Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-31 / 35. szám
különben az egész dologhoz jó kedvet csinálni és bő nászajándékkal támogatni az uj házasokat. Ebben a keretben azután sok kedves dolog történik a főszereplők környezete részéről. Az előadás — noha a fentebb mondottak miatt nem számíthatott zajos sikerre, megfelelő volt. Az est szereplői közül első helyen említjük Szabó Irmát (Sió), a ki a parasztfiúvá, majd udvari bohóczczá átvedlett vizi tündér szerepében pajzán jó kedvet, ügyességet és általában jeles alakítást mutatott be. Mariházi egyáltalán nem tudott felmelegedni, pedig hát a darab szerint asszonyhóditásairól hires, kalandra vágyó király, a ki maga is megköveteli, hogy most a vidám Mátyás diáknak tekintsék, aligha azzal a gondtelt, sokszor savanyu ábrázattal mozgott czimborái között és járult a nő elé a kit meghódítani akart. A szép és elmés Benigna asszony szerepe Gazdy személyében méltó interpretálásra talált. Igen jó volt Sarkadi (Pipacs) a király bolondja alakjában. Parlagi Kornélia (Molnáráé) úgy énekelte a magyar nótákat, mintha sohase hallott volna magyar szót és gesztusai nem egy magyar menyecske, de kisebb orfeumok díváinak betanult mozgásaira emlékeztettek. Ennek daozára sok tapsot kapott. Csiky mint Kinizsi, Németh mint Sztropkó várnagy, Tukoray mint Stózius tudós, jól megoldották feladatukat. Daröczy Ilkát (Grunda) és Garai Ilonát (Istók) láttuk, de ők még mindig nem jutottak szóhoz. A darab kiállítása igen szép volt. Közönség szép számmal. Kis szökevény. Múlt heti tudósításunkban azt irtuk, hogy a Kornevillei harangok laza előadásával művészi hírnevén ejtett csorbát Zilahy gárdája csak egy töké-j letes operett előadással köszörülheti ki. Ez az operett személyzet nem késett soká, az első operett előadás alkalmas volt arra, hogy feledtesse velünk az elkövetett gixert. A jól ismert »Kis. szökevény« oly művészi, gördülékeny pompás előadásban került bemutatásra, hogy a társulat képességei iránt táplált bizalmunk ez oldalról is teljes megerősítést nyert. A közönség, mely ez alkalommal a szokottnál kisebb számban jelent meg a színkörben, mindvégig kitünően mulatott a kedves operett bohóságain. Az előadás alkalmul szolgált arra, hogy publikumunk egy kis tüntető ovácziót rendezzen Haller Irma mellett, a kit beléptekor valóságos virág özön fogadott. A kisasszony mint Gray Vinnifred, a czimszerepben pajzán jókedvvel játszott, énekelt és tánczolt, sok zajos tapsot és ismétlést érdemelve ki temperamentumos előadásával. Különösen tetszett B. Szaód Józseffel előadott duettje, a ki Edvárd szerepében ismert sikerült alakítását mutatta be. Dicsérőleg kell megemlékeznünk ez alkalommal Parlagi Kornéliáról (Carmenita), a ki eleven játékával és szép tánczával valósággal meglepte a nézőt eddigi malheurös debütálása után. TJgy látszik a mennyire nem találja^ magát a paraszt viganóban, annyira otthonos a di vatos táncz operettekben. Sz. Karácsonyi Mariska (Alice) szobaleány szerepében ügyeskedett szintén szépen tánczolva és énekelve. Pompás volt a mindig jó Sarkadi Flipper zsokéja, a kinek ügyes bohóságaival ez alkalommal is sikerült könnyekig meg- kaczagtatni a publikumot. Játéka mellett a rendezésért kell megemlékeznünk Polgár Sándorról (Tamarán), az ő rendezői talentumának tulajdonítván nagy részben az általánosan elismert siker kivívását, mellette különben a felsorolt és az itt meg nem nevezett szereplők mindegyikének buzgalma és jó kedvű játéka hozzájárult ahoz, hogy az estről, mint egyik legzajosabb sikert elért előadásról írhassunk. Katalin. urát, aki azért tart udvarlót, mert regényes, érdekes és izgató s aki, mikor urának eszélyes cselvetése következtében szabad kezet nyer, kiábrándul az udvarlóból, mert az ránézve elvesztette érdekességét többé már nem tiltott gyümölcs, nem édes, és visszaszeret az urába. Az örök asszonyi, viszásságai- ban, tökéletlenségeiben elbájoló nőies vonásokból összeállított életteljes alak ez, aminőt százával teremt a szalon élet, aki nem rossz, nem is becstelen csak ferde gondolkozásu, amiben hibás a tökéletlen szervezetű társadalom ■ is. Ezt az alakot, ezt az igaz voltánál fogva mindig szívesen látott szerepet játszotta meg a vendégszereplö gróf Festetichné Dömje'n Róza, intelligens kedves alakításban nagy siker mellett. Bájosan előkelő színpadi jelenség a művésznő. Rokonszenves szőke asszony, eleven, temperamentumos kedves arczczal, kifejező játékkal, aki nagy gyorsasággal hódította meg közönségünket. A második felvonás után szép csokrot s az előadás alatt számtalan kihívást, tapsot kapott. — A cselvetésével diadalt arató férj (Des Prunelles) szerepében Zilahyt láttuk viszont a deszkákon nagy örömmel. Mint a »Király házasodik «-ban, ebben is sikeresen ragyogtatta művészetét, rokonszenves, kedves alakítást nyújtott, játéka, mimikája, mozdulatai, hangja mind a szerep tökéletes felfogásának tükre volt. Meg kell dicsérnünk e szerepkörben Mariházyt, akit (Clavignac) előkelő megjelenésén, kifogástalan elegancziáján kívül, urias könnyed modora predes- tinál a szalon társalgási szerepekre. — Neki csakis ilyeneket kellene játszani s a szerep tudására egy kissé több gondot fordítani s akkor szereplésének a siker állandó kísérője lenne. B. Szabó (Ademár) szerepében a felsült udvarlót jól játszotta meg, csak maszkja volt kissé erős. Daróczy Ilka (Brionnené), rövid szerepében csak sejtetni engedi, hogy müészi játékot kapnánk tőle nagyobb szerepben. Pompás karrikaturát, nagy megfigyelésről tanúskodó epizódalakot csinált Sarkadi a főpinczér szerepében Garai és Gőzön a mellékszerepekben tetszett a publikumnak, valamint Győré és Pajor is. Az operettek szövegéhez a legfőbb kellék mostanában a sikamlósság és képtelenség, de^H Katalin operett újdonság nélkülözi e modern szine-| két. Komolyabb történeti hátterű darab, nagyon szép zenével. Magyar darab, de nem magyar tárgyul Katalin czárnő (Zilahyné) a nagy orosz birodalom] úrnője a darab tárgya, kinek megtetszik a szép franczia hadnagy (Parlagi). Csakhogy a kis hadnagy nagyon szerelmes egy otosz bojár leányába, Aniczába (Haller), kit a szülők kolostorba rejtettek tőle. de ő onnan megszökteti s a czári udvarnál mint húgát mutatja be. A czárnő azonban hatalmas, aki parancsol a hadnagynak, de emlékül egy gyűrűt ad neki, mely régi eredetű mesékben mindig csodákat müvei. A czárnő előbbi kegyeltje, a féltékeny Guracky (Szabó) a kis hadnagyot úgy elrágalmazza a czárnő előtt, hogy az halálra ítéli. A kis hadnagy halála előtti utolsó kérése az, hogy eskessék meg Aniczával, akivel a halála előtti hat órát, mint férj és feleség tölteni akarja. Ezt a kérését teljesíti is a czárnő s az utolsó felvonásban a halni készülő Germain hadnagy együtt búg szerelmesével Aniczával. Ekkor találják meg véletlenül a kabátzsebben felejtett gyűrűt, mely kimenti őket a bajból. A czárnő megbo- csájt s mindenki boldog lesz. A szöveg inkább formás! mint elmés, de nem száraz. — A czimszerepet lelkesedő publikum előtt Zilahyné játszotta, finom hajlékony, remek iskolája, sopránjával óriási tetszést keltvén. A megnyerő szépségű asszonyt ötször hívták ki a legsikerültebb 2-ik felvonás után. Színre lépés kor Zilahynénak egy gyögyörü csokrot nyújtottak fel, a város színeivel, fehér-kék szalagon »Zilahyné Singhoffer Vilmának — a gyulai színművészet pártoló egyesület« felirattal. Majd később a 2 felvonás közben ismét egy szép fehér selyemszalagos csokrot nyújtottak fel neki. Említésre méltó a belépő öltönye, mely a tatai Eszterházy-szinház garderobjából való azon palást, melyben az Eszterházy grófok ősanyja tisztelgett az udvarnál Mária Terézia előtt. — A costümök gazdagsága, a kiállítás szépsége, a táncz betétek, — Jékey Aranka sikerült oserkesz táncza — nagyban emelték a sikert. — Kedvező véleményre indított ez estén bennünket Parlagi, ki kedves, herczig Duplessis hadnagy volt s játéka mi kívánni valót sem hagyott fenn s kifogástalan precziz énektudása, iskolázott hangja van, melynek egyetlen hibája gyengesége, kis terjedelme. — Haller Anicza kisebb szerepében tetszett a közönségnek. Állandó derültség keltője volt Polgár (testörkapitány) jóizü karrikatura, I meglepte a közönséget Juhász Sándor (klastromfő- nök) tiszta csengésű, érczeS mély baritonja. A kart is dicséret illeti precziz énekéért, a szépen sikerült ensemblekért s a zenekar, finoman, diskréten és hibátlanul működött. A zene rendkívül tetszett s a színházat zsúfolásig megtöltő publikum elégedetten távozott az arénából. Váljunk el. Váljunk el „Cyprienne“-je! Ki ne ismerné ezt az édes, szeszélyes temperamentumos asszonykát, aki merő szeszélyből, unalomból el akarja hagyni az Színházi hírek. A jövő hét műsora a követ kező: Vasárnap délután: Balatoni rege, este Rómeó és Julia. Hétfőn : Közönyt közönynyel. Kedden : Lili. Szerdán: Kis szökevény. Csütörtökön: Az ember tragédiája. — A. szezon legmozgalmasabb napjának ígérkezik a csütörtöki, a mikor is Madách halhatatlan alkotása: Az ember tragédiája kerül először színre az Erkel színkörben. Az előadás iránt való nagy érdeklődést különösen fokozza az a páratlanul fényes kiállítás, melylyel Zilahy a magyar irodalom ezen örökbecsű remek müvét színre hozza. Tudvalevő dolog, hogy Zilahy a legnagyobb áldozatok árán megvásárolta az Eszterházy Miklós Móricz gróf által Zichy Mihály , vázlata alapján a a tatai színház részére megfestetett gyönyörű színpadi díszleteket, melyekkel az »Ember tragédiája« dicsőséggel jelent meg Berlin, Hamburg és New- York színpadán. Ezek a díszletek ma 200,000 koronát képviselnek. Hasonló, vagy még csak ezt megközelítő pazar fénynyel, aligha adtak elő darabot magyar színpadon. Feltétlen elismerés illeti tehát Zilahy igazgatót, hogy a gyulai színházban is bemutatja az »Ember tragédiájá«-nak vagyont érő díszleteit, melyekhez fogható szépet — ismételjük — még a fővárosi színpadok sem képesek felmutatni. A díszleteket 6 vaggonnal szállították Gyulára s pénteken már meg is volt a diszletpróba, mely fényesen sikerült. A darab szerepkiosztása is nagy gonddal történt s a főbb szerepeket a társulat legkiválóbb erői ját- szák. Adámot Csiky László, Évát Gazdy Aranka, Luczifert pedig Zilahy Gyula igazgató. fogja személyesíteni. Hogy az Ember tragédiája előadásától a vidék érdeklődő közönsége el ne essék, az igazgatóság ez utón figyelmezteti a vidéki közönséget, hogy jegyekről az előadás előtt pár nappal gondoskodjék. Az első előadás bérletszünetben lesz, de a bérlők csütörtökön délig beválthatják bérleteiket. — Közönyt közönynyel. Ebben a darabban búcsúzott el Zilahy a budapesti Nemzeti Színház közönségétől, a mely könnyezve vált meg kedvencz művészétől, ki évtizedet meghaladó időn keresztül gyönyörködtette művészetével a budapestieket. A »Közönyt közönynyel« czimü énekes vígjátékban játsza Zilahy egyik legjobb szerepét s így a hétfői előadás elé is élénk érdeklődéssel nézünk. — Liliben a gyulai közönség tavalyi bedvenczei, Haller Irma és B. Szabó József fogják játszani a főszerepeket. — A kis szökevény előadásának sikere arra indította a direktort, hogy azt szerdán újból előadassa. Remélhetőleg telt ház lesz. — Rózsa Lili, a társulat újonnan szerződött subrettje, egy hét múlva fog bemutatkozni a gyulai közönségnek. Az eddigi terv szerint Sulamitb, New-York szépe és a Gésákban lép fel. — Zilahyné S. Vilma óriási sikere folytán Katalint meg fogják ismételni, valószínűleg azonban csak egy hét múlva, amikor az ünnepelt művésznő közreműködésével az opera előadásokra ke rül a sor. ✓ ban megjelent eredetije 90 koronába kerül — a „Pesti Napló“ uj kvárt kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden állandó elő fizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj előfizetők is, a kik egész éven át fél, negyedév, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizetnek elő a „Pesti Napló“-ra. Pályázat. A „Magyar Hírlap“ méltó módon akarja megünnepelni Kossuth Lajosnak százados szü letési évfordulóját, amely a jövő hónap 19-én következik reánk, ügy érezzük, hogy a nemzeti újságírásnak mindenkinél több kötelessége van leghatalmasabb Úttörőjével, legtökéletesebb Mintájával szemben és pietásunknak teljes fényében állandóan kell lobognia emléke körül, minden alkalom és jelentős évforduló nélkül is. Mégis, a jövő hónap, amely ’őt a még ma is megmérhetlent az időben megméri és megjelzi a napot, amely ‘előtt száz esztendővel Kossuth lett: különösen alkalmatos arra, hogy a nagyszerűen plasztikus alakot a magyar lélekben híven és maradandóan, a legegyszerűbb, de leghatározottabb körvonalakkal adjuk vissza. Sem romantikára, sem pártimádatra nincs szükség, az ellenséges indulatoktól, a gyülöletteljes megitéltetéstől nem kell többé félteni, az irodalom ma már képes lehet arra, hogy a nagyszerű fejet a történelembe határozottan és biztosan bele Írja. Ebben bizakodva határozta el a Magyar Hírlap, hogy megiratja Kossuth Lajos rövidre fogott jellemrajzát, azt ami benne jelentős, mindenek felett kiváló, elévülhetetlen. Tehát alakjának hü, de monumentális belső rajzát akarjuk bírni, egy olyan irodalmi tanulmányt, mely kevés szóval, nem sok vonallal, biztosan, igazságosan és szépen mindent elmond. Egy ilyen abszolút becsű essayvel, amelyet az évforduló napján adunk közre, akarjuk mi méltó módon megünnepelni a magyar újságírásnak első hősét. A dolgozatért pedig egyenesen a magyar olvasóhoz, lapunk előfizetőihez fordulunk, mert tudván tudjuk, hogy e tárgyban maga az irodalom nem tudósabb náluk és mert az a hitünk, hogy az olvasók ismeretlen nagy tömegében lenni kell ismeretlen friss erőknek, akik e feladatra úgyszólván rászülettek, azonfelül módjuk van arra az elmélyedésre amelyet a felséges téma megkövetel. A legjobb munkák megjutalmazására ezer koronái tiszteletdijat tüzünk ki, amelyet az irodalom és parlament hozzáértő tagjaiból alakuló bíráló bizottság okvetlenül kiad. Kérjük a rátermett olvasó buzgó- ságát és lelkesedését és már a munka megkezdése előtt-fogadják előfizetőink hálánkat és azt a reménységünket, hogy az ő körükből támad az,'aki Kossuth Lajos tökéletes irodalmi arczképét legelsőnek megalkotja : A pályázat feltételei: 1. Kívánunk Kossuth Lajosról jellemrajzot, tehát nem életrajzi adatoknak összefüzését vagy egyoldalú költői rapsodiát. hanem olyan munkát, amely őt élete legfeltűnőbb és leg- jellemzetesebb fordulataiban ismerteti és méltatja. A jellemrajz fő feltétele a hűség és az egyszerűség 2. A dolgozat terjedelme 100 nyomtatott sornál több ne legyen. 3. Pályázhat a Magyar Hírlap minden előfizetője. 4. A legjobb munka dija 500 korona. Az ez után következő legjobb jutalma háromszáz korona. A harmadik helyen kitüntetett dolgozat 200 koronával dijaztatik. 5. Ha ezeken kívül még érdé mes munkákra talál a zsűri: azokat a szokásos tiszteletdijban részesítjük. Valamennyi jutalmazott munka a »Magyar Hírlap« tulajdona és közlésüket szeptember 19-én kezdjük meg. 6. Kérjük, hogy a pályázatokat tisztán írják le és a szerző nevét és pontos lakczimét rejtő jeligés levél kíséretében küldjék be a Magyar Hírlaphoz legkésőbben a jövő szeptember hónap tizedikéig. A bíráló bizottság — melynek névsorát rövidesen közreadjuk — szeptember hónap, tizennyolczadikán dönt és döntését szép tember 19-én adjuk hírül. A Magyar Hírlap. egy zónagulyást sem s egyedül P. Németh János ur akart bennünket megvesztegetni egy magas D-vel, vagy tetszés szerint egy alsó G-vel — mert tudvalevőleg ennek a derék kóristának több hang van a torkában, mint egy Bösen- dorfer zongorában — és B. Szabó fog állitólag megvesztegetni bennünket abból a pénzből, melyet két hét óta mindennap vár a postán 2-től 4-ig és nem tovább .... Vesztegetésért csakis Haller Irmát lehetne elitélni, a kinek megvesztegetően szép szemei vannak s a kinek a héten virágesővel és bukéttal tüntettek nagy számú tisztelői, s a kinek imádói vannak földszinten, páholyban, karzaton és zsinócpadláson egyaránt, gymnasisták úgy mint speczerájosok, j jgászok úgy mint tűzoltók, szerencséje Hallernek, hogy mindezek csak titkos imádók és a távolból epednek. Vannak azonban merészebb ifjak is a diákok közt, a kik határozott állást foglalnak a kórus szebbik fele mellett s a kiknél határozottan félteni lehet a szeptemberi javító vizsga eredményét. Mindezek azonban oly édes kulisszatitkok, a melyeknek fátylát kár lenne fellebbenteni, de a melyek illusztrálják, hogy mióta Zilahy itt van, van „élet“, forrongnak a kedélyek, dobognak a szivek és ezek az emócziók jó hatással vannak a mi hipochonder társadalmunkra. — Három szép asszony és művésznő egy héten. Kaffkáné, Zilahyné, gr. Festetichné, és még panaszkodni mernek Zilahyra 1 A jövő hét pedig épen „noch nie dagewesen“ lesz. „Az ember tragédiájának“ előadása mindenütt ünnepnapot jelent, mindig várakozás az előzménye, hát még most, a mikor a „tatai díszletekkel “ megy. Ilyen díszleteket csak főúri bőkezűség engedhet meg magának s ha Békés Gyula titkár szavai beválnak, láttukra „el fogunk ájulni“. Azért jó lesz eczetet is vinni erre az előadásra. Színházi érdekességül említhetjük* meg a készülődő Kossuth ünnepélyt is, a melynél a polgári ünnepléshez a színészet fog adni pompás keretet. Verselni tudó és mindig versre kész házi poétánk „felajzotta“ már ez alkalomra „lant idegeit“ s a díszelőadás előtt a Székely Sándor ódáját fogja elszavalni Thália egyik papja vagy papnője. * * * Polgár Sándorral együtt elmondhatom, hogy többé-kevésbbé becsületemre“ . . . kifogytam a thémából, ha csak azt meg nem irom, hogy iába szaporitották Gyulán a rendőrséget, mégis csendőrségre szorulunk, ha rendet kell csinálni, valamint azt is megírhatnám, hogy meleg van, a s/inpártoló egylet választmánya ülést tartott, de ezeket valószínűleg én nélkülem is megtudja a publikum, azért tehát hogy stílszerűen fejezzem be mondókámat: (Függöny.) I r o d a I o m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak Ingyenes diszmüajándék. A ki e czimet elolvassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről Budapestről kél szárnyra e bir. A „Pesti Napló“ Magyarországnak e legrégibb, pártoktól és klikkektől teljesen független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, ajándékul adván — teljesen ingyen — a gyönyörű kö tésü, remek illusztrácziókkal díszített Zichy Mihály albumot. E valóban értékes és nagy irodalmi becs csel bíró művet — melynek az Athenaeum kiadású Gyulai élet. — Színház és szinpártolás, szidás és tele kassza, a magas D és alsó G, szép asszonyok hete, virágeső és csokor-korszak a készülődő „Ember tragédiája,“ Kossnth-óda stb. — Az idei színi szezon és — a tavalyi kivé telével — az az előttiek közt az a különbség hogy az idén sokan szidják a társulatot, de sokan is járnak színházba, mig az előtt a társulatokat néni szidta senki, de a pavilion is üres volt mindig. A gyulai direktorokat tehát „élte rögös határain két géniusz vezeti“ : a publikum közö' nye, vagy a publikum tulkövetelése. Egyik se jó, de az utóbbi mégis jobb s a színtársulat is elmondhatja, mint az a bizonyos ókori szenátor hogy „inkább üss, csak hallgass meg!* Békés Gyula titkár a napi zárlatkor elégedetten dör zsöli kezeit és megállapitja, hogy jó ez így is, S azért kedves olvasóm, ha azt hallod hogy a Zilahy társulata „ripacsbanda“, hogy Öcsödön Lengetegi direktor külömbül játszotta el a Kurucz Feja Dávidot, ha azt hallod, hogy az újság meg van vesztegetve, azért ir jó kritikát stb. stb., kérlek tartsd függőben véleményedet jövő ilyenkorig. Jövőre megtudod, hogy milyen volt Zilahy társulata, ha Somogyi talál idejönni Ekkor meg fogod látni, hogy dicsérik a „tavalyit és szidják az ideit. Ez már igy megy. S azért ne adj hitelt annak se, hogy le vagyunk kényé- rezve a társulatnak, főesküvel vagyok kész bi zonyitani, kogy egyikünknek sem fizetett Zilahy Törvényszéki csarnok. Szabadságról.. Liszy Viktor kir. ügyész, szabadidejéről hazaérkezvén, a kir. ügyészség vezetését újból átvette. Váltóhamisítás. A hivatalos iktató köuyvek kimutatása szerint Békésmegyében a váltóhamisítások terén még senki sem vitte annyira, mint Hoffmann 8. András mezőberényi földmi vés. Legalább s a törvény előtt még ilyen nagyszabású eset nem állott, igaz ugyaa, hogy az Amerikába távozott orosházi ügyvédnek még több van a rovásán, azonban ő bajosan fog megjelenni a magyar bíróság előtt, mig ellenben a mezőberényi Hoffmann S. András e hó 28-án állott a bíróság előtt azon ose- ekményeért, hogy 1899. julius 14-f.ől 1899. szept. 26-ig 12464 korona értékű váltót hamisított és számitoltatott le három pénzintézetnél- A kir. törvényszék vádtanácsa 13 rendbeli váltóhamisítás miatt helyezte vád alá. E hó 28-án V. Szakmary Arisztid táblai bíró elnöklete alatt alakult meg a bíróság, a vádat Tóth Ferencz alügyész képviselte, a védelmet dr. Berenyi Ármin ügyvéd teljesítette. A javakorában lévő vádlott mindjárt kijelentette, hogy ő nem bűnös, mert akiknek nevei szerepelnek a váltókon, az azoktól származik és nem tőle. 0 csak a saját nevét irta a váltóra, a többiekről nem tud, bizonyára azok írták, akik rajta szerepelnek, de a tanuk sehogy sem emlékeztek erre, akárhogy bizonyítgatott a vádlott. Végre is daczára a nagy tagadásnak, vádlottat 3 évi fegyházra ítélte a kir. törvényszék, de nem nyugodott meg az Ítéletben, hanem felmentéséért felebbezett. Heti piacz. Gyula, augusztus 29-én. A „budapesti árutőzsdén a hét elején ellanyhult az irányzat, még a hét végén egy kis szilár- dulás állott be egyenlegként az árak nem változtak. Hetipiaczunkon rendkívül nagy felhozatal mellett eladatott 50 kilogramonként koronákba : búza (uj) . . takarm. árpa (uj) zab (uj) . . . kukoricza . . 6'20—6-40-ig 480—4-90-ig 4-80—5-30-ig 4 90—5’10-ig
