Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-26 / 17. szám

hisz ezek jövedelműk után a magyar nemzet javára fizetik terhes adóikat, magyar munkáskezeknek nyit­nak munkaalkalmat, magyar munkásnak adnak ke nyeret, a kik viszont magyar fogyasztók. De támogatnia kell a gazdasági egyletnek a gazdasági cselédeket és munkásokat is, a kik ami­kor saját helyzetökön kívánnak segíteni, egyúttal a mezőgazdaság javítását czélozzák. A gazdaságnak, de a nemzetnek is valóságos kincse a megelégedett, egészséges munkás. A gazdasági egylet eddig is tá­mogatott minden olyan törekvést, bárhonnét is jött az, mely a gazdasági cselédek és munkások jólétét kívánta előmozdítani; megnyugvással fogadta, sót előmozdította Békésvármegye törvényhatóságának azt az intézkedését, mely egészséges cselédlakások épí­tésével a gazdákra jelentékeny terhet hárított. De nem csak azt teszi meg a gazda, amit a tor vény rendel, de amit saját jó szive diktál; nem riad visz sza áldozatoktól, a mikor pusztító betegségek lekuz- déséről van szó. Szivet facsaró a gazdára, _ a mikor egy-egy járvány, majorról-majorra, lakásról-Iakásra szedi áldozatait a gyermekek között, megfosztva a nemzetet egy-egy munkásalanytól; megrendítő, a mikor a gyilkos tüdővész életök delén ragadja el a magyar munkásokat. A békésmegyei gazdasági egylet nem csak tudja, de teljesíteni is kívánja egyesült erővel az e téren reája háramló kötelességeket. Ab­ban a reményben, hogy az elmondott beszédben közfelfogást tolmácsolta, megnyitja a gyűlést. Zúgó éljenzés bizonyította, hogy az elnök min­den egyes gazdának szivéből beszélt. . Miután az elhunyt elnök, Geiszt Gyula érde meit a jegyzőkönyvben megörökítették, az elnök fel­hívta a közgyűlést, hogy a megüresedett elnöki állásra nevezze meg jelöltjeit. Beliczey Rezső, a gazdasági egylet vezető férfiaiból alakult értekezlet megállapodásából, a hol a nézetek szerencsés egy; értelmüséggel nyertek kifejezést, elnököl rövid ajánló beszéd kíséretében Wenckheim Dénes grófot hozza javaslatba. Szűnni nem akaró éljenzés fogadta az előterjesztést, mire az igazgató elnök a jelöltet egy­hangúlag megválasztott elnökül enuncziálta. A köz­gyűlés Beliczey Géza, Sztojanovics Gyula, Léderer Rudolf, Sztraka György, Dérczy Péter és Bakos Mátyás tagokból álló küldöttséget menesztett, hogy a megválasztást hozza a gróf tudomására s hívja meg a gyűlésbe. Lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés a kül­döttség kíséretében rövid idő múlva megjelent uj elnököt, a kit Zsilinszky Endre dr. tartalmas sza| vakban üdvözölt. Örömmel s egyhangú lelkesedéssel választotta meg az egylet elnökül, mint olyant, a ki eddig is együtt érezett a gazdákkal s azok érdekei­vel mindig azonosította magát, örömmel választotta meg nemcsak a tradiczióból, mert hisz Wenckheim Béla és László bárók áldásos működése maradandó emlékű az egylet történetében, de kiváló egyéni tulajdonai folytán is. Dobozi minta gazdaságával példát statuált az okszerű gazdálkodásra, munkásai­val és cselédeivel való humánus bánásmódja s atyai gondossága jó szivéről tesz tanúságot. A bizalom olyan egyénben öszpontosul. a kinek vezetése mel­lett az egylet felvirágzásának uj korszaka nyílik. A nagy jelentős munkához Isten áldását kéri. (Általá­nos lelkes éljenzés.) Wenckheim Dénes gróf látható meghatottság­gal fogadta az ovácziót; rövid beszédben megkö­szönte a bizalmat s örömmel'veszi át az elnökséget. Nehéz idők járnak a gazdákra; de minél nagyobb feladattal kell megküzdenie, annál kitartóbb űgy-l buzgalommal vesz részt a közös küzdelemben, örül, hogy alkalma nyilik az egyletnek s ezzel a megyei] gazda-társadalomnak tőle telhető hasznos szolgálato kát tehetni. (Taps és éljenzés.) Lukács György dr. főispán üdvözli ezután 1 grófot, úgy is. mint az egylet tagja, úgy is, mint] a vármegye közfunkcionáriusa. Azt hiszi, hogy a gazdasági egylet az előrehaladásra a legjobb utat választotta a gróf választásában, a ki mint gyakor­lati gazda, első helyen áll az országban. Nem egy oldalú nagybirtokos, hanem egyaránt ismeri a közép és kisbirtokos érdekeit, a gazdasági cselédeknek és munkásoknak gondos pártfogója, a ki munka alkal­mak teremtésére sok előrelátó intézkedéseket tett. Kéri, hogy tanácsaival támogassa a közhatóságokat, viszont Ígéri a maga részéről, hogy mindenkor kész­séggel fog közreműködni az egylet felvirágoztatására, (Éljenzés.) Ezután az alapszabályok tárgyalására került a sör; módosító indítványokat tettek: Lukács György dr. főispán, Dérczy Péter, Beliczey Rezső, dr. Drechsel Gyula báró. A hatvanas években készült eredeti alapszabályoktól a közgyűlés által elfogadott módo­sítások során következőkben történt eltérés: az egye­sületi kis pecsét kizárólag a titkár levelezéseinél használandó; — a szövetkezeti eszme a termelési és értékesítési ágban felkarolandó; — az összetar- tozandóság érzete ápolandó és fejlesztendő ; az egye­sület közgazdasági kérdésekben állást foglalni s vé­leményét alkalmas módon kifejezni köteles; — az egyesületi tőkék pénzintézetileg kezelendők, a pénz­intézet, a melyben az egyesületi tőkék gyümölcsöző elhelyezést nyernek, az igazgató-választmány által jelölendő meg; — a rendkívüli gyűlések az elnök, igazgató-elnök, igazgató-választmány, meg 10 tag írásos kérelmére egybehivandók; — a tisztikar két alelnökkel nyer kiegészítést; — a magyaróvári aka­démiai képesítéssel, s legalább egy évi gyakorlattal biró egyleti titkárt az igazgató-választmány választja ; az igazgató-választmány gyűlésén az egyleti ta gok indítványokat tehetnek; — a szakosztályok el nőkéit maguk a szakosztályok választják; — a vá­lasztmány határozatai 8 nap alatt a közgyűléshez felebbezhetők. Lukács György dr. főispán, a napirend letár- gyalása után indítványozta, hogy abból az alkalom­ból, hogy a gyulai iparosok a f. évi augusztus havá­ban Szent-István nap körül kiállítást terveznek ugyanazon időben rendezzen Gyulán a gazdasági egylet díjazással egybekötött állatkiállitást, a mit a közgyűlés egyhangúlag elhatározott. Dérczy Péter kérdést intézett az elnökhöz, hogy mennyire haladt az egylet házépítésének ügye, mert a vidéki tagok saját otthonukban kivánnak ta­nácskozni. Zsilinszky Endre dr. megadja a választ, hogy a házépítés kérdését pénzügyi tekintetek alte- rálják, mert még eddig nem találtak olyan meg­oldási módot, mely az épületbe fektetendő tőke kellő jövedelmezőségét biztosítaná. Déli harangszó mellett, — az elnök lelkes él tetése közben — a gyűlés véget ért. Törvényszéki csarnok. Uj albiró- A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy ő felsége Jankovich Tiharaért, a nagy­váradi kir. Ítélőtábla jegyzőjét a gyulai kir. tör­vényszékhez albirónak nevezte ki. Pályázat. A kir. törvényszék elnöke a békési kir. járásbíróságnál üresedésbe jött, 2200 korona évi fizetés és 400 korona lakpénz élvezetével egybe­kapcsolt albirói állásra hirdet pályázatot. Pályázati kérvények 2 hét alatt nyújtandók hozzá be. Várkonyi. A gyomai kerületben a legutóbb országgyűlési képviselőválasztás alkalmával Várkonyi István szocziáÜ8ta programmal lépett fel és a v lasztást megelőzőleg Gyomán, 1902. évi február hó 23-án, Endrődön 24-én 2—3000, Köröstarcsán 25-ón 4 _500 és Mezőberónyben 26-án 2—3000 ember je lenlétében programmbeszédet tartott, melyek kö­zött a következő kifejezéseket is használta: „az államot, mint minden rósz kút forrását el kell törülni, mert nincs egyéb czélja, mint hogy néhány urat meghizlaljon . . .“ „A kinevezett tisztviselők a nép zsarnokai, a biró vadász czimbora — egyet ért az ügyvéddel ..." A királyi ügyészség ezen és még számos ilyen kifejezés miatt vádat emelt Várkonyi ellen izgatás és lázitás miatt. Folyó hó 23-ára volt kitűzve a főtárgyalás, melyen Hubay Lajos királyi törvényszéki biró elnökölt, szavazóbirák dr. Szegedy Lajos és Misley Kálmán voltak, a vádat Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte. Várkonyi István budapesti háztulajdonos az általános kérdésekre előadta, hogy 51 éves, felekezetnélküli, jogot vég­zett, izgatásért többször volt büntetve. — A terje­delmes vádirat felolvasása után kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert azokat a kifejezéseket egy nagy beszéd alakjában mondotta s nem is a vádbeli szavakkal, mert a beszéde összefüggő egé­szet képezett és az inkriminált kifejezések csak tudományos fejtegetések s azt óhajtotta, hogy alapon válasszák meg, mert czélja volt az esetleges megválasztatása esetén a parlamentben küzdeni. Ezután kezdetét vette a tanuk kihallgatása, mintegy 50 tanú, a társadalom minden osztályából, hallgat­tatott ki, akik megerősitették vallomásaikkal a vá­dat, sőt a mentő tanuk nagyrésze csupa jóakaratból a terhelt alatt vágta el a fát. 23-án és 24-én tanu- ba11 gatás volt és végeztével a bizonyítási eljárás befejezése után Tóth Ferencz közvádló terjesztette elő vádbeszédét, kijelentve, hogy épen hazánk az az ország, hol mindenki már fél század óta szaba­don fejezte ki gondolatait úgy szóval, mint írásban — mig a közrendet nem sérti, a terhelt azonban megsértette és itt részletesen ismertette az inkrimi- minált kifejezéseket, majd igy folytatta: miután pedig a terhelt párhuzamot vont a pórnép, a kis iparos és a vagyonos, valamint az értelmi osztály között, valótlan elferdítések és helytelen következ­tetések által az előbbieket az utóbbiak ellen izgatta és annyira feltüzelte a népet, hogy azt kiabálták, mikép ők lesznek a hóhérai annak, ki nem szavaz reá, miután az alkotmányos állami formát és annak egyoB intézményeit megtámadta, azok joga ellen lázitott, miután a terhelt nyilatkozatai már hallgatóira való tekintettel sem voltak tudományos fejtegetések, hanem egyenes támadások, hogy hazánk ezer éves alkotmánya megsemmisittessék, ily körülmények között Várkonyi István a bttkv. 172. §. 2-ik bekez­désébe ütköző izgatás és a 173. §-ba ütköző lázitást követte el, melyben bűnösnek mondandó ki és tekin­tettel arra, hogy ily bűncselekményekért már több­ször volt büntetve, megfelelő büntetés szabandó ki. Várkonyi hosszas védelme meghallgatása után a kir. törvényszék egy havi államfogházra Ítélte, mely ellen vádlott és ügyész felebbeztek. A tárgyaláson állandóan nagy hallgatóság vett részt. A Kossuth Lajos utcza 4. sz. valamint a Károlyi Sándor utczai 156. számú házak (utóbbi volt Gergely István-féle ház) örök­áron eladók esetleg bérbeadhatók­Értekezhetni özv. Bulboca Jánosnénál, esetleg Dr. Márkus Mihály gyulai ügyvédnél. 1SS 3—8 ad. 1546/1903. sz. A szarvasi járás főszolgabirája. Pályázati hirdetmény. Békés vármegye szarvasi járásához tartozó SzarVílS nagyközségben megüresedett Il ik községi állatorvosi állásra pályázatot hirdetek. A pályázni óhajtok az 1888. évi VII. t.-cz. 117. és 118. §-ában meg­határozott kellékekkel és erkölcsi életüket igazoló bizonylatokkal felszerelt kérvényüket folyó évi május hó 5-ének délutáni 5 órájáig tartoznak hozzám benyújtani, mert a később érkezett folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Az állatorvos javadalmazása évente 1000 kor. készpénz és a magángyakorlat után szabály- rendeletileg megállapított mellókdijazás. A választás határnapját később fogom kitűzni. Szarvason, 1903. április 19. Dr. Wieland, j45 i _2 főszolgabíró. Bi harvármegyében, Drág-Cséke és Bukorvány községek között közvetlen a vasúti} indóház mellett 1200 hold részint szántóföld, kert, rét, legelő és erdőség parczellánként (40—50 holdjával) azon­nal holdanként 40—60 forintért előnyös törlesztés mellett eladó. Bővebbet Párti József drágcsékei jegyző­nél, vagy Szabó Jánosnál Gyulán, Munkácsy Mihály-utcza 1330. szám alatt (özv. Vógh Jőzsefné házában.) i48 i—8 Női divatszabászati műterem megnyitási. A n. é. Szerkesztői üzenet. P. O. Gyoma. Köszönet. Jövő számunkban hozzuk. Heti piacz. Gyulán, április hó 24-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben nem volt változás. Heti piaczunkon az esős idő miatt is felhozatal és kínálat igen gyenge volt. Eladatott 50 kilogrammonként koronában: búza..........................7----------730-ig ta karm. árpa . . . 550—5'60-ig zab.......................... 5-60—5-80-ig ku koricza .... 5’80—6 30 ig HIRDETÉSEK, közönség figyelmébe! Angol, franczia legújabb divat szerinti női ruha műter­met nyitottam, melyet a n. é. közönség figyelmébe ajánlok. Az idény minden szükséglete a legujabbi divat szerint, gyor­san, pontosan és jutányosán állittatik elő, minden megkí­vánható minőségben és kivitel­ben. Budapesten és a külföldön szerzett tapasztalataim után a n. é. közönség legnagyobb igé­nyeinek is eleget tehetek. Lakásom: Gyulán, Fröhner-féle ház (Buzapiacztér.) Megrendelést és pártfogást kér BIhs Jakab9 i női szabó. Békésvármegye alispánjától. 6645—1903. ikt. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. A mozőberényi—vésztői törvényhatósági köz­utakon Mezőberény község határában a Kettős- Körösön átvezető fahid mellett és helyette épitendő három nyilásu vashid alépítményi munkáinál tel­jesítendő föld-, kőmi vés-, ács és kovács-munkáknak, továbbá a hidpálya berendezési és a korlátok fel­állításánál végzendő ács-múnkáknak biztosítására a folyó évi májáus hó 3-án délelőtt 10 órakor a vár­megye székházának kistermében tartandó nyilvános versenytárgyalást hirdetek. A fent elősorolt munkáknak költségvetési összege 82621 korona 79 fillért tesz ki. Bánatpénz 4200 korona. A versenyezni óhajtókat felhívom, hogy a fentebbi munkálatok kivitelének elvállalására vo­natkozó zárt írásbeli ajánlataikat a folyó évi május hó 3-ának d. 0. 10 órájáig hozzám annyival is in­kább adják be, mert a későbben érkezett ajánlatok figyelembe vétetni uem fognak. Az ezen munkákra vonatkozó összes műszaki es vállalati iratok a gyulai m. kir. államépitészeti hivatalnál vannak közszemlére kitéve és ott a ren­des hivatalos órák alatt megtekinthetők, ugyanott az előméret, költségvetés és a részletes feltételek pótlékának másolata tiz (10) korona árért meg­kapható. Gyulán, 1903. évi április hó 9-én. Dr. Fábry Sándor, 134 3—3 147 1 Gyászruhák 12 óra alatt készíttetnek. ad. 1546/1903. sz. A szarvasi járás főszolgabirája. Pályázati hirdetmény. Bókésvármegyéhez tartozó szarvasi járás­ban Békésszentandrás nagyközségben megüresedett községi állatorvosi állásra ezennel pályázatot hirdetek. A pályázni óhajtók az. 1888. évi VII. t.-cz. 117. és 118. §-ában meghatározott kellékekkel és erkölcsi életüket igazoló bizony­latokkal felszerelt kérvényüket folyó ÓVÍ május hó 5-ének délutáni 5 órájáig tartoz­nak hozzám benyújtani, mert a később érke­zett folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Az állatorvos javadalmazása évente 800 korona készpénz és a magángyakorlat után szabályrendeletilegmegállapitottmellékdijazá8. A választás határnapját később fogom kitűzni. Szarvason, 1903. április hó 19. Dr. Wieland, főszolgabíró. 144 1—2 ad. 29/1903. A gyulai kér. betegs. pénztár elnöksége. Hirdetmény. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár igaz­gató-elnöksége ezennel közhírré teszi, hogy folyó évi április hó 18-ikán délután 3 órakor Gyulán, a pénztár saját helyiségében tartani szándékolt X-dik rendes évi közgyűlése, a kiküldöttek részvétleusége miatt nem lévén határozatképes, megtartható nem volt. Az alapszabályok 27-ik §-áuak negyedik be­kezdése értelmében annak ujabbi határidejéül folyó évi május hó 3-ik napjának délután 3 órája tűzetik ki, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek azon meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy ezen közgyűlés az elöbbeni közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett fog — tekintet nélkül a megjelentek szá­mára — határozni. Gyulán, 1903. évi április hó 18-án. Az igazgató-elnökség; Dntkay István, Mayer István, ig.-titkár. 146 1—1 ig.-elnök. 1 Orás-mühely megnyitás. Tisztelettel tudatom, hogy Gyulán, Thezarovits-utcza 1019 szám alatt (Józsefváros) órás és órajaTitó üzletet nyitottam.. Mindenféle órák javítását, igazítását elvállalom. Biztosítva a pontos és lelkiisme retes kiszolgálást jótállás mellett. Raktáron tartok ezüst Órákból, fali ÓS inga órákból a legjobb gyártmányokat nagy választékban. Szives pártfogást és megrendeléseket kér Wamoscher Sándor, iso 1—3 órásmester. VIDÉKI TAKARÉKPÉNZTÁRI ===== RÉSZVÉNYEKRE. 80R8JEU VEICRR, ÁLLA M PA PÍROKRA. ====== KÖLCSÖNT ■:■■■■.... . ADÓITK, IÉKTELIE5 VIS8ZAFIZETÉ81 FELTÉTELEI MELLETT PELVILÁGOSIT ÁSUNK INOYBNBB.-^. T HECHT BANKHÁ2 BUPAPEST, FERENCZIEKTERE 6. -JL 12 16—50 ad. 1546/1903 sz. A szarvasi járás főszolgabirája Pályázati hirdetmény. Békésvármegye szarvasi járásához tartozó Öcsöd nagyközségben megüresedett községi állatorvosi állásra ezennel pályázatot hirdetek. A pályázni óhajtók az 1888. évi VII. t.-cz. 117. és 118. §-ában meghatározott kellékekkel és erkölcsi életüket igazoló bizonylatokkal felszerelt kérvényüket folyó évi május hó 5-ének délutáni 5 órájáig tar­toznak hozzám benyújtani, mert a később érkezett folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Az állatorvos javadalmazása évente 1200 korona készpénz és a magán gyakorlat után szabály rendeletileg megálapitott mellékdijazás. A választás határnapját később fogom kitűzni. Szarvason, 1903, április hó 19. Dr. Wieland, 143 t—2 főszolgabíró. Med. Dr. Traub József gyomorpora Gastricin orvosilag megvizsgálva és kipróbálva. Ezer és ezer ember gyomor, bél és más szervi ba­jok miatt a legszigorúbb diétára van utalva, miáltal az életnek csak keserűségében részesülnek. — A Dr. Traub József gyomorpora Gastricin használatával ezen diéta feleslegessé válik. Betegek, Kiknek erejük fentartása miatt jó táplálkozásra szükségük van, a Gastricin használata által teljesen elérik. A Gastricin, gyomorégés, büfö- gés, felfujódás, gyomorfájás, hányás, görcs és fej­fájás ellen azonnal használ, sőt használata esetén még idült bajoknál is, azok visszatértét feltétlenül meggátolja. Gastricin nem hajtószer, de szabályozza a rendes szék­letételt. — Bővebbet a prospektusok. — Orvosoknak próbakép ingyen küldetik. A legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár Salvator gyógyszertár Pozsonyban. Nagyban a drugoeria üzletekben. Egész doboz 3 korona, kis doboz 2 korona, bérmentesítésül külön 20 üli., ajánlásért 45 fillér fizetendő. 149 1—26

Next

/
Oldalképek
Tartalom