Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-21 / 38. szám

nosné, az elhunyt édesanyja a következő egyászje- leütést adta ki: özv. Ott Jánosné, mint édesanya, mély fájdalomtól megtörtén tudatja a rokonok nevében is, hogy egyetlen kedves gyermeke Ott Artur m. kir. vámtiszt, hosszas, béketürően viselt szenvedés után élntének 31-i'k évében | hó 6-án este az Urban elhunyt. Porlórészeit f. hó 8-án d. u. 5 órakor a halottas háznál végzett szent szertartások után adjuk át a földnek. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szent mise-áldozatban f. hó 9-én fél 9 órakor esedezünk az irgalom Istenéhez. Körösladány,

1902. szeptember 6. — Tótkomlós község volt derék bírája és első földbirtokosa Lehoczky János meghalt. Elhunyta nagy részvétet keltett a munkás férfiúnak, kinek koporsójét nagy gyászmenet kisérte végső útjára.

Czimbalom készítő. Békésen általános feltűnést keltett Varga Mátyás földmives-napszámos, a ki egy pedálos czimbalmot készített úgyszólván teljesen kéz detleges eszközökkel. Semmiféle mesterséget soha nem tanult s már több csecsebecsét, cziterát készített, melyek mind igen csinosak. Ez a czimbalom is, melyet hangszer árjegyzékből mintázott, már az ötödik müve s a legsikerültebb, mert a legnagyobb s kitűnő minőségű. A ki minden előzetes tanulmány nélkül ily ügyességet tud kifejteni, milyen alkotásai lennének, ha tehetségét fejlesztené? Varga Mátyást érdemes lenne ehhez hozzásegíteni.

Műkedvelői előadás Körösladányban. Az ottani iparos ifjúság a múlt vasárnap sikerült műkedvelői előadást rendezett a nagyvendéglő udvarán épült nyári színkörben. A „Próbaházasság“-ot játszották nagy hatással. Szereplő személyek voltak a következők : Madarász Bálint (Szikora Márton), Török Juliska (Rozália, a felesége), Ferencsik Károly (Kanócz őrmester), Tóth Mariska (Birike), Ferencsik Antal (Hajdú Bokor Bérezi), Gurmai András (Hajdú Bokor István), GecBe Mariska (Zsuzsanna, a felesége), Ferencsik Antal (Patonai), Német Ilonka (Czira Klári), Kovács Anna (Sági Julcsa), Krsnyák János (Rákóczy Alajos, cselédszerző), Pék Róza (Czili néni), Dézsi Károly (Káplár), Tóth Lajos (Levólhordó), Madarász Imre (Pinczér). Az előadást, — melyre a színkör zsúfolásig megtelt s igy szépen jövedelmezett az ipartestület könyvtáré nak, — reggelig tartó táncz követte.

Baleset áldozata. Bocsa István 22 éves, békési születésű és illetőségű kovács-segéd, ki Belenta János mezőberényi gőzmalmában, mint fütő volt alkalmazásban, folyó hó 16-án délután 4—5 óra között az üzemben volt malom egyik korongja szíjához rúgott, amely e közben a bal lábát oda kapta, s térden alul végig összezúzta. Sérültet a községi orvos kötszerekkel ellátva bepótyázta, s este 7 órakor kocsin útnak indította a gyulai kórházba leendő felvétel végett. Útközben azonban a sérült meghalt, s igy a kórház helyett a városi hullaházba szállíttatott. A hulla 17-ikén délután orvostörvényszóki bonczolás alá került és a halál okául elverzés állapíttatott meg, s hozzátartozói által bonczolás után Békésre visszaszállittatott. A bűnvádi eljárást megindították.

A hetekre terjedő tikkasztó hőséget és szárazságot múlt szombaton eső követte, mely azonban csak a vastag porréteget verte le, de ahhoz édes kevés volt hogy a szántóföldeket annyira megáz tassa, hogy az őszi szántás lehetővé váljék. A nagy hőség és a szárazság -mérlegelhetlen-nagy károkat okozott az egész vármegyében. A tengeri, mely pedig aratás elején a búzával vetekedő nagy termést ígért, teljesen elsült és a középtermésnek felét, sok helyütt pedig harmadát sem adja. A tengeri szedését különben majdnem mindenütt megkezdették és tekintettel a silány termésre,-sajnos igen rövid idő alatt be is fogják végezni. A szőlőérést t. i. ahol egyáltalán van még érni való erősen késlelteti a múlt héten beállott hideg idő I óhajtandó, hogy szőlősgazdáink ne siessenek a szüreteléssel, hogy legalább az a kevés bor, ami teremni fog, kitűnő minőségével enyhítse a mennyiség fogyatékosságát.

Sikkasztó árvaszéki ülnök. Szenzácziós hir érkezik hozzánk Békéscsabáról, ahol Kis Kálmán árvaszéki ülnököt pénteken a járási főszolgabíró sikkasztás miatt letartóztatta s a jááásbiróság midőn az iratok hozzá áttétettek a végleges letartóztatást elrendelte. A bűnös árvaszéki ülnök az eddigi nyoinozat szerint 1000 korona rábízott idegen pénzt sikkasztott el.

Esküvő. Özv. Leopold Ignáczné szép és müveit leányának, Jolánkának múlt vasárnap esküdött örök hűséget az izraelije templomban Werner József gyulai kereskedő. Őszintén gratulálunk!

Hazajöttek a katonák. A tenkei gyakorlatok lezajlása után vasárnap délelőtt 11 órakor érkezett haza az ezred gyalog menetelésben Kötegyánról. Hosszú menetoszlopban jöttek be a nagyváradi utón és a városház utczán keresztül a kaszárnyába, teljes hadilétszámban, a lőszereket szállító harczi vonattal együtt, pergő dobszóval, jó kondícióban, mintha nem is ők lettek volna azok, akik a fárasztó gyakorlatokat átszenvedték. A bevonulás után a leszerelés vette kezdetét s a sok családos tartalékos nagy örömmel vette fel újra a szabadságot jelentő czivilruhát. A leszerelés után hosszú pihenő veszi kezdetét az októberi ujonczkiképzésig, csak az önkéntesek nem pihenuek, kik már felutaztak Pestre a tisztivizsgára.

Jegyzőválasztás. Govrik István nyugalomba vonulása folytán Pusztaföldváron a múlt szombaton délelőtt volt a jegyzőválasztás Ambrus Sándor főszolgabíró elnöklete alatt. Az állásra az elnöklő főszolgabíró a pályázók közül 9-et jelölt, kik közül Bakos Béla tótkomlósi s az állásra helyettesített jegyző választatott meg 12 szavazattal II ellenében, mely Saja Imre pusztaszenttornyai seg^djegy- zőre esett.

Gyújtogató gyermek. Nagy tűz pusztított a múlt héten Füzesgyarmathoz tartozó Pusztagara majorban. A major melletti gyepen volt összehordva több füzesgyarmati ember szalmája és törekje s az egész egy négy éves kis gyermek játéka ^lytán elhamvadt. Nyilas József 4 éves kis fia, a mig az apja a szalma rakással volt elfoglalva, előkereste az apja zsebéből a gyufatartót s abból kiszedte a gyufát és elkezdte gyujtogatui. A félredobott égő gyufáktól az egyik kazal, a melynek tövében a kis gyermek játszott, tüzet fogott s mire észrevették| már lángba borult. A kis gyermeknek nem lett semmi baja, mert elszaladt mikor látta, hogy ég a kazal, hanem a tűz tovaterjedését már megakadályozni nem lehetett s a tűz átcsapott a többi kazlakra is, melyeket mind elhamvasztotta. A kár igen jelentékeny s érzékeny, mert a kazlak nem voltak biztositva.

Uj ügyvéd Szeghalmon. Benin Pál volt közjegyző helyettes Szeghalmon ügyvédi irodát nyitott.

Gömblövészet. Csorváson folyó hó 7-ón táncz- vigalommal egybekötött gömblövészetet rendeztek Péchy Albin és Péchy Dezső. A gömblövészet Reck József majorjában délután 3 órakor vette kezdetét s a következő eredménynyel végződött. A hölgyek I-ső diját nyerte Such Dezső Békéscsaba,

II- ik dijat Bállá Sándor Csabacsüd. Nymródok I-ső diját nyerte Bállá Sándor, II ikat Such Dezső, a

III- ikat Reck Géza. Yigaszversenynól győztes lett Kocziszki Mihály Békéscsaba. EIbő két versenynél nyertes lett Such Dezső, II-iknál Serli Kálmán. A versenyt táncz követte, mely a nagyvendéglő termében este fél 9 órakor vette kezdetét s vig kedély- lyel kivilágos kivirradtig tartott. Jelenvoltak hölgyek : Bállá Sándornó, Szabó Jánosné, Czolla Frigyesné, Farkas Józsefné, Schotek Gáborné Gremsperger Ferenczné, özv. Gremsperger Jánosné. Tábit Mihályné, Freitag Jánosné. Leányok : Bállá Ilonka, Robinson Fáni, Andrási Ilonka, Andrási Mariska, Kovács Jolán és nővérek, Körösi Anna, Schotek Ilonka és Freitag Rózsika.

Búcsú Uj-KigyÓ80tl. Folyó hó 14-én Mária nevenapján ülte meg Uj-Kigyós a búcsú napját. A szomszéd községekből már előző nap özönlöttek az ismerősök s zászlók kíséretében az ájtatos hívek A kedvező idő kellemessé tette a búcsúval — a templomi nagyszabású ájtatosságok után — együttjáró vásár élénkségét s a búcsú ajándékkal meglepettek hangulatát.

Gyulai élet.

— Kossuth ünnep, kivilágítás, belesült villamosok, lakásért világítás, szerzők hete. —

Egy kis rebellis kuruezvér még mindig maradt bennünk, akárhogy szívja is azt ereink böl a megélhetés, a mindennapi gond prózája s ez a kevés, romlatlanul maradt vércsöpp még mindig elég arra, hogy megdobogtassa szivünket akkor, mikor a Rákóczy vagy a Kossuth nevét halljuk.

Ezen a héten újra kuruczczá lettünk egy kicsit, mi, labanczságokkal boldoguló utódai párduezos Árpádnak. Megünnepeltük száz év előtti születését annak a magyarnak, aki mindnyájunknál nagyobb volt, aki mindenikünknél jobban szerette a hazát, akinek neve, alakja már szimbólumává vált a hazaszeretetnek s akinek emlékét minden magyar embernek tisztelni, becsülni, a rajongásig szeretni kell, ha a magyar névre igényt tart, ha az önérdek hagyott még szivében egy parányi érzelmet is a haza iránt.

Örömmel láttuk a lefolyt Kossuth ünnepélyek alkalmából, hogy Gyulán dobognak még a szivek. A „fehér kezű és barna arczu magyarok“ egyaránt lelkesedtek a Kossuth Lajos emlékéért s lelkesedésének minden igaz magyar ember külső kifejezést is adott, mert hasztalan a haza iránti szeretet, ha külső jelek nem igazolják, erősen kételkedni lehet annak hazafiasságában, ki azt nyíltan bevallani nem akarja, vagy nem meri.

Azonban ne a diszharmóniáról beszéljünk, mprt az csak háttere az ünnepélynek. Előtérben az igaz magyarok lobogó hazaszeretete áll, melynek tömege, elemi megnyilatkozása meghatja, megilleti az embert s készteti arra, hogy magáévá tegye a nép ünnepét, lelkesedjék a „rotyogó banda“ hangjai mellett, ne keresse a formákat, amelyben a hazaszeretet megnyilatkozik, hanem örüljön a lényegnek, örüljön annak, hogy szegényt és gazdagot, urat és parasztot együtt ünnepelni lát.

S ez az ünnepély, ez a kivilágitással kezdődő es szinielöadással végződő ünnepély volt a története a hétnek, Gyulavárosa méltó adagban vette ki részét az országszerte végbemenő ünnepségekből.

* *

, *

A kivilágítás szép volt, csak a villamosok ne késtek volna el. Hire járt, hogy a városházán nagyon szép, villamvilágitásos dekoráczió lesz s a nép odagyült Va 7-kor. Egy óráig várt hasztalan s mikor már megunta a várást és hazament vacsorálni mindenki, akkor gyuladt ki a városházán a mécses s akik látták, azt mondják, szép volt.

* * jfc m

A „jó nép“ azonban örült és nem verte be az ablakokat sehol. Gazdy Arankának megcsodálták az aranyhimzéses, zöldbársony mentéjét és a hátsóbb régiókban konstatálták, hogy bizonyosan a „Kossuth lánya ez a szép vászoncseléd !*

A hét a „szerzők hetének* is lenne nevezhető s Székely Sándor két alkalommal is megjelent a nép előtt szerzői mivoltában egyszer a „Király“ előtt, egyszer a színházban, az igaz, hogy szégyelte magát egy kicsit, hogy olyan szép ódát talált Írni, de Gazdy Aranka kézen fogta és bátorította őt. A másik szerző Siebenburger Károly, aki a színházban előadott „Bottyán generálisának szerzöjeként leutazott Gyulára a darabja előadására. Ki is tapsolta a nép az elő játék után s tapsolt a darabjának is, mert soha annyit nem hallottuk szidni a „nímetet“, mint ez estén, aztán meg minden felvonás végén a Rákóczy-induló szólt.

A harmadik szerző Major Simon, a mi hegedűsünk, aki mellékfoglalkozására nézve ügyvédjelölt, egyébként pedig nyilvánosan hegedülni szokott, titokban pedig színdarabokat irogat. A jövő héten az ó darabja, a „Bűnös asszony* kerül szinre, szóval egy igazi premierünk lesz.

* *

* ,

A színházunkat pedig maholnap elviszi az

ősznek forgószele. Már fogyóban van a szezon, utolsó negyedet mutat s a publikum egyforma melegséggel viseltetik a társulat iránt. Csak egyébként van hideg a nézőtéren s ránk kívánkozik az übercziher.

A héten Tanay Friczi lépett fel a „Gyurkovics lányok*-ban nagy pártolás mellett, de még sem olyan publikum előtt, aminőt várt a közülünk való művész. Az élvezetes estéken nagy érdekességet kölcsönzött a Bade Pista az ország

legjobb képű czigányprimása, aki úgy húzta Tanaynak, mintha csak a „Komló“-ban mulattak volna. Egyébként pedig Pista igen jól „domborított“, nem annyira szerepében, mint inkább a — hasával.

Ilyen müélvozetekben sajnos, nem soká lesz már részünk! —re.

Színészet Gyulán.

A lefolyt színházi hétnek is meg voltak a maga érdekességei és meglepetései. Mindenekelőtt meglepetés volt a syombaton előadott Faust opera, Gounod gazdag muzsikáju, nagy hirü operája, a mely azonban nem annyira a publikum, mint inkább a direktor számába hozott meglepetést, ki tele házat 8 fényes estét remélt s a ki reményeiben csalatkozott, mert a nézőtér alig félig népesedett be, csak a — városunkban nem nagy számot kitevő — legra- jongóbb zenekedvelőkkel, akiknek nem volt akadály a bérletszünet abban, hogy a nálunk ritkán élvezhető operaelődásban gyönyörködjenek. A közönség többi részének úgy látszik nem annyira kedves az opera, hogy financzialis érdekek fölé helyezné, a miből a direktor levonhatja a konzekvencziákat közönségünk ízlésének rovására

A másik színházi esemény a rövid művész pályája alatt szép magaslatra jutott Tanay Frigyea a Vígszínház tagja és városunk szülöttjének vendégfellépte volt a »Gyurkovics lányok «-ban, szintén nem egészen a kívánt sikerrel, mert zsúfolt házat vártunk s alig volt telt ház. Ennek oka már nem a közönség, mely minden szezonon keresztül végigszenvedte már a Gyurkovics lányokat egy-egy rossz előadásban, hanem a vendégművész, aki azt a darabot választotta, melyet »agyonlátott« már a publikum Gyulán s a melynek előadásához, az előbbi szezonokból okulva, nem nagy bizalma volt, bevalljuk ezúttal jogtalanul, mert az idei előadás kitűnő volt.

Harmadik esemény a minden prüdéria mellett is sóvárogva várt »őrnagy ur«, melyet szombaton adtak elő, melynek népes háza bizonyítéka annak, hogy a közízlést nem lehet sem czikkekkel, sem szolid műsorral megváltoztatni.

Érdekes tündérünnepélyt, Gyulán sohasem látott nagyszabású látványosságot lesz alkalmunk ma délután látni, mint azt már lapunk múlt számában is jeleztük. A társulat a nagyszabású látványosság hoz nagy előkészületeket, a direktor nagy áldozatokat tett, s a látnivalók ötletessége, gondossága, tarkabarkasága, sokféle változata magasan felül emeli e mai látványosságot, a megszokott olcsó hatású és sablonszerű népmulatságokon. Ajánljuk az ünnepélyt publikumunk figyelmébe.

Most már csak egy teljes színházi hetünk van hátra a szenzonból, mely alatt közönségünk az eddig tanúsított pártolását bizonyára fokozott mértékben tanúsítja az igyekvő és komoly művészi nívón álló színtársulat iránt.

A lefolyt előadásokról szóló tudósításaink a következők:

Faust

Az idei szezon eseményei »Az ember tragédiája« s »Faust« opera előadásai. Az utóbbi kétszer került színre, szombaton és szerdán, első ízben bérletszünetben, másodszor páratlan bérletben. Mind a két előadás művészi nivón állott és akár a kiállítás pazar fényét, akár a szereplőket illetőleg elfogultság nélkül mondhatjuk, kogy ezt a classikus szépségű ope rát ezidőszerint Magyarországnak egyetlen vidéki színtársulata sem képes megközelítőleg sem úgy előadni, mint ahogyan azt igaz gyönyörűségünk volt Zilaby társulatától hallgatni s élvezni. Bejczi-nek a czimszerepben ezúttal bőséges alkalma volt tenor hangját csillogtatni. Faust legjobb szerepei közé tartozik, amelyet bátran énekelhet fővárosi színpadon is. Mephisto Polgárnak remek alakítása, maszkja, jétéka s éneke egyaránt tökéletes volt, játéka különösen drámai magaslaton állott. Igen fess és kitűnő volt B. Répássy Guszti, (Siebel) »Helyettem kis virág« dalával mindkét este zajos tapsokat aratott, B. Szabó József művészi kvalitásának legnagyobb bizonyítéka, hogy indispozicziója daczára Valentint pompásan énekelte s játszotta, szintén megérdemelt lelkes tapsok között. Az összjáték nívójának emeléséhez járultak kisebb szerepeikben Pajor Ágnes (Mártha) s elpusztithatlan régi szép hangjával Juhász Sándor (Wagner). Akit utolsónak hagytunk, de első sorban kell méltatnunk : Zilahyné Singhoffer Vilma, a kinél poétikusabb Margaréthát a költő s zeneiró fantáziája sem alkothatott magának. A közönség elbüvölten nézte^s-^hallgatta mind a két estén, frenetikus tapsvihar zúgott fel a bravúrral énekelt ékszerária után, mely hatalmasan megújult a tulcsapongó érzéki kerti, a nagy drámai énektudást követelő templomi s börtönjelenetekben. Zilahyné mint művésznő pályája tavaszán áll ugyan, Margaréthája azonban, úgy énekét mint játékát illetőleg zenithen áll, a melyről alig van az emelkedés. Legnagyobb feladat hárult a zenekarra, a mely bizonyára nem nyújtott tökéletest, sőt igen sok kívánnivalót hagyott fenn, de annál nagyobb érdeme 3 dicsősége Orbán karmesternek, hogy a rendelkezésre álló erőkkel ennyit is képes volt produkálni. Mindenki sajnálhatja, aki elmulasztotta Faustot megnézni, de azok, akik először megnézték, másodszor sem tagadták meg maguktól a díszletekkel is pazarul kiállított remek előadás műélvezetét, mely nemcsak az idei szezonnak volt főeseménye, hanem éveken át soká kedves reminisczencziája marad közönségünknek.

Gyermekelőadás.

Vasárnap délután boldogságtól sugárzó aranyos babákkal telt meg a színkör. Zilaby a gyermekek örömére pompás kiállításban előadta az »Ezeregy éjszakája« czimü tündérmesét, úgy azonban, hogy abban az újabb operettek mulattató énekszámai és látványos tánczai mellett egy egész csomó bohóság és móka betét mulattatta a rózsás arczú nézősereget De volt is ott pazar mulatság! A sok apróság ragyogó szemmel bámulta a fényes kiállítású darabot, melynek minden vidámabb jelenete után mint ezer csengettyű hangja csendült fel a sok apróság vidám kaczagása betöltvén a tágas színkört s a legigazabb lelkesedéssel verődött tapsra a sok gyermek kacsója mindent megakarván ismételtetni. A gyermekek szórakoztatásának legnagyobb részét Sarkady foglalta le magának, a ki sikerült mókáival a gyermeksereg kedvencze lett és mint Paprika Jancsi annyi tapsot és kihívást kapott, hogy sikerét bármely primadonna megirigyelte. Mellette Parlagi, Pajor Ágnes, Szabó

Irma, Garai, Daróczi, Göőz, B. Szabó, Gózon vettek részt az ügyesen összeállított és teljes sikert elért előadásban.

Csikós.

Széles körökben vannak, a kik azt tartják, hogy a népszínműveket az operettek s egyéb műfajok kiszorítják a színpadról s azoknak csak multjok volt, de jövőjük nincs. Ez balhiedelem, mert a tapasztalat mást bizonyít s a közönség egy-egy jó népszínműért ma is ép úgy lelkesedik, mint ezelőtt. Igaz, hogy az irodalom az utóbbi időben iukább kedvezett egyéb műfajoknak, mint a népszínműnek.

Vasárnap este is nagy közönség jött össze a színházba, a karzatok zsúfolásig megteltek, mivel egy régi de kedves színmüvét látta újra a közönség. Az előadás igen sikerült volt, ami az egyes szereplők érdeme Sz. Karácsonyi Mariskát (Rózsi) már a megjelenésekor tapssal fogadták, amit meg is érdemelt, mert ez alkalommal is szépen játszott s ajkairól a mézédes magyar nóta a meg-megujuló tapsban keltett visszhangot. A darab hőse a csikós, iBékéssy (Andris bojtár) hasonlóan nagy tetszést aratott, férfi részről a népszínműveknek ő a másik főerőssége. Ebben a szerepében is kivált s sok tapsot kapott. Az első felvonás végén Sz. ’ Karácsonyi Mariskát és Békéssyt lámpák elé hívták s mindegyiknek egy-egy szép csokrot nyújtottak fel. Sz. Karácsonyi Mariskának ezenkívül névnapi ajándékul egy felvirágozott kosárban szőlőt nyújtottak fel a zenekarból. T. Németh János (Márton csikós) oly bravúrosan és eredetien játszott ez estén, hogy róla mint színészről a legjobb véleményt alkothatjuk. Némethről különben az a véleményünk, hogy azok közé a színészek közé tartozik, aki — mint az a vidéki színtársulatoknál szokás — minden darabban szerepeltethető s mindig megállja a helyét, most azonban tap isztaltuk, hogy azokban a szerepekben, melyek egyéniségének, hajlamának leginkább megfelelnek, kitűnő. Győré Lajos (Bálint gazda) drámai szerepében vált ki s különösen az első jelenetben kapott nagy tapsot. F. Csigaházy Etel (Karvassiné) akit az ő szokott finom jellemjátékáért látunk mindig szívesen a színpadon, ezúttal is kiváló alakítás ban mutatta be a fiát szerető, de szívtelen, gőgös földesurnőt. Csiky (Ormódi Bencze) ellenszenves szerepében nehéz volt a közönség tetszését kinyerni, pedig jó felfogásra valló alakítást láttunk tőle. Gózon Béla (Asztolf) egészen jól beletalálta magát szerepébe, a könnyelmű, de alapjában nemes szivü ifjút hűen adta vissza. Mariházy (Szárnyai földesur) igen sikerültén fogta fel szerepét, teljesen kifogástalanul játszotta meg. Sarkadi Aladár (Bencze inasa) azt a színészt állította elénk játékával, aki minden szerepét tanulmány tárgyává teszi, egyet is el nem ejt. Ez mutatja, hogy hivatása iránt teljes odaadással van eltelve, s ez sarkalja állandóan arra, hogy játékával művészi magaslatra emelkedjék.

Aj' Gyurkovics leányok.

Hétfőn Herczeg Ferencz általánosan ismert és közkedvelt alakjai a Gyurkovics família élénkítette meg a színpadot. Az előadás melyben Tanay Frigyes városunk szülötte, a Vígszínház kitűnő művésze vendégként lépett fel, a legjobban sikerültek egyike volt úgy hogy a közönség mindvégig igaz élvezettel szemlélvén a művészi előadást felvillanyozott kedélylyel távozott a színkörből. A vendégművész \Uorkay Feri szerepében jeleskedett, amely szerep ugyan külsőleg nem az ő alakjára van szabva, mégis a kedélyes bácskai dzsentri alakját annyi kedves vonással jellemző tulajdonsággal ruházta fel, hogy mindvégig az est központja, a közönség hangulatának ellenállhatlan irányítója volt. Különösen tetszett az első felvonásbeli jelenete, midőn kiderül, hogy ő tulajdonképen nem az, akinek kiadta magát, valamint a negyedik felvonásbeli szilaj mulatsága, melyet annyi természetes jókedvvel csinált végig, hogy bizony isten akármelyikünk megirigyelte érte és szívesen társul szegődött volna hozzá egy kis lumpolásra. Kitűnő alakításáért hálás is volt a közönség és minden felvonás végén többször szólította a függöny elé. Gyurkovicsné szerepében F. Csigaházi Etel mindig idejében érkezett, hogy egy-egy Gyurkovics leányra anyai áldását adja. A nagyobb lányokat Gazdy Aranka (Kata), Gőöz Aranka (Sári), Garai Ilonka (Ella), éteafto Irma (Miczi) játszották feladatuk teljesen helyes felfogásával, az utóbbinak elevensége ezúttal is általános tetszésben részesült, Csiky László jó, bár kissé túl lassú mozgású Radványi ezredes volt, mig az érzelgős, de kevésbbé értelmes Gida szerepében ■SaiAac?» volt mulattató alak. Mariházy (Sándorffi) ismét erős haladásának adta jelét, Német János ka- czagtató Jankója, valamint a többiek névszerint Tukoray (Semessey), Gózon (Kemény Tóni) meg a három kisebb Gyurkovics leány tökéletesen sikerült összjátékot produkáltak. A negyedik felvonásban Bade Pista a mi kitűnő czigányprimásunk nemcsak jól muzsikált, de első színpadi szereplésében tanúsított otthonosságával zajos tetszést keltett.

Dolovai nábob leánya.

Ez az annak idején nagy szenzácziót keltett, közkedvelt Herczeg-darab annyira közismert, annyira köztudásban van, hogy benne sikert elérni, a leg- kifogástalanabb játékot, korrekt alakítást igényli. Ezt a keddi előadásról, csak részleteiben, Zilahyt, Gazdyt, Mariházyt, Szabó Irmát s Daróczit illetőleg mondhatjuk. Zilaby — bár e szerepének nem egészen felel már meg külseje — a kadét szerepében, különösen a harmadik felvonás hálás jelenetében ennivalóan kedves kadét volt, aki újra felfrissítette, megkedveltette, újjá tette előttünk ezt a szerepet, épen olyanná, mint ahogy azt Herczeg megalakította s ahogy magunknak elképzeltük. Művészi játéka, alakítása nagy hatást, sűrű tapsvihart keltettek. Mindjárt utána Mariházyt dicsérjük meg, aki Szent- irmay huszárkapitány szerepében otthonos könnyedséggel, természetes katonassággal mozgott, a színpadon legtermészetesebb, legigazibb alak volt s ebben a tudatban még a hangjával is tökéletesen, kifogástalanul bánt s a szerep minden egyes részletét kidolgozva, tökéletes, egész alakítást nyújtott. A többi katonaszereplőről, Csikyröl (Tarján) és B. Szabóról (Loránd) ezt épen nem mondhatjuk, mindkettőn feszes az atilla s ösmeretlen ez a légkör s bár Csiky helyenkint szépen szavalt, az atilla és a sarkantyú a Tarján Gidáé, de a kéz és mozdulatok az Ádámé voltak. B. Szabót még az a malbeur érte, hogy kirepedt a nadrágja, ami ha nem katona ruhában van, nem történik meg vele s játékában sem találtunk volna kifogást. Gazdy Aranka nem maradt mögötte a nálunk eddig látott Jób Vilmáknak, nem is szárnyalta túl egyiket sem. Szabó Irmáról is csak-