Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-25 / 4. szám

4-1 k szám. Gyula, 1903. január 25-én XXXV. évfolyam Ét r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények iutézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill, Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. J Társadalmi és közgazcLásza/fci lietilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodokj Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. T~~--------------------1 Ki adéb iratai: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. L lfyilt-tér sora 20 fill. ■ I l Megy egy ülés előtt. Rendkívüli közgyűlése lesz holnap a vár­megye törvényhatósági bizottságának. A rend­kívüli közgyűlés összehívását a kereskedelem­ügyi ministernek két rendbeli a közúti költ­ségvetéssel kapcsolatos leirata tette szüksé­gessé, hogy a költségvetésre vonatkozó észre­vételek mielőbb eloszlattatván, annak végre­hajtása akadályokba ne ütközzék. Egyik leiratában a kereskedelemügyi mi­nister az uj 1 építkezésekre felvenni szándé­kolt 600,000 koronás kölcsönnek a költség­vetésbe való beillesztését és az összeg fel használásának számszerű kimutatását kívánja. Ez utóbbi rendelkezésre már a kölcsön fel­vételét kimondó alaphatározat felvilágosítást nyújt megokolásában és igy csak a szükség­letek újabb felsorolására, valamint az azokat támogató okok bővebb kifejezésére van szük­ség. A kölcsönnek a költségvetésbe való be­illesztését illetőleg már nem czélszerü a mi­nister rendelkezése, mert a kölcsön költség­vetésen kívüli nagyobb beruházások fedezé­sére szolgál, a melyek nem is egy év alatt, hanem hosszabb időn át fognak végrehajtatni és igy a költségeknek, egy évi költségvetés keretében való elszámolása úgy sem lehetsé­ges és mert magának a kölcsönnek, időközi kamatainak a kijelölt czélokra való felhasz­nálása külön számadás vezetés mellett job­ban ellenőrizhető. A békési hid ügyében hozott határozatra vonatkozólag a vállalati szerződés egyik a vállalati összeg kifizetésének módjára vonat­kozó pontját illetőleg tesz a minister észre­vételt, a mely felvilágosító felterjesztéssel szintén eloszlatható. E két sürgős ügy mellé még néhány más előkészített tárgy foglal helyet a Jtöz- gyülés határozatában, melyek fontosabbjai a következők: A belügyminister a pénztári és szám­vevőségi állások államosítása folytán netalán felszabaduló pótadó és alap hozzájárulás fel- használására kivan határozatot. Miután a vár­megye házi pénztári költségvetését ez évre T A. R O Z A. Gyarlóság. . . . S liabár testemnek minden cseppnyi vérét Szikkasztja, szívja forró szomjúság — S habár lelkemben felriadva zúgnak Az ős erők, á higgadtak, tunyák — S habár a mennybolt csillagos palástját Kihívó daczczal megkorbácsolom: Magasság, mélység Alkotója lásd át: Ha szétporlad a régi frigy bilincse : Mi még sem állhatunk — oltárodon . . . Hisz’ azt az átkot, ezt a mély zsolozsmát Bömbölni, búgni ajkam nem meri: Oh mert annak, mi bennem emberi Sem száma, sém szeri 1 . . . S a mórt sok furcsa, ferde hitre, elvre Büszkén mutattam rá, hogy uj, saját — S a mért kuszáit szálból csomóztam össze Zilált sorsomnak nyüttes guzsalyát — S a mért pogány idők pajzán hatalma Lelkembe lopta az „Ezéregy ój“-t: A bölcsek Bölcse tőlem megtagadta Beteg rajongók víg vigasztalóit, A kincses kedvet, kaczagó kedélyt . . . Tüzes nyaradnak tűnő délibábját Az én tavaszom sírva kergeti: óh mert annak, mi bennem emberi Sem száma, sem szeri 1 . . . S mivel naponta fonja kobzos ujjam A martyromság tövis ágait — S mivel az élet ragyogó deléből Koromsötét, kisértő árny van itt — S mivel — haragos hullám hömpölyögvén — A vészharangot egyre kongatom: Nagyság Egésze könyörül) a törpén : Nem csitul, nem csillog, nem csendesül el A félelem, a fény, a fájdalom . . . Rabszolgává aláznám bár a sorsot, Akkor se’ tudnálak megmenteni: Óh mert annak, mi bennem emberi Sem száma, sem szeri 1 Márki Imre. már összeállította és annak tanúsága szerint feleslegei nincsenek a pénztárnak, a javaslat szerint ez összegek jövőre is egészben a házi pénztár kiadásainak fedezésére lesznek fel - használandók. belügyminister tudvalevőleg jóváhagyta a közszükségleti alap létesítésére három éven át 1—10/0 pótadó kivetését és így az alap kezelésére szabályrendelet alkotandó. A köz­gyűlés elé terjesztett javaslat szabályrende­let alakjában megjelöli az alap rendeltetését, mint azt az alaphatározat megszabta. További ntézkedésében kimondja, hogy az alap fel nem használt kamatai az alap növelésére fordítandók mindaddig, mig az alap a 100,000 koronát el nem éri, ekkor a 100,000 koro­nán felül mutatkozó pénzkészlet évenként felhasználható, esetleg abból, a mennyiben kellő összegre felszaporodnék újabb, az alap létesítésének czéljával egyező meghatározott rendeltetésű alapítvány tehető. Az alap felett a törvényhatósági közgyűlés kormányható­sági jóváhagyás feltétele nélkül rendelkezik, sürgő's esetekben az alispánnak lévén joga 100 koronát meg nem haladó összeget utal­ványozni. A módosított tiszti nyugdíj szabályrende­letnek azon intézkedéseit, mely a jelzálogos kölcsönök utalványozásának jogát a nyugdij- választmáuyra ruházza és az alispánt felha­talmazza. hogy a szabályszerű nyugdijat a jogosított részére a közgyűlés határozata előtt feltételesen folyósítsa, a belügyminister nem hagyta jóvá. A nyugdíj választmány azt java­solja, hogy ezen intézkedések jóváhagyását újból kérje a közgyűlés, mert a kölcsönügyek sürgős és bizalmas természete kizárja a köz­gyűlés által való tárgyalást, ily módon as alap elesnék tőkéjének jelzálogi biztosíték mel­lett való elhelyezésétől és ezzel jövedelmé­nek egy tekintélyes részétől, mert továbbá a nagy számú taggal biró törvényhatóság: bizottság minden kisebb nyugdíjügyben rend­kívüli közgyűléssel nem zaklatható és meg­történhetik, hogy e miatt a nyugdijjogosull özvegy, vagy árvák hosszabb időn át nem juthatnak jogos követelésükhöz. Az ügygyei kapcsolatosan a központi hivatal szolgák azt kérik, hogy az özvegyeik ellátására vonat­kozó uj és reájok nézve hátrányosabb intéz­kedések helyett a régi szabályrendelet intéz­kedései vétessenek újra tel a szabályrende­letbe. A választmány, miután az uj rendelke­zés az állami nyugdijtörvénynyel egyezik, a szabályrendeletnek e részében való vissza- módositását nem javasolja, hanem kimondani kivánja, hogy az uj intézkedés a régi szol­gák már megszerzett jogait nem érinti. A közigazgatási bizottság ülése. — január 19. — Hétfőn tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága ez évben első rendes ülését, amelynek egyik feladata volt a tagoknak az albizottságokba való beosztása. Az albizottságokat legnagyobb rész ben a mnlt évi beosztással alakították meg. Dr. Lukács György főispán az újra alakult bizottság üdvözlésével nyitotta meg az ülést. Nap rend előtt Haviár Dániel bizottsági tag intézett kér­dést az alispánhoz a békésszentandrási jegyző beteg­sége és szabadságolása ügyében, melyre az alispán felvilágosította a bizottságot, hogy az illető jegyző beadta nyugdíjazás iránti kérvényét, melynek elin­tézéséig szabadságot kért. Az alispán időszaki jelentést a bizottság tudo- másul.vette. A jelentés a következő: Méltóságos Főispán nr! Tekintetes közigazgatási bizottság! Múlt évi deczember haváról szóló jelentésemet tisztelettel következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság álla­pota feltűnően kedvező volt. amennyiben a személy- biztonság az egész vármegye területén egy esetber sem lett megtámadva. A vagyonbiztonság már több Ízben lett meg­zavarva kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. — , Előfordult ugyanis lopás: Gyulán és Öcsödön 8—$ esetben, az orosházi járásban 7 esetben, Békéscsa­bán, Békésszentandráson, Endrődön és a gyulai já­rásban 1 — 1 esetben, összesen a vármegyében 27 lopási esetben. A tettesek ellen a nyomozások azon­nal megindittattak s az esetek nagy részében ered­ményesen befejeztettek, egy kis részében pedig fo­lyamatban vannak. Baleset összesen 3 esetben történt, u. m. Kneifel József gyulai lakos 15 éves hasonnevű fia, deczem­ber 24-én atyja szabadkai tanyáján ennek fegyveré­vel játszva, 13 éves Antal nevű őcscsének balkarját összezúzta, Újkígyóson Kelemen Zsigmond és nejét a kemenczéből kitódult széngáz megölte és végül Endrődön Balázs Lajos, Márton István endrődi lakost lövöldözés közben meglőtte, minek következtében sérült sebeibe harmadnapra belehalt. Az előfordult balesetek közül azokban, ame­lyekben vétkes gondatlanság vagy gonosz szándék ismérvei látszottak fennforogni, a bűnügyi nyomo­zási eljárás megindittatott. Öngyilkosság 2 esetben fordult elő, u. m. Szarva­son Musszer József főpinczér, Szeghalmon pedig Jónás Albert cs. és kir. 37. gyalogezredbeli szabad- ságos katona, felakasztották magukat. Tűz összesen 3 Ízben volt, még pedig Békés­csabán, Békésen és Öcsödön 1—1 esetben. A tüzek által okozott károk biztosítva voltak. II. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A múlt hóban a mezei munkák közül csupán a trágyahordás volt folyamatban. A munkások helyzete általában kedvezőtlen volt, mert munkát nem igen kaptak. Átlagos napi- dij 1 korona. A vetések állása kielégítő. Az elmúlt gazdasági év elég kedvező ered­ménye, az ipar és kereskedelemre is volt némi ha­jtással van. ül. Vegyesek. A vármegyei pénztárak átadására kiküldött bizottság a vármegyei pénztárt a kir. adóhivatalnak átadta. Az átvétel során semminemű kifogás vagy észrevétel nem merült fel. Megemlitendőnek tartom még, hogy Szabad- szenttornya község önállósága megszűnvén, a va­gyont és igazgatást Pusztaszenttornya vette át, és jfolyó hó' 1-én az egyesült község Szentetornya név alatt működését már megkezdette. A járási főszolgabírók községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. A belügyminiszter körrendeletét a kézbesítési utasítás tárgyában tudomásul vették. A közoktatás-; ügyi miniszter rendeletét a tanítók ellen indított fegyelmi vizsgálatok gyors befejezése tárgyában szintén tudomásul vették. A megyei árvaszék és a Duka Peti keringöje. — Komám, hány éve lehet már annak, hogy együtt szolgáltuk a császárt Bruckban ? — kérdi Kiss István uram a mellette ülő öreg baj­társát. — Hm, hm! — motyog az öreg — hamar­jában meg sein tudom mondani, de úgy gondo­lom, hogy nem sokára 4o esztendeje lesz. — Olyanformán gondolom én is, — veti oda a szót Kiss István közgyám s azután komo­lyan hozzáfogott mondókájához: — Bruckban voltunk már vagy két esz­tendeig, de sehogy sem telt az időnk abban a fene német városban, Meguntuk folytonosan bent ülni a kaszárnyában. De hiába mentünk ki a városba akárhová, nem értették meg a beszé­dünket s csak úgy mutogattuk, mint a némák, hogy mit akarunk. Ez is lassan ment. Meg aztán haragudtunk érte, hogy a lányokkal sem tud­tunk mókázni, beszélgetni egy szót se. Hogy mégis ismerkednénk valamiképen s a magyar bakákat is lássák, hogy milyen legények: elha­tároztuk — mi altisztek, — hogy bálát rende­zünk a kantinb n. Gyűjtöttünk rá egy kis pénzt s mikor már volt elég, bejelentettük a várparancsnok urnák. Mikor a várparancsnok megtudta, hogy mit akarunk, elkérte a bálra szánt költségünket s maga állott a bálrendezés élére. Kibéreltette a legszebb termet, gyönyörűen feldiszittette, mert azt mondta: „Nem volt még itt úgy sem magyar katonabál s ha már csinálnak, méltó legyen az a baka altisztekhez.“ Hogy feszült a blúzunk, mikor a bálra gondoltunk. Biztattuk egymást, hogy majd meg­értenek ott bennünket, mert beszél helyettünk a muzsika. Olyan bandánk volt akkor, hogy még az ángolt is megtánczoltatta volna. A németje csak majd bámul tóle! Egyik-másik vigabb fatytyu már emlegette is, hogy olyan csárdást, mint a milyet ö tud, egyik sem fog járni. Hej, de meg is emlegeti az a Czili, vagy ki, a melyiket megtánczoltatok ! így hálóztunk már vagy két hétig, mikor végre eljött a várva várt nap. A várparancsnok ezredes volt. Kiadta a parancsot, hogy a bálban minden altiszt ott legyen, de úgy összeszedje magát, mintha eleve­nen a másvilágra készülne! Ki is csíptük ma­gunkat keményen. Még a bakancs talpa is ra­gyogott, mikor berukkoltunk a bálterembe. Soha olyan fényességben nem voltam. Tükör volt annak mind a négy fala. Akármerre néztünk benne, mindenütt magunkat láttuk. A pádimen- tomban még a bajuszunkat is kipödörhettük volna, de azt már odahaza keményen kivágtuk. Meghűlt bennünk a tüzes magyar vér. Hát még mikor — Máriák meg Czilik helyett — úri dámák jöttek, hogy fázott mindenikünk ! Közel sem mertünk állani hozzájuk, hanem sarokba húzódtunk össze . . j Zsákban éreztük magunkat, pedig majd kihasadt a nadrág raj­tunk, úgy feszült. Még hozzá volt köztünk egy czigány . j . káplár Duka Peti, fekete, mint a sötét éjszaka. Dugdostuk is Petit, hogy valaki meg ne lássa, hisz azonnal gyökeret vert volna a lába ijedtében. Hárman-négyen mindig előtte álldogáltunk, hogy a feje sötétséget ne csinál­jon véletlenül ! j . Izzadtunk rettentően, pedig még nem is szólt a banda. Tánczosnö nagyon sok volt. Mikor ezredes ur belépett, rázendített a banda az első tánczra. Mi pedig nagy figyelemmel hallgattuk a zenét, azt hittük, hogy az az ezredes urnák szól. A nótáját sehogy sem tudtuk kivenni, hát állot­tunk, mint a gyökeret vert karók. Félve kér­deztük egymástól: — Melyik az te, komám 1? — Én nem tudom, mi fán termett 1 Egyikünk sem ismerte ezt a fene német nótát, azért a tánezot nem merte senki meg­kezdeni. Végre az ezredes ur megsokaliotta a dolgot, közénk jött s kérdi az egyiktől: — Miért nem tánczolsz fiam ? — Ezredes urnák jelentem alásan, én csak a kocsma-csárdást tudom. Ment tovább másihoz, harmadikhoz s min- deniktől ugyanazt a választ kapta. A mint Peti czigány észrevette az ezredes ur rapportját, megijjedt s ijjedtében megugrott az őrizöi háta mögül, de olyan szerencsétlenül járt, hogy a tánezterem közepére került. Mit tegyen ?■ Ki kell vágni magát. Végig nézett a hölgyeken, mint otthon a századján. Kiválasz­totta a kinek legjobban ragyogott a ruhája a kaláristól, oda defelirozott s tánezra hívta. Nem kapott kosarat. Igaz, hogy mindenki őket nézte, de'bezzeg megmutatta Peti, hogy nem hiába veti ő odahaza a vályogot, olyan szépen járta a czepellit, hogy azután alig győzte a szép nőket tánczoltatni, mert mindenik akart vele egyet fordulni. Tetszett a dolog az ezredes urnák is, mert másnap a napiparancs igy szólt: „Káplár Duka Peti az ezred becsületének megmentésért őr­mesterré előléptettetik.“ Erre egy perezre fehér lett Peti, úgy megijedt az uj sarzsitól. Czeruza. Ijapvmls mai számáiioz fél iv melléklet vasa. csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom