Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-07 / 23. szám
az alkanczellár unokaöcscsét. A szerelmet viszonozza, ha Kozáry levágatja a bajuszát. E körül forog az egész darab. Parlagi ebben a szerepében is kiválóan jó volt | a »Bob«-ban elért sikert aratott. Játéka élénk, felfogása eredeti s énekszámai nagy ének tudásra vallanak s hangja igen kellemes, elég erős. Különösen szépen énekelte a bárány meséjét. Játékát s énekszámait többször nyílt színen megtapsolták s a felvonások végén többször lámpák elé hivták. Kosztüméi igen szépek s elegánsak Kitűnő volt partnere is Horváth Kálmán (Kozáry Gábor), aki a fő férfi szerepet játszotta. Egyik legtehetségesebb s legszorgalmasabb tagja a társulat nak s mint baritonista, elsők közölt van. Igen |J kedvvel s művésziesen játszott egész este s hasonló jó kedvre hangolta a közönséget is. A legnagyobb derültséget keltette azonban Szathmáry (ami Szatyink] mint Kozáry huszárja a srófos bajuszával. Szintén egyik főszerep a darabban s Szathmáry elejétől végig kaczagtató volt, olyan eredetien adta a jó magyaros izü huszárt. Segített neki Berlányi Vanda, Matild grófnő komornája, aki enni való bájos kis teremtés volt s különösen jól állott neki a fehér paróka Nagyobb szerepe volt még Szőke Sándornak, mini az alkanczellárné unokaöcscsének, aki szintén igen sikerült alakítást produkált. Bognár János (Kozáry alkanczellár), Benkő Jolán (Amália neje), Agnelly Irén a fiatal Kozáry húga, mind hozzájárultak összevágó s jó játékukkal az est sikeréhez. X asszony. A franczia szerzőkben megvan az az egyedül náluk található specialitás, hogy a legkényesebb thémákat is úgy tudják kezelni a színpadon, hogy a közönség megbotránkozás helyett kaczagva csóválja a fejét. Erkölcsnemesitő hatást ugyan hiába várunk ezektől a franczia vígjátékoktól, de ha mulatni akarunk és egy estét kellemesen eltölteni, arra tökéletesen elegendők. Ezt a czélt szolgálja teljes készültséggel és minden vonalon az X asszony is, s bár az efajta vígjátékok alakjai, helyzete, légköre csaknem mindeniknél egyformák, a franczia szellemesség mindig uj marad, mindig friss, könnyű eleven s soha sem téveszti el a hatást. Az X asszony a szelidebbek közül való. Nem olyan frivol, mint amilyen lehetne s amilyet az első felvonás expozi- óziója után várunk. Zárdanövendékek okulására alkalmasnak mindazonáltal nem állíthatjuk, de frivol- ság tekintetében a finom vígjátékoknál megszokott mértéken alul marad. Dicséretére legyen mondva, szellemesség dolgában nem s a darab főszereplői, K. Kápolnay Juliska (Germain) intelligens, finom játékkal, Tóth Elek (Philipp), sokoldalú alakitó tehetségének egyik fényes tanujelét adva, Krasznay (Folquet) pompásan megjátszott szerepében s Berlányi Vanda (Jaquelin), kedves játékkal s mindannyian — az ilyen darabok hatására nélkü- lözhetlen — franczia pointirozással, könnyedséggel juttatták érvényre a darab szellemességeit. Az össz- játékba való harmonikus beilleszkedéssel Bognár (Bidoulet). Deésy. Csatár, Szathmáry, Vauk, Sziklai/, Agnelly Irén szereztek érdemeket a darab sikerét illetőleg a karikatúra ugyan, de pompás karrikatura volt Benkő Jolán. A közönség nagyon jól mulatott annyira, hogy még — tapsolt is. S v i h á k o k. ‘ Az előző est kínálkozó alkalmat nyújtott a franczia és a német szellemesség párhuzamba állítására. Ami amott finom szellemesség, itt lapos tréfa, arai ott mosolyra késztő ötletes móka, itt röhögtető sületlenség. A zavaros librettó keretében erőltetett helyzetek juttatják az ember eszébe a Wurstli vasárnapi közönségének Ízlését, melyet a darab szolgál s az alakokat; rakitha a »Fliegende B)átter«-ből már régen ismernénk. Olcsó humorral dolgozik s meséje alig tudja lekötni a közönség figyelmét. A darab egyedüli érdeme Ziehrer vonzó muzsikája, de ezt is mintha már sokszor hallottuk volna recsegtetni katonabandák hangverseny repertoárján. Jobb ügyhöz méltó igyekezettel és jó játékkal érvényesítették a darab hálásabb szerepeit. Szathmáry, ki pompás alakítást adott Adolár her- czeg sikerült maszkjában, Bérezi (Wandracsek), Vank (Krepelka), jóizü figurák voltak s teljesen kiaknázták szerepeiket. Az énekeket Parlagi Kornélia, Haller Irma, T. Pogány Janka, a női részen, Horráth Kálmán, a társulat baritonistája férfi részen interpretáltak, valamennyien kellő dispoziczióval. Parlagi eleven, kedves játéka s ügyes tánczaival, Haller és Horváth hálás szerepeik ügyes megjátszásával tűntek ki az ensembléből. ? Vasgyáros. Pénteken az esős idő folytán nagyon csekély közönség gyönyörködött a Vasgyáros Derblayjében és Clairejében melyet a Kesztler-pár alakított igen jó játékkal. A mellékszereplők is mind jók voltak. A jövő hét műsorán ismét két nagyérdekü újdonságot lesz alkalma a gyulai közönségnek megismerni. Malonyai és Kemechey Föld czimü darabja az egyik, melynek szokatlan témája a magyar közéletből van véve, mig a másik a Vígszínházban nagy sikert ért Louie lesz. A hét többi napjain is érdekes vonzó uj darabokat adnak. A műsor a következők : Hétfőn: »A föld«, kedden: »Bob herczeg«, szerdán: »A szultán«, csütörtökön: »Louthe«, pénteken : »Boszorkányvár«, szombaton: »Csepürágók.« Közgazdaság. A gazdasági egylet közgyűlése. A békésmegyei gazdasági egyesület nagy. érdeklődés mellett tartotta meg pünkösd héttőjén évi rendes közgyűlését, melynek a parlamenti állapotokra vonatkozó indítvány és a tisztujitás voltak főbb tárgyai Gróf Wenckheim Dénes elnök távolléte folytán Zsilinszky Endre dr üdvözölte a megjelenteket, tartalmas beszédében felölelte a gazdákat legközelebbről érdeklő minden kérdést. Az a súlyos helyzet, melyben ma a mezőgazdaság leledzik, teszi szükségessé a tömörülést, a komoly eszmecserét, éppen ezért kezet kell fogni mindnyájunknak, hogy a czélt, mely egy jobb és biztosabb jövőt teremt, elérhessük. A gazdaosztályra nehezedik a közélet súlya, a közmegadóztatásnál a föld van legjobban sújtva. A társadalmi adóban is a gazdaosztály viseli a legnagyobbat: de ezt nem panaszolják fel, ezt csak azért hangoztatják, mert a mezőgazda- sági, az agrár érdekeknek kell minden irányban ér- rényesüluiök. Rámutat a természeti, állattenyésztési veszedelmekre, mi ellen nem tud a mezőgazda védekezni. Az iskolai nevelést az élettel kell kapcso- átba hozni,- nem csak a vérengző állatokról kell a gyermekeket kioktatni, hanem a növényzetet pusztító rovarokról is. örvendetesen tapasztalja a gazdaközönség a kormány segítségét e bajok elleni védekezésnél állat- és növénytanintézetek felállításával, ugyanezt követelheti a gazdaközönség a parlamenttől, hogy a törvényhozásban a mezőgazdaság érdekei domináljanak s a képviselőház munkálkodása olyan legyen, hogy az ne ingassa meg a mezőgaz daságot létkérdésében. Fájdalommal és aggodalommal eltelve nézi a gazdaközönség a parlament munka- képtelenségét s ezen aggodalmának kifejezést kell hogy adjon. Pándy István dr. Nem ide való politika. Kintzig János: nagyon is ide való; zsebbevágó dolog és létkérdés. Zsilinszky Endre dr. A gazdaközönség szenved legtöbb kárt ezen áldatlan állapot miatt s joga van, sőt kötelessége aggodalmának kifejezést adni. A kié a föld. azé a haza. Midőn még bejelenti, hogy az egylet elnöke lótenyésztési anketten van elfoglalva, a gyűlést megnyitja. Beliczey Géza emelkedett fel most s azt véli, hogy a megye legfüggetlenebb társadalma óhajának ad kifejezést, mikor azt indítványozza, hogy az egylet a mezőgazdákat leginkább érintő fontos kérdésben állást foglaljon. Ezért indítványozza: írjon fel az egylet a törvényhozáshoz és fejtse ki, hogy az indemniti elleni obstrukeziót helyteleníti Zajos ellenzés, vonja vissza, zúgott végig a termen s alig szűnt meg a zaj, mikor felállott Dérczy Péter és előre bocsájtotta azt, hogy éppen ő volt az, ki az alapszabályok tárgyalásánál kérte, hogy az egylet minden felmerülő közgazda- sági kérdéssel foglalkozzék ; akkor azonban még sem gondolta azt, hogy az egylet politizáljon. Az indítványt nem fogadja el. Pándy István dr. abból indul ki, hogy az ob- strukezió az egyletet nem érinti s kár a kedélyeket elmérgesiteni. Yan elég más fontos ügy, melylyel foglalkozhat az egyesület; a helyzet nem szomorú, de igenis szomorú az, ha az egylet megrendelésre bizalmat szavaz. Napirendről való levételt indítványoz. Az igazgató-elnök egész határozottan visszautasítja azon gyanúsítást, mint ha az indítvány tételre az egyletet bármily irányból felkérték volna. Pándy István újra csak arra hivatkozik, hogy a kormányelnök erre vonatkozó óhaját egy küldöttség előtt nyilvánította s ezt akarja követni az egylet Most Lukács György főispán tisztázza azon téves értelmezést, mintha a kormányelnök az állami tisztviselők előtt azt mondotta volna, mit Pándy dr. hangoztatott ismételten. A kormányelnök csupán azt mondotta, hogy már a »törvényhatóságok is nyilatkoznak.« Az obstruálok azt mondják, nem dolgozunk, mondja ki az egylet, hogy dolgozunk! Beliczey Rezső úgy tudja, hogy az egylet nem foglalkozott politikával s sajnálja a szenvedélyes kitöréseket; a béke és visszavonás elkerülése végett az indítvány visszavonását kéri. Fábry Károly csak politikát lát az indítványban; hosszasan kifejezi az obstrukezió jogos voltát. Kintzig János az obstrukezió által a gazdák legvitálisabb életkérdését látja veszélyeztetve. Utal a vámszerződések és a kiegyezés elintézésére. Csak azok lármáznak legjobban kiknek nincs mit veszi- teniök. Haviár Lajos fájlalja a kérdés körül kifejlődött éles vitát s hogy a felirathoz mindenki hozzájárulhasson, módositványt nyújt be : Mondja ki az egylet, hogy pártpolitikai színe zet nélkül a parlament munkátlanságát a mezőgazdaság és közgazdaságra felette károsnak tartja. Beliczey Géza elfogadja Haviár indítványát, a magáét visszavonja. Szalay József nem akar politizálni, az indítvány visszavonását kéri. Báró Drechsel Gyula dr. a törvénytelen álla potot károsnak tartja, az indítvány piódositását ajánlja olykép : írjon fel az egylet a parlament munkaképességének mielőbbi visszaállítása érdekében. Szalay József ismételten, a béke érdekében, az indítvány visszavonását kéri. Ne politizáljunk ! Visszavonni! Szavazzunk! zúgott végig a termen s a kérdés feltevése előtt még Emperl Ernő szólott az indítványnak napirendről való levétele mellett Végre a kérdés feltétele is .tisztázódott s felállással szavaztak. A módosított Beliczey-Haviár indítvány mellett 25 igen, 35 nem; a dr. Drechsel Gyula indítványa mellett 33-an igennel, 35-en nemmel szavaztak, igy mindegyik indítvány megbukott. Az eredmény kihir detését zajos éljenzéssel és tapsviharral fogadták. E vita kifárasztotta a közgyűlés tagjait s í napirend többi ügyeivel gyorsan végeztek. Az elnöki jelentést tudomásul vették, a jövő évi programot úgy mint azt az igazgatóválasztmány megállapította s lapunk legutóbb közölte, elfogadták. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a pénztárt rendben találták. Az alapítványi pénztár álladéka 29,910 kor., a szarvasmarha pénztáré 12006 kor. A forgalmi pénztár bevétele 12,206 kor., kiadása 12,816 kor.. Hátralék az alapítványi pénztárnál 140 kor., tagdíjakban 658 kor. Az ez évi költségelőirányzatot 10,125 koronában elfogadta a közgyűlés. Morvay Mihály azt javasolta, hogy miután ma már minden községnek van faiskolája, az elnökség foglalkozzon az egyleti kert eladásának kérdésével. A tisztikarnak letelvén mandátuma, Zsilinszky Endre dr. az eddigi bizalmat saját és tiszttársai nevében megköszönve, állásáról lemondott: a tisztujitás- hoz korelnök megválasztását kéri. Beliszey Rezső lett a korelnök, ki nagy szeren csének tartja az egyletre, a mezőgazdaság érdekeire, hogy ha az igazgató-elnöki állást oly férfiú tölti be, mint a milyen Zzilinszky Endre. Egyhangú lelkes éljenzés között a volt igazgató-elnököt választotta meg a közgyűlés e díszes van, akkor már az istálló állásba; ki megköszönte a személye iránt tanúsított jóindulatot sáH Programmja: az egylet és a mezőgazdaérdekeinek előmozdijása. i A két alelnöki állásra jelöltettek: Beliczey Géza, Léderer László, Debreczeni Endre, Szekér Gyula, Dérczy Péter. Léderer László daczára az elnök ismételt kéré-; sének és Dérczy Péter megköszönve a bizalmat, a jelölést nem fogadták el. A közgyűlés egyhangúlag Beliczey Gézát és Debreczeny Endrét választotta meg alelnökökül állatorvos Bajcsy Gusztáv, ügyész dr. Ursziny János, könyvtárnok Makai István. Az igazgató-választmány' tagjaiul megválasztattak : Dr. Lukács György, Dr. Fábry Sándor, Gróf Almásy Dénes, Gróf Bolza Géza, Beliczey Rezső, Sztojanovics Gyula, Szalay József, Kállay Ödön, Fejér Béla, Vidovszky Károly, Beliczey Tibor, Reisz Simon, Badics Elek, Réthy Béla, Haraszti Sándor, Ursziny Dezső, Seiler Elek, Dr. b. Drechsel Gyula, Rosenthal Ignácz, Szalay Gyula, Pfeiffer Antal, Dr. Hajnal István, Vidovszky László, Frank Ferencz. Zlinszky István, Dérczv Péter, Kintzig János, Szabó János, Léderer Rudolf, Banner Béla, Haviár Gyula, Einperl Ernő, Kraft Viktor, Wágner István, Wágner Ferencz, Achim Gu3záv, Morvay Mihály, Sztraka György, Wilim István. Póttagok esetleges behívásokra: Bakucz Tivadar,' Zsíros András, Korosy János, Reiner Béla Doníoszlay József, Lavatka Gyula. A számvizsgáló-bizottság és az egyes szakbizottság tagjaiul az eddigieket választotta meg a közgyűlés. Alakítottak két uj szakbizottságot: közgazdasági és lótenyésztési szakosztályt. A közgazdasági szakosztály tagjai lettek: gróf Wenckheim Dénes, dr. Lukács György, dr. Fábry Sándor, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Lajos, Debreczeni Endre, Kraft Viktor, Wágner István, Dérczy Péter, Léderer Rudolf, Kovács Lajos. A lótenyésztési szakosztály tagjai: gróf Wenckheim Dénes, Pfeiffer Antal, Beliczey Géza, Dérczy Pétér, Fejér Imre, Sailer Elek, Wágner Ferencz Banner Béla, Debreczeni Endre, Serly Kálmán, Emperl Ernő, Reck Géza, Daimel Lajos. A szakosztályok megalakítása után befejezést nyert a közgyűlés. Délben a Fiume éttermében kedélyes hangulatú társasebéd volt, melyen több felköszöntőt mondottak. N y i 111 é r. Mig a legutóbbi időkig egyetlen viz sem volt egészen biztosan adagolható a vérköpésben, szívbajban és asthmában szenvedő embereknek, az újabb kísérletekből kiderült, hogy ilyeneknek egyedül a gyógyforrás Margittelep, (Beregmegye) vize ajánlatos fogyasztásra, amely ezek mellett nemcsak a húgyszervek betegségeiben a legjobb viz, hanem a legkitűnőbb borviz s enyhén sós ize miatt mindenki, még a legkisebb gyermekek is a legszívesebben veszik magukhoz a gyomor és légcső hurutos megbetegedéseinél. Országos főraktár: Édesknty Ja. Budapesten. cs. és kir. udvari szállító- — Ásványvíz-nagykereskedő. — Kapható mindenütt. 157 3—6 Esküdtszék! tárgyalások. Kedvező képet tüntet fel a múlt év novemberétől a folyó év junius haváig terjedő időszak vármegyénk közbiztonsági állapotáról. Mig ugyanis az előző időkben minden egyes esküdtszéki ülésszakra 6—8 bűnügy letárgyalása várakozott, amelyek között különösen a szándékos emberölés bűncselekménye szerepelt nagy számmal, addig a múlt év november havától a héten lefolyt esküdtszéki tárgyalások idejéig mindössze három olyan bűntett elkövetése zavarta meg a társadalmi rendet, mely az esküdtszék tárgyalási körébe tartozik. Ez év február havában nem is volt esküdtszéki tárgyalás s a júniusi ülésszakra csak három gyujtogatási bünper tárgyalása volt kitűzve, melyekkel a pünkösdi ünnepek után kedden, szerdán és csütörtökön végzett az esküdtszék. Nagyobb érdeklődés a közönség részéről egyik nap sem mutatkozott a tárgyalások iránt s az érdé kesebb tárgyalások közé is csak az első napi sorozható, amikor a vádlott — saját beismerése szerint — azért gyújtotta fel sógora istállóját, mert annak felesége, kivel szerelmi viszonya volt, a bűntett elkövetése napján adott bizalmas találkáról elmaradt A lefolyt tárgyalásokról a következőkben számolunk be : Első nap. A júniusi ülésszak első napján, kedden Köti István füzesgyarmati toronyőr gyujtogatási bünperét tárgyalta az esküdtszék. Vádlott szerelmi viszonyt folytatott V. Homoki Péternével, sógorának nejével s a folyó év január hó 9-én este bemászott Homoki házának a telkére, hol az asszonynyal randevúja volt. Homokiné azonban az ígért találkozón nem jelent meg, ami a cserben hagyott szerelmest any- nyira felingerelte, hogy boszuból felgyújtotta az udvaron lévő istállót, azzal fogta magát, felment toronyba s elaludt. Mire társa felköltötte, hogy tűz a benne lévő 4 lóval 8 gazdasági eszközökkel együtt csaknem teljesen leégett. Kóti István bűnügyében az esküdtszék a következőképen alakult meg : Elnök: V. Szakmáry Arisztid kir. táblai bíró, szavazó bírák : Hubay Lajos és dr. Tholt István, jegyző: Rácz János, ügyész: dr. Liszy Viktor, védő: dr. Berényi Ármin. Rendes esküdtek : Hajnal Jakab, Böhm Mihály, Bajcsi Gusztáv, dr. Sailer Vilmos, ifj. Balog József, Reisz Albert, Herczegh Géza, Kristófi Dezső, dr. Hajós József, Belenta Ferencz, Kocziszki Mátyás, Sülé Jenő. Miután az esküdtek a bíróság által feltett ama főkérdésre: »Bünös-e Kóti István vádlott abban, hogy Füzesgyarmaton 1903. évi január hó 9-én este V. Homoki t'éter tulajdonát képező náddal fedett gazdasági épületét szándékosan felgyújtotta?« — igennel feleltek, a kir. törvényszék, mint esküdt- bíróság vádlottat a btkv. 422. §-ának 2. pontjába " ütköző gyújtogatás bűntettében bűnösnek mondta ki s ezért őt a btkv. 422. §-a alapján a 92. §. alkalmazásával három évi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen semmiségi panasz nem jelentetvén be, az nyomban jogerőre emelkedett. Második nap. Szerdán, junius 3-án kétrendbeli gyújtogatás bűntettével vádolt latkó Lajos és Bujdosó István gyomai lakosok bűnügye foglalkoztatta az esküdtszéket. Tárgyalásvezető elnök volt: V. Szakmáry Arisztid; szavazóbirák : Hubay Lajos és dr Tholt István jegyző : Kalló Miklós. A vádhatóságot Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte, mig a védelem részéről dr. . Ladies László és Schröder Kornél vettek részt a tárgyaláson. Rendes esküdtek lettek: Herczeg Géza, dr. Kincses Imre, Bajcsi Gusztáv, dr. Sailer Vilmos, Belenta Ferencz, Tóth Emil, Ailer József, Horváth István, Csuta Károly, Sülé Jenő, Kocziszki Mátyás és Bohus Mihály. Vádlottak bűne az, hogy 1903. évi január hó 18-án az Erős Mihály és 1903. február 23-án a Nagy István tanyáján lévő szalmakazlakat felgyújtották. A tárgyalás folyamán mindkét terhelt töredelmes beismerést tett. Tarkó Lajos bevallotta, hogy ő boszuból gyújtogatott, vádlottársa pedig azzal igyekezett enyhíteni vétségét, hogy Tarkó rábeszélése folytán vett részt a gyújtogatásokban. A bizonyító eljárás befejezése után dr. Zöldy János és dr. Pándy Kálmán orvosszakértőket hallgatta ki a törvényszék. Az orvosszakértők egybehangzó véleménye az, hogy vádlottak tanulatlanok, de épeszüek. A kérdések megállapítása után az esküdtszék meghozta verdiktjét, mely szerint vádlottak az ellenük emelt vád cselekményében bűnösök. Ennek alapján a kir. törvényszék mint esküdtbiróság Tarkó Lajost a btkv. 422. §-ának 2. pontjába ütköző két rendbeli gyújtogatás büntette miatt egy évi börtönre Bujdosó Józsefet pedig kilencz hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. Harmadik nap. Utolsó napon, f. hó 4-én gyújtogatás bűntettével vádolt ifj. Medvegy János szarvasi lakos ügye került az esküdtek elé. Terhelt Szarvason 1903. január hó 18-án este a volt gazdájának id. Sárkány Andrásnak a tanyáján levő szalmakazlát gyújtotta fel. A vádlottat Jantsovits Emil ügyvéd védte. Rendes esküdtek voltak: Ailer József, dr. Sailer Vilmos, Reisz Albert, Nagy Lajos, Király Ferencz, Kiska György, Kocziszki Mátyás, Bajcsi Gusztáv, Janki György, Herczegh Géza, Szekér Gyula, Belenta Ferencz. Vádlott beismerte, hogy id. Sárkány András szalmáját ö gyújtotta fel. Felgyújtotta pedig azért, mert midőn a múlt évben id. Sárkány Andrásnál szolgált, annak Mihály nevű fia vele gorombán bánt, kötéllel meg is verte, ezt akarta megboszulni. Az esküdtek elé a következő kérdések terjesztettek : »Bünös-e Medvegy János vádlott abban, hogy Szarvason 1903. január 18-án este id. Sárkány András sértettnek a szarvasi határban levő tanyáján mintegy 16 kocsi rakományt tartalmazó 80 korona értékű szalmakazlának meggyújtása által nevezett sértettnek szabadtéren fekvő nagyobb mennyiségű terménykészletét szándékosan felgyújtotta ?« »Az 1887. évi decz. 2-án született Medvegy János vádlottnak az 1. kérdésben kőrülirt cselekmény elkövetése idejében, most 1903. január 18-án megvolt-e a bűncselekmény bűnösségének felismerésére szükséges tudása ?« Miután az esküdtek mindkét kérdésre igennel feleltek, a bíróság vádlottat a btkv. 422. §. 2-ik pontjába ütköző bűntettet képező, de a 85. §. 2-ik pontjának s a 92. §-nak alkalmazásával s a 20. §. felhívásával vétséggé minősülő gyújtogatásban mondotta ki bűnösnek s ezért 3 hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Heti piacz. Gyulán, junius hó 5-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben változatlan az irányzat. Hetipiaczunkon csekély felhozatal mellett eladatott 50 klgrammonként koronákban : búza..........................6*80—7-10-ig takarm. árpa . . . 5 40—5’60-ig zab..........................5‘70—5'90-ig kukorioza .... 5'90—620-ig
