Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

elbarapódzása, a kivánalmaknak fokozása: ezek azok az okok, melyek a munkaadók és munkások közti jó viszonyt tartósságában zavarják.

A munkaadó a mostani viszonyok közt kénytelen minden irányban takarékoskodni, különösen pedig törekednie kell gyártmányait oly olcsón és a mellett megfelelően előállítani, hogy a konkur- rencziával lépést tarthasson. Bármennyire is Ítéljük el a tőke hatalmát és nyomában járó gazdasági félszegségekot, nem lehet tagadni, hogy a munkaadó helyzete is mód felett meg van nehezítve és soha meg nem szűnő gondok gyötrik. A gyártmányok olcsó és megfelelő előállítását első sorban a nyers anyag drágasága akadályozza. A munkaadó legyen az akár nagy, akár kisiparos, csak a munkás bérének terhére eszközölheti megtakarításait.

És ez a baj legelszomoritóbb oldala. Mert a szegény munkás épp úgy, sőt aránylag még sokkal inkább sinyli meg az általános drágaság okozta megszorításokat és nélkülözéseket, mint mások. így aztán nem lehet csodálni, ha kétségbeesésében, Ínségében az utolsó valamelyes kilátással kecsegtető mentőeszköz: a sztrájkhoz folyamodik.

Senkise higyje, hogy a munkások kapzsiságból, könnyelműen határozzák el magukat a bérharezra, mert az ilyen harcznak kimenetele a túlnyomóan legtöbb esetben legalább is kétséges és ha kudarezot vallanak, az a veszély fenyegeti a munkást, hogy kenyérkereset nélkül marad és eképpen önmagát ét hozzátartozóit a legnagyobb nyomorba sodorja.

Nagy okoknak kell tehát lenni, melyek e munkást sztrájkra késztetik. Tényleg csak akkoi kezdi meg a sztrájkot, amikor már más kibúvót neu talál, mely a félig-meddig megfelelő megélhetésbe: vezetné.

Amenynyiben a sztrájkok csak egyes szakmák ban lépnek föl, még nem a legveszélyesebbek. Mer ha az illető munkások csakugyan helyzetük javitá sát érik el vele, akkor az illető szakma a több szakma és a közösség rovására több jövedelemn tesz szert, természetes lévén, hogy a munkaadó neu a saját zsebéből fedezi a munkabér többletet, hanen a fogyasztón szedi be.

Megrendíthető közgazdasági válságot okozha azonban az általános sztrájk, aminő most Holtan diában fenyeget; mert ba az egész munkásosztál; hivatkozva emberi jogaira, megfeszített munkájáér illőbb dijazást követel, ez szükeégszerüleg kiha az összes közgazdasági ágakra és az illető orszáj egész gazdasági életét veszélyeztetheti.

Bár a munkások követeléseinek jogosultságá ban kételkedni nem lehet, sőt azt minden méltá nyosan gondolkodó embernek el kell ismerni, — mégis be kell látni, hogy a munkás helyzeténei kényszereszközökkel kivívott javitása nem lehet : kérdés természetes megoldása. Nemcsak azért neu mert a javítás aránya a különféle szakmákho mérten nem lehet igazságos, hanem főleg azét sem, mert az ily rohamosan elért eredménye minden rendszert nélkülöznek és igy tartósak s lehetnek.

Minthogy azonban a gazdasági megrázkódta tás az általános sztrájk esetén múlhatatlanul bekö vetkezik és következményei még a távolabb jövő ben való fejlődést is hátrányosan befolyásolják az intéző köröknek oda kellene hatniok, hogy sztrájk eshetősége minél kisebb valószinüségr apasztassék.

A lehetőség határain belül meg kell kísérelt mindent, amivel a munkás nyomasztó helyzeté enyhithetüuk. Ne gondoljuk, hogy a béremelés a egyedüli eszköz, melylyel ezt elérhetjük. A vezet férfiak, a társadalom számos más eszközzel rét delkeznek, mikkel azt az éles ellentétet, mely munka és bére közt mutatkozik, mérsékelni lehe

Ezekre az eszközökre azonban idején ke gondolni és azokat már akkor a gyakorlatban al kalmazni, amikor a később le nem csillapíthat baj még nem ütötte fel fejét.

Az eső utáni köpenyegnek hasznát nem vehet jük és nevetséges a köpenyt csak akkor fölvenn ha már bőrig áztunk.

Békéscsaba ind.

10-49

2 05

7-09

6'IJ.

7-29

4-32

kétegyháza

11-06

2 29

7-43

6-3j

7-56

4-68

Arad érk.

11-51

3-32

9-10

7-n

9-00

6-05

NagyváradSzeged-Rókus.

Nagyvárad ind. .

—

10-20

—

4-45

7-oo

_

Sz

alonta . . ,

—

11-26

—

6-02

8-46

Kötegyán . .

—

11-43

—

6-21

HlGyula ind. j

8’36

12-18

—

6-57

10 öí

__

Békéscsaba .

—

1-44

_

^■

^i

4 44

Orosháza

—

2-40

,

_

910

_

5-50

Hódmezővásárhely —

3-27

10 30

10^27-ŐÖ

Szeged-Rókus érk. —

4-02

11-17

11-06

_

766

Szeged-Rókus Vagyvárad.

Szeged-Rókus in

d. —

3-80

10-52

2-40

6-40

—

Hódmezővásárholy —

4-38

11-34

—

—

7-60

Orosháza .

—

5-41

12-22

—

—

9-20

Békéscsaba ! .

4-60

7-oo

1-38

6-18

_

Gy

ula . í . .

5-26

7-27

2-02

6*56

__

Kö

tegyán . .

6-10

7-57

2-32

—

—

_

Sz

alonta . .

6-47

8 23

2-57

—

—

_

Na

gyvárad érk.

8-31

9-32

4 00

—

—

—

Értesítés.

Tisztelettel felhívom a nagyérdemű közönség figyelmét

mosó- és vasaló-intézetemre.

Minden e szakba vágó mnnkák gyorsan és pontosan végeztetnek.

Erdélyi Sámuelné,

163 1—2 Gyulán, Kórház-utcza 321.

HIRDETÉSEK.

7907—1903.

Békés vármegye alispánjától.

halljuk azonban, nem sok ügyben fognak működni, B mert lapunk zártáig csak egy ügy van még élőké- K szitve s remélhetőleg 3—4 ügynél több nem is fog A elbírálás alá kerülni.

Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Grósz Mátyás ügyvédet Szeghalom székhelylyel g az ügyvédek lajstromába felvette, továbbá hogy g Szabadi Oszkár ügyvédjelöltet elköltözése folytán | az ügyvédjelöltek lajstromából kitörülte. Végül, E hogy Nagy Béla ügyvédjelölt dr. Szemző Gyuls (j szarvasi ügyvéd irodájából dr. Haviár Gyula szarvasi J ügyvéd irodájába lépett át. §

Rágalmazás. A legutóbbi megyebizottsági tagok választása alkalmával a múlt deczember 29-én Szőke $ Jakab polgártársunk és egyik párt főkortese kissé J bevilágított állapotban, midőn dr. Daimel Sándor ( választási elnök egyik szavazólapot a törvényeknek t megfelelően megsemmisítette, mert pártjabeli sza- jj vazólap volt, nagy lármát csapva bitang eljárásnak j és gazságnak czimezte az elnök eljárását és a benne g lévő nagymennyiségű bor hatása alatt, mert ő maga j is beismerte, hogy mint kortes ivott, még az épü- ■ letet is bitangnak nevezte, most azért nem büntethetik meg, amint állitá. A főtárgyaláson persze azzal védekezett, hogy annyira ittas volt, hogy nappal is • csillagokat látott s még a választás után is ivott,

; azonban igazolva lett, hogy nem volt teljesen ittas ’ és igy a kir. törvényszék a számos enyhítő körül- I ményre figyelemmel, csak 20 koronára büntette az adófizető polgárt, mint magát nevezé. i Bulik Pál. Ez az ur Szarvason a múlt év e október 18-án nagyon virágos hangulatban volt s i miután minden élvezetből kifogyott, hát az utczán s lévő rendőrt támadta meg, hogy ő addig nem nyugszik, mig meg nem nyúzza, vagy meg nem öli a • rendőrt. El lehet képzelni, hogy a rendőr ez ellen t kézzel-lábbal tiltakozott s tényleg többek segitsé- gével meghiúsította Pál uram szándékát, ki a fő- i tárgyaláson bár kijelentette, hogy nem fél a bör- 5 töntől, mert eleget volt benne, már háromszor, de i csak télen, mégis védekezett, hogy ő akkor telje- ) sen ittas volt. E védekezés daczára mégis két napra

ítéltetett.

t Kirándulás Tótkomlóson ifj. Lóczi András.- — ki jelenleg más ügyből kifolyólag bent pihen — p 1902. október 31-én a kétfogatu kocsival — mint

mondá — csak kirándulást tett a tanyákra, ahonnan István Pál udvaráról több tárgyat, — azok között ekét is — elemeit. A főtárgyaláson sablonszerüleg védekezett előadva, hogy ő ittas volt s amerre a lovak húzták a szekeret, ő arra ment, azt sem tudja, hogy a sértett tárgyai mint kerültek a kocsira. Annak daczára, hogy véleménye szerint a lovak voltak a hibásak, mégis két hónapi fogházat kapott Lóczi András.

Rágalmazás. Orosházán két Ízben is kigyulladt Druckker Simon fatelepe, s miután Ambrus Sándor főszolgabíró a fennálló szabályoknak megfelelően, a nyomozat befejezte előtt nem engedélyezte az ártatlansági bizonyítvány kiadását, hogy felvehesse a biztosítási összeget Drukker, ez sértőnek találta magára nézve a teljesen törvényes eljárást és bepanaszolta felettes hatóságánál a főszolgabírót, hogy roszhiszemüleg járt el, emiatt azután Drukker rágal mazás miatt került a vádlottak padjára és elitéi tetett 93 korona pénzbüntetésre.

Órás-műhely

«7

megnyitás.

Tisztelettel tudatom, hogy Gyulán, Thezarovits-utcza 1019. szám alatt (Józsefváros)

őrás és órajavitó üzletet

nyitottam.

Mindenféle órák javítását, igazítását elvállalom. Biztosítva a pontos és lelkiismeretes kiszolgálást jótállás mellett.’

Raktáron tartok ezüst Órákból, fali ÓS inga órákból a legjobb gyártmányokat nagy választékban.

Szives pártfogást és megrendeléseket kér

Wamoscher Sándor,

iso s—3 órásmester.

Hirdetmény.

Sokan abban a tudatban vannak, hogy a müfogak igen sokba kerülnek s épen ezért azok beszerzését elmulasztják.

Becses tudomására hozom ennélfogva a nagyérdemű közönségnek, hogy én | forint jával illesztem be darabját a legfinomabb

ásványin iiiogaknuk

Törvényszéki csarnok.

Esküdtszék. A folyó év junius havára beidé zendő esküdtek névsora: "V. Szakmáry Arisztid, mint elnök. Hubay Lajos, dr. Tholt István, szavazó birák. Esküdtek: Hajnal Jakab kereskedő Pusztaföldvár, Hanyecz M. Mihály földmives Endrőd, Bohus Mihály kereskedő Orosháza, Bajcsy Gusztáv állatorvos Békéscsaba, Király Pereucz uradalmi ispán Gyoma, Baranyi István kovács Békéscsaba, ifj. Balog József kereskedő Gyula, Reisz Albert kereskedő Doboz, ifj. Pikó Béla uradalmi ispán Gyoma, dr. Sailer Vilmos ügyvéd Békéscsaba, Herczeg Géza ügyvéd Orosháza, Csuta Károly sertéskereskedő Békés, Kocziszky Mátyás földbérlő Békéscsaba, Péter András nagy- birtokos Szeghalom, Konstantinovits István földmives Békésszentandrás, dr. Kincses Imre nyug. törzsorvos Vésztő, Belenta Ferencz könyvelő Békés, Tóth Emil uradalmi ispán Vésztő, Aller József földmives Gyoma, Horváth István kereskedő Tótkomlós, Sülé Jenő asztalos Orosháza. Kitka György földbirtokos Békéscsaba, Szekér Gyula uradalmi jószágfelügyelő Gyula, Hevesi Antal bádogos Kétegyháza, dr. Hajas József ügyvéd Szarvas, Jankó György földmives Orosháza, Kristóffy Dezső gyógyszerész Orosháza, dr. Kiss István ügyvéd Gyoma, Nagy Lajos gazdálkodó Gyoma, ifj. Bonczos András sertéskereskedő Békés. — Amint

Heti piacz.

Gyulán, május hó 8-án.

A budapesti árutőzsdén a hét folyamán búzánál az irányzat lanyha, mig árpa és tengeri emelkedő volt.

Hetipiaozunkon kisebb felhozatal és gyenge! kínálat mellett eladatott 50 kilogrammonként koronában :

búza

............................7--------------7-30-ig

ta

karni, árpa ... 5 80—6’20-ig

zab....5"80—ö-90-ig

ku

koricza .... 6'20—6 50 ig

s igy a szegényebb sorsú is hozzá juthat egy rágásra kitünően használható, csinosan kiállított és a legtökéletesebben illeszkedő foghoz, fogsorhoz, amelynek beszerzése egészségi szempontból is szükséges mindazoknak, a kiknek fogazatuk hiányos.

És végre a kinek műfoga, fogsora már van, de régi s a foghus apadása következtében, vagy valamely más körülménynél fogva azt nem használhatja, egészen újonnan átdolgozom, javítom, pótlom jutányos árért,

Meg nem felelő fogak, fogsorok ki nem adatnak.

16oi_i Serbán József,

fogtechnikus, Gyulán, Damjanics-utcza 236. Található: Vasár- és ünnepnap egész délután. Hétköznap a déli órákban 2 óráig és délután 5 órától.

Pályázati hirdetmény.

Békésvármegye törvényhatósága által a honvéd nevelő- és képző-intézeteknél létesített alapítványi helyek közül egy

honvéd hadapród-iskolai hely

a folyó tanév végével megüresedvén, annak az 1903—1904. tanév kezdetével leendő betöltése czéljából pályázatot hirdetek.

Az alapítványi hely elnyerése iránt a kellően bélyegzett és okmányolt folyamodványok Békésvármegye törvényhatósági bizottságához czimezve

a folyó évi május hó 17-ig

hozzám nyújtandók be.

Folyamodónak igazolnia kell:

1) a járási tisztviselő által kiállított bizonyitványnyal a felvételre ajánlott ifjúnak békósvármegyei illetőségét;

2) valamely tényleges katonai, vagy honvéd-orvos bizonyítványával az itjunak a katonai nevelésre való testi alkalmasságát;

3) iskolai bizonyitványnyal valamely középiskola IV. osztályának eredményes bevégzését ;

4) anyakönyvi kivonattal azt, hogy az ifjú a folyó évi szeptember hó 1-én a 14. életévét már betölti, de 16 évesnél több nem lesz;

5) hatósági bizonyitványnyal az ifjú kifogástalan erkölcsi magaviseletét, amennyiben a belépés nem közvetlenül valamely nyilvános iskolából történik;

6) külön himlőoltási bizonyítvánnyal a beoltás megtörténtét, amennyiben azt az iorvosi vélemény nem igazolja.

7) Vármegyei alkalmazottak és nyugdíjasok gyermekei, vagy árvái a 335. bgy. 10486/1898. ikt. sz. határozat szerint előnyben részesülnek.

A kérvényben kifejezés adandó annak, hogy folyamodó „Utasítás a pályázók felvételére nézve a m. kir. honvéd nevelő- és képző-intézetekbe“ határozmányait ismeri és kötelezi magát, hogy az ezen utasításban foglalt valamennyi feltételnek megfelel.

Elkésve beérkezett folyamodványok nem vehetők figyelembe.

Gyulán, 1903. évi május hó 3-án.

Dr. Fábry Sándor,

166 1—1 alispán.

Vasúti menetrend.- Érvényes 1903. május l-től. Arad—Budapest k. p. u.

Arad ind. . .

5-10

9-35 4-2t

8>8

11-20 4-45

Kétegyháza . .

6-13

10-44 6-12

9-oi

12 25

5-03

Békéscsaba . .

7-47

11-39 6-47

9-23

1-29

5-26

Békésföldvár

8-04

11-58 7-02

—1

1-44

5 38

Mezőberény . .

8-20

12-n 7-13

9-43

1-54

5-49

Gyoma ....

8'58

12-47 7-43

10-08

2-25

6 13

Mezőtúr . . .

9-35

1-22 8-13

10-28

2-57

6-35

Szajol ....

10-27

2-16 9-08

11-00

3-44

7-09

Szolnok . . .

12-10

2-49 _

11-19

4 13

7-32

Ujszász . . .

12-49

Ü —

11-36

4-38

7-5C

Rákos . . . .

4*32

5-52 _

12-59

7-03

9-23

Budapest érk. .

5-00

6 -lő _

1-10

7-20

9§

Budapest k. p. u.—

Arad.

Budapest ind.

6-50

8-10 _

2-15

—

lO-oo

Ujszász , . .

8-28

10-34 _

3 68

—

12-38

Szolnok . . .

8-63

11-09 2-56

4-22

4-33

|-30

Szajol . . . .

9-07

11-25 Ég

4 35

4-52

l-6t

Mezőtúr . . .

9-40

12-10 4-42

5-05

5-45

2-41

Gyoma . . .

1004

12-40 5-30

5-29

6-22

3-ű

Mezőberény . .

10-24

1-04 6-09

5 60

6'60

3-4Í

Békésföldvár

—

1-15 6-25

—

7-03

3 54

Békéscsaba érk.

—

1-28 _

—

—

—

Meghívó

a Mátra-körösvidéki egyesült h. é. vasutak részvénytársaságának 1903. évi május hó 27-én (szerdán) délelőtt 10 órakor, Budapesten, V., Fürdö-utcza I. sz. alatt (II. em.)

tartandó

rendes közgyűlésére.

Napirend:

1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése és az 1902. évi mérleg végleges megállapítása.

2. Határozat a tiszta nyereség bovaforditása iránt.

3. Határozat az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére adandó felmentvény iránt.

4. Határozat az alkalmazottak részére tervbe vett nyugdíj intézmény létesítése és dotálása iránt

5. Az igazgatóság esetleges kiegészítése.

6. Az igazgatóság, végrehajtó-bizottság és felügyelő-bizottság tiszteletdijának megállapításai évre

Budapest, 1903. évi április hó 28-án. i62 í—i Az igazgatóság.

Kivonat az alapszabályokból:

Azon részvényesek, kik a közgyűlésen rósztvenni kívánnak, kötelesek részvényeiket le nem járt szelvényeikkel együtt a „Magyar Általános Hitelbank“-nál, Budapesten, (V., Nádor-utcza 12. sz), vagy „von Erlanger & Söhne“ bankháznál M/m. Frankfurtban folyó évi május hó 19-ig letenni. Minden egész (600 frt — 1200 korona n. é.) részvény egy szavazatra jogosít. Az államkincstár, Békés-, Bihar-, Jász Nagy-Kun-Szolnok- és Hevesmegye, továbbá a kir. közalapítványi igazgatóság és Dévaványa község szavazati jogát] a részvények letétele nélkül gyakorolhatja.

Eladó ház.

Gyulán a Mágocsi-utcza 371-ik számú ház örökáron eladó.

Bővebbet a benlakó háztulajdonosnál.

161 1—1

Biharvármegyében, Drág-Cséke és Bukorvány községek között közvetlen a vasnti indóház mellett 1200 hold részint szántóföld, kert, rét, legelő és erdőség parczellánként (40—50 holdjával) azonnal holdanként 40—60 forintért előnyös törlesztés mellett eladó.

Bővebbet Párti József drágcsékei jegyzőnél, vagy Szabó Jánosnál Gyulán, Munkácsy Mihály-utcza 1330. szám alatt (özv. Vógh Józsefné házában.) p§ 3—3

167 1—12

Bihar megye. Legolcsóbb és leghatásosabb vasas fürdők egyike, a női betegségek és vérszegénységből eredő bajok gyógyítására. — Prospectust készséggel küld

a fürdő-igazgatóság.