Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-25 / 4. szám
4-1 k szám. Gyula, 1903. január 25-én XXXV. évfolyam Ét r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények iutézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill, Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. J Társadalmi és közgazcLásza/fci lietilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodokj Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. T~~--------------------1 Ki adéb iratai: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. L lfyilt-tér sora 20 fill. ■ I l Megy egy ülés előtt. Rendkívüli közgyűlése lesz holnap a vármegye törvényhatósági bizottságának. A rendkívüli közgyűlés összehívását a kereskedelemügyi ministernek két rendbeli a közúti költségvetéssel kapcsolatos leirata tette szükségessé, hogy a költségvetésre vonatkozó észrevételek mielőbb eloszlattatván, annak végrehajtása akadályokba ne ütközzék. Egyik leiratában a kereskedelemügyi minister az uj 1 építkezésekre felvenni szándékolt 600,000 koronás kölcsönnek a költségvetésbe való beillesztését és az összeg fel használásának számszerű kimutatását kívánja. Ez utóbbi rendelkezésre már a kölcsön felvételét kimondó alaphatározat felvilágosítást nyújt megokolásában és igy csak a szükségletek újabb felsorolására, valamint az azokat támogató okok bővebb kifejezésére van szükség. A kölcsönnek a költségvetésbe való beillesztését illetőleg már nem czélszerü a minister rendelkezése, mert a kölcsön költségvetésen kívüli nagyobb beruházások fedezésére szolgál, a melyek nem is egy év alatt, hanem hosszabb időn át fognak végrehajtatni és igy a költségeknek, egy évi költségvetés keretében való elszámolása úgy sem lehetséges és mert magának a kölcsönnek, időközi kamatainak a kijelölt czélokra való felhasználása külön számadás vezetés mellett jobban ellenőrizhető. A békési hid ügyében hozott határozatra vonatkozólag a vállalati szerződés egyik a vállalati összeg kifizetésének módjára vonatkozó pontját illetőleg tesz a minister észrevételt, a mely felvilágosító felterjesztéssel szintén eloszlatható. E két sürgős ügy mellé még néhány más előkészített tárgy foglal helyet a Jtöz- gyülés határozatában, melyek fontosabbjai a következők: A belügyminister a pénztári és számvevőségi állások államosítása folytán netalán felszabaduló pótadó és alap hozzájárulás fel- használására kivan határozatot. Miután a vármegye házi pénztári költségvetését ez évre T A. R O Z A. Gyarlóság. . . . S liabár testemnek minden cseppnyi vérét Szikkasztja, szívja forró szomjúság — S habár lelkemben felriadva zúgnak Az ős erők, á higgadtak, tunyák — S habár a mennybolt csillagos palástját Kihívó daczczal megkorbácsolom: Magasság, mélység Alkotója lásd át: Ha szétporlad a régi frigy bilincse : Mi még sem állhatunk — oltárodon . . . Hisz’ azt az átkot, ezt a mély zsolozsmát Bömbölni, búgni ajkam nem meri: Oh mert annak, mi bennem emberi Sem száma, sém szeri 1 . . . S a mórt sok furcsa, ferde hitre, elvre Büszkén mutattam rá, hogy uj, saját — S a mért kuszáit szálból csomóztam össze Zilált sorsomnak nyüttes guzsalyát — S a mért pogány idők pajzán hatalma Lelkembe lopta az „Ezéregy ój“-t: A bölcsek Bölcse tőlem megtagadta Beteg rajongók víg vigasztalóit, A kincses kedvet, kaczagó kedélyt . . . Tüzes nyaradnak tűnő délibábját Az én tavaszom sírva kergeti: óh mert annak, mi bennem emberi Sem száma, sem szeri 1 . . . S mivel naponta fonja kobzos ujjam A martyromság tövis ágait — S mivel az élet ragyogó deléből Koromsötét, kisértő árny van itt — S mivel — haragos hullám hömpölyögvén — A vészharangot egyre kongatom: Nagyság Egésze könyörül) a törpén : Nem csitul, nem csillog, nem csendesül el A félelem, a fény, a fájdalom . . . Rabszolgává aláznám bár a sorsot, Akkor se’ tudnálak megmenteni: Óh mert annak, mi bennem emberi Sem száma, sem szeri 1 Márki Imre. már összeállította és annak tanúsága szerint feleslegei nincsenek a pénztárnak, a javaslat szerint ez összegek jövőre is egészben a házi pénztár kiadásainak fedezésére lesznek fel - használandók. belügyminister tudvalevőleg jóváhagyta a közszükségleti alap létesítésére három éven át 1—10/0 pótadó kivetését és így az alap kezelésére szabályrendelet alkotandó. A közgyűlés elé terjesztett javaslat szabályrendelet alakjában megjelöli az alap rendeltetését, mint azt az alaphatározat megszabta. További ntézkedésében kimondja, hogy az alap fel nem használt kamatai az alap növelésére fordítandók mindaddig, mig az alap a 100,000 koronát el nem éri, ekkor a 100,000 koronán felül mutatkozó pénzkészlet évenként felhasználható, esetleg abból, a mennyiben kellő összegre felszaporodnék újabb, az alap létesítésének czéljával egyező meghatározott rendeltetésű alapítvány tehető. Az alap felett a törvényhatósági közgyűlés kormányhatósági jóváhagyás feltétele nélkül rendelkezik, sürgő's esetekben az alispánnak lévén joga 100 koronát meg nem haladó összeget utalványozni. A módosított tiszti nyugdíj szabályrendeletnek azon intézkedéseit, mely a jelzálogos kölcsönök utalványozásának jogát a nyugdij- választmáuyra ruházza és az alispánt felhatalmazza. hogy a szabályszerű nyugdijat a jogosított részére a közgyűlés határozata előtt feltételesen folyósítsa, a belügyminister nem hagyta jóvá. A nyugdíj választmány azt javasolja, hogy ezen intézkedések jóváhagyását újból kérje a közgyűlés, mert a kölcsönügyek sürgős és bizalmas természete kizárja a közgyűlés által való tárgyalást, ily módon as alap elesnék tőkéjének jelzálogi biztosíték mellett való elhelyezésétől és ezzel jövedelmének egy tekintélyes részétől, mert továbbá a nagy számú taggal biró törvényhatóság: bizottság minden kisebb nyugdíjügyben rendkívüli közgyűléssel nem zaklatható és megtörténhetik, hogy e miatt a nyugdijjogosull özvegy, vagy árvák hosszabb időn át nem juthatnak jogos követelésükhöz. Az ügygyei kapcsolatosan a központi hivatal szolgák azt kérik, hogy az özvegyeik ellátására vonatkozó uj és reájok nézve hátrányosabb intézkedések helyett a régi szabályrendelet intézkedései vétessenek újra tel a szabályrendeletbe. A választmány, miután az uj rendelkezés az állami nyugdijtörvénynyel egyezik, a szabályrendeletnek e részében való vissza- módositását nem javasolja, hanem kimondani kivánja, hogy az uj intézkedés a régi szolgák már megszerzett jogait nem érinti. A közigazgatási bizottság ülése. — január 19. — Hétfőn tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága ez évben első rendes ülését, amelynek egyik feladata volt a tagoknak az albizottságokba való beosztása. Az albizottságokat legnagyobb rész ben a mnlt évi beosztással alakították meg. Dr. Lukács György főispán az újra alakult bizottság üdvözlésével nyitotta meg az ülést. Nap rend előtt Haviár Dániel bizottsági tag intézett kérdést az alispánhoz a békésszentandrási jegyző betegsége és szabadságolása ügyében, melyre az alispán felvilágosította a bizottságot, hogy az illető jegyző beadta nyugdíjazás iránti kérvényét, melynek elintézéséig szabadságot kért. Az alispán időszaki jelentést a bizottság tudo- másul.vette. A jelentés a következő: Méltóságos Főispán nr! Tekintetes közigazgatási bizottság! Múlt évi deczember haváról szóló jelentésemet tisztelettel következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság állapota feltűnően kedvező volt. amennyiben a személy- biztonság az egész vármegye területén egy esetber sem lett megtámadva. A vagyonbiztonság már több Ízben lett megzavarva kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. — , Előfordult ugyanis lopás: Gyulán és Öcsödön 8—$ esetben, az orosházi járásban 7 esetben, Békéscsabán, Békésszentandráson, Endrődön és a gyulai járásban 1 — 1 esetben, összesen a vármegyében 27 lopási esetben. A tettesek ellen a nyomozások azonnal megindittattak s az esetek nagy részében eredményesen befejeztettek, egy kis részében pedig folyamatban vannak. Baleset összesen 3 esetben történt, u. m. Kneifel József gyulai lakos 15 éves hasonnevű fia, deczember 24-én atyja szabadkai tanyáján ennek fegyverével játszva, 13 éves Antal nevű őcscsének balkarját összezúzta, Újkígyóson Kelemen Zsigmond és nejét a kemenczéből kitódult széngáz megölte és végül Endrődön Balázs Lajos, Márton István endrődi lakost lövöldözés közben meglőtte, minek következtében sérült sebeibe harmadnapra belehalt. Az előfordult balesetek közül azokban, amelyekben vétkes gondatlanság vagy gonosz szándék ismérvei látszottak fennforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott. Öngyilkosság 2 esetben fordult elő, u. m. Szarvason Musszer József főpinczér, Szeghalmon pedig Jónás Albert cs. és kir. 37. gyalogezredbeli szabad- ságos katona, felakasztották magukat. Tűz összesen 3 Ízben volt, még pedig Békéscsabán, Békésen és Öcsödön 1—1 esetben. A tüzek által okozott károk biztosítva voltak. II. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A múlt hóban a mezei munkák közül csupán a trágyahordás volt folyamatban. A munkások helyzete általában kedvezőtlen volt, mert munkát nem igen kaptak. Átlagos napi- dij 1 korona. A vetések állása kielégítő. Az elmúlt gazdasági év elég kedvező eredménye, az ipar és kereskedelemre is volt némi hajtással van. ül. Vegyesek. A vármegyei pénztárak átadására kiküldött bizottság a vármegyei pénztárt a kir. adóhivatalnak átadta. Az átvétel során semminemű kifogás vagy észrevétel nem merült fel. Megemlitendőnek tartom még, hogy Szabad- szenttornya község önállósága megszűnvén, a vagyont és igazgatást Pusztaszenttornya vette át, és jfolyó hó' 1-én az egyesült község Szentetornya név alatt működését már megkezdette. A járási főszolgabírók községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. A belügyminiszter körrendeletét a kézbesítési utasítás tárgyában tudomásul vették. A közoktatás-; ügyi miniszter rendeletét a tanítók ellen indított fegyelmi vizsgálatok gyors befejezése tárgyában szintén tudomásul vették. A megyei árvaszék és a Duka Peti keringöje. — Komám, hány éve lehet már annak, hogy együtt szolgáltuk a császárt Bruckban ? — kérdi Kiss István uram a mellette ülő öreg bajtársát. — Hm, hm! — motyog az öreg — hamarjában meg sein tudom mondani, de úgy gondolom, hogy nem sokára 4o esztendeje lesz. — Olyanformán gondolom én is, — veti oda a szót Kiss István közgyám s azután komolyan hozzáfogott mondókájához: — Bruckban voltunk már vagy két esztendeig, de sehogy sem telt az időnk abban a fene német városban, Meguntuk folytonosan bent ülni a kaszárnyában. De hiába mentünk ki a városba akárhová, nem értették meg a beszédünket s csak úgy mutogattuk, mint a némák, hogy mit akarunk. Ez is lassan ment. Meg aztán haragudtunk érte, hogy a lányokkal sem tudtunk mókázni, beszélgetni egy szót se. Hogy mégis ismerkednénk valamiképen s a magyar bakákat is lássák, hogy milyen legények: elhatároztuk — mi altisztek, — hogy bálát rendezünk a kantinb n. Gyűjtöttünk rá egy kis pénzt s mikor már volt elég, bejelentettük a várparancsnok urnák. Mikor a várparancsnok megtudta, hogy mit akarunk, elkérte a bálra szánt költségünket s maga állott a bálrendezés élére. Kibéreltette a legszebb termet, gyönyörűen feldiszittette, mert azt mondta: „Nem volt még itt úgy sem magyar katonabál s ha már csinálnak, méltó legyen az a baka altisztekhez.“ Hogy feszült a blúzunk, mikor a bálra gondoltunk. Biztattuk egymást, hogy majd megértenek ott bennünket, mert beszél helyettünk a muzsika. Olyan bandánk volt akkor, hogy még az ángolt is megtánczoltatta volna. A németje csak majd bámul tóle! Egyik-másik vigabb fatytyu már emlegette is, hogy olyan csárdást, mint a milyet ö tud, egyik sem fog járni. Hej, de meg is emlegeti az a Czili, vagy ki, a melyiket megtánczoltatok ! így hálóztunk már vagy két hétig, mikor végre eljött a várva várt nap. A várparancsnok ezredes volt. Kiadta a parancsot, hogy a bálban minden altiszt ott legyen, de úgy összeszedje magát, mintha elevenen a másvilágra készülne! Ki is csíptük magunkat keményen. Még a bakancs talpa is ragyogott, mikor berukkoltunk a bálterembe. Soha olyan fényességben nem voltam. Tükör volt annak mind a négy fala. Akármerre néztünk benne, mindenütt magunkat láttuk. A pádimen- tomban még a bajuszunkat is kipödörhettük volna, de azt már odahaza keményen kivágtuk. Meghűlt bennünk a tüzes magyar vér. Hát még mikor — Máriák meg Czilik helyett — úri dámák jöttek, hogy fázott mindenikünk ! Közel sem mertünk állani hozzájuk, hanem sarokba húzódtunk össze . . j Zsákban éreztük magunkat, pedig majd kihasadt a nadrág rajtunk, úgy feszült. Még hozzá volt köztünk egy czigány . j . káplár Duka Peti, fekete, mint a sötét éjszaka. Dugdostuk is Petit, hogy valaki meg ne lássa, hisz azonnal gyökeret vert volna a lába ijedtében. Hárman-négyen mindig előtte álldogáltunk, hogy a feje sötétséget ne csináljon véletlenül ! j . Izzadtunk rettentően, pedig még nem is szólt a banda. Tánczosnö nagyon sok volt. Mikor ezredes ur belépett, rázendített a banda az első tánczra. Mi pedig nagy figyelemmel hallgattuk a zenét, azt hittük, hogy az az ezredes urnák szól. A nótáját sehogy sem tudtuk kivenni, hát állottunk, mint a gyökeret vert karók. Félve kérdeztük egymástól: — Melyik az te, komám 1? — Én nem tudom, mi fán termett 1 Egyikünk sem ismerte ezt a fene német nótát, azért a tánezot nem merte senki megkezdeni. Végre az ezredes ur megsokaliotta a dolgot, közénk jött s kérdi az egyiktől: — Miért nem tánczolsz fiam ? — Ezredes urnák jelentem alásan, én csak a kocsma-csárdást tudom. Ment tovább másihoz, harmadikhoz s min- deniktől ugyanazt a választ kapta. A mint Peti czigány észrevette az ezredes ur rapportját, megijjedt s ijjedtében megugrott az őrizöi háta mögül, de olyan szerencsétlenül járt, hogy a tánezterem közepére került. Mit tegyen ?■ Ki kell vágni magát. Végig nézett a hölgyeken, mint otthon a századján. Kiválasztotta a kinek legjobban ragyogott a ruhája a kaláristól, oda defelirozott s tánezra hívta. Nem kapott kosarat. Igaz, hogy mindenki őket nézte, de'bezzeg megmutatta Peti, hogy nem hiába veti ő odahaza a vályogot, olyan szépen járta a czepellit, hogy azután alig győzte a szép nőket tánczoltatni, mert mindenik akart vele egyet fordulni. Tetszett a dolog az ezredes urnák is, mert másnap a napiparancs igy szólt: „Káplár Duka Peti az ezred becsületének megmentésért őrmesterré előléptettetik.“ Erre egy perezre fehér lett Peti, úgy megijedt az uj sarzsitól. Czeruza. Ijapvmls mai számáiioz fél iv melléklet vasa. csatolva.
