Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-12-25 / 52. szám
ján Sándor, az uj év alkalmából uj előfizetést hirdet. A lapot felesleges újból olvasóink figyelmébe ajánlani. Politikai iránya mindenki előtt ismeretes: a szabadelvű eszmék lelkes zászlóvivője és e zászlót fennen lobogtatja bosszú évek óta. Yezérczikkelyeit a főszerkesztőn kívül a legelső liberális publicisták Írják. Összeköttetései révén politikai híreit mindig az első forrásból kapja s értesüléseivel megelőzi az összes fővárosi lapokat. Tárczarovatát, melyben Jókai Mór írja legújabb müveit, elsőrangú szépirodalmi irók gazdagítják, újdonság rovata gazdag és élénk; színházi rovatát Keszler József a külföldön is szak- tokintélynek elismert kritikus vezeti. Külön levelezőket tart Bécsben, Berlinben, Páriában, Londonban s Európa többi fontosabb politikai központjában. Ezért táviratai és telefonjelewjései mindenkor gyorsak és megbízhatók. A Magyar Nemzet a fővárosban oste jelenik meg s igy vidéken megelőzve az összes fővárosi lapokat már korán reggel kapható. A Magyar Nemzet politikai napilap előfizetési ára l/4 évre 6 kor., félévre 12 kor. Megrendelő czim: Magyar Nemzet kiadóhivatala Budapest, Kerepesi-ut 54. A Pesti Hírlap jubilál Az uj évvel fennállása . 25-ik évfolyamába lép a »Pesti Hírlap*, mely immár negyedszázad óta szolgálja a magyar kultúra, szabadelvüség és demokráczia érdekeit s az évek hosszú sora alatt mindig megtudta őrizni függetlenségét kormányokkal, politikai pártokkal és társadalmi osztályokkal szemben egyaránt. A »Pesti Hírlap* mindig a legelőkelőbb liberális publiczistákat látta vezérczikkiró munkatársai sorában. A szépirodalom legelső munkásait számíthatta mindig tárcza- irói közé. Azok közt van ma is Mikszáth Kálmán, Tóth Béla, Gárdonyi Géza, Kóbor Tamás, Murai Károly, Bede Jób, Abonyi Árpád, Tömörkény István, Homok stb. A Pesti Hírlap egyik legkeresettebb napi olvasmánya az »Esti levél«, melyben a legszellemesebb magyar iró, Tóth Béla, szól az aktuális eseményekhez. A »Pesti Hírlap* minden képviselőházi ülésről élénk tollal irt karczolatot is közöl »A t. Házból* czim alatt. Mindennap közöl bőven szerkesztői üzeneteket nagy vegyes rovatot és hetenként tanulságos sakk-játszmákat is Maróczy Géza világhírű magyar sakkmester magyarázataival. Eredeti tárczán kívül a »Pesti Hírlap* mindennap közöl külföldi íróktól is egy-egy rajzot, elbeszélést. A »Pesti Hírlap* színházi, sport- és tőzsdei rovata a legnagyobb és legváltozatosabb. A »Pesti Hírlap* előfizetői minden évben díszes kiállítású nagy képesnaptárt kapnak teljesen díjtalanul s a Szabóné No- gál Janka által szerkesztett »Divat-Salon* napilapok közt legnagyobb terjedelemben jelenik meg: hétköznap 20—28, vasárnapokon 32—52 oldalon ; hétfőn is többet ad, mint más lapok (8 helyett 12 oldalt.) A »Pesti Hírlap* 1903-iki nagy képes naptárát újonnan belépő előfizetők is megkapják, ha legalább negyedévre egyszerre küldik be az előfizetési djjat (jan.—márcziusra 7 korona) A »Divat-Salon»- nal együtt negyedévi előfizetési ár 9 korona. Előfizetéseket a »Pesti Hírlap* kiadóhivatalához (Budapest, V. Váczi-körut 78.) legjobb utalványon beküldeni. Ugyancsak a kiadóhivataltól mutatványszámokat is lehet kérni. Az »OlCSÓ Könyvtár* legutolsó három füzete ismét a legjobak közül való. A kik szeretik a kalandos történeteket, melyek exotikus vidékre vezetik az olvasót, bizonyára szívesen veszik a „Ilalket Péter közkatona esetét“, melyet Schreiner Olivia irt (1253—1254. szám.) A történet Dél-Afrikában játszik, a Mashonalandban s érdekességét csak neveli az a környezet, melyben a szegény, jószivü és becsületes katona tragédiája lejátszódik. Derék, emberszerető lelke veszti el ezt az egyszerű embert, a ki épen akkor, mikor a terhes szolgálattól már szabadulna és nyugodt polgári életet kezdhetne, megszán egy szerencsétlen négert és szabadon bocsátja, elvagdossa bilincseit . . . s aztán az erre támadt zajban agyon lövi magát. Egyszerűbb és meghatóbb történetet rég nem olvastunk; hatást vadászó eszközök, izgató bonyodalom nélkül, csak az igazság közvetlen művészetének ereje az, mely az első naptól az utolsóig leköti az olvasó minden figyelmét és érzelmét A kettős füzet ára 40 fillér. A következő füzetben „Barabás Miklós emlékiratait“ adja közre Kezdi Korács László, a festő (1255—1258. szám.) A most öt éve elhalt és tisztes kort ért művész több év folyamán, szórványosan irta össze emlékoit, úgy a mint az egyes mozzanatok eszébe jutottak. Talán ez az oka, hogy jegyzeteiben az események nem folynak teljes időrendben egymásután, de viszont a megfigyelései olyan érdekesek és azok az apró képek, melyeket korának rohamosan torlódó eseményeiből ki-kiragad, oly vonzók, hogy nagyon is megérdemlik a közzétételt Barabás, a ki a magyar festészetnek egyik úttörő apostola volt, emlékiratai első részében érdekes képét adja küzdelmes ifjúságának s a századeleji erdélyi közművelődési állapotoknak, megismertet egész sereg akkor élt notabilitással, majd leírja bécsi, bukaresti és olaszországi művész vándorlásai',melyeket gyakran humoros epizódokkal fűszerez. A harminczas évek elején visszatér a hazába, sőt 1836-ban véglegesen Pesten telepszik meg. Leírja a 38-as árvíz borzalmait, később pedig megemlékezik a szabad- ságbarcz eseményeiről. Ettől- kezdve a jegyzetei már hézagosabbak, de a mi nevezetesebb történi életében, arról a későbbi évekből is beszámol. Ilyen pedig igen sok történt vele, mert a nemzeti újjá szeletes nagy alakjait és összes szereplőit mind aj Barabás művészete örökítette meg a későbbi idők számára s e nagy alakokkal lépten-nyomon találkozunk emlékirataiban is. Maga a mód, a hogy Barabás a vele történt eseményeket s élete folyását elmondja, fölötte vonzó és érdekes. Mindjárt az első laptól kezdve oly közvetlenül szól hozzánk, mintha régi jó ismerősei volnánk, a kikkel egyszerű és pongyola nyelven illik csevegni a régi jo időkről, a fiatalság bohóságairól és — a komoly napok nagy eseményeiről is. Vonzó és kedves olvasmány ez a négy számra terjedő vastag füzet, melynek ára 80 fillér. — Arany Lászlónak „A magyar politikai költészetről irt“ értekezése akadémiai székfoglaló volt 1873-ban (1259—1260. szám.) Igen becses ez a maga nemében szinte egyetlen ily tárgyú tanulmány, mely vázlatosan ugyan, de mégis eléggé világosan és pontosan tünteti fel: — mily pontokon érintkezett hazai költészetünk a nemzet politikai történelmével, miben hatottak eszméik egymásra s miként fejlődtek költőink e hatás alatt. A nagy föladatot ily szűk keretben szinte lehetetlen volt megoldani, mert a hazafiság eszméje s a nemzet érzelmeinek kifejezése többnyire összeforr a magyar költészetnek csaknem egész történetével de azért Aranynak ez a tanulmánya csaknem megközelíti a lehetetlen megvalósítását. Irodalmunk legrégibb kezdeteitől fogva nyomról-nyomról követi és kimutatja a politikai lira hangjait költészetünkben, a melyre legalább politikai vonatkozású nyilatkozásaiban, igazán ráillik a népdal szava, hogy : — I „Szomorú a magyar nóta, már vagy háromszáz év óta“ . . . Most már még csak nem is szomorú; mert ez idő szerint nincs politikai költészetünk, csak vezérczikkeink vannak : — a mint hogy általában költészetünk se igen van? csak a tárcza- beszélyeknek vagyunk bőviben. S nem vált be Arany László jóslata, hogy a „társadalmi osztályok, elvek, pártok, igények, érdekek egymás közötti élesebb versengése uj eszméket visz a küzdelem terére“ . . . mert az „élesebb versengés“, sőt az acsarkodás ugyan meg van: de a költészet helyére a legsivárabb, legönzőbb próza tolakodott. A kettős füzet ára különben 40 fillér. Hazáért és szabadságért. Ez a czimea »Budapest« képes politikai napilap most folyó regényének, mely Ábrái Károly, a veterán jeles iró tollából került ki s a mely a Rákóczi-szabadságharcz dicsőséges történetét mondja el szerfölött érdekesen. Egyáltalán elkeli ismerni, hogy a »Budapest« mindig rendkívül érdekes regényeket közöl, a melyek egyike állandóan könyv alakban jelenik meg. De más tekintetben is valóban megérdemli a »Budapest«, azt a rendkívüli nagytámogatást, a melyben immár egy negyedszázad óta országszerte részesül. Vezérczikkeit orsz. képviselők írják, köztük Kossuth Ferencz, a függetlenségi párt negynevü elnöke. Tárczarováféban az irodalom majd mindegyik jelesével találkozhatunk Hírei frissek és megbízhatók. Közgazdasági rovatában nagy súlyt helyez a gazdák és az iparosok érdekeire. Illusztrácziói alkalomszerűek, — legtöbbnyire naponként két-három képet is hoz. Vasárnaponként a főlaphoz egészen díjtalanul humorisztikus heti mellékletet csatol, teli pattogó élczczel és kaczagtató adomákkal. Ugyancsak ingyen kap minden előfizetője egy tartalmas és díszes naptárt. S terjedelméhez mérten aránylag igen olcso. Egy hóra 2 korona, negyedévre 6 korona. Mutatványszámot kivatra bárki ingyen kaphat. Megrendelések, előfizetések a »Budapest« kiadóhivatalához (Budapest, Sarkantyus-utcza 3.) intézendők. Érdekes ujitás a hírlapirodalom terén A Független Magyarország az ujesztendő küszöbén olyan újítással lép a magyar olvasó közönség elé, a mely ritkítja párját a világ hírlapirodalmának történetében. Az ujitás lényege az, hogy maga a lap előfizetője legyen egyúttal a lap tulajdonosa is. Ez a végtelenül fontos czél a legegyszerűbb módon érhető el. Aki ugyanis azt a pénzt, amit évről-évre valamely lap előfizetésére szokott küldeni arra fordítja, hogy körülbelül ugyanakkora összeg befizetése által megveszi a »Független Magyarország hírlapkiadó részvénytársaság* egy részvényét, ezzel jogot váltott arra, hogy a társaság kiadásában megjelenő »Független Magyarország* czimü politikai napilapot 12 (tizenkét) éven keresztül teljesen ingyen megkaphassa és részesedjék mindama kedvezményekben és ajándékokban, amelyeket a lap előfizetőinek nyújt. Ezáltal nemcsak tizenkétesztendőre biztosit magának teljesen ingyen egy kitünően szerkesztett napilapot, hanem egyúttal a részvény átvételével résztulajdonosa is lesz a vállalatnak, amelynek minden jövedelmében I is részesedik anélkül, hogy bármiféle koczkázatot vagy kötelezettséget vállalna magára. A 200 koronás részvényt öt év alatt kell törleszteni, körülbelül ugyanolyan összegben, mint valamely lap előfizetési összege. Az első részlet megfizetése után mindenki kap 12 darab ujságszelvényt, a melykek alapján tizenkét évig teljesen ingyen kapja a lapot. E kedvezmény futólagos mérlegelése is meggyőzhet mindenkit arról, hogy a Független Magyarország olyan előnyökhöz juttatja az olvasóközönséget, a melyekhez hasonlóra egyetlen létező lap sem képes. A napilapok legtöbbjének egy évi előfizetési ára 28 korona, sőt vannak olyan lapok is amelyek 40 koronába kerülnek. Tizenkét év alatt tehát az előfizető fizet a lapjáért 336 koronát, illetve 480 koronát. Már most a »Független Magyarország* részvényes előfizetője fizet •ugyanerre a tizenkét esztendőre mindössze 200 koronát öt évi egyforma részletekben; tehát a »Független Magyarország* előfizetője ez idő alatt megtakarít 137, illetve 200 koronát. És ezenfelül a hallatlanul olcsó áron kívül kap még egy 200 korona értékű részvényt és kap minden évben több értékes irodalmi ajándékot, a melyeknek értéke tizenkét év alatt szintén jelentékeny összegre rug. E mellett a »Független Magyarország«, a mely tudvalevőleg a függetlenségi és 48-as párt lapja, egyike a legkitűnőbben szerkesztett napi lapoknak. A függetlenségi párt 60 tagja közös felhívásban ajánlja a »Független Magyaror- szág«-ot, és méltóan, mert ebben a lapban jelennek meg a legrészletesebb országgyűlési tudósítások, a legmegbízhatóbb politikai értesülések, a legfrissebb újdonságok. A «Független Magyarország« hasábjain megtalál az olvaso mindent, amit bármely más lap nyújthat neki s még mindezenkivül hetenkint felváltva olyan szépirodalmi, tanügyi, mezőgazdasági és egyább mellékleteket nyújt, hogy a »Független Magyarország.«- ban igazán megtalálhatja mindenki azt, amit keres, ami neki kell. A lap kiadóhivatala (Budapest, IV. Váczi-utcza 81.) mindenkinek szívesen ad bárminemű felvilágosítást. Törvényszéki csarnok. Gyulai csendélet. Junius 25-én délelőtt a rendes kaszinóban a depot előtti téren vitatkoztak többen a tagok közül s ha nem is a kiegyezés kérdését vitatták, de mégis oly fontos tárgyuk volt, hogy annak hatása alatt előbb szóval czimezték egymást, akár valamely országgyűlésben, majd a tett. következett és Galágyik Ferencz, Balogh Sándor és Borsos Sándor összementek s egymást püfölték, s a rend derék őre nagy nehezen tudta elválasztani őket. A harczból Balogh Lajos került ki sebesülten, mert Galágyik Ferencz megharapta a balkezét, úgy, hogy csak két hónap alatt gyógyult be, a többiek pofonokat kaptak, de miután koponyájuk nagy ellentálló képességgel bir, nyom nem maradt. A főtárgyaláson, híven a gyulai hagyományokhoz, azzal védekeztek, hogy teljesen ittasak voltak s midőn két rendőr beakarta őket kísérni, nagymérvű ittasságuk daczára is azt az elvet követték: „Szégyen a futás, de hasznos.“ A vége ennek az eszmecserének az lett, hogy a törvényszék elé kerültek. Legérdekesebb volt Borsos Sándor városunk kitűnőségének vallomása, ki az elnök ama kérdésére, hogy volt-e már büntetve, büszkén jelentette ki, hogy már 50-szer volt, bárha annyi éves sincs még. — Balogh Lajos pedig úgy adta elő a dolgot, hogy eddig szerinte a kutya harapott, de most tudja, hogy az ember is tud harapni, ha akar. — Borsos Sándor védelmére azt adta elő, hogy jogos védelemben volt, mert hisz a légy is védi magát, ha meg akarják fogni, ő is csak védte magát. A kir törvényszék felmentette a terhelteket jogos védelem czimén, kik megköszönték az ítéletet, csak egyedül Borsos akart felebbezni, de nem azért mert felmentették, hanem azért, hogy neki, mint vádlottnak napidijat nem állapítottak meg. Vasúti menetrend.- Érvényes 1902. október l-töl. Arad—Budapest k. p. u. Arad ind. ö'io 9-35 4*21 8>8 11-20 4-45 Kétegyháza . 6-ljj 10-44 6-12 9-oi 12 25 5-03 Békéscsaba . 7-47 11-89 6-47 9-23 1-29 5'26 Békésföldvár 8-04 11-58 7-02 — 1-44 5 38 Mezőberény . 8-20 12-n 7-13 9 43 1-54 5-49 Gyoma , 8 58 12-47 7-43 10-08 2 25 6 13 Mezőtúr 9-35 1-22 8-13 10-28 2-57 6-35 Szajol . . . io-§ 2-16 9-08 11-00 3-44 7-09 Szolnok . . 12-10 2-49 _ 11-19 4 13 7-32 Ujszász . . 12-49 3-ja — 11-36 4-38 7-50 Rákos . 4-32 5-52 — 12-59 7-03 9-23 Budapest érk. 5-00 6-H> — 1-50 7-20 9 § Budapest k. p. o.— Arad. Budapest ind. . 6’50 8-10 — 2-oo — 10-00 Ujszász . . 8-28 10-34 — 3 58 — 12-38 Szolnok . . 8-53 1 1 -09 2-56 4-22 4-33 1-30 Szajol . I R 907 11-25 3-19 435 4-52 1-60 Mezőtúr . . 9-40 12-10 4-42 5-05 5-45 2-41 Gyoma í . 10 04 12-40 5-30 5‘29 6-22 3-n Mezőberény . 10-24 1-04 6-09 5 60 6 50 3-íí Békésföldvár — 1-15 6-25 — 7-03 3 54 Békéscsaba érk. _ 128 _ — _' _ Bék éscsaba ind. IO« 2 05 7-09 6-13 7-29 4-32 Kétegybáza . 11-06 2 29 7-43 6-80 7-56 4-58 Arad érk. 1151 3-32 9-10 7-n 9-qÓ 6-05 NagyváradSzeged-Bókus. Nagyvárad ind. — 10-20 _ 4-45 7-oo — Szalonta . . ■ — 11-26 — 6-02 8-46 — .Kötegyán — 11-43 _ 6-2T 9-42 — Gyula ind. . 8-35 12-18 — 6-57 10 ŐT — Békéscsaba — 1-44 — 7-4? — 4 44 Orosháza — 2-40 — 9-10 — 5-50 Hódmezővásárhely — 3-27 1 0-30 10-12 — 7-00 Szeged-Bókus érk. — 4-02 11-17 1105 — 7-55 Szeged-Rókus -Nagyvárad. Szeged-Bókus in d. — 3-30 10-5Í 2-40 6-40 — Hódmezővásárhely — 4-38 11-34 — — 7-60 Orosháza . . — 5-41 12-22 — — 9-20 Békéscsaba . , 4-50 7-00 1-38 6-18 — — Gyula . . . 5-26 7-27 2 02 6-56 — — Kötegyán . . 6-10 7-57 2-32 — — — Szalonta . . . 6-47 8 23 2-57 — — Nagyvárad érk. . 8-31 9-32 4-0C — — — Békésföldvár—Békés. Békésföldvár ind.............................7-13 i-52 3-14 Békés érk .......................... 7*30 2-IO 8-34 Bé kés—Békésföldvár. Békés ind. 6-50 12-40 5;00 Békésföldvár érk.............................6-17 12-58 5-20 Mezőtőr—Szarvas—Orosháza. Mezőtúr ind...................... 12-20 5-10 Szarvas .... 1-35 H Kisszénás .... 2-27 _ Or osháza érk. . . . . ! 605 3-58 ü Orosháza—Szarvas—Mezőtőr. Orosháza ind................... 11-87 Kisszénás .... 12-48 Szarvas .... 1-49 Mezőtúr érk. .... 2 35 HIRDETÉSEK, ___Paplan készítő Gyulán. Gy ulai Istvánná elvállal aj paplaook készítését és ócska paplanok újbóli kijavítását. Vidékre is gyorsan és jutányos áron készít. Czim: Gyulai Istvánné, Nagyvá- radi-utcza 1863. ez. Gyulán. 423. 1_j. Ré gi9 jó hangú olcsón eladó. Czim a kiadóhivatalban. Fürdő értesítés. Gyulán, a nagyrománvárosi kiválóan jó hatásúnak elismert, rheumáról, erős kihűlés, megerőltetésről és más fajdalomról igen hasznos ujonan berendezve, lakszobákkal lett ellátva. Ajánlom a betegségben szevedő emberiség figyelmébe. Egy közös fürdő személyenként 60 fillér. Egy kádas fürdő személyenként 80 fillér. Szobák ágygyal és diványnyal, más egyébb bútorral ellátva 24 órára 60 fillér. Pontos és gondos kiszolgálást biztosit, szives pártfogást kérve Illich Sebestyén 289 2—2 tulajdonos. 2915/192. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Békésmegyei takarék- pénztári egyesület végrehajtatnak, Kukla Mihály és neje végrehajtást szenvedők elleni 360 korona tőke- követelés és járulékai, továbbá a gyulai 59. számú telekjegyzőkönyvben A—|—1. rend. 66. hrsz. alatt felvett ingatlanra vonatkozólag ezennel csatlakozóknak kimondott: Sebestyén Ágnes, gyulai lakosnak 613 korona tőke s járulékai, — Csóra Szávéta gyulai lakosnak 600 korona tőke s járulékai és 56 korona perköltség és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő, Gyulán fekvő, 1. a gyulai 59. számú telek jegyzőkönyvben A—j—1. rend., 66. hrsz. alatt felvett 201 □-öl területű 682. népsorszámu beltelkes házra, valamint 2. a gyulai 3647. számú telekjegyzőkönyvben A-j-1. rend. 67. hrsz. alatt felvett 190 Q-öl területű háztelekre, együttesen 1209 korona ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903-ik évi február hó 20. napján délelőtt 9 órakor Gyulán, a kir. törvényszék árverelő helyiségében (földszint 16. számú ajtó) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/„ vagyis 90 kor. 90 fillért illetve 30 koronát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §. jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Gyulán, 1902. évi julius hó 31-én. Lehotzky, 420 1—1 kir. tvszéki albiró.
