Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-08 / 45. szám
45-ik szám. Gyula, 1903. november 8-án XXXV. évfolyam r Síerkesztőséir: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 6 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ ügyes szám ára 20 üli. Kiadóhivatal: 1 Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Di*. fttodokj Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. Templomtér, Dobay Keren ez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. L Nyílt-tér sora 20 fill. A gyulai polgári leányiskola. Gyula városa közel jövőben megoldandó problémáinak egyik legfontosabbika: a polgári leányiskola létesítése. > Egyaránt sürgeti a vármegye, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, de tegyük hozzá, hogy sürgeti a közszükséglet is. Egyik elől sem lehet többé kitérnie. A város képviselőtestülete, legutóbbi közgyűlésében foglalkozott a polgári leányiskola lótesitésének ügyével. Határozata az, hogy a város megfelelő alkalmas épületet teljesen felszerelten bocsát a létesítendő polgári leányiskola czéljára rendelkezésül : (nyílt kérdésnek tartva fen, hogy ezen épület a polgári fiúiskola mai helyisége, vagy a pénz- ügyigazgatóság kiköltözésével üresen maradó Korona lesz-e, habár a város érdeke az előbbit javalja) a mi azonban a polgári leányiskola fentartását illeti, ennek tetemes költségei viselésére a város, mai anyagi helyzetében és óriási terhei mellett, képtelennek nyilvánítja magát. A képviselőtestület tehát küldöttsógileg átnyújtandó kérvényben arra kéri a vallás és közoktatásügyi minisztériumot, hogy a polgári leányiskolát az állam tartsa fen, a miut azt a községi pótadóval sokkal kevésbé terhelt Szarvason és Békés csabán is cselekszi. Államérdek szempontjából még sokkal fontosabb és indokolhatóbb, ha az állam hasonló áldozatot hoz Gyulának, a mely rendezett-tanácsú város és egyben vármegye székhelye s e kettős minőségénél fogva sokkal inkább igényli a polgári leányiskolát, mint a vármegye említett községei. A méltányosság feltétlenül javasolja a város kérelmének teljesítését. A városnak, anyagi helyzetét számszerű adatokkal illusztráló kérvénye, Lukács György főispánunknak nagybecsű támogatása, mely Gyula városának eddigelé minden ügyét sikerre juttatta, remélhetővé teszik, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium nem fog a méltányos kérelem elől elzárkózni. Mint a főgimnáziumnak, úgy a létesítendő polgári leányiskolának ügyét is kötelesség szerű figyelemmel kisérjük és szeretettel karoljuk fel. Eme kötelességszerü figyelemnek teszünk eleget, amidőn Gyula városa polgári iskolaszékének a leányiskola létesítése ügyében szerkesztett szép emlékiratát, amely az ügynek genezisét is tartalmazza és a leányiskolái akcziónak ujabbi alapja, egész terjedelmében megörökítjük. Az emlékirat a következő : A tek. városi tanácsnak 1903. iunius 30-án kelt 6453. számú határozata folytán a gyulai polgári leányiskola ügyének összes aktái javaslattétel végett a községi iskolaszék elnökségéhez tétetvén át, az iskolaszék e fontos és sürgős kérdést 1903. augusztus 13-án tartott rendes ülésén Abafi János közs. igazgatónak e tárgyra vonatkozó s a kérdés egész történetére kiterjeszkedő, a létesítés összes tényezőinek, a rendelkezésre álló anyagi erőknek szigorú mérlegelésével készített tervezete alapján beható tárgyalás alá vette s 27. jkv. sz. a. határozatiig kimondotta, hogy az igazgató javaslatát egész terjedelmében magáévá teszi s azt némi alaki módosítással a tek. városi képviselőtestülethez terjeszti föl abban a biztos reményben, hogy ezúttal hozandó üdvös határozatával lehetővé teszi azt, hogy ez az égető kérdés végre szerencsés megoldást nyerjen. A közs. igazgató javaslata nyomán ez ügyre vonatkozólag van szerencsénk a következőket előterjeszteni : A gyulai polgári leányiskola kérdése most már oly formát öltött, hogy minden további teoretikus értékű tárgyalás csak az ügy ártalmára volna. A kérdésnek úgyszólván minden része a legutóbbi években oly sokszor és oly tüzetes megfontolás tárgyát képezte, hogy most már meg is szűnt kérdés lenni, mert hiszen az összes illetékes faktorok felfogásának kölcsönös kiegyenlítődése folytán már csupán elvi megállapodásokról lehet szó, melynek haladéktalan végrehajtásra várnak. Ez állításunk bizonyítására csak egy rövid visszapillantást vetünk a kérdés fokozatos fejlődésére. Az 1900. évben Rezei Szilvmsz kir. tanfelügyelő Békésvármegye közigazg. bizottsági ülésén részletesen indokolt előterjesztésben indítványozta, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 67. §-a alapján Gyula város köteleztessék arra, hogy egy éven belül i polgári leányiskolát állítsa föl. A közigazgatási bi zottság teljesen magáévá tevén a kir. tanfelügyelő indítványát, utasította a várost, hogy a törvény renT A. R C Z A.. Feltűnik az égen egy halavány csillag.. Föltűnik az égen egy halavány csillag, Egyes-egyedül áll a végtelenségben; Csillagtársi neki szépen utat nyitnak. Nem közelitik meg soha, semmiképpen, Magukat méltóknak nem találják rája. És halad a csillag a kijelölt utján. Nincs e szép csillagnak semmiféle árnya, Nem fénylik, nem csillog, marad mindig halvány. Van nálunk a földön oly sok csillag, fénylő, Hogy annak jóformán nem is lehet száma, Van mindenik körül egész csillag erdő, Összegyűltek annak magasztalására. Az végtelen büszkén sétálgat közöttük, Hallgatja a bókot, fénylik, ragyog jobban, Gyámolit másokat, ámde nyíltan mindig, S folyton szerepel a nagy társadalomban. Van egy olyan csillag, mely nem fénylik nagyon, Dicsérők serege nem is veszi körül, E csillagért én az életemet adom, S bárki is megtenné ismerői közül. Ez ha jót cselekszik, cselekszi azt csendben, Jóságának hire nem száll országszerte. Nincs a neve sehol feltűnő keretben, Mert ő a hivalgást soha sem szerette. Szegényt gyámolitja, az árvát segíti, Beteget ápoltat. ■... és mi mindent még nem : Végtelen jósággal cselekszi ezeket, S nem hirdeti, hanem teszi csendességben. Mily ritka csillag ez a földkerekségen 1 Nem is lehet talán megtalálni párját. Olyan jótékony ez, mint a nap az égen, A segélyezettek oly sok ezren áldják. Hatalmas Istenünk, hagyd soká a földön E csillagot a szegények óhajára, S igyen sok száz ember szentséges nevedet Örvendező szívvel mindörökre áldja. delkezésének eleget tegyen 1 erre neki 827—1900. kb. számú határozatával egy évi határidőt adott. Gyula város képviselőtestülete erre maga is kifejezést adván a leányiskola régen érzett szükségének, hajlandónak nyilatkozott annak felállítására, de mivel az akkor még tárgyalás alatt levő főgym- nasium kérdését sokkal égetőbbnek tartotta s annak létesítése úgyis erején felül fogja a várost megterhelni, határozatiig kimondotta, hogy a polgári leányiskola kérdésének tárgyalásába a gymnasium felállításáig nem hajlandó bocsátkozni. (10218/1900. kgy. sz.) A közigazg. bizottság 1758—1900. kb. sz. határozatával ismét a fent idézett törvényczikk alapján a képviselőtestület összes indokolását elutasította, többek között azt is, hogy a gymnasium felállítása égetőbb szükség volna a polgári leányiskolánál ezért újból kötelezte a várost, hogy a leányiskolát 1901. szeptember 1-ig nyissa meg. A városi képviselőtestület a közigazg. bizottság ezen erélyes határozatát a fenti okok ismétlésével 8—1901. kgy. sz. végzése alapján a nagyméltóságu közoktatásügyi minisztériumhoz megfelebhezte, de mar nem zárkózhatván el a kérdés megvalósítása elől, csupán azt kérte, hogy a nagyméltóságu minis- terium a várost a közigazg. bizottság határozatának kötelező volta alól a gymnasium fölállítása utáni időig oldja föl. A szakminisztérium azonban a közigazg. bizottság határozatát 1901. április 15-én 19405. sz. alatt kelt rendeletével helybenhagyta s a várost ismételten felhívta a felebbezett határozat végrehajtására, Most a város tulajdonképen, teljesen kifogyott érdemleges indokaiból s hogy a kérdés elől kitérhessen, de legalább időnyerés czéljáhól halasztani akarván az ügyet, újból fölterjesztést intézett a minisztériumhoz s hivatkozással arra, hogy a város a polgári fiúiskola jelenlegi épületét akarja többek között a leányiskola czéljaira fordítani, már pedig azzal a polgári fiúiskola teljes megszűnéséig nem rendelkezhetik, a jelzett időig halasztást kért a polgári leányiskola felállítására. (90—1901. kgy. sz.) Erre a nagyméltóságu vallás és közoktatás- ügyi miniszter úrtól 1902. január 7-én 82544/1902. sz. a. a következő döntés érkezett: »a gyulai községi polgári leányiskola létesítésére az ottani főgimnázium megnyíltáig az időhaladékot megadom, oly kikötéssel azonban, hogy a polgári fiúiskola fokozatos beszüntetésével a polgári leányiskola, esetleg bérelt helyiségben is, fokozatosan megnyittassék, úgy, hogy a polgári fiúiskola teljes beszüntetésekor a leányiskola már négy osztálylyal működhessék.« Ezzel a kérdés — hosszú huza-vona után — a legilletékesebb és legmagasabb fórum által végérvényesen eldöntetett. Érezte is ezt a város, mert ettől fogva a polgári leányiskola felállítása ellen semmi kifogást sem emelt, de viszont annak előkészítésére sem tett semmit. Elérkezett azonban, talán' a várakozásnál is hamarabb, az időpont, hogy a gyulai gimnázium testet öltött s az illetékes tényezők megállapodása szerint, a nevezett intézet az 1903—4. iskolai évben meg is nyílik. Ez a körülmény a polgári leányiskola kérdését is immár aktuálissá tette. A minisztérium által adott utolsó szó végrehajtásra vár — az engedélyezett haladék lejárt. Békésvármegye éber közigazgatási bizottsága figyelmeztette is a várost, hogy a gimnáziumnak az 1903—4. iskolai évben leendő megnyitásával az előbb említett intézet felállítására a nagyméltóságu minisztérium által kitűzött végső határidő elérkezett ezért odautasitotta, hogy a leányiskola megnyitására szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. (1903. junius 8-án kelt 1035. sz. kb. határozat.) így került ez a kérdés — a városi tanácsnak 1903. junius 30-án kelt 6453. kgy. sz. határozata folytán — az iskolaszék elé nyilván abból a czélból, hogy ez a legközelebbről illetékes testület a polgári leányiskola felállítására konkrét javaslatot tegyen. Ez a kérdésnek mai állapota s ezt kell a további lépések alapjául venni. Az iskolaszék komoly feladata tudatában tehát oly formában iparkodik előterjesztését megtenni, hogy a létesítendő intézet összes költségeinek pontos kiszámításával s a felállítás módozatainak a viszonyokhoz szabott tervezetével, a kérdésről világos képet nyújtson s ezzel a tekintetes városi képviselőtestületet gyors elhatározáshoz segítse. Mivel a polgári leányiskola felállítása tulajdonképpen csak financziális kérdéseken fordul meg, az első és leglényegesebb tudnivaló az, hogy a létesítendő leányiskola mennyi terhet ró a városra; mert az által, hogy a városi képviselőtestület a polgári fiúiskola fentartására eddig fordított évi 8000 koro- nányi segélyt a gimnáziumra ruházta át, ezentúl ez is uj költség gyanánt fog felmerülni. Megjegyezzük azonban már itt is azt a tényt, hogy voltaképpen megfordítva áll a dolog, mert a polgári fiúiskola megszűnésével éppen nem szűnik meg, sőt változatlanul fennáll továbbra is az intézet tanári karával Engedd, hogy még soká lehessen közöttünk, Mert ha ót meglátjuk, úgy téged dicsérünk, Segítse még soká az árvát, szenvedőt, Add meg ez óhajtást, add meg Atyánk, kérünk. S ha majd elérkezik az a nap is, midőn Megszűnik e csillag szelíd ragyogása, S hallatszik az eddig segélyezett népnek Fájó, szivettépő, csendes zokogása .... Akkor oh jó Atyánk, vedd őt magad mellé, Helyezd őt ragyogó égi koronádba, Helyezd őt fölébe minden drágakőnek. O legyen koronád legszebbik gyémántja. Kriezer JánosEgy szabadsághös halála. A nagy idők egyik nevezetes alakja, alsó- szalóki Krivácsy József 48/49-es honvédezredes, aki Komárom várának tüzérparancsnoka volt, október 31-ikén meghalt Budapesten 83 esztendős korában. Az öreg urat általánosan becsülték minden körben és ahol csak megjelent, tisztelettel tekintettek ősz hajára. Halálát özvegye, az olasz származású Oleatti-Mareecotti grófnő, gyermekei, továbbá sok magyar gentry rokoncsalád gyászolja. A haláleset őszinte részvétet keltett városunkban is, mert a boldogultnak szép kort elért dicsőséges életpályája folyamán egy érdekes epizód Gyula városával is összeköttetésben volt. amit alantabb el fogunk mondani. De mielőtt ezt megcselekednénk, kegyelettel reprodukáljuk a megdicsőült férfiúnak a fővárosi lapokban megjelent nekrológját a következőkben : Krivácsy József ezredes 1821 február 18-án született Szepes-Olasziban. A magyar királyi testőrségnél szolgált mint főhadnagy Bécsbén, de a szabadságharcz kitörésekor itthon termett, s a honvédség kötelékébe lépett. i848 szeptember i4-én a tüzérséghez osztották be, s kitűnő katonai képzettsége arra bírta a hadvezetőséget, hogy a jeles tisztet Komáromba küldje tüzérségi! parancsnoknak. Ugyancsak rövidre rá, 1849 márczius 23-án őrnagygyá, az augusztusi kirohanás után alezredessé lépett elő. A kapitulácziót mindvégig makacsul ellenezte. — az ő terve volt az is, hogy a forgalomban lévő Kossuth pénzjegyeket az osztrák kormány váltsa be, a mi nagy gazdasági válságtól mentette volna meg az amúgy is kizsarolt országot. Ez eszme keresztülvitelére nem sikerült Klapkát megnyernie, a kivel meg is hasonlott. A történtek után sem mondott le forradalmi eszméiről, s belekeveredett a May Mack-féle összeesküvésbe, a miért halálra ítélték. A halálos ítéletet kegyelem utján az utolsó perezben hat esztendei várfogságra változtatták át, a mit részint Kuffsteinban, részint pedig Olmüczben végig is szenvedett. Á mikor kiszabadult, Olaszországba ment és i86o-ban ezredesi ranggal az olasz hadsereg kötelékébe lépett, és e minőségben Alexandria várparancsnoka volt. A kiegyezés után visszatért Magyarországra és belépett az államvasutakhoz hivatalnoknak. A leglelkiisme retesebben dolgozott, még halála előtti napon is fönn járt hivatalában s betegen is elvégezte kötelességét. Az elhunyt, két olasz és egy magyar vitézségi érem tulajdonosa volt. Történeti munkát is irt Görgey és Klapka vagy az i848— 49-iki önvédelmi harcz (megjelent Budapesten 1881.) czimmel, a mely annak idején igen nagy feltűnést keltett nagybecsű, mindaddig ismeretlen adataival. Hétfőn délután temetfék a vitéz komáromi tüzértörzstisztet, a szabadságnak törhetetlen, höslelkü bajnokát. Sokszor állott szemben a halállal, mint katona, egyszer szembe került a — hóhérral is, mint konspirátor. A szabadságharcz végén Komárom várából teljes amnesztiával elvonulván Krivácsy, komáromvármegyei birtokán gazdálkodott, a mikor 1851. nyarán May János, volt honvéd tüzér-hadnagy, mint Kossuth Lajos emisszáriusa Bécsbe ment, hogy úgy ott, mint Magyarországban uj forradalomra ösztökélje az elégedetleneket. Bécsben, amely akkor ostromállapotbait' volt, sűrűn érintkezett Bezárd Czézár, baranyavármegyei származású fiatal teknikai tanárral, aki szintén honvédtiszt volt. Az volt a tervük, hogy a fiatal professzor a műegyetemi hallgatók közt kezdi meg a toborzást s May Jánossal karöltve szervezi a fölkelést. May több ízben fölkereste Pesten Jubál Károlyt, a ki a Kossuth-fiuk nevelője volt s azon tanakodtak, mint lehetne Komáromot hatalmukba keríteni. Eszükbe jutott a nyakas Krivácsy is, a ki Komárom várát úgy ismerte, mint a tenyerét. Fölczitállák Bécsbe, de akkorra már a bécsi rendőrség mindenrőh tudott. Egy Gablenz Rudolf nevű fiatal teknikus volt a besúgó. Az összeesküvőknek minden lépését figyelemmel kisérte a policzia s később valamennyit -lfogta. May, a kiből kínzással akarták kicsikarni társai nevét, egy tortúra után, valamelyik őrtől gyújtót kapott s meggyujtván szalmazsákját, elpusztult a börtönben. A Krivácsyra vonatkozó Ítélet igy szól: „Krivácsy József, olaszfalusi, szepesvárme- gyei születésű, 31 éves, katholikus, nőtlen, gazdasági bérlő s a magyar forradalom alatt tüzér-alezredes a magyar fölkelő seregben, a vele törvényesen folytatott vizsgálaton bevallotta hogy 1851. november hónapban, Pesten Kossuth anyja házában a múlt hónap 3-án kivégzett Jubál Károlytól tudomást nyert arról, hogy a volt fölkelő alezredes May János, a magyar forradalom főnökét, Kossuth Lajost Törökországban meglátogatta, ki által May pénzzel ellátva s megbízva lön, hogy az ausztriai államokba visz- szatérjen s mind Bécsben, mind Magyarországban, különös tekintettel Komárom várának birtokára uj fölkelést szervezzen. Vádlott továbbá Jubáltól megtudta, hogy May erre a tervet, már elkészítette s az előkészületeket czéljaik kivitelére már megtette, mely közléseknél Jubál Krivácsyhoz azt a fölszólitást intézte, hogy May Jánosnak Komárom vára elfoglalásában segítségére legyen, e végett May-val bizalmi értekezésekbe ereszkedjék, Jubálnak pedig közös tanácskozásuk eredményét 1851. év deczember Xjapvinlc naai számához fél iv melléklet Trau csatolva.
