Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-20 / 38. szám
főszolgabíró higgadt és tapintatos szavaira rendza- varás nélkül szétoszlottak. Komolyabb inczideus, a mitől a szocziálista bujtogatások folytán sokan tartottak,'sem a választások tartama alatt, sem azok után nem következeit be. A lakosságnak az a része, mely a választásoktól más eredményt várt, eleintén duzzogott csalódása miatt, ma már azonban a nép minden rétegében belenyugodtak a választásokba, a józanabb rész pedig teljes bizalommal tekint a megválasztottak működése elé. Esküvők. Robinson Glyula szarvasi gazdatiszt folyó hó 12-én esküdött örök hűséget Bállá Ilon kának, Balta Sándor, báró Kőnigszvalter Herman uradalmi intézője leányának Csabacsüdön. — D Schiß Izidor szarvasi születésű mezőtúri ügyvéd házasságot kötött Littmann Gizellával Poprádon. Felrobbant vitriol. Könnyen végzetessé válható vitriol robbanás történt folyó hó 11-én Csorváson Meitner Soma kereskedő pinczéjóben. Segédje ugyanis a pinczéből vitriolt akart felhozni, miközben a vit- riolos edény eltört s a kiömlő vitriol felrobbant. A robbanás okozta zajra többen lesiettek a pinczébe, hol a segéd a nagy gáztól ájultan terült a földön A gyors segély következtében a segédnek ma nár semmi baja. Véres verekedés. Csabán vasárnap este véres verekedés volt a Zöldfa vendéglőben katonák és legények között. A verekedés nagy csődületet okozott, melynek csupán a csendőrök megjelenése vetett végett. Janicska János 101-es baka és Kucsa Mihály ménlovas vasárnap délután a Zöldfábau mulattak. Mindkettő hires verekedő volt „ czivil“ korában is s e régi jó szokásukról most sem tettek le. Janicska hamarosan összekapott néhány legénynyel; a szóváltást ütések követték s mivel a legények többen voltak, a bakát a földre tepertők s elvették oldalfegyverét. Kucsa Mihály látván az ármádia ilyetén megcsúfolását, egy társával együtt szintén barczba ment, hogy a panganétot visszaszerezzék A legényeknek erre a tartalékcsapata is előjött s általános verekedés keletkezett. Röpültek a székek poharak, ordítoztak és szitkozódtak .Kucsa társává együtt kardot rántva vagdalozni kezdett s számos legényt megsértettek. Zselenyánszky Pálnak a fején vágott keresztül, úgy hogy az rögtön összeesett, Pipis János muzsikus, aki nem is elegyedet a verekedésbe az arczán kapott súlyos sebet. Végre előkerült a csendőrség s nagy eiőfeszitéssel beszüntete a harczot. A sebesülteknek az első segélyt Wagner Dániel orvos nyujotta. Látványosság Gyulán. Ma vasárnap délután 4 órakor nyilik meg a Kossuth Lajos-téren a Lifka- féle világhírű muzeum és panoptikum. T. olvasóink figyelmét e helyen is felhívjuk lapunkban közölt hirdetésére. Öngyilkossági kísérlet szerelemből. Horváth Etel árvaleány Csabán szolgált. Tizenhat éves volt és ki ne tudná .ebből, hogy szerelem is lakott mái a szivében. Valami azonban megzavarta a szerelmének boldogságát, összezördült a kedvesével e e miatt gyufaoldatot ivott. Eddig a méreg nem oltotta ki a fiatal leány életét, de súlyos beteg. A leányt Hugyesz Pál 16 éves szolgafiu szerette, aki midőn meghallotta, hogy Etel öngyilkos lett: elbujdosott, nem tudják hova lett. Aki nem akar bíró lenni. Köröstarcsa község bon a lemondás folytán megüresedett bírói állásri T. Szabó Mihályt választották meg. Szabó azonbar nem fogadta el a tiszséget, inkább fizetett 20( koronát a szegény alapra. Az uj választás keddei volt, mely alkalommal bírónak megválasztottál Vámos Sándor földbirtokost, ki a múlt évben ii biró volt. Tűzoltó-egylet Kondoroson. Kondoros község ben önkéntes tűzoltó-egylet alakult. A napokbai volt az uj egyesület alakuló közgyűlése, melyei megválasztották a tisztikart. Elnök : Erdélyi László alelnök: Szarka József, jegyző: Kiss Elek, fő parancsnok: Fülöp József, szakaszparancsnok Czirbusz Endre, helyettes szakaszparancsnok : Do bossy István. Öngyilkosság. Békésen Kimer Gyula asztalos segéd, Sál József asztalos iparos lakásának forgá esős padlásán felakasztotta magát. Vigyázatlanságának áldozata. Dankó Ferenc: 17 éves szarvasi bóresgyerek f. hó 10-én délutái gazdájának tanyájára igyekezett egy ökrös szekér rel. Útközben a szekér rudjára ült, honuan ol; szerencsétlenül esett le, hogy a bal karján és lábál a szekér keresztül ment és úgy a bal kezét, min a lábát eltörte. Halálos bal680t. A körösladányi utépitésné lovak által vontatott kocsik szállítják a követ keskeny vágányokon. Ilyen kocsit hajtott Pál Ká roly 15 éves fiú. Útközben a kővel megrakott. ko esi valahogyan felfordult s Pál Károlyt maga al temette. A fiúnak mindkét lába eltört, amputáltál de még így sem lehetett az életnek megtartan vérvesztés következtében meghalt. Agyonrugta a ló. Turóczki Mihály békéecsabs erzsébethelyi bérest, ki Újkígyóson Lukáos József nél szolgált, egy ménló megrugta és pedig oly sze rencsétlenül, hogy a béres másnapra meghalt. A szabóipar a vidéki kiállításokon.*) Alulírott abból az alkalomból, hogy a gyulai iparkiállitáson mint a ruházati csoport jury-tagja szerepeltem, — nem mulaszthatom el, hogy ne mondjak egyetmást szerény tapasztalataimból. Nevezetesen e kiállításnak meg van az ő általános vidéki jellege: néhány remekbe készült többé- kevésbé jól és néhány igen kezdetlegesen készített darab. Mindenesetre örömömre szolgált, hogy szép számú magyar sujtásos ruhát is láttam — hála Gyula és vidéke közönségének. Maga, a sok és hosszan, de kevéssé hajlított sujtás, az igazat megválva, nem igen nyerte meg tetszésemet. Különben lehet, hogy eme sujtásozási mod talán karaktere a gyulai magyar szabóságnak. A mi a szabást illeti, úgy e téren még igen sokat kell potolniok gyulai kollégiánknak. Kevés rajztudasuk és még kevesebb ízlésük van. Eme tulajdonságok nélkül pedig nincs jó szabóság. Nem tudom, nem tartják e helytelennek a gyulai kollégák, hogy igazán kedves és magyaros vendéglátásuk után ilyen szigorú kritikát olvasok rájuk? Én azonban ki szivemen viselem iparunk haladását, kötelességemnek tartom rámutatni a tapasztalt hibákra, ezek okaira, hogy élhessünk a megfelelő gyógyszerrel. Mint volt ezredszabó, több éven át éltem kü lömböző vidéki városokban, amikor bő alkalmam volt megismerni a fentebb említett bajok okait. Mint ilyent kell említenem a vidéki közönséget, a mely határozott közönynyel viseltetik a finom és ízléses ruhákkal szemben. (Tisztelet a kivételnek.) És éppen az inteligens osztály az, a mely a ruházatot csak a szükséges mez-nek tekinti az időjárás viszontagságaival szemben és könnyen eltekint annak reprezeutabilis és karakterisztikus oldalaitól. Más szóval nem érzi szükségét a szakmájában ^tökéletes szabónak. Mi ennek a következménye ? Az, hogy ha van a vidéknek néhány törekvő szabó-segéde, ezek otthon nem bírván megszerezni a kellő tudást, feljönnek a fővárosba tanulni és ha igazán jó munkások, itt is maradnak állandóan. Yagy mit is csinálnának ? Haza a városukba, falujokba nem mennek, ismerve az ottani viszonyokat. A kik otthon maradnak, — hiányában minden szakképzésnek — kénytelenek bele törődni sorsukba és a „ Magasabb szabászat tankönyve8 helyett a I» Gyümölcsfák oltásának és kezelésének könyvét “ ol- 3 vasgatják, mert ez utóbbi rájuk nézve hasznosabb. (?) r Ezek után természetesen még jobban kell hely- eselnünk a kereskedelmi miniszter intézkedését, mely szerint kiváló szabászaink vidéki körutaik alkalmával ^ egyes városokban szabad előadást tartanak a maga- sabb szabászatból. Hogy ily előadásban a gyulai kollégáknak még nem volt részük, azt a kiállítás I, alkalmával a bírálatomban javukra tudtam be. t Azt azonban határozottan hátrányukra írom* r hogy még eddig egy, a saját érdekeiket? szolgáié - ipartestületet nem alakítottak. A kiállítás katalógu- 8 sának bevezetéséből tudjuk, hogy éppen a gyulai iparosoknak volt úgy tekintélyre, mint számra nézvt | is I legkiválóbb ezéhük — pár Századdal előbb l_ Hogy ma nincs, annak a folytonos ipari pangás, térvesztés, az önbizalom elvesztése és bizonyos közönj js az oka. a Szerintem éppen ez okoknak kellene őket arn n indítani, hogy ipartestületet alakítsanak, a mely fon- i0 tos erkölcsi és közgazdasági misszióval hova-továbl n segítene épp a fentemlitett bajokon. Emez állításon k bizonyítására a számos példa közül csak egyet em- is litek, a gyulai iparos ifjúság önképző egyletét, a melj negyedszázad óta szakadatlanul teljesiti hivatását éi § mily eredméynyel, a sok közül példa rá az áltálul n augusztus* havában rendezett gyulai iparkiállitás n Hogy mily fontos kulturális és financziális előnye ó| vannak az ily vidéki központokban rendezett kiálli i- tásoknak, azt e helyen fölöslegesnek tartom ismételni ■d. Cser na Lajos, ). __________ ipartestületi elnök. *) A „Magyar Ipar“ szeptember 18-iki számából vesz 9. szűk át fenti ezikket, mint utóhangot a gyulai íparkiállitásró' tiájának gyors felköltésében is eddig nem látott példát mutat. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Naplónak friss és megbízható értesülései, lelkes temperamentumos, komoly, tartalmas, hatásukban valósággal szenzáczics politikai czikkei, a melyek nyomatékossá teszik a politikai súlyra döntő jelentőségű újság véleményét, tárczarovatának magas irodalmi színvonala,'gazdag informativ anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes, változatos, eleven rovatai s mindenrendü közleményinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fényesen megfelel a legvérmesebb várako- kozásnak is. A Budapesti Napló szerkesztősége és ól vasó közönsége közt páratlanul meleg és szives viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a szekesztői üzenetek rovatában. A Budapesti Napló szerkesztősége nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első percztől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne arra vállvetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség amelynek belső tagjai: Yészi József, főszerkesztő Braun Sán dór felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Yilmos Cerri Gyula, Erős Gyula, Feszi Géza. Gergely István, Holló Márton, Horvát Elemér, Janovics Pál, Kabos Ede, dr. Kovács Jenő, Lyka Kárly, Márkus József Merkl Adolf, Molnár Ferencs, Nyitrai Jó zsef, Pásztor Árpád, Roboz Andor, dr. Soltész Adof, Thury Zoltán, Zöldi Márton, napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harczba. Hűséges szövetségese eb ben a külső munkatársak díszes serege. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk, a Budapesti Naplo-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalába és magyar írók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik r o d a I o m. Liegerer József elismert fogspecziálista Gyulán tartózkodik. 292 1—1 Vezérfonal a községek ügyvitelének és pénzkezelésének megvizsgálásához czim alatt egy, hivatali használatra szánt és e téren becses szolgálatra hivatott könyvecske hagyta el Kner Izidor gyomai nyomdász csinos kiállításában a sajtót. A könyvecske kérdőpontok alakjában tünteti fel azokat a felada tokát, melyeket az ellenőrző hatóságoknak a községi hivatal vizsgálatok alkalmával -szem előtt tartaniok kell és az újabban életbe lépett vármegyei és községi ügyvitel szabályzatok figyelembe vételével van szerkesztve. Hogy pedig czéljának mindenben megfelel, orré kelő garanczia az, kogy a könyvecskét (a mely szerzője megnevezése nélkül jelent meg) dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, vármegyénk alispánja állította össze, a kinek a közigazgatás egyszerűsítésére irányuló munkálatokban oly fontos feladatok jutottak, és a ki épen azért legilletékesebb arra, hogy az uj ügyviteli szabályzatokban lefektetett elveknek a községi ellenőrző vizsgálatok alkalmával leendő érvényesülését azok igazi szellemében előmozdítsa. A hasznos könyvecske, a melynek megszerzése és áttanulmányozása egyaránt érdeke a községi elöljáróknak mint a felsőbb közigazgatási hatóságok tiszviselőjének, a kiadó nyomdatulajdonosnál rendelhető meg. A Budapesti Napló nemcsak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpa Katona képek. * Hogy miért irok most »Tarka képek, helyett »Katona képek«-et, annak rövid magyarázatát adom, ha a nyájas (t. i. akinek nyája van) olvasónak alá- san jelentem, hogy 35 napi fegyvergyakorlatot kitől töttem. A 35 nap alatt »czibil« szempontból nem történt semmi nevezetes esemény, kivéve egy szuronyba dőlést; hogy mégis irok róla, azt azért teszem, mert] nein volt alkalmam más nevezetes dolgokat megfigyelni. A katonai sorrend a következő: (A tartalékos férjek.) Legeredetibb alakjai a hadseregnek. Otthonról azzal a szent fogadalommal vonulnak be, hogy semmi előirásellenes dolgot nem fóghak elkövetni s ezt a fogadalmat meg .is tartják - a legelső alkalomig. Yalamelyik fiatal menyecske —.. aligha nem aeraris hölgy volt — igen találóan jegyezte meg, midőn arra a kérdésre, hogy meddig taift a férj hűsége ? Azt felelte: az első fegyver- gyakorlatig. Ezt azzal lehetne kiegészíteni: hogy a férj hűsége visszatér az utolsó fegyvergyakorlat után (A nagy gyakorlat.) Minden katona legnagyobb respektussal viseltetik a nagy gyakorlatok iránt, mert ez- a legtöbb fáradsággal jár, de a legédesebb jutái mat is termi meg az utolsó évüket szolgáló hadfiak részére, mert a lefuvás után haza mehetnek övéikhez. Sajnos, az idén ez az öröme az öreg bakáknak nem következett be, de ne is következzék addig be mig minden igaz magyar szive vágya nem teljesül s a magyar bakákat nem vezényelik magyarul. A nagy gyakorlatokat az orvosi visit szokta megelőzni, amelyen az ezredorvos és segédei nagy szakértelemmel megállapítják, hogy kik képesek ki- állam a gyakorlat fáradalmait s kik a szimulánsok. Persze, a fáradalmaktól addig, mig bele nem kóstolnak, fél mindenki s a legtöbb baka szeretne, tőle szabadulni. Ilyenkor nehéz feladat vár a katonaorvosokra. A jelentkezők közt volt a sovány, vékony, beteges - kinézésű ember, akiknek azonban végeredményében nem hogy ártana, sőt használ a nagy strapa Az ezredorvos urnák már nagy praxisa van ezen a téren, azért a mikor sorra járulnak elé a »gyengélkedők», türelmesen megkérdi mindegyiktől, hogy hívják, mi a foglalkozása, mije fáj, s ebből a három adatból pontosan megállapítja, hogy szimuláns-e, vagy nem ? Egy ilyen jelenet: — Hogy hívják? — Stem Jakab! — Stern is, Jakab is, mi a foglalkozása? — Főpinczér a »Diadal« kávéházban! — A »Diadalban«, akkor maga Jakab elmehet a nagy gyakorlatokra. Jön utána a másik: — Hát magának mi a baja? •— A mellem fáj, ezredorvos ur! — Ohó maga is Jakab, maga is mehet s igy tovább. (Az első nap.) Az első nap a próbaköve az egész gyakorlatnak. A legnehezebben esik a nagy menetekbe való beletörődés s az első nap a legtöbb katona dől ki. Azt gondolná az ember, mikor ezeket a kidőlt katonákat látja, hogy sosem lesz belőlük ember, pedig olyan derekasan kiállják az egész gyakorlatot, mint annak a rendje. Az első nap után már mindegyik tisztában van vele, hogy milyen fáradal makat hoznak a többi napok s ahhoz méri erkölcsi s fizikai erőkifejtését. Az erkölcsi erőnek fontos sze repe jut. Mikor már érzi az ember, hogy tovább nem birja, akkor felteszi magában, hogy azért sem enged a 48-ból 8 szépen gyalogol tovább s a végén örömmel tapasztalja, hogy nem történt semmi baja. Mert a katonaorvosok nem nagyon hisznek a kidülteknek, tudják, hogy ez a legtöbb esetben sem napszurás, sem szívbaj, hanem csak az erkölcsi erő hiánya miatt történt. (Az ezredorvos lovon.) Az njabb gyakorlat szerint minden fegyvergyakorlatra bevonuló orvos a gyakorlatokat lovon tartozik teljesíteni. — Ilyenkor aztán szörnyen meg van akadva egyik-másik spe- czialista, aki még soha sem ült lovon s most is csak úgy mer lóra ülni, ha a lóápoló folyton a közelében van. Egy ilyen merész lovas doktorral történt aztán meg, hogy az alezredes ur a gyakorlótéren magához kérette g ő sietett eleget tenni a parancsnak s »Péntek« nevű lován ügetve akart közeledni az alezredes úrhoz. El is érkezett a tetthelyre szerencsésen, azonban midőn a jelentkezésre került a sor, Péntek még mindig nem akart megállani s a jelentkezés a következőkép történt: — Alezredes ur — piszt Péntek stb. (A magyar vezényszó.) A honvédségről lévén szó, minden politizálás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar vezényszó a legkönnyebben elsajátítható, még az idegen nemzetiségűek által is. — Legjobban bizonyítja ezt a magyar honvédség, ahol bizony sok az idegen elem (s ez nem valami uj élem.) A közös hadseregtől, bármely fegyvernemtől áttett tartalékos tisztek a nélkül, hogy előzetesen tanulnák (ezt szintén egész bátran állíthatjuk); a legrövidebb idő — • mondjuk 48 óra alatt — elsajátítják a magyar vezényleti nyelvet, amelyet természetesen anélkül is beszélnek, de az idegen ajkúak is megtanulják a szükséges magyar vezényszavakat, mert csak azt kell megfigyelniük, hogy milyen hangra, milyen mozdulatot kell a katonának csinálnia s kész az egész stratégiai tudomány. A hadsereg egységén tehát egy cseppet sem változtatna, ba a magyar ezredek- nél a közös hadseregben is behoznák a magyar szolgálati nyelvet. Ez a katonai felfogás is. (Gyakorlatok után.) A legkényelmesebb része gyakorlatoknak természetesen a gyakorlatok után következik. A lefuvás a megváltás a fáradalmaktól. Még egy pár órai gyaloglás arra az állomásra, a honnan a katonavonat indul s aztán vége a panaszkodásnak. Az állomáshelyre való megérkezés után következik az általános tisztálkodás. A helyi gőzfürdő megtelik a helyőrség tisztjeivel, a hol a tartalékosok elmondhatják, hogy : »Mit ránk kentek a századosok, Lemossuk a gyalázatot < _______ C—-*o Tö rvényszéki csarnok. Szabadságról. Novák Kamii kir. törvényszéki elnök Abbáziában eltöltött szabadságidejéről hazaérkezvén, a kir. törvényszék vezetését átvette. Kinevezés. A nagyváradi kir. Ítélőtábla elnöke IDérczy József szarvasi járásbirósági díjtalan joggyakornokot a berettyóújfalui járásbiróaághoz se- gélydijas joggyakornokká nevezte ki. Előléptetés. A hivatalos lap keddi száma szorgalom és lelkiismeretes munkásság folytán már igen régen kiérdemelt előléptetést közöl. Az igazságügyi miniszter Thurzö Andor gyulai kir. járásbirósági írnokot ugyanis irodatisztté nevezte ki. Sikkasztás. E hó 14-én volt a tárgyalás Bay Gábor volt Gyulavári jegyző ügyében. A bíróság Hubay Lajos elnöklete alatt dr. Szegedy Lajos és Misley Kálmán birákból alakult meg, a jegyzőkönyvet dr. Csete Emil vezette. A közvádat Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte. Védő dr. Kóhn Mór ügyvéd volt. A terhelt ellen 13 rendbeli váltóhamisítás miatt emeltetett a vád azon az alapon, hogy 1740 korona értékű váltókat különböző takarékpénztáraknál meghamisított. — Továbbá 14 rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás miatt azért, hogy 1107 korona s egyéb illetéket saját czéljaira használt. Majd azért, hogy az adóbeszedési könyveket meghamisította. A vádtanács ezen vádak miatt hozott ellene vád alá helyezési határozatot. A főtárgyaláson Bay általában beismerte a bűnösségét, előadta, hogy 1895. év ápril havában választották meg jegyzőnek, évi 800 korona fizetéssel, családjával, gyermekeivel, mint intelligens embernek kellett ruházkodni 400 forintból, kénytelen volt barátait váltó szívességre kérni s a fizetése a törlesztésre és kamatra nem volt elég, majd az adópénzekből is sikkasztott, végre midőn látta, hogy már tovább nem tarthatja magát fenn, jelentést tett önmaga ellen, hogy megnyugtassa önmagát és, lelkiismeretét. A tárgyaláson a sértettek és tanuk általában nem viseltettek ellenséges érzülettel irányában, egyedül Dobra György pénztárnok jegyezte meg, hogy úgy megcsinálta Bay az ö nevét, hogy ö nem tudja megismerni, annyi pénz kellett neki, mint az uraságnak, a szomszéd városi asszonyok (t. i. gyulaváriak) annyi szeretetet és lelkemet használtak, mert minden kérdésre „kérem szeretettel“ lelkem“ feleltek. A kir. törvényszék 2 napi tárgyalás I után e hó 15-én 5 órakor hirdette ki az ítéletet,! mely szerint egy évi és 6 hónajfi börtönre Ítélte a! jegyzőt, ki azonnal megkezdette büntetését. Heti p i a c z. Gyulán, szeptember hó 18-án. A budapesti árutőzsdén búzában állandóan!] igen nagy az áruforgalom, szilárd az irányzat; ál hét eredményeként árváltozás alig volt. Heti piaczunkon nagyobb kínálat mellett el-| kelt 50 klgrammonként koronában : búza (uj) .... ö'SO—7 10-ig árpa (uj) ! ! ■ . • 5-10—5'30-ig zab (uj) .... 450—4 80-ig tengeri ! • ] 6'20—6-40 ig
