délelőtt vérébe p fagyva találtak egy vándorló legényt. A holttest s zsebeiben talílt iratokból kitűnt, hogy az illetőt ILipták Ferencznek hívták s foglalkozására nézve j czipész segéd volt. Gyilkosság gyanúja forogván fenn, a hatóság erélyes nyomozást rendelt el. Csakhamar kézrekerült a gyilkos is, Balog Lajos 19 éves csikós­bojtár személyében, ki letartóztatása alkalmával ~ töredelmesen bevallotta tettét. Egy tégladarabbal i ütötte agyon Liptákot, hogy három koronányi vagyo- ; nát elrabolja tőle. A gyilkos suhanezot a nagyváradi £ I ügyészség fogházába szállították. Öngyilkosság. Szabó Mihály gádorosi földmives a gáspárteleki határban egy akáczfára felakasztotta 1- magát. 1 Ünnepélyes megnyitó. Kondoros község szépen 1 > átalakított községházát a díszteremben tartott gyü- 1 lésen november 16-án ünnepélyesen megnyitotta 3 Wieland Sándor járási főszolgabíró. 1 I Halálozás. Serkédy Sándorné született Hajós j . Róza folyó hó 20-áD, életének 43-ik, boldog házas- . ságának 20-ik évében hosszas és súlyos szenvedés | után meghalt Szarvason. ' Műkedvelői előadás Békésen. A békési ifjúság 1 részben a KosButh-szobor, részben pedig az Iparos ’ önképző kör alapja javára folyó hó 28-án a Bér- . 3 ház nagytermében jótékonyezélú tánczmulataággal . egybekötött műkedvelői előadást rendezett, mely i alkalommal színre került a „Sárga csikó“, eredeti népszínmű. A szereposztás a következő volt; ’ Bakay András, Kereki Béla. Erzsiké, Beretz Mariska. ’ Csorba, Mészáros Gergely. Ágnes, Klotzbil Irénke. Laczi, Salgó Imre. Gelecséri, pusztabiró Ráoz Já- i nos. Peti, Szatmári Gábor. Harasztos, Varga László. 1 Boltos Iczig, Szabó Mihály. Csárdás gazda a Hólya- ' goéban, Diósi Manó. Bogár, Zs. Szabó Gábor, Szü­li nyög, Szabó Mihály. Gazsi, sánta, Bagó, vak kol- ■ dusok Egeressy László, Csikós István. Böske, fözö- ' asszony Koronák Mariska. Kecskésné, Serb Mariska. 1 Trézsi, Vad Esztike. Pista, Szatmári G. Ferke. I Vigh Lajos. Hegedűs, bőgős, klarinétos czigányok I Petneházi Bálint, Máthé Ferencz, Smitz Mihály. ’ Egészséges gyomorhoz mindenek előtt rendes ' erőteljes emésztés szükséges. Sajnos épen ez irány ban azonban sokszor vétkezünk és igy támad a. 1 gyomorrontás, étvágytalanság, székrekedés, álmatlan- ' ság, főfájás, kólika, vérszegénység stb. Ne mulassza , el tehát senki jó és hathatós óvószert használni, , > mely úgy a gyomrot, mint az egész emberi szerve- ] zetet erősiti, gyógyítja és jó egészségben tartja. • Ilyen szer egyedül csak a valódi Brády-féle Mária- 1 czelli gyomor cseppek, évtizedek óta kipróbált zamatos j- izü, biztos hatású házi gyógyszer az összes gyomor { bajoknál. Üvegje 80 fillér a gyógyszertárakban. 1 Utánzatoktól óvakodjunk. ságok, a társaságbeli alakok a szereplői. Nil könyve tehát mindenesetre mulatságos lesz. A könyvhöz Gárdonyi Géza az országos hírű nagy iró fog előszót mi. Előfizetési ára 3 korona, megrendelhető Dobay Jánosnál. VörÖ8marty-Album. Kulturmissziót teljesít a »Pesti Napló«, mikor minden esztendőben díszes ingyenes ajándékokban közelebb hozza a nagy közönség szivéhez a nagy, örökbecsű irodalmi és művészi alko­tásokat és azzal, hogy megösmerteti, egyúttal meg is szeretteti a művészetet. Év-év után gyönyörű művészi ajándékokkal, ritka diszmüvekkel lepi meg karácsonyra olvasóit a »Pesti Napló«, ez a szó leg­nemesebb értelmében független, szabadelvű és szó­kimondó lap és most- Vórösmartjnak, a Szózat és a Vén czigány őserejü költőjenek életrajzával egyben legkiválóbb alkotásait (Szózat. Szép Ilonka, Csongor és Tünde és számos mást) foglalja díszes albumba és adja karácsonyra ajándékul. A Vörösmarty-Album a Zichy Mihály-Album alakjában és nagyságában készül és a tartalmas diszkönyvet 20 nagy, több színben nyomott mümelléklet, továbbá 40-50 szö­vegkép fogja disziteni. E gyönyörű könyvet kará­csonyi ajándékul megkapja a »Pesti Napló« minden állandó előfizetője és díjtalanul megkapja mindama uj előfizetője, aki egész éven át fél-, vagy negyed- évenkint, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizet elő a »Pesti Napló«-ra. I p o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Csizmadia Sándor a verskötetével híressé lett szoczialista költő a legérdekesebb alakja most iro­dalmunknak. Bűnözés világa czimen most uj köny­vet ad ki Budapesten, a melyre előfizetéseket Dobay könyvnyomdája is elfogad. Nil könyve Gárdonyi előszavával. „Zsurvilág Provinczián“ czimen egy kötet novella fog megje­lenni a karácsonyi könyvpiaczon Dobay János kiadásában. Hogy kicsoda Nil, azt lapunk azon olvasóinak, akik a tárczarovatunkban időnkint meg­jelenő költemények és tárczák között distingválni tudnak, fölösleges magyaráznunk. Finoman érző lélek, gondolkozó fej, épenséggel nem illik rá az rói álnévül választott Nil — amely magyarul „sem­mit“ jelent, mert Nil igenis „valaki“. Valaki akiuek megfigyelései, eszméi, ötletei vannak, aki mint ilyen egyéniség s akinek ennélfogva most megjelenő kötete elé nagy várakozással nézünk. Érdekes lesz ez a könyv, mert egy fiatal leánylélek világába enged bepillantást, annak az életről, társadalomról, a világról alkotott képét fogja visszatükrözni. De azokat, akik egy sablonos leányálmokból és afféle érzékeny történetekből összeállított limonádé izü novellafüzért várnak, sietünk felvilágosítani arról, hogy a Nil könyve épenséggel nem „rikató“ szán­dékkal Íródott. Nil bizonyos malicziával figyeli meg ott az embereket a Sárréten, azok félszegségeit, hóbortjait, nagyzási mániáit, a társadalmi fonáksá­gokat veszi tolla hegyére, még pedig meglehetős szúrósan, szellemesen, szatirikusán. A falusi zsurok a történeti színhelye a novelláinak s a helyi nagy­Tarka képek. — Az életmentők. — A népvezérek és hivatalnokok. — Búcsúzó vendéglősök. — Sárréti levelezőnk. — Az élet becsét csak akkor tudjuk mérle­gelni, ha közel van a halál. Meghalni a harezmezön, egy eszme szolgá­latában vagy életünket áldozni embertársaink, hozzátartozóink életének megmentéséért: dicső­ség, a legszebb erény. De meghalni fiatalon, betegségben síny­lődve, itthagyni szerető hitestársat, apró gyer­mekeket, szülőket, óh ez borzasztó, legkivált azokra nézve, akiknek végig kell nézni s együtt szenvedni a küzdelmet a halállal s nem tudnak segíteni kedves betegükön. Legborzasztóbb mindezek között az apró gyermekek kínos vergődését látni, akiknek öl­döklő réme a torokgyik, diphteritis. A kedves kis beteg mind rosszabbul és rosszabbul lesz, melle zilál, hörög, már alig tud lélekzetet venni, a gyilkoló méreg a vérét is telíti s ha idejekorán nem segítenek rajta, 2—| nap alatt menthetlenül vége van. De szerencsére, a tudomány ma már any- nyira előre haladt, hogy védekezni tud a gyer­mekek réme ellen s ezer meg ezer apró gyer­meket mentenek meg az orvosok az életnek, akik régebben mind biztos martalékai voltak a halálnak. Ezek az orvosok, akik az apró gyermeke­ket meggyógyítják, a legderekabb életmentők. Lehetetlen itt meg nem emlékeznem leg­utóbb az otthonomban előfordult ily gyermek- veszedelemről s ezzel együtt arról a lelkiismere­tes, kiváló gonddal s szaktudással párosult gyógy kezelésről, melynek aggódó szemtanúja voltam s amely kiragadott egy parányi életet a halál tor­kából. Oh mi végtelen hálakönnyek jutalmazzák ilyenkor az orvos fáradozásának sikerét, midőn a kétségbeesett szülök látják, hogy már-már el­veszettnek hitt édes, piczi gyermekük mint javul s épül fel a gyilkos betegségből. Ilyenkor az orvos együtt érez a szülőkkel s együtt örül velők a kis beteg megmentése felett. Ennél nemesebb öröme aligha lehet az életnek. Hasonló életmentési törekvés vezérli a tár­sadalom előkelő vezérembereit is, akik mint a József föherczeg szanatórium egyesület alapitói, már évek óta azon fáradoznak, hogy a szegény tüdőbetegek számára népszanatóriumokat léte­sítsenek, A szeretet ünnepét, a közelgő karácsonyi napokat használják fel arra, hogy a czél eléré­sére szükséges anyagi erejüket, a rendezendő háti- és népipari kiállítás s föképen karácsonyi vásár jövedelméből növeljék. A szív jóságára, az emberszeretetre s nem kevésbé öldöklő betegségben sínylődő ember­társaik iránti részvétre hivatkozva nyitják meg a nemes emberbarátok a készülő kiállítást, amely oly magasztos czélt van hivatva szol­gálni s éppen ezért a legnagyobb sikere kell, hogy .legyen. Éljenek a derék életmentők s hála nekik fáradhatatlan fáradozásaikért! * Az emberiség nagy megmentéinek nevezik magukat azok is, akik a múlt vasárnap gyülé- seztek a népkerti pavilion nagytermében, de mennyivel mások az erkölcsi rugók, melyek a népvezéreket vezetik cselekedeteikben, melyek­kel legtöbbször csak a saját czéljaikat akarják megvalósítani s a saját anyagi érdekeit — talán még más embertársaik rovására is — előmozdí­tani. A jelszavuk : le a vagyonos osztálylyal, a vágyuk pedig: maguk is szeretnének vagyono­sak lenni. Minő ellentmondás. Mint halljuk, sok szó esett ezen a gyűlé­sen a hivatalnokokról is, akikről az mondatott, hogy a nép zsírján élősködnek, a fizetésüket tehát le kell szállítani. Nem tudjuk, hogy a tisztelt népvezér ur, aki ezt mondta, milyen zsíros alak lehetett eddig, de hogy az 6 zsírján eddig még kevés hivatalnok hízott meg s ezután sem fog meghízni, azt biz­ton merjük állítani. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a leg­több tisztviselőnek sincs olyan fizetése, amelyből minden ebéd után telnék kávéházi szórakozásra, mint egynémelyik szoczialista vezérembernek, akik a kávéházakban jajveszékelrtek, hogy csak ők dolgoznak s fizikai munkájukkal nem keres­nek annyit, mint a hivatalnokok, akik szerintük csak a lábukat lógázzák. Itt nem akarok pél­dákkal szolgálni, aminók, hogy az u. n. dolgos iparosok, 3000—4ooo koronát költenek el éven­ként a saját személyükre s csudálkoznak rajta, ha tönkre jutnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom