Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-08 / 6. szám

mint értesültem, sok szelet kap, jóllehet nagyobblletnek fele régibb, szálas erdő (főleg szilfai) A telbetlhogy a szennyvíz és ürülék elvezetés csupán emésztőközlekedő ut nincs a közel szomszédjában, a metaj röl a szél tömeges port vihetne rá; a telephez csak düllő utak vezetnek, körülötte pedig megművelt földek láthatók a községgel ellentétes irányban, mely földövezet szintén nem nagy porforrás. A magas fekvés folytán a kutak vizszintje mélyen áll, 3—4 ölnyire van a földfelszín alatt, talajvíz nem észlelhető, váltóláz, hagymáz a helyet adataim szerint

nem látogatja.

2. A Gyoma 1200 lakosú község által felajánlott telek szintén a község tőszomszédjában fekszik, tőle északkeletre. A terület fekvését pontosabban úgy körvonalozhatni, hogy a község szélén van a jelzett irányban a holt Körös, e mellett a 20 nagy holdnyi népkert, mögötte tovább északkeletnek egy körülbelül 65 nagy holdnyi gyepes hely és szántás, melyet északkeletnek a Körös gátja határol, mely utóbbin túl mintegy 7s kilométernyire a Köröst találjuk. Az említett 65 holdnyi fátlan területből, a községi népkert mellett, vétetnék a szanatórium- építésre megajánlott hely. A telektől nyugatnak, meglehetős közelben, vezet az országút, mely száraz időben poros. A kutak víztükre a föld felszíne alatt ott jártamkor (esőtlen időben) körülbelül 3 öl mélyen volt található.

3. Mezoberény telke a 13000 lakosú községtől félórányira fekszik (kocsin) északkeletnek, az úgynevezett Belenczéresben; ez a Belenczéres szintén teljesen fátlan, gyöpös terület, a herényi szőllők és a Kettős-Körös folyása, illetve ennek gátja közt. A folyó a gáton túl mintegy félkilométernyire van. Á felajánlott 20 kát. holdnyi telken tömeges porfejlődésre nincsen alkalom; a községnek a Belenczeres- ben fekvő 4—500 holdnyi birtokából a hely úgy volna kihasítható, hogy az a nyugaton haladó főúttól lehetőleg távol essék. Ez a főút száraz időben bizony poros, de mint értesültem, a szanatórium kedvéért kikőveztetnék. A kutak tükörmélysége ottlétemkor a környéken körülbelül 4'/a ölnyi; a gáton túli részek tavaszszal kiöntésektől érintetnek; maga a gáton inneni terület, mely épen számításba jöhetne, csak a gát aljában szélvédett, egyébként az erősebb légáramlatok szabadon járhatják.

4. Orosháza 22000 lakosú községe a volt Schossberger-féle pusztaszenttornyai birtokon ajánlotta meg a szanatórium telkét. Mennyi a felajánlott terület, nincs tudomásom róla, de értesülésem szerint 70 kát. hold kapható a helyen, melyből 4 hold van csak fásitva.

A fásitott és bokros, elhanyagolt parkozást mutató kis terület közepén áll egy 11 szobával rendelkező, ambitusos, magas földszintes lakóház, keletnek néző homlokzattal Előtte ákácz és nyárfa-liget.

A terület magas pontján áll a vármegyének s igy száraz és feltétlenül tiszta, humusos talajjal bir, de a magas fekvés miatt az általános és helyi szelek is feltűnően érik. Nagy előnye, hogy igen bő vizű kész ártézi kútja van, kész vízvezetékkel, mely a jelzett épületbe s a kis parkba is szolgál. Az épület mögött, a parkon kívül, de még mindig nem elég távol a háztól, kész emésztő gödör is található. A közlekedés a helyhez, a szarvasi vasútvonal megálló helyéről, igen kényelmes volna.

5. Végül a Gyula város ajánlotta telek követ-; keznék. Ez a gyulai erdőben volna. Egy körülbelül 28 kát. hold terjedelmű terület neveztetik igy északkeletre a 22000 lakosú várostól, tőle félórás távolságra kocsin, a Fekete-Körös balpartján, mely terű- \

délnek a Körös gátja határolja, északnak egy mindig száraz széles árok drénezi, mely árok délkeleten esetleges vizfelgyülemlés alkalmára átemelő szivattyu- cső berendezéssel is el van látva. Járt közlekedési ut nincs közelben, a telephez magához egy külön ű® ezet a gát taraján végig s innen kelet felől oldal- ást volna a hely megközelíthető. Emberlakás — egy vasúti örháznál egyéb, nincs a szomszégságban. áz északon futó árkon túl müveit földek terülnek el, messze ezeken túl visz nagyobb erdőség szóién Sarkadnak a bihari országút. Az erdő elég nagy s főleg a kelet-nyugati átmérője, hossza tetemes, mélysége észak-déli diametere csekélyebb, de elegendő ahhoz, hogy az észak és északkelet szelei llen, melyek főképen ártalmasak volnának, védel met adjon; déli szélén egy meglehetős nagyságú tisztást fog körül, mely tisztás a Körös gátja felé valamelyest esik s felső részletéről a gáton túlra hatolhat a szem s ellátni a gyulai tornyokig. A talaj száraz, homokos, volt Körös meder, mindenesetre vizsgálandók volnának még belőle vett talajpróbák. A kutak mélysége a környékben körülbelül 2 öl volt.

Röviden vázolván az 5 területet, bátorkodom a következő mérlegelést előterjeszteni. A mily ör- • vendetes és fölemelő tény, hogy Békésvármegyénekj •egyszerre 5 községe verseng jótékony, nagyiéi! felajánlásaival a szanatóriumért, a helyett, hoj mint az — bár indokolatlanul — de oly sok nyi gatabbra fekvő helyen előfordult, az infekczió veszi delmétől félve, — annyira sajnálatos másrészt, hog a megajánlott telkek többsége határozott árny old; lókkal bir. Ilyen sajátságok főképen az erdő híja ( a községekkel való tőszomszédság. Gyoma, Mezt berény telkei teljesen fátlanok, Csorvásé nagy rés: ben ugyanilyen, az Orosháza területén kicsiny i erdőpark s egyedül Gyulaváros telke mutat meg felelő erdőt. A fásítás ugyan — ákáczczal — elé gyorsan, 5—6 év alatt kivihető volna, de az addi eltelő első intézeti évek annyira megsinylenék a t< rület fátlanságát, hogy a szanatórium az Alföldö úttörő működésének sikerét ez a körülmény mere ben veszélyeztetné. Mert az erdő nem csak a nyál nagyforróság idejére szolgáló napfogó, nem csak hely kedvességét emelő tényező, hanem a talaj nag kiszáradását, tehát a helyi porképződést gátló faktor minél nagyobb, annál jobb esögyüjtő, a hőmérsékld szabályozója s a mi fő, első rangú szélellenző sátoi főleg sík vidéken, ahol a szanatóriumnak nincs mód jában valamely nagyobb emelkedés szélvédelméb húzódnia.

Gyoma és Csorvás telkei közvetetlenül a köz ség mellett feküvén, már e miatt is jelentékeny hi bábán leledzenek. — A szanatórium telkének bizo nyos izoláltsággal kell bírnia; nem volna semmikéi sem jó, hogy az azon községbeli beteg rokonság: folyton ott tanyázhassék, ez lehetetlenné tenné nyugodt kúrázást.

Orosháza pusztaszenttornyai telkén, mint emli tők, vannak előnyös oldalak, de szerény nézeten szerint az erdősítés ott ott is csekély, a környék i kiválóbban szeles pontok közé számit a vármegyében s a megfelelő kastélyszerü épület felhasználása a szanatórium czéljaira nagymérvű átalakításokat jgé nyelne s még akkor sem volna távolról sem olyan mintha külön e czélra szakértőileg terveztetett volna Mindjárt az épület világtáji fekvése is fonák, mer főhomlokzata nem délnek néző. Hátrány itt az is

nem

kivár

gödörrel volna megoldható s hogy közelében fekszik közkórbáz, mely a betegek gyűjtő és lasztó telepét képezze a szanatóriumhoz.

Mindent megfontolva az 5-ik, a Gyulaváros megajánlotta telek mellett kell szerény javaslatomban döntenem. A telek Gyulától elég távol fekszik, semmiféle házcsoport nincs a közelében, a közlekedés Gyulával mégis könnyű és gyors; a városban lévő megyei közkörház végezhetné az intézet számára a betegfelvételt; a terület jó, részben szép erdős, említett tisztása eléggé szélvédett, közelben portermelő országút nem vonul; a szomszédos Körös élővizébe történhetnék megfelelő desinfectió után aszenyvizek és ürülékek helyes elvezetése, a vízzel ellátás ártézi- kúttal, értesülésem szerint, nem ütköznék nehézségekbe. A telep tisztása délnek fekszik s ha ennek felső zugában állíttatnék fel a szanatórium, úgy már is praeformáltak a helyi viszonyok arra, hogy a jö vendő intézetet a meglévő szálas erdőség észak, kelet és nyugatfelől, szóval a leginkább megkívánt módon, körülölelje. Mindezek alapján bátorkodom ismételni, hvgy csekély véleményem szerint a gyulai erdőben fekvő telek az, melyet az Alföld első szanatóriumának elhelyezésére ajánlatba hozhatnék. Mély tisztelettel maradtam Budapesten, 1902. deczember 5.

Méltóságos Elnök urnák legalázatosabb szolgája

Kuthy Dezső,

egyetemi magán tanár, az Erzsébet királyné Szanatórium igazgató főorvosa.

József föherczeg szanatórium választmányi ülése.

egyesület

ban 10 holdat befásitva és ártézi vízzel ellátva, Mezöberény 15—20 kát. hold földet és 200,000 drb. téglát, Orosháza a pusztaszenttornyai Schossberger féle kastélyt és 10 hold földet, Gyulaváros pedig a 28 kát. hold kiterjedésű Lugos erdőt ajánlják fel a szanatórium czéljaira. Ugyanő felolvasta dr.Kuthy Dezsőnek lapunk más helyén közölt véleményét, mely a Gyulaváros által felajánlott területet mondja legalkalmasabbnak.

Dr. László Elek szerint a hely kiválasztásában az anyagi szempontokat is figyelembe kell venni. E tekintetben legkedvezőbb Orosháza ajánlata, hol szanatórium czéljaira alkalmas kész kastély, melléképületek, bővizű ártézi-kut vannak és a mely hely különben is alkalmas. Aggályai vannak a gyulai helyre nézve, mely árvizjárta terület.

Lukács György főispán szerint oly szép ajánlatok érkeztek be, hogy nehéz a választás; az anyagi előnyök mérlegelésénél tekintetbe kell venni, menynyibe kerülne a felajánlott kastély átalakitása. A gyulai Lugos erdőt szakértők árvízmentesnek mondják. Bizik, hogy nem költséges létesítményekkel mielőbb több hasonló intézet lesz a megyében.

Dr. Zöldy János felhívja a figyelmet arra, hogy* a felkért speczialis szakértő, a ki kiváló szaktudós,

gyulai területet tartja legalkalmasabbnak. Tagadhatatlan, hogy az Alföldön nem találunk ideális helyet, de a sok között mégis a gyulai a legmegfelelőbb már azért is, mert kiterjedt erdőségek között fekszik, kész fásítással bir. Döntő körülmény a vá- asztásnál, hogy az alföldi szanatórium terve úttörő és azért az elsőt kifogástalanul kell építeni. A pusztaszenttornyai kastély nem erre a czélra épült és már égtáji fekvése is akadályozza, hogy lényeges átépítés nélkül megközelítőleg is megfeleljen.

A választmány ezután egyhangúlag elhatározta, hogy Gyulaváros ajánlatát fogadván el az első szanatórium helyéül a gyulai Lugos erdőt jelöli ki. Egyszersmind hálás köszönetét fejezte ki a többi községeknek is ajánlataikért, kérve, hogy azok mellőzéséből ne vonjanak le káros következtetéseket, hanem ha a jövőben uj, másik intézet létesítése lehetővé válik, tegyék meg újból nemes gondolkozásra valló ajánlatukat.

A választmány ezután köszönetét mondott dr. Kuthy Dezsőnek fáradozásáért és szakszerű tanácsosaiért és elhatározta, hogy Czigler Győző műegyetemi tanárt az Erzsébet szanatórium építőjét felkéri, hogy az alföldi első népszanatórium terveit díjtalanul készítse el.

Dr. Zöldy János megállapodást kér a tekintetben, hogy milyen betegek részére építtessék a szanatórium. Különnemü betegekkel azok ellenőrzése felette nagy gondot fog okozni. Nem foglal állást e ;ekintetben, de a mennyiben a szanatórium egynemű betegekre épülne fel, úgy azt férfi betegekre ren- iezné be, a kikkel részben a szanatórium kezelés redvezőbb eredményeket ér el. Természetesen figye- embe kell venni a méltányossági szempontokat á löntésnél.

Dr. Hajnal Albert jóllehet osztja dr. Zöldy iggályait, méltányosságból az első intézetet egyenlő számban férfi és nő betegekre kívánja berendezni.

Dr. László Elek szeretné, ha az anyagi eszkö- :ök engednék, hogy már most elfogadnánk Orosháza íjánlatát is és egyik helyen férfi, másik helyen női jetegek részére rendeznék be az intézetet.

Dr. Bodoky Zoltán szerint miután két intézet étesitésére nincs elég pgnz rendelkezésre, ajánlja a

Vasárnap délután nagy jelentőségű ülést tartott a József főherczeg szanatórium egylet választmánya. A vármegyénk főispánjának kezdeményező;sére megindult és a jótékony társadalom ált^l lelkesen felkarolt mozgalom közeledik ózdijainak eléréséhez és igy gondoskodni kellett arról, hol épüljön föl a szegény sorsú tüdőbetegek első alföldi szanatóriuma. Községeink vezetőinek lenkölt gondolkozását és áldozatkészségét dicséri az a tény, hogy a kedvező és szebbnél szebb ajánlatok között nehéz volt a választás és igy igaz sajnálatára szolgál az egyesületnek, hogy anyagi erők hiányában egyszerre több intézetet nem állíthat fel és igy mellőzni kel lett több bőkezű ajánlatot.

A látogatott ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak azon Fábry Sándor, Bodoky Zoltán, Zöldy János, Berkes Sándor, László Elek, Eisler Vilmos, Katzvinszky János, Reisz Miksa, Hajnal Albert, Frey Géza, Márki János, Weisz Mór Kun Pál, Ladies László, Braun Mór, Schmidt Iván és Berthóty István választmányi tagok.

Lukács György elnök a megjelentek üdvözlésével nyitotta meg az ülést és előterjesztette, hogy a választmány határozatához képest megkereste a vármegye kijelölt községeit, hogy a szanatórium czél jaira helyet ajánljanak fel. A megkeresésre öt igen szép ajánlat érkezett be. Előterjeszti továbbá, hogy remény van arra, mikép a szanatóriumnak csak felépítési költségei fogják az egyletet terhelni és a kormány módját ejti annak, hogy a fenntartásról gondoskodjék, ezért ideje annak, hogy a szanatórium helyéről gondoskodjunk. Berthóty István titkár felolvasta azután az öt községi határozatot, melyek szerint Gyoma az Erzsébet-liget mellett a szükséges területet befásitva, Csorvás a faiskola szomszédságé

gyújtó pontjai lettek a nemzet nagyszerű fellángolásának.

Károlyi György öt mázsa ezüstöt, István gróf 4o,ooo forintot tett a haza oltárára, azonkívül egy egész huszár ezredet szerelt fel s e róla nevezett huszár ezredben lett kapitány a 17 éves gróf Károlyi Sándor.

A Károlyi grófok eme ritka áldozatkészségében láthatatlanul is ott lebeg a két Zichy grófné áldott szelleme; mindenütt ott volt ez a két testvérpár, ahol könyeket kellett letörölni s tenni és áldozni kellett.

Amikor Windischgrätz herczeg hadai Pestfelé közeledtek s körül akarták sánczolni a vá- rost, a grófné nemzeti szinü pántlikás kartonruhában maga is talicskázta a földet, hogy példát adjon a népnek.

Midőn pedig Görgei elvonult Pest alól s Jellasics hada nyomult be Pestre, az esküszegö bán hányi-vetin kijelentette a városi tanács előtt, hogy ő a Károlyi palotában akar lakni.

Bártfay Lászlót, Károlyi ügyészét hivatta magához a lázadó Jellasics szállásmestere, hogy az. jelölje ki számára a lakást. Bártfay a jobbszárnyon, a kertre néző lakosztályt jelölte ki, de 6 azt keveselte s az utczai nagy lakosztályt foglalta el. ama kijelentéssel, hogy „ura kosztot is akar“.

A hírhedt bán csupán 35 emberének rendelt ebédet s január 7-én azt is meghagyta, hogy a „pezsgő se hiányozzék*.

A grófné nem mutatta magát, teljesen elzárkózott előle. Már ekkor kezdődtek a családra nézve ama szomorú napok, amiknek keserű emlékei haláláig körüllengték a nagyasszony lelkét.

Január 6-án 4o fegyveres rontott be a grófné palotájába s vizsgálati fogságba hurczol- ták gróf Szapáry Antalt, mert Bártfay naplója szerint „a szobájába tolakodó horvát tisztekei kiutasította, az aulikus gróf Pálffy Mcriczot pedig kidobta.“

Január 9-ike volt ama végzetes nap, amelyen sógorát, gróf Batthyány volt első minister- elnököt elhurczolták a palotából. A végzetes estén együtt vacsoráit a grófné szalonjában István gróffal, báró Orczy Lajossal, Almásy

Györgygyel és gróf Festetich Gézával, amikor felpattant az ajtó s 30 fegyveres rontott be:

György gróf nem akarta bebocsátani őket, mire a tiszt nyersen igy szólt:

— Ich habe die Macht hinter mir.

A gróf erre csak ennyit felelt:

— Der Macht kann icht nicht entgegenhandeln,

Batthyány meglátva a tisztet, fölállt az asztaltól s élébe ment.

— Gondolom, kit keres, — szólt nyugodtan — csak végezzünk gyorsan.

A tiszt bólintott fejével, majd a grófné felé fordult:

— Bocsánat grófné, de bejelentetlenül kellett bTépnem szalonjába és nem volt szabad előbb szólanom, amig föl nem találtam, akit parancsom van innen elkísérni, mert attól tartottak, hogy a grófné megszökteti.

Egy pillanatra fojtó csend lett a szalonban, aztán Batthyány szólalt meg, kérve Károlyi grófnőt, hogy értesítse Pozsonyban idéző feleségét elfogatásáról.

A tisztnek fenti bántó megj- gyzése J illasics bosszumüve volt. ö ugyanis többször akart tisztelegni a grófnénál, de ezt a választ kapta:

— Jelentse urának, hogy nem vagyok itthon I egy Jellasicsnak sohase is leszek itthon.

Amikor megretirálnia kellett Pestről s Károlyi Györgynél bucsulátogatást tett igv szólott;

— A háziasszonynál is tisztelegtem volna, de úgy hallottam, hogy a grófné nem fogadna s igy kénytelen lennék szerezsanjaimmal behatolni s ajtóját erőszakkal kinyitni.

Pár nap múlva bevonultak a győztes huszárok. Talpon volt az egész város, a nők ujjongva hintettek virágokat rájuk, megkoszorúzták ágyúikat és zászlóikat. Gróf Károlyiné honleányi lelke egészen megittasult a boldogságtól s kihajolva kocsijából, homlokon csókolta a legelső .délezeg magyar huszárt.

E mámoritó jelenet roppant hatással volt a népre. Tengermorajként harsant föl ajkán az éljenrivalgás, sirt, tombolt, énekelt és csókolód- zott a poros vitézekkel.

Amikor Hentzi bombáztatta Pestet, a hős- lelkű honleány csak gyermekeit küldte ki Fóthra, maga pedig a palota erkélyéről nézegette, hogy mikor röpül fel a nemzeti lobogó a vár fokára.

A május 13-iki kegyetlen bombázás is a palotában találta. A szörnyű éjszakát 32 égő ház fáklyalángja világította meg. Másnap megtudva egy nyugalmazott osztrák tiszttől, hogy a bombák palotája felé fognak repülni, Fóthra ment, de Budavár bevételének hírére rögtön visszatért s nagyban készült a kormányzó fogadtatására. Férje, aki nemzetőri őrnagy volt, lóháton lovagoltl Kossuth elé s a saját négylovas hintója hozta be a kormányzót. A paripák remek kokárda- díszét maga a grófné készítette.

Nemsokára azonban az általános lelkesedést nemzeti gyász követte. A nagy nemzed dráma gyorsan pergő végjelenetei közben kettős csapás érte a grófnőt. Klapka huszárai Gyöngyösnél elfogták az aulikus érzelmű Károlyi Lajos grófot. Haynau meg augusztus 11-én csurgói kastélyában férjét fogatta el s az Újépületbe záratta.

Sógora megmentése végett csupán Szimon Károly grófi vadásztól kisérve Komáromba sietett, ahová menlevelet adott neki a nemeslelkü gróf Nugent tábornok. A lovagias gróf ekkor mondta neki francziául eme emlékezetes szavakat:

— Óvakodjék Pestre menni, ahová Haynau tábornok, a szegény magyarok igazi réme (le juste terreur des pauvres Hongrois), nemsokára megérkezik. Azon igyekezzék, hogy elhagyhassa az országot.

Hosszas könyörgés után sikerült megmentenie Lajos grófot, aki könyezve borult a nyakába s mély megindulással mondta:

— Tudtam, hogy a te angyali szived nem fog megtagadni engem.

Komáromból Csurgóra sietett, de ottani kastélyába, nagy meglepetésére, egy cserepár század fészkelte be magát. A tisztek „Aufwar- tungot“ akartak csinálni nála, de ö azt üzente nekik, hogy nincs otthon.

A boszus lovagok ~rre éjnek idején macskazenét rendeztek a grófné ablakai alatt.

Sötét, aggódó tépelődések közt tölté napjait

Csurgón; végre szeptember i4 ikén Kempen tábornok föltételesen szabadságra bocsátotta férjét. Ismét feljöttek Pestre s amig lehetett, nővérével együtt gyakran meglátogatta gróf Batthyányi az Újépületben.

A halálos Ítélet kimondása villámcsapásként érte szivüket. Haynau Komáromban bujkált, tehát helyetteséhez Kempen tábornokhoz mentek kegyelmet kérni. A tábornok előbb eltagadta magát, majd azt izente nekik:

— Ha a két asszony nem marad veszteg, zsandárokkal fogom őriztetni őket.

Még rosszabbul jártak a vérszomjas Susan tábornoknál, a rémuralom másik hiénájánál, aki azt merte kiizenni nekik, amidőn Batthyány kivégzése után útlevelet mentek kérni, hogy meneküljenek á bitófákkal kerített országból:

— A két asszony nem kap útlevelet és ha mégis bemerészelnének jönni, úgy remélem, parancsot kapok rá, hogy vesszőt futtathassak velük.

Hallotta ezt gróf Zichy Károly, a földig sújtott, hőslelkü tesvérpár édes atyja is.

De ők mégis szereztek útlevelet a nemeslelkü Lichtenstein herczegtől. Jellemző, hogy e jólelkü ember, mennyire tartott a vérszomjas Haynau és Susan tábornok dühétől. Ezt izente a grófnéknak:

— A két hölgy azonnal használja az útlevelet. Én csak 24 óráig kezeskedhetem és nem szeretném, ha Haynau, vagy Susán kezébe kerülnének.

A két grófné tehát tüstént elhagyta az országot; előbb meglátogatták Theresienstadt- ban a két évi várfogságra és 4oö.ooo forint pénzbírságra Ítélt István grófot, aztán megtudván, hogy kémek és titkos rendőrök környékezik őket s Haynau beleegyezése nélkül nem kaphatnak útlevelet, Genfben telepedtek le, ahol a két asszony kiapadhatatlan bőkezűségével s angyali jóságával igazán gondviselésszerü hivatást töltött be az emigránsok között. Férjét ezalatt Haynau három havi porkoláb-fogságra és 150.000 forint pénzbírságra Ítélte, főkép azért, hogy a fölkelők nek Pestre bevonulása alkalmával az ezeknek