Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

Iliiét a „Békés" tölM-ik számához.

1s>ő sorban

3U 3

pártolói, a jelen kiállítás közremükődv Lukács főispánt éltette.

Edvi Illés László iparkamarai titkár nagyhatású pohárköszöntőben vázolta a mai ipar helyzetét hazánkban. Ütött az utolsó óra, a magyar iparos mikor kiállításhoz folyamodik, ma a lét fentartás ösztönéből teszi. Hiszen nem kiállítások kellenének, hanem intézmények. Az elmélet rég leczátolta a kiállítások rendezését. Es hogy mindezek daczára épen most rendeznek Zsolnán, Szombathelyen, Zentán, Gyulán iparkiállitásokat, bizonyítja, hogy az iparosok érzik azt, hogy »vagy-vagy«, a magyar ipari érdekek fölött komoly borulat ül. — E borulásra derű kell, hogy következzék, ennek bekövetkeztét czélozza a mai szép ünnep is, élteti annak rendezőit, a kiál litás létrehozóit.

Kóhn Dávid a kereskedelmi és államtitkár sürgönyeit olvasta fel.

Fábry alispán lendületes és őszinte tetszést provokáló beszédben reflektálva Edvi Illés szavaira, vázolja ama intézkedéseket, melyeket a magyar törvényhozás az ipar érdekében tesz. A törvény azonban fejlődést nem biztosíthat, intézményekre van szükség. Ilyen intézmény a ma jubiláló iparos ifjúsági egylet. Erre s az ipar életére nélkülözhetetlen önálló vámterület megteremtésére űrit poharat.

Achim, János békéscsabai ipartestületi titkár a gyulai iparos egylet létrehozója uéh. Sál Józsefről emlékezik. Élteti annak a létrehozásban fárad hatlan munkatársát Kóhn Dávidot s a jelenlegi elnököt Szénásy Jánost. Kóhn Dávid a vendégeket élteti, Weisz Mór indítványára a kereskedelmi miniszter és államtitkár táviratilag üdvözöltetett.

Kóhn Dávid élteti a kiállítás elnökeit: Gróh Perencz prépost plébánost, a ki a mai ünnepélyre az egyház áldását is adta és azonkívül áldozatkész ségével is hozzájárult a kiállítás rendezéséhez, to vábhá Dutkay Béla polgármestert élteti.

Gróh Perencz prépost-plébános afölötti örömét nyilvánítja, hogy az iparosság ünnepélyénél az Istenre is gondol, és annak áldását kérte, kivánja, hogy abban bőven részesüljön és hogy a gyulai mai iparos nemzedék jóléte a régi iparosokéval azonos legyen. -'■>

Dutkay Béla polgármester, úgyszintén záróbeszédben Lukács György főispán melegen éltették Gyula város iparosságát s ezzel a bankett órakor, végétért.

A kiállítás programmja:

Augusztus 15-én, szombaton reggel 8 órakor tede- umos ünnepi mise a róm. katholikus anyatemplomban; 9 órakor a kiállítás ünuepélyes megnyitása a helyszínen ; 12 '/a órakor társas ebéd a Göndöcs-népkert- ben, Este 8 órakor kiállítási zártkörű tánczvigalom a Göndöcs-népkertben. Augusztus 17-én reggeli 8 órakor jury-alakulás. A bíráló bizottságnak az aradi kereskedelmi és iparkamara által felkért tagjai:

I. csoport: Stoll Béla lakatos, Arad. Kóhn József bádogos, Arad. Pejös Perencz lakatos, Szeged. Schwarcz Rudolf bádogos, Szeged. Kohlmann János gyárigazgató, Eger.

II. csoport: Balogh Dávid kályhás, Arad. Gyenes Pál kályhás, Szeged. Hegedűs Pál fazekas, Szeged.

III. csoport: Müller József festő, Arad. Gluck Dezső harisnyakereskedő, Arad. Babos Elek kötszövő, Szeged. Leitersdorfer Lipót a »Magyar Bőripar* fő- szerkesztője, Budapest.

IV. csoport-. Inokai Tóth Lajos szabó. Arad. Olár Jusztin czipész, Arad. Tavrov József, csizmadia, Arad. Németh Kálmán kalapos, Szeged. Cserna Lajos a szabóipartestüTet elnöke, Budapest, Damjanovich Ödön czipészipartestület elaoke, Budapest.

V. csoport: Beinhart Gyula, butorgyáros, Arad. Steigerwald Alajos butorgyáros, Arad. Earner Károly,; asztalos, Szeged Papp Gábor gyárigazgató, Budapest.

VI. Csoport: Id. Rosenthal Ignácz gőzmalomtulajdonos, Békéscsaba. Weisz Sándor likőr és czukorgyáros, Arad. Keglovich Emil fényképész, Szeged. Arosi Sándor ozukrász, Szeged. A kiállítási csoportok délután 2 óráig beadják jelentéseiket.

Délután 3 ' órakor : a jury tanács végleges döntése.

Augusztus 20-án. A békásmegyei gazdasági egylet által az iparkiállitázsal kapcsolatban ló-, szarvasmarha, apröjószág, méhészeti, tejelöverseny- fejesi s gazdasági gépkiállítás és áltatdijazás. (Apró- jószág, méhészeti s gazdasági gép kiállítás helyisége a Göndöcs-népkert), állatkiállitás : Kossuth Lajos téren, tejelőversenyfejés: a huszárlaktanyában.

Augusztus 23-án. Reggel 9 órakor: Tárgysors- jéték kisorsolás az Erkel PeTencz sziukör kiállítási helyiségben.

Délután 5 órakor: a kiállítás berekesztése

A kiállítás nyitva áll naponta reggel 7 órától

délután 6 óráig.

A kiállítási tündérestóly.

A népkertben augusztus 16-tól 23-ig kedvező időben esténkint 8 órától 11 óráig pazar villany- világitás mellett kiállítási tümd ér esték rendeztetnek.

élőállatoknak mindennemű szállítása, a fényképészet; fürdők üzeme; hírlapok elárusitása és széthordása; izraelita húsvéti kenyér előállítása és árusítása; jég gyártása, szállítása, árusítása; kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhöz szállítása, az ezek árusítására berendezett üzletekből; a kofák üzlete; nyomdaiparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szinlapok, műsorok, gyászjelentések előállítása és széthordása; országos vásárok napján mindennemű ipari és kereskedelmi elárusitás, fuvarozás ; szálloda, vendéglő, sör, pálinka és bormérő, kávéház és kávémérő iparoknál, ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is; szódavíz gyártása, elárusitása és házhoz szállítása; természetes virágok árusítása, i

2. Délután 2 óráig.

A borbély és fodrászipar az üzleti helyiségben, azontúl csak magánlakásban, színházakban, vagy hasonló előadások alkalmával házhoz híva; a gépiparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák ; kézi zálogüzletekben a zálogtárgyak bezálogositása és kiváltása ; a kis iparnál sürgősen rendelt javítási munkák ; magánosok által a sütőhöz vitt tésztanemüek kisütése, azonban ezen muukálatra a sütőiparos rendes üzleti segédszemélyzetéből legfeljebb egy önként vállalkozó egyént alkalmazhat; mészáros és hentes iparnál az elkészítés, elárusitás és szállítás; sertéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása, sertéseknek a telepekbe behajtása.

3. Délelőtt 10 óráig:

A napi élelmezéshez tartozó czikkek, úgymint zöldségfélék, só, liszt, czukor, kávé, fűszer, bor, thea, rum, csemegék, főzelékek, husnemüek stb. elárusitása és házhoz szállítása, valamint a szatócs üzletekben is az elárusitás ; a pékipari munkálatok, ideértve a pékmühelyekből történő elárusitást és házhoz szállítást is; vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás; minden a még fentebb nem említett összes ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és házhoz szállítás.

B) Szent István napján lényegtelen eltéréssel a fentebbi szabályok érvényesek.

A munkaszüneti napot követő napon az ipari munka megkezdhető:

I. Éjjeli I órától:

A pékipar kivételével mindennemű élelmiszerek előállítása és szállítására nézve.

2. Reggeli 3 órától:

A fuvarozás előkészítésére és foganatba vételére.

3. Reggeli 5 órától:

Élelmiszereket és italokat árusító kimérő üzleteknél.

4. Reggeli 6 órától:

A pékipar körébe eső összes munkálatok. A kemenczefütés azonban, — ha azt nem az üzleti segédszemélyzet, hanem az iparos házi cselédje végzi — nem esik ezen tilalom alá.

Gyula, 1903. évi augusztus hó 2-án.

262 2—3 Di*. lfai*ga Lajos,

rendőrkapitány.

c)

A gyulai takarék és hitelszövetkezet ez utón s tudomására adja az üzletrésztulajdonosoknak, hogy i szövetkezeti vagyon és nyereség felosztása a vasárnap délelőtt tartott rendes közgyűlésen elhatároztatván, a kiűzetések a Gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság üzleti helyiségében a közgyűlést követő napon megkezdődtek és azóta folyamatban vannak A holnapi (hétfő) naptól kezdve — vasárnap és ünnepnapok kivételével — minden nap délelőttjén, a Gyulavidéki takarékpénztár üzleti óráiban 9—12 ig lehet jelentkezni a pénz felvételéért. A kifizetéseket a szövetkezet tisztikara, a befizetési könyvecske beszolgáltatása ellenében teljesíti.

254 1—1

T a n ü gy.

Átlépés a Rudolf-főgimnáziumba. A békéscsabai Rudolf-főgimnázium igazgatósága felhívja mindazokat a tanulókat, kik a lefolyt iskolai évben polgári iskolába jártak 8 a Rudolf főgimnáziumba való átlépésre jelentkeztek, hogy végleges elhatározásuk jeléül okmányaikat (születési, ujraoltási és iskolai bizonyítványukat) augusztus hó 29-ig, a főgimnáziumi igazgatósághoz küldjék be.

Hírek«

Hirdetmény#

A n agy méltó ságu m. kir. kereskedelmi minister úr legújabban kibocsátott 28599—1903. számú rendeleté szerint az Ipari munka vasárnapi szünetelése tekintetében a következők tartandók szem előtt:

A) Végezhető az ipari munka vasárnapokon

I. Egész napon át:

A baromfihizlaldák üzemben tartása; bucsu- czikkek árusítása; czukrászat és mézeskalácsos ipar;

A hét Ünnepei. Két országos ünnepe lesz a hétnek. Kedden, augusztus 18-án felséges királyunk születése napját ünnepli a nemzet, aki e napon hetvenhartnadik életévét tölti be. Agg királyunk felséges személyét lelkesedéssel és hódoló szeretet tel vobzí körül hű alattvalói sokasága, mi magyarok pedig azzal a példás ragaszkodó hűséggel, a melylyel az állam koronás képviselője iránti érzelmét tekintve mindenkor elismert nemzeti erényünk, de I. Ferenez Józseffel szemben alkotmány tisztelő uralkodása, kormányzói bölcsessége és gazdag emberi és uralkodó erényei folytán rajongásig fokozódott és amelyből folyólag az ő születése napja igaz sziv- beli ünnepévé lett a haza minden fiának. Csütörtökön az ezeréves Magyarország első királyának országunk védőszentjének ünnepét üljük meg. Szent István király végtelenül bölos előrelátással adott állami fennállásukkal szervezetet az idegen nemzetek közé ékelt magyar népnek, amely hálával őrzi dicső emlékezetét. Mindkét napon ünnepi istentisztelet lesz a gyulai róm. kath. főtemplomban, mellyen részt vesznek a hatóságok képviselői is. A

keddi istentiszteletre pedig a gyulai 2. bonvódgya- logezred teljes létszámmal kivonul és sortüzek adásával emeli az ünnep külső díszét.

A főgymnasium megnyitása. Magánál a fő- gymnasium építésénél is sürgősebb természetű kér- dós a főgymnasium megnyitása. Ama kellemes helyzetben vagyunk, hogy megnyugtathatjuk az érdeklődő szüléket, miszerint a főgymnasium első osztálya a jövő hóban feltétlenül és biztosan meg fog nyílni. Elvi nehézsége nem is volt eme megnyitásnak ama percztől kezdve, midőn a közoktatásügyi kormány a főgymnasiumi szerződést jóváhagyta, az érdemleges intézkedést azonban két körülmény hátráltatta. Az egyik, bogy Szmrecsányi Pál nagyvárad püspök, akinek installácziója csupán a jövő hóban lesz, még nem foglalta el székét és nem vette át az egyházmegye kormányzatét, de ezen akadály, helyesebben írva ezen nehézség a főgymnasium ránt meleg érdeklődéssel viseltető uj püspök és az illusztris káptalani helynök, Winkler József vál. püspök kölcsönös jóakaratával elhárittatott. — A másik és a komolyabb akadály volt, hogy a gyulai főgymnasium első sorban designált igazgatójával folytatott tárgyalás nem vezetett eredményre és csak most sikerült a leendő igazgató személyiségére nézve megállapodni. Mint Winkler József v püspök káptalani helynök Gróh Ferenez prépost- plébánossal közli, Frewolt Endre, rozsnyói okleveles főgymnasiumi tanár az, »kit a helynök az egyház- megyei papság kötelékébe felvenni s a gyulai főgymnasium igazgatójává kinevezni szándékozik. — Miután azonban a főgymnasiumi szerződés 14. §-a szerint a püspök a főgymnasiumi bizottság meghallgatásával nevezteti ki az igazgatót, a káptalani helynök felhívja Gróh Ferenez prépost-plébánost hogy a főgymnasiumi bizottságot e czélból sürgősen hívja össze s közölje vele a helynök szándékát. A kinevezendő igazgató haladéktalanul Gyulára fog jönni, hogy a megnyitás érdekében teendők tekintetében a permanentiában tartandó főgymnasiumi bizottságban javaslatait megtegye. A főgymnasiumi bizottság alakuló ülésének — a helynök rendelete szerint — sürgősen kérni kell a vallís- és közoktatásügyi minisztériumot, hogy a főgymnasium első osztályának btrházban való megnyitását sürgősen engedélyezze, (amely engedély megadását Lukács György főispán különben már eleve biztosította a minisztériumnál, mely csupán az igazgató kinevezését várja. Szerk.) Qi-öh Ferenez prépost- plébános a káptalani helynök rendeletének vétele után haladéktalanul intézkedett a főgymnasiumi bizottság sürgős egybehivása s megalakulása érdé kében s miután nincs kétség, hogy a megalakuló bizottság a különben is jelesen kvalifikált s okmányai szerint főgymnaaiumunkra valóságos akvizicziót képező Frewolt Endrét kinevezésre javasolni fogja, a Gyulára jövő igazgató közreműködése mellett, a főgymnasium első osztályának egyelőre bérházban leendő megnyitására vonatkozó összes intézkedések még e hó folyamán meg fognak történni s a főgymnasium első osztálya a jövő hó elején feltétlenül meg fog nyílni.

A gyulai fögymnasiutn ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter Lukács György Békésvármegye főispánjához a következő leiratot intézte: Méitóságos Főispán ur! Folyó évi junius hó 21-én kelt 831. számú felterjesztésére megengedem, hogy a gyulai római kath. főgymnasium első osztálya az ottani államilag segélyezett polgári iskola első ősz tályának beszüntetésével 1903. évi szeptember hó -én megnyittassék. Egyben felhívom Méltóságod utján a gyulai újonnan felállítandó nyolez osztályú róm. kath. főgymnasium fentartóit, hogy mindenek előtt az ezen intézet felállítása és feotartása tárgyában kötött szerződés 9. pontja értelmében, főgymnasiumi bizottságot szervezze, mely az iskola paedagogiai és didaktikai vezetésére lesz hivatva A főgymnasium első osztályának megnyithatása czéljából a fügymnasiumi bizottságnak leszen feladata, igazgató és egy tanár alkalmazása iránt intézkedni. Erre való alkalmas egyéneket kész vagyok a bizottságnak — ha kéri — ajánlani. Budapest, 1903 augusztus 10. A miniszter helyett:Zsilinszky, s. k.. államtitkár.

A gyulái főgimnázium építésére vonatkozó árlejtés fölött a képviselőtestület a folyó hó 12-én tartott rendes közgyűlésen döntött, csaknem egészben elfogadván a városi tanács es a gazdasági szak osztálynak folyó hó 5-én együttesen tartott ülésében hozott határozati javaslatát. Eltérés a javaslat és a képviselőtestületi határozat között csupán egy tételnél fordult elő, nevezetesen a közgyűlés a szobafestéssel nem Schmidt Lajos aradi vállalkozót, ki 862 koronáért ajánlkozott a szobafestői munkák teljesítésére, bízta meg, hanem a gyulai épitő iparosok képviseletében N. Szabados Józsefet, kinek ajánlata 854 korona 12 fillér. E.szerint a város, a tanács és a gazdasági szakosztály javaslatához képest, a munkát nem egy vállalatban, hanem csoportonként adja ki az ajánlatot tevőknek és pedig most már — valószinüleg végleges döntés szerint — a következőleg:

B. csoport. I. Bontás. II. Föld, kőmives és elhelyező. III. Elszigetelő. IV. Padozat burkolati, V Tetőfedő munkálatok együttesen N. Szabados J.-nek (a gyulai épitő iparosok képviseletében) 88497 K 26 f Kőfaragó munkát Erdélyi Egy. Bank részvénytársaság

Vas munkát ötl Antal (Budapest)

Ács munka N. Szabados József

4812 K 80 f 6614 K12 f 4977 K 78 f 2252 K 53 f 2149 K 30 f 3265 K 30 f 530 K 50 f 2172 K 4» f 2375 K 40 f 854 K 12 f

7630 K 49 f 16232 K 08 f 18737 KOI f

Bádogos munka N. Szabados József Asztalos munka Diószegi Sándor Lakatos munka Karácsony Mihály Mázoló munka N. Szabados József Üveges munka Forgó s társa (Bpest)

Vaskályha Zvillinger Manó (Budapest)

Ablakredőnyök Végh Jenő (Budapest)

Szobrász munkák N. Szabados József Tőzegszóró Magyar tőzeggyár (Bpest)

Szobafestés N. Szabados József

Az egész vállalati összeg 161101 K 08 f

A vármegyeigazoló választmánya dr. Bodoky Zoltán elnöklete alatt pénteken délután ülést tartott a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok

1904. évi névjegyzékének összeállítása tárgyában.

A bizottság tárgyalta az adóhivatali kimutatások ellen beadott felszólamlásokat és az adó kétszeres számítására irányuló bejelentéseket és azokat kedvezően intézte el, továbbá felszólítja a vármegye területén nem lakó legtöbb adót fizetőket és azokat, akik választás alapján már tagjai a törvényhatósági bizottságnak, hogy jogukat Békésvármegye területén kivánják-e gyakorolni, illetve hogy mily jogon kívánnak tagjai lenni a bizottságnak. A beérkezett válaszok alapján fogja azután a választmány a legtöbb adót fizetők névjegyzékét véglegesen megállapítani.

Gazdasági kiállítás. A gyulai iparkiállitáse&l kapcsolatosan rendezett mezőgazdasági állatkiálli- tásra a jelentkezések még mindig tartanak, bár nem oly nagy számban, mint azt vártuk, a minek okát a mostani szorgos munkaidőben keressük. A beje- enteit kiállítók száma mégis már eddig igen tekintélyes, ami csak azt bizonyítja, hogy mezőgazdáink maguk is belátják a mozgalom több iránybani üdvös voltát és sietnek a maguk részéről is elősegíteni, a megyei jelentőségű mozgalmat, a melylyel első sorban természetesen az egyes állattenyésztési ágaknak tesznek jó szolgálatot. Mivel az állatkiállitás egyáltalán az egész gazdaközönség .és főleg a kis gazdák érdekeit is érinti, mi sem kívánatosabb, mint az, hogy kis gazdáink is álljanak ki a nemes versenyre s főleg lovakat, szarvasmarhákat s baromfiakat állítsanak ki minél számosabban, minél többen. Minden gazdának méltányolni kell a gazdasági egylet nemes ezélzatát, mely abban áll, hogy gazdasági termelőképességünket fokozzuk, magunkat gazdaságilag erőssé, izmossá tegyük Ez a haladás útja, melyet követnie kell minden előrelátó gazdának, a hol szem előtt kell azután tartania a czéltudatos gazdálkodást. — Ennek előmozdítását czélozza az állatkiállitás Az összehasonlítás, melyre az alkalmat nyújt s az a békás verseny, mely a kiállítók közt fejlődik, nagy mértékben ösztönzőleg hat a máskülönben ha- Igyományos szokásokhoz hiven ragaszkodó gazda törekvésére. — Az állatkiállitás rendező bizottsága szorgosan munkálkodik, hogy a kiállítási helyeket, névszerint a Kossuth Lajos teret a szarvasmarha- lés lókiállitás, a népkertet a baromfi.- és gazdasági eszközkiállítás czéljaira megfelelőleg berendezze, egyszersmind hogy a vidékről bejelentett állatok kellő jó elhelyezéséről gondoskodjék. A kiállítandó állatok legnagyobbrészt szerdán érkeznek Gyulára, maga a kiállítás pedig tudvalevőleg csütörtökön, Szeot-István napján lesz, ugyanakkor tartják meg a huszárlaktanya istállóiban a fejési versenyt, a melyre felvezetett állatok azután a kiállításon is résztvesznek. Mint halljuk, a vidéki gazdaközöaség is nagy számmal fogja a kiállítást felkeresni, igy hát csütörtökön mozgalmas napja lesz városunknak. E helyen említjük meg, hogy a vármegye alispánja intézkedett az iránt, bogy a ragadós száj- és körömfájás miatt lezárt községekből szarvasmarháknak a kiállításra való szállítása a hozzá benyújtandó kérvényekre akadálytalanul megengedtessék.

A képviselőtestület szerdán, folyó hó 12-éjH tartotta nyári rendes közgyűlését, melynek tárgyai közül a szakosztályok megalakítása és a főgymnasium építésére vonatkozó ajánlatok feletti döntés keltettek nagyobb érdeklődést, ügy a főgymnasiumi árlejtés eredményéről, valamint ,a szakosztályok megalakításáról külön-külön hirben számolunk be. E két ügyön kivül a képviselőtestület még a következő tárgyakkal foglalkozott: 1. A „Délvidéki magyar közművelődési egyesület“ -se gélyezós iránti kérelmére elhatározta a képviselő- testület, bogy a város öt éven át negyven korouás részletekben fizetendő 200 korona összeggel pártoló tagul belép az egyesületbe. 2. A vidéki birLapirók országos szövetsége szintén segélyezésért fordult a városhoz; ennek a kérelemnek azonban alap hiányában nem adott helyet a közgyűlés. 3. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozatára, melylyel az aradi siket-néma iskola segélyezésére hívja fel a várost, kimondotta a képviselő- testület, hogy az intézetnek ez alkalommal segélyt nem nyújt ugyan, de ha gyulai illetőségű siketnémák érdekében fog a jövőben ilyen irányú kérelem a városhoz érkezni, az esetben a város nem fog elzárkózni a segélyezés- elől, annál is inkább, miután erre a jelzett alkalmakkor törvény is kötelezi. 4. A közigazgatási bizottság megengedte Mandorf Gyula fürdőtulajdonosnak, hogy háza udvarán ártézi kutat furathaeson. A határozatot a képviselőtestület tudomásul vette. 5. Fröbner István és neje kérelmét 48 korona 76 fillér kifizetése iránt — elutasították. 6. Az Erzsébet-époldai élelmezés tárgyában tartott árlejtés alkalmával 8 pályázó közül Kranzler János ajánlatát fogadta el a