Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-09-14 / 37. szám
kivitele rohamosan emelkedik és ma már a Balkán államokon és Oroszországon kívül Franozia ország és Olaszorság is állandó piacza a gyártmányoknak. Érdeklődéssel hallgatta meg 0 Felsége azt is, hogy ez évben több gőzoséplőkészletet szállított a gyár Argentin-iába és az orosz-kinai határvidékre is. Darányi földmivelésügyi miniszter pedig a Vezórügynökség jelen volt képviselőjétől tel— világositást kért a gőzekók gyártásának ügyéről és örömmel vette tudomásul, hogy a magyar kir. államvasutak gépgyára tanulmányait ez irányban már régóta folytatja és igy a magyar gőzekék gyártásának most már misem áll útjában. Darányi miniszter erre hangsúlyozta a gőzekók gyártásának fontosságát, úgy a mezőgazdaság, mint pedig a hazai gépipar szempontjából és megelégedésének adott kifejezést, midőn a Vezérügynökség képviselője kijelentette, hogy a szükséges intézkedések már megtétettek az iránt is, hogy gőzekék külön ó czélból alakítandó szövetkezetek részére gyártassanak-, hogy a kisebb gazdák is bérszántás utján kihasználhassák a modern talajművelőé nagy előnyeit. A Fó- herczeg távozásakor még az államgépgyári Vezér ügynökség kiállításának ízléses elrendezéséről is di csérőleg nyilatkozott és a látottak felett újólag megelégedésének adott kifejezést. Az állami gép gyárak Vezérügynökségónek kállitása után 0 Fen sége magas kíséretével a Fehér Miklós gépgyár részvénytársaság nagyszabású külön pavillonjában elhelyezett kiállítását szemlélte meg, ahol a bemutatott különböző fajtájú tejgazdasági gépek iránt élénken érdeklődött és különös tetszését nyerte e egy működésben bemutatott teljes tejgazdasági be rendezés. A Fehér gyár mintegy két év óta nagyban foglalkozik a falusi tejszövetkezetek, magántejgazdaságok és mintatehenészetek berendezésével A tejgazdaságok berendezéséhez szükséges fontosabb gépeket és eszközöket a legújabb rendszerek szerint legjobb minőségben gyártja és hozza forgalomba Konstruktiv előnyei folytán a czég által eladott „Melotte“ rendszerű „Smgena'1 separatorok mindinkább terjednek Magyarországon és mind számo sabb tejszövetkezet és magán-tejgazdaság rendezi be telepét ezen tejfölözőgépekkel. A Fóherczeg a látottak felett itt is legmagasabb megelégedésének adott kifejezést. Szerencsétlenség. Csaknem végzetessé válható] baleset történt Petri Gyuláné orosházi lakossal. Folyó hó 5-én délután gyors kanyarulattal fordult ki egy lovas kocsiján a gyöngy utczából a szentesi utczára. A ló kanyarulatnál valamitől megijedve félre ugrott és a kocsit felborította. A teremtés Petriné a kocsiból kiesett és a megvadult állat mintegy 12 méternyire vonszolta. A szerencsétlenséget látván Papír Sándor színész a ló elé ugrott megállásra kényezeritette, és az asszonyt többek segítségével a kocsiba visszahelyezte, Petrinének az ijedtségen és kisebb zuzódáson kivü) komolyabb baja nem esett. Gyufa gyermekkézben. Vésztőn leégett Tóth János háza udvarán levő egy kazal szalma s csak a gyors segély mentett meg a házat is az elham- vadástól. A tűz állítólag úgy keletkezett, hogy Tóth János a mellényét, — melynek zsebében gyufa volt az udvaron hagyta s a gyermekek ott megtalálták s a szalma kazal alatt elkezdték azt gyújtogatni — amiből aztán az egész kazal lángra lobbant. Rosenthal és Társa divatáruháza Gyulán (a Végh-féle házban) a modern igényeknek megfelelően lett újra berendezve. A fővárosias áruházat, annak csodaszép kirakatát a közönség állandó érdeklődéssel szemléli. A mai kor igényeinek megfő lelő áruházat ajánljuk olvasóink figyelmébe. A dölyfös, gazdag apa mit sem akar hallani fia szerelméről s gyalázólag nyilatkozik Flórikáról. Ott van Juon előbbi jegyese, Mária is (Szabó Irma) s az is sértéssel fordul Flórika felé. Flórika vissza- utasitja a sértéseket s Juon ott hagyja apját. A negyedik felvonásban minden rendbe jön. A pap kibékíti a haragvó apát, a ki keblére öleli Flórikát, s Mária az Onuoz felesége lesz. — A szokott népszínműi befejezés. Sz. Karácsonyi Mariska játszotta a főszerepet s játékával feledtette a darab -gyengéit. A dalok, a miket énekelt az ő kedves csicsergő szép tiszta hangján, mind szívhez szólották s a szivéből valók voltak, különösen a harmadik felvonásban Natália búcsúját énekelte gyönyörűen. Drámai kitörései is igen jól sikerültek s hatottak. Sok tapsot kapott nyílt színen is. Béke'ssy Flórika kitűnő partnere volt, szintén sok élvezetet szerzett a néző közönségnek, férfias, erős, szép baritonjával, s érzéssel telt, értelmes játékával, öt is minden énekszáma után sok tapssaal tüntették ki. Igen sikerült alakítást láttnnk ez este Mariházytól, a kinek különösen az utolsó felvonásbeli jelenete vált ki s aratott tetszést. Vele együtt volt része a sikerben Szabó Irmának, a ki még eddig minden szerepében, a legkissebben is arról tett tanúságot, hogy a legjobb színésznők közé tartozik. T. Németh János az apa szerepét hatásosan játszotta, Polgár a Flórika apja jellemszinészi kvalitásait érvényesítette ebben a szerepben is. Jók voltak mint mellékszereplők J. Pajor Ágnes (Zsófia) Győré (Vaszi), Tukoray (Gyorgyes), Gázon (Gligor) Garai Ilonka (Mitru) és Juhász mint korcsmáros. A nézőtér mindkét este félig telt meg. New-York szépe. Ha az Operette írás árja a mai irányában halad, úgy e meder maholnap annyira ki fog szélesedni, hogy benne minden el fog férni s a mit a régi iskola a színpadi hatás szempontjából megvetett,, az uj generáczió kapva-kap rajta és tücsköt, bogarat összeszed és színpadra visz, hogy a közönséget mulattassa és feledtesse vele azt, hogy bizony ezekben az uj operettekben tnlajdonképen semmi sincs. Sem [zene, sem mese s hatásuk titka csak a külsőségekben, a szemnek tetszetős felvonásokban, toalettek tarkaságában, tánczban, csoportozásokban, világítás- módjában és zsonglőrködésben van. Általánosságban ezt írhatjuk a New-York szépéről is, amelyben van katona, pap, csavargó, fényképész, vasúti váróteremj színész, lakadalom, szüzek dandára, czukrászda, ujságJ iró, erénycsőszök, üdv hadserege és bolond német, de voltaképen e nagy sokadalom mellett nagy zavarba hoznák azt, akire ez Operette zenei és irodalmi méltatását bíznánk. Külsőségekre alapított darabban sikert elérni természetesen a külső hatás teljes kihasználását igényli. Ki kell használni minden szereplőnek minden alkalmat, hogy a publikumotMeSzinészet Gyulán. A Zilahy társulata és a közönség közötti harmónia fényes bizonyítéka volt a lefolyt színházi hét is, melyen az operett-személyzet nyert értékes színi erőt az újonnan szerződött Rózsa Lili személyében, ki egy csapásra meghódította a közönséget, könnyed, plasztikus tánczával és rutinirt színpadi játékával. A hét folyamán kétszer lépett fel Zilahy ne is, kinek gyönyörűen iskolázott s nagy finomságú hangja elsőrangú vonzerő s mindig telt házat csinál s egyszer lépett volna fel Zilahy a »Dolovai «-ban, de közbejött akadályok miatt nem játszhatott, ami a szerdai műsorváltozást okozta, úgy hogy elő kellett venni a héten már egyszer előadott »Flórika szerelmét«, a mi sem szerencsés, sem sikeres ötletnek nem volt mondható, a félig telt ház tanúsága szerint. Ha még hozzátesszük, hogy a héten került színre a híréből már ismert és közönségünk által várva várd »Kurucz Feja Dávid« és szombaton az »Ember tral gédiájához« hasonló szenzácziót keltő »Faust« opera ment bérletszünetben, úgy általánosságban vázoltuk a színházi hét eseményeit, a melyekkel egyidejűleg registrálhatjuk a Gazdy Aranka felgyógyulását is, a kire a drámai előadások, különösen a közönség által már türelmetlenül várt vígjátékok szempontjából igen nagy szükség van. A lefolyt előadásokról egyenkint alábbi tudósításaink szóinak. Flórika szerelme. Ez a román népéletből merített eredeti népszínmű, melynek szövegét Moldovány Gergely, az a hires magyar barát, román iró irta, vasárnap este ment nálunk először s műsorváltozás folytán szerdán este megismételték. Meséje egészen egyszerű, mondhatni naiv s a mellett sokban emlékeztet a »Tót leányra«, csakhogy nem olyan mozgalmas. Flórikába (Sz. Karácsonyi Mariska) a szegény szénégető lányába halálosan belé szeret a gazdag Bokotán Illés (T Néméth János) juhászgazda fogadott fia, Juon, |Békéssy Gyula) s feleségül kéri. Fetrikás (Polgár Sándor) havasi szénégető, a leány atyja azonban nem bízik a gazdag legény komoly szándékában azzal utasítja el a gazdag kérőt, hogy itt a gajinai vásár, válasszon ott magához való leányt. A legény szinleg beleegyezik ebbe, azonban Flórikáról nem mond le.' A második felvonás a vásár képét mutatja melyen megjelenik Onucz is, (Mariházy), Flórika volt játszótársa, most már kiszolgált katona, szemet szúr neki is a szép leány, az apával szépen meg egyezik, hogy feleségül veszi. Közben folyik a vásár s Flórikát Juon erőszakkal elrabolja. A harmadik felvonás lenne a cselekmény forduló pontja, a mi azonban legkevésbbé sikerült. A két legény Juon és Onucz bírókra kelnek egymással a leányért s Juon legyőzi vetélytársát s már kését akarja belészurni midőn megjelenik az apa s kérdőre vonja Juont. kösse, mert ha a szereplők lanyhasága folytán a néző figyelme elfordul a színpadtól és gondolkozni jut ideje, akkor a darab le van leplezve, a csillogó Ivillogó külső alól előtűnik az értéktelen semmiség. Pedig ez a szomorú sors jutott volna ki a hétfői előadásnak Rózsa Lili nélkül. Voltaképen ő tette az egész darabot, ő volt a központja a publikum figyelmének, jóformán az egész estét magának foglalván le. Gracziőz könnyedség, eleven, temperamentumos színpadra termettség, pajzán kedély nyilatkozik meg egész lényében, mikor első pillanatban a színpadra perdül. Mozdulataiban harmónia, tánczában keresetlen báj, pózaiban plasztika van s első felléptével nagy effektust keltett a publikum körében, s első debütjét teljes siker kisérte, melyben megnyerő külseje, szép alakja is segítségére voltak. A társulat különösen az uj operetteknél nélkülözhetetlen erőt nyert benne, daczára annak, hogy éneke, hangja messze mögötte marad partnereinek. Haller Irma mint mindig, ezúttal is kedves, megnyerő jelenség volt, Sarkadi az ökölvívó hálás szerepében elemében volt, Békéssy, Parlagi, Sz. Karácsonyi, B. Szabó a siker szolgálatában állottak, de a többiekről, a rendezésről, a darab gördülékenységéről legjobbat úgy Írunk, ha hallgatunk róluk. Polgár és Mariházy] azonban határozottan rontottak, egyik sem aknázta ki hálás szerepét. Polgárt, — aki pedig elismert színi erő — úgy látszik nem ambiczionálja a gyulai publikum, majd minden szerepében száraz és színtelen, Mariházy pedig úgy látszik, csak szalon szerepekre használható. A publikum az először fellépő Rózsa Lilit nagy tetszéssel fogadta. Gésák. Kedden Sidney Johnes kedves operettje, |_ Gésák ment a rendesnél kisebb közönség előtt, a minek okát abban keressük, hogy az utóbbi években már igen sokszor volt alkalmunk gyönyörködni a japán theaház pillangó életű énekesnőiben. Mimózát Zilahyné énekelte ismert nagy művészetével, melyben gyönyörű hangja és hatalmas énektudása mellett ez alkalommal is kitűnt szép és helyes szövegkiejtése, ami annyi énekesnőnél hiányzik és a mi pedig igen szükséges ahoz, hogy az operetteket igazán élvezni lehessen. A kifejező, szép játékával és énekével aratott tetszés legzajosabban nyilvánult az első felvonásbeli duettje és a második felvonásban a gésa életről énekelt dala után. Rolli-Polli kedves szerepét Rózsa Lili játszotta. Sikere, amelyet eleven játékával és bájos tánczával kiérdemelt ez alkalommal is, nagy volt. Igen bájos volt Szabó Irma, mint Juliette. Az előadáson egyébként nem igen van dicsérni valónk. Nem azért, mintha az összjátékban vagy egyebekben nagyobb hibákat fedeztünk volna fel, de mert az egészen bizonyos álmosság, kedvet lenség mutatkozott. Megtörtént, hogy a hat hajós tiszt együttes énekét csak egyik dudorászta, a kar néha egészen elfelejtett énekelni, szóval több oly fegyelmetlenségnek voltunk tanúi, melynek ilyen társulatnál megtörténni nem szabadna. Polgár és Sár kadi (Yuncsi és Imári) nem tudták velünk feledtetni az az előtt látott Yuncsikat és Imánkat. Békéssy szép hangja jól érvényesült a duettekben, Juhász (Catana) bár nem volt hangjában a tenorszerep, szépen tetszett, kellőleg énekelt. S u I a m i t h. Az énekes darabok közt egyik legsikerültebb élőadás volt a Szulamithé, a mihez nagyban hozzájárult a darab művészies, fülbemászó zenéje, de etttől eltekintve, az összjáték ebben a' darabban jutott érvényre legjobban. Zilahynénak (Szulamith) volt természetesen legnagyobb része az est sikerében. Az ő énekmüvészete operában még jobban előtérbe lép. A darab cselekményét lágy, fuvalomszerü szivet andalító hangjával megeleveníti s a megrázó drámai rész a dalban is hatással van lelkünkre, könnyeket csal a szemekbe. Vele együtt kell említenünk, mint ennek az estnek másik főerősségét, Békéssy Gyulát, (Absolon). Hogy az énekben kiváló, azt tapasztaltuk többször nála, dehogy operában is olyan otthonos, mint a népszínműben, arról most meggyőződtünk. Zilahyné jobb partnert nem kívánhatott magának, mint Békéssy volt. Ahogy a szerepe változott, a hangjával ahhoz alkalmazkodott s más volt Zilahynéval, s más Rózsa Lilivel. Rózsa Lili (Abigail) megjelenésével s művészi tánczával hatott leginkább, hatásosan játszotta e mellett a harmadik felvonásbeli drámai jelenetet is. B. Szabónak két szerepe is volt. Az egyiket úgyszólván inkognitóban játszotta el, a hangjáról azonban mindjárt ráismertünk. Mint Áron főpap, mit egyébként Juhász játszott, s a második felvonásban szép baritonjáért tapsot is kapott, a Kolhnidrét B. Szabó énekelte el az ő szép, tiszta, csengő hangján, a melyért erősen megtapsolták. Igen jó volt mint Beliazar kérő is. Tukoray (Zingitang) creálta elsőnek a szerecsen szolga szerepét s már másfélszázszor játszotta el. Sarkadi és Győré mint kérők, derültséget keltettek Németh János (Manoach) sikerültén játszott. Kurucz Feja Dávid. Az »Ocskay brigadéros«-nak partnere és pedig hatásában, kiállításában s értékre nézve méltó partnere a pénteken színre került kurucz darab, melynek tárgyát egy azon történelmi motívumok szolgáltatják, mint az Ocskayét. A magyar szivnek és szemnek kedves és lelkesítő hatású kurucz korszak, mely a magyar történelem legrokonszenvesebb vért és virágokat egyaránt termő korszaka, az ügyes jelenetezés s az érdekesen szőtt mese vonzóvá, értékessé, felemelő hatású darabbá teszik a »Kurucz Feja Dávidot«. A gyulai közönség nagy érdeklődése részben a darab, részben az Erkel Béla első fellépte körül oszlott meg, ki ez alkalommal mutatta be először a legszebb reményeket és jogos várakozást keltő játékát szülővárosa közönségének, a Gábor lantos hálás, de nehéz szerepében és pedig teljes és értékes sikerrel. Erkel nem szorult amaz elnézésre, ama jóakaratu szemhunyásra, mely oly könnyen a tudósító tollára ül, mikor sorait a lokálpatriotizmus vezeti. Szereplése, öntudatos alakítása provokálják a komoly bírálatot, amely kritika játékáról csakis kedvező lehet, mert daczára első felléptének, ifjúságának s pályája kezdetének, még amaz ifjúkori hibákat, a később könnyen eltűnő kezdő félszegségeket is csak a minimális mértékben találjuk játékában. Ezzel szemben önálló szerepfelfogása a temperamentumos, de nem túlzásokba menő hév, mely játék közben eltölti; szépen csengő, tiszta orgánuma s kedvező külső szinpadratermettsége s természetes, affectátiótól ment mozdulatai mind oly értékes kvalitások, melyeket sok pályája delén levő színész irigyelhet tőle. Egy kis önfegyelmezés, önmegfigyelés a hang használatot illetőleg s a több szőri fellépéssel megszerzendő rutin a mozdulatok perfektsége érdekében mindenesetre ajánlhatók Erkelnek, a kinek jövőjéhez ez első fellépte után a legszebb s legjogosabb reményeket fűzzük. Sok tapsot és egy szép szalagos csokrot kapott. — A czimsze- repet megrázó tragikai erővel Csiky László játszotta, kinek méltó partnere volt a felgyógyult Gazdy, ki a Ráskayné démonikus szerepében játéktudásáról ntelligens szerepfelfogásáról tett újabb bizonyságot Úgy ő, mint a Csiky kezében jó helyen volt a szerep. Á legmegérdemeltebb dicséret illeti Szabó Irmát, ki a Böske naiv szerepében újabb adattal gazolta abbeli véleményünket, hogy ő a társulat legértékesebb női szereplője. Nyílt színen meleg tap sot kapott a gerliczék jelenete után. Dicséret illeti F. Csigaházy Etelt és Gööz Arankát az anya és feleség szerepekben, Békés Gyula (Esze Tamás) a titkári teendők mellett is hive maradt a Múzsának s az administratio működés mellett művészi játék pompás alakítás és maszk kidolgozatára is ideje van, a miért kettős dicséret illeti. Igensikerült maszk és alakítás volt Mariházy Karaffája, jók voltak Tukoray, Gózon, Győré, Sarkadi s általában mind, s bár a darabot először játszta a társulat, mégi a rendezés s az előadás gördülékenysége mi kívánni valót sem hagyva fenn. Heti műsor. Hétfőn, szeptember 15-én Gyur- kovics leányok, Tanay Frigyes felléptével. Kedden, szeptember 16-án A dolovai nábob leánya, Tánay Frigyes és Zilahy Gyula felléptével. Szerdán, szeptember 17-én Faust, Zilahyné felléptével. Csütörtökön, szeptember 18 án Katalin, Zilahyné felléptével. Pénteken, szeptember 19-ón Bottyán generális, ünnepi előadás. „ Szombaton, szeptember 20-án Őrnagy ur. Színházi hirek. Hétfőn és kedden Tanay Frigyes, a Yigszinház tagja fog vendégszerepelni, Her czeg Ferencz »Gyurkovics lányok« és »Dolovai nábob leánya« vígjátékokban; az utóbbiban Zilahy Gyula jíjtsza hires szerepét, Biliczky kadétot. — Pénteken Siebenburger Károly Bottyán generális történelmi darabja kerül színre. A darab tárgya az »Ocskay brigadéros« ellentétje, mert abban a kurucz Ocskay a császárhoz, ebben Bottyán, a császári ezredes pedig a kuruczokhoz pártolt. Ennek a történetét irta meg Siebenburger szabadkai tanár oly megkapóan, hogy szinte magával ragadja az embert s ott képzeli magát a történet színhelyén a csaták közepette. A benne előforduló kurucz kesergőket szintén egy szabadkai jeles zeneszerző Gaál F. irta. Ma délután igen érdekes gyermekelőadás lesz az »Ezeregy éjszaka« czimü darab kerül színre melyben a következő operettekből énekelnek és tán- czolnak: Eleven ördög — nagy női kar. Gésák (duett) — B. Szabó J., Szabó Irma. Kis alamuszi (belépő) — Sarkadi Aladár. Mi a szerelem, (solo) — Parlagi Kornélia. Madarászból (duett) — Szabó József, Szabó Irma. Kis szökevényből (duett) — Parlagi Kornélia, Sarkadi Aladár. Tündértáncz (Viz özönből) — Kar. Sarkadi Aladár. Szép Heléna (vegyes kar) — Tukorai L., Juhász Sándor és az összes kar. Sulamitból arab' táncz — Jékei Aranka, Hajnal I., U. Csepregi Irén. Kis szökevény (Finale) Egész személyzet. Törvényszéki csarnok. A frou-frou. Uj-Kigyóson boldogan ünnepelték meg az újévet Boli Jánosné és Csatlós Mihályné szomszédasszonyok, előbb nyelvvel, majd pofonokkal cserélték ki eszméiket, végre előbbi az utóbbit a földre nyomta és egymás haját annyira megfésülték, hogy Boli Jánosné a főtárgyaláson is sírva panaszkodott, hogy e miatt nem tud frou-frout csinálni. A végeredmény meg az lett, hogy 2—2 napi fog- házra)télte a kir. törvényszék őket, a fogházban majd összebékülnek, bár a tárgyaláson húzódoztak egymástól. Az elvtársak. Gyomán Kölesei Endre, ki bár 21 éves, csak 4 évi fegyházat töltött ki, Puturki János, ki jelenleg is 7 havi börtönbüntetését tölti és R. Kiss István kezdő tolvaj, a múlt év őszén Gyomán, a mit csak lehetett, összelopkodtak és elhordták Borbély Péterhez, ki korcsmáros létére éjjeli időben rendesen jó vásárt csinált. így 1901. október 6-án éjjel Imre Lajostól 3 ízben 3 mm. búzát loptak el, vivén az orgazdához. A tolvajok a főtárgyaláson egymásra kenték a tett elkövetését, de kijelentették, hogy ők elvtársak voltak, értve alatta, hogy együtt loptak. Az orgazda erősen tagadott, állítva, hogy ő azt hitte, mikép a nevezettek sajátjukat adták el, de a társai szemébe mondták, hogy bizony tudta ő a búza lopott voltát és a kir. törvényszék az orgazdát 15 napi elzárásra, a többit 6, illetve 9—9 havi börtönre ítélte, melyben megnyugodtak. Heti piacz. Gyula, szeptember 12. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán gabna- nemüekben állandó szilárd hangulat mutatkozott búzánál 15 fillér emelkedés. Hetipiaczunkou a nagyobb felhozatal daczára nem volt sürgős a kínálat, eladatott 50 kilogrammonként koronákban : búza (uj) . . takarm. árpa (uj) zab (uj) . . . kukoricza . . 6-20—6-50-ig 5 10—5‘30-ig 4-80—5-10-ig 5 10—5 20 ig HIRDETÉSEK 399—1902*. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi XL. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. járásbiróság 1901. évi sp. 602/6 sz. végzése következtében Dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd által képviselt Weisz Mór és fsa. gyulai czég javára Huszka József gyulai lakos ellen 810 korona jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1492 koronára becsült butornemüek és kávéházi berendezési tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverésen eíadatnak. Mely árverésen a gyulai kir. jbiróság 1902. V. 261/2 számú végzés folytán 810 korona tőkekövetelés, ennek 1901. évi május hó 1 ső napjától járó 5°/0 kamatai és eddig összesen 80 korona 96 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig alperes lakásán leendő eszközlésére 1902. évi szeptember 25-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Gyulán, 1902. évi szeptember hó 12-ik napján. Tar Gyula, 926 1—1 kir. bíró sági végrehajtó. Szerkesztői üzenet. R. Zs. Budapest. Figyelmeztető sorait köszönjük. A beküldött magyartalan formájú közlemény elnézésből került a lapba s gondunk lesz rá, hogy jövőben az illető ozikkiró akit mint magyar állami tisztviselőt, felesleges a stylus magyarossagára figyelmeztetni, több körültekintéssel és ke vesebb sietséggel írja meg tudósításait. Két lakás azonnal kiadó. 2 szoba, 1 konyha, fásszin és as? 3-3 sertés>ól. Újváros, Yirág-utcza 1303. szám. 3 szoba, 1 konyha, kamara és----—:---- pincze ----Be lváros, Károlyi-utcza 171. szám. Értekezhetni: Fiiredy Istvánnal. 2937—1902. tkvi sz. r Árverési hirdetmény kivonat. A békési kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Grosz és Weisz budapesti kereskedő czég végrehajtatónak Kendrella János békési lakos végrehajtást szenvedő elleni 557 kor. 48 fillér tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék, a békési kir. járásbiróság területén levő békési 1880. sz. tjkvben foglalt 2178. hrsz. ház udvarra, még pedig az 1881. 60. t.-cz. 156. §. rendelkezéséből folyólag egészben az árverést 800 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1902. évi október hó 4. napján délelőtt 9 órakor a békési kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át vagyis 80 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Békés, 1902. jnlins hó 25-én. G y u k i t s, 322 I—1 kir. járásbiró.
