Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-08 / 45. szám
föl a szószékre I tartotta meg remek alkalmi beszédét, mely úgy tartalom, miként teljes szónoki tökéletességgel egyiránt kitűnt s nagy hatást gyakorolt a telkekre. Istenitisztelet után disz-presbyten gyűlés tartatott a templomban, a gyülekezet jelenlétében mely gyűlésen Dombi Lajos esperes elnökölt. E diszgyülésen lettek bejelentve a jelen ünnepély alkalmából az egyház részére történt adománybzá- sok s felolvastattak az üdvözlő levelek. Az egesz ünnepély s a diszgyüles jegyzők önyvi megörokitte- tése elhatároztatott. A templomból kijövetel után a lelkész! lakon a községi elöljáróság s az ev. ref, tanítói kar, külön külön testületileg jelenve meg üdvözölték az egyházmegye esperesét, esperes szeretetteljes szavakkal válaszolt. A közebéd, melyen 387-en vettek részt, nők és férfiak, a kaszinó termeibén volt. Ez alkalommal számos pohárköézöntő hangzott el. Ezek közül legyen elég felemlíteni,I hogy Bácsi jegyző volt az első szónok, felköszönt- vén a vendégeket. Szóltak még: Dombi Lajos esperes Garzó, Fehér, Tóth József, C dr. Sass s kivülök még többen s többször. Az eg is kedvezni látszott a szép ünnepélynek, mert kellemes jó idő volt egész napon ... Nagy volt az orom a szivekben s bizonyára élénken élni fog emlékezete a lelkekben a szép és megható ünnepségnek. Halálozás. Csánky Géza dr. Körösladány község orvosa múlt szombaton október hó 30-án hirtelen meghalt. A halál tragikus körülmények között az aradi váróteremben érte utói. Budapest felől jött a vonattal s az utón elaludt. A kalauz, aki ismerte és tudta, hogy ajegye Gyoméra szól, Gyoma állomás előtt költögetni kezdte, de nem ébredt fel. A kalauznak az állomáson volt dolga 1 ott hagyta az alvót, aki tovább utazott. A további állomások előtt ismét költögette, de eredmény nélkül. Ekkor már a vonat többi utasainak is feltűnt a dolog. Az alvó különös hörgést hallatott. Egy a kocsiban levő orvos megvizsgálván, konstatálta, hogy Csánkyt agyguta érte. Erinek folytán az aradi állomáson levették a kocsiról és egy harmadik osztályú váróteremben fektették le, ahol pár perez múlva — meghalt. Az azonnal előhívott orvosok már csak a halál beálltát konstatálhatták. A holttestet hazaszállították Körös- ladányba, ahol hétfőn temették el nagy részvét mellett. Az elhunytban Csánky Jenő szeghalmi főszolgabíró fivérét gyászolja. A ki a vonat tetején utazik. Horváth Jenőnek hívják ezt az érdekes utast, a kit a héten csíptek nyakon a csabai pályudvaron, mert jegy nélkül utazott a vonat tetején. Vallomása szerint a mióta megvan, csak egyszer fizetett menetjegyért, kü-l lönben pedig a vonítok tetejére mászva, már be messze országokat. A jómadarat, ki végtelenül csodálkozott azon, hogy rajta kapták a csaláson, Csabáról illetőségi helyére tolonczolták. Öngyilkosságok. Füzesgyarmaton Dadai Oláh Juliánná, 16 éves cselédleány, ismeretlen okból az úgynevezett gorzsási kútba ugrott s mire tettét észrevették, mát nem élt. — Ugyancsak Füzesgyar maton is hasonló módon vetett véget életének 2 nappal a fentebbi öngyilkosság után Füleki Erzsébet 19 esztendős cselédleány. Valami csekély ok miatt a „tüzkut'-ba ugrott, ahonnan már csak holttestét húzhatták ki. Le akarta lőni a kedvesét. Nagy István körös- ladányi csizmadiasegéd szerelmi viszonyt folytatott Búzás Eszter 17 éves lránynyal. Ebből a viszony ból csakhamar egy gyermek származott. A leány ekkor atyja házában vonult vissza szégyenével. Nagy István azonban nem kereste őt többé fel, hanem más leánynak kezdett udvarolni. Búzás Eszter, akit ez a hűtlenség végtelenül elkeserített, Kar- czagra ment szolgálni, ahol egy napon azt a hirt hallja, hogy volt kedvese házasodik. Az elhagyott szerencsétlen leányban felébredt a bosszú gondolata. Revolvert vásárolt, hazament Eörösladányba s egy este rálesvén hüteten szerelmesére, revolveréből háromszor utána lőtt, A lövések nem találtak, Búzás Eszter jelentkezett a hatóságnál. Házasság. Tóth László, államvasriti tisztviselő, házasságra lépett Bayer Adóm csabai vendéglős leányával, Mariskával. Késelő munkások. A kétegyházai vasúti állomásnál egy csomó munkásember péntek este összeverekedett. Egyikőjük kést rántott elő és két társát súlyosan megsebezte. A vizsgálat folyik. Uzsorakamatok. Egy ép oly gazdag mint fukar budapesti magánzó nemrég megnyerte a 600.000 koronás főnyereményt. Hogy barátai és ismerősei ne vehessék „barátságát“ igénybe, el akarta a nagy eseményt titkolni, azonban sajátságos módon elárulta magát. Midőn ugyanis a hatalmas nyereményösszeget megkapta, elhatározta, hogy ezen alkalomból kifolyólag jótékonyságot gyakorol és egy osztálysorsjegyet vásárolván, elküldte ezt ajándékba egy vidéki árvaháznak. Régi szokásákoz híven, nevét a sorsjegy hátára irta, bár ez alkalommal titokban akart jótékonyságot gyakorolni Mily nagy volt a bosszúsága az öreg zsugorinak midőn néhány nap múlva az árvaház köszönő levelét megkapta és még inkább bántotta, midőn nemsokára Török A. és Tsa. bankháza, — Budapest, VI., Teréz-kőrut 46. sz. — értesítését vette, melyben örömei tudatják, hogy a sorsjegy 60.000 koronát nyert. így történt meg ez alkalommal, hogy az árvaháznak az ajándék-sorsjegyért befektetett cse- * kély tőke uzsorakamatokat jövedelmezett, mely ellen a legszigorúbb erkölcsbirónak sem lebet kifogása. Közgazdaság. A békósvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya vasárnap tartotta ülését, amelyen dr. Zsilinszky Endre urnák a gyűlést megnyitó szavai után sorra kerültek az elnöki jelentések. A gyulai állatkiállitást ismertető jelentéshez Szalag József szólt, hogy ő szintén nem találja az állatkiállitást sikerültnek, miután ha leszámítják az uradalmak kiállított állatait, aüg maradt valami, ßeijezey Géza ellenkezőleg igen ss^pnek tartja a lefolyt kiál litást,különösen a lókiállitág sikerült. Az igaz, hogy : kisgazdák keveset állítottak, tehenet pl. egyetlenegy gyulai kisgazda sem állított ki. Morvay Mihály Szalay József ' szavaihoz csatlakozva, kijelentette nézetét, hogy aug. 20-ikán sohasem sikerülhet a kiállítás, miután a gazda ekkor van legjobban elfoglalva. A jelentést végül is tudomásul vette az igazgató-választmány s egyszersmind köszönetét szavazott a gyulai rendezőbizottságnak és elnökének Lukacs György dr. főispánnak, valamint Wenckh'eim Dénes grófnak és társainak, kik a dijakra adakoztak. A csabai földmives iskolában tett alapítványi helyre a választmány Hunya Jánost jelölte. A dinye termelő szövetkezet ügyében, melyet az egyesület Békésen létesített, nemleges volt jelentés. A termelő szövetkezet ügye nagyon szép reményekkel indult meg, miután a kormány 2000 koronát adott dinnyeanyagra és szakembert ígért, ki majd a külföldi kivitel érdekében fog munkál kodni. A termést azonban tönkre tette a jég és < peronoszpora. Dinye volt ugyan, de .nem kivitelre alkalmas. A bonyhádi tehénvásárlásról is hasonló hang ban hangzott a jelentés A kiküldött bizottság nem vásárolt, miután az árakat igen magasaknak találták. Elhatározták azonban, hngy az ügyet nem veszik le a szemelőtt tartandók szőnyegéről, hanem újra küldenek Bonyhádra vásárlókat amint a gazdaközönség óhaja e tekintetben megnyilvánul. Gyoma község főldvétele ügyében a vármegyei alispán átirt s az egylet véleményét kérte. Mint az elnöki jelentés mondja, a vételt nem ajánlottak, miután a bér összeg nem fedezi a vételtőke kamatait sem. A kaposvári tanulmányi kirándulásról a résztvevők pontos, statisztikai adatokkal is felszerelt,! hosszú jelentésben számoltak be, amely meg fog jelenni az egyesület értesítőjében. Szalay József szerint nagy tahulságokat lehetett levonni a látottakból, csak az a sajnos, hogy a résztvevők oly kevesen voltak. A választmány köszönetét szavazott a kaposvári uradalom intézőségének, a kirándulók szives fogadtatásáért. Ezután került sorra a földmivelésügyi miniszter leirata, melyben len és kendertermelő s kikésztő szövetkezet alapítását ajánlja. A miniszter leiratában ígéri a legmesszebbmenő ségélyt, vissza nem fizetendő összegek, kamatmentesen 25 évre szóló kölcsönök alakjában kis embereknek, birtokosoknak, sőt még vállalkozóknak is. A választmány oly fontosnak tartotta az ügyet, hogy rögtönösen nem hatá- utazott rozott, hanem bizottságot külgött ki a kérdés tanulmányozására. E bizottság tagjai lettek: Beliczey\ Rezső elnöklete alatt, Haraszti Sándor, Wagner Ferencz, Kállay Ödön, Szabó János, Zsilinszky Endre, Szalay Gyula, Beliczey Tibor. A kereskedelemügyi minszternek egy másik fontos rendelete is tárgysorozaton volt, mely a háziipar támogatása érdekében kiváló fontosságú. A miniszteri leiratban az foglaltatik, hogy a miniszter a költségvetés elfogadása után az egyesületnek 10 ezer koronát ad, hogy ez összegből nagyobb mérvű háizipari megrendeléseket tegyen, leginkább közszükségletet képező tárgyakban. Ezen háziipari czikkeket raktározza el az egyesület addig amíg mindazokat eladhatja. A miniszter szerint ugyanis az az egyik baja a háziipar pangásának, hogy nem tud hitelt nyújtani és a kereskedők ezért fordulnak külföldre, miután ott hosszabb hitelre kapják meg a tárgyakat. Az igazgató-választmány nagy örömmmel fogadta a miniszteri leiratot s al elnökség előterjesztette a már elkészített terveket is. a mely szerint a megye egyes városaiban a megrendeléseket eszközölni fogják. A miniszterhez küldendő válaszban kifejtette azonban az egyesület, hogy előlegek adása nélkül aligha lesz sikeres az akczió, miután a háziipar egyes ágaihoz szükséges nyers anyagot helyben nem tudják beszerezni. A vármegyei alispán megküldte a törvényhatósághoz érkezett baranyamegyei cselédrendszahályt, mely a cselédek költöztetési idejét április elsejére teszi. E kérdésben hosszú vita indult meg, melynek eredményképpen elfogadták az egyesület elnöksége által készített szabályrendeletet, amely a költözési időt január elsejére teszi. Köröstarcsa község megkeresésére elhatározták hogy a községben háziipari tanfolyamot rendeznek valamint felírnak a miniszterhez, hogy Köröstarcsa rendező állomáson személyforgalmat létesítsen. Pókai Rezső volt állattenyésztési felügyelő bucsuzólevelét sajnálattal vették tudomásul s ezt vele s tudatták. Végül az indítványok során elhatározta az egylet, hogy Darányi Ignácz volt földmivelési miniszterhez köszönőlevelet intéznek a gazdaközönség érdekében végzett buzgó munkájáért "és az egyesület támogatásáért. Esküdtszéki tárgyalás. (Gyermekölés.) Ozv. Csetnegi Mihályné Fardi Rebeka békéscsabai lakos, mosónő ez évi julius 26-ikán 16 éves Hona leányának újszülött leánygyermekét megfojtotta. Ezen ügyben hétfőn volt az esküdtszéki tárgyalás a gyulai kir. törvényszék előtt. Az esküdtbiróság elnöke V. Szakmáry Arisztid volt. Szavazóbirák dr. 7holt István és Hubay Lajos, jegyző Tömöry Lajos. A vádhatóságot. Tóth Ferencz kir. alügyész, a védelTörvényszéki csarnok. Lopás. Orosházán 1903. május 25-én vig napja volt Szokodi Sándor orosházi lakosnak, mert Deutsch Ármin bezárt üzlete ablakát betörve, onnan bemá- szás utján 720 koronát ellopott. .8 még azon estve 40 koronát elmulatott, a többit pedig odaadta atyának, ki tudva annak mikénti szerzését, elásta ház mögé. Mégis özv. Kunos Györgyné barátnője figyelmeztette, hogy a tyúkok is kikaparhatják, mire átadta neki a pénzt, ki a kemericze szája alatt ásta el, azonban kitudódott a dolog és a szabadalmazott Wertheim-szekrényben megtaláltak a csendőrök 584 koronát. A fiú azzal védekezett, hogy pénzre volt szüksége, az apa meg azzal, hogy azért vette el a fiútól, nehogy mind elköltse, a barátnő meg azt hozta fel, hogy azért rejtette el, mikép el ne kallód jék, ha már meg van. azt is előadták, hogy elég büntetés nekik, hogy a reményeik nem valósultak meg a pénz elköltésére nézve. Az igazságszolgáltatás más nézeten lévén, a fiút 9 hónapi börtönre, többit 14, illetve 8 napi fogházra Ítélte. met dr. Kóhn Mór ügyvéd képviselte. Az esküdtbiróság következőkben alakult meg: Kovács J. János, Spitz Rudolf, Jávorcsik György, Braun Vilmos, Hrabovszky Lajos, Kirschmayer Lajos, Cs. Nagy Gábor, Hacker Gyula, Niederhauser Gyula, Bakos Mátyás, Nagy Pál, Kun Ede. Pótesküdtek: Böhm Miklós és Sál István. Az esküdtbiróság megalakulása után a vádlottnő állott bírái elé. Értelmesen beszélte el élet orját, szegény özvegy asszony létére három fiút nevelt fel, de büszkesége Ilona nevű leánya volt. ő maga napszámmal tengette életét, osakhogy gyermekeit jobb foglalkozáshoz segítse. Leányát a szabóságra taníttatta ki. Már a múlt évi deczemberben rebesgették, hogy baj van az Ilona leánya körül, de ő ennek hitelt nem adott. Későbben pedig midőn leánya elmondotta, hogy igaz, örökös félelem és aggódásban töltötte idejét, félt gyermekeitől, a kik húgukat mindig a jóra kérték. Hozzájárult ehhez, hogy e szégyen után tisztességes ember férjhez nem veszi. Elvitte leányát megvizsgálás czéljából Kecskeméti Mátyásné szülésznőhöz, aki azzal biztatta, hogy halott lesz a születendő gyermek, ebbe azután ő belenyugodott. Julius 26-án este világra jött a kis polgár és pedig élve. Ekkor ő mutatóujját a gyermek szájába dugta, másik kezével a torkát megszorította, úgy hogy a kis leány megfulladt. Másnap a halottkémhez vitte a gyermekét, azt mondván, hogy halva született, de még az nap rá jöttek a valóra és őt letartóztatták. Azóta vizsgálati fogságban volt. Egyetlen tanúként a vádlottnő leánya volt kihallgatandó, ki a tanú vallomást megtagadta. A kis gyermeket dr. Reisz Miksa és Vagner Dániel békéscsabai orvosok bonczolták fel, akik mint szakértők lettek meghallgatva és előadták, hogy a gyermek életképes volt és feltétlenül fulladás okozta halálát. Dr. Zöldy János és dr. Pándy Kálmán orvos szakértők oda nyilatkoztak, hogy a vádlottnő úgy a tett elkövetésekor mint azelőtt is teljesen ép elméjű és igy beszámítható állapotban követte el tettét. A bizonyító eljárás ezzel befejeztetett. Tóth Ferencz alügyész vádbeszédjében szándékos emberölés bűntettével vádolja Csetnegi Mihálynét és kéri az esküdteket, hogy abban mondják ki a vádlottat bűnösnek. Beigazoltnak találja, hogy vádlottnő teljesen tudatában volt cselekményének, hiszen nem lephette meg a gyermeknek születése, mert leánya hónapokkal azelőtt megvallotta neki állapotát és igy hihetetlen, högy a tény bekövetkeztekor öntudatlan állapotba jött volna, avagy elméje hirtelen megzavarodott. Hiszen a szégyenérzet hónapokon keresztül tartott és ez, valamint a többi gyermekeitől való félelem lelkében olyan változást nem idézhetett elő, hogy ne tudta légyen mit cselekszik. Yádlottnő gyermeket ölt, saját unokáját pusztította el, azzal maga mondta ki önmagára az ítéletet, amely jelen körülmények között felmentő nem lehet. Igazságos Ítéletet kér. Dr. Kóhn Mór ügyvéd védő bizonyítani igyekezik azt, hogy habár a gyermek meg lett ölve, azért vádlottnő még sem büntethető. Előadja, hogy annyira suggerálta saját magát a szülésznő meggyőző kijelentése alapján, hogy t. i. a gyermek holtan fog születni, hogy azt teljesen biztosra vette és a véletlen fordulat, hogy élő gyermek van teljesen megfosztotta öntudatától. Fejtegeti, hogy a társadalom milyen mostohán bánik a törvénytelen szülöttekkel, ha e gyermek felnőtt volna és ha mindazokra a bán talmakra és keserűségekre, amelyeket elszivelnie kellett volna embertársaitól, holott ő születési tényében nem hibás, csupán csak azért, mert szerelem gyermeke, bizonyára áldotta volna azt a kezet, mely ezen sok szenvedéstől élete árán is megmentette. Vázolja az anyának a társadalommal szemben való helyzetét, azt a lenézést, azt a megvetést, amelylyel tisztességes egyének a megbotlottat üldözik. A törvények is mostohán bánnak az ilyen egyénekkel úgy hogy e tekintetben még teljes középkor uralkodik. Egyes nagy elmék, mint Dumas mindent elkövettek, hogy más világ nézetet hozzanak be, de hasztalanul, szavuk elhangzott, a sötétség megmaradt. Csak a legutóbbi időben Írták programmjukba a szoczialisták, hogy az anyaság minden körülmények között tiszteletre méltó. Ez az első virradat, amely kell, hogy az elfogult vakságot és sötétséget diadalmasan leverje. Miképen tudott volna szabadulni a társadalomnak ezen elfogultsága alól vád- lottnö az ő egyszerű gondolkodás módjával ? A szégyen, a fájdalom, a szeretet és a lélekben háborgó egyéb nemes és nemtelen indulatok oly annyira megzavarták gondolkodás módját, hogy a cselekmény elkövetésekor feltétlenül öntudatlan állapotban cse' lekedett. A bíróság a vád- és védbeszédek után 2 kérdést intézett az esküdtekhez. 1. Bünös-e özv. Csetnegi Mihályné szül. Pardi Rebeka vádlott abban, hogy Békéscsabán 1903. évi julius 26-án leányának, Csetnegi Ilonának házasságon kívül szült gyermekét közvetlenül a szülés után, oly módon hogy balkezének mutatóujját az újszülött gyermeknek torkába nyomta és a torkát összeszori tóttá, szándékosan megölte, anélkül azonban, hogy szándékát előre megfontolta volna? Igen vagy nem? 2. özv. Csetnegi Mihályné szül. Pardi Rebeka vádlott a feletti szégyenérzete következtében, hogy leánya Csetnegi Ilona házasságon kívül szült gyér meket, valamint a többi gyermekeinek haragjátóli félelme és a gyermek mikénti felnevelése miatti aggódása folytán, vagy a gyermek nem várt élve születése által előidézett öntudatlan állapotban kö' vette-e el az első számú főkérdésben körülírt cse lekményt, avagy annak elkövetésekor meg volt-e i vádlott elmetehetsége annyira zavarva, hogy e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem hirt? Igen vagy nem? Az esküdtek mind 2 kérdésre igennel feleltek és igy a biróság vádlottat a vád és következményei nek terhe alól felmentette és Csetnegi Mihálynét 'azonnal szabadlábra helyezte. Az Ítélet jogerős. Nyiltter«*) Nyíl atkozat. Förster Izsó. Róth János és R-isner Arthur urak között 1903. október 31-ón felmerült becsületbeli ügy a lovagiasság szabályai szerint előttünk elintéztetett. Gyulán, 1903 november 6. Bóth János ur részéről: Beisner Arthur ur részéről: Dr Bucsko Koriolan. Kóhn Dávid. . Felek Gyula. Dr. Martos József. Förster Izsó ur részéről: Csiszár Sándor. Thury Ferencz. *) Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a ________________ S’zerk He ti piacz. Gyula, november hó 6-án. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán gabona, nemüekben szilárd volt a hangulat. Hetipiaozunkon nagyobb felhozatal mellett eladatott 50 klgrként koronában: Búza . . . 6-80—720 Árpa . . . 5-20—5'40 Zab .... 4-80—510 Tengeri (uj) . . 4-50—4-60 HIRDETÉSEK. Üzlet átvétel. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Gyulán, a Végh-féle házban, Spanlang György ur tulajdonát képező borbély és fodrászüzletet november 8-án átvettem s azt a mai kor igényeinek teljesen megfelelően rendeztem be. Hogy pedig üzletem modern berendezéséről némi tájékozást nyerjen, különösen figyelmébe ajánlom ama újításomat, mely ezideig még Gyulán egy üzletben sem volt, t. i. minden vendégemnek csekély utánfizetés mellett egy zárt fiók áll rendelkezésére, melynek tartalma egy kefe, fésű, bajuszkefe, szivacs, előteritö és areztörlő kendő. Midőn eme körülményre bátorkodom a n. é. közönség figyelmét felhívni, egyben kérem is becses támogatásával s látogatásával szerencséltetni. Főtörekvésem az leend, hogy mindenkor gyors és pontos kiszolgálásommal a közönség kegyes támogatását kiérdemeljem. A n. é. közönség becses támogatását s megjelenését ismételten kérve, maradok kiváló tisztelettel Tallián István, 344 1—3 borbély és fodrász. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy jóhirü tiroli káposzta-gyalnimat legnagyobb készséggel ajánlom a téli idényre szükséges káposzta bevágására Tanyákra is szívesen kölcsönzőm gyaluimat. Értekezhetni Geiszt íjváros, Zrinyi-utcza 1247. Eladó ház. Gyulán, az „Erkel“ malom mellett lévő 1506. számú ház és a rajta lévő jő forgalmú üzlethelyiség több szobákkal azonnal eladó. 342 1—3 Értekezhetni a házban lakó tulajdonossal. 343 1—1 Jánosnál, házszám. Ház eladás. Gyulaváros árvaszékének 2303—903. sz. határozatában nyert megbízás folytán ezennel közhírré teszem, hogy az Erdély Sándor utón fekvő s fele részben néhai Csausz Lajos árvái fele részben özv. CsauszLajoené szül. Kiss Ju'iánna tulajdonát képező a gyulai 6485 sz. tjkvben A -f- 1-8 rsz. a. felvett 5 szoba, előszoba, cselédszoba, éléstár, konyha, fürdőszobából álló lakház valamint ugyanezen telken álló tágas istáló és egyéb mellék helyiséggel együtt 1903. évi november 15-ik napján d. u. 3 órakor Gyulaváros árvaszéke hivatalos helyiségében (iktató-kiadói szoba) önkéntes nyilvános árverésen a legtöbbet; Ígérőknek el fog adatni. Venni szándékozók az árverési feltételeket a hivatalos órák alatt alulírottnál (városi árvaszéki iktató kiadói szoba) megtekinthetők. Az eladandó ingatlant 18000 korona jelzálog kölcsön terheli. — a mely kölcsönt a vevő át veheti. — Gyulán, 1903. október 30. Hoffmann István. 839'. 1—3 s. gyám
