Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-04 / 40. szám
4:0-1 k szám. Gyula, 1903. október 4-én XXXV. évfolyam. f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Do bay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézem!ők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Kgée,.. evre . 10 kor. — fill. I Pél évre ... 5 „ — ,, Évnegyedre . 2 „ 50'n Egyes széni éra 20 fill. ______________AÁ Tá rsadalmi és közgazdásza ti hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: O«*. Bonloky Zoltán. Felelős szerkesztő: fcóhu 3>á%id. Kiadóhivatal: 1 Templomtér, Dolay Ferencz háza és könyvkereskedése, bora a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kjilt-tér sora 20 fill. Ja „Emlékezzünk e napon!’ — Október hatodika. — Mintha csak most történt volna, mikor elborult a láthatár s a szabadság fájának remény keltő virágai vihartól letépve hervad- tan hullottak porba . , . Mintha csak most állították volna fel a bitófát, melyen legjobbjaink kivégezve lettek; dördültek meg a fegyverek, melyek kioltották a vértanú életet . . . Pedig több mint egy félszázad telt el azóta ! . . . Emlékezzünk o napon ama gyász eseményekre s fájdalom könycseppje üljön a szemekbe, mert csak azon szív nemes, melynek oltárán hála áldozata ég, csak azon nemzet bizhatik .jövőjébe/, melynek fiai vesztatüzként ápolják keblök bensőjében a lankadatlan hazaszeretetet 8 kegyelettel őrzik nevét azoknak, kik a hazáért éltek és haltak s mindent feláldoztak ... . Nem lennénk méltók arra, hogy reánk ragyogjon Isten áldott napja, ha feledni tudnék „az aradi tizenhárom“ vértanú életét s halálát, ha kialudni engednék szivünkből az irántuk való örök hálát . . . Jártam ott, hol emlékszobor jelzi a nemzeti gyász helyét . . . Mintha sirjokból felkeltek volna a dicső szellemek, oly áhitat szállta meg lelkemet s szivem mélyéből imádkoztam a világ urához, a nemzetek Istenéhez . . . Láttam a szent ereklyéket, melyek miii- denike záloga nagyjaink örök életének . . . Néztem ama pár darabka rabkenyeret, mely fekete miként a föld sara, szemem könynyel telt meg midőn arra gondoltam, hogy ilyennel táplálkozott a sötét börtön falai között a nemzet disze, virága, szine-java . . . Néztem azon szekér darabjait, melyen vesztőhelyre vitetett azon hős, kinek „bűne volt mert nagyon szeretett“. . . Néztem a megrongyoló- dott, átlőtt lobogókat, melyeken ott ül a dicsőség glóriája s csillog a lelkesültség s fájdalom igaz gyöngye, tanúskodva róla, hogy „nagy volt hajdan a magyar“ vitézségben, hazaszeretetben. Midőn mindezt látom, nézem, lelkemben a múlt emlékeit felidézem, megcsendül ajkamon a fohász : „Szándd meg Isten a magyart, kit vészek hányának, nyújts feléje védő kart, tengerén kínjának !“. ! . De kishitűség, reménytelenség ne tartsa fogva szivünket, mert „még jönni kell, még jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán !“. . ! A nemzet vértanúinak sírján ápoljuk, öntözzük könnyeinkkel a nefelejts virágait, hálásan őrizzük szivünkben nagyjainknak örök emlékezetét s ebből merítsünk erőt a honfi erények gyakorlására, hogy fény derüljön a hazára! No csatasikon vérrel, de béke olajágával kezünkben, honszeretettel szivünkben, észszel, kézzel törekedjünk arra, bogy boldog legyen a magyar haza, mert mig nem iiervadoz a remény zöld lombja, az igaz ügyet védő nagy Isten nem feledkezik el rólunk soha ! . . . Csüggedés ne vegyen erőt lelkűnkön még akkor sem, hogy ha jönnek idők, melyekre azt mondhatjuk: „nem szeretem ezeket,“ mert csudát művelni képes az igaz haza- szeretet . . . Ha a szabadság dicső eszméje nem csak „zengő érez és pengő czimbalom,“ de örök czél marad, addig mi felettünk „a pokol kapui“ sem vehetnek diadalmat. Legyen oltár szivünk, fnelyen lobogjon amaz égi láng, mely utat mutat a boldogság Ígéret földje felé, hol béke s szeretet virágai teremnek s testvériség megszentelt érzelmében egyesülnek a lelkek . . . Isten adja kegyelmét, segedelmét erre! Dombi Lajos. Tárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, október 12-én tartandó rendes közgyűlésire. 1 Alispáni jelentés a vármegye közállapotáról és a tavaszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2! Az 1904. évi költségelőirányzat s a hiány fedezésére a szokásos l°/„-os pótadó megszavazása feletti határozathozatal. 3 A tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmányának előterjesztésére az alapnál mutatkozó hiánynak fél százalékos pótadóval való fedezése. 4 A vm. közig, bizottság jelentése az 1903. év első feléről. 5 A vm. számonkérő szék jegyzőkönyve a vm. tiszti kar tevékenységéről. 6 A vm. állandó választmányban, az állandó biráló választmányban, a közegészségügyi bizottságban és központi választmányban időközben megüresedett tagsági helyek betöltése. 7 Mátra-körösvidéki egyesült h. é. vasút igazgatóságában Keller Imre elhalálozásával megüresedett hely betöltése. 8 Belügyministeri leirat a képviselőházi obstruk- czió helytelenítése ügyében hozott közgyűlési határozat megsemmisítése tárgyában. I Belügyminister rendelete az önként eszközölt adófizetések elfogadásának eltiltása ügyében való töryényhatósági határozatokra nézve. 10 Belügyministeri leirat a tiszti nyugdijsza- bályrendelet módosítása ügyében a nyugdijintézeti igazgató-választmány javaslatával. II Kereskedelemügyi ministen leirat a vármegyei utkaparók nyugdíjjogosultságának rendezése ügyében. 12 Belügyministeri leirat a vármegyei alkalmazottak javadalmazásának rendezése ügyében. 13 Kereskedelmi minister leirata a III. trans- versalis úthoz, a vármegye által megszavazott hozzájárulás miként való fedezésének ügyében. 14 Kereskedelmi minister leirata az Orosháza községben létesítendő mértékhitelesítő hivatal tárgyában. 15 Debreczen sz. kir. város átirata Rákóczi hamvainak hazaszállítása iránt. 16 Budapest székesfőváros átirata a Magyar- országban nem lakó, de innét jövedelmet huzó idegenek megadóztatása iránt, a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása tárgyában. 17. Esztergom vármegye (örvényhatóságának átirata vízvezeték létesítése ügyében a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt 18 Szepesvármegye kőrirata a parlamenti reform ügyében. 19 Árvavármegye körirata a közegészségügyi szolgálat államoritása tárgyában. 20 Beregvármegye határozata, a korcsmáknak, sorházaknak stb. ünnep és vasárnapokon zárvatar- tása tárgyában. 21 Torontálvármegye átirata a községi törvény némely szakaszainak módosítása czéljából, a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. 22 Borsod vármegye átirata a vármegyei alkalmazottak javadalmának pótadó kivetés utján való rendezése tárgyában. 23 Csanádvármegye átirata az útadóról szóló 1890. I, V. fejezetének módosítása iránt, a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. 24 Szatmárnémeti város átirata a három évet kiszolgált katonák visszatartása ellen, a képviselő- házhoz intézett felirat támogatása iránt. 25 A Rákóczi zarándoklatot rendező bizottság megkeresése, a törvényhatóságnak a zarándoklatban való részvétele iránt. 26 A budapesti Rákóczi ünnepet rendező nagy bizottság megkeresése az október ll-én rendezendő ünnepre való képviseltetés iránt. 27 Szmrec8ányi Pál nagyváradi latin szertartásu püspök egyházmegyéje kormányzatának átvételét és püspöki székének elfoglalását tudatja. 28 dr. Radu Demeter görög szertartásu katb. püspök átirata állásának elfoglalása tárgyában. 29 Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a központi gyámpénztár és egyébb várm. pénztárak pénzkészlete, az 1904. évben, mely pénzintézetekben helyeztessék el. 30 Az 1897. évi XXXIII. t -ez. (esküdtszék) 14. és 15. § ainak értelmében alakítandó bizottságba 12 bizalmi férfiú megválasztása 31 A vármegyei igazoló választmány jelentése a virilisek névjegyzékének összeállítása tárgyában,, ezzel kapcsolatban, a választott vármegyei bizottsági tagok sorában megüresedett helyek betöltése. 32 Alispáni előterjesztés a marhahajtó utakról szabályrendelet készítése tárgyában. 33 Alispáni előterjesztés a törvénybatósági utaknak ártéri költségek alól való felmentési ügyében. 34 Alispáni előterjesztés Deák Ferencz születése 100-ik évfordulójának megünneplése tárgyában. 35 Kliment Gyula nyugdíjaztatása. 36 JiincsoviCs Pál volt békési főszolgabíró kérelme nyugdíjjogosultságának megállapítása iránt. 37 A nyugdijintézeti igazgató választmány előterjesztése Deirnel Lajos nyugalmazott főszámvevő állami alkalmaztatása folytán nyngdijjának módosítása ügyében. 38 A községi jegyzők nyugdijszabályrendele- tének módosítása értelmében a haszonélvezetre adott földek becsértékének meghatározása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok, s Hegedűs Gyula gyulavári, és Gólián Lajos öcsödi jegyzők által beadott fellebbezések. 39 Pénztári ügyek. 40 A vármegyei katona beszállásolási pótadó arányosabb megosztása czéljából, az 1904. évre kivetendő törvényhatósági pótadó megállapításáról szóló szabályrendelet 41 A békésmegyei feloszlott honvéd-egylet örök alapítványa kamatainak kiosztása. 42 A délvidéki magyar közművelődési egyesület kérvénye tagként való belépés iránt. 43 A nagybecskereki >Kis Ernő« emlékszobor bizottság átirata, a szobor költségeihez leendő hozzájárulás iránt. 44 Denhoff Antal kérelme fizetés emelés, esetr. leg segély iránt. Október 6. Elmereng a lelkem múlt. idők ködében, Azt a tizenhármat áhítattal nézem, A szivem megdobban .... Puskák ropogása, rémes akasztófa, Mintha körülöttem, szemem előtt volna, Felujul mind jobban .... Sötét fellegtábor ül az ég kárpitján, A haldoklók hangja megCbuklik az imán, Bánat sóhaj lebben .... Inog a földteke, mintha összedúl p, Sátán-lakta pokol borulna e földre, Itt a vesztőhelyen .... Majd meg e Golgothán mennyei fény dereng, Szent zsolozspja zendül, a menny már ide lent, A hol babér terem .... Bátor, dicső bősök, vér'anu halála, Eszme diadala, a nemzet javára, Hogy boldoggá tegyen .... Hü emlékezetnek ragyogó csillaga ! Keresd lel a helyet, hol hősök sírbal ma Örökíti gyászunk .... Anynfóid kebele 1 add ki halottidat, Kiket szivünk, szemünk, buhnirnattal sirat; Őket látni vágyunk . . . Ha életre kelnek, akik értünk éltek, S vezércsillagai lesznek sötét éjnek, Nem hal ki reményünk. Mint sivatagban a tüzoszlop útjelző, Az ősök szelleme tettre hivó erő, Éltetőnk minékünk .... Mig szivünk oltárán lobog bála lángja, Hervadozni nem kezd a bit szép virága, Hazánk nincs veszélyben, Minden kis szikrája a honszeretetnek Drága k inesévé lesz a magyar nemzetnek, Hogy örökre éljen .... Ott, a hol oly édes a vértanuk álma, Jertek, gondolatban, jelenjünk meg már ma, Hullassunk ott könyet ....-Nincs még letapodva a szentelt sirhaloni, Alkony-szél jöttekor bús gyá^zd^l sir azon, Így lesz a bú könnyebb .... Majd hajnala ébred teljes boldogságnak, Hogy éltünk egéről elűzze az árnyat, A remény éltessen, Mert mig a nagy Isten szeretete ápol, Addig minden veszély távozik hazánktól, S áldás a nemzeten .... Dombi Lajos. Mikor olyan sokáig nem sütött a nap hazánk egén. — Emlékezés Deák Ferenczre. — Megnehezült az idők jArása fölöttünk. Sötét volt éjszakánk, sötét volt nappalunk io álló esztendőnél több ideig. Könnyünk se volt a s-k keserűség elsi- rására. A jaj szó elnémult fagyos, ajkunkon. Tűrtünk némán, megadással. Mint a hogy a lánczra vert oroszlán tűr zokszó, jajkiáltás nélkül. Régi törvényeink fegyverét erőszakkal ki csavarták kezünkből. Az elemi iskolánál tovább tanuló ifjúságnak nem engedték meg, hogy édes magyar nyelven irt könyveket forgasson. Reá parancsolták a német nyelvet. Az 1848/g ik évi szabadságharcz, önvédelmi harcz elbukásától 1861-ig, sőt 1867-ig tartott ez a megkövesiilt nemzeti fájdalom. 1861-ben kezdett derengeni fölöttünk az ég. Mikor már a méhkas erősen zsibongott, kitörni készült. Kívülről is fenyegető zivatar mutatkozott. Fájó sóhajtásba, panaszos imádságba olvadt reménykedésünk, vágyakozásunk, keresve: vájjon Isten gondviselő szeme rajtunk pihen-e méa? Megmozdult az agyongyötrött, a halottnak látszó magyar nemzet. Az aradi Golgotán régóta elszállt a vértanuk lelke. A magyar szabadság békóba vert rabjai előtt kezdettek itt-ott fölpattanni a nehéz börtönök ajtózárai. Isten gondviselő keze nyito- gatta fel! Isten próféták által szólt régen a népekhez. Aztán szabaditót küldött a szenvedő emberiségnek. Mi hozzánk is igaz prófétái által szólott végtére. Nekünk : magyar nemzetnek is küldött szabaditót. Isten meglágyította fejedelmünk szivét. Megnyitotta éleslátó tekintetét. Egy angyal, a később királynévá koronázott Erzsébet nagyasszonyunk irányozta női gyöngédséggel, szeretettel Felséges hitvestársa érzéseit a jobb sorsra érdemes magyar nemzetre s a békéltető Isten küldöttjére. A haza bölcse : Deák Ferencz volt ez az isteni küldött. Mint prófétát, magyar prófétát kezdték őt hallgatni a nemzet és fejedelme, szabadságunk hajnala ujraderengésekor. Deák Ferencz korán apátián árva lett. Mikor felnőtt, nem gondoskodott magának női élettársról. Nem volt maga alapította családja, amely szeresse. De megszerette az egész magyar nemzet. Önmagáénak vallotta. Szivdobogva leste- várta ajka megmozdulását, bölcs szavát, tanácsadását. Megszerette a felséges uralkodópár is. Deák Ferencz igaz szivének egész melegségét, szeretetét nemzetünkre: a magyarok nagy családjára árasztotta. Akkoriban nálánál senki sem tudta jobban : mi a magyar jussa, igazsága, sz. nt törvény ». Ezt az ö ajakéról akarta hallani uralkodónk. Hallotta is. Ez akkor történt, mi; dőn hosszas szenvedésünk után, a külső veszedelmektől is félve, idegen tanácsadói azt javasolták ó Felségének: adja vissza a magyar nemzetnek fele igazságát, törvényei felét. Hívja össze törvényalkotóinkat országos tanácskozásra. De az i848 ik évi törvényeket: a szabadság, egyenlőség, testvériség szent igéit ne keltsék ismét életre. Pedig a magyar nemzet • erről a kivívott szabadságáról le nem mondhatott. Mert ez élteti. . «. Eme nehéz napokban ö Felsége Deák Feren- czet kérette magához Bécsbe, tanácskozásra. Egybehívták ismét a magyar országgyűlést, hogy az uralkodó és a magyar nemzet a nehéz helyzetből kibontakozzék. De bécsi tanácsra még ekkor is azt követelték tőlünk, hogy az i848-iki törvények egy részét el kell törülni, meg kell változtatni. Nehéz, válságos pillanatok következtek. Törvényalkotó képviselőink sokáig, tanácskoztak: mit feleljenek a bécsi kívánságra. Ekkor tűnt fel a haza bölcse a maga igazi nagyságában. Megrendült érczes harangszava. Szívhez szólóan emlékezett meg nemzetünk méltatlan szenvedéséről. Megemlékezett arról, hogy a nemzet és az uralkodó idegen tanácsadói rábeszélése folytán nem értik egymást. Pedig mindkettő boldogsága attól függ, hogy a magyar szabadságot, a magyar törvényeket helyreálűtsák. Enélkiil az uralkodót sem lehet megkoronázni. Ehhez a képvisalök is hozzájárultak s a nemzet eme szándékát felirat-r ban felküldték a fejed lemhez. Bé' sböl elutasítás volt rá a felelet . . . Újra összegyűltek tanácsr kozni a törvényalkotók . . . Ekkor mondott Deák Ferencz ilyen szavakat: „Fájdalommal látjuk, hogy ismét törvény-? ellenes dolgot kívánnak tőlünk. Mély sajnálattal, de készek vagyunk abbahagyni tanácskozásainX-1a.p1a.nlc mai szamához fél iv melleidet van csatolva
