Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

Magát az egyházmegye felosztását azon­ban a fentebb vázolt okokból egész lelkűnk­kel perhorreskáljuk. Olyan parancsoló érdek az egység további fentartása, a mely hisszük hogy az egyházmegyei közgyűlés többségét sőt szabad legyen remélnünk, hogy a köz­gyűlés össfjgségét át fogja hatni s vissza fogja riasztani a további felosztási akcziótól. Ebben a hitben, ebben a reményben üdvözöljük a békés—bánáti ev. ref. egyház- megyót szegedi közgyűlése alkalmából és^ az Kg áldását kérjük a hitélet fejlesztését czólzó fontOB és magasztos tanácskozásaikra. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye szeptember hé 16/ és következő napjain Szegeden tartandó közgyűlésének tárgysorozata. 1. Ima: a közgyűlés megnyitása. 2. Közgyűlési tagok igazolása, távollevők be­jelentése. 3. Szavazatbontó bizottság jelentése az egyház- megyei tanácsbiró választásra vonatkozólag. A meg­választott tanácsbiró felesketése. 4. Eskütételre jelentkező tanítók felesketése. 5. Szavazatbontó bizottság jelentése az egyház­megyei tanító képviselő választás eredményéről. 6. Küldöttségek kinevezése : a) gyűlésen beadandó szavazatok összesze désére ; b) számadások megvizsgálására és költségvetés készítésére ; c) segélykérvények elbírálására ; d) szavazatok megsemmisítésére. 7. Széli Ákos egyházmegyei világi főjegyző és tanácsbiró halálának bejelentése. 8. Csécsi Miklós lemondása egyházkerületi kép­viselőségről. 9. Nagy Károly lemondása egyházmegyei egy­házi aljegyzőségről. 10. Választások elrendelése a megüresedett tisztségekre. 11. Jelentés a hódmezőfásárhelyi lelkészválasz­tásról. 12. Jelentés a kunágotai lelkészválasztásról. 13. Jelentés az öcsödi lelkészválasztásról. 14. Esperesi általános jelentés. 15. Torontál-Erzsébetlak : fiókegyház megala­kítása. 16. Dobozmegyer : fiókegyház megalakulása. 17. Németboksán : fiókegyház megalakulása. 18. Kunágota : ágost. hiv. ev. hívekkel kötött egyezmény. 19. Kánoni vizsgálati jegyzőkönyvek intézkedést igénylő pontjai. 20. Jelentés a kánoni vizsgálatok végzéséről. 21. Egyházmegye felosztására beadott előter­jesztések s ezzel kapcsolatos indítvány. 22. Kispereg: kérvénye egyházmegyénkhez csatlakozás ügyében. 23. Makó : végzés a lelkészi állások megüre- sedése esetén leendő eljárás és a lelkész-elnökség ügyében s ez elleni felebbezés. 24. Hódmezővásárhely : Baksa Lajos felebbe- zése a lelkész-elnökség ügyében. 25. Körösladány: földeladás ügye. 26. Doboz: kölcsön felvétel ügye. 27. Doboz: meghatározatlan czélualapítványok felhasználása iskolai épület javítására. 28. Pancsova: részletkötvények ügyének ren dezése. 29. Szentes : Szegény menedékház eladásának ügye. 30. Szkulya : lelkészjavadalmi föld átcserélésé nek ügye. 31. Gádoros : iskolatelek és házeladás ügye. 32. Békés : ibrányi iskola épület eladási ügye 33. Igazfalva : 1200 korona megtakarított pén zének orgona építésre fordítása. 34. Vésztő: jelentése árva alapja ügyében. 35. Vadászerdő részére földmivelésügyi minisz­térium adománya templom belsőberendezésére. 36. Szkulya : iskola építés ügye. 37. Javítások és építkezések ügyében hozott határozata. 38. Gyula: két nj tanterem építése, két taní­tói állás szervezése és kölcsönügy. 39. Resicza : jelentése költségvetése hiányaira nézve. 40. Gádoros: Dáni József panasza és Pánczél József előterjesztése a csongrád—mágocsi hitokta­tás ügyében. 41. Békés: közalapi tartozásának helyesbítése. 42. Szentes: közalapi adójának helyesbítése. 43. Gádoros : kérelme egyházmegyei és egy­házkerületi közigazgatási költségeinek elengedése iránt. 44. Gádoros : Kongrua kiigazítás ügye. 45. Hertelendi falva : kérvénye egyházmegyei közigazgatási költségeinek elengedése és a minisz­tériumhoz beadandó folyamodványa ügyében. 46. Egyházmegyei költségvetés. 47. Egyházmegyei pénztárnok jelentése a hát­ralékokról. 48. Egyházmegyei pénztárnok jelentése a M. P. 0. T. tagdijámk és a M. Sz. részvényének be­fizetéséről. 49. Doboz : tanítói dijlevél módosítás. 50. Szkulya : tanítói dijlevél módosítás. 51. Békés : Szűcs János állandósítása és dij- levele. 52. Békés: Lévai István rektorrá választása s Konkoly Jenőnek ez ellen felebbezése s Lévai Istvánnak beterjesztése. 53. Békés : a IV., V., VI. osztályú leányiskola tanítói dijlevele. 54. Békés : Haraszty Sándor állandósítása ügyé­ben Konkoly Jenő felebbezése. 55. Békés : Gondnok választás ügye. 56 Békés: Adókulcs megváltoztatása és az ellene beadott felebbezések. 57. Füzesgyarmat: tanító választás és dijlevél. 58. Füzesgyarmat: rektori állás uj dijlevele és segédlelkészi állás szervezése. 59. Füzesgyarmat: lelkészi módosított dijlevél. 60. Hódmezővásárhely: Köles Sándor s. 1. ellenőr bekebelezése. 61. Missziói ügyek. 62. Tanügyi bizottság jelentése. 63. A Szabó János síremlék-bizottság jelentése. 64. Nyugdijintézeti választmány jelentése. 65. Lelkészegyesületi gyűlés jelentése. 66. Délvidéki magyar közművelődési egyesület kérelme. 67. Doboz :Udvarhelyi Károly tanítóvá választása. 68. MezŐberény : Demeter Kálmán lemondása | Tokaji József tanítóvá megválasztása. 69. Békésszentandrás : Zih Károly lemondása 70. Hódmezővásárhely : Kovács Ernő és Kolum- bán Bertalan véglegesítése. 71. Szeghalom : Szeghalmi Gyula és Varga J. állandósítása. 72. Békés: Buii Vincze és Vári Ilona meg­erősítése. 73. Közalapi s más segély kérvények. 74. Államsegély kiosztása. 75. Pánczél József kérvénye segélyeztetése tárgyában. 76. Jelentés az egyházmegyei számadások meg­vizsgálásáról. 77. Békés : kölcsön felvétel ügye. 78. Szapárifalva: lelkész panasza a presbyte rium ellen. 79. Gyulai tanítók felebbezése gyűlési napi- dij ügyben. 80. Békés: az országos tanári nyugdíj-intézetbe fizetendő járulék ügye. 81. Hódmezővásárhely: Karancsi Dániel lelkész nyugdij-ügye. 82. Püspöki leirat szegény iskolás gyermekek ügyében. Birósági ügyek: 1. Békés: tanárok fizetésrendezési ügye. 2. Békés: Kecskeméti Ferencz lelkész fegyelmi ügye. 3. Békés: Lévai István tanító fegyelmi ügye. 4. Békés: Domokos Gábor felebbezése belhiva- talnokok haszonélvezetében levő egyházi földek adó­fizetési ügyében. 5. Törökbecse: Dr. Weliacha Károly felebbe­zése adóügyben. 6. Temesvár: Sebestyén Béla felebbezése adó­ügyben. 7. Csorvás: Kis Mózes lelkész fegyelmi ügye. 8. Füzesgyarmat: Vörös Zsigmond felebbezése temetési krajczárok ügyében. 9. Nagybecsk^rek: Hegedűs Kálmán felebbezése. Egyházmegyei tanügyi bizottsági ülés: a tanügyi bizottság elnöke által megjelölendő időben. ' Lelkészegyesületi gyűlés: szeptember 16-án dél­után 4 órakor. Birósági gyűlés: szeptember 17-én délután 4 órakor. Nyugdíj intézeti válaszmányi gyűlés: szeptember 16-án délután 5 órakor. Szabó János síremlék-bizottsági ülés: szeptem­ber 15-én délután 5 órakor. 9000-1903. Hirdetmény az 1903 évi katonai ellenőrzési szemle tárgyában. 1. Az ellenőrzési szemlén megjelenni kötelesek a hadsereg- állományába tartozó mindazon tartósan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek, vagy fegyvergya­korlatot nem teljesítettek, továbbá a honvédség állo­mányába tartozó azon szabadságolt állományú hon­védek és póttartalékosok, kik ez évben katonai szol­gálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek, vagy fegyvergyakorlatot nem teljesítettek. fogását kikérje. Ettől támogatva, október végén megjelent Rómában, hol élénken ecsetelvén a magyar lelkészek hiányában szűkölködő moldvai és oláhországi katholikus magyarság elhagyott- ságár, a Propagandától Jászvásárra (Jassy) kül­detett misszionáriusnak. Azonban ott sem mene­külhetett a magyarok ellenségeitől. A német papok az osztrák konzulátus ut­ján újra denuncziálták a bécsi minisztériumnál, fölhozván ellene, hogy a magyarországi reak- czióhoz tartozó veszedelmes bujtogató, ki a franczia császár segitségével püspökséget akar magának Moldvában alapítani, hogy igy a forra­dalmár lengyeleknek annál könnyebben segedel­mére lehessen. Bécsben, hol annyi méltatlan gúny és rágalom hangzott akkor a magyarok ellen, hitelt adtvk a nyomorult denuncziánsok följelentéseinek. Akkor irta a jászvásári osztrák konzul a bécsi kormánynak Bocskorról: „Semmi­sem látszanék előttem politikailag az udvar államérdekeivel és állami rendszerével ellenté­tesebbnek, mint a magyar papok ide való küldése.“ Bocskort 1807. évi roárcziusban, mint közön­séges gonosztevőt, Temesvárra tolonczolták és átadták megbüntetés végett az akkori törvények és a privilégium fori értelmében a püspöknek, mint illetékes hatóságnak. Temesvárt értesült Bocskor, hogy Kőszeghy püspököt mind a nun- czius, mind az udvari kanczellária szigorú felelős­ségre vonta ö miatta. A püspök, hogy magát a pápai követnél és az udvarnál kimentse, kény­telen volt Bocskor ellen szentszéki pert tenni folyamatba, melynek az volt a következése, hogy Bocskort 1807. évi márcziustól 1809. évi májusig a temesvári szemináriumban fogságra vetették. Kiszabadulva börtönéből, Bocskor a torontál- megyei Csókára ment lelkésznek. Kőszeghy hazafias fölfogását Bocskor törekvéseiről s atyai részvétét sorsa iránt szépen tanúsítják dicsérő és elismerő szavai, melyekkel öt a kegyurnak. Marczibányi Lajosnak ajánlotta. „Sokat tartok róla — úgymond — és sokat Ígérek magamnak az ő lelkipásztori buzgóságától.“ Bocskor nevét őrzi a nagyszabású Csókái templom, melyet ő áldott meg s ö ékesített föl értékes műtárgyakkal, ő eszközölte ki a Marczi- bányiaktól azt a három eredeti olajfestményt is, melyek nemcsak a csókái egyháznak, de a Csanádi egyházmegyének kiváló ékességei. Régi mesterek remekei. Az egyik festmény Krisztust az Olajfák- hegyén ábrázolja s nagyon hasonlít Rembrandt alkotásaihoz. Müértők húszezer forintra becsülik. Mint Torontálvármegye nemesi rendéinek tagja, Bocskor erős alkotmányos és nemzeti érzü­letének egész hevével csatlakozott ahhoz az országos ellenzéki párthoz, melynek vezére a rendek tábláján Nagy Pál, a főrendeknél pedig Illésházy István volt. Mikor Ferencz király 1809-ben fölhívta az országot, a megyéket és városokat, hogy a Napoleon ellen újra indítandó háborúban a nemesi és fölkelő hadakon felül még más katonaságot is állítsanak s a hadaknak pénzt és élelmet adjanak, — mintha csak ma történnék, — Bocskor azok közé állott, kik Torontálban erélyesen ellenszegültek a bécsi kormány politi­kájának s tiltakozott ellene, hogy a nyomasztó pénzviszonyok közt az országos terhek növesz- tessenek. Napoleon győzelmes hadai nem sokára az ország szivébe nyomultak. A világhódító császár igy szólt a nemzethez: „Magyarok ! eljött a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségteket. Gyülekezzetek a Rákoson ki­rályt választani 1* A franczia császár kiáltványainak tárgya­lására Bocskor a csókái parokiális házban gyű­léseket tartott párthiveivel, sőt faluról-falura járt s a nép közt is osztogatta a proklamáczió- kat. Történt pedig ez épp abban az időben, midőn az aulikus fiatal Marczibányi Lajos nem­csak pártolta a bécsi udvari politikát, de maga is kardot rántott s elment a nemesi fölkeléssel Aradra kapitánynak. Marczibányi följelentésére Bocskornak megint baja akadt a püspökkel. A püspök eltiltotta a parókián tartott politikai gyülekezéseket. \ Midőn pedig Bocskor az 1810. évi béke után az egyházi javaknak az állam részére hipotéka gyanánt leendő lekötése ellen ismét sorompóba lépett és császári érzelmű földesura e miatt újra bepanaszolta, a felülről szorongatott Kő­szeghy ' püspök kénytelen volt Bocskort fine faciendae spirituális recollectionis május i-én megint Temesvárra idézni és egy hónapra letartóztatni. Viharos életét — fájdalom — nem fejezhette be ez a nagytehetségü, de nyugtalan vérü magyar hazafi abban a csöndes békében, mely heves izgalmak után, egy egész élet ideális törekvéseinek meghiúsultával, a pihenésre érde­mes aggkort megillette volna. A szabadelvű reformoknak és a népszabadságnak ezt a lelkes hívét utolérte végre az osztrák rendőri kényura­lom, mely a bécsi kongresszus után gyakran jelentéktelen személyekre és a nevetségességig csekély ügyekre is kiterjesztette csápjait. Külö­nösen üldözte a francziák iránt való rokonárzést, a szabad véleményt és gondolkozást. 1815-ben Bocskor ellen is vizsgálatot rendeltek el Bécsben a magyar udvari kanczelária által. A vizsgálat 1816. évi áprilisban az üldözött pap elitélésével végződött. Bocskort megfosztották javadalmától s a lelkészi hivatal viselésére képtelennek nyil­vánították. Temesvárra internáltatván, alkalma­zás nélkül élt ott a püspök némi kegydijából. 1817-ben rendőri fedezettel Nagyszombatba vitték, hol más honfiakkal együtt a ferencziek kolosto­rában töltötte élete végső napjait. Szellemileg és testileg megtörve, még az év november 5-én meghalt. Kegyelettel áldozom e nehány sort a láng- lelkű magyar pap emlékezetének. 2. A hadsereg állományába tartozó tartósan szabadságoltak, tartalékosok és póttartalékosok ellen­őrzési szemléje folyó évi október 3. 5. és 6. napjain fog történni és pedig : Október 3-án az 1893., 1894., 1895., 1896. és az 1897. években besorozottak; Október 5-én pedig az 1898., 1899., 1900., 1901. és az 1902. években besorozottak kötelesek megjelenni. 3. A honvédség ellenőrzési szemléje folyó évi október hó 9 én és 10-én fog megtartatni és pedig: Október 9. az 1891., 1892,1893., 1894., 1895., 1896., és az 1897. években besorozottak, október 10 én az 1898., 1899., 1900., 1901. és az 1902. évfolyambeliek kötelesek megjelenni. 4 Az ellenőrzési szemle úgy a hadsereg, mint a honvédség állományába tartozó legénységre nézve reggeli 9 órakor veendi kezdetét s a honvéd huszár­laktanyában fog megtartatni. 5. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles egyének felhivatnak, hogy katona, illetve honvéd­könyveikkel a kitűzött napon és helyen pontosan je­lenjenek meg, mert az elkésetten jelentkezők az utó­szemlén való megjelenésre fognak utasittatni s ezen kívül a körülményekhez képest, katonailag is meg­fognak büntettetni, 6. A katonai utószemle folyó évi november 9-én Békéscsbán a a honvédségi utószemle pedig folyó évi november 24. s 25-én Gyulán, délelőtt 9 órakor a kiegészítő parancsnoksági irodában (volt honvédhuszár-laktanya) tartatik meg. Gyulán, 1903. évi szeptember hó 10-én. Popovics Jusztin, 284 1—3 főjegyző, k. ö. előadó. 9035/1903. ikt. sz. Hirdetmény a népfelkelés jelentkezéséről* Az 1893. XXXVII. törvényczikk alapján mind­azon katonailag kiképzett népfelkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, a honvédségben ezek póttartalékában, vagy a csendőr­ségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati lap­pal el vannak látva folyó évi október hó 13-ik és 14-ik napján és pedig október 13-án az 1861—1865-ig, október 14-én az 1866. és valamennyi fiatalabb év­folyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfel­kelők Gyulán, a városháza udvarán személyesen megjelenni, vagy írásban jelentkezni tartoznak. Az írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Szikes György városi Il-od jegyzőnél ingyen »Jelentkező- lap* kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt fel­világosítást. A személyes jelentkezéshez a népfelkelő iga­zolvány, ennek nem létében a honvéd vagy katonai igazolvány, esetleg végelbocsájtó levél elhozandó, az írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságok­ban honos népfelkelők hasonló minőségben és mó­dozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfölkelésre kötelezettek, ha magukat a nép- fölkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai díjszabásban megállapított me- netdij kedvezményben részesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak. Az ajánlati lappal ellátott népfelkelők ajánlati lapjaikat előmutatni kötelesek. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, egész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, eset­leg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyulán, 1903. évi szeptember hó 5-én. Popovics Jusztin, 283 l—3 főjegyző, k. ü. előadó. Taniigy. A békési ev. ref. főgimnázium szép uj két emeletes épülete már teljesen elkészült. Az előadá­sok szerdán kezdődtek a még csak ideiglenesen átvett épületben. A végleges átvétel a jövő hóban fog megtörténi, ünnepélyes felavató keretében. A tanulók létszáma 202. Az előbbi évhez viszonyítva az emelkedés 32, mely szaporodás teljesen a vidéki­ekből telt ki. Beiratkozott az I osztályba 44, II.-ba 31, III.-ba 30, IY.-be 22 Y.-be 24, YI.-ba 20, VII.- be 16 és a VIII.-ba 15 tanuló. Tanár választás. A békési ev. ref. főgimnázi­umban megüresedett vallástanári állásra Gziriák Béla ref. segédlelkész, a természetrajz-földrajzi tanszékre Bereutes Lajos választatott meg.* Hírek* A vármegye közigazgatási bizottsága holnap, hétfőn tartja meg szeptember havi rendes ülését. A gyulai róm. kath. főgimnázium megnyílta óta még mindig állandó nagy érdeklődés tárgya s a közönség aggódó szeretettel kíséri az újdonsült, de Gyula város tőrténetébén forduló pontot ké­pezni hivatott intézmény, minden működését. Az intézet igazgatója Szabad Endre nagy ambiczióval és azzal arányban álló kiváló tanügyi képességgel vezeti az intézet ügyeit s nem sokára teljesen per­fekt lesz formailag is az uj gimnázium népe, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom