Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

Hírek. Augusztus 18. ÓS 20. Kedden az egész ország­ban és igy vármegyénkben is általános lelkesedés­sel ünnepelték meg mindenütt királyunk születése napját. Gyulán a 2-ik honvédgyalogezred legény­sége részére reggel 7 órakor tábori mise volt a Kossuth Lajos téren. Az oltárt magában foglaló dieses sátort a laktanyával szemben állították fel, a mely körül gyülekeztek a szolgálaton kivüh tisz­tek mig a legénység 3 zászlóaljba alakítva Rantzen- dort százados parancsnoksága alatt a sátorral szem­ben foglalt állást. A misét Bogdánffy Géza segéd­lelkész szolgáltatta és annak folyama alatt a csa­patok sortüzeket adtak. Délelőtt 9 órakor a róm. katholikus főtemplomban volt ünnepi istentisztelet, a melyet Gróh Ferencz prépost plébános celebrált nagy és diBzes segédlettel, mise közben pedig Takácsy Sándor énekelt szép egyházi énekeket. A misén megjelentek a polgári hatóságok képviselő, élükön dr. Lukács György főispánnal, a honvéd tisztikar és nagy számú közönség. - A csütörtök, nemzeti ünnepet: Szent István napját szinten álta­lánosan nyivánuló kegyelettel ünnepelték meg. B napon is nagy ünnepi mise volt a róm. kath. fő­templomban a hatóságoknak és nagy közonsegne részvételével. Mind két ünnep külső díszét a köz­hivatalokra és a magánházakra kitűzött számos zászló emelte. A gyulai r. k. főgymnazium bizottsága augusztus 17-ón tartotta első ülését, melyen jelen voltak : frroft Ferenoz prépost, mint a bizottságnak hivatalból el­nöke. dr. Lukács György, Dutkay Béla, dr. Follmann János. Szénásy József, Bartos Ferencz és Szekely\ Lajos, mint a bizottság jegyzője. Gróh Ferenoz plé­bános szép megnyitó beszéddel üdvözölte a bizott­ságnak első Ízben összegyűlt tagjait s „viribus unitis“ jelszóval megkezdette a gyulai főgymnaz.umnak ezen első működését, a különböző érdekeltségek képviseletében megjelent tagtársak ezentuli támo­gatását kérte, miről dr. Lukács György, mint Gyula város egyik kiküldötte, a bizottságot mindnyájuk nevében biztosította. Bizottsági tagokul a megjelen­teken kívül igazoltattak még: A Wenckheim grófi család képviseletében gróf Wenckheim Dénes; gióf Wenckheim Krisztina részéről Spett Vincze, továbbá a gymnaziumnak kinevezés alatt álló igazgatója és egy tanéra. A szerződés nyomtatott példányai a bi­zottság tagjai között kiosztattak. Tudomásul vétet­tek a következő tárgyak : 1. Az egyházmegyei fő­hatóság leirata, melylyel Freiwolt Endre, rozsnyói főgymn. igazgató okmányait és tanári diplomáját átteszi s őt gymnaziumi igazgatóul ajánlja; az aján­lás helyesléssel fogadtatott. 2. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter leirata, melylyel a főgymna zium megnyitását 1903. szeptember 1-évol megen­gedi. A bizottság a tanulók előjegyzése és elfoga­dása iránt az igazgató megérkeztével azonnal intéz­kedik. 3. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 52520. sz, leirata, melyben a gyulai államilag segé­lyezett polgári fiúiskola I. osztályát egyidejűleg megszünteti. 4. A gymnazium felépítéséig az I. osz­tály a hitk. bérháznak e czélra alkalmas emeleli tágas helyiségében, — mely a honvéd parancsnok­ság egyidejű kiköltözése folytán megüresedik — fog megnyittatni. 5. Megkerestetik a gyulai államilag segélyezett polgári iskola hatósága, a birtokában lévő s az I. fiúosztályt illető padok és felszerelések kikölcsönzésére. 6. Elhatároztatott egy gymnaziumi bizottsági ügyrend készítése. 7. Amint az igazgató Megérkezik, a bizottság — mely addig permanen- cziában marad — folytatja üléseit s a megnyitásra vonatkozó összes előkészületeket megteszi. A gyulai pénzügyi palota építését, amelyre újabban a vármegyének a főjegyzői lakás telkét felajánló határozata adott impulzust, a pénzügy- miniszter a télen határozta el és a tervezés befe­jezte után immár megvalósításra kerül a kormány elhatározása. A napokban érkezett le ugyanis a pénzügyminiszternek alább közölt rendelete a gyulai pénzügyigazgatósághoz, amelyben a tervek és költ­ségvetés megküldésével az árlejtés megtartása és az építkezés foganatosítása iránt intézkedik. Volt alkalmunk a terveket megtekinteni és láttuk, hogy ismét egy impozáns, egyszerűen Ízléses középülettel fog gazdagodni városunk. Az épület a főjegyzői lakás és a Destek ház helyén épül, középen dísze­sen kiképzett bejáróval és mindkét oldalon a telek végéig benyúló szárnynyal, magas földszintjén az adóhivatal és számvevőség, első emeletén pedig a pénzügyigazgatóság hivatalai és a pénzügyigazgató lakása nyernek elhelyezést. A pénzügy igazgatóság az államépitészeti hivatalt kereste meg a pályázati feltételek és hirdetmény kibocsátására nézve javas-j lattétel iránt, ahol most dolgoznak ezen. Az árlej­tést körülbelül szeptember hó közepén tartják meg. Amennyiben a most czélszerütlenül elhelyezett pénz­ügyigazgatósági hivatalok jobb elhelyezése sürgős érdeket képez, kívánatos, hogy az uj épület a jövő óv őszén rendeltetésének átadassák és e miatt _ am ennyiben a munkásviszonyok engedik és az épít­kezési anyag rendelkezésre áll, az építkezést előre­láthatólag még ez évben megkezdik. Az egész épület 177381 korona 1 fillérre van költségelve, a miből a közel 18000 korona értéket képviselt vasanyagot az állami vasgyárak fogják szállítani. A pénzügy- minister leirata a következő: A m. kir. pénzügyminis- teriumtól. 71404. az. A m. kir. pénzügyigazgatóságnak Gyulán. — A Gyulán építendő pénzügyi széképü­let terveit s költségvetését 7. alatt ide zárva oly meghagyással küldőm le, hogy azok alapján a kér­déses építkezés iránt 159421 korona 81 fillér ki kiáltás! ár mellett az ottani államépitészeti hivatal közbejöttével tartson mielőbb nyilvános árlejtést s annak eredményét jóváhagyás végett terjessze fel. Az árlejtési hirdetménybe felveendő, hogy a vállalkozó kizárólag hazai anyagok és gyártmányok felhasználására jogosult, továbbá, hogy az ajánlatok a vasgerendák szállítását kivéve, az összes mun­kálatokra teendők, ellenben a vasgerendák a m kir. állami vasgyár által fognak a gyulai vasúti állomásra természetben szállíttatni s az ellenőrző mérnök által történt elfogadás után, vállalkozónak az építkezési helyre való szállítás s beépítés végett átadatni. A vasgerendák megrendelései közvetlenül az állami vasgyárak központi igazgatóságához intó- zendők lesznek s pedig oly időben, hogy a szállí­tások kellő időre teljesíthetők legyenek. A meg­rendelések az ellenőrzéssel megbízandó kereskede­lemügyi szakközeg által eszközlendők s Zóbel Lajos pénzügyi főtanácsos által láttamozandók. Az építkezés főellenőrzésóvel valamint a részlettervek elkészítésével Zóbel Lajos pénzügyi főtanáosos mű­építészt bíztam meg, egyben pedig az építkezés helye, állandó felügyelete és ellenőrzése czóljából megfelelő szakközegnek kiküldetése iránt a keres­kedelemügyi minister urat egyidejűleg megkerestem. A pallértervek elkészítése a vállalkozót terhelendi. Végül utasítom, hogy az építkezés tartama alatt az arra vonatkozólag előfordulható kérdések tekinte­tében, úgy Zóbel Lajos főtanácsossal, mint a keres­kedelemügyi minister ur szakközegével is közvet­lenül érintkezzék. Az árverési feltételekbe az a kikötés is felveendő, hogy a vállalkozó kereseti kimutatásai 80000 korona erejéig csakis az 1903. évi állami költségvetés törvényerőre emelkedése után, az ezenfelül terjedő összegek erejéig pedig csakis az 1904. évi állami költségvetés törvényerőre emelkedése után fognak érvényesíttetni. Budapest, 1903. augusztus hó 17-én. Lukács s. k., pénzügy- minister. Elmentek a honvédek. A gyulai 2-ik honvéd- gyalogezred tisztjei és legénysége a nagy hadgya­korlatokra bevonult tartalékosokkal együtt csütörtö­kön éjjel 2 órakor külön vonaton Jászberénybe utazott, a honnan a jászberényi zászlóaljjal való egyesülés után, tegnap reggel megindultak Túra felé. Túráig negyven kilométer hosszúságú utat kell me­netelés utján megtenni honvédségünknek, amely ut hosszúsága azonban tekintettel arra, hogy menetelés közben harczászati gyakorlatokat is végeznek, ötven kilométert is kitesz. Túrán befogják szállásolni őket 8 itt kezdetüket veszik az ezreddandár hadosztály és hadtestgyakorlatok, melyek körülbelül a jövő hó közepéig fognak tartani, úgy hogy honvédeink csak 21 nap múlva térnek vissza Gyulára. ­A kiállítási tánczvigalom, melyet a kiállítás megnyitásának napján szombaton este 8 órakor rendezett az iparos ifjúsági egylet önképző egylete, úgy erkölcsi, mint anyagi oldalát tekintve az es télynek, méltó befejező volt a megnyitási nap prog­ramozónak. Minthogy a pavilion a kiállítás czél- jaira igénybe volt véve, a tánczmulatságot a mú­zeum épület háta mögött levő tenisz pályán tartot­ták, mely tér köröskörül villanyos izzólámpákkal, fényesen kivilágítva, már a mulatság kezdetén moz­galmas képet mutatott. Félóráig szakadatlanul özön­lött oda a közönség s csak kevés alkalommal lehe­tett látni még akkora érdeklődést, mint a minő az iparos ifjúsági egylet kiállítási tánczmulatsága iránt ez este mutatkozott. Az egylet mindenkor kiválóan élénk és mozgalmas báljának megnagyobbított ki­adása volt ez estély s a mint a táncz kezdetekor mindjárt kitűnt, kedély tekintetében sem maradván el az említett mulatságoktól.Névsort a jelen volt höl­gyekről még csak hevenyészve sem próbáltunk készíte­ni, mert az a nagy érdeklődés miatt a lehetetlenséggel határos gondolat volt, a minek kiviteléhez szerény ri­porteri erő nem elégséges. Elég annyit Írnunk, hogy az első négyest a mennyire meglehetett a párokat számolni, 98 pár tánczolta. Pillanatra sem lankadó kedvvel, a legfesztelenebb hangulatban hajnali 4 óráig tartott a tánczmulatság, mely bizonyára so­kak szivében hagyott kedves emlékeket. Felülfizetések az iparos ifjúsági bálon. A gyu­lai iparos ifjúság önképző egyletének augusztus lő. tánczvigalmán felülfizettek : Popovics J. 1 koronát, Kóhn Dávid koronát, Gáspár József 40 fillért Weisz Salamon 2, Molnár József 1, Kukla István 1, Szénásy János 1, Nánási István 1, Varga Ferencz 1, Mayer István 2, Szikes János 2, Talián N. 1, dr. Fábry Sándor 17, Glacz János 1, Klavács Já­nos 1, Weisz Mór 4, Oszuszki János 3, László An­tal 1 koronár, Machó Gy. 60 fillért. Mely felül- fizetésekért hálás köszönetét nyilvánítja a gyulai iparos ifjúsági egylet nevében Démusz János pénz­tárnok, Múlt Rezső könyvtárnok. Kitüntetés. Ő Felsége a király Hoffmann Kristóf II. csendőrkerületi őrmesternek, a közbiz­tonsági szolgálat terén tanúsított hü és eredmény- dus működéséért a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. Hoffmann Kristóf őrmester, a ki év­tizedet meghaladó idő óta van Gyulán állomáson, humánus, tapintatos és a mellett erélyes és tényleg eredménydus működéséért rászolgált a felség ke­gyére s figyelmére s kitüntetésére, melyhez mi is őszintén gratulálunk, mindazon körökben, hol a derék osmestert ösmerik, őszinte örömet keltett. Szabadságon. Dr Daimel Sándor vármegyei főjegyző két heti szabadságra utazott. A vadász safson a múlt szombaton, augusztus 15-én beköszöntött. Mint hogy e napon szabadul fel tilalom alól a legtöbb vad vadászata, minden jóravaló vadász ember kötelességének tartja, hogy ezt a napot Nimródnak szentelje, igy aztán minden határban lehet hallani a puskák dörrenését, hajtok lármáját. Az idén az eddigi tapasztalatok szerint a vad szaporulat nem oly kedvező, mint azt a jó tavasz után várni lehetett. Különösen a szárnyas vadaknak ártott meg a szigorú tél és a költés sem egész sikerült, úgy, hogy különösen fogolyban ke­vesebb lesz a vadászzsákmány, mint a múlt évben. Tündéresték. Amióta a gyulai iparkiállitás megnyílt, azóta a Göndöos-népkertnek a kiállítás tartamára esténkint nyolcztól tizenegy óráig telje­sen kivilágított főbb utain ad találkozót egymásnak minden este a gyulai közönség értelmisége. A hi­vatalosan „tündórestók“-nek keresztelt esténkénti korzózás ebben az értelemben véve Gyulán újdon­ságnak mondható, mert szokás volt ugyan eddig is kimenni a nópkertbe : sétálni s egymást észre nem venni, de mintha a villanyos lámpák kigyultával ezt a szokást is kezdené letörni a világosság. Nini, akik eddig észrevétlenül elmentek egymás mellett most mosolyogva köszönnek, akik eddig beérték egy hideg „jó estét“-tel, azokat most barátságos beszélgetésben találjuk együtt, sőt — a parvenu gőg legnagyobb mérgére — még konfettiznek is. Igen, a konfetti! A sziveket és érzelmeket közelebb hozó, komoly képű férfiak és asszonyságok által annyiszor lecsepült szegény konfetti, amelyre a gyulai közönség már csak azért is haragszik, mert jó Zilahy Gyula, hejh sok konfettit szórt a közön­ség szemébe. És mégis a konfetti estéről-estére diadallal jelenik meg a porondon, kellemes per- ezeket és órákat szerezvén a korzó egész közönsé­gének. Yig konfetticsata zajától harsog este nyolcz­tól tizenegy óráig a népkerti grupp környéke, a mibe hangosan vegyül bele a „konfetti rikkancsok“ egymást tulliczitáló kiabálása. Csak pár csomag van még. Leszállított árak. Tiz fillér az utolsó előtti csomag. Szóval élet, eleven élet lüktet estenként a népkerti korzón s semmi panasz nem volna, ha villanyosék azzal a lelkesedéssel adnák . a vilá­gosságot, mint aminővel a pénzt bizonyára beveszik érte. A héten kétszer fordult elő, hogy az ívlám­pák kialudtak s ezek közül egyik esetben nem is égtek többé. Ugyanekkor a főúton felállított izzó lámpák közül is számosán az éj leple alá burko­lóztak. Azt hisszük, a villanyossági társulat jobban is ügyelhetne az ilyesmikre, elvégre nincsen min­den hónapban iparkiállitás Gyulán, s ha már a publikum egész tündérestékért fizet huszfilléreseket a népkertben, hát legalább legyen érte féltündér- estély — hisz többet úgy sem várunk. Az áilamsorsjáték és a szanatórium-egyesület. A József főherczeg szanatórium-egyesület vagyona nemsokára tekintélyes összeggel fog gyarapodni, a jövB évi államsorsjáték tiszta jövedelméből, őfel­sége ugyanis ez évi augusztus hó 13 án kelt leg­felsőbb elhatározásával megengedte, hogy a jövő év junius havában tartandó XXIY államsorsjáték jövedelmének egy tized része a József főherczeg szanatórium-egylet javára forditassék. Ez az egy tized rész pedig mintegy 20 ezer koronának szokott megfelelni. Nyugdíjazás és felvétel. A vármegyei jegyzői nyugdijegyesület legutóbb tartott ülésén Szerb Miklós kétegyházi jegyzőt saját kérelmére nyugdíjazta. Fiilöp József kondorosi másodjegyzőt pedig felvette az. intézet kötelékébe. A gyulai kőműves és ács szakegylet folyó hó 15-én Wiszt József vendéglőjében, úgy erkölcsileg, mint anyagilag minden ízében jól sikerült tánez- mulatságot rendezett. Maga a rendezőség fáradha­tatlanul rendezte a szünetek alatt a mozgó ameri­kai liczitácziót, világpóstát, konfettit, a mi szintén hozzájárult a teljes sikerhez. — Az összes bevétel 380 korona 66 fillér, mig a kiadás 126 korona 10 fillér s igy tiszta maradvány 254 korona 56 fillér. Felülfizettek: N. Szabados József 6 korona, Pfaff Ferencz 5 korona, a gyulai szabó munkások szak­egylete 3 korona, Kukla István, Hoffmann János, Góg István, Wiszt József vendéglős, Blaskó Béla vendéglős, Vértesi Arnold 2—2 koronát, Kukla György, Niedermayer Béla, Engelhardt András, id. Szikes András 1—1 koronát, Abrahám György, Wiszt Adám 80 fillér, Kneifel András 60 fillér, Schriffert János, Beleznai János, Venczel Márton, Licska Antal, Steigerwald István 40—40 fillér, Ludvig István, Galbács János, Müller Frigyes, Knei­fe! Mátyás, Ticz István, Pillinger István, Szabó János, Pikó Ferencz, Valent Márton, Klein Sándor, Rapport István, Maján János, 20—20 fillér, mely összegekért a szives felülfizetőknek a rendezőség ez utón is hálás köszönetét mond. Esküvő. Heilinger ' Károly városi nyilvántartó tegnap délután 5 órakor vezette oltárhoz a gyulai róm. kath. főtemplomban bájos aráját Hrabovszky Terézt, Hrabovszky Ferencz polgártársunk kedves leányát. Müvészestóly Orosházán. Bár a szereplők java­részben műkedvelői erőkből kerültek ki, mindamel­lett bátran nevezhető müvészestélynek az a hang­verseny, mely folyó hó 9-én zajlott le Orosházán, a többek közt Rózsahegyi Kálmán, a budapesti Nemzeti színház müvésztagja, dr. Major Simon és Rovalszky Robert közreműködésével. A hangverseny rendezését dicséretes szép czél sugallta: segélyezni a betegen sínylődő orosházai karmestert: Weisz Lajost. Sikerült is ez emberbaráti ügynek nemosak egy illusztris, országszerte ünnepelt művészt a gyulai és orosházai dilletansok legjelesebbjeit, hanem elő­kelő szép közönséget megnyerni, mely igaz gyönyö ■ rüséggel élvezte végig az egyes számokat, sűrűn adván kifejezést tetszésének. Rózsahegyi Kálmán szavalattal és énekszámokkal, dr. Major Simon saját szerzeményű népdalaival, Kovalszky Róbert művészi zongorajátékával, Fehér Zoltán vendég magas színvonalon álló hegedüsolojával, Decker Frigyes szavalattal, Bartók Irénke bájos énekével s végül Csillag Sándor tartalmas felolvasásával ara­tott zajos tapsokat. A kiválóan sikerült művész- estély sokáig kedves emlékezetében fog maradni az orosházi közönségnek. A primadonna válópöre. A nagyváradi szintár- sulatoak a most lezajlott színi saisonban Gyulán is sok dicsőséget aratott jeles koloraturja Ruzsinszky Hona szenzácziós feljelentést adott be a nagyváradi királyi ügyészséghez férje: Bereczky Lajos debre- ozeni rendőrfogálmazó ellen. Az eset előzményei a következők: 1895-ben Ruzsinszky Ilona, akinek akkor is már 14000 korona évi fizetőse volt, feleségül ment Bereozky Lajoshoz, ki 'a művésznő szivét meg­nyerte. A művésznő családja ellenezte a házasságot, melyet akkor érdekházasságnak tartott. A házasság boldogtalanná tette a művésznőt, aki három év múlva Kolozsvárra távozott, innen később Aradra s Pécsre. Mindenütt nagy sikerei voltak, a fájdalom kifejlesztette a művésznő képésségeit s ezentúl csak művészetével törődött, miután érzéseiben csalódott. A boldogtalan asszony ez év virágvasárnapján Nagy­váradra ment fiávaj együtt s utolsó próbát tett, hogy a házasélet közösségét helyreállítsa. Azonban ez sehogyse ment, miért is elhatározták, hogy a váló- pört megindítják. Ezenközben—minta „Nagyváradi Napló“ Írja — olyan dolgok történtek, amelyek miatt Ruzsinszky Ilona kénytelen volt férje ellen feljelen­tést tenni. E szerint Bereozky Lajos a napokban Nagyváradra érkezett s itt mulatság közben előkelő emberek előtt olyan kifejezéseket használt felesége ellen, amelyekből a rágalmazás vétsége megállapít­ható, egyúttal életveszélyes fenyegetéseket is hasz­nált ellene. Ruzsinszky Ilona feljelentése szerint reprodukálhatatlan szavakkal házasságtöréssel vá­dolta feleségét, ahelyett, hogy a válópert megindí­totta volna ellene. Ezenkívül Gyulán kihallgatásokat eszközölt a felesége ellen hivatalosan a rendőrség segélyével. Emiatt Ruzsinszky Ilona a napokban feljelentést adott be Bereczky Lajos ellen b ebben tragikus házasságának utolsó fejezete megkezdődött. Fegyelmi vizsgálatot kért ezenkívül Varga Lajos gyulai főkapitány ellen s rágalmazásért feljelentette a gyulai törvényszéknél, mert ellene vallomásokat vett ki s magánügyeibe avatkozott s nyomozott, ugyanez ügyben még egy bűnvádi feljelentés ér­kezett az ügyészséghez Bereozky Lajos ellen s még egy fegyelmi kérvény Yarga Lajos főkapitány ellen, kérve a szállodabeli cselédséggel felvett jegyzőkönyvek lefoglalását. A művésznő egyúttal a belügyminiszterhez is feljelentette az esetet, amely­nek kifejtése elé nagy kíváncsisággal néznek Nagy­váradon és Gyulán is. Halálozás. Herzberger Dávid tekintélyes mező- berényi kereskedő 50 éves korában hirtelen elhunyt. Halálát felesége, gyermekei s rokonsága gyászolják. Esküvők. Bobvos Soma ref. kovácsházi községi jegyző oltárhoz vezette Hanke Ottiliát, dr. Hanke József tótkomlósi községi orvos leányát. Időjárásunk a hét utolsó napján újra melegre fordult; azt megelőzőleg csütörtökön eső, pénteken pedig hűvös, borongós idő volt. Esőre különben nagy szükség volt és van most is, különösen a késői tengerikre, a szőlőre és ugarolásra. A nyom­tatás és a cséplés állandóan folyamatban van, ugyanazzal a változó átlaggal, a melyet lapunk egyik előzetes számában részleteztünk. Távozó ügyvéd. Kovács Lajos gyulai ügyvéd Enyingre költözött. Az aradi ügyvédi kamara en­nek következtében az ügyvédek lajstromából kitö­rölte. Kútba esett. Stefán Magdolna öt éves mező- berényi leány több kis gyermekkel együtt játszott az udvarban az alacsony káváju kút mellett. Játék közbe belefordult a kútba és fejjel esett a kút kitég- lázott falának, úgy hogy már halva merült a kút vizébe. Regényes öngyilkosság. A történet szereplői egyszerű paraszt emberek: egy tanyás, a felesége, meg egy földműves, kik azonban annyi regényes­séggel csinálták meg a dolgukat, hogy akármelyik regényíró büszke volna a fantáziájára, ha ilyen tör­ténet születik belőle. Csernyik György medgyes- egyházai lakos és a felesége a házaspár; a harma­dik pedig ifjú Oyebrovszky György, kinél Csernyik, mint tanyás szolgált. CBernyikné fiatal szép asszony volt s minthogy Gyebrovszky sem tartozott az utolsó legények közé, a férj háta megett hamar megértették egymást a fiatalok. Bűnös szerelmi vi­szony fejlődött ki Gyebrovszky és az asszony kö­zött s tartott a földi paradicsom addig, a mig a férj egyszer mindent meg nem tudott. A felizgatott férj elkeseredetten a korcsmába ment. Felesége rosszat sejtett, utána ment és haza hívta. Csernyik egy darabig ellenkezett, de azután egyet gondolt és hazafelé indult. — Menjünk — mondta — úgy is volna va­lami beszédem. Útközben a férj revolvert vett elő és igy szólott: — Nézd e fegyvert s válassz: vagy én lövöm le a szeretődet, vagy lődd magadat agyon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom