Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
27-1 k izíim Gyula, 1903. julius 5-én XXXV. évfolyam. f----------Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, .hova a lap szellemi részét illetfi közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési di]: Egész évre [ . 10 kor. —fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . ‘ 2 „ 50 „ Egyes széni éra 20 fill. ______Á TársacLalmi és közgazclasza,ti hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. lBodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kólin Dávid Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyiit-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. L__ _• -Á Eli smerjük, hogy az iskola nem igen változtathat ezen, hiszen a fentebb elsorolt okok nagy része, Via egyébért nem, hát tisztán pénzügyi tekintetek miatt nem szüntet hetők meg, kell tehát, hogy az iskolához az otthon közeledjék. A család könnyebben alkalmazkodhatik az iskolához, mint az iskola a családhoz. Az iskola a tömeggel dolgozik, az otthon ellenben az egyént neveli. A tanitási mód nem alakulhat a mindenkori nevelési rendszerhez, mig emez könnyen hozzá simulhat ahhoz. A szülők feladata tehát, hogy segítségére legyenek a tanítónak. Ne követeljék, hogy ez segítse az ó nevelési munkájukat, mert szinte fizikai lehetetlenséget követelné nek. Úgy ismerjük tanerőinket, hogy e segítséget szívesen fogadják s hogy amennyire lehetséges, maguk is összeegyeztetni iparkodnak az iskola és az otthon munkáját. Országszerte szeptemberben nyílnak meg az iskolák s megkezdődik megint a kultur- munka, mely hazánk gyarapodásához legalább is annyival járul, mint állami és társadalmi életünknek bármely más erőkifejtése. Azért nemcsak időszerűnek, de szükségesnek tartjuk az otthon és iskola együtt- , működésének újból való hangoztatását. És | szükségesnek tartjuk a szülők figyelmezteté- ( sét arra a kötelességükre, hogy ez együttműködést a maguk részéről lehetővé tegyék. Az ő feladatuk, a különböző alapokon , álló iskola és otthon között megegyezést létesíteni. A nevelés nagy munkája legalább is akkora fontosságú a gyermek fejlődésére,]; mint az oktatásé. Ez enyhiti, ez simítja el; azt az ellentétet, mely az áltaiánositó tanítás s a tanuló egyénisége között felmerül. A j tudatos, okszerű nevelés nemcsak megalkuszik ( az iskolával, de egyenesen az ö szolgálatába áll. Minden szülőnek pedagógusnak kell lennie, a ki nem általános nevelési elveket követ, hanem a maga médiumához idomítja | nevelő rendszerét. Ennek a rendszernek aztán ügyet kell vetni az iskola követelményeire is, s igyekeznie kell, hogy a gyermek fejlődési proczeszusában ne érezze két különböző, talán ellentétes iránynak reá működő hatását. Az egyforma irányban működő erők eredője sokkal előbbre visz, mintha az erőknek le kellene egymást rombolniok s csak a maradékuk működik. Nem lehet tehát eléggé figyelmeztetni az otthont, hogy közeledjék az iskolához. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Dr. Lukács György főispán néhány sürgős természetű ügy elintézésére f. hó. 11-en délelőtt 10 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze a vármegye törvényhatósági bizottságát. A vármegye hivatalos lapjának csütörtöki száma közli a meghívót éB a tárgysorozatot, amely a következő: 1. A törvényhatósági ipartanács előterjesztése a 247—1903 bgy. sz. határozat folytán a kőmives és ácsmunkával foglalkozók munkarendjének megalkotása tárgyában. 2. Belügyministeri leirat néhai Szombathely Gyula temetési költségeinek fedezése tárgyában. 3. Mezőberény község határozata 26000 kor, ideiglenes kölcsön felvétele ügyében. 4. A vármegye alispánjának előterjesztése az endrődi Yida fele árvnház épületének helyreállítása tárgyában. 5. Újkígyós község határozata Szentgyörgy Otthon és iskola. Valóságos közhelygyüjteménynyé lett már az az irodalom, mely az iskola és az otthon összefüggését tárgyalja. Tálán át is ment már a köztudatba az a tétel, hogy az iskola oktatása és az otthon nevelése szervesen összefüggnek, hogy segítik egymást, hogy egyik sem érhet el eredményt a másiknak hathatós támogatása nélkül. S mindezek daczára paedagogusok és szülők azt panaszolják, hogy e tétel csak tétel maradt s a praktikus megvalósulástól csak oly messze áll, mint akkor, mikor a róla irt mondatok még nem lettek általános keletű frázisokká. Azt látjuk, hogy iskola és otthon még ma is két külön világot alkotnak, néha pláne egyenes ellentétben álló világokat. S azt is látjuk, hogy gyakran egymás rovására csorbul hatásuk s hogy a közöttük ide-oda járók mindkettőtől egyaránt elidegenednek. Fő oka e tünetnek az, hogy iskolánk mesterséges alapon áll s nem fejlődött szervesen, hanem egyszerűen proklamáltatott. Hogy oktatásuk nem vethet ügyet a tanulók egyéniségére, mig az otthon természetszerűleg a tanulók individuális nyilvánulásait tartja szem előtt. Az iskola az egyformáknak föltételezett egyedeknek egyedekkel dolgozik foglalkozik, az otthon a nagyon is különböző gyermekindividualitásokhoz alkalmazza módszerét. Ezek az alapjukban ellentétes törek-| vések okozzák azután, hogy hatásaik különböző erővel kapnak a tanuló lelkületébe s ott aztán ide-oda vacillálást eredményeznek. Talán nagy része van ebben az iskolák tultömöttségének, talán magának a tantervnek is, talán annak a bürokratizmusnak is, melylyel sok helyütt a tanulók oktatása történik. A gyermek nem is tekintetik élőlénynek, olyannak, akinek megvannak a maga specziális szokásai, hajlamai, tehetségei, a kire hatással van az otthon, a család, az életmód és sok egyéb alkotta környezet, hanem szinte egyszerű aktának, melyet a hivatalnoknak, ez esetben a tanítóknak vagy tanárnak el kell intéznie. T -A. RÓZA.. Dal. Lásd csak, micsoda hálátlan vagyok, Hogy egy dalocska, az se telik tőlem, Egy kis dal, — melyben édes alakod Lágy, csengő, bongó rímeimbe szőjjem 1 . . . Melyben a te mosolygó két szemed, Piros kis ajkad vágyva magasztaljam, Amint — magamba szíva lelkedet — Egygyó fonódtunk egy boldog sóhaj báni . . De óh 1 bocsáss megl Toliam felveszem, — Mit a csiiggedés pókja beszőtt régen, — Jfjélhl tétovázik reszkető kezem, —• Neked dalolok lelkem, édes szépem ' — A fáradt húrok újra megremegnek, — S csendül a nóta rózsás hajnalon 1 . . . — Óhí mert nincs párja a te szerelmednek, • A te szívednek édes angyalom 1. . . Székely Sándor. A pénzhamisító. *) A most elbeszélendő történet az első betűtől az utolsóig megtörtént valóság. Szükségesnek tartom ezt megjegyezni, hogy elolvasás után rá ne fogják, hogy hiszen csak mese. Nem mese ez, kérem szeretettel. Lehet hogy szereplői még manapság is élnek. Sőt el vagyok -készülve még arra is, hogy ha valami kor még K.-ba (e történet szinVielyére) megyek, Bartók Gergő bátyám nyakon csip | irgalmatlanul elpáhol, fülembe ordítván ezeket a szavakat : — Hát mégis beletetted az újságba, te gaz ficzkó! Nesze! Ne! De kezdjük el történetünket, még pedig a legelején, ott, mikor K.-ban a budapesti vonat *) Mutatvány Mihályfalvy „Tolvaj furfang" ozimü müvéből. megérkezése után, Bartók bácsi „Jó magyarhoz czimzett vendéglője előtt bérkocsi állott meg. A kocsiból elegáns öltözetű úri ember szállt ki. Volt három meglehetős nagy bőröndje. . Bartók bácsi a kocsizörgésre rögtön künn termett a kapuban. — Ön a szállodás ? — kérdezte az utas. — Csak vendéglős, uram, csak vendéglős Da azért van néhány vendégszobám is, ha mél- tóztaMk parancsolni. — Igen, szobát kérnék. Pár hétig szándékozom K.-ban maradni. Egy budapesti képraktár- czégnek vagyok a megbízottja. Nevem: Bálint Antal. — Örvendek, nagyon örvendek. Remélem, hogy uraságod meg lesz velünk elégedve. A vendég a folyosó végén foglalt el egy szobát, hová táskáit is azonnal bevitette. Fél óra múlva távozott és csak este jött vissza. Megvacsorázott, aztán szobájába vonult. Másnap reggel a vendég megvárta az ajtóküszöbön, mig a szobalány elvégezte a takarítást, azután szobáját bezárva, egy kis ké^itás kával távozott. Délben visszatért, megebédelt s újra távozott. — Persze — gondolta magában Bartók bácsi — megy. a képeit eladni. Jó üzleteket kívánok neki. Igazán ritka jó vendég. Egy hétre előre kifizette a szobát, aztán meg elég jól költ is. Mindig nálam étkezik, pedig van vagy harmincz korcsma a városban. Az ügynök pedig harmad és negyednap is a nyakába vette a várost. A negyedik nap, ebéd után, Bartók bácsi épen akkor lépett az étterembe, amelyben az ügynökön kívül senki sem volt, — mikor ez utóbbi a kezében tartott hirlapot bosszúsan az asztalra csapta. Lóránt kútfúró vállalkozó részére megszavazott 800 korona jóváhagyása iránt s az ellené Laczai András s társai által beadott fellebbezés. 6. Pusztaföldvár község képviselőtestületének határozata a községi elöfogatozás bérbeadása tárgyában. 7. Vésztő község képviselőtestületének határozata a gróf Wenckbeim Ferencz és István nagybirtokosoktól haszonbérbe vett legelő s ez ellen Szajkó István és társainak a felebbezése. Ezen ügyeken kívül a törvényes 8 napi határidőben szétküldött alispáni érsesités szerint még két tárgy vétetett fel a közgyűlés napirendjén, és pedig ^ 1. Gróf Khuen Héderváry Károly minisierelnök’ a m. kir. kormány kinevezését tudatja. 2. Mezőberény község képviselőtestületének határozata 67000 koronás uj kölcsön felvétele és 160000 koronás régi kölcsönének konvertálása tárgyában. A közgyűlés napján délelőtt 9 órakor az állandó választmány ülésezik, hogy az említett ügyekben határozati javaslatait megállapítsa. — Talán valamin mérgelődni méltóztatik — tudakozódik Bartók bácsi udvariasan. — Igazán borzasztó, hogy az ember nem tudja, mivel- töltse el az idejét ilyen félreeső helyen. Négy óráig nincsen semmi dolgom. Most tessék, mit miveljek én addig. Legfeljebb lefek- hetem aludni. Pedig ellensége vagyok a nappali alvásnak'. — Oh kérem, ezen könnyen segíthetünk. Talán méltóztatik parancsolni egy párti pikétel? — Köszönöm. — Tartlit talán? Bálint 'Antal tagadólag rázta a fejét. __ Vagy talán áthivatom Rozovics ural, a bo rbélyt s hármasban csinálhatnánk egy alsóst? — Köszönöm. Ki nem állhatom a kártyát. — Tetszik talán dominózni? — Az csak gyerekeknek való. — Vagy talán sakkozni? — Ahhoz nem értek. — Vendéglőm össze van kötve kávéházzal is. Talán méltóztatik átjönni egy parti karambolra ? — Még soha sem volt dákó a kezemben. Talán van tekepályája is ? — Persze hogy van, de azt csak öt óra tán játszh ltunk. Akkor jönnek el az öszszes hivatalnokok. Sinkovits ur az adótárnok, Bárdi ur .. . . S fee tessék őket elszámlálni, úgyis hasztalan. Hiába, úgy látszik, nincsen semmi, a mivel az időt agyonütni lehetne . 1 . De nini j . . most jut valami az eszembe. Tudja mit ven déglős ur, jöjjön, menjünk be az én szobámba. Úgy se látta még a képeimet. Mondhatom gyönyörűek ! Legalább azok nézegetésével eltelik az idő. A gyulai nöegylet közgyűlése. (Junius 28.) Kétségtelenül a jótékonyság azon mező, me- yen a női szív legszebb virágai nyilának. A jótékonyság első kelléke a nemesen érző szív, ez pedig női tulajdon, épp úgy, mint férfi tulajdon a bátor szív. A gyulai nőegylet pedig gratulálhat önmagának, hogy a jótékonyságban olyan vezért bir, mint elnöke gróf Wenckheim Frigyesné, ki e téren vprima inter pares1, első az egyenlők között. Az egylet működése csendes és zajtalan; de hogy nagyszabású és annyira szükséges, miszerint — ha már meg nem lenne — most kellene azt újból felállítani, arról tanúságot tesz az összeállított és a tagok közt szétküldött évi jelentés. Állandóan segélyez 79 házi szegényt havi 2—4 koronával; gyógykezeltet többeket, sególylyel gyámolit, esetleg operáltat több szembajost, részben úti költséget nyújt mellbajosoknak, tűzifát, élelmiszert, szappant, ruhaneműt oszt ki szegény felnőttek és gyermekek között stb., s mindezt már 35 év óta cselekszi állandóan. A gyűlésen gróf Wenckheim Frigyesné elnökölt. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után előterjesztetett a pénztári jelentés; a megvizsgált számadások 20345 korona 39 fillér maradványt tüntetnek ki. A pénztár gondos és rendes kezelése folytán Hoffmann Mihályné pénztárnoknak elismerő köszönet szavaztatott. Mivel azonban a számadások, valamint a segélyezések mérvének egybevetéséből az tűnt ki, hogy a nagymérvű segélyezés folytán az egyleti törzsvagyon évenkint fogyást mutat, egyrészt nj tagok gyűjtése, másrészt újabb segélyezendők felvételében egyelőre óvatosság mondatott ki. A raktári számadás tudomásnl vétetett s élelmiszerek és ócska, de használható ruhanemnek a szegények részére Somogyi Jánosné raktárnok által elfogadtatnak A számvizsgáló bizottság tagjaivá Weisz Mór elnöklete alatt Fábry Sándorné és Ambrnzs Ilona választattak meg, Dobay Jánosné buzgó választmányi tag elhunyta felett jegyzőkönyvi részvét nyilváníttatott; helyébe Végh Józsefné lépett elő, ki egyidejűleg a nöegylet javára 100 korona alapítványt tett. Uj tagokul felvétettek és bejegyeztettek: Holier Sománé, Billitz Vilmosné, Márkus Mihályné, Somogyi Ákosné, Herzberger Józsefné, Fábián Lajosné, Papp Endréné, s ezeken kivül még többen felkéretni haBartók bácsi szívesen beleegyez stt az ajánlatba. Az ügynök szobájának minden zuga tele volt aggatva képekkel. Egyik szebb a másiknál. Bartók bácsi gyönyörködve nézegette őket. Egyszerre csak kutató szemei egy tárgyon akadnak meg, mely az ablakfülkében felállítva, zöld posztóval gondosan be volt takarva. — Hát ez mi a fránya? — Jaj, azt nem mutathatom meg. — Nem-e? Hát aztán miért nem? — Egyszerűen azért, mert nem akarom. — Ez is talán olyan ... izé ... olyan ör- döngős masinéria, a milyet a múlt nyáron a panorámában mutogattak. Csak az urak nézhették meg. Ugy-e ez is olyas valami. Bizonyára pikáns lehet ? — Lehet. — No mutassa már meg. Hiszen nékem megmutathatja. — De nem mutatom meg, punktum. — De hiszen láttam már ennél különb dolgot is. — Hogy mondhat már olyat, mikor fogalma sincs róla, hogy mit rejt a zöld posztó. — No ne mókázzon már, édes uram. Lássa, én borzasztó kiváncsi ember vagyok. Aztán ha nőm tudom a kíváncsiságomat kielégiteni, bizonyos, hogy két hétig fog a hideg rázni. Csak nem akarja, hogy ebbe a nyavalyába essek. — Ejnye hagyjon békével. Mondtam már, hogy nem mutathatom meg. — De nagyon, nagyon kérem. — Hát jól van. Megmutatom, mivel olyan nagyon kér, de csak avval a föltétellel, hogy amit itt látni fog, azt senkinek a világon nem árulja el. - fj | !g ijfi j • ,j- '-.iflSűí japimlE mai szá.naá.lioz fél mellélclst tra.n. csatolva,
