Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-01 / 5. szám

átadásnál közreműködő Keller Imre és Czinczár Adolf bizottsági tagoknak. Az alispáni hivatal helyiségének bútorozására 700 koronát engedélyezett a közgyűlés. Gádoios községnek a mázsabáz áthelyezése ügyében hozott határozatát Békés József felebbe- zésére részben megváltoztatták. Doboz községnek a regale kártalanítási köt­vények értékének kérelmére, Békéscsabának és Békésnek ingatlanok eladására, Köröstarcsának a vasúti állomáshoz ingatlan átengedésére vonatkozó határozatait jóváhagyták. A közúti alap 1901. évi ssámadását jóvá­hagyták. „. , Aradvármegye megkeresésére, hogy a Vigb árvák vagyonából 860 koronát térítsen meg a vár­megye a kérelem teljesítését megtagadták, mert az árvák károsodása nem igazoltatott és mert az eset­leges kárért is csak negyedsorban felelős az árva tartalékalap. . . Id. Nagy Sándor és társai felebbezesének el­utasításával Fülöp Józsefnek Kondoros község má­sodjegyzőjévé történt megválasztását megerősítettek. Hasonlókép elutasították Dolesch József feleb- bezését. melyet Szarvas községnek az irodaszerek beszerzésére vonatkozó határozata ellen adott be. Szabó István és társai a bél megyeri birtok parczelláinak vevői adó elengedést kértek Békés községtől, mely azt megtagadta. A vevők felebbe- zésével szemben az állandó választmány a község határozatának jóváhagyását javasolta, miután a szer­ződések szerint a vevők a birtokbalépéstől kezdve viselik a közterheket. Popp József és Dohányos János hosszabb beszédben sorolták fel azon sérel­meket, a melyeket a vevők szenvedtek, a^ kiktől régibb adóhátralékokat is követelnek. Az előadó és az elnök felvilágosítása után, miután az ügyben ily esetről nincs szó, elfogadták az állandó választ­mány javaslatát. A tiszai nyugdijintézet igazgató-választmánya Kocsis Mihály volt. utbiztost nyoloz évi szolgálat és a millenáris évnek két év hozzáadásával való szá­mítása alapján nyugdíjban részesíteni javasolta. Dr. Bodoky Zoltán szerint Kocsist csak végkielégítés illeti meg, mert a millenáris év kedvezménye csak akkor számíthat, ha az illető a nyugdíjjogosultságot már megszerezte Hasonló értelemben szolalt fel dr. Fábry Sándor alispán is, mig Haviár Lajos, dr- Zöldy Géza főügyész és elnöklő főispán a választ­mány javaslatának helyessége mellett érveltek. Mi­után dr. Bodoky a kedvezményt megállapító hatá­rozat szövegezésének ismertetése folytán előbbi véleményét módosította, a közgyűlés elfogadta a javaslatot. A jegyzőkönyvek hitelesítése utón a főispán I közgyűlést fél egy órakor berekesztette. 416-1903. Ujabbi felh/vás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik kamat­teher bejelentésre vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallo­másukat 15 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatáro­zott súlyos következmények terhe alatt — hivatal­ból fog megállapittatni. Kelt Gyulán, 1903. január 31 én. 36 í-i A városi adóhivatal. 266—1903. Hivatalos hirdetés. Gyulavárósában az 1903. évre előirt I., II. osztályú kereseti- és házadó kivetési lajstromok a kir. pénzügy igazgatóság által számvevőileg meg­vizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a ér­telmében folyó évi február hó 2-tól 10-óig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tar­tatnak. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuk­nak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követó 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adjak be. Gyulán, 1903 január hó 29-én. Dutkay Bélái 33 ] _i polgármester. Hí rek. A József fóherczeg Sanatorium-Egyesület vá lasztmáuya ma délután 3 órakor Gyulán, a vár­megyeház kisebbik termében ülést tart. A nagy­jelentőségű ülés tárgyai a következők: 1. Az alföldi szegénysorsu tüdőbetegek sanatoriuma helyének megállapítása. 2. A sanatorium épület tervének és költségvetésének elkészítése iránt intézkedés. 3. Folyó ügyek. Ezek között kiváló érdeklődésre tarthat számot az a nagyszabású hangverseny, amely a tüdővészesek sanatoriuma javára terveztetik és a megyeháza nagytermében fog még a farsang folya­mán megtartatni. Anélkül, hogy az elnökség erre vonatkozó indítványának és előterjesztésének elébe- vágni akarnánk, tájékozás és hangulat keltés végett annyit elárulhatunk, hogy a hangversenyre Fedák Sári, az énekes táncz múzsának ez idő szerint nem­csak ország, hanem világszerte leghivatottabb pap­nője, az utolérhetlen „Zsazsá“-n kívül Buszka Jenő a „Bob herozeg“ nagytehetségü zeneköltője s Bosnyák Zoltánná Lenkey Hedvig, a vígszínház kiváló mű­vésznője is határozottan megígérték közreműkö­désüket. — A tüdővészesek sanatoriuma tehát a hangversenyből szép jövedelemben, városunk és vármegyénk közönsége pedig csak ritkán kínálkozó elsőrangú műélvezetben fog részesülni. A közigazgatási bizottság albizottságai és vá lasztmányai a következőleg alakíttattak meg : 1. Fegyelmi választmány tagjaiul az 1876. évi VI. t.-cz 52. és 53. § ai alapján megválasztattak rendes ta­gokul : dr. Hajnal Istán és Ladies György válasz­tott bizottsági tagok, továbbá Csák György kir. pénzügyigazgató és Haviár Lajos kir. főmérnök, póttagokul: Keller Imre vál. biz. tag és Rezei 8zü- viusz kir. tanfelügyelő. 2. az árvaügyi felebbvitéli küldöttségbe az 1877. évi XXII. t.-cz. 216. §-a alapján megválasztattak rendes tagokul : Haviár Dániel és Ladies György, póttagul : Varságb Béla bizottsági tag A vármegyei fő apán ezen küldött­ségbe a maga részéről rendes tagokul : Keller Imre és dr. Bodoky Zoltán, póttagul: Rosenthal Ignáoz bizottsági tagokat nevezte ki. 3. A törvényhatósági pótadó felszólamlasi küldöttség tagjaiul az 1883. évi XV. t.-cz. 12. §-a alapján megválasztattak : Ke ler Imre, Haviár Lajos, Csák György és Rosenthal Ignácz. 4. A munkásügyi albizottság az 1898. évi II. t.-cz. 72. §-a és a 2000/1898. ein. földm. min. rendelet 2. §-a alapján az 1903. évre meglévőn alakitva, abban csak az időközi üresedések tölten­dők be. Ehhez képest rendes tagnak dr. Zsilinszky Endre helyébe dr. Bodoky Zoltán választatott meg. 1903. év végéig tartó batálylyal. A bizottság tehát a következő tagokból ál, rendes tagok : Geisz Gyula, Keller Imre, Ladies György, dr. Bodoky Zoltán, póttagok : dr. Hajnal István, Varságh Bala, Rosenthal Ignácz és dr. László Elek. Dr. Bodoky Zoltán, mint a bizottság uj tagja az 1877. évi XXII. t.-czikk 7. ,-ában előirt esküt letette. 6. Az erdöügyi albizott­ságba az 1879. évi XXX. t.-cz. 26. §-a alapján megválasztattak : dr. Fábry Sándor, Keller Imre és Ladies György. Ezen albizottság elnökévé dr. Fábry Sándor, alelnökévé Keller Imre választatott. 6. A másodfokú erdei kihágási bíróságba az 1879. év- XXXI, t.-cz. 119. és 120. § -ai alapján megválasz (attak rendes tagokul: Almásy Dénes gróf, Haviár Dániel, Geiszt Gyula, Ladies György, póttagokul : dr. Bodoky Zoltán, Varságh Béla, Hajnal István és dr. László Elek. 7. Tanítói nyugdijügyi vegye* * bizottságba az 1875. évi XXXIII. t.-cz. 40. §-a és a vallás és közoktatásügyi minister 1882 évi 41,453. számú rendelete alapján a közigazgatási bizottság részéről Haviár Dániel és Keller Imre választattak be. 8. A törvényhatósági ipartanácsba az 1884. évi XVIII. t.-cz. 175. §-a alapján beválasztattak rendes tagokul : ifj. Kohlmann Ferencz és Sál István, pót­tagokul: Dobay Ferencz és Máyer István iparosok. 9. A közegészségügyi bizottságba az 1876. évi XIV. t.-cz. 163. §-a alapján egy mérnök, egy gyógysze­rész és egy építész lóvén a közig, bizottság által választandó megválasztattak : Haviár Lajos, Bodoky Mihály, Szabados József. 10. A központi börtönök' állapotának megvizsgálására az 1876. évi VI. t.-cz 38. §-a alapján hivatott bizottságba a főispán ki­nevezte gróf Almásy Dénes, Keller Imre, Rezey Szilviusz és Haviár Lajos bizottsági tagokat. 11. A járási fogházak megvizsgálására az 1903. óv tarta­mára megválasztattak: a) a gyulai járásra és Gyula város területére Keller Imre ; b) a csabai járás területére Varságh Béla ; c) a szarvasi és gyomai járás területére Haviár Dániel; d) a békési és szeg­halmi járás területére dr. Hajnal István ; e) az orosházi járásra dr. László Elek. 12. Az 1878. évi évi V. t.-cz. (bűnt. törvény) 43 §-ában megjelölt felügyelőbizottság tagjaiul megválasztattak: Ladies György és Keller Imre. A megyei és gyulavárosi árvaszékek megvizsgálására az alispán elnöklete alatt Ladies György, Keller Imre, mig a békéscsabai községi árvaszékek megvizsgálására Jancsovics Pé­ter elnöksége alatt Varságh Béla s Rosenthal Ig­nácz küldettek ki. Takarékpénztárak közgyűlése- A Gyulavidóki takarékpénztár folyó hó 1-én, ma délelőtt; az I Gyulavárosi takarékpénztár pedig folyó hó 2-án hétfőn délelőtt tartja meg évi rendes közgyűlését. A gyulai dohánynagyáruda és dohány külön­legességi árudának árlejtése január 29-én délelőtt volt a kir. pénzügyigazgatóságnál. A nagytőzsdék ideiglenes kezelésével megbízott Herczbergerén kívül más két zárt ajánlat is adatott be, amelyek fölött a pénzügyminisztérium fog dönteni. A gyulai kaszinó február hó l-én délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. Pénztárnoki jelentés. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A választmányi tagok válasz­tásáról jelentéstétel. 4. Esetleges indítványok. A polgári kör február hó l-én délután 5 órakor saját helyiségében tartandja rendes évi közgyűlését, melyre a t. ez, tagok tisztelettel megbivatnak. A közgyűlés tárgyai : 1. Igazgatói jelentés. 2. Szám­vizsgáló-bizottsági jelentés. 3. Költségvetés. 4. Ne- taláni indítványok. 5. Tisztujitás. Szénásy József, elnök. Kinevezés- A gyulai törvényszék volt albirája, Domokos László, jelenlegi aradi kir. alügyész az aradi kir. törvényszékhez kir. törvényszéki bíróvá, Frankó István, sziráki adótiszt pedig a nagyváradi kir. adóhivatalhoz ellenőrré neveztettek ki. Kedves ismerőseink ezen előlépéséhez örömmel gratulálunk! A gyulai önkéntes tűzoltó egylet ez idei farsang utolját minden eddigit felülmúló fényes álarezos bállal és diszkörmenettel fogja megünnepelni. E tárgyban ma délután gyülésezik az egylet I a vál­tozatos programm összeállításán már buzgólkodik a rendezőség. Az iparos ifjúság önképző egyletének farsangi tánczvigalma, mely rendesen szombat este szokott tartatni, a kettős ünnep következtében ezúttal ma este lesz a népkerti csarnokban. Mint az iparos ifjúsági bálák mindenike, a mai is bizonyára népes és kedélyes lesz. A Józsefvárosi olvasókör évi rendes közgyű­lését a kör saját helyiségében ma délután 3 óra­kor tartja a következő tárgyakkal: 1 Elnöki jelen­tés a kör működéséről a lefolyt évről. 2. A szám­vizsgáló bizottság jelentése a pénztár és könyvtár állásáról. 3 Az 1903. évi költségvetés. 4. Indítvá­nyok. 5. Tisztujitás. Az asztalosok bálja igen szépen sikerült s elég jó anyagi haszna volt. Este 8 órától reggel 6 óráig tartott a mulatság s a négyest 86 pár tán- czolia. Felülfizettek: Sál József 4 korona, Alföldi Ferencz 3 korona, K. Kiss Mihály 2 korona 40 fillér, N. JS., Nádor Mór, Lioska Ferenoz, Licska József, Lioska Alajos, Fáskerti István 2—2 kor., Kovács Antal, Grünfeld Jakab, Pap Antal, Keresz­túri Gergelyné, Barát István, Abaházi András, Barát Ferenoz, Koczka Pál, Gudor Károly, Borbély Albert 1—1 korona. Kis István 50, Yentilla György 60, Németi András 40, Szolu Antal 40, Barát Istvánná 30, Kanyo Venczel 20 fillért. Házasság. Kiss Mátyás törekvő csizmadia ipa­ros január 31 ón vezette oltárhoz Abrukta András csizmadia iparos kedves leányát Klárát. A maczkóról tudva vagyon, hogy gyertyaszen­telőkor kibújik odújából és prófétai babérokra vá­gyódván, konkurrenoziát csinál Falb professzornak es a szegedi meteornak, melyek maozkó úrhoz ké­pest kismiskák az időjóslás terén, mert az ő idő- jóslási prófétai múltja századokra vezethető vissza, mig ezek csak újabb firmák. A medve akármilyen bátor legény is és bírókra kél máskor a felfegy­verkezett vadászszal, gyertyaszentelőkor megijed a saját árnyékától és visszabujik odújába újabb 40 napi alvásra. A maczkótól a teremtés ura, az em­ber is eltanulta, hogy a gyertyaszentelő tavasz osak kaczér mosolygás s ha gyertyaszentelőkor tavaszt mutat az idő, akkor még újabb 40 napos télre van kilátás 8 a medve ösztöne sohsem csal, épen azért ilyenkor aggódva várják a tél ellenségei és a ta­vaszimádók, hogy kisüt a nap vagy nem, mert gyertyaszentelői tavasz telet, a gyertyaszentelői tél tavaszt jelent. Ez a nevezetes nap, mely a kath. egyháznak is jelentőségteljes ünnepe, holnap lesz. A vármegye közigazgatási bizottsága a hónap második hétfőjén, február 9-éu tartja meg havi rendes ülését. Nyilvános számadás és köszönet. Az Erzsébet szobor-hangverseny és bál összes jövedelme volt 1877 korona 60 fillér, összes kiadása 775 korona. Tiszta maradvány mutatkozik tehát 1102 kotona 60 fillér, mely összeg a gyulai kir. adóhivatal által letétileg kezelt „Erzsébet-szobor alap“ pénztárába beszálIktatott. A hangversenyen felülfizettek : dr. Eisler Vilmos 2. korona, Nemeskey Andor 3, dr. Kun Pál 6, Morvay István 2, Weisz Mór 10, Balaskó Béla 4, Reinhart Józsefné 4, Janicsád Jenő 5, Braun Mór 5, Kliment Gyula 5, N. N. 6, dr. Reisz Miksa 5, Békés Gyula 2, Dutkay Béla 2, Hoffmann Mihály 10, Wurutn Béla 10, Reisner Ede 2, Rezey Szilviusz 2, dr. Zöldy János 12, Vadas János 2, dr. Daimel Sándor 5, dr. Hajnal Istvánné, Zolnay Béláné, dr. Igaz Pálné, özv. Benedikti Józsefné, Morvay Mihály, Benedikty Gyula 2—2 korona, dr. Frey Géza 4, Schreiber József 1, Lőwy N. 2, Garay N. Olvashatlan, Papszász Gy., Sárkány Imre, dr. Nemes Béla, Udvardi Sándor 1—1 korona, dr. Belopotoczky 3, Schichter Tivadar, Litauszky Pál, Breitner Zsigmond, Páin József, Pletenik József, Bellovics Elek, Privler Pál, Pollák és Silberstein Kontur József, Lavatka Ilona, Magdics Nándorué, Dezsőfy László, Zoltán Emil, Krebsz Zoltán, Grabenhoffer Frigyes 1- 1 korona, Zvarinyi János 2 korona, Dérczy Honty Kálmán 1—1 korona, Dombicz Gyula, Erlich E. és M. 2 —2 korona, Fekete Miklós 1, Petykó Géza 4, dr. Külloy Pál 5, Breuer Zoltán 1 korona. Összesen 166 korona. A bál alkalmával felülfizetőkön kívül jegyeiket előre megváltván, a jótékonyczélhoz hozzájárultak 50 koronával: özv. báró Wodiáner Albertné, Kherndl György, Rosenthál Ignáoz és Adolf, 20 koronával Beliczey Istvánné, 16 koronával Léderer Rudolf, 10 koronával gróf Wenckheim Géza, gróf Bolza Géza, gróf Bolza Pál, Beliczey Rezső, Wolfinger Miksa, Első magyar általános b.-t., Kárász István, gróf Almásy Dénes, özv. gróf Almásy Kálmánné, gróf Hoyos Wenckheim Fülöp, Rohoska Mihály, Haan Béla, Varságh Béla, Réthy Béla, Beliczey Tibor, Eöröm Ede, Kondoros község, Baumgarten Pál, Zelinka János, 10 koro­nával Gyoma község, özv. Hegedűs Mihályné, Mezőberényi takarékpénztár, dr. Kiss István, gróf Wenckheim Dénes, Gróh Ferencz, Oros­háza község, gróf Blankenstein János, gróf Blankenstein Pál, Szarvas község, dr. Szlovák Pál, dr. Dunay Alajos, Bállá Sándor, Kovács Gyula, állt. Lediable még egyszer káromkodva fenyegette meg a várost s aztán felhangzott a Carmagnole rettenetes dala: * „La torche pour les chateaux, „La pique aux aristos! „ Et la paix aux chaumieres — Vive le son Du canon ! . . . * Súlyosak voltak azok a rozsdás lánczok, de azért csak hurczoltuk őket s mentünk rendület­lenül. Előttünk felhőbe voná az országút pora a guillotine dőezögő szekerét, — meg-megbotolva olykor véresre vertük arezunkat a saraglyájában, hanem azért csak szenvedtünk szó nélkül. Türtük a puskatussal való nógatást s a hóhérlegények czinikus élezeit. — Melegszik a kényes húsotok, ugy-e ? — Épp jó pecsenye lesz szent anyánknak. Éhes már szegény 1 .. . — Lóg a fejetek ? No csak vigyétek még egy darabig . . . Montmort kapitány tartotta a lelket bennünk, — halk szóval 6 tüzelte önérzetre az ernyedöket s egy komoly tekintete elegendő volt, hogy uj bátorságot öntsön mindannyiunkba. Bámultam méltóságos viseletét s nemes lélekerejét . . . Kínosan telt el a hosszú délután ; végre az éj beálltával Lediable „állj“-t vezényelt s az országút mellett a nyilt mezőn tábort ütöttünk. A Konvent biztosa nyughatatlannak látszott s fontoskodva tanácskozott altisztjeivel. Nem vettük ki, miről beszélgetnek, de a gróf is az elboruló szemha­tárra nézett. Menydörgés volt-e az a moraj, vagy tán inkább ágyuszó ? S azok a tüzek ott a távolban vájjon nem őrtüzek-e? — Épp a határon vagyunk, — sugá a fü­lembe, — az ellenség harezvonalában 1 Hisz a köztársaság hadat üzent egész Európának . . . Azok bizton németek odaát I — Még rajtunk ütnek s megmentenek — mormogám örömmel. De Montmort kapitány elforditá a fejét és nem felelt. Halottfáradtak voltunk mindannyian s csakhamar mély álomba merültünk. * Olyan hirtelen következtek be azok a cso­dás események, hogy alig tudok pontosan szá­mot adni róluk ■ . . Emlékszem, Lediable még napfelkelte előtt talpra állította az egész kis sereget. Minket alig is költöttek, inkább csak úgy magunktól ébredtünk fel a szedelőzködő katonák kedvetlen káromkodására. Parancsot vártunk, de mikor láttuk, hogy senki se törődik velünk, becsülettel felmásztunk az országúira s odaáltunk vissza a helyünkre, a guillotineos ko­csi mögé. Kíváncsian néztünk szét: mi lesz? Körülöttünk izgatottan beszélgettek a forradal­márok s egyre a napfelkölte véres csikjai felé mutogattak, melyek alatt a távolban mintha mozgott volna valami az erdő mentén. Meg­szólítottam az egyik félmeztelen harezost. Elfe­lejtett goromba lenni, szinte szerényen, udvaria­san felelt : — De kérem, abbé ur, — hisz a németek jönnek ott I Mögöttem Montmort gróf már higgadtan magyarázta a hadi helyzetet a katonáknak, kik kíváncsian sereglettek köréje s illedelmes figye­lemmel hallgitták. Nemes alakja kimagaslott a többi közül s arczát sajátságos pír boritá el . . . A csapat elejére pillantottam. Épp akkor érke­zett vissza az őrjárat és Lediable rekedten ve­szekedett altisztjeivel. Ezek már hangos szóval kezdtek feleselni vele . . . Végre azonban mégis megindult a sereg. A nagy csöndben csak a mi lánczaink csör­gése hallatszott. Éreztük, mint nő a sorokban a nyughatatlanság körülöttünk. Mindenki ágas­kodva bámult a távoli erdő felé, — egyszerre aztán, mintha hirtelen megbomlott volna min­den katonai fegyelem, vagy tiz türelmetlen hang kiáltott fel : — De az ördögbe! Hisz ott jönnek már I Az országút épp egy domboldalba kanya­rodott föl s a magaslatról átláthattuk a helyze­tet. Az erdő alatt csakugyan szuronyok és lovas­sági kardok villantak meg. Borzasztó zenebona keletkezett a guillotineos szekér körül. A fórra dalmárok kiléptek a sorból s éktelenül kezdtek lármázni Lediable felé. — Mi lesz már? Hát senki se rendelkezik ? Most mutassa meg, mit tud! — Nyomorult czivill ... — dörmögé pár vén gránátos megvetően. Hát Lediablenek csakugyan meggyűlt a baja az embereivel ott a sereg élén. Már nem henczegett, nem orditott többé, csak tehetetle­nül hadonászott a karjaival. De altisztjei bezzeg annál dühödtebben kiabáltak rá. Páran már vállon is ragadták. — Az ebadtát, parancsolj hát 1 állits ben­nünket csatasorba 1 De Lediable csak hebehurgyán forgott jobbra-balra. Egészen elvesztette a fejét. — Mit tudom én? . . . Hát . . . hát men­jünk . . . Szökjünk! — Gyáva 1 — üvölték a többiek, — az ör­dögbe, hisz támadnak már 1 . . . Mialatt a csapat elején a katonák Lediab- let csepülték, az alatt a sereg másik fele mind sűrűbb tömegbe verődött össze Montmort kapi­tány köré. Á gróf higgadtan, de egyre élénkeb­ben magyarázó az ellenséges támadás veszedel­meit. A láncz hatalmasan csörgött a kezén, a hogy a kifejlődő német csapatokat megjelölte, — de különben mintha lassankint egészen meg­feledkezett volna, helyzetéről. Katonává lett egészen . . . — Francziák, kiáltá végre hevesen, — itt a német, — el kell fogadni a csatát I — Igaza van, úgy van 1 — hangzott kö­rülötte. E perezben rohantak oda hozzánk a Led.i- ableal czivakodó altisztek is. Egyszerre vezé­nyelt volna mindenik. — A pokolba lEmberek hamar álljatok fel! — De hová? . . . Vezessen valaki! . . . Pillanatig bizonytalanul hullámzott a han­gulat, — de aztán egyszerre vagy húsz in tették a kezüket a Montmort kapitány vállára: — Majd vezet a gróf ur minket, — itt a vezér 1 — Halál az árulókra!—lármázott Lediable hátulról, — polgártársak, mindenekelőtt ezeket a foglyokat lövessük főbe! Egy perezre csend lett. Csak Montmort kapitány fordult fagyos mosolylyal a hadonászó biztos felé. És az emberek elértették a tekinte­tét: méltatlankodva hurrogta le az egész sereg Lediablet: — Hallgass, — le a lóról! Katona kell ide ! A zsivaj közepette egy nagy bajuszos káp­lár verte legjobban a mellét. ' — Igen a gróf ur jó katona, — én ösme- rem, alatta szolgáltam ! Emlékszik-e még rám gróf ur? Még egy sereg más katona kapta le fri- giai sipkáját s erősité alázattal : — Igen I Mi is alatta szolgáltunk 1 Derék, jó franczia, igazi nemes emberi Emlékszik-e még ránk gróf ur? De Montmort kapitány csak az ellenséget nézto. És arcza lázasan hevült ki. Parancsnok volt már egészen; — egy önkénytelen mozdu­lattal kapott az oldalához kardja után. Csak hogy a láncz csörögve tartotta vissza a kezét. Nagy pillanat volt' ez ... A katonák egy­másra néztek, aztán szinte röstelkedve. tömege­sen futottak oda segélyére. Lázas sietséggel szed­ték le a vasat valamennyiőnkröl. — Hamar a kardomat 1 — parancsolá ek­kor a kapitány. Majd szigorúan nézve végig a katonákon, dörgő hangon tévé hozzá : vigyázz I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom