Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-02 / 31. szám
31-ik szám. Gyula, 1903. augusztus 2-án XXXV. évfolyam. f~ 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre . . . 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. L ________Ä f Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kőim Dávid. f 1 Templomtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 HU. ^ Ä A gyulai iparkiállitás. Lázasan folyik a munka iparmübelyek- ben, az iparkiállitás tisztviselői s végrehajtó bizottsági tagjai körében, hogy az iparkiállitás, mely folyó hó 15-ikén, Nagy Boldog Asszony napján nyilik meg, Gyula város iparosai régi jó hírnevéhez minden tekintetben méltóan sikerüljön. Az előkészületek, amint azt ez idő szerint a legnagyobb örömmel és határozottsággal megállapíthatjuk, teljes biztonságot nyújtanak az iránt, hogy ami eddig remény volt, az mint valóság is be fog bizonyulni. Az iparkiállitásra bejelentett munkák legnagyobb része már elkészült; ami még munkában van, az e bét folyamán be fog fejeztetni 8 semmi sem bizonyítja jobban Gyula városa derék iparosainak a kiállítás iránti komoly jó indulatát, mint ama körülmény, hogy akik az iparkiállitáson részt- venni jelentkeztek s bejelentési iveket adtak be, önként vállalt kötelezettségüket, mint arról a végrehajtó bizottság az elmúlt bét folyamán közvetlen meggyőződést szerzett, egytől-egyig be is váltották, nemcsak, hanem sok iparos, a bejelentett iparczikkeken kívül több munkával tog a kiállításon résztvenni. Eme körülmény nemcsak ajánlatossá, hanem elkerülhetlen szükséggé tette, hogy az iparkiállitás helyiségéül, az e czélra tervbe vett Erkel Ferenez színkörön kívül, a Gön- döcs-népkerti csarnok díszterme is igénybe vétessék. Sőt a kiállítás végrehajtó bizottságára, a csarnok dísztermének felhasználása mellett is, erős és nehéz feladat bárul, hogy a kiállítandó tárgyakat elhelyezni képes legyen. Mindazonáltal reméljük, hogy szakszerű, gondos rendezés és előrelátás mellett ez a nem könnyű feladat is minden jogos érdek figyelembe vételével jól lesz megoldva E czélnak elérése czóljából ugyanis, a Lukács György főispán mint a kiállítás hervad hatlan nagy érdemeket szerzett védnöke s az aradi kereskedelmi s iparkamara ügybuzgó titkára Edvi Illés László részvéte mellett vasárnap beható tanácskozást folytatott végrehajtó bizottság elhatározta az Erkel-szinkörben a földszinti nézőtérnek a zenekar fölötti üreg A szegénység átka. irta: Dombi Lajos. Ha az egyszerű falusi nép „bál“-jain divatos lenne megjelölni a „bálkirály “-t, bizonyára e melléknevet több ízben kiérdemelte volna Devecser községben Gárdonyi András, kit a teremtő szép sugár növéssel, megnyerő arczczal ruházott fel s mind ama külső előnyöket osztályrészéül juttatta, melyek őt figyelemreméltóvá tették, különösen a hajadonok előtt, ugyannyira, hogy boldognak érezte magát minden leány —. lett légyen „hat ökrös gazda“ az édes apja, — ha őt a deli ifjú tánezra hivta fel a népmulatságok alkalmával, daczára annak, hogy András szegény szolgalegény volt s a világ kincseiből vajmi kevés jutott neki. Ámde a nőknek kitüntető előzékenysége egyáltalában nem tette önhitté a kegyelt legényt, sőt midőn egy-egy „nagy gazda“ leányának feléje irányult mosolyával, szeretetet lövelő tekintetével találkozott, — ami épen nem tartozott a ritkaságok közé, — meg-megrezdült szive húrján a dal: „Rád sem merem a szememet vetni, szegény vagyok, nem szabad szeretni! ..“ Igen, mert jegyezzük meg, hogy Devecseren az elméletben teljesen elfogadott „egyenlőség“ daczára nagy mértékben uralkodott a „kaszt-rendszer“, melynek határvonalait a vagyoni állás képezte; s az egyszerű falusi nép körében a „paraszt arisz- tokráczia“ tényleg fénykorát élte azon időben, midőn Gárdonyi András szerepelt, ugyannyira, hogy a községi képviselőtestület tagjai között irmagul sem lehetett volna találni olyan férfiút, kinek udvaráról legalább is 4, vagy 2 jármos ökör fogat nem járt áthidalása mellett a színpaddal egy nívóra hozatalát, illetőleg a színkörnek e czélból leendő kipadlózását, a mely munkának költségeit enyhiti az Alsó-fehér-körösi ármente- 8Ítő társulatnak lekötelező szivessége, mely- lyel a társulat tulajdonát képező pallókat e czélra díjmentesen adja kölcsön a kiállítási bizottságnak. Nagy díszére szolgáland a kiállításnak a női kézimunka kiállítás, melyben a Paulai Szent Yincze tiszteletreméltó testvérei vezetése alatt- álló árvaházi s róm. kath. népiskolai, továbbá a Scherer-féle nőtanoda növendékeinek munkáin kivül a gyulai nőegyletek kötelékében álló amateurök női kézi munkái is szerepelni fognak. Ezen kivül különös csínt és vonzerőt fog a kiállításnak adni a dísznövényekből álló remek kollek- czió, melyet Almásy Dénes gróf előzékenységéből Eackl Ferenez jeles mükertészünk Ízlése s ügybuzgalma produkáland. Ezen utóbbi körülmény a kiállítást, az iparczikkek jósága és szépsége nyújtotta belértékén felül igazi látványossággá is avatandja s a kiállítás látogatóinak esztétikai gyönyörűséget is fog nyújtani. A kiállítási ügyek részleges elintézésére a vasárnapi gyűlés albizottságokat választott és pedig: Épitő s beosztási albizottságot, melynek tagjai: Künzl Ernő s Molnár Albert mérnö kök és Gróh Mihály ácsmester; Berendező albizottságot, melynek tagjai Szénásy János alelnők, Bagi Károly kárpitos, Mayer István alelnők, Sál József asztalos, Weisz Mór alelnők és Székely Lajos; Diszitő albizottságot, melynek tagjai: Hackl Ferenez mükertész, Székely Lajos, Weisz Mór alelnők és Kóhn Dásid titkár; Ünnepély rendező albizottságot, melynek tagjai: dr. Bodoky Zoltán elnök, országgyűlési képviselő, Székely Lajos és Scherer Benedek; Kiállítási irodai albizottságot, melynek tagjai: Kóhn Dávid titkár, Gyepes Gergely és Prág István jegyzők. A kiállításra a bizottság, illetőleg az ez alkalomból fenállásának huszonötödik esztendejét jubiláló gyulai iparos ifjúság önképző egylete meghívja a vármegye összes egyesületeit, első sorban pedig a vármegye ipar- testületeit és ipari szakegyleteit, — ipari jelvénynyel ékeskedő falragaszokon pedig Gyula városa i vidéke nagyközönségét. A kiállítás látogatottságát megkönnyítendő s biztosítandó, a kiállítási bizottság a belóptidijat a legmérsékeltebben állapította meg. A kiállítási területre való egyszeri belépés dija ugyanis augusztus 15-én, a megnyitás napján személyenkint 40 fillér; a kiállítás összes többi napjain személyenkint csupán 20 fillér. Ezen kivül a kiállítás egész tartamára személyre szóló beléptijegy ára két korona. A népkert a kiállítás tartamára zárt terület lesz, a bejárónál Künzl Ernő mérnök által tervezett igen csinos kiállítású diadalkapu emeltetik, amely kiállítás után helyén marad és a népkertnek díszére fog szolgálni. Lukács György főispán és kiállítási védnök hathatós közbenjárása folytán a pénzügyminiszter julius hó 24-én kelt rendeleté vei dij és illetékmentesen tárgysorsjátékot engedélyezett a gyulai iparkiállitás czóljára. A kiállítási bizottság ennek alapján 20 fillérje vei 5000 darab sorsjegyet bocsát ki, mely sorsjegy nyeremény tárgyai a kiállításon vá sárlandó iparczikkek lesznek. A tárgysorsjáték összes jövedelme ily iparczikkek megvásárlására fog fordittatni, ami alkalmat és lehetőséget nyújt rá, hogy szegényebb sorsú iparosaink kiállításra készített tárgyaik jelentékeny részét ez utón és módon is értékesíthetni fog ják. Ezen czél oly helyes és dicséretes, hogy megvagyunk róla győzó'dve, miszerint a sorsjegyek egytől-egyig el fognak kelni. A kiállítási végrehajtó bizottság az ipar kiállítás ügyei fölötti további intézkedés czéljából folyó hó 2-án, ma délután 3 órákor újabb gyűlést tart. volna ki; mert szerintök a „vagyon tisztesség“, a „szegénység nagy ostobaság“ számba ment. !. Ily körülmények között indokoltnak található a hódításban gazdag „szegény szolgalegény“ tartózkodó magatartása, daczára annak, hogy nem egy ajak zengte el titkon és nyilván, — különösen a gyöngébb nem soraiból — hogy: „Nincsen párja a faluban Gárdonyi Andrásnak. Sírtak is a lányok mikor vitték katonának . . .“ Mert valóban úgy történt. Mikor András a „levelet“ megkapta a teins szolgabiró úrtól, hogy a legközelebb jövő október első napján ott legyen Fehértemplomban, felölteni a „mundirt“ s „enni a cszászár kenyerét“, nagy volt a sirás-rivás az „ideálért“ lelkesülni képes leányok seregében és sok szem nedvesült meg az előtörő könyektől. De legsötétebb bánat éjszakája borult Géresi Zsuzsánna viruló hajadon lelkének egére, ki „nagy gazda“ leánya volt ugyan, de mégis csak titkon epedt a deli ifjúért, tudván hogy édes szülői nem szentesítenék a szülői beleegyezéssel ama frigyet, melynek létrejöttét ő szive teljességéből óhajtotta volna . . . De „a titkot a sült tyuk is kikaparja“, igy szól a közmondás — bármennyire igyekezett is elrejteni szive titkát a még csak 16 éves hajadon, az éleslátásu édes anyai szem nyomára jött, hogy egyetlen gyermekét bánat emészti s sok vallatás után teljes tudatára ébredt a valónak. A fölfedezés tagadhatlanul megdöbbentette, első pillanatban Géresiné asszonyt s idegen volt előtte ama föltevés, hogy gondosan ápolt egyetlen leányát kire szép hozomány néz, egy vagyontalan szegény szolgalegénynek adja oda feleségül, ez ellen tiltakozott arisztokratikus érzelme. Hát még Géresi uram minő ádáz haragra lobbant, midőn életepárja utján értesült leányának szive érzelméről. Mint felhőtlen A vármegye közgyűlése. Csekély érdeklődés mellett gyors tempóban folyt le a törvényhatósági bizottság tegnapi rend kivüli közgyűlése, amelynek napirendjén legnagyobb részben községi ügyek szerepeltek. Felszólalás mind össze egy ügynél történt. — Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelen voltak dr. Fábl Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Berthóí István tb. főjegyző, Kiss László, dr. Konkoly Tih mér aljegyzők. Moldoványi János tb. aljegyző, Zóldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Jai osovics Péter árvaszéki elnök, Szabó Emil árvaszé jülnök, Sztraka György, Lukács Endre, Rohos Mihály főszolgabirák, Seiler Elek. Petneházy Ferenci dr. Szondi Lajos, Korosy László, Morvay Mihál G. Varga András, Haviár Lajos, Kiss István. Szatl máry Gábor, Popovics M. Aurél, Cs. Demkó Józs Kóhn Dávid, Schröder Kornél, Motyovszky Andrá dr. Ladies László bizottsági tagok. Elnöklő főispán jelezvén a rendkívüli kózgyül összehívásának szükségességét, megnyitotta a kö gyűlést, amelynek során a következő határozatok hozták. Báró Fejérváry Géza volt honvédelmi minisr tér felmentése alkalmából köszönetét mond a tő vényhatóságnak támogatásáért; a közgyűlés a köz két évtizeden át működő miniszter érdemeinek e [ismerésével a búcsúiratot tudomásul vette. Kolozsvári/ Dezsőnek honvédelmi miniszter történt kinevezését közlő leiratára elhatározta a kö gyűlés, hogy az uj minisztert azzal a kijelentése üdvözli, hogy törvényszerű és hazafias munkálkodj sában hatáskörén belül készséggel fogja támogatn A békés-csaba-vésztői vasútra megszavazott tiz év alatt esedékes kamataival együtt befizeten 140,000 koronának egyszerre való befizetése a vái megyére előnyös lévén, kimondotta a közgynlé hogy az összeget a megfelelő tőkével rendelkez vármegyei szeietetház és Vida-féle alapokból kölcsö veszi és a közúti alapból ezeknek 4 százalékos k mattal fogja 10 év alatt visszafizetni. A belügyminiszter leiratához képest az ébtartá. szabályrendeletben több kisebb módosítást vezete keresztül a közgyűlés. Az árvaszéki elnökök ntiátalánya ügyében 1 érkezett belügyminiszteri leiratra kimondotta a kö gyűlés, hogy az elnök folyó évi vizsgálati kiadása, a költségvetés jóváhagyásáig a házipénztárból előlegez Az árvapénzek gyümölcsöztetése és a gyá ügyi számvitel tárgyában kiadott belügyminiszter utasítást a közgyűlés tudomásai vette. Sopron vármegye a tnlhalmozott községi kör [igazgatás helyzetének javítását sürgeti. Átiratát tud másul vették. Ugyancsak tudomásul.vették Somogy vármegy köriratát, a melyben a számvevőségi szolgálati égből egy pillanat alatt előtörő zivatar jelent meg felháborodás az apa lelkének egén s az ártatlan asztalra mért kemény ökölcsapással adva nyoma- tékot szavainak, ekként kiáltott fel: Soha! Ilyen ágrólszakadt koldusnak soha nem adom oda leányomat. Inkább akarom koporsóban látni őt, minthogy egy szolgalegény nevezzen engem „apám uram“-nak . . . Ugyde „ember tervez, Isten végez“. Hasztalan volt minden gát, ellenvetés. A leány — életében ez egyszer — ellenszegült a szülői parancsnak s elhatározta, hogy vagy Gárdonyi András hitestársa lesz, vagy örökösen leány marad, mig majd a halál karjai közé zárja őt; egyszersmind feltette magában, hogy lehetőleg módot és alkalmat nyújt az általa szeretett legénynek felismerni szive titkát s felbátoritni őt a viszontszerelemre, hogy igy Isten segedelmével előbb-utóbb egymáséi lehessenek. Az alkalom nem soká késett. Ősi szokás szerint az ujonezok a csapathoz bevonulásukat előzőleg „bálát“ rendeztek, búcsúzóul a „czibil élettől...“ E bálon jelen volt Géresi Zsuzsika is s midőn őt tánezra hivta András, tánczközben világos lett a szolgalegény előtt a láthatár, meggyőződött róla, hogy bátran tehet szerelmi nyilatkozatot a nélkül, hbgy a kikosaraztatás lehetősége forogna fenn. Épen azon dalt húzták a czigányok: „Azt mondják nem adnak engem galambomnak. Hanem inkább másnak, annak a hatökrös fekete subásnak. Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám, ha egy csókot hint rám, tizenhat-ökörnek áráért nem adnám !“ Ez olaj volt a tűzre! S mire sebes csárdásra került a sor, már kölcsönösen elhangzott az eskü- szerü fogadás András és Zsuzsika ajkán : „Én a tiéd, te az enyém örökre !“ Még pár napot töltött András Devecseren. Minden éjfélkor hangzott Zsuzsika ablaka alat a szerenád, zeDgett a dal a czigányok hegedűjén „Rád sem merem a szememet vetni“, „Azt momJ ják nem adnak engem galambomnak“. S habi? sötét maradt az ablak, hangtalan a csendes szobb nem késett a megnyugtató felelet András lelkébeij hogy Zsuzsika szivvel-lélekkel övé örökre. Három esztendő jólétben, minden nélkülözés tői menten gyorsan forog az idő kerekén. De ner igy annak, ki a prófontot eszi s kinek execzirozt muszáj, különösen midőn őt falujában a szeretet leány várja . .. Ólomlábon haladt az idő, de mégis elérkezel végre a várvavárt nap, amidőn a zupás őrmeste örömet keltő szavai felhangzottak: „Holnap regg. 9 órakor leszerelés lesz.“ Ami azt jelenti: levetiteí a katona ruhát s felkeresheti ki-ki a faluját. Mik öröm ez annak, kit ölelő szülői karok, vagy hf jegyes várnak otthon. Mily tűnődve számlálják a! órákat, sőt perczeket a kaszárnyától szabadultak hogy mikorra érkeznek haza ... Andrást nem várta otthon édes anyai cső; sem barátságos családi lak, hol édes lesz máj megpihenni, mert édes apja, édes anyja réges-régeti lent a sírban ... De várta szeretett Zsuzsikája s éltet? lelkét azon remény, hogy az elmúlt három év eléf idő lehetett arra, hogy a Géresi pár legyőzze lelj kének ama ridegségét, mely útját állja egyetlen leányuk földi boldogságának, remélte, hogy Zsuzsi kának sikerült kinyerni részökre a szülői bele; egyezést Részben úgy is történt. Habár Géresi JáSb| uram hajthatatlan maradt sokáig, de midőn háláló, ágyán feküdt, leányának esdő szavára beleegyező! sét adta végtére, hogy Gárdonyi András és Géres: Zsuzsánna házasságra lépjenek, ha már csakugyan X-iapuLnlc xxia.i szá-xxxálxoz fél iv melléklet van csatolva.
