Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-07 / 23. szám
költségek mértéke, hanem az állami önállóság és függetlenség érdeke irányadó. Dr. Török Gábor szerint az önálló hadsereg felállításából még gazdasági előny hárul az országra amennyiben az összes költségeit itthon fogja felhasználni és nem a külföldet gazdagítani velej Dr Ladies László az állandó választmány javaslatát oly módosítással fogadja el, hogy a közös hadsereg kebelében a magyar szolgálati és vezénj- leti nyelv behozatala kifejezetten sürgettessék. Dr. Bikádi Antal szerint a javaslat nem tartalmaz semmi pozitívumot, a hadsereg nemzeti irányban való fejlesztése hazafias kötelesség es e czélt Hevesvármegye felirata szolgálja. Az elnök összegezte a vita eredményét és jelezte, hogy névsze inti szavazást kértek. Miután azonban e kérelmet visszavonták, a szavazás felállas- i sál történt, amely során a közgyűlés túlnyomó több- j sége elvetette az állandó választmány javaslatát és Dombi Lajos indítványát fogadta el. < Jásznagykunszolnok vármegye megkeresésére , elhatározta a törvényhatóság, hogy Deák Ferencz j születésének 100-ik évfordulóját októberi rendes köz- j gyűlésén fogja megünnepelni. i Fogarasvármegye köriratát a m. kir. allatorvo- t soknak utiátalánynyal való ellátása ügyében, Csanád-1 vármegyének a szegényügy jogvédelme tárgyában és Pozsonyvármogyének a magyar nyelv üzleti haszná- g lata érdekében kelt átiratait tudomásul vette, ellen-f ben ugyancsak Pozsonyvármegye megkeresésére az | egyesülési és gyülekezési jog törvényes szabályozása iránt a képviselőházhoz feliratot intéztek. j, A vármegyei tisztviselők országos kongresszu- j. sának az alkalmazottak fizetésrendezése ügyében tett javaslatait az állandó választmány elfogadásra aján- - lotta Szeberényi Lajos Zs. méltánylással említi fel g Békésvármegye tisztikarának lelkiismeretes munkálkodását, azon óhaját fejezi ki, hogy a tervezet az f, az állami tisztviselők fizetésrendezésével együtt lépjen életbe. Dr. Fábry Sándor köszönetét mond az slismerő szavakért és kiemeli, hogy a javaslatnak is ?z a tzélja. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot és felír az országgyűléshez és a kormány- íoz, hogy a fizetésrendezéshez a vármegye állami lotáczióját megfelelően emelje fel. A vármegyei közkórház 1904. évi költségvetését is azzal kapcsolatosan a kórházi alkalmazottak fizetés- endezését — melynek módozatait ismertettük — , ilfogadta a közgyűlés. Kapcsolatosan a közigazgatási bizottság meg- ;eresésére és dr. Bódoky Zoltán önálló indítványára P1 lhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei alorvost fe llást megszünteti, a jelenlegi alorvos szolgálati dejét a nyugdíjazással beszámítja és az alorrosi ul ,llás javadalmának odacsatolásával a tiszti főorvost za lletményét 4800 korona törzsfizetésben 700 korona akáspénzben és 1000 korona utiátalányban állapítja « még. A kórházi ügyek során az elmebeteg osztály d< legédorvosai részére 400 korona osztálypótlékot, dr. n< Pándi Kálmán osztály-főorvos tanulmányutjára 1200 s® loronát és néhai Dubányi János kórházi igazgató izvegye részére 400 korona kegydijat szavazott meg se i közgyűlés. A kőmive» és ács ipari segédmunkások munka- di endjére vonatkozó szabályrendelet tervezet további vs ilőkészitését elrendelték. F: A vármegyei házi és közúti pénztárak múlt évi zámadásait jóváhagyták, és a pénztári tisztségnek a se elmentvényt megadták. re Hajnal Béla árvaszéki jegyzőnek munkaképte- ensége folytán 1540 korona végkielégítést szavaz- ni ak meg. ', sí A tervezett mezőtúr—kunszentmárton—tiszaugi vasútra az állandó választmány 2000 korona hozzájárulás megszavazását javasolta. Kálin Dávid azzal a mértékkel mérne mint a többi vasutaknál és ez alapon 40000 korona megszavazását indítványozza. Dr. Oláh Antal 50000 boronát kér megszavazni Dombi Lajos, Ladies László és Haviár Lajos felszó' lalásai után a közgyűlés szavazással döntött a kérdésben és Kóhn Dávid indítványát fogadta el, kap csolatosan jóváhagyta Öcsöd község határozatát, a melylyel vasútra 120000 korona hozzájárulást szavazott meg. Öcsöd község kérelmét az Öfiöd—pusztaföld vári út átvétele tárgyában az állandó választmány nem tartja teljesíthetőnek. Soós István pártolja a kérelmet, de Haviár Lajos reá mutat arra, hogy annak teljesítése nem indokolt, mire a közgyűlés lfogadta a javaslatot. Gyula városnak a Gyula—barakonyi vasút segélyezése Szarvasnak gőzfürdő építése, Mezőberény- nek 67000 korona kölcsön felvétele ügyében hozott határozatait a Békés község és gróf Wenckheim Frigyes közötti szerződést, Gyulaváros rendőrségének szolgálati szabályzatát, Szenfetornya község szervezési és Pusztaföldvár fizetési szabályrendeletét óváhagyta. Pótlás végett vissiaküldótte Szarvas községnél i szegényház létesítésére és Orosházának a jegyző öldek baszonértékéuek megállapítására vonatkozi latározatait. Dr. Lengyel Sándor felebbezésével szembei óváhagyta Szarvas községnek Grimm Mór részéri laszonbér visszatérítését kimondó határozatait. Gyulaváros szervezési szabályrendeletét és Kő- ösladányoak az állatorvosi munkadijakra vonatkozó atározatát több módosítás végett visszaküldötte. Lévai István békési lakos panaszát kiadta a jszolgabirónak. Szarvas községnek a polgári leányiskola álla- íositása ügyében hozott határozatát jóváhagyta. Blazekovios Hugó felebbezésére jegyzői nyugijának megállapításánál a fizetésében élvezett föld aszonértékét a község becslése szerint számítottá be. Veress Gyula felebbezésére Körösladánynak a larhalevelek kezelése ügyében hozott határozatát legsemmisitette. özv. Bácz Ferencznének szülésznői javadalmaiba ügyében beadott felebbezését elutasította. Békés község az uj községi iskolákat meglevő énzkészle'éböl kívánja felállítani. Szathmáry Gábor lebbezése szerint ez lehetetlen lévén, az állandó ílasztmány kölcsön felvételére kívánja a községet casitani, Török Gábor kén, hogy a község határolta helybenhagyassék, mert ez a község anyagi ■deke és ezek a pénzek felhasználhatók. Szathmáry ábor ‘azt utalja, hogy e pénzek már le vannak ütve. Dr. Fábry Sándor és Keim Dávid kideriten- 5nek tartják, hogy a pénztárban őrzött készletek >m fizetendők-e be a bélmegyeri kölcsön törlesztése. A közgyűlés ezen kérdés 'tisztázását elrendelte; Idig is azonban megengedte, hogy az iskolák költ- gei a pénzkészletből előlegeztessenek. Az államépitészeti hivatalnál alkalmazott havi jas Írnok illetményeinek havi előleges részletekben iló folyósítását Kiss István, Haviár Lajos és dr. ábry Sándor felszólalása után kimondotta. A békési tanyai tanítóknak az ismétlő iskoláik tanításáért való díjazása ügyében a község hatá- izatát feloldotta. Jóváhagyta azután a közgyűlés Vésztó községek néhai Csákly János községi orvos temetési bolt- igeit utalványozó határozatát, — Kondorosnak az esküdtek fizetésemelése és Mravik Pál rendőr meg- jutalmazása, — Kétegyházának 4000 koronás kölcsön felvételére, — Orosházának a rendőrbiztos lakáspénzére, — Doboznak a körgát építésére, — Szeghalomnak az Urszó Péter elleni kárkövetelés törlésére, Füzesgyarmatnak Makai Márton irnoki illetményeire vonatkozó határozatait és Pusztaföldvár szabályrendeletét a marhalevelek kezeléséről. Békés község elhatározta, hogy a Holt-körös medrét a parti birtokosoknak átengedi, a mi ellen Szathmáry Gábor felebbezést adott be. Az állandó választmány a tiszti főügyész alapos jogi érvelése alapján a határozat megváltoztatását javasolta. Török Gábor utal arra, hogy a község egy ily pert már elvesztett, per esetén nagy költségek fognak hárulni a községre. Haviár Lajos tapasztalatai alapján vitatja, hogy a meder feltétlenül a községet illeti meg. Dr. Zöldy Géza kiemeli, hogy abban az egy perben a község nem tudott megfelelően bizonyítani, míg a területre vannak bizonyítékai. A perek egyesithetők __ és akkor a költség nem lesz nagy. A közgyűlés az m állandó választmány javaslatát elfogadta. s_ Békésszentandrás községnek a Scheibner-féle § ház ügyében, Füzesgyarmat községnek vásári árúit bódé felállítása ügyében hozott határozatát megsemmisítette. k Kollár Jánosnak kérelmét Mezőkerény két jj kéményseprői munkakerületbe való osztása iránt a g kérvényező és az elnök hozzászólása után elutasította. Dr. Fábry Sándor alispánnak 6 heti szabadság- _ időt engedélyezett. Révész Sándor öcsödi lakosnak a kepviselő- testületbe való meg nem hívása miatt beadott feleb- ibezését elutasította. Jóváhagyta azután Békéscsabának a rétöntözés 3íczéljaira telekvásárlást kimondó határozatát, Doboznak a fogyasztásiadót kezelők megjutalmazását, 1 Kondorosnak egy uj rend .ri állás szervezését kimondó, Tótkomlósnak a községi írnokoknak a munkáspénz- ’ tárba való beírását megtagadó határozatát, Mező- berény települési, Szarvas fizetési, Gyulaváros szin- ’ házi, Békéscsaba marhalevél kezelési és Pusztaföld- 1 vár doboltatási szabályrendeletét, a Geiszt-féle ösz■ töndij alapítvány alapitó oklevelét, többrendbeli 1 adás-vételi szerződést, számadást, Békéscsaba és Oroszháza községeknek a vámos utak átvételét kimondó határozatait, Orosháza határozatát a tanyai iskolák ’ államosítása ügyében, Mezőberény és a tejszövtkezet jközötti ajándékozási szerződést, Békésnek a tejszö- i vetkezet szennyvizeinek’ levezetésére vonatkozó hatá- ' rozatát, ellenben feloldotta, illetve megsemmisítette 1 Szeghalomnak a H. Nagy Sándor-féle követelés tör- 1 lésére és Kóröstarcsának vadászatibér jövedelmi pót■ lék kivetésére vonatkozó határozatát. A közgyűlés este 7 órakor ért véget. TanSgy. tanodák folyó tanévi zái <•óvizsgálatai a következő ' napokon és sorrendben fognak tn egtartatni: junius 15. d. e. a belvárosi fiúiskola 4., 5. oszt 15. d. u. a n n 3- »' 16. d e. a * « n 2. „ ff 16. d. u. a ff » 1. 17. d. e. a belv. leányiskola 4., 5. 6. oszt 17. d. u. a w ff 3. » n 18. d. e. a » ' 0 2. „ D 18. d. u. a ff L „ ff 20. d. e. a józsel V. leányiBk. 2. 3., 4. oszt 7) 20. d. u. a ff ff 1. „ 1) 22. d. e. a n fiúiskola i. ; 1) 22. d. u. a n „ 2. „ „ 23. d. e. a n s 3. .4. „ 23. d. u. a nagy magyarvárosi fiúiskolában. 24. d. e. a „ leányiskolában. A vizsgálatok mindenkor reggeli 8, illetve délután 2 órakor kezdődnek. A viz gálatok nyilvánosak s azokra a t. szülők és tanügybarátok meghivatnak. Gyulán, 1903. junius 5-én. Az igazgatóság. Hírek. terveit s következő özönségé2311/1903. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1903. évre előirt lil ád osztályú kereseti adó fő és pót kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által száinvevőileg meg vizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. törvényezikk 16. § a értelmében junius hó 8 tói 16-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 5 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1903. junius hó 4 én. Popovics Jusztin, 192 1—1 főjegyző. A gyulai róm. kath. főgyimnásium költségvetését Lukács György főispán s rendelettel küldötte meg Gyula városa nek. 648/1903. sz. Békésvármegye főispánja Gyula város közönségének. A gyulai róm. kath. főgyimnásium tervvázlatait Alpár Ignácz műépítész annak idején elkészítvén, | nagyin, vallás és közoktatásügyi minister ur észrevételéhez képest e terveket Alpár Ignácz újból átdolgozta. A végből, hogy akkorra midőn a főgyimnásium létesítése ügyében ineginditotttárgyalások befejeztetnek, a főgyimnásium tervei is készen álljanak, megbíztam Hübner Jenő budapesti műépítészt, aki szaktekintély az iskolai építkezések terén, hogy a főgyimnásium kiviteli terveit és költségvetését az Alpár Ignácz tervvázlatai alapján készítse el Hübner Jenő műépítész a főgyimnásium terveit és költségvetését elkészítvén, azokat jóváhagyás végett a nagym. vallás és közoktatásügyi minister úrhoz felterjesztettem. A nagym. vallásügyi minister ur a terveket és költségvetést hozzám f. é. május hó 12-én 20071 sz. a. intézett, ide másolatban mellékelt rendeletében megjelölt módosításokkal és pótlásokkal jóváhagyta. A város közönségét f. é. május hó 17-én 644 sz. a. kelt reudeletemben értesítettem, hogy a nagym. vallás és közoktatásügyi minister ur a gyulai róm. kath. főgyimnásium létesítésére vonatkozó szerződést jóváhagyta Ekkép a főgyimnásium építésének előmunkálatai haladéktalanul megkezdendők. Minthogy a főgyimnásium felépítése a szerződés 23 §-a értelmében a város kötelessége, a főgyimnásium terveit és költségvetését oly felhívással küldöm . meg a város közönségének, hogy a munkák válla- atba adá.-a iránt haladéktalanul intézkedjék.'Megjegyzem végül, hogy a főgyimnásium terveinek és költségvetésének elkészítéséért Hübner Jenő műépítésznek, 2400 korona tiszteletűn járt. E 2400 koronát a Békésmegyei takarékpénztár előlegezte, minélfogva a kölcsön felvétele után a 2400 korona a takarékpénztárnak visszatérítendő. Felhívom a város közönségét, intézkedjék hogy a főgyimnásium építésére felveendő kölcsönből a Békésmegyei takarékpénztárnak a szóban forgó 2400 korona annak idején haladéktalanul visszafizettessék. Gyulán sem áll magasabban, mint Bonaparte, a kinek fékezetlen hírvágya és valódi olasz jelleme köz- társasági álarcz alatt eltudott addig bújni, míg, mint oly legnagyobb kényur állott elő, amilyet a világ a legújabb kor óta nem látott. Bonaparte, mint tábornok és mint első konzul nagy volt és ha nem lett volna császár, a mai kornak nem csak leghíresebb, hanem a legnagyobb embere is lett volna és vele együtt Francziaország is nagy és hatalmas minta állam, ha ezen porból nagygyá nőtt, hűbb ember lett volna. Bonaparte a szerencse önfejű gyermeke, a ki mindent akar, a mit lát és kézzel lábbal rugkapál, fia akaratát nem teljesitik. Nem ismerte önmagát; hogy mondhatta volna különben azon német Rapp tábornoknak az Elba szigetről történt visszatérése után gömbölyű hasára ütve: „Hát becsvágyó vagyok én? Hát lehet valaki ily kövér, ha becsvágy gyötri?“ „Felség tréfál“ felelte Rapp. Uralomvágy mindig a legtehptetlenebb érzés volt. Miért ne uralkodott volna hát az a Önző, ha megengedték neki? És mé|ff oly rövid látó volt, hogy hitt az állítólagos nagy tervek és rendszerek üdvösségében, melyeket az emberiség érdekében az örök béke, az egyenlőség, általános testvériségért tett. Mindig azt kérdezte: „Mit mond majd a történelem ? Mit gondol majd az utókor?“ Ezt azonban úgy látszik mindenkor elfelejtette, habár a dicsőség fennmaradó emlékét nevezte a valódi lélekhalhatatlanságnak. Nagy Napoleon, a valódi nagyságra kicsi volt, mint Nagy Lajos (franczia király) és ezért Hölt össze a becsvágy templomában a becsvágy Francziország, a nagy császárság császárjával együtt. „Francziaország koronáját lábaimnál leltem és felemeltem 1“ szólt. Ez igaz. De a helyett, hogy kereste volna, nem nemesebb lett volna a szerencsétlen nemzetet a nagy viharoktól és borzasztó lázadásoktól megóvni és helyette annak békét és nyugalmat szerezni ? Ixionhoz hasonlított, a ki Junó helyett egy felhőt zárt karjaiba és szörnyeket, centaurokat szült. Egyáltalán Napoleon élettörténetében oly valódi női hiúságra valló vonásokat találunk, a melyek sem Cézár, sem Nagy Károly, sem Cromvell, sem pedig Nagy Frigyes életében nem találhatok. Bátorság a valódi becsület a férfiben, a nőnél pedig a szii/esség ; mert mindkét erényt mindkét nem a legtöbbre becsüli egymásban. Ezek nélkül talán a férfiben az okosság és munka a nőben a jókedv és a jólelküség lettek volna a főerények. Tiszteletre törekvés és becsvágy úgy is kétféle és Villars, a franczia hadvezér jogosan mondhatta: „Legnagyobb boldogságom volt, ha az iskolában az első dijat nyer.em és ha a harezban győztem 1" Ha ezt az érzést nem ismernék, úgy talán a szégyent sem éreznénk, ép úgy, mint Bois bibornok és miniszter, a ki akkor még érsek volt; a fejedelem ugyanis valamely szemtelenségeért megkorbácsolta, minden korbács ütésnél mondván : „Ezt a miniszternek, ezt a gazembernek, ezt a papnak, ezt az érseknek.“ „Megbocsájtok Önnek felség“ szólt a negyedik korbácsütésnél a gazember „mert egy ötödiket várok még, mely a bibornoknak szól. Mily máskép cselekedett az a porosz őrnagy a kin Nagy Frigyes, nern szokván nádpálezáját, mint XV. Lajos, ha mérges volt az ablakán ki dobni, nehogy valakit megüssön, a csapat előtt vágott rajta végig. Az őrnagy kivette pisztolyát az egyik golyót a király lovának lába elé lőtte, a másikkal fejét lőtte keresztül és ime az első lövés a másodikat hős tetté emeli, a mely ezreket mentett mee, hasonló szégyentől.-Si violandum jus, regnavi gratia violandum! (Ha a jog valaha megc.sorbittatik, az csak is egy trón miatt történjék) mondta Cézár és a mint az uralomvágy beszél, úgy szól a szenvedély is: ahol pedig ez ül törvényt, ott az erény csak néző. Rómában a becsület temploma szorosan az ereny temploma mellett állott, amelynek szent csarnokain keresztül lehetett csak oda jutni. De a rómaiak avval a szép allegóriával, amelyet Salamon mondott, hogy: „Minden hiúság !“ elkerülték. Ezt Salamon is azonban csak akkor mondotta, a mikor már mindentől meg- csömörlött. HL Gusztávnál, aki pályáját oly szépen kezdte, éppen ellenkezőleg a becsvágy és a hiúság utolsó éveiben ébredtek fel j a szabad- gondolkozásu svédek között úgy stuartizált, mint senki előtte. II. József és XVI. Lajos sorsa nem szolgáltak intő például neki, meg akarta dönteni a hatalmas Katalin czárnö trónját és keresztes hadak élére akart állni. Gusztáv Adolf XII. Károly és nagybátyjának, Nagy Frigyesnek hírneve volt szeme előtt, de életében inkább nagy szónok volt, mint hős. Mint hős halt meg, azonban nagy lélekjelenléttel, amidőn Ankerströn egy álarczosbálban orozva lelőtte és gróf Horn ezekkel a szavakkal ütött a vállára; „Maszk, jó éjszakát!“ A világszellem szemeiben a, trónhoz vezető lépcső oly kicsi, mint a leveli béka létrácskája az üvegben. De a becsvágy örökké hasonlítani fog arra a fiúra, aki büszkén lovagol a pálczá- ján, habár saját lábain jár, örökké a látóhatár felé szalad, amely tőle folyton és folyton távol van. — Egy közeli szép kilátás több élvezetet nyújt, mint a távoli nagy, amelyet a szem felölelni nem bir és csak megcsodál; csak kápráztat, mert a tárgyak elmosódnak. Épugy a gyenge embernek ne legyen nagy követelése. Azonban a tüzes ifjúság nem látja be, hogy nagy hatáskörben csillogni lehet ugyan, de kis körben több jót lehet gyakorolni. Noáh fiai a Bábel tornyot építették, hogy hírnevet szerezzenek maguknak és mint tudjuk, mi lett a vége? Fonquet, a kinek kastélya Vauxban 18 millió frankba került, symbolum gyanánt a mókust választotta : „Quo non ascendam?“ (hová fel nem juthatok.) Ha a nagy Gusztáv Adolf Lützennél el nem esik, valószínűleg hogy a „Németország felszabadítója“ hírnevet megszerezze, e felszabadított országát, talán önmagát is feláldozta volna, oly nagy volt becsvágya. Mily más lett volná Napoleon hírneve, ha Marangónál egy golyó találja. Ilyen telhetetlenség döntötte le Wallensteint, mint Cézárt és Napóleont, ó, aki mint diák, az atdorfi börtönben is ült, rohamosan emelkedett herczeggé és az összes császári és királyi csapatoknak főparancsnokává. Büszkesége utoljára mindent fellázított. — Helyébe Tilly lépett és Wallenstein birtokára vonult vissza. — Nem sokára a császár újból kérte a büszke embert, hogy legyen segítségére a svédek ellen. Megígérte, de kikötötte magának, hogy
