Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-28 / 39. szám

Melléklet a „Békés" 1902.39-ik szarnék.

zésére álló tőkéiből, egészségügyi czélokra fordítható pénzeiből a még szükséges költségeket fedezni, s a törvényhatóság hátrányt nem szenved, mert hisz az közömbös, hogy a minden igényt kielégitő kórház a mienk-e vagy az államé, a lényeg az, hogy vármegyénk területén fekszik, A törvény- hatósági bizottság az indítványt az abban foglalt indokok alapján bizonyára magáévá fogja tenni s a belügyminiszter szintén ^fogadva azokat a nyomós okokat, melyek kórházunk állami kezelésbe való átvételét nagyon ajánlatosnak javasolják a kérelmet teljesíteni fogja a kikötött feltételekkel. Gyula városára ez a körülmény egy újabb fejlődési előrehaladást s vívmányt fog jelenteni, mert ezzel azon nagy városok sorába lép, abol ilyen állami intézmények tartatnak fenn s az illető városoknak nagy előnyt biztosítanak.

Közkórházi bizottsági ülés, A vármegye alispánjának elnöklete alatt folyó hó 23-án volt a közkórházi bizottság ülése, melyen a közkórház államosításán kivül tárgyaltatott a közkórház jövő évi szükségleteinek biztosítása czéljából tartott nyilvános árlejtés eredménye. A beérkezett ajánlatok közül a kenyérfélékre özv. Leopold Ignácznó, az ital nemüékre Grünbaum Ármin, a zöldségfélére Wert- heim Simon, a hentesárukra Kopasz testvérek ajánlatai fogadtatván el, mint legolcsóbbak, velők a szerződés megkötésére a kórházi igazgató felhatalmaztatok

Névváltoztatások. Kiskorú Walfisch Ármin szarvasi lakos vezetéknevét „Dóri“-re s Paulenda János szarvasi lakos vezetéknevét „Pataki“-ra változtatta át belügyminiszteri engedélylyel.

Jóváhagyás A belügyminiszter jóváhagyta az „Orosházi katholikus kör“ alapszabályait.

Nyugalomba vonuló jegyző. Suhajda Antal Kondoros község első jegyzője tekintettel 65 évet meghaladó, korára, beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét, melyet a községjegyzői nyugdijintézet igazgató-választmánya legközelebbi ülésében fog tárgyalni s határoz a nyugdíjazás kérdésében. Ezzel kapcsolatban a község képviselőtestülete foglal kozott az első jegyző fizetésének rendezésével s a természetbeli illetményeket készpénzre változtatta át.

Adomány a Kossuth-szoborra. Schneider János vállalkozó, a Kossutb-szobor alap javára 5 koronát fizetett. Eddigi gyűjtésünk eredménye 156 korona.

A vasút téli menetrendje. A magyar államvasutak igazgatósága most adta ki az október elsején életbelépő téli menetrendet. A menetrendben a mi vidékünkön most sincsenek nagyobb változások. A lényegesebb változások a következők: A budapest— Szolnok—predeali és budapest—arad—tövisi vonalokon. A jelenleg Budapest keleti p. u. és Gyula- fehérvár között közlekedő gyorsvonatok forgalma folytatólag Tövisen át Brassóig terjesztetik ki. E gyorsvonat Budapest-keleti pályaudvarról reggel 6 óra 50 perczkor fog ezután is indulni és Brassóba éjjel 10 óra 4 pereskor érkezik, az ellenirányú gyorsvonat pedig reggel 5 óra 45 perczkor indul és Budapeltre úgy mint eddig, este 9 óra 35 perez kor érkezik. A jelenleg Budapest és Predeál között át minden irányban közlekedő gyorsvonat Budapest és Szolnok között a Kolozsvár felé, illetve Nagy várad felöl közlekedő gyorsvonattal egyesítve fog ismét közlekedni, Arad és Predeál között pedig forgalmon kivül helyeztetik. A Budapestről délelőtt iuduló aradi személyvonatnál Budapesti keleti p. u. és Szolnok között a szomszédos forgalmú menetjegyek használatára vonatkozó korlátozás érvényen kivül helyeztetik és a vonat Ecser és Farmos fel - téte'es megállóhelyeken feltételesen meg fog állani. Forgalmon kivül helyeztetik a Mária-Radnáról Aradra vasár- és ünnepnapokon közle-tekő esti helyi vegyes vonat. Ennek folytén a Tövisről este Aradra érkező személyvonatnál Mária-Radna és Arad között a szomszédos forgalmú menet és menettérti jegyek használatára fennálló korlátozás október 16 tői kezdődőleg hatályon kivül helyeztetik A mezőtúr—szarvasi vonalon. A jelenleg Szarvasról Mezőtúrra éjfél után induló vegyesvonat Szarvasról már este 8 óra 20 perczkor fog indulni és Mezőtúron csatlakozást nyer Budapest felé.

* Az uj pénzügyi palota építése, amely tudvalevőleg a kír. penzügyigazgatóság, kir. adóhivatal s pénzügyőri hivatalok helyiségéül fog szolgálni, tavaszszal megkezdődik. A napokban Gyulán volt ez ügyben Zobel Lajos főpénzügyi tanácsos, aki mint okleveles építészmérnök, a pénzügyminisztériumtól megbízást nyert a terv és költségvetés elkészítésére s megszemlélte az építendő palota telkét, egyben teljes tájékozást szerzett magának az épület szükségleteiről s az építésnél figyelembe veendő helyi viszonyok és körülményekről.

Az alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabá- lyozó és vizbasznositó társulat folyó évi október hó

4-én délelőtt 9 órakor Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre az érdekeltségi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgató-főmérnök jelentése a társulat igazgatási és műszaki ügyeiről. 2. Társulati igazgatófőmérnök előterjesztése 2 csatornaőri állás rendszeresítése iránt. 3. Ugyanannak előterjesztése a társulat hivatalos helyiségének telkén tüzmentes irattár és szolgalakás épitése tárgyában. 4. Ugyanannak előterjesztése 4 csatornaőri lak épitése tárgyában.

5. A csatornaőrök lakásaihoz vezetendő telefon módosított tervének előterjesztése. 6. Az 1903. évi költségelőiéányzat előterjesztése. 7. A Nagyméltó- ságu földmivelésügyi m. kir. minister urnák 32766— V—2. 1902. sz. a. kelt magas rendelete, melyben értesíti a társulatot, hogy a folyó évi partbiztosi- tási munkálatok költségeire a társulat részére 5000 koronát irányzott elő. 8. Ugyanannak 49306.—Y—2

1902. sz. a. kelt magas rendelete, a társulati véd- müveknak a ministéri megbízott által egy évben kétszer leendő megvizsgálása tárgyában. 9. Ugyanannak 55275—V—2. 1902. sz. a. kelt reudelete, melyben felhívja a társulatot, hogy a Körös folyó hajózhatóvá tétele tárgyában tartandó értekezleten magát képviseltesse. 10. A Nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 48993—1902. —V. B. sz. a. kelt rendelete, melyben felhívja a társulatot, hogy az alföldi gazdasági vasút különböző vonalainak közigazgatási bejárásán magát képviseltesse. 11. A Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának 138—1902. szám alatt kelt leirata, a|

társulat által felveendő 800 000 korona kölcsön- ügyben. 12. Békésvármegyealispánjának 13622—902. sz. a. kelt megkeresése, a törvényhatósági utaknak a társulat árterébe leendő bevonása tárgyában. 13 Ugyanannak 14163—1902. ikt. szám a. a társulati belvjzrendezés módosítása tárgyában hozott határozata. 14. Ugyanannak 14162—1902. ikt sz. a. kelt határozata, a gyulavárii uradalomtól átvett vizimü- vek engedélyezése tárgyában. 15. Ugyanannak 12422—1902. szám alatt kelt határozata, melylyel a hosszufoki ármentesitő társulat által, a Fekete- Körös jobbpartján létesítendő malomfoki partvédmü tervezeteit, Sarkad községházánál közszemlére kilétei rendeli. 16. Ugyanannak 12334—1902 sz. a. kelt határozata, a hosszufoki ármentesitő-társulat zsilip és tiltó kezelési szabályzatának közszemlére kitétele tárgyában. 17. Békéscsaba község elöljáróságának 7674—902. szám. a. kelt megkeresése, melynek kapcsán megküldi az Élővizcsatorna töltésén átszivárgó vizeket felfogó csatornának tervezetét. Kapcsolatosan előterjesztetik Békésvármegye alispánjának 14305—1902. sz. alatt a csatorna tervezetének közszemlére kitétele tárgyában hozott határozata. 18. Békésvármegye alispánjának 14161—902. szám a. kelt határozata, melylyel a volt kigyós— gyula—csabai vizitársulat részére adott belvízcsatorna engedély okiratát hatályon kivül helyezi. 19. Ugyanannak 15139—902. sz. a. Doboz községnek egy, korlátolt használatú komp-átjáró engedélyezése tárgyában hozott határozata. 20. Ugyanannak kisebb magán vizimüvek engedélyezése tárgyában hozott határozata. 21. Az aradmegyei ármentesitő- társulatnak 303 — 1902. sz. a. kelt megkeresése, melyben megengedni kéri a gyulavárii uradalomtól, a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalig telefonhuzalának a társulat telefon-oszlopaira való felerősítését. 22. A Tiszavölgyi-Társulat központi bizottsága által, folyó év junius hó 10 én tartott ülésről felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 23. A társulatnál való képviseltetéssel megbízó levelek elő terjesztése. 24. A Tiszavögyi Társulat és a tiszai ármentesitő-tár9ulatok közös nyugdíjintézetének f. évi közgyűlésén a társulat képviseletében megjelenő meghatalmazott megvá'asztása. 25. A társulati nyugdíj-választmánynak bárom évre való megválasztása. 26. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése és a társulati pénztáros jelentése, a társulati pénztár állapotáról. 27. Argyellán György érdekeltségi tag indítványa a társulati alapszabály módosítása tárgyában. 28. Időközben érkezett tárgyak és netaláni indítványok.

Esküvők- Jellenz József volt gyulai honvéd hadnagy, jelenleg Berettyó-vizszabályozási társulati nyilvántartó e hó 25-én vezette oltárhoz Kolozsváron szép menyasszonyát Bay Blankát, a Scherer intézet volt közkedveltségben álló tanítónőjét. — Kaudersz Adolf kereskedő polgártársunk szép és kedves leányának Rómának, csütörtökön esküdött örökhüséget Hasznos Adolf jászszentgyörgyi ifjú fakereskedő, a gyulai izr. templomban.

Tar Mihály nonánv Írása. A zilahi Tuhutum- emléken, a melyet tudvalevőleg egy időben lepleztek le a minap a Wesselényi szoborral, nagy feltűnést kelt az Írás. A pogány-obeliszkre a Kara- csay-kódexből vett bat hegedős-ének van vésve: Tubutumról, továbbá Kádár táltos könyörgése a tűzhöz, vízhez, földhöz és levegő-éghez. Maguk az énekek is megragadok, de ami igazán szenzácziós bennök, az, hogy ősi magyar rovásírással vannak a kőben megörökötve. Az emlék alkotója: Fadrusz\ János szobrász művész, ezt írja a több ezeréves magyar rovásírásról a Budapesti Hírlapnak : . ! . Kitudódott, hogy a rovásírás nem csak emlék — de való, eleven kincse a nemzetnek, hogy még ma s él a magyar nép között. Klasszikus tanúim erre Tar Mihály uram és fia, Tar István földművelők Omoron, a kik ma is Írják és róják is. Én ugyan még keveset foglalkoztam e kérdéssel, de már is három nyomát találtam régi Írásunknak. Az első volt Kozma Andor barátom, a ki elmondta nekem, hogy egy régi szolgálójuk volt, a ki soha sem tanulta meg a mai Írást, hanem mindent rovásjegyekkel irt. A másik kettő két huszárfőhadnagy volt. Az egyik látván a Tuhutum-emlék fölirását, azt mondta, hogy ezt az írást ő mindig látta a pusztá kon bojtároknál, pásztoroknál faragott fanyeleken ; a másik pedig egy dánosi családi levéltárt említett nekem, a mely nagyon sok rovásirásu dokumentumot őriz. A kik tehát eddig kételkedtek a rovásírás ősi származásában, azok ugyan nem nagyon kutatták nyomait, mert rá kellett volna akadniok, a mint ráakadt Király Pál (a ki összegyűjtötte az ősmagyar írásokat), hogy az írás még ma is él a magyar népben. Tar Mihály földműves, a kiről már szóltam, ezt az érdekes levelet irta nekem az ő tudományáról : „Én ezt az írást gyermekkoromban három embertől láttam : egy volt az édes atyám. Tar Mihály ; a másik volt egy öreg bojtárunk, Sas András ; harmadik egy Kovács Ferencz nevű öreg ember. Ez volt pásztor, katona és futó-betyár. Ezt m ndenki úgy hívta csak : az öreg Kajla. Úgy csa- vargott a tanyákon. Ez tudta Írni is, róni is. De ezek mind elhaltak régen. Mikor én eljöttem Gyuláról ezelőtt huszonöt évvel, Sas Andrásnak még élt egy testvére, Sas János; de hogy ez él-e még, vagy tudja-e ezt az Írást, azt nem tudom ... én úgy hiszem, még most is lehetne olyan embert találni, a melyik tudja, nem gondolja, hogy ezután valaki érdeklődjék . . . Még egy emberre van gyanúm, ha ugyan él még. Mikor én eljöttem, öreg Bállá Sándor nevű ember élt Gyulán, a ki a múlt század ötvenes éveiben gulyás volt Csorváson. — Király Pállal közösen megállapodtunk, hogy ez énekeket az igazi népből való Tar Mihálylyal és fiával, Tar Istvánnal iratjak le a maguk, apáról- fiura szállott módja szerint, de a nélkül, hogy az ősmagyar irás-gyüjtemény kéziratait, vagy a Kara- csay-kódexet megismertetnők velük. Király Pál tehát a kiválasztott hat éneket átírta a rovásból mai írásunkra s ez átírásokat magához véve, meglátogatta a most Temesvármegyében Omoron lakó földműveseket, a kiket eddig személyesen nem ismert.

A két Tar a vendéggel együtt szívesen fogadta a megbízást is, melyet gazdasági elfoglaltságuk mellett is igen rövid idő alatt teljes megelégedésünkre teljesítettek olyan szépen, hogy én a pompás rovásírás kőbevésését elvégezhettem. A Tuhutum-emlé- ken lévő hat ének rovásírása tehát a két omori földműves munkája. Összehasonlítva az ő rovásos betűiket a Karacsy-kódex betűivel, csaknem azonosnak mondható a két írás. A nép egyszerű fiaiban tehát megmaradt, apáról-fiura szállván, az ősi ma-i

gyár rovásírás. Fadrusz János szobrásznak eme nagy erdekü értesítésére megjegyezzük, hogy G. Tar' Mihály a gyulai legrégibb és legtekintélyesebb földműves Tar család tagja, tényleg 25 esztendővel ezelőtt származott el Gyuláról Ömorra; akkor még fiatal és nagyon értelmes földmives volt, a ki pár év múlva bírói tiszt viselésére érdemesittetett uj polgártársai részéről. Gyulán még sokan emléke zünk rá. A Fadrusz levelében említett öreg Bállá Sándor már régen meghalt, de Sas János még él. A mi különben a magyar rovásírást illeti, azt a gyulai református magyarok, a kiknek ősi fajma gyarsága minden kétségen felül áll, számosán ősmerik és pedig nemcsak a régi, hanem az uj nemzedék is.

Lelkész kinevezés, gróf Wenckheim Dénes által nagy áldozatkésséggel emelt róm. kath. templom lelkészévé Winkler József ez. püspök, a nagy váradi képtalan helynöke, Kovács Márk éradonyi lelkészt nevezte ki.

A tejszövetkezet. Ritsek János elnöklete alatt, Bulboca János és Endrész András, mint a tejszövetkezet felügyelő bizottsága, folyó hó 22—23-ik napjain a tejszövetkezet félévi mérlegét és üzlet könyveit átvizsgálták s konstatálták, hogy julius hó végéig 673 drb tehén után a bevétel volt 61453 kor. 90 fillér, a kiadás 60198 kor. 41 fillér, tiszta haszon 1255 kor. 49 fillér. Ezzel szemben a szövetkezet adóssága 8000 korona, .mig a szövetkezet vagyonértéke beszerzési árban 9309 kor. 20 fillér; meggyőződött a felügyelő bízottéig arról is, hogy a nyári szezon alatt 120 liter tej adott annyi vajat, mint augusztus hóban 80 liter ad, igy a fokozottabb jövedelem a második félévben várható. Ugyancsak a fentnevezett felügyelő bizottság e hó 26-áu váratlan pénztárvizsgálatot tartott a szövetkezet napi pénztáránál és azt a legnagyobb rendben találta.

Eljegyzés. Léhmann Béla törekvő ifjú szitás iparos eljegyezte Bordé Mihály kedves leányát, Rózát.

Ujoncz-bál. A besorozott gyulai iparos ifjak igen sikerült ujoncz bálát rendeztek vasárnap ífj. Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglőjében. A bál sikerét előmozdították az ízletes ételek és jó borok. A négyeseket állandóan mintegy 60 pár tánczolta. A fesztelen társaság a késő reggeli órákban oszlott széjjel. A mulatságon résztvettek : Barát Mariska, Diószeghy Mariska, Kiss Mariska, Sál Fánika, Dániel Krisztina, Gergely Istvánná, Yerbőczy Mariska, Névery Róza, Gremsperger Mariska, Geiszi Róza, Ludvig nővérek, Szatrán Erzsiké, Ludvig Mariska, Neuhauser Sándorné, Szelei Róza, Steigerwald Anna, Erdős Róza, Gerlein Erzsiké, Sproch Juliska, Hanzsala Gyuláné, Radó Yilma, Bagi Terízke, Zilbauer Anna, Steigerwald Terózke, Nánásy Juliska, Szili Erzsiké, Bondár Juliska, Bányász Mariska, Baranyi Annuska, ifj. Nánásy Istvánná, Frőhner Józsefné, Scheibert Juliska, Litkey Lajosné, Szlovencsák Jánosné, Kukla Mariska. Wagenhoffer Róza, Múlt Róza, Yolent Róza, Lelik Erzsiké, Weigert nővérek (Nagy Pél), Ludvig Ninuska, Glatz Erzsiké, Zelenyánszky Mariska (Békéscsaba), Túri Róza, Kányi Jolánba, Monori Róza, Braun Terézke, Lindenberger Álajosné, Werner Erzsiké és Fridrich Jánosné.

A gyulai újvárosi olvasókör ma délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyen a ven déglői helyiség jövője felett fognak határozni.

A gyulai 48-as kör folyó hó 21-én délután igen sikerült emléküunepélyt rendezett Kossuth Lajos századik születésnapjának emlékére. A díszközgyűlés, — melyet ez alkalomra hivott össze az elnökség — a „Hymnus“ éneklésével kezdődött. Majd Névery Albert körelnök szép gondolatokban gazdag megnyitó beszédében fejtegette a nagy nap jelentőségét. Ezután Czeglédy Anti körtitkár olvasta fel Kossuth Lajos életrajzát. A hazafias szellemtől áthatott és lelkes éljenzéssel fogadott felolvasás után — Gulyás János segedlelkész elfoglaltsága miatt — Mihálik József szavalta el mély benyomást keltő „Kossuth Lajos“ és „Honszerelem“ czitnü sajái szerzemenyű alkalmi költeményét. 0 utána Névery Albert tartott záróbeszédet. Yégül a „Szózat“ ének lésével véget ért a kegyeles emlékkünnep 1

Kapuzárás az orosházi szinkörben. Az oros házi arénában az idei kitünően sikerült szezon után a múlt kedden búcsúzott Makó Lajos társulata, mely úgy a műsor, mint az előadások kitűnő voltával teljesen kiérdemelte az orosháziak pártolását. Ennek kifejezése volt az az ezüst babérkoszorú, melyet az orosháziak vettek Makónak közadakozásból s amelyet Ambrus Sándor szinpártoló egyleti elnök nyújtott át szép szavak mellett, az utolsó előadás kezdete előtt. A társulat Orosházáról rövid időre Nyíregyházára ment s innen Debreczenbe megy téli állomására.

Megcsípett iibatolvajok. Nagy Sándor és Nobik Mihály mezőtúri lakosok éjjel átjöttek a szarvasi határba, hogy néhány libát szerezzenek tisztességtelen utón. Schlauka János szarvasi lakos tanyájához érvén, ott a libaólból zsákba kezdték rakni a ludakat. A gazda felébredt a kutya ugatásra és csendesen az ól felé ment e nyakon czipte a zsákot tartó Nagy Sándort, mig tárca futásnak eredt. Scbauka nagy dulakodás közt az elcsípett tolvajt egy kamarába zárta s revolverrel kezében az elszökött tolvaj felkeresésére indult, de mivel nem bírta utolérni, négyszer utánna lőtt. Alig hogy eldördültek a lövések, az éppen arra haladt s járőr szolgálatot teljesítő csendőrök a tanyához értek és Schlauka panasza folytán Nagy Sándort kihalgatták s szabadlábra helyezték. Majd tettes társa Nobik Mihály felkeresésére indultak, kit meg is találtak a közeli csőszkunybóban éppen akkor, mikor Schlauka által átlőtt karjának sebét mosogatta.

Esküvök. Lux Gyula csabai mérnök leányát Yilmát oltárhoz vezette Királyi Gáspár balatou- boglári gyógyszerész. — Losonczi Gábor Békésen örök hűséget esküdött He.ncz Mariskának. — Szűcs János békési tanító oltárhoz vezette Kovács Pál nyugalmazott tanító leányát Rózát.

A cs. és kir. 7. sz. hadtestparancsnokság a közte s a békéscsabai alsóvégi legelőtársulat között, a harczászati lőgyakorlatok által okozott károk megtérítése kérdésének végleges megoldása czéljából értesítette a vármegye alispánját, hogy hajlandó a lőgyakorlatok alkalmából felmerülendő kárának megtérítése fejében, a tehénlegelőtársulat részére az 1900. évi junius 1-től kezdődőleg évente 1000 koronát fizetni, a melyből 800 korona a katonai

hatóságot, 200 korona pedig Békéscsaba községet terhelné. Ezen évi kártérítési összeg ellenében a katonai hatóság nem a legelő végleges átengedését, hanem csupán csak azt kéri, hogy évente mintegy 10 esetben megtartandó lőgyakorlatok idejére, a tehénlegelő területének használhatási joga részére átengedtessék. A szerződés az említett feltételek alatt 15 évre lenne kötendő.

Az orosházi körállatorvosí állás szervezéséről szóló vármegyei szabályrendelet életbe lépvén, a vármegye alispánja az 1888. évi YII, t-ez. 129. §-hoz képest az állás székhelyéül Orosháza községet jelölte ki és az összesen 1000 koronát tevő javadalomhoz való hozzájárulás arányát akként állapította meg, hogy Szentetornya 280 koronával, Nagyszénás és Pusztaföldvár 200—200 koronával, Gádoros és Békéssámson pedig 160 —160 koronával tartoznak a javadalomhoz hozzájárulni és ebez képest Szentetornya 4, Nagyszénás és Pusztaföldvár 3—3, Gádoros és Békéssámson 2—2 szavazattal vesznek részt a körállatorvos választáson.

Halálos baleset. Erdélyi Imre 16 éves legény, mint kocsis szolgált Békéscsabán. Gazdája tanyájáról kukoriczával megrakott kocsit hajtott haza csütörtökön estefelé. Az utón a fiatal legény lehajolt a kocsiról és azt nézte, nem hullajt e kukori- ozacsöveket s ekkor lecsúszott a lovak közé. A kocsi nehéz kerekei mellén és fején keresztül mentek, behorpasztva a mellkasát és fején súlyosan megsebesítették. Erősen vérezve találtak reá az utón s beszállították a békéscsabai kórházba. Itt belső elvérzés következtében elhunyt.

A csabai árvaszék sikkasztója. Békéscsaba sikkasztó tisztviselője, Kiss Kálmán árvaszéki ülnök már szabadlábon van. Mattiassi albiró előzetes letartóztatásba helyezte, de dr. Nyisztor Adorján törvényszéki vizsgálóbíró úgy találta, hogy Kiss letartóztatására nem forog fenn elegendő ok, elrendelte szabadlábra helyezését s a vádtanács az ügyész felebbezésének elvetésével a vizsgálóbíró határozatát hagyta jóvá. Kiss Kálmánt meg hétfőn délután szabadon bocsátották. Dr. Lukács György főispán a sikkasztó ülnök ellen a fegyelmi eljárást megindította s állásától felfüggesztette. A közigazgatási bizottság kiküldöttjeiként Jantsovics Péter vármegyei árvaszéki elnök és Horti Béla tb. főszámvevő a csabai árvaszéknél vizsgálatot teljesítettek. Az árvapénztárt a legteljesebb rendben találták 8 igy az ülnök manipulácziói az árvapénztárban őrizet alatt álló tömegeket nem érintik. Maga a községi árvaszék is kiküldött egy bizottságot, hogy az elintézett összes ügydarabokat megvizsgálja. A vizsgálat eddig újabb sikkasztási esetre nem akadt.

Eljegyzés. Venczák Zoltán endrődi kereskedő jegyet váltott Forró Ignácz márkusfalusi földbirtokos leányával Lenkével.

A pozsonyi mezőgazdasági kiállításon majdnem a legnagyobb területet a Propper Samu ozég foglalja el. Óriási csarnokban a Sack Rudolf világhírű szigorított gyártmányai vannak kiállítva. Propper Samu ezt a gyártmányt 24 év (lőtt honosította meg hazánkban és ezek az ekék az ország különféle vidékein és különféle talajain több mint 50 versenyben nyertek első dijakat. Ennek következtében ezek az ekék igen hamar honosodtak meg hazánkban I alig látszik gazdaság, melyben Sack-féle ekék alkalmazásban ne volnának. Azonkívül gazdászati szereket látunk a kiállításban, melyek talajviszonyaink különböző minemüségei mellett kitünően beváltak. Frigyes főherczeg meglehetősen bosszú ideig szemlélte a kiállítást s megjegyezte, hogy a Sack féle gyártmányokat régóta ösmeri, amennyiben uradalmaiban is alkalmazzák azokat s nagyon meg vannak velők elégedve, ő Fensége Propper úrral való beszélgetése közben, a gazdászat terén való kiváló jártasságának adta tanujelét. A főherczeg érdeklődése azután a dr. Gaspary és társa ezég czement gépei felé fordult, melyeket szintén Propper Samu vezetett be hazánkba és az emlitett ezéget is képviseli Az itt kiállított uj módszerü gépek fontos szerepet vannak hivatva a gazdászatban betölteni, amennyiben segélyökkel a gazdászati ipar terén a gazdáknak téli időre foglalkozás szereztetik. Minden gazda e gép által abba a helyzetbe jut, hogy házfödő anyagát maga állíthatja elő, amennyiben e gépek segélyével homokból és kevés czementből kitűnő minőségű cserepek és kövek állíthatók elő minden jelentékeny költség nélkül. Ezt a gépet a kiállításban gyakorlatilag mutatják be az anyag egyszerűsége, valamint a tetőcserepek, czement- lapok és építési kövek olcsó előállítása nag<y feltűnést kelt. Különösen magyar viszonyok részére nagy jelentőségű e gép bevezetése s úgy Frigyes főherczeg valamint a jelen volt miniszterek élénk érdeklődéssel szemlélték e demokracziókat. Propper urat e gép bevezetéséért elismerés illeti s remélhető, hogy ez a gép, — tekintettel gynkorlati alkalmazhatóságára, — hazánkban hamar el fog terjedni. A Propper-féle kiállításban a Doering féle chicagói gépgyár arató- és kaszáló gépei, valamint a gazdasági gépipar több újdonsága, különösen rétmivelésre vannak kiállítva. Propperé az érdem, hogy gazdaköreinket a gazdasági gépek és eszközök legújabb és legjobb példányaival megismerteti.

Minden gondtól mentesek az ételek sikerülte iránt azon háziasszonyok, szállodák és vendéglők, kik a Khmer Manó és fia bécsi ezég által készített „Kunéról“ garantált tiszta növényzsirt konyhájukban használják. Kifogástalan ízért, a legkiadósabb használatért, könnyű emészthetőségért és tartósságért teljes biztosíték.

Foulard-selyem 60 krajczártól 3 frt 65 krig méterenként, blonsok és ruháknak való „Henneberg selyem,“ fekete, fehér és más színekben 60 krajczártól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bérmentve ás vámolva, házhoz szállítva. Minták pósta- fordulattal. Schweitzba kettős póstaportó. —

G. Henneberg selyemgyára, (cs. kir. udvari szállító) Zürich. to 23—so