Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-26 / 17. szám

22- Háromházi Igaáoz várm. hajdú nyug­díjazása és kegydij iránti( kérelme. 23. A szarvasi járás utibizottság határozata a szarvasi utibizottsági pénztárban levő 12000 koronának az Árpád-köz kikövezési ezéljaira leendő átengedése iránt. 24. Szarvas község 60000 koronás kölcsöne. 25. Andor Gergely felebbezése Békés köz­ségnek a gazdasági ismétlő iskola elhelyezése tárgyában hozott határozata ellen. , . 26. Bókósszentandrás község rendőrségi sza­bályrendelete. * VJ 27. Szarvas község határozata, a kenden áztató kezeléséről alkotott szabályrendelet jóvá­hagyása tárgyában. 28. Nagyszénás község által létesítendő mu- kút munkálatainak biztosítása czóljából kötött vállalati szerződés. 29. Tótkomlós község Kossuth-alapitványa. 30. Szarvas község határozata a községi mérnök személyi pótléka ügyében. 31. Tótkomlós község határozata a községi állatorvos javadalmának emelése tárgyában. 32. Wiszt János és neje felebbezése Gyula városnak az Erzsóbet-ápolda szegényei gondozá­sának bérbeadását kimondó határozata ellen. 33. Békéscsaba község elöljárósága Udvardy János és neje között kötött adásvételi szerződés. 34. A békéscsabai nyilvánossági jelleggel felruházott kórház 1904. évi költségelőirányzata. 35. Bókésszentandrás község és Bencsik József között létrejött adásvételi szerződés ki­egészítése­36. Gádoros község és Gömöri Andrásne között létrejött adásvételi szerződés. 37. Békéssámson község véghatározata a mázsakezelésidij megállapítása tárgyában 38. Gyoma község kérelme a gyámpónztári tartalékalapból 106 korona adótartozás kiutalása iránt. 39. Békéscsaba község elöljárósága s Steller Árpád és társai között létrejött adásvételi szerződés. 40. Endrőd község határozata br. Wodianer Albert örökösei által ajándékozott földterület tár­gyában. 41. Csorvás község módosított szervezési Szabályrendelete. 42. Dr. Fay Samu békéscsabai ügyvéd fel­lebbezése Békéscsaba község képviselőtestületé­nek 49—903. számú vóghatározata ellen. Zavargás Kétegyházán. Az az országszerte tapasztalható mozgalom, hogy a szocziálista vezérek most már nemcsak a magyarság körében igyekeznek tévtanaikat elhin­teni, de a nemzetiségeket, ezek között különösen az oláhságot akarják híveik közé bevonni, leg­újabban vármegyénkben is érezhetővé vált és egy véletlen eset folytán Kétegyházán csaknem veszé­lyessé váló kitörésekre vezetett. Folyó hó 20-án estefele Bauer György két- egyházi korcsmárosnál mintegy 8—10 ember boro­zás közben az új tanokról beszélt, köztük volt Kerezsi Demeter, a ki a szooziális tanok szószólója a községben és a szocziális eszmék magasztalása közben aláírásokat gyűjtött a § Szabad Szó“ czimü szocziálista újságra. A korcsra iros észrevevén, hogy vendégei nem rendes dologban járnak, küldöncze által figyelmeztette a dologra a közeli csendőr­kat és nemeréket zúdít ránk tavaszi napsugár helyett. Hetven kilón aluli „madárhusu“ embe­reknek szinte életveszélyes volt a héten az ut- czán járni, olyan óriási szelek kavarogtak az utrzán I havat, esőt, fagyot, darát, ólmos-esót, zápor esőt és felhőszakadást zúdított a Szent- Györgynapi költözködők nyakába a szeszélyes április. Pedig talán soha annyi költözködés nem volt Gyulán, mint az idén, Szent-György napján. Egész népvándorlás indult meg, helyet cserélt a félváros, mintha egy nagy négyest rendeztek volna Gyulán „urak kettővel előre, hölgyek öttel hátra“ vezényszóval. S ha az ember valamelyik jó ismerőséhez készül, biztos, hogy nem találja meg, hanem az ötödik utczában valahol bajlódik valami eltört zongoraláb miatt a napszámosok­kal vesződvén. Őszinte részvétünk kisérje őket e fiók egyptomi csapásban. De mi ez mind a tenger sima tükréhez képesti Mindezen események eltörpülnek most Gyulán, mert költőzködőket és nem költözkö- dőket, czuczilistákat és háztulajdonosokat, ga­vallérokat és szalmaözvegyeket, anyósokat és finánczokat, törekvő iparosokat és honvédeket egyaránt elfogott a |Zsazsa-láz,“ e legdivatosabb betegség, melynek epidémiája a népszínházból indult meg. Jön Zsazsa, az isteni Zsazsa, akiért többen rajongnak ma, mint a hány sarokház Londonban van, pedig van ott „hej számos utcza és minden utczán több sarok.“ Lesz is annyi publikum a színházban, a milyet nem látott még a mi kis .arénánk, mióta belügy­miniszteri segélyből törlesztik az építési költsé­get. Szegény Dobay nagyobb páczban volt a héten a kétegyháziaknál is, meg Várkonyinál is, mert olyan ostromot nem látott még a világ, mint a hogy az ő „bureau“.ját mégostromohák színházjegyekért. Végezetül is a karzatot kellett kinevezni őrsöt, a honnan Szabd osendőrörsvezető a korcs­mába sietett és a jegyzék átadását követelte az emberektől. Ezek vonakodtak átadni az ivet, mire a csendőrőrsvezető Kerezsit, kinél az iv volt, a osendárlaktanyára vitte, hol elvette tőle az ivet. Másnapra az a hir terjedt el a községben, hogy a csendőrök megverték Kerezsi Demetert, a jegyzéket tőle elvették és hogy mindez Dregán Mojsza községi rendőr feljelentésére és utasítására történt. E hir kovácsolói által felizgatva kedden délelőtt 9 óra tájban mintegy 40—50 ember, akik száma perczről perezre növekedett, a községházára ment, ott az összes helyiségeket elfoglalta és han­gos lárma, orditozás között kérdőre vonta az elöl­járóságot az előző napon történtekért, majd a fel­jelentőnek hitt Dregán rendőrtől követelték, hogy vesse le egyenruháját és kardját. A megszorult rendőr eleget tett a követelésnek, de a felizgatott tömeg ezzel nem elégedett meg, hanem a kolom- posok kihúzták Dregánt a folyosóra és ott neki esve botokkal félholtra verték. A szerencsétlent beszállították Gyulára 1 a kórházban ápolják. Az elöljáróság hasztalan igyekezvén lecsillapítani a tömeget, telefonjelentóst tett Lukacs Endre foszol- gabiróhoz, ki nyomban a helyszínére utazott és csendőrséget rendelt ki a községbe. A főszolgabíró meghallgatta a panaszokat, megnyugtató beszédet intézett a tömeghez, elren­delte az elkobzott jegyzék visszaadását és tapin­tatos fellépésének sikerült a felizgatott tömeget mely már-már a községi elöljárókkal szemben is erőszakoskodásra vetemedett, lecsillapítani és szét­oszlatni. Látszólag megnyugodott a nép, de a titkos izgatók munkája újra felkeverte a dolgok rendjét. Csütörtökön ismét nagyobb csoport jelent meg a községházán, akik vezetői betelefonoztak a főszolga- birósághoz, hogy ők az egész elöljáróságot elcsap­ják és a főszolgabíró menjen ki pénteken biróvá- lasztásra. A főszolgabíró hasztalan igyekezett a népet megnyugtatni, pénteken ismét százakra menő tömeg csoportosult a községháza előtt, amely most teljesen az elöljáróság ellen fordult és annak eltá­volítását követelte. Lukács Endre főszolgabíró pén­teken reggel újra kiutazott a községbe, és csak­hamar jelentette, hogy az izgalom mindig növekvő­ben van, mire Lukács György főispán Daimel Sándor főjegyzővel a helyszínére utaztak, és az utóbbi mint alispán helyettes a főszolgabíró javaslatára egy század katonaságot kért a községbe. Pénteken egész délután a szakadó eső daczára nem oszlott szét a tömeg, és mindenféle régi és újabb keletű vélt sérelem felsorolása mellett köve­telte úgy a jegyzőknek mint az elöljáróságnak hivatalukból való elmozdítását. A főispán egymás­után hallgatta ki a panaszokat, azokra megadta a felvilágosításokat, majd beszédet intézett a néphez, és az fel is hagyott fenyegető magatartásával, de kívánságainak hangoztatása mellett együtt maradt. Délután V27 órakor érkezett meg Békéscsabá­ról a 101. gyalogezrednek 110 katonája, egy szá­zados és négy tiszt vezénylete alatt. A katonaság felvonult a községháza elé s felszólította a tömeget eloszlásra. A néptömeg csak a harmadszori felszó­lítás után indult morogva visszafelé, de ekkor békésen szét is oszlott. Hét óra után különben a Békéscsabán tartózkodott dr. Fábry Sándor alispán is Kétegyházára érkezett és Lukács főszolgabíróval együtt künnmaradt a községben. A főispán és a vármegye főjegyzője pénteken este 10 órakor ér­„páholynak,“ hogy az igényeket ki lehessen elégíteni. A rendezőség, a mint már ilyenkor szokás, állandó permanencziában van, elszállá­soló, borkóstoló, fogadó és bankett-albizottsá­gok működnek s az ünnep már ma délután két órakor megkezdődik amikor a pesti vendég­szereplők a gyulai állomásra érkeznek, a hova Zsazsa-iátni nagy publikum készül ki. Ma már íoo forintért se lehet jegyet kapni a szín­házban s egész jegybörze működik ; hallottunk már másodkézből ötszörös áron eladott jegyek­ről is. Ehhez hasonló szenzácziót még nem pipált Gyulaváros. Nem is csoda. Az országosan ünne­pelt Fedák Sári — mint vidéki hangverseny közreműködő — országos eseményszámba megy. A mai nagy élvezetes estélyen a koszorús költő Kiss József, a Petőfi-társaság koszoruzott nagy poétája, a mai költő-generáczió doyenja is közre­működik. Bosnyákné Lenkei Hedvig művészete is óriási vonzóerő s a mi — közös főispánunk révén komaságban levő — rokon városunk, Vásár­hely társadalmának ünnepelt szépsége, Faragó Sándorné is szerepel. Még egy ilyen szanatorium-est és felépül­het az alföldi tüdőbetegek humánus hajléka. Azt hiszem, jó lélekkel kívánhatok olvasóink­nak ma estére jó mulatást, mert ott lesz Gyulá­ról és a megyéből minden újságolvasó ember. Különben meg kell még említenünk, lesz még Gyulán egy hasonló nagy „heczcz“ ebben az évben. Főispánunk indítványára elhatározta a megyei gazdasági egylet, hogy Szent István napja körül a gyulai iparosok kiállításával egy időben díjazással egybekötött nagyszabású mező- gazdasági állatkiállitást rendez No de erről lesz még időnk beszélni. —re. keztek vissza Gyulára. A katonaságot a község­házán és az óvodában szállásolták el. A tegnapi nap folyamán nem volt semmi újabb mozgalom, a békótlenkedők, akiknek Lukács főszolgabíró megígérte, hogy kedden mindnyájuk panaszáról jegyzőkönyvet fog felvenni, megnyu­godni látszanak. A katonaság azonban óvatosságból Kétegyházán marad néhány napig. Lapunk zártakor (délután 5 óra) a nyugalom, — mely a nap folyamán pillanatig sem lön megza­varva, — állandóan tart. T a n ii g y. Óvók közgyűlése. Mint értesülünk, a békés- megyei óvókör évi rendes közgyűlését Szeghalmon fogja megtartani, még pedig az általános tanító­egyesület közgyűlését megelőző napon, május 13-án. A közgyűlés tárgysorozatát az április 4-én tartott választmányi ülésen állapították meg s a végleges programmot jövő számunkban közöljük. Biztos értesülésünk szerint ugyanekkor az óvókör saját alapja javára felolvasó- és zeneestét készül rendezni, melyen kiváló művészi erők működnek közre. A szeghalmiakra nézve mégis legérdekesebb pontja lesz az estnek Tecsyne-Dubányi Erzsi fel­olvasása. Az est teljesen zártkörű jellegű lesz és a Simay-óvodában fogják megtartani. Hírek. Sanatorium hangverseny. A rendező bizottság részéről gondos tevékenység, a közönség részéről rend­kívüli mértékben nyilvánuló érdeklődés közepette telt el a sanatorium egyesület hangversenyét meg­előző utolsó hét és ma igazán nagy napra virrad­tunk, mely az összes körülmények kedvező össze­játszása folytán valóságos ünnepnap leend. A hang­verseny iránti érdeklődés leghelyesebb mértéke az a nagyfokú kereslet, mely a színházi jegyek iránt nyilvánul. A jegyárusítás első napján — hétfőn — már túlnyomó részben elkeltek az ülőhelyek és hogy a rendezőség a folyton nagyszámmal jelent­kezőket kielégíthesse, az egész emeletet körül páholyokká rendezte be. Mikor e sorokat Írjuk, az összes páholyok és földszinti ülőhelyek el vannak adva és így nemcsak a ház zsúfoltsága van bizto­sítva, de kétségtelenül pompás képe is lesz az Erkel Ferencz színkörnek, két sor páholy díszes közönsége koszoruzván a tarkán nyüzsgő föld szintet, hol együtt lesz a város egész intelligens közönsége. A kép élénkségét és érdekességét emeli az a nagyszámú vendégkoszoru, amely az ünnepre a városban összegyűl. Sokan jönnek le a szerep­lőkkel Budapestről, Vásárhelyről több család és a vármegye minden részéből igen sokan jelezték ér­kezésüket és részvételüket a hangversenyen, vala­mint az azt követő társas estélyen. A múlt szá­munkban közölt műsor pazar élvezetet ígér minden részében. Eddig a magyar színművészet történeté­ben csaknem páratlan diadalai után Gyulán lép először a közönség elé Fedák Sári kisasszony, a főváros és az ország ünnepelt Zsazsája, gazdag mű­sorának legszebb számaival. Nagy érdeklődés várja Faragó Sándorné és B. Lenkei Hedvig úrnők sze­replését és nem csekélyebb, a minden szavaló ideál­ját, az ország körülrajongott balladaköltőjét, Kiss Józsefet, a ki felolvasásával gazdagítja a ritka műélvezetet nyújtó műsort. A múlt számunkban közölt programm nevezetesen e részében módosult, amennyiben a felolvasásra kombináczióba vett Ambrus Zoltán betegsége miatt nem tehetett eleget az őt közreműködésre kérő rendezőségnek. Kiss József koszorús költőnk, a Petőfi-társaság tagja, a „Hét“ szerkesztője készséggel Ígérte meg közre­működését a nemes czélu hangversenyen és közön­ségünk lelkes örömmel fogja üdvözölhetni egyik legnépszerűbb poétánkat. A hangverseny szereplői valamennyien ma délután a kétórai vonattal érkeznek meg Gyulára, hol a vasútnál a rendezőség tagjai fogadják őket, sőt — mint halljuk — a közönség is nagy szám­mal készül a vasúthoz fogadásukra. A vendégek bevonulás után magánházakhoz lesznek elszállá­solva. Nem kevésbé érdekes és kedves része lesz az ünnepélynek a hangversenyt követő társas estély, melyre nagy számmal történtek jelentkezések. A fővárosi vendégek, Hódmezővásárhely szép asszo­nyai és leányai jönnek itt össze kellemes időtöltésre városunk és a környék szépeivel és vig néppel lesz tele a pavilion tágas nagyterme. Az estély vacsorával kezdődik, melyet csakhamar felvált a táncz és a mulatságnak az előjelek után hosszú és szép jövő jósolható. Szóval biztosak vagyunk benne, hogy leg­közelebbi számunkban egy pompás sikerű, élveze­tekben gazdag mulatság lefolyásáról fogunk beszá­molni olvasóinknak. A hangverseny alkalmából lapunk zártakor beérkeztek a következő felülfizetések: gróf Almásy Dénes 80 korona, Kherndl György 50, dr. Steiner Zsigmond 4, Kárász István, Beliczey Rezső, Spett Gyula 10—10, id. Rosenthal Ignácz, gróf Csáky Alkin 40—40, Lánczy Leó, Meszíényi Gyula, Szirmai L. Árpád 10—10, Léderer Rudolf 20, Zelinka János, Kanitzer Sándor, gr. Majláth József 10—10 JaDtyik Mihály 3 korona, Nemeskey Andor '50* dr. László Elek 10, özv. Beliczey Istvánná 20, Szmrecsányi Pál 20, Varságh Béla 20, Sauer Alajos 4, Macskásy Yilma 4, I. magyar ált. bizt. társaság Arad 10, dr. Eisler Vilmos 2, Beck Nándor 20, gróf Apponyi Albert 20, Kohner Zsigmond 20, özv. Geist Gyulánó 20, ifj. Kinczig Jáuosné 20, Baumgarten Pál 10, Radnay Farkas 20, Kardos Ármin 2, gróf Wenckheim Frigyes 50, Moldovány Károly 10, Csák György 8, dr, Tholdt István 6, Gróh Ferencz 6, Freuder Mór Orosháza 5, Weisz Mór 10, özv. Reinhart Józsefné 4, dr. Rombay Zsigmond 10, özv. Ferentzy Alajosné 5-korona. A vármegye közgyűlése csütörtökön délelőtt 9 órakor veszi kezdetét és a rövid tárgysorozatra tekintettel előreláthatólag még a délelőtt folyamán befejezést nyer. A közgyűlés ügyeinek előkészitése czóljából az állandó választmány szerdán délelőtt ülésezik. Előléptetés. A gyulai kir. pónzügyigazgatóság érdemekben gazdag vezetőjét, Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgatót a VI. fizetési osztály I. fokozatába léptették elő. A vármegyei tisztviselők országos kongresz- SZUSa. A múlt hónapban Budapesten tartott nagy értekezlet utón a vármegyei tisztviselők országos kongresszusra gyűlnek ma össze Budapesten Pest- vármegye székházában, hogy egységesen megálla­podjanak helyzetük javítása, fizetésük rendezése s emelése dolgában. Békésvármegye tisztviselői ka­rának képviseletében a kongresszusra felutaztak s azon résztvesznek: dr. Fábry Sándor alispán, Berthóty István tb. főjegyző s Kiss László várm. aljegyző. Kórházi bizottsági ülés volt folyó hó 23-án d. u. 3 órakor a vármegyeház kistermében dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, a melyen a tagok szép számban jelentek meg. Az ülés, me­lyen több fontos tárgy nyert elintézést, csak este 6 óra után ért véget. — Az igazgató időszaki jelen­téséből kiemeljük, hogy a folyó év első negyedében 772 uj beteget vettek fel a kórházba s a deczem- ber végén visszamaradtakkal együtt összesen 1377 beteget ápolt az intézet, 56,251 ápolási napon. A felvételek száma 233-al, az ápolási napok száma pedig 5530-ozal több, mint a múlt esztendőnek ugyanezen időszakában. — A kórház tehát még folytonos fejlődésben van, csak az a baj, hogy már is kicsiny a sok beteg befogadására. — Ezután a jövő évi költségvetési előirányzat tárgyaltatott, me­lyet a bizottság minden részletében változatlanul fogadott el. Az előirányzat az összes kiadásokat 344000 koronában a napi ápolási dijat 170 fillér­ben ál lapítja meg, tehát épen annyiban, a mennyi a folyó évre van engedélyezve. — Fontos tétele a költségvetésnek a kórházi orvosi és tisztikar, vala­mint az intézeti egyébb alkalmazottak fizetéseinek rendezése, mely úgy, lön beállítva, a mint — a gyulaihoz képest — félakkora ágyszámu és forgalmi állami gyógyintézetek hasonrangu alkalmazottjai dijaztatnak. — Tudomásul vette a bizottság, hogy a vármegyei közgyűlés a kórházi alaptőkét 90,000 koronában állapította meg, egyben előterjesztést tesz a törvényhatósági bizottsághoz az iránt, hogy a pénztári készletekből 80,000 korona tartalék tő­keként kezeltessék, a melyből a kórház időnkénti épitkezési szükségletei legyenek fedezhetők. — El­fogadta a bizottság az N. Szabados József vállal­kozóval kötött szerződést, az uj elmebeteg fame- nyezet szerkezetének vas traversekre való építése tárgyában, mely mintegy 10 ezer korona kiadásába kerül az intézetnek. Elhatározta a bizottság azt is, hogy az elmebeteg-osztály zárkáit első és másod­osztályú betegek részére betegszobákká alakítja át, a mi szintén közel 10 ezer korona kiadást igényel. Az építkezés tartama alattt a betegek egyrésze az üresen álló lovassági laktanyában fog elhelyeztetni. Elutasította a bizottság Kopasz testvéreket azon kérelmükkel, hogy a hentes czikkek szállítására kö­tött szerződésük egységárait felemelje, mert az in­tézet épen azért biztosit magának szerződéses egy­ségárakat, hogy az esetleges árhullámzás, a meg­állapított költségvetést meg ne zavarhassa. — Fel­mentette azonban a bizottság a Hibrandt és Társa orosházi ezéget azon czikkek szállításának kötele­zettsége alól, a mely a vasbutorzat második jegy­zékét (70 vaságy, 40 sodrony-ágybetét) képezte s e czikkekre uj árlejtést fog kiírni a kórházi igazgató, ha azok beszerzésére' a miniszteri jóváhagyás leér­kezik. — Kun Pál dr. kórházi főorvos felterjesz­tése, tuberculoticus osztály létesítése tárgyában, az épitkezési albizottsághoz utasittatott. Tudomásul vette végül a bizottság a folyó évi kiselejtezésekre vonatkozó igazgatói jelentést. Árlejtés a vármegyén. A vármegye alispánja a körösladány—köröstarcsai és gerla—békési közút­építések munkáira hirdetett pályázatot és pedig két részben : a köröstarcsa—körösladányi s füzesgyar­mati útszakaszokra külön 58857 korona 86 fillér vállalati összeggel és a gerla—békési törvényható­sági útszakaszon végzendő munkákra 26902 korona 15 fillér vállalati összeggel. Beadatott összesen 15 zárt ajánlat, az első csoportra 8, a másodikra 7. Ajánlatot tettek együtt a két munkacsoportra a kissebesi kőbányák részvénytársasága 25 százalék felülfizetéssel, Bányász Mór 6*8 százalék árleengo- déssel. Külön tettek ajánlatot az első csoportra: Grünhut József és fia 38 százalék árleengedéssel, Glöckner Marozel és Robitsek Sándor 10V* szá­zalék árleengedéssel, Hajnal Béla 5 százalék árle- eugedéssel, Kiinger Albert és Ripner Fülöp 12'/a százalék árleeugedéssel, Gál és Tyrnauer budapesti vállalkozók 23 százalék árleengedéssel, Pelegrini és Sztanits 6 százalék árleengedéssel. A második cso­portbeli munkákra ajánlatot tettek külön : Glöckner és Robitsek 11 százalék felülfizetéssel, Weisz Bernát békéscsabai vállalkozó 11 százalék árleengedéssel, Kiinger Albert és Ripner Fülöp 11 százalék felülfizetéssel, ha a kőanyag Békésre szállittatik 8'/a százalék árleengedéssel s ha az első osopoitbeli munkálatot is megkapja 6Va százalék árleengedés­sel. Pellegrini Dávid és Szanita Mátyás 6 százalék árleengedéssel, Gál és Tyrnauer 12*/a százalék felülfizetéssel. Az árlejtező bizottság az első csoport­beli munkálatot, mint legolcsóbbnak Gál és Tyrnauer vállalkozóknak 23 százalék árleengedés mellett 45320 korona 55 fillér vállalati összeggel s a máso­dik csoportbeli munkálatokat Weisz Bernát békés­csabai vállalkozónak li százalék árleengedéssel 23942 korona 91 fillér vállalati összeg mellett ítélte oda. A honvédség köréből. A gyulai 2-ik honvéd- gyalogezred parancsnoki állása már be van töltve. 0 felsége a király ugyanis Schnőrch Gyula ezredest nevezte ki a 2-ik honvédgyalogezred parancsnokává. Schnőrch Gyula, mint az ezred kötelékébe tartozó jászberényi zászlóalj parancsnoka ösmerős az ezred viszonyaival s őt is ösmerik, kiváló katonai kvali­tásai s nobilis egyéniségénél fogva pedig általános tiszteletben részesítik. Gyulára való kinevezését tehát nemcsak katonai, hanem társadalmi szempont­ból is szerencsés akvizicziónak tartjuk és a kö­rünkbe érkező ezredparancsnokot rokonszenvvel üdvözöljük. A gyulai ezred tisztikara egyébkint még egy magasabb rangú tiszttel szaporodott; Reissner Hugó őrnagy ugyanis a brassói 24 ik honvédgyalog­ezredtől a gyulai 2-ik honvédgyalogezredhez he­lyeztetett át. Közegészségügyi bizottsági ülés. A vármegyei közegészségügyi bizottság április hó 23-án tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom