Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-06-15 / 24. szám

lámpa is van. A palota fényessége fogja az iv-lámpa fényességét is pótolni Addig azonban, míg ez meg­történik, a társkiadók sok kiadó lakáshirdetést fog­nak a »Békésiben közölni, sőt az egyik kiadó , haza jön a fürdőről s a másik megy el. Azoknak, akik nem akarnak »idegenbe« menni fürdőzni, hidegen ajánljuk a nyári uszodát. Saj­náljuk, hogy nincs téli uszodánk, mert akkor azt ajánlanók — nyáron. Az, hogy a Körös vize zavaros, nem baj, az ember azt hiszi, hogy iszap-fürdő, amelyet a Mórok különösen szeretnek. A fürdőszezont nem sokára fel fogja váltani a sziniszezon. Jules de nem Yerne, hanem Zilahi, a legkedvesebb szinigazgató itt járt a héten Gyulán, részint hogy kiadó lakásokat keressen a személyzet részére, részint hogy belenyúljon a tisztelt szín — mii — pártoló közönség zsebeibe. Szomorúan tapasz­talta, hogy nemcsak sok üres lakás van Gyulán, hanem zseb is. Sebaj, nem azért bonvivant ő, hogy ne tudjon segiteni a legkritikusabb szerepen is. Szá- ■ mitva az eshetőségekre, hozott magával mindjárt mentöplakátokat is s azokból egy-egy példányt (kéket, zöldet, veresei, sárgát, a kinek milyen tet­szik, válogathat bennük), kiragasztatott az utcza- sarkokra. Tessék elolvasni: felhívás keringőre, aka­rom mondani részletfizetésre. Oh kedves »részletfizetés«, micsoda bája rejlik benned a szóképzésnek Negyven előadásra lehet bérelni és tiz részletben fizetni. (Igaz, hogy még kellemesebb lenne, ha tiz előadásra 40 részletben lehetne előfizetni.) Hisz ez a mi kedves Zsülünk igen okos szinigazgató, tudja, hogy a szinpártoló közönség müizlésének mi a legnagyobb »bibije:« Ha akkorára, mire a szezon megkezdődik, mindenkinek lesz egy bérlete, amelynek az árát már előbb rész­letenként kifizette, egyszerre megjön a kedve a szín­házba járásra s mindenesetre telt ház fog tapsolni érzéssel — és ingyen a jobbnál-jobb előadásoknak. Ez több mint bizonyos. Az is bizonyos, hogy a vármegyében legszebb kiránduló hely: a Gyula-városerdő. Erről győződtek meg azok is, a kik a múlt vasárnap kirándultak. A város polgármestere járt elől jó példával és fiakkerrelA Az ő példáját és fogatát »számos« fogatok hosszú során követték a kirándulók. A kirándulás egyéb­ként nevezetes ünnepélylyel volt összekötve. A pol­gárság régi vágya teljesült, egyik érdemes tagját tüntette ki. Jelen volt az ünnepélyen a polgárság szine-iava, a polgármester ékes szavakban méltatta a nap'hősét, a város érdemekben gazdag számadóját,\ a ki szintén jelen volt s örömkönnyü csillogott sze­mében, midőn arczképét leleplezték. A polgárság kitüntető bizalmának ily szép jelét életében még senki se élvezte s büszke lehet rá a város, amelynek fiai ily dicsőségre tesznek szert. Azok, a kik a városerdőbe nem rándultak ki, itthon »idültek« — feltéve, hogy van »parkszerű“ kertjük, a hol »üdülhettek.« A »kastélyszerü« ház tulajdonosának lakói azonban meg voltak akadva, mert a háziúrtól a »parkszerű« kert használatára nézve, melyet külön-külön mindegyik a magáénak tekintett teljesen, azt a jogi felvilágosítást kapták, hogy mindegyik lakó a kertből a lakása előtt fekvő részt használhatja. A három lakás fekvése azonban a következő : i II kert III (-S5. — 60 Közgazdaság. A gyulai hitel és bőranyag beszerző szövet-1 kezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja folyó hó 9-én tartotta évi rendes közgyűlését Tóth János elnöklete alatt, amelyen 54 tag 248 üzletrészszel volt jelen. Olvastattak és elfogadtattak az ejtőző évi rendes közgyűlésen és az 1901. évfo­lyamán az igazgatósági üléseken felvett jegyzőköny­vek. Az 1901. évi mérleg, melyben vagyon pénz­tárkészlet 868*46, váltó-kölcsönök 3497, kötvény­kölcsön 4835*81, árukészlet 26070*50, adósok 56717 kor. 20 fillér, bakkancs vállalat 5408*34, ingatlan 9010, felszerelés 427.34, teher befizetett üzletrész 11724*38, központi hitel 32315*81, központi folyó számla 247*16, központi felszerelési költség 82*66, hitelezők 31309*57, takarékpénztár 20626*12, tarta­lékalap 138*51, fel nem vett osztalék 115 03, állam Segély 8000, kötvény 200, házbér jövedelem 242, átmeneti költség 200, tiszta nyeremény 1633 korona 41 fillér felolvastatott és a zárszámadás kifogás nélkül elfogadtatott, a kezelő-személyzetnek a felmentvény megadatván. A nyereség-veszteség számlán is mutatkozó 1633 korona 41 fillér, többek hozzá szólamlása után az országos központi hitel- szövetkezet kiküldöttje által javaslatba hozott és az igazgatóság által megállapított módozat szerint jóváhagyatott és elfogadtatott, mely összeg a kővet-! kezőkép osztatott fel: Az alapszabály értelme sze­rint 10°/o'azaz 163 korona 34 fillér a tartalékalap­hoz csatoltatott 582 kor. 20 fii., az üzletrészek 5°/0-a osztalékra fordittatott, a 8000 korona állam segély után 5°/0, 400 korona osztalékul, az igazga­tóság részére 10°/„, 163 korona 34 fillér, a felügyelő bizottság részére 4°/0, 65 korona 34 fillér fizetés határoztatott el, a fentmaradó 259 korona 21 fillér pedig az alapszabály értelmében szinte a tartalék- alaphoz csatoltatott. Az alapszabály 49. §-& értel­mében Néveri Károly és Gremsperger Pál igazgatói állásaikról lemondtak, de arra újból megválasztat­tak. Somogyi Mihály szőv. tag indítványa után a közgyűlés többek hozzászólása után határozatilag kimondta, hogy ezentúl a talp és bőr árút 6°/0 hozzá számításával fogja eladni. Kolozsi Péter könyvelő jelentése szerint az összes pénztári bevétel 101719 kor. 35 fii., kiadás 100850 kor. 89 fii., áruforgalom az 1901. évfolyamán 98914 kor. 37 fillér értékű volt; elintéztelek 1105 ügydarabot; az évfolyamán kis iparosoktól, azaz tímároktól vétetett 804 pár bőr 29323 korona 32 fillér értékben, a jelentés tudo­másul vétetett. Id. Junászka József írásban beadott azon indítványa, melyben egy árúraktár felállítását indítványozza, hosszabb eszmecsere után elvileg elfogadtatott, és bővebb tanulmányozás végett az igazgatóság és biráló bizottságnak kiadatott. Több apró ügyek elintézése után az ülés véget ért. Törvényszéki csarnok. Főügyészi vizsgálat. Sávéi Kálmán, az uj nagy­váradi főügyész a gyulai kit*, ügyészséget megvizs­gálandó, a hét folyamán Gyulán időzött. Megvizsgálta az ügykezelést és a törvényszéki fogházat s úgy az ügyvitelt, mint a fogház tisztaságát, gondozottságát, a rabállomány ellátását mintaszerűnek találta. Egy esküdtszéki tárgyalást is végig hallgatott. Megszüntetett bírói állás. A békési kir. járás­bíróságnál két járásbirói állás volt szerezve, melyek nek egyike dr. Degré Miklósnak a budapesti VIII—X. kér. kir. járásbírósághoz történt áthelyezése folytán üresedésbe jött. Az igazságügyminiszter most leirt a törvényszék elnökéhez, hogy ezt az állást nem szándékozik többé betölteni, azért azt megszüntette, igy a bíróság főnöke Gyukits Viktor járásbiró lett, ki a hivatalvezetői teendőket eddig is ellátta. Esküdtszéki tárgyalások. — Júniusi ülésszak. — Pénteken befejezte az esküdtszék tizenegy na­pos működését. A bűnösök elnyerték megérdemelt büntetésüket, az ártatlanokat rehabilitálta az igazság­szolgáltatás. Három Ízben hozott az esküdtszék felmentő határozatot, melyek közül kettő keltett kü­lönösebb érdeklődést, mert ez esetekben a büntetés alól való megszabadulást eredményező verdikteket a vádbeli cselekményeknek a vádlottak beösmeró:| vallomása előzte meg. Rendkívüli horderejű lélek­tani motívumoknak kellett tehát e bűneseteknél fel­merülniük, hogy az esküdtszék mégis a vádlottak ártatlanságát mondotta ki. Helyesen jártak-e el, mi­dőn felmentő ítéleteket hoztak, vagy tévesen fogták föl a kérdéses bünperek anyagát, nem szándékozunk e felett sem elmélkedni, sem kritikát gyakorolni A mi meggyőződésünk, melyet a tizenegy napig tartó tárgyalásokból merítettünk az, hogy az esküdtek minden alkalommal, amennyire csak lehetett, igye­keztek a csupán egyféle mértékkel mérő igazságszol­gáltatás szellemében betölteni hivatásukat. Es ha ez nem is sikerült volna maga a tökéletes egészében, az esküdtekként szereplő polgárok lelkiismerete nyugodt lehet, mert az egyedüli czél, mely őket minden lépés­nél vezérelte egyedül és kizárólag az igazság kide­rítése volt. Egyről föltétien bizonyosságot tettek az esküdtek, nevezetesen arról, hogy a büntető igazság­szolgáltatásnak ezen nálunk még fiatal intézményére, az esküdtszéki intézményre, a polgárság ma már sokkalta érettebb, mint volt akkor, amidőn az intéz­mény életbe lépett. Ami természetes is. Két eszten­dős működése alatt az esküdtszéki intézménynek sok és becses tapasztalást gyüjhetett magának az, ki a többször lefolyt tárgyalásokat figyelemmel ki­sérte s hogy esküdtjeink ezt nem mulasztották el, arról a legutóbbi működésük kétséget kizárólag ta­núskodik. A szombat óta lefolyt esküdtszéki ülések­ből részletes beszámolónk a következő: Emberölés pipaszárral. — Junius 7. — Diószegi Mátyás gyomai napszámos folyó évi márczius hó 9-én, midőn Gyomán országos vásár volt, betért Éried Sámuel korcsmájába, hol megle­hetős mélyen talált a kancsó fenekére nézni. Előbb két és fél deczi pálinkát hajtott le, majd a borivás- hoz fogott, amit sörös poharakban mért ki a korcs- máros. Délután 5 óra tájban megjelent a korcsmá­ban Csikós Sándor csordás, kivel Diószegi fiatal, ko­rában együtt bojtárkodott, s mindjárt beszélgetésbe elegyedtek. Mindketten ittas állapotban lévén, a be­szélgetésből csakhamar sértő szóváltás keletkezett. Durva kifejezéseket vagdostak egymás fejéhez, majd Csikós az asztaltól felállva rákiáltott Diószegire: — Eredj innen, te csavargó, bitang — Dió­szegit ez utóbbi szavak teljesen kihozták sodrából. Kikapta szájából a pipát és a pipaszárat dühös erő­vel beledöfte Csikós balszemébe. Csikós, kinek a sze­mén keresztül fejébe mért döfés, teljesen szétron­csolta agyvelejét, két napi kínlódás után meghalt. Ezért került Diószegi Mátyás a vádlottak pad­jára. Ügyében szombaton, folyó hó 7-én tartották meg az esküdtszéki tárgyalást, melyen dr. Tholt\ István törvényszéki bíró elnökölt; szavazó bírák voltak: Bubay Lajos és dr. Szegedy Lajos, jegyző: Tömöry Lajos; közvádló: Tóth Ferencz alügyész; védő: Schröder Kornél ügyvéd. Rendes esküdtek: Diósi Béla, Reisner Ede, Fried Lipót, Stark Adolf, Kocziszky Mihály, Haán Béla, Reisz Kálmán, ifj. Kapta János, Kertész Gábor, Blascsok Gyula, Deutsch Jakab, Meixner Frigyes. Pótesküdtek: Kovacsik János, Michnay Gusztáv. A bizonyítási eljárás vádlott kihallgatásával kezdődött, ki beösmerte bűnösségét, mentségéül ittas állapotát hozván fel, melyben a cselekmény elkövetésekor volt. A tanuk nagy része azt vallotta, hogy vádlott ittas volt ugyan, de tudta, hogy mit csinál. Az esküdtekhez a következő főkérdést intézte a biróság: »Bünös-e Diószegi Mátyás vádlott abban, hogy Gyomán 1902. év márczius *29-én a bűnjelként sze­replő pipaszárat szándékosan, de ölési szándék nél­kül úgy döfte Csikós Sándor szemébe, hogy a pipa szár annak agyvelejébe mélyen behatolt s az ez által okozott súlyos testi sértés folytán annak halála következett be? Igen, vagy nem?« Az esküdtek a feltett bűnösséget megállapító kérdésre hétnél több szavazattal igennel felelvén, a kir. törvényszék Diószegi Mátyás vádlottat halált okozó súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondta s ezért őt egy és fél évi börtönre Ítélte, melyből azonban a vizsgálati fogságban töltött két és fél hónapot leszámította. Az ítélet nyomban jog­erőssé vált. Felmentett gyilkos. — Junius 9. — Gyórösi József füzesgyarmati gazda ezelőtt 32 év­vel feleségül vette Bagi Juliannát, kivel 17 évig elég nyugodj és megelégádett házasságban ált. A családi boldogságot ekkor egy olyan uj jelenség kezdte megzavarni, mely ellen hiába küzdött, hiába véde­kezett a férj, nem tudta többé a bajt orvosolni. Az asszony ugyanis ivásra adta magát — s tizenöt éven keresztül folyton iszákoskodott, elpusztítva, föl­emésztve a közös vagyon legnagyobb részét, anyagi romlásba hajtván férjét, sőt gyermekeit is. Győrösy, kit Füzesgyarmaton általában becsültek tisztes, józan gon­dolkodásáért, dolgos, takarékos életmódjáért, keser­ves, nehéz éveket élt igy át feleségével. Alig múlt el nap, hogy GyőrÖsyné részeg állapotban ne lett volna, a mely körülmény a férjet mindjobban el­keserítette s miután látta, hogy neje minden igye­kezete, kérlelése ellenére is tovább részegeskedik két évvel ezelőtt öngyilkosságot követett el. Revolver golyóval akarta magát megölni, de ez nem sikerült s igy ezentúl szenvednie kellett földi ördöge miatt. A keserűség pohara azonban egyre telt. Győrösy később már nem csak szép szóval, hanem ütlegeléssel is megpróbálta nejét a jó útra téríteni. Hiába! A részeges nő nem tudott megszabadulni az alkohol élvezésétől. Nem tért meg és folytatta az ivást. Ilyen előzmények után következhetett be 1902. év márczius 12-ike. E napon Győrösy délben haza jővén feleségét újból tökrészegen találta a szobá­ban. Ebédet kért tőle, mire az asszony durván felelt s Győrösy kiment az istállóba abrakolni. Akkor látta, hogy hiányzik a tengeriből. Nyilván felesége lopott belőle, hogy teljék pálinkára. Ez az újabb felfedezés végtelenül felkorbácsolta a türelmes jóra való ember szenvedélyét. Bement a szobába, ahol részeg neje éppen ekkor esett a földre, hozzá lépett Is iszonyú elkeseredésében és a szemmel látható pusztulás feletti haragjában patkós, szeges csizmá­jával többször az asszony fejére rúgott. Csak akkor eszmélt fel rémülten, midőn neje a kapott ütések folytán már meghalt. Győrösy József szándékos emberölés vádja miatt az esküdtszék elé került, mely hétfőn folyó hó 9-én foglalkozott ezzel a bünügygyel. A biróság dr. Tholt István elnöklete alatt ugyan­úgy alakult meg, mint szombaton. Vádképviselő : Tóth Ferencz alügyész volt, mig a védelmet dr. Marfos József ügyvéd teljesítette. Rendes esküdtekként szerepeltek: Kován Endre, Deutsch Jakab, Stojanovits Gyula, ifj. Kapta János, Blascsok Gyula, Michnay Gusztáv, Kovacsik János, Reisz Kálmán, Stark Adolf, Sulyok Ede, Kolozsváry Elek, Meixner Frigyes. Pótesküdtek : Sperlágh Ignácz, Haán Béla. Győrösi József vádlott kihallgatása alkalmá­val részletesen előadta a fent irt cselekmény lefo­lyását. Sorsának megható tragikuma, rendkívül mély benyomást gyakorolt az esküdtekre, kikre a vádlott külső megjelenése is rokonszenvesen hatott. A ta­nuk : vádlott gyermekei, a szomszédok és korcsmá- rosok, kik legjobban ösmerhették az iszákos asszonyt, szintén igen kedvezővé tették Győrösy helyzetét, bírái előtt. Egytől-egyig valamennyien azt vallották, hogy vádlott egész életén át jóravaló, dolgos, becsü­letes ember volt, kit részeges neje csaknem a tönk szélére juttatott. A végzetes esetnél senki sem volt jelen. Az orvosszakértők véleménye szerint vádlott olyan nagy indulat behatása alatt követte el tettét, mely a meggondoltságot kizárja. A biróság az esküdtekhez intézendő kérdések megállapításánál úgy az ügyész, valamint a védő indítványainak figyelembe vétele mellett határozott s összesen öt kérdést intézett az esküdtekhez. Ezek közül a szándékos emberölésben való bűnösségét megállapító első főkérdésre nemmel válaszoltak az esküdtek, minek folytán a 2-ik számú külön kérdés elesett. Az Ítélet alapjául szolgáló két legfontosabb kérdés igy hangzott: »Bünös-e Győrösi József vádlott abban, hogy Füzesgyarmaton 1902. évi márczius hó l*2-én dél­után szándékosan, — de ölésre irányuló szándék nélkül — feléségét, Bagó Juliannát fején, nyakán és mellkasán csizmasarkával összerugdosva, annyira bántalmazta, hogy az ez által okozott súlyos testi sértés folytán, Bagó Juliánná sértett halála követ­kezett be? Igen, vagy nem?« »Azok a körülmények, hogy néhai Bagi Ju­liánná sértett éveken át részegeskedett, saját és férjének vagyonát eltékozolta, részegeskedésével fér­jének ismételt figyelmeztetései és fenyítései daczára még akkor sem hagyott fel, mikor vádlott e feletti elkeseredésében öngyilkosságot is megkísérelt s vé­gül, hogy a cselekmény elkövetése napján is any- nyira ittas volt, hogy előtte a földre bukott s ugyanazon napon részegeskedési szenvedélyének ki­elégítése végett az abraknak való tengerit is eladta, — megzavarták-e Győrösi József vádlott elmetehet­ségét annyira, hogy a cselekmény elkövetésekor e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt s ennek következtében a cselekmény ter­hére be nem számítható? Igen, vagy nem?« Az esküdtek a halált okozó súlyos testi sértés­ben való bűnösséget megállapító kérdésre hétnél több szóval igennel, de a beszámítást kizáró külön kérdésre szintén igennel felelvén, a kir. törvényszék ezen verdikt alapján Györösit az ellene emelt vád és következményei alól felmentette. Agyonverte a feleségét. — Junius 10. — Bodon János gyomai napszámos 1896. deczem- ber 19-én feleségül vette B. Kovács Esztert, kivel a múlt év őszéig békességben is élt. Ekkor azonban vagyoni kérdések miatt perlekedések támadtak kö­zöttük, amelynek vége az lön, hogy az asszony 1902. márczius 13-án ott hagyta az urát. Folyó év márczius 15-én az asszony egy targonczával ismét férje lakására ment, hogy a káposztás kádját elvigye onnan. Bodon behívta feleségét a szobába és elkezdte kérlelni, hogy ne hagyja öt el. De a no csak meg­maradt szándéka mellett, azzal utasítván vissza férje kérelmét, hogy dadogóval nem él tovább. A férjet ezen szavak annyira felingerelték, hogy a keze ügyébe akadt baltával nejére rohant s a koponyájára mért két ütéssel megfosztotta életétől. Ezzel a bünügygyel foglalkozott a junius 10-én összeült esküdtszék. Vádlottat dr. Kóhn Mór ügyvéd védte. Az esküdtek a következő 2 kérdésre feleltek: »Bünös-e Bodon János abban, hogy Gyomán 1902. márczius 15-én délután házastársát, született B. Kovács Esztert szándékosan, de nem előre meg­fontolt szándékkal a bűnjelt képező baltával fejére mért ütésekkel megölte ? Igen, vagy nem?« »Bodon János vádlott ölési szándéka erős fel­indulásban keletkezett-e s rögtön végre is hajta- tott-e, mely erős felindulást az idézte elő, hogy a tőle külön élő házastársa, B. Kovács Eszter; a vád­lottnak minden kérése, kérlelése és könyörgése da­czára, vele a házassági életközösséget visszaállítani nem akarta és hogy kijelentette, hogy olyan dadogó, mint vádlott, sem testének, sem lelkének nem kell? Igen, vagy nem?« Az esküdtek mindkét kérdésre igennel felelvén, ennek alapján á kir. törvényszék Bodon Jánost erős felindulásban házastársán elkövetett szándékos em­berölés bűntettében bűnösnek mondta ki s ezért őt hét évi fegyházre Ítélte. Még egy felmentés. — Junius 11. — Szerdán, junius ll-én gyújtogatás bűntettével vádolt Ronyni G. Sándor bűnügyét tárgyalta az esküdtszék. Ronyai a vádirat szerint Öcsödön 1902. márczius 23-án éjjel Pápai Benedek lakóházát, tudva, hogy a tulajdonos benn alszik, szándékosan felgyúj­totta és az egyedüli kijáratul szolgáló konyhaajtót kívülről erősen megkötözte azon czélból, hogy Pápai ott lelje halálát. A ház le is égett, de Pápai meg­szabadult a veszedelemtől. Ronyait a tárgyaláson dr. Martos József ügyvéd védte. A biróság a következő kérdést intézte az esküd­tekhez : »Bünös-e Ronyai G. Sándor abban, hogy Öcsö­dön 1902. márczius 23-án éjjel, a Pápai Benedek tulajdonát képező, náddal fedett házát, mely embe­rek lakául szolgált, szándékosan oly időben gyúj­totta fel, midőn abban Pápai Benedek tartózkodott ? Igen, vagy nem?« Miután a bizonyítási' eljárás során a vádiratban foglalt cselekmény nem nyert beigazolást, az esküdtek a feltettt kérdésre nemmel válaszoltak s igy a tör­vényszék Ronyait a vád és következményeinek terhe alól felmentette. Csütörtökön, junius 12-én rablás bűntényének a vádjával foglalkozott az esküdtszék. Ifj. Tornán György és Gilyán János szarvasi lakosok ültek a vádlottak padján, kiket a kir. ügyész azzal vádolt, hogy Szarvason 1901. évi deczember hó 3-án Piszkok Jánostól egy, 1133 korona 97 fillérrel kiállított taka­rékpénztári betéti könyvet, egy cselédkönyvet, három bizonyítványt, egy nickel zsebórát és 62 korona készpénzt elraboltak. Vádlottak, kiket dr. Mázor Elemér szarvasi ügyvéd védett, a tárgyalás kezdetén tagadták, hogy részük lenne a rablásban, később azonban a tanuk terhelő vallomásainak hatása alatt töredelmesen beösmerték bűnüket. A kir. törvény­szék az esküdtek verdiktje alapján egyenként két-két évi fegyházra ítélte őket. A mezöberényi hitvesgyilkosság. — Junius 13. — Pénteken, a jelen esküdtszéki ülésszak utolsó napján, ismét hitvesgyilkossági bünperben kellett határozni az esküdteknek. Supkégel Márton, a mező- berényi feleséggyilkos került ez alkalommal bírái elé, hogy számot adjon rémes tettéről. — Vádlott tudvalevőleg folyó év április 23-án, a vele alig 10 hónappal előbb házasságra lépett nejét, Feldmüller Magdolnát forgópisztolyával reá intézett lövésekkel megölte. A gyilkosság előzményeit és lefolyását an­nak idejében részletesen ismertettük. Supkégel Má.r- tont a pénteken megtartott esküdtszéki tárgyaláson dr. Keppich Frigyes ügyvéd védte. A bizonyítási eljárás erősen terhelő adatokkal szolgált a bűn mi­nősítésének eldöntéséhez s az esküdtek a hozzájuk intézett kérdésekre adott válaszukban vádlottat előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettében találták bűnösnek, miért a kir. törvényszék Supkégel. Mártont tizenöt évi fegyházra itélie. Heti piacz. Gyula, 1902. junius 13 án. A budapesti árutőzsdén a hangulat minden gabonaneinü iránt állandóan szilárd, az áremelkedés a hót folyamán búzánál 15—20 fillérre tehető. Heti piaczunkon a felhozatal és kínálat gyenge, elkelt 50 kilogrammonként koronában : búza ..... 890—9*20-ig takarni, árpa . . . 5*30—5*40-ig zab ........................... 6*40—6*50-ig kukori czu .... 4*60—4*80 ig y i 111 é r. „MARGIT“ gyógyforrás. Margitforrás-telep. (Beregmegye.) A budapesti m. kir. egyetem vegyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriu­mot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak a tüdő hurutos állapotainál, különö­sen ha a köpet nehezen szakad fel; tüdővészeseknél még akkor is, ha vérköpésük van, a „Margit-viz“ meg­becsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavá­nál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emész­tésnek. \ húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmai- nál, kő* és homokképződés eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszívesebben hasz­nálják s előnyt adnak a „Margit“ forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. MT Mint ivóvíz kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhns ellen. Mint borviz általános kedvességnek örvend. Főraktár: ÉDESKUTY L. Budapesten, os. és kir. udvari szállító. 158 7—12 1 1 Ásványviz-nagykereskedö. —— Kapható minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom