Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-18 / 42. szám
Melléklet a „Békés" 1803.42-ik számából. nyugdíjjogosultságának megállapítása iránt beadott ujrafelvételi kérelmét felterjesztették a belügyminiszterhez. Deimel Lajos nyug. főszámvevőnek államszolgálatba lépése folytán, nyugdijának megfelelő leszállítása iránt intézkedtek. A községi jegyzők által élvezett földjárandóság értékének a nyugdíj szempontjából való megállapítása ügyében a javaslatot Fábry Károly, dr. Daimel Sándor és A. Schriffert József hozzászólása után elfogadták. A vármegyei katonaii beszállásolási költségeknek jövő évre való beszedését elrendelték. A feloszlott békésmegyei honvédegylet alapítványának kamatait Szilágyi László gyulai, Varga Koritár András békéscsabai, Kozma Ferencz körös- tarcsai és Kiss József békésszentandrási lakosok részére Ítélték oda. A nagybecskereki Kiss Ernő szoborra i50'koronát, Hivessy Károly nyug. szolgabírónak szokásos évi kegyet, a vármegyei utbiztosok részére egyenként évi 120 korona lakáspénzt szavazott meg a közgyűlés, mig a többi segély iránti kérelmet elutasította. A csongrád-szentes-orosházi' vasút engedélye-1 seinek kérelmére kimondotta, hogy ragaszkodik azokhoz a feltételekhez, amelyekhez a segély megadását kötötte. Az alföldi első gazdasági vasút kérelmére ki mondotta a közgyűlés, hogy ha a tervezett uj vasutat Géza megállótól egész Békéssámsonig kiépiti, kilométerenként 4000 korona hozzájárulással támot gatja a vasút létesítését. Békéssámsonnak ugyanezen vasútra hozzájárulást megszavazó határozatát alaki okokból feloldotta. Orosháza és Csorvás községeknek uj utak kikövezése iránt előterjesztett kérelmét a közgyűlés nem találta teljesíthetőnek^ Endrőd községnek, a mezőtúri útnak a tör* vényhatósági úthálózatba való felvételére és a komphoz vezető ut kikövezásére irányuló kérelmét az állandó választmány nem tartja teljesíthetőnek. — Zelinka János ajánlja a kérelmet a közgyűlés támogatásába. Dr. Fábry Sándor részben méltányosnak tartja a kérelem teljesítését, mire a közgyűlés kimondotta, hogy a Köröshöz vezető utat, ha a hajóállomás helye meg lesz határozva, kiépiti, a mezőtúri ut fentartásához pedig évi 1000 korona segélyt ad a közgyűlésnek. Községi ügyek Jóváhagyta a közgyűlés Gádoros község fizetési szabályrendeletét és az állami iskola építéséhez való hozzájárulás ügyében hozott határozatát, Szente- tornya szervezési szabályrendeletét, Békés községnek a községháza felépítése ügyében hozott határozatát és a munkásházak építésére vonatkozó határozatát kiküldvén az alapkezelő bizottságba dr. br. Drechsel Gyulát és Konkoly Jenőt, Doboznak birtoknyilvántartói, Békéscsabának számvevői állás rendszeresítése ügyében hozott határozatait, Szarvasnak a papok és tanítók szénailletménye ügyében, Békésszentandrás községnek a jegyzői lakáspénz megállapitása tárgyában hozott határozatait.' A Békéscsabán megtartott orvosválasztást alaki sérelmek miatt megsemmisítette, valamint pótlás végett visszaadta Szarvas szervezési szabályrendeletét. Szeged városnak a nemzeti követelmények teljesítése iránt az országgyűléshez intézett feliratát hasonló felirattal támogatják. Orosháza községnek az adók elfogadásának eltiltása ügyében hozott határozatát megsemmisítették, dr. Fábry Sándor, Fábry Károly, dr. Bodoky Zoltán, Kóhn Dávid és az elnök hozzászólása után a délelőtti határozatra való tekintettel csupánazon indokolással, hogy a község ez ügyben nem illetékes határozni. Budapest székesfőváros Deák ünnepélyére dr. Daimel Sándor főjegyzőt és dr. Kontúr Bélát küldötték ki. Az államhoz átlépett pénztári és számvevőségi' alkalmazottaknak szolgálati diját a nyugdíjalapba befizetett hozzájárulások erejéig kiutalták. Denhoff Antal nyilvántartónak munkadij iránti kérelmét felterjesztették a béfügyministerhez. Szeghalom községnek a betonjárda elhelyezése ügyében hozott és megfellebbezett határozatát Kohn Dávid, Csánki Jenő, és Konkoly Tihamér, dr. felszólalása után hatályon kívül helyezték és az első jogerős határozatot emelték érvényre. Gyoma községet a csudaballai földvétel ügyében uj határozat hozatalára utasították. Jóváhagyta még a közgyűlés Füzesgyarmatnak 200000 koronás kölcsön felvétele, Békésnek az iskolák építésére szükséges 100000 korona fedezése ügyében hozott határozatait valamint több községi szabályrendeletet, adásvételi ügyet és községi számadást, a mivel a közgyűlés véget ért. A hitelesítő közgyűlést kedden délelőtt tartották meg. Í Jantyik Mátyás. (1864—1908.) A vármegyének nagy gyásza van. Ma élő nemzedékének országos hirü egyik legjelesebb fia, Békés városa büszkesége, Jantyik Mátyás, a jeles festőművész, meghalt, nincsen többé. A lesújtó haláleset nem jött váratlanul. Bármily fájdalmas rezignáczíóval, el voltunk, mert elkeltett rá készülve lennünk. A tulcsigázott munkásság és a féktelen nemes ambiczió régóta aláásták a különben sem erős szervezetű fiatal művész egészségét, hónapok óta vigasztalanul súlyos állapotban volt, szerettei, barátai, ha lehetetlen is volt megnyu- godniok benne, szorongó lélekkel várták az elmarad- hatlan katasztrófát. * Jantyik Mátyás született Békésen 1864-ben, Békés város egyik legrégibb és legnagyobb tiszteletben és közbecsülésben álló polgári családjából. Már nagyatyját a hasonnevű Jantyik Mátyást 1858-ban ő Felsége a közügyek terén szerzett kiválóérdemeiért arany érdem kereszttel tüntette ki,, édes atyja Jantyik Mihály pedig mint kiváló gazda, Békés városa s a vármegyének legtiszteltebb polgárai közé tartozott. Aa ifjú Jantyik Mátyásban már zsenge korában különös előszeretet és képesség nyilatkozott meg a művészi pálya iránt, habár szülei, látva ezen pálya nagyon tövises utait, arról mindenkép le akarták beszélni, mégis a még úgy szólván csak gyermek ifjú erős akarata, elhatározása s állhatatossága legyőzte a szülők ellenállását, lf> éves korában, már mint kitűnő torz kép rajzoló vonta magára a figyelmet. Az »Üstökös« még az alig felnőtt gyermekkel rajzoltatott képeket. Rendszeres tanulmányaiti különben 1883-ban kezdte meg Jantyik a mintarajz- iskolában. Előbb Székely Bertalan, majd Lotz Károly tanítványa volt, 1884-ben azonban már Fárisba ment, ahol a Julien iskolába iratkozott. Részint mint Munkácsy, részint mint Lefabre hírneves franczia tanárnak tanítványa, a párisi festészeti akadémiát kitűnő sikerrel elvégezte. A párisi Salonban a »Kol düs« czimü első festménye keltett feltűnést s az akkor már alig. húsz .éves ifjúról a »Journal amüsant« kitűnő kritikát irt. 1885-ben. a »Délben« czimü, munkásokat ábrázoló festményével tűnt fel a műcsarnokban, mely első nagyszabású genre képe. 1886-ban Párisból küldött egy Laokoon czimü nagyobb kompozicziót, a melyet több kisebb és nagyobb genre képpel együtt képzőművészeti társulat kiállításán állítottak ki. A képek leginkább a magyar karakterisztikus népéletből vett jeleneteket ábrázolják. A 80-as évek végén Jantyik Párisból hazatért Budapestre s a Vasárnapi Újság szorgalmas munkatársává szegődött, a. karakterisztikus népéletből' vett rajzait és illusztráczióinak egész sorozatát az Osztrák Magyar monarchia^ czimü munkában jelentették, meg. Az 1900-ik tavaszi kiállításra készítette »Búza szentelés« czimü nagy festményét, a mely az állam tulajdonát képezi. Ezt a képet a művész Békésen festette meg. Az utóbbi években ugyanis kerülte a főváros zaját, békési birtokukon egyszerű, csinos művészi ateliert építtetett és a világtól , teljesen elvonulva élt a munkának, művészetének. Már betegen festette meg az uj országházi két leghatalmasabb falfestményét Moriamur«-t és az »Aranybullát«, számos pályázók közül ő nyerve el a pályadijat. A Lotz pályadijat maga a nagy mester ítélte oda az örökbecsű történelmi műemlékek szerzőjének. Nagyobb szabású alkotásai voltak Szabadka város milleniumi képe, mely Mária Terézia korának jellegében, a város királyi várossá nyilvánításának 100 éves ünnepélyére készült. Békésvármegyének hü fia volt. Mint ilyen nagy lelkesedéssel és ügybuzgalommal fogadta vármegyénk közművelődési egyesületének határozatát, mely Ma uyacország legmarkánsabb történeti eseményeinek a népiskolák és a szorosan vett magyar nép számára való megfestését és kiadását mondotta ki. Díjtalanul festette meg a »Honfoglalás« czimü, képet, mely Szabolcska Mihály jeles költőnk kisérő verse következtében, mint Békésvármegye közművelődési egyesületének kiadványa eddigelé 6000 példányban kelt el az ország minden részében és a mely a magyar földmives családok háza szentélyében ott áll Kossuth Lajos arczképe mellett. Ez lön legelterjedtebb képe. Nagy számú vázlatai s kompozicziói, melyeket a legutóbbi időben dolgozott ki, sok müérzékkel bíró történelmi festménynyel gazdagították volna hazai művészetünket, de ezeknek kiadásában már megakadályozta váratlan nehéz, betegsége. Utolsónak az idei téli mütárlatra megfestette »A keresztfán szenvedő Krisztus«-t, melynek elkészülte után a nemes ambiczió s tulcsigázott munkásság okozta izgalmak és vesebaja három hóval ezelőtt ágyba döntötték. Hetek óta reménytelen állapotban feküdt a szülői házban és október 16-án hajnalban meghalt. Jantyik nemcsak jeles festőművész, hanem nagy képzettségű s széles látkörü müveit ember is, volt. Egyéniségét páratlan szerénység és nagyfokú szivjóság karakterizálta Nem volt közlékeny termé szetü, de nagyon tudott szeretni. Soha sem volt ellensége s nem is vétett soha senkinek. Művész, ember, jó barát volt a szó legnemesebb értelmében Amikor az országház számára festett nagy müveivel a pályadijat megnyerte, Békés városa közönsége, ma élő nemzedéke között mint legjelesebb szülöttét, nagy ováczióban részesítette. Ebben az ováczióban egész leikével résztvett mindenki, aki őt ösmerte s becsülte. Könyes szemekkel állunk ma ravatala fölött, amely annyi dicsőségnek, egy nagyra törő fényes pályának szomorú határköve. A halál hírét a táviró szétvitte az országban, amely a szenvedélyes politikai küzdelem közepette is mély megdöbbenéssel vesz tudomást egyik jeles művészének tragikus haláláról. A fővárosi lapok a részvét igaz hangján hirdetik a nemzetet ért súlyos veszteséget. Az ország minden részéből a családhoz érkező nagy számú távirat is kifejezi az általános részvétet. Az eddig érkezett táviratok között van Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter, Zsilinszky államtitkár, Lukács György főispán, a »Békésmegyei Közművelődési Egyesület«, Vasárnapi Újság szerkesztőjének: Nagy Miklósnak stb. részvétirata. A temetésen résztvesz a képzőművészeti társulat, mely az elhunyt művész hátrahagyott munkáit a téli kiállítás után, február hóban ki fogja állítani a műcsarnokban a nagy közönség részére, a »Magyar képzőművészek egyesüldté«-nek küldöttsége, Békésvármegye közművelődési egyesülete s a vármegye, úgyszintén Békés községe, akik koszorúkat helyeznek el a ravatalra. A végtisztesség ma délután 4 órakor lesz. A halálesetről kiadott családi gyász jelentés következő: Alulírottak fájdalommal telt szívvel jelentjük Jantyik Mátyás festőművésznek folyó 1903. évi október hó 16-án reggel 3 órakor Békésen élete 39. évében hosszas szenvedés és a halotti szentség ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen drága halott hült hamvai folyó évi október 18-án d. u. fél 4 órakor fognak a római katholikus egyház szertartása szerint beszenteltetni és a békési római katholikus kápolna sírboltjába Örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó évi október 19-én d. e. 9 órakor fog a békési római katholikus templomban az egek urának bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki Jantyik István Jantyik Mihály Jantyik József Jantyik Lajos testvérei, özv. Jantyik Mihályné szül. Molnár Julianna édes anya. Jantyik Mihályné szül. Uhrin Gizella Jantyik Lajosné szül. Mester Rózsa sógornői. Molnár György nagybátya. Jantyik Mihály gyermekei •' László Béla Giziké. Rákóczi ünnepély Gyulán. — 1903. október 15. — Rákóczi zászlóbontásának kétszázados évfor- dulóját ünnepli ez évben a magyar nemzet. A szabadságért harczoló Rákóczi emlékének áldozni gyűlt össze városunk hazafias közönsége is a színkörben, hogy kifejezze soha nem csökkenő kegyeletét a hős magyar vezér, a legrokonszenvesebb európai szabadsághős iránt, hogy visszaringassa magát a költészet és a zene szárnyain a magyar történelem legszebb korszakába, a csodaszép kurucz- korszakba, amelynek édesbus költészete, lelket hevítő, szivet dobogtató reminiscentiáj magyarul érző lelket ma se hagyhatnak hidegen. Sőt ma, mintha erősebb lenne bennünk a kurucz-érzés, mint valaha. Elementáris erővel ragadja magával a lelkeket a Rákóczi korszak iránti lelkesedés, felujul a tárogató hangja, újjá születik képzeletünkben a nagy kor minden keserűsége, büszke nemzeti öntudat száll ez emlékektől a szivekbe, a századok közönyének hamujából életre kél, a szunnyadó üszők lángra kap, csodás melegség járja át ereinket s az általánosan nyilvánuló nemzeti öntudat, formát kifejezést, testet ölt az ünnepek keretében. Szüksége is van erre ma a magyar nemzetnek Erőt, kitartást, lelkesedést merítenek ebből a nemzet fiai a további küzdelemhez, mert a küzdelem melyben kétszázaddal ezelőtt Rákóczi zászlót bon tott, ma sem ért véget, a magyar nemzetnek ma is ott maradt a pavillonban, hol kezdetét vette nek a magyar szabadságért való fegyverfogásáról szól, nem hat a teljes befejezett, egéljz képével, látszik, hogy ki van tépve az egészből, de szép nyelvezete, mesteri tökéletességű verseléee — mely jellemzi a Székely munkáit — nagy hatást keltettek. Fokozta e hatást Farkas Károly kiváló előadása, aki a hivatott szónok biztos fellépésével kifejező érzelemteljes hanggal bir s ezzel bánni is ízléssel tud. Az előadást illető megérdemelt tapsokon kívül, a szerzőt is tüntető tetszésnyilvánításokkal hívták a lámpák elé. Utána Kovalszky Róbert adott elő zongorán egy magyar ábrándot. Az ő művészi játékát, bravúros technikáját ismerik már, de ismertsége daczára is szívesen hallgatják meg minden alkalommal. Ennek legszebb igazolása volt, hogy háromszor is meg- u jrázták, amire rá is szolgált, Reisner Juliska szintén nagy vonzó ereje a gyulai hangversenyeknek, akit mindig örömmel lát viszont a közönség. Ezúttal Ábrányi Emil Esküdjünk czimü, mély hazafiasságtól duzzadó, erőteljes költeményét szavalta szokott temperamentummal és kifejezésteljes hangjával, ezúttal is nagy elismerést és tüntető tetszést keltvép, mely nagy tapsviharban nyert kifejezést s a rendezőségtől egy szép csokrot kapott. A közönség érdeklődésének központja a népszínházi czigány-verseny nyertese, Kóczé Antal országos hirü czigányprimás játéka következett »piece de resisztans‘‘-ul. Akik nem ismerték eddig Kóczét, alaposan csalódtak, mert egy füetösképü, érdekes czigány helyett egy szelíd szőkeségü, közönséges, mindennapi embert mutat ő úgy külsőleg. Hanem mikor a hegedűje megszólal, mikor egymásután csalja ki azokat a hangokat a száraz fából, melyeket, mintha a szivéből váltana ki az embernek, akkor egyszerre otthon vagyunk. így csak a magyar czigány tud játszani, az, aki müyész is, de több a művésznél, mert czigány is. A Rákóczi kesergő, amit előadott, szárnyaira vette a lelkünket s visz- szavisz a két százada elmúlt csodás világba. Ez a czigányprimás nem is a kezével játszik, hanem a szivével, mintha a hegedűje nem is hangszer lenne, hanem egy darab az ő testéből, vagy a leikéből. Micsoda színes csapongó tobzódása a melódiáknak, a futamoknak, trilláknak, piccicatoknak és egyéb bravúroknak, melyeket ilyen és más neveken ismer Hzenei technika, de amelyek az ő hegedűjéből, mintha öntudatlan ösztönnel törnének elő, mint a fülemüle torkából az ének. — Templomi csendben, [csodálattal figyelt a közönség minden hangra, i ezek a hangok mintha nem is hangszerből jőné- nek, sírnak, panaszolnak, jajonganak és ujjonganak emberi hangon, csicseregnek madárnyelven. — A Rákóczi kesergőn kívül, a szűnni nem akaró lelkes taps hatása alatt a ,Repülj fecském“-et is élő kellett adni. A közönség el volt ragadtatva az egyszerű czigányprimás művészetétől s alig tudott betelni vele. — A kitűnő prímás zenekart is hozott magával, mely finoman, diskréten, fegyelmezetten adta a kíséretet. Hangverseny után a közönség egy nagy része küzdenie kell ősi jogaiért, mint küzdött a múltban annyiszor s ma csak a fegyverek változtattak formát, fle az eszme, melyért küzdünk ma is ugyanaz. Szép és hazafias feladatot teljesített városunk ifjúsága a Rákóczi ünnep rendezésével. Dicséret illeti őket is a közönséget is nemcsak a törekvésben, hanem a kivitelben is, mert a gyulai Rákóczi ünnepély magasztos éa lélekemelő volt minden mozzanatában s a város hazafias közönsége lelkesen igyekezett hazafiui adóját leróni. Az ünnepély programmja Ízléssel és gonddal volt összeállítva, minden pontja érdekes, lebilincselő hatással szolgálta az eszmét s a közönség tüntető lelkesedéssel honorálta a fáradhatatlan rendezőség s a művészi előadók munkáját. A hangverseny. Nyolcz órakor gyűlt össze a közönség az ez alkalomra szépen dekorált színházban. A nézőtér is ünnepi szint öltött. A páholy közök oszlopait nemzeti szín és Gyulaváros színeiből összeállított zászlóoskák és örökzöld girlandok ékítették s zsúfolt színházban az ünneplő közönség között feketébe öltözött piros fekete (Rákóczi sziue) k okár das rendezőség sürgött-forgott a rend érdekében. Örömmel láttuk a nép érdeklődését is a zsúfolt karzat képében. A színpad ez alkalomra hangversenyteremmé lett dekorálva. A hátsó függöny sátor- nyílásában nemzeti szín transparent alatt Rákóczi borostyán koszoruzott képe volt elhelyezve fekete piros zászlódekoráczió és ízléses virágdísz között A programm a Badé Pista és Rácz Tóni zené szék egyesitett zenekarának nyitányával kezdődött, melyet áhítattal és élvezettel hallgatott a közönség. A két zenekar pompásan összetanult ez alkalemra. Erkel Hunyadi nyitányát adták elő, melyet, szűnni nem akaró zajos tapsviharral honorált a közönség. Ezután dr. Bodoky Zoltánnak ez alkalomra irt — lapunk mai tárczarovatában közölt — ünnepi beszéde következett. A beszédet — Bodoky akadá lyoztatása folytán — dr. Major Simon ügyvédjelölt olvasta fel. A szépen megirt, magasröptű beszéd igy felolvasva is nagyhatást keltett s tüntető helyeslés és éljenzés szakította meg helyenkint. Hazafiui meleg érzés és a Rákóczi korszak iránti lelkesedés szólt abból, utat találván a kedélyekben, megdobogtatván a sziveket s a tüntető meleg tapsvihar egyaránt szólt a szerzőnek és az előadónak is. A nagyváradi Szigligeti színház kedvelt baritonistája Horváth Kálmán lépett ezután festői disz- magyarban a lámpák elé. A fiatal művész pompásan a hangjánál volt. Hangulatosan, tűzzel énekelte el a szebbnél szebb kurucz dalokat. Ezek a gyönyörű ismerős melódiák különben is szépek, ilyen kedvvel, készséggel, hanggal és temperamentummal előadva kétszeresen azok voltak. A közönség nem is hamar engedte le a színpadról Horvátot, kétszer, háromszor ujrázott, alig akart betelni a szép kurucz nótákká' melyek minden szónál igazabban fejezik ki a kurucz korszak eszméit, hangulatát. Kard ki kard\ Ez egy részlet abból a nagyszabású történelmi eposból, melyen most dolgozik kiváló és mindinkább általánosabban elismert tehetségű poétánk: Székely Sándor. Ezt a „Rákóczi- trilogia“ részletet adta elő a programm 4-ik pontjául Farkas Károly ev. ref. esperesi titkár. — A nagyszabású époez e részlete Rákóczi és Bercsényia tánczmulatság, mely lelkes hangulatban tartott. Hegyis ne, hiszen 3 banda is volt, amely ébren tartotta a lelkes hangulatot. A Badé és Rácz zenekarai felváltva a táncz- hoz, a Kóczé zenekara meg a souperhez játszott. Kóczé a vacsora alatt végig muzsikálta az egész közönséget, asztal ról-asztalra járva, kezében a hegedűvel. Az első négyest 40 pár tánczolta. A tánczmulatságon jelen voltak asszonyok: özv. Yuics Jánosné, Misley Kálmánné, Indre Lászlóné, Schillinger Jakabné, Scbwarcz Farkasné, Naschitz Fülöpné, Zöldy Gézáné, Neímann Simonné. Csermák Jánosné, Jeszenszky Béláné, Hegyi Istváoné, Stiaszny Miksáné, özv. Koncz Józsefné, Keppich Frigyesné, Bárdos Arthurné, Békés Gyuláné, özvegy Rácz Jánosné, Dobay Ferenczné, Rosenzveig Hermanné, Deutsch Jakabné, Reisner Edéné, Stern Lászlóné, Wolf Zsigmondné, özv. Fischer Mórné, Hoffer Sománé, Reisner Zsjgmondné, Dubányi Imréné, Berthóty Istvánná, Goldmann Sámuelné, Gábriel Aladárné (Póstelek), Blum Norbertné, Lindenfeld Józsefné, Nagy Jenőné, Sál Józsefné, Baranyik Mátyásné. Leányok: Schwarcz Sárika, Hoffer Ilona, Fáskerti Paula, Hegyi Erzsiké, Jeszepszky Ilonka, Rácz nővérek, Neumann Annuska, Menyhárt Matild, Stiaszny Piroska, Keszler Jolánka (Oláhszentmiklós), Winter Róza, Uferbach Irénke, Roáenzveig Margit, Bárdos Ilona, Reisner Juliska, Goldmann Erzsiké, Gábriel Em'lia (Póstelek), Nagy Sarolta, Schwarcz Aranka (Lúgos), Michel Annuska, Schillinger Rózsi, Kontur Margit (Budapest), Kóhn Rezsin és Blanke. * A Rákóczi ünnepély bruttó bevétele hatszáz koronán felül van, miután a leszámolás még nem történt meg, a nyilvános számadást lapunk leköze- lebbi számában teszi közzé a rendezőség. Azt azonban már ez alkalommal sem mulaszthatja el. hogy a hazafiasünnepély összes közreműködőinek,valamint mindazoknak, akik az est rendezőségének segédkezet nyújtottak a siker megteremtésében, ez utón is hálás köszönetét nyilvánítsa. 3468/1903. Gyulaváros rendőrkapitányától. Hirdetmény. Gyulaváros tanácsa, mint elsőfokú iparhatóságnak 10132/1903. számú megbízása folytán közhírré teszem, hogy Légrádi Mihály hódmezővásárhelyi lakos Puczkö Mihály gyulai lakosnak 626-ik sorszámú beltelkén béltisztitó-telepet szándékozik létesíteni. A telep engedélyezése iránt beadott kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgyalására határnapul folyó évi október hó 22-ik napjának délelőtt IQ Óráját tűzöm ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idé; zem meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson írásban vagy szóval, annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — hacsak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog. Gyulán, 1903. október lőrén. Or. Varga Lajos, 3&7 1—j1 rendőrkapitány.
