Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-12 / 41. szám

tarosa község képviselőtestületének az elsőjegyzői laknál való építkezésre vonatkozó határozat ellen; elutasította. A békéscsaba—békés—vésztői keskenyvágányu vasút által igénybeveendő közutak használata tár­gyában kötendő szerződéseket elfogadta. Jóváhagyta a közgyűlés Szeghalom község kép- , viselőtestületének véghatározatát a szeghalmi harmad­jegyzői állás javadalmának módosítása tárgyában; Yésztö községnek az általa építendő csendőrlaktanya bérletére nézve a kir. kincstárral kötött szerződését; Újkígyós község és Gádoros község módosított fize­tési szabályrendeletét; Békéssámson községnek a j szőllősi halottkémlés tárgyában hozott határozatát; Szarvas község és Hajdúk András között létrejött adásvételi szerződést; Békéssámson község határoza-. tát a kataszteri ivek lemásolása folytán a jegyzőnek és írnoknak jutalomdij adása tárgyában; Szőke Já-, nos és ifjú Y. Csüllög Ferencz vésztői lakos részére kiállított törlési engedélyt; Gádoros községnek hatá­rozatát a községi képviselők számának felemelése tár­gyában ; Békés község határozatát a 7 éven felüli gyermekek gondozása és neveltetésére árvatári tar­talékalapjának jövedelméből 2000 korona felhaszná­lása tárgyában ; Mezőberény község és Prancz Miklós között kötött bérszerződést; Köröstarcsa község határozatát az orvosi, göd- rökközi földek eladása tárgyában ; Endrőd község rendőrségi szabályrendeletét; Kondoros község határozatát a községi pénz­tári ellenőri állás szervezésének további elhalasz­tása iránt; Szarvas község határozatát az óvoda építkezés­nél fennmaradt összegnek a gazdasági épületek eme­lésénél leendő felhasználásáról; Mezőberény község határozatát Frankó Pál bér hátralékának elengedése tárgyában. Mezőberény község határozatát a »Pipa* utcza kinyitása tárgyában többek hozzászólása után visz- szaadták. Gyulaváros és Pomucz Péter jogutódai között létrejött adásvételi szerződést, Pusztaföldvár község és Bene József között létrejött adásvételi szerződést, Szeghalom község határozatát a községi számadások hivatalból elrendelt helyszíni átdolgozása folytán felmerült költségeknek a számadóktól átvállalása tárgyában, Békés község határozatát a »Yashalom« szőllőtelep bérbeadása tárgyában, Békésvármegye és Pákozdi Gábor között létrejött adásvételi szerződést, Pusztaföldvár és Bagi József s neje között létrejött szerződés kiegészítését, Szeghalom község szabály- rendeletét a marhalevelek kezeléséről jóváhagyta a közgyűlés. Gyulavárosnak a házszámozásról szóló szabály- rendeletétől a jóváhagyást megtagadta. Kétegyháza község határozatát Mikus Mihály alapítványa ügyében, Csorvás község határozatát ingatlana kezelésének megváltoztatása tárgyában, Mezőberény község és Czigler s Stern czég között létrejött bérleti szerződést, Szarvas község határoza­tát a régi vásártéri házhelyek eladása tárgyában, Gyulaváros és Klavács Perencz s neje között létre­jött adásvételi szerződést, Békés községnél a bélme­gyeri földbirtokból eladott földrészletek adásvételi szerződéseit, Békéssámson község határozatait a köz­ségi tenyészkan gondozási költségeinek fedezése és a lovasrendőr lakáspénz illetményének megállapítása ügyében jóváhagyta a közgyűlés. Békéssámson község határozatát a mezőőri költségek kivetése tárgyában, Szeghalom község ha­tározatát az önálló vadászterület tulajdonosoknak a közpénztár javára hozzájárulás fizetésére való köte­lezése ügyében megsemmisítette. Békéssámson község határozatát kisegítő munka­erő ideiglenes alkalmazása tárgyában jóváhagyta, ellenben a községi óvoda építése ügyeben hozott határozatát feloldotta. Szombathelyi Gyula nyug. főszámvevő temetési költségére 3 havi nyugdijösszegét kiutalta a köz­gyűlés. titó és megdicsöilő erejéről, az élvezetek hiába­valóságáról, a megbékült türelemről, a meg­bocsátásról és részvétről szólnak. Ezeket az ér­zelmeket, vagy ha jobban tetszik, hangulatokat, dúsgazdag változatossággal, nagy szinpompával és édes zenével öntötte dalokba: — s igy lett Reviczky a modern pesszimizmus első nagy, igazi magyar költője . ! . íme, ezt az öt kötetet kaptuk a „Magyar Remekirók* II. sorozatában, mely a Franklin- Társulat hagyományos jó Ízlésének megfelelően, méltó keretet és foglalatot kapott abban a modern köntösben, melyben hóditó útjára indul. Pompás diszszel ékesített kötetek ezek: kedve­sek az amateurnak, tetszősek a szemnek, de egyszersmind könnyen forgathatók és jól is ol­vashatók, — az lévén a kiadótársulat czélja, hogy a közönség olvassa és ne könyves pol- czaira állítsa, mint díszes, de hasznavehetetlen ékességet. Merített papirosa tiszta fehér, fa­mentes ; nem fényes, hogy a szemet ne rontsa, hanem bordázott és szemcsés: az ódon kézi gyártmány sikerült utánzata; betűinek finom, szokatlan metszése művészies, a sötétkék nyomás pedig enyhíti az ellentétet a fekete betűk s a fehér papiros közt, s nem fárasztja a szemet. Egy szóval: úgy tartalom, mint külső alak te­kintetében ez a legbecsesebb irodalmi kiadvány mely újabban a magyar könyvpiaczra került. S ha még megemlítjük, hogy az ötvenöt kötet ára 220 korona s ez az összeg havi 3 koronás rész­letekben is törleszthető, — mindent elmondot­tunk, a mivel e derék, monumentális vállalatot a könyvbarátok pártfogásába ajánlani köteles­ségünk volt. Papp Endre helyettes számtisztnek a számtiszti javadalmat, Hivessy Károly nyug. szolgabirónak az eddigi kegydijat kiutalta. Matusek Pál kérelmére a gyomai hídmunkánál vizbefult fia temetési költségére 100 korona segélyt utalványozott. Hunya Mihály és társainak a Kondoros— mezőberényi út megszüntetésére iránypló kérvényé­vel kapcsolatosan többen felszólaltak, végre is azt határozták, hogy az utat fentartják, azonban egy bizottságot küldenek ki a helyszínére, hogy a köz és magánérdekek lehető összeegyeztetését kísérelje meg. Több községi adásvételi ügy jóváhagyása és számadás elintézése után a póttárgysorozatra tértek át. A békési kettős-körösi hid átépítési költségeit a felveendő 600.000 koronás kölcsön terhére meg­szavazta a közgyűlés A szeghalmi főszolgabírói hivatal fűtési átalá­nyát 140 koronára felemelte. A vármegyei számfejtő osztályhoz egy ideig­lenes napidijas alkalmazását engedélyezte. Békéssámsonnak 10000 koronás kölcsön felvé­telére vonatkozó határozatát feloldotta. Gyulavárosnak a városi nyugdijszabályrendelet végrehajtását megtagadó határozatát megsemmisítette. Békésszentandrásnak az ottani vámos fahíd állami tulajdonba való átadását kimondó határoza­tát, Békés községnek a kosárfonó iskola épület át­adására vonatkozó szerződését és régebbi boltbér hátralékok törlését kimondó határozatát, Puszta- földvárnak egy irnoki állás szervezésére vonatkozó határozatát jóváhagyta a közgyűlés. Az ügyek letárgyalása után a hitelesítő köz­gyűlést szerdán délelőttre tűzte ki a főispán, amikor dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt hitelesítet­ték a felvett jegyzőkönyveket és ezzel a rendes köz­gyűlés véget ért. A közigazgatási bizottság ülése. — Október 9. — A vármegye közigazgatási bizottsága csütörtö­kön délelőtt tartotta meg október havi rendes üiését, a melyen dr. Lukács György főispánt elnöklete alatt jelenvoltak: dr. Pábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Csák György pénzügyigazgató, dr. Zöldy Géza várm. főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Zlinszky István kózgazd előadó, Haviár Dániel, dr. Hajnal István, Keller Imre és Yarságh Béla bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után felolvasták és tudo­másul vették az alispáni jelentést, a mely a követke­zőleg hangzik: Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A folyó évi szeptember haváról szóló rendsze­rinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő 1. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság elég kedvezőnek mondható, mert ez csak 2 esetben volt megzavarva, u. m. Gyulavárosban és Békés község­ben 1—1 esetben. A vagyonbiztonság állapota már kedvezőtle­nebb, amennyiben az, különösen Szeghalmon, Oros­házán, Endrődön, több ízben támadtatott meg kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult lopás: Körösladányban 1, Szeghalmon 6, Füzes- gyarmaton 1, Vésztőn 2, Békéscsabán 3, Kondoro­son 1, Gádoroson l, Nagyszénáson 2, Tótkomlóson, Békéssámsonban 1—1, Orosházán 4 esetben, vagyis a vármegyében összesen 23 lopás eset. A tettesek ellen a nyomozások megindittattak s részben ered­ménnyel befejeztettek, részben folyamatban vannak. Baleset összesen 9 Ízben fordult elő. Az elő­fordult balesetek közül azokban, amelyekben vétkes gondatlanság vagy gonosz szándék ismérvei lát­szottak fennforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott. öngyilkosság követtetett el: Szeghalmon 2, Békéscsabán 2 és Szarvason 1 esetben. Tüzeset az elmúlt hóban nagy számban fordult elő. Keletkezési okuk részben gondatlanság, egy pár esetben gyújtogatás. Az előfordult tüzek közül 1 volt Gyulán, 4 Szeghalmon, 6 Füzesgyarmaton, 3 Gyulaváriban, 5 Békésen, 2 Gyomán, 1 Endrődön, 3 Békéscsabán, | Újkígyóson, 8 Öcsödön, 5 Kon­doroson, 4 Szarvason és 1 Csorváson Az Öcsödön előfordult tüzek keletkezési okai a lakosság ama, — különben tűzrendészed szabály- rendelettel is tiltott — eljárásában is kereshető, hogy a lakosság a takarás befejeztével szalmáját a község belterületére, udvarába behordja és ott tartogatja. A tűzrendészed szabályrendelet rendelkezéseinek szi­gorú végrehajtása iránt az intézkedések megtétettek. 11. Földmivelés, ipar és kéreskedelem. Az elmúlt hó folyamán a gazdasági munká­latok közül a kukoriczatörés, ugarolás, szántás voltak folyamatban. A mezőgazdasági munkások helyzete a nyári munkálatok befejezésével nehezebbé változott s most már inkább földmuukálatoknál nyerhetnek alkalma­zást, átlagos 1 korona 40 fillér napszám mellett. Az ipar és kereskedelem némi lendületet mutat. 111. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is meg­vizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták, azok pénz- és ügykeezlését ellenőrizték. E helyütt felemlitendőnek tartom, hogy a meg­ejtett vizsgálat szerint Kis Kálmán békéscsabai árva­széki ülnök a kezelésére bízott árvapénzekből mint­egy 1500 koronát elsikkasztott. Letartóztatott s helyettesítése iránt a kellő intézkedések már meg is tétettek. * Ferenczy Zoltán békéscsabai községi fővégre­hajtó az ellene indított fegyelmi eljárás során le­mondott állásáról, az alispán mint fegyelmi hatóság a lemondást elfogadta és a fegyelmit beszüntette; most, Ferenczy maga megfellebbezte az alispáni ha­tározatot azt mondváD, hogy kényszerítve volt a lemondásra. A bizottság a felebbezést elutasította. Mikus Mihály és társai a kétegyházi elöljárók ellen fegyelmi eljárást elrendelő határozatot feleb- bezték meg, de a bizottság elutasította felebbezésüket. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota szeptember hóban kielégítő volt, noha kissé rosszabbodott, mert a fertőző bajok­ban történt megbetegedések változatlan száma mellett az ezekben történt elhalálozások százaléka hattal emelkedett. Leginkább a légző szervek hurutos bántalmai fordultak elő, mig leggyakoribb halálok a bélhurut volt. A fertőző betegségek körül előfordult a diphtheria 13 megbetegedéssel 6 halálozással, a vörheny 11 esetben 2 halálozással, a kanyaró 28 esetben 2 halálozással, a hasi hagymáz 38 esetben 4 halálozással, a szamárhurut 2 esetben 1 halálozás­sal, a vér has 3 esetben 1 halálozással, a gyermekágyi láz 1 halállal és a bárányhimlő 1 gyógyulással végződött esetben. Uralkodó volt a hasihagymáz, mely ősszel rendesen emelkedik, ezzel szemben a vörheny és kanyaró csökkenést mutatnak. Az Az egészségügyi vizsgálatokat rendesén foganatosí­tották, a köztisztaság kielégítő. Orvosrendőri vizsgá­latot eszközöltek élőn 64 hullán 7 esetben, orvos­törvényszékét 11 könnyű és 7 súlyos testi sértés esetében. A trachomások száma 188 Sérummal beol­tottak 4 diphteriás egyént, a kik közül meggyógyult 3, meghalt 1. A bizottság a jelentést tudomásul vette A belügyminiszter rendeletét, mely szerint gyógyszerész gyakornokokul 6 polgári iskolai osz­tályt végzett ifjak is felvehetők, ha a latinból pót­vizsgát tettek, tudomásul vették. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés eredménye eddig az egyenes adónál 50757 korona 32 fillérrel, a hadmentességi díjnál 347 korona 88 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasonló szakában. A közadók kezelése több községben ellenőriztetett és kifogástalannak találtatott. A kukoriczáben bejelentett aszály okozta károk bizottsági megvizsgálása iránt intézkedett. Néhány behajthatlan vadászati jövedéki birsá- nak elzárásra való átváltoztatását kimondotta a bi­zottság. Köti Lajos vésztői lakost felebbezése folytán a jövedéki kihágás vádja alól felmentették. Sinka András békésszentandrási, valamint Ko- cziszky Mátyás békéscsabai lakosnak elemi kár ügyé­ben beadott felebbezését elutasították. Rezey Szilviusz ktr. tanfelügyelő a szeptember hó folyamán végzett helyszíni eljárásairól tett jelen­tést. Bésztvett Békéscsabán az iparos és kereske­delmi tanoncz iskolai tanitók választásában, Gyulán a tanító egylet közgyűlésén; Orosházán átvette az állami iskolát és beiktatta a tanítókat, a beirt tanulók nagy száma miatt egy párhuzamos osztály felállítása szükséges. Békésen és Mezőberényben a gazdasági ismétlő iskola ügyében folytatott tárgyalást, Szarva­son részt vett a polgári leányiskola és tanitóképezde pótló vizsgáin. A bizottság tudomásul vette a je­lentést. Az elemi népiskolai oktatás biztosítása tárgyá­ban kiadott közoktatásügyi miniszteri rendeletet a közigazgatási bizottságokkal végrehajtás végett kö­zölték. A hiányos iskolai épületek helyreállítása és felszerelése iránt az illetékes egyházi főhatóságok­hoz megkeresést intéztek. A békési uj községi iskolának bérhelyiségben történő elhelyezését a bizottság tudomásul vette és a tanítói fizetés meghagyása mellett a tanitók lakás­pénzét 400 koronára emelte fel, a 20 korona tandíj szedésére vonatkozó határozat megsemmisítésével a teljes tandíjmentességét kimondotta. A békési gazdasági ismétlő-iskola ügyében fel- terjesztést intéztek szaktanító kinevezése iránt. A mezőberényi gazdasági ismétlő-iskolához Zalai István szaktanító kinevezését tudomásul vevén a köz­séget az iskola fokozatos fejlesztésére utasították. A gazdasági ismétlő-iskolák szervezésére vonat­kozó terjedelmes miniszteri leiratot közhírré teszik és a tanfelügyelőt javaslattételre felhívták. özv. Fridrich Mihályúé egyházi adó ügyét át­tették az alispánhoz. Gulyás Sándornak Méder György elleni cseléd­ügyében az alispáni' határozatot helybenhagyták, pótlásul utóbbit a költségek viselésére kötelezték. Haviár Lajos kir. főmérnök jelentést tett a folyamatban levő építési és helyreállítási munkák­ról. Javaslatára feliratot intéztek a kereskedelem­ügyi miniszterhez az államépitészeti hivatal mérnöki személyzetének szaporítása iránt. Az árvaszéki elnök és kir. ügyész időszaki jelen­tésének tudomásul vétele után az ülés véget ért. A gyulai jövö évi színi saison. Lukács György főispán, a gyulai . szinészetpár- toló egyesület augusztus havi választmányi ülésének határozatából kifolyólag Arad és' Szegeden kívül Nagyvárad városát is megkereste Gyula s Oroshá­zának színi kerületbe leendő beosztása érdekében. Nagyvárad város szinügyi bizottsága már a múlt esztendőben hőn óhajtotta a Nagyvárad-gyulai színi szövetkezetét s ennek érdekében lépéseket is tett. Legutóbb tartott ülésében pedig nagy örömmel fo­gadta főispánunk átiratát és | maga részéről min­dent elkövet, hogy a Nagyvárad-Gyula s esetleg Orosháza közötti színi szövetkeket létesüljön és eme óhajából kifolyólag a főispán megkeresésére a követ­kező átiratban válaszol: Méltóságos főispán ur ! A gyulai szinpártoló egylet nevében hozzám, mint Nagyvárad város szinügyi bizottsága elnökéhez 912—1902. főisp. sz. a. intézett átiratára a követke­zőkről van szerencsém Méltóságodat tisztelettel érte­síteni. Nagyvárad város szinügyi bizottsága a gyulai szinpártoló egyesületnek Méltóságod által közölt és Nagyváradnak Gyulaváros, esetleg Orosháza nagy községgel kötendő színi szövetségre vonatkozó elha­tározását, — minthogy Nagyvárad város közönsé­gének ' anyagi ereje nem elegendő ahhoz, — hogy az itt működő színtársulat existentiáját egész éven át biztosíthassa s ez okból a színtársulat főnntartá­0 sához szükséges anyagi erők concentrálása érdeké­ben megalakítandó, színi kerületnek Gyula város és Orosháza nagyközséggel kötendő színi szövetség utján leendő létesítése mellett már korábban hatá­rozott álláspontot foglalt, örömmel fogadja s a fel­vetett szövetség eszméjét a maga részéről annyival is inkább melegen pártolja, miután a szövetség lé­tesítésének elő föltételei a Somogyi Károly igazgató vezetése alatt álló nagyváradi színtársulatnál mind megvannak, ugyanis ezen társulat, — mely két évi itt működése bizonyságát adta annak, hogy a szín­művészeihez fűzött legkényesebb igényeknek is meg­felel, s mely Gyula és Orosháza szinpártoló közönsége müigényeit is bizonyára minden irányban kielégíteni fogja az október 1-től május 1-ig tartó rendes szi- niidény lezárta után, mint ez évben is,nyári állomá­sára teljes személyzettel megy, a kívánt polgári ze­nekart pedig a színigazgató már szervezte s a most megkezdődött színi idényben alkalmazza is s igy tehát a jövő nyáron már egy begyakorlott zenekarral vonulhatna be a színtársulat a gyulai és orosházi állomásokra. Miután a mindkét részről óhajtott szövetség létrehozása czéljából czélszerü és kívánatos volna, ha az összes felmerülhető s végleges döntés előtt tisztázandó részlet kérdések mielőbb személyes érint­kezés utján lennének megvitathatok, a midőn a Nagyvárad városközönsége és Somogyi Károly szín­igazgató között a Szigligeti színházra nézve kötött régebbi s f. évben újabb 2 évre meghosszabbított szerződések hiteles másolatait, továbbá Nagyvárad város szinügyi szabályrendeletét mellékeltem, átszár­maztatom, tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a szövetség megalakítását óhajtó városok illetékes té­nyezőinek bevonásával Nagyvárad város polgármes­terét és engem mint a szinügyi bizottság kiküldötteit továbbá Somogyi Károly színigazgatót egy közös értekezletre egybe hívni s annak határidejéről engem értesíteni méltóztassék. Maradtam Méltóságodnak tisztelettel: Dr. Hoványi Géza, elnök. Gyulaváros költségelőirányzata 1903. évre. (Folytatás és vége.) Apolda költségvetése 1903-ik évre. Bevételek: I. Pénztári maradványból 664 76 Tőkepénzek kamataiból 2171 59 II. Földbérletből. Szegények földje bérletéből 3001 91 III. Különfélékből. Adományokból 118 87 Tánczvigalmak engedélyezéséből 428 70 Bírságpénzekből 807 89 Árvatartalékból 8203 10 Közpénztári segély 2943 99 összesen 18340 81 Kiadások: Ápoldai szegények élelmezésére 5621 — Házi szegények segélyezésére 10326 — Szegény gyermekek tartására 481 70 Szegények ruházatára 253 90 Különfélékre Gyógyszerekre 300 99 Koporsókra 105 97 Sirásásra 5 47 Tűzifára 520 — Jéghordásra 78 66 Gyógyítási költségek megtérítésére 69 57 Előre nem láthatókra 577 55 összesen 18340 81 Levonva a bevételt 15396 82 Mutatkozik hiány 2943 99 Városi közmunka költségvetés 1903. évre. Bevételek; I. Közmunka kivetésből 17110 20 II. Betonjárda kivetésből 2498 41 Bevétel összesen 19608 61 Kiadások: I. Utak javítására. Községi közlekedési utakra 2000 — Dülőutak és árkok 1000 — Utczák és vizvezetőkre 800 — Utkaparók V# fizetése] 1440 — II. Járdák. Betonjárda fentartására 1000 — Betonjárda törlesztésére 7685 88 Gyalogjárók készítése 4800 — Hidak fentartására 300 — III. Különfélékre. Nyomtatványokra 100 — Előre nem láthatókra 482 73 összesen 19608 61 9280—1902. ikt. ez. Hirdetmény a népfelkelés jelentkezéséről. Az 1893. évi XXXY1I. t.-cz. alapján mindazon katonailag kiképzett népfolkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, a hon­védségben, ezek póttartalékában, vagy a csendőr­ségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati lappal elvannak látva folyó évi október hó 14. és 15-ik napján és pedig: október 14-én az 1860-tól 1864-ig, október 15-én az 1865. és valamennyi fiatalabb évfolyamú gyulai éB Gyulán tartózkodó idegen népfelkelők a városháza udvarán megjelenni, vagy Írásban jelentkezni tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom