Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-16 / 11. szám
Méltóságos Főispán úr! Tekiútetes Közigazgatási Bizottság! A folyó évi február havi közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. Közbiztonság. Úgy a személy- mint a vagyonbiztonság állapota általában kedvezőnek volt mondható. A személybiztonság súlyosabban megtámadva csupán .Gyulán és Békéscsabán volt, és pedig előbbi helyen egy tánczmulatságon keletkezett komolyabb természetű verekedés által és egy szándékos emberölés kísérletével, melyet Felföldi József gyulai fazekas mester követett el, utóbbi helyen pedig Orvos Zsófia békéscsabai 21 éves leány által újszülött gyermekének meggyilkolásával elkövetett bűntettel. Mindhárom esetben tettesek a büntető bíróságnak átadattak s ellenük az eljárás megindittatott. Baleset múlt hóban 3 Ízben fordult elő, öngyilkosság pedig 6 esetben és pedig Békéscsabán, Orosházán, Szabadszenttornyán, Körösladányban, Szeghalmon és Mezöberényben egy-egy esetben. A vagyonbiztonság erősebb megtámadtatásnak kitéve nem volt, mert a tulajdon elleni bűncselekmények tárgyát csekély értékű tárgyak ellopása képezte. Előfordult 18 lopási eset és pedig Körösladányban, Gyulán és Békéscsabán 3—3 ízben, Kondoros, Szarvas, Öcsöd, Szeghalom, Ffizesgyarmat, Mező- berény és Gyomán 1—1 eset. A kiderített esetekben tettesek ellen a büntető eljárás megindittatott, — a többiekben a nyomozat folyamatban van. Tűz 4 esetben fordult elő és pedig Békéscsabán, Ffizesgyarmat, Doboz és Gyomán 1—1 eset. A tűz leginkább gondatlanságból eredt s az épületek nagyobb részben biztosítva voltak. II. Közbiztonság. A mezőgazdasági munkák közül a tavaszi szántás és vetés már megkezdődött az időjárás kedvező volta folytán. Az őszi vetések az enyhe tél következtében mindenütt kedvezően fejlődtek s szép reményekkel biztatnak A munkások helyzete a múlt hóban még kedvezőtlen volt, mert munka hiányában keresetük nem volt, s az átlagos napszám 80 fillér és egy korona között mozgott. A tavasz beálltával helyzetük remélhetőleg mielőbb javulni fog, s már némely járásban igy p. u. a gyomai és békéscsabaiban a munkások nagy része kubik munkára, sőt a nyári aratási munkálatra is elszerződött. Itt említem meg, hogy a gazdasági munkás és cseléd segélypénztárral szemben a hangulat különösen a békéscsabai járás területén kedvezőbb, hol a tagok szaporodása következtében a helyi bizottság a közel jövőben megalakulhat. az ipar és kereskedelem terén kedvező lendület nem észlelhető, említésre méltónak találom, hogy a Kétegyházán megalakult szövetkezet üzletét már megkezdette. III. Vegyesek. A vármegyei házi és gyámpénztárt az elmúlt hóban is megvizsgáltam a vizsgáló bizottság közben- jöttével s teljesen rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák járásuk községeinek ügy- és pénzkezelését szintén megvizsgálták s a szarvasi járás kivételével rendben találták. A szarvasi járáshoz tartozó Szarvas és Békésszentandrás község ügyvitelénél tapasztalt szabálytalanságok miatt a főszolgabíró Blazekovics Hugó békésszentandrási és Golián Soma szarvasi jegyzők ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte s az még folyamatban van. A tavaszi hónapokban előállható árvizek elleni védekezés czéljából a járási hatóságokat a védekezés sikerének biztosítására megkivántató hatósági elő- intézkedések kellő időben való megtételére megfelelően utasítottam. Győry Elek a gyomai kerület országgyűlési képviselőjének elhunyta folytán az uj választás megtartására márczius hó 6-ik napja tűzetvén ki, azon intézkedések, melyek a képviselőválasztás zavartalan lefolyásának biztosítása s a közbiztonság és rend érdekében megteendők a kellő időben és erélylyel megtétettek. Végül jelentem, hogy a Gyula városánál lemondás folytán megüresedett városi mérnöki állásra folyó évi február 3-án tartott képviselőtestületi gyűlésen Molnár Albert mérnök választatott meg. A jelentést, valamint a törvényhatósági m. kir. állatorvosnak az állategészségügy állapotát kedvezően feltüntető jelentését, a pénztárvizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket, úgyszintén Berzeviczy Gyula anyakönyvi felügyelőnek a ssabadkai kerületbe történt áthelyezéséről szóló értesítést a bizottság tudomásul veszi. Köröstarcsa község a lábrakapott szocziálista mozgalmakra és izgatásokra való tekintettel a közrend biztosítása végett szükségesnek tartja, hogy a községben csendőrőrs állíttassák fel; ez irányú kérvényét a bizottság pártolólag terjesztette fel a belügyminiszterhez. A közigazgatási bizottságnak szokásos évi jelentését a bizottsági tagok előre megkapván, annak felolvasását mellőzték. A jelentés azon pontjához, a mely az egyesülési és gyülekezési jog törvénynyel való szabályozását, a cselédtörvény módosítását, a progressiv adó behozatalával az adórendszer gyökeres reformját sürgeti, dr. Zsilinszky Endre szólt hozzá, elmondván, hogy a munkás és cselédsegély pénztárba való beiratkozás milyen nehezen terjed. A munkások csekély része biztosítja magát s igy az intézmény nem éri el czélját. Ennek okát abban látja, hogy a beiratkozás nem kötelező. Vegyék fel a jelentésbe azon kérelmet is, hogy a törvényhozás mondja ki a kötelező beiratkozást, azonkívül terjessze ki a biztosítást a rokkantakra is. Fábry alispán elvben osztja Zsilinszky Endre nézetét. A munkás biztosítás kitűnő szoczialis reform, de ha kötelezővé tesszük, az állam óriási megterheltetésével jár. A kötelező munkás biztosítás kérdését nem lehet könnyen elintézni. Ehhez óriási tanulmányok szükségesek; Németországban tiz évi tanulmány után alkották meg a törvényt. Inkább fel kellene hívni a kormányt, hogy egyelőre tanulmányozza a kérdést. Lukács György főispán elnök szerint a rokkantak biztosítása is igen fontos, ügy kell felterjeszteni e jelentést, hogy a munkásbiztositás a mai rendszerében nem tud kellően érvényesülni. Bodoky Zoltán és Zsilinszky Endre szavai után ez értelemben fogadták el az indítványt. Zlinszky István stiláris módosításokat ajánl, Hajnal bizottsági tag pedig nehány ellentétre mutat rá, melyeket kijavítanak. A földmivelési miniszter ügykörénél Zsilinszky Endre, az állatbetegségeknél történő zárlat helytelen voltára mutat rá. Ilyen esetekben nem volna szükséges a község egész határát, elzárni, mely legtöbb esetben igen nagy kiterjedésű. Sokkal jobb volna, ba az állatbetegség fellépte esetén csupán azt a határrészt zárnák el, melyben a betegség pusztít. Fábry alispán elmondja, hogy e kérdésben, mely néha csakugyan visszás állapotokat szül, már terjedelmes feliratot intézett a miniszterhez. De segíteni nem lehet a dolgon, mert a zárlati intézkedések e formája nemzetközi egyezményeken alapul. A tervezetet azután elfogadták. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek, bár az előző hónaphoz viszonyítva jobbak voltak, a mennyiben a fertőző bajokban történt megbetegedések változatlan száma mellett a bennük történt elhalálozások l°/0-kal kevesbedtek. Leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő; leggyakoribb halálok a tüdővész és vörheny volt. A heveny fertőző betegségek közül előfordult a diphtheria 13 megbetegedéssel, 8 halálozással, a vörheny 127 esetben 27 halálozással, a kanyaró 321 esetben 18 halálozással, a hasi hagymáz 9 esetben 3 halálozással, a gyermekágyiláz 1 halállal, a bárányhimlő 9 és a szamárhurut 8 gyógyulással végződött esetben. A halálozási százalék 11 volt. Az uralkodó kanyaró legtömegesebben Békésen, Békéscsabán, Dobozon és Kétegyházán fordult elő szelíd lefolyású. A vörheny hanyatlóban van. Az óvintézkedések és egészségügyi vizsgálatok végrehajtattak. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 27, hullán 7 esetben, orvostörvényszékit pedig 22 könnyű és 2 súlyos testi sérülés esetében. A trachomás betegek száma 221, gyógyszerummal beoltottak 3 diphtheriás egyént, kik közül kettő meggyógyult. A főorvos ezután jelentést tett a vármegyei közkórház állapotáról, mely szerint az átlagos napi beteglétszám 527. Műtétet 485 esetben végeztek a kórházban. A kórház évi jelentését, mely részletesen feltünteti az intézet működését, legközelebb könyvalakban is kiadják. A jelentéseket tudomásul vették. Csák György kir. pénzügyigazgató a február havi adóbefizetések eredményéről és adókivetési munkálatok befejezéséről tett jelentést. Előadása mellett több adóügyben beadott fellebbezést és hátralékos adótörlési ügyet intézett el a bizottság. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő bejelentette hogy a múlt hónapban 23 tantermet látogatott meg és Orosházán részt vett a polgári iskolai tanítók körének gyűlésén. Bejelenti még, hogy a közoktatás- ügyi miniszter a magyar nyelv sikeres tanításáért Kovacsics Pál békéscsabai és Nyemecz János mező- berényi tanítókat 100-100 kor. jutalomban részesítette. Sylveszter Lajos dobozmegyeri tanító és Kardos Emilia kétegyházi óvónő választását a bizottság megerősítette. Az ujkigyósi tanítók panaszt emelte^, hogy Varga Gyula tanítót, a kitől a bizottság az iskola fenntartására kért engedélyt megtagadta, zugiskolát tart fenn. A bizottság elrendelte az iskola bezárását. Schröder Istvánná gyulai óvónőt a felügyelő bizottság megintette, a mi ellen az óvónő különösen a határozat egy kitétele miatt felebbezett. A tan- felügyelő az óvónő ellen a fegyelmi eljárás elrendelését javasolta. Fábry Sándor alispán, Bodoky Zoltán, Keller Imre, Ladies György, Rezey Szilviusz, valamint az elnöklő főispán hozzászólása után a bizottság a megintést kimondó határozatot jóváhagyta és annak indokolásából a kifogásolt sértő kitételt törölte. A határozat ellen előadó tanfelügyelő felebbe- zést jelentett be. Rosenzweig Jakab kétegyházi magániskolái tanító kérelmére a hátralékos tandijak behajtását elrendelték. Drucker Simon régi panaszos ügyet erőszakol Ambrus Sándor orosházi főszolgabíró ellen, felebbe- zését a bizottság hivatalból visszautasította. Szenyéri József állítólag nem számolt el a községi járda alap javára rendezett bál jövedelmével, ez ügybe őt számadásra utasító Gádoros községi képviselőtestületi határozat helybenhagyatott azzal, hogy a község követelését per utján érvényesítheti. Balázs Antalnak Karácsonyi Jónás ellen cselédbér ügyében az alispáni határozat helyben hagyatott. Bernardinszky lakositása ügyében Orosháza község által hozott határozat megsemmisittetett. Schieb Győzőné egyháziadó ügyével az egyházi hatósághoz utasittatott. Az öcsödi gyigerzugi önálló vadászterület ügyében hozott alispáni határozat helybenhagyatott. Bagi István mezörendőr ügyében a főszolgabírói határozat feloldatott. Papp József békési pénztáros felebbezése és Gyumka Mihály s társa tótkomlósi adószedők felebbezése illetékességből a törvényhatósági bizottsághoz tétetett át. Gyoroki Mihályné, Szokolai Kálmán és özv. Argyelán Mihályné gyógyköltségei a betegápolási alap terhére átvétettek, mig Csobán Mihályné ez iránti kérelmével elutasittatott. A kir államépitészeti hivatal, egy árvaszéki elnök és a kir. ügyész több jelentése tudomásul vétetett s a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 1 órakor véget ért. Délután az albizottságok tartottak üléseket, a pótadó felszólamlási bizottság s az árvaügyi felebb- viteli küldöttséghez a múlt ülés óta beérkezett felebbezések intézteitek el, — a fegyelmi választmányban Bay Gábor fegyelmi ügyében hivatalvesztésre szóló alisgáni határozat helybenhagyatott s a határozat jogerőssége kimondatott. Papp Károly és Molnár János ügyében hozott alispáni határozat arra változtattassék, hogy Molnár János birsága 100 koronára mérsékeltetett, szintén helyben hagyatott; végül Kunos István ellen fegyelmi ügyben elsőfoku- lag a választmány a fegyelmi eljárás abbanhagyását mondotta ki. Hirdetmény ^ a hadmentességidij alá tartozó egyének által teendő bejelentések tárgyában. 1902. évi márcziuB hóban tartozik az, ki 1. Mint hadi szolgálatra alkalmatlan, az állítási lajstromból törül tetett; 2. Mint fegyveres szolgálatra alkalmatlan, fegyverképtelennek nyilváníttatott ; 3. A katonaszolgálatbó) oly testi fogyatkozás miatt bocsáttatott el, mely őt keresetképtelennó nem tette, s mely nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye; 4. Az 1868. évi XL. t.-cz. alapján, mint családfenntartó felmentetett és az 1889. évi VI. t.-cz. életbelépte után is bármely okból fel nem avattatott. 5. Külföldre költözési engedélyt nyert és had- mentességi díjfizetési kötelezettsége még tart, ama község elöljáróságánál (város adóhivatalánál), hol állandóan tartózkodik az e czélra szolgáló nyomtatványon : a) polgári állását; b) lakását; c) ama sorozójárás, illetőleg község nevét, melyben a hadkölelezettség alól mentesittetett; d) azt az évet, melytől fogva a felmentés számítandó, bejelenteni és e) a reá, esetleg ama családfőre, kinek családjához tartozik, a megelőző 1898. évben állandó lakhelyén, esetleg más községekben is kivetett egyenes államadók összegét hitelesen kimutatni. Ezen kívül tartozik : f) az a véd- illetve díjköteles, kinek hadmen- tességi diját a törvény 11. §. értelmében a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását bejelenteni. Ezen adatok bejelentésének elmulasztása az 1880. évi XXVII. t. ez. 20. szakasza értelmében a kirovandó hadmentességi dij három, egész hatszoros összegének megfelelő pénzbírságot von maga után. Ha a munkaadó személyében az alatt az idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékességének napja (az év október hó 1-je) között lefolyt, változás állott be, eme változást a díjköteles az 1883. évi IX. t. czikk 4. szakaszának 3-ik pontja értelmében ott, ahol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles. Azon díjköteleseknek, kik állandó lakhelyükön kivül másutt adóval megróva nincsenek, megengedtetik, hogy a községi elöljáróság (városi adóhivatal) előtt személyesen megjelenvén vallomásukat ugyanott tollba mondhassák, de ha tenni azt elmulasztják, a fentebb említett pénzbírság ellenök teljes szigorral fog alkalmaztatni. Kelt Gyulán, 1902. márczius 10-én. 86 í-i Városi adóhivatal. Meg tapasztalta ezen Tettes Nemes Békés Vármegye is a világnak ezen játékát, midőn a múlt esztendőnek utólsó komor napjaiban, io esztendei bölts és kedves Fő korményozójátúl meg fosztaték, de a midőn most, e közelgető Tavasznak mindeneket ujjitó s elevenítő Napjaiban , vesztessége pótoltatik, . sebe orvosol- tatik, Szomorúsága örömre fordittatik, a midőn t. i. Felséges Fejedelmünknek Atyai Gondos- kodásábúl, ennek Fő Ispányságával Nagyságod meg ajándékoztatik. Tudva való dolog, mindnyájunk előtt, valakik tsak Hazánk törvényes Alkotmányával esméretesek vagyunk, hogy a Fő Ispányi Hivatal egyidős Országunkal, hogy az Ország Zászlós Urai, vagy Báróival együtt ezek Fő Tisztviselői Országunknak hogy ezek a Királynak valóságos Tariátsosi, a Törvénytévő Testnek rendes, és Törvényes Tagjai, a népnek pártfogói, az Ország Törvényes szabadságainak ór állói, egy szóval, hogy a Fő Ispányok az igaz Mágnások és hogy azokon kivül a Törvény másokat nem ismér. Ily fényes méltóság az Nagyságos Uram, melyre Nagyságod Fölséges Fejedelmünk által emeltetett, de egyszersmind ily terhes Hivatal is az, mely Nagyságodnak vállaira tétetett. — Hanem valamint minden valakinek tsak sze rentséje vagyon Nagyságodat közelebrül ösmérni, meg győzettetett a felül hogy Nagyságod hasznos, és hűséges szolgálattyainál fogva érdemiette hogy Fölséges Fejedelmünk által ennyire meg külömböztessen Polgár Társai között. Úgy egyszersmind erős is mindenekben a reménység, hogy Nagyságod méltóságának Fényét öregbíteni fogja, Hivatalának terhét pedig Férfiúi váltakkal hordozni. Szükségtelennek látom hogy Nagyságod tűs gyökeres Nemesi Fő Famíliából származott, eleinek a közönséges Társaság körül tett érdemeit elől számláljam; mert Beteg az a ki más segítségével jár, vak az a ki más szemeivel lát, és tsak az tartattathatik kinek kinek igaz érdemeinek, melyet kiki maga szerzett magának; mely Nagyságodban akár Ifjúságától fogva viselt hivatalainál, akár a múlt terhes Háború egész folamottya alatt, kivált pedig a Nemességnek kétszeri felülléte alkalmatosságával ki mutatott példás Hűségénél akár pedig, és főképpen a közelébbi három Ország Gyűlésén a Király, és Haza körül egyaránt tett hasznos szolgálattyánál fogva oly bőv mértékben fel találtat ik, hogy mind azok, kiknek az a szerentséjek volt, hogy Nagyságodnak követ Társai lehettek, és igy azok között én is, igazságtalanok volnánk Nagyságod eránt, ha arról bizonyságot nem tennénk, hogy Nagyságod követségével megyéjének Díszére volt, Hazájának pedig hasznára. Tágas mező s szép alkalmatosság mutattya pedig újólag magát melyben Nagyságod Felséges királyához s édes Hazájához egyaránt vonzó hűségét • anyival hathatósabban ki mutathattya, a mennyivel nevekedett Méltóságánál fogva Törvényes hatalma is. — Ugyanis ki botsátotta már Fölséges Fejedelmünk Királyi kegyelmes Levelit, melly által e folyó Esztendő Pünkösd hava másodikán Szabad k. Poson Várossában Ország Gyűlését hirdet, hogy abban az Ország Rendéivel azon dolgokról Tanátskozzon, s végezzen, melyek az Ország bátorságát, és boldogságát illetik. Abban fog itt kinek kinek legnagyobb okossága ki teczeni ha Felséges Királyához, Édes Hazájához egyaránt tartozó hűségét úgy tudgya egymással meg egyeztetni, hogy valamint egyiknek úgy másiknak is kívánságai telyessitessenek, szinte úgy a Felséges Uralkodó Háznak mint az Országnak Bátorságára boldogságára; kitül lehet pedig ezt bisztossabb reménységgel várni mint Nagyságodtól, ki a szives jó igyekezetén kivül, mások, felett hosszas tapasztalással is, s meg ért ítélettétellel diszeskedik ? Nagyságodtól várja pedig már az napságtúl fogva mint Fő Ispánnyátúl ezen Nemes Békés Vármegye is főképpen boldogságát. Mint hogy a Háborúval elválhatatlanúl együtt szokott járni a Nyomorúság, el kerülhetetlen dolog volt, hogy azt az Országnak több Megyéjével együtt ezen Nemes Békés Vármegye is ne érezze. De ha megperzselte is ennek tsendes és boldog állapottyát a komor Háborúnak pusztító dere, erős Reménység vagyon, hogy azt a helyre állott Békességnek jól tévő súgári ismét meg elevenítik, s előbbi virágzó állapottá ába viszszahely- heztetik, Nagyságodnak igazsággal és okossággal mérséklett kormányozása alatt szerentsés- nek mondhatom valójában Nagyságodat, mert oly Vármegyét vett ez napon kormánnyá alá, melynek minden sorsban lévő Lakosi másoktól a szorgalmatosság és engedelmesség által meg külömböztetnek és igy a melyben, minden a köz jóra czélozó hasznos rendeléseket fel lehet állítani; egy szóval a melybül hogy úgy szóljak, kertet lehet tsinálni, tsak hogy igazsággal vezéreltessen Elől járói által, tsak hogy. ennek Földes Urai ez után is oly Atyai indulattal és kegyességgel viseltessenek Colónussaik eránt mini eddig, s igaz, valóságos, és állandó gazdálkodásokat fő képpen hiv Colonussaiknak erántok vonzó szeretetekben, és boldog álla- pottyokban helyheztessék. Minthogy pedig valamint a Tagok fő nélkül, úgy a Fő sem munkálkodhatik a Tagok nélkül, mind a Tettes Státusoknak, mind pedig Tisztviselő Társaimnak nevében Ígéretet és fogadást teszek ezennel Nagyságod előtt, hogy azok vélem együtt minden köz-haszonra czélozó Törvényes Rendeléseit vetélkedő készséggel, és szorgalmatossággal fogják telyessiteni, s hogy Nagyságodnak életét az Isteni Gondviselés Királyunknak, Országunknak, különössen pedig ezen megyének is hasznára, javára és boldogságára, hosszas üdőkre terjeszsze ki, mind magam, mind a Tettes Rendek részeiül ; kiknek nevében itten szóllani szerentsém vagyon, kívánóin és óhajtom. Éljen a Méltóságos Fő Ispány Ur 1 Midőn Nagyságodnak nagy reménységü két Urflait, t. i. cs. királyi kapitány Sz. Györgyi Horváth Antal, és Tettes Ns. Szala Vármegye VNotáriussa Sz. Györgyi Horváth János urakat itten szemlélem, eszembe jut ama hires Anglus tudós Addissionnat tselekedete. — Halálos ágyban feküvén t. i. ez a minden tekintetben nagy és bölcs Ember, midőn érzené, .hogy már végéhez közel volna, hirtelen parantsolja, hogy hívjanak el egy bizonyos Iffijú embert, kit eő különössen szeretett és kedvellett. — Tsak hamar el érkezik az Iffijú ember meg áll a beteg ágya előtt, Gondolván hogy az önként meg mongya nékie, miért hivatta. Midőn azomba hoszszas- sabb ott állása után is semmit nem szollana hozzája a beteg Bölcs, monda az Ifijú ember: Uram te hivattál engemet, el jöttem, parantsoly szentül fogom telyessiteni parantsolatidat. Ekkor Addisson reá vetvén szemeit az Ifijú emberre, mondva nekie : Nézd minémü belső csendességgel hal meg egy jó keresztény. — Hathatós praedictio, nagy Leczke! és a legnagyobb serkentő eszköz minden igaz virtusnak követésére. Noha azért tipasztalöm hogy tiis Ifijú Urak követitek Méltóságos Édes Atyátoknak ditséretes nyomdokit, és hogy ékesíti is rr.ár Melyedet te néked kapitány Ur különös vitézségednek érdemlett Jutalma, még-is meg nem álhatom, hogy ez nagy és jeles Alkalmatossággal Addissonként azt ne mongyam tinéktek: Nézzétek miképpen jutalmaztatik megt miképpen emeltetik fel egy Királyához, s Hazájához egyformán hűséges Polgár t. i. a te Méltóságos Édes Atyátok. Méltóságos Püspök, és királyi Commissa- rius Űr, Kegyes Nagy és jó Uram! Fordítom már beszédemet Nagyságodhoz, még pedig azzal a tisztelettel, melyet Nagyságodnak tisztes öregsége, a2 fő Hivatala, melyet az Isten Anyaszent- egyházában visel, és azon K. Biztosság, melynek erejével most közöttünk; Felséges Uralkodó Fejedelmünknek képit hordozza belém önt, és tőlem méltán meg is kíván, s ezen Megye jelenlévő Tettes Rendei neviben, háláadó köszönetéin et meg teszem azért ; hogy az üdőnek is, de kivált az útnak mostoha és járhatatlan volta is ellent nem álván magát közinkbe meg alázni és bennünket, ily bötsös ajándékkal meg ajándékozni s törvényessen egybe kaptsolni méltóz- tatott. Vettük ezt tsalhatatlan jelül annak, hogy Nagyságod erántunk ugyan különös figyelmetes- séggel, Méltóságos Fő Ispány Urunkhoz pedig igaz szívességgel és régi barátsággal viseltetik.
