Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-24 / 34. szám
Melléklet a „Békés" 1902.34-ik számához. Riadalom a piaczon. Nagy riadalom volt Szent István napján a szeghalmi piacztéren. Kársai Sándor mezőberényi cserépedény-árus árulgatta az edényeket s bizony nem nagy volt a kereslet. Hogy vevők hiányában nagyon el ne unja magát, rágyújtott a makra pipájára s lebeveredett a kocsi melletti szalmára s onnan nézte egykedvűen a „forgalmat- lanK piaczot. Egyszerre csak lángba borult a szalma alatta s nyomban utána a szalma közé csavargatott edénynyel telt kocsi is. Hagy csődület támadt erre a piaczon, de oltani nem lehetett a kocsit, mert az menten elhamvadt. Annyi hasznot azonban tett az oltásra kész publikum, hogy a közelben kirakott edényeket a nagy tolongásban mind össze tapodta. A szegény ember ellen még ráadásul meg is indították a vizsgálatot. ÁlkuicSOS tolvajok. Vésztőn egy szegény munkás embert — kinek a háznál senkije sem maradt otthon, — meglopták a héten eddig ismeretlen tolvajok. Lovas Bálint vésztői lakos egész héten kint dolgozott a csépiósnól s szombaton este midőn hazament, rémülve látta, hogy a szobája ajtaja nyitva van s a párnákból a ludtoll mind ki van ürítve. Bejelentette a lopást a csendőrségnek, hol á nyomozást megindították, eddig eredménytelenül. A gyanú egy Vésztőn ismert enyves kezű nőre irányul. A „Nagyszalonta-vidéki vörös-kereszt“ által, saját pénztára javára Nagyszalontán, szeptember hó 6-án, a népkerti vigadóban zártkörű táncz- mulatságot rendez. Markovits Antalné, egyleti elnök. Széli Kálmán, egyleti elnök. Lovasty Liptay Ilona bárónő, egyleti alelnök. Szikszay Lajosné, vig. biz. alelnök. Dr. Beöthy Pál, vig. biz. alelnök. Práter Emil, vig. biz. alelnök. Fábián L. Dezső, vig. biz. pénztárnok. Sütő Antal, egyleti titkár. Belépti-dij: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete 9 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kos8uth-estély Gyomán. A gyomai tanuló ifjúság szép ünnepélyt rendezett szombaton az Erzsébet- kerti nyári pavillonban, amelyen ott volt a gyomai társadalom teljes egészében, együtt lelkesedve a fiatalság hazafias lelkesedésével. A műsor mindenik pontja fényesen sikerült. Pap Zoltán Kossuth-him- nusza itt hangzott el először az országban. Utána Kató József joghallgató tartott lelkes beszédet. — Izsó Lajosnak szép szavalata után Vörös Magda zongorajátéka következett, a közönség szívesen tapsolta meg a gyönyörű játékot, mikor pedig megujrázták, a kisasszony a Kossuth-nótát játszotta el, melyet az ifjúság együtt énekelt a közönséggel. Szekeres Arnold olvasott fel azután a Kossuth pályafutásából szép részleteket, Vido/szky Béla pedig Kató Józsefnek ez alkalomra irt Kossuth Lajos czimü költeményét szavalta el helyes érzékkel és igen nagy hatással. Azután a himnusz következett, mit a közönség felállva énekelt együtt az énekkarral. Az estélyről táviratilag üdvözölte az ifjúság Hentaller Lajos és Rákosi Viktor országos képviselőket. Az estélyt igen sikerült táncz- vigalom fejezte be. Ott voltak: Asszonyok : dr. Bácsi Lajosné, dr. Kiss Istvánné, Hartenstein Vil mosné és Ignáczné, Kovács Lajosné, Králik Pálné, Göbölyös Sándorné, Izsó Sándorné, özv. Klein Adolfné, Fábryné, Kálmán Farkasné, Halmy Gyuláné, Kun Lászlóné, Kiss Sándorné, Biró Jánosné, Kató Gáborné, Lajossy Jánosné, Németh Lukácsné, Plavecz Gyuláné, dr. Vörös Józsefné, Veres Lajosné, Hilfné, G. Szabó Józsefné, Vitályos Sándorné, Vidovszky Ferencznó, Schröder Jánosné, Szekeres Adolfné, Kalocsa Istvánné, Király Ferenczné. — Leányok : Hilf Erzsiké, Kiss Katicza és Anna, Kovács Matild és Ella, Klein Giza, Grimm Erzsi, Holler Berta és Jolán, Papp Mariska és Eszti, Kalocsa Mariska és Jolán, Vörös Magda, Szekeres Irma, Vitályos Margit, Szabó Teréz, Lajossy Mariska. Kossuth napja Orosházán. Békósvármegye községei egytől egyig hazafias kegyelettel készülnek megülni Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját. Lapunk előző számaiban hirt adtunk Gyulaváros és több község előkészületeiről a szeptember 19-iki ünnepélyekre, ezekhez jön most ujabbau az orosházi ünnepség, mely szintén méltó fénynyel fog lefolyni. A Kossuth-ünnepélyt rendező 100-as bizottság a napokban tartotta ülését Veres\ József esperes, orsz. képviselő elnöklete alatt. A bizottság mindenekelőtt tisztikarát választotta meg és pedig elnökül Veres Józsefet, alelnökökül Kovács Andort, dr. Bikády Antalt és dr. Berthöty Károlyt. Jegyzők lettek: Csonka János, Pál Ernő és Fürst Jakab. Az ülésen megállapították a szeptember 19-iki ünnepély főbb pontjait, melyek a következők : 1. Isteni tisztelet az összes templomokban. 2. A községi képviselőtestület díszközgyűlése, melyen az ünnepi beszédet Veres József tartja. E gyűlésen fog indítvány tétetni és elhatároztatni, hogy a község mily összeggel járuljon a községben felállítandó Kossuth-szoborhoz. 3. Díszelőadás. Az esetben, ha Makó Lajos színtársulata e napon még Orosházán lenne fel fog kéretni egy hazafias szinmü előadására. 4. Társas vacsora az előadás után. 5. Végül az ünnepet követő vasárnapon, vagyis szeptember 21-én népünnepély. Megvadult ökör. Orosházán a pálmatéri uradalomban egy megbetegedett ökörhöz hívták Kunos József járási állami állatorvost. A beteg ökröt azonban az orvosi vizsgálat teljesen megvaditotta s vizsgálat közben oly erővel rúgott az orvos felé, hogy az a szenvedett sérülések következtében most kénytelen az ágyat őrizni. Papválasztás. Csorváson az Asztalos Sándor elhalálozásával megüresedett ev. ref. lelkészi állás betöltése folyó évi augusztus 24-én fog megtörténni. A választás megtartására Radó Márton orosházi lelkész és dr. Bodoky Zoltán tanácsbiró vannak ki- küldve. *A mint értesülünk, a csorvási reformátusok Kis Mózes lelkészt kívánják meghívás utján megválasztani. A választás eredményét jövő számunkban közöljük. Esküvő. Illyés Alajos szarvasi kir. aljárásbiró folyó hó 12-én vezette oltárhoz az öcBÖdi református templomban menyasszonyát, Molnár Juliskát, özv. Molnár Mihályné öcsödi birtokosnőnek kedves leányát. Öngyilkosság a kosár miatt. Pecsenya István 18 éves szarvasi csizmadia legény a feletti elkeseredésében, mert egy tánczmulatságou kosarat kapott, forgópisztolylyal szivén lőtte magát és nyomban meghalt. Az érzékeny tánczos szomorú végzete nagy részvétet keltett Szarvason. Százéves főgymnasium. A szarvasi főgymna- sium 1902. október 2-án óhajtja megünnepelni fennállásának 100 éves emlékünnepét, A kiküldött bizottság Benka Gyula igazgatót bizta meg az ünnepély tervezetének elkészítésével. E szerint az ág. hitv. evang. egyház ó templomában reggel 9—10 óráig az emlékünnep istenitiszteletének sora a következő lenne: 1. Orgona-előjáték. 2. Veni sancte. Zengi a tanulók dalosköre. 3. Megnyitó fohász és szent ige olvasása. Mondja Csepregi György, az arad békési egyházmegye főesperese. 4. Közének. Énekli orgona kísérettel a közönség. 5. Egyházi alkalmi beszéd. Mondja Veres József, a békési ág. hitv. ev. egyházmegye főesperese. 6. Karének. Zengi a vegyes kar. 7. Ima és oltári áldás. Mondja és előadja Petrovics Soma, a csanád-csongrádi egyház főesperese. 8. Záró ének. Zengi a tanulók dalosköre és a szarvasi férfi dalkör. A szarvasi főgymná- sium tornacsarnokában a 100 éves emlékünnep folytatása d. e. 10-től a következő sorrendben folyna le: 1. Yeni sancte. Zengi a tanulók dalosköre. 2. Emlékbeszéd. Mondja Benka Gyula igazgató. 3. Alkalmi óda. 4. Tanuló költeménye vagy beszédje a közönséghez és fentartókhoz. 5. Záró ének. Délben közebéd az Árpád-szállóban. Este hangverseny tánczczal egybekötve. Szerencsétlenség- Az élő Körös szarvasi kikötőjéből e hó 12-én egy búzával telt hajó indult Szegedre. Alig hogy elindult a hajó, a kormány- rudnál levő Bacsa Mihály csongrádi születésű kormányos valamikép elcsúszott s a kezében levő kormányrudat kiejtette, mire a viz árja a kormány- rudat elkapta s Bacsa Mihályt oly erősen megütötte, hogy alig egy órai kínlódás után meghalt. Halálozás. Hrabovszky János békéscsabai építőmester és birtokos, a megye törvényhatóságának tagja, élte 66-ik évében csütörtökön hosszas szenvedés után elhunyt. Halálát neje, gyermekei és kiterjedt rokonság gyászolja. Halálozás. Milota Jarosláv gróf Wenckheim Frigyes uradalmának pósteleki erdészét súlyos és pótolhatatlan veszteség érte szerető hitvese szül. Rossipal Flórának e hó 16-án élte 27-dik, boldog házasságuk 10-dik évében történt elhalálozásával. A boldogult ifjú nőben derék jó hitvest vészit férje s pótolhatlan jó anyát négy gyermeke, Rossipal József, a dobozi uradalom közbecsülésben álló főerdésze pedig testvérét gyászolja. Temetése Dobozon e hó 18-án nagy részvét mellett ment végbe. Béke "hamvaira! Öngyilkosság. Az öngyilkosok szomorú Eldorádójábán — Füzesgyarmaton ismét szaporodott egy-j gyel a kétségbeesett öngyilkosok száma. Eke László jómódú gazda ember volt Füzesgyarmaton. Yirágzó gazdálkodása s tekintélyes számú ismerősei voltak. ]a rosBz gazdasági esztendőkben aztán ő is, mint több más, vagy talán legtöbben, ahhoz a hosszú papiroshoz folyamodott, a melynek roppant kellemetlen, sot határozottan rossz tulajdonságai vannak. Egymást követik a kellemetlenségek, pör, végrehajtás, árverés, koldusbot .... Ez utóbbi kellemetlenségtől akart a szerencsétlen Eke László is szabadulni, az ő neve is sok ilyen hosszú papíron, majd a birósági végrehajtó könyveiben szerepelt, még pedig legnagyobb részben — másokért, kezességért. Nem tudta bevárni a végét, nem volt ereje hozzá s már három Ízben próbálkozott az öngyilkossággal, felesége mindig megakadályozta benne. Szent-Istváh napján kiment feleségével a szőlőbe s onnan szépen haza szökött s a padlás gerendájára felakasztotta magát. Neje rémülten vette észre, hogy a férje haza szökött, nyomban utána sietett, de későn, — a szerencsétlen már meg volt halva. Elcsípett galambtolvaj. Pálfi Bálint vésztői lakos nagy kedvelője a galamboknak s ezért az udvarán galambduczokban sok galamb van elszállásolva. Boldogságtól sugárzó arczczal nézegette őket mindennap s örvendetesen tapasztalta, hogy az ő galambjai tekintélyben és számban nap-nap után gyarapszanak. Ámde volt még rajta kívül a galamboknak még egy nagy kedvelője, H. Szabó Sándor is, aki annyira szerette ezeket a kedves bóbitás állatkákat, hogy midőn Pálfi nőm volt oda haza, a kerítésen bemászott Pálfiék udvarára s össze szedte a sok szép galambot s elillant vele. A csendőrség azonban a nagy galambá.szt nyakon csípte és bekísérte. Házi szarkák. Alexander József vésztői edény árus már régóta tapasztalta, hogy a padlásra helyezett edénye sokkal jobban fogy, mint a piaczi áruja, azzal a különbséggel, hogy mig a piaczi áruért apró pénzzel fizetnek, a padláson levő áru nyomtalanul elenyészik. Utána járt a dolognak á a csendőrség segélyével kiderült a titok, hogy a padláson levő edényeket háziasszonya özv. Seres Sándorné, Kerekes Erzsébet rendszeresen dézsmálgatja, s ő látja el a környék edényszükségletét. Persze, hogy aztán a csendőrök ezért a kereskedésért feljelentették az ügyészségnél. Csecsemőkkel való Utazás alkalmával nagyon ajánlatos a gyermekeket Kufeke-féle gyermekliszttel táplálni, mert ez nemcsak nagyon jóizü, tartós és könnyen szállítható, kitűnő ^tápszert képez a csecsemők részére, hanem mert azon esetre, ha a tej vagy az éghajlat változtatása által emésztési zavarok (gyomor- vagy bélhurut) állanának be, az anyának a Kufeke-féle gyermeklisztben egy kipróbált kiegyenlítő szer van kezénél. Kufeke gyermeklisztje a gyermek gyomrában a tejre gyakorolt finom fátyolos megalváBÍ hatásánál fogva azt köny- nyebben emészthetővé teszi és rövid idő alatt megakadályozza, különösen ha eleinte tej nélkül adatik, a gyomor- és bélhurut tovaterjedését. Színészet Gyulán. |Elmúlt az első színházi hét és annak lefolyásából örömmel állapíthatjuk meg, hogy a múlt évi saison sikerét nem az uj színkör iránt való érdeklődésből kelt múló fellobbanás okozta, de közönségünknek lelkesedése az igaz művészet iránt állandó marad és a mig az Erkel-szinkör költői becsű művek hivatott tolmácsolásának lesz csarnoka, addig Gyula város közönsége részéről a színművészet lelkes támogatása nem fog csökkenni. Hogy ennek a feltevésünknek alapja is van, mi sem igazolja jobban, mint hogy a hét műsorában előfordult régi ismert darabok is szép-közönséget vonzottak a színházba és igy knlaetér óriási méreteire az újdonságok előadásánál gyakran lesz szükség, hogy a színkör be tudja fogadni a közönséget. A hét előadásai alkalmat szolgáltattak arra, hogy legalább nagyjában megismerkedjünk a társulattal, mely nemcsak több ismerőseinket juttatta megerősödve vissza hozzánk, de kiváló uj tagokkal dicsekedhetik. Az egyes szereplőkről és előadásokról külön mondjuk el észrevételeinket itt csak általánosságban annyit, hogy Zilahy pár hónap előtt összekerült uj gárdája sok szép és jó tulajdonsággal dicsekedhetik és mindenesetre képes arra, hogy magas művészi niveaun álló előadásokat produkáljon. Meg van ehhez első sorban minden külső kellék, mert Zilahy oly pompás és gazdag diszlettárral vonult be hozzánk, amely Krecsányiék után is méltán felkölti bámulatunkat. Uj és gazdag festésű díszletek alkalmazása, nagy és felszerelt színpadunk előnyeinek kihasználása és ebben a keretben ritka pompájú costüme-ök teszik a szemnek élvezetessé az előadásokat. A Tót leány szép falusi díszlete, a Király házasodik palotája, festői öltönyeinek pompája, a Yizözön látványosságai, a Pillangó kisasszony pagoda- diszlete, de minden előadás kiállítása előadás nélkül is megtekintésre érdemesek és a társulat előkelőségét, az igazgató bőkezűségét bizonyítják. A művészi előadások másik tényezőiről, a tagok képességéről és a rendezésről előadásonként a következő ismertetést adjuk. ' Bocaccio Szombaton este Suppé régi szép operettje: a Bocaccio szolgáltatott alkalmat arra, hogy a társulat operett személyzete a maga egészében bemutatkozzék. A czimszerepet Bejczyné Répási Guszti énekelte általános meglepetést keltve azzal a fejlődéssel, a melyet tavaly óta játékban és hangjában elért. Hangja megerősödött és hajlékonyabb lett, játékában pedig elevenség és gondosság szép sikert biztosítottak neki ez idei első felléptével. Fiamette szerepében tavalyi kedvelt soubrettünket, •Haller Irmát láttuk viszont és e viszontlátás nála is szép haladásról győzött meg, miből folyólag őszintén sajnáljuk, hogy ez idén ritkábban látjuk közönségünknek ezt a ked- venczét, a ki kellemes játékmodorával és csinos hangjával- tavaly annyi sikernek volt részese. Énekszámaival most is zajos tetszést aratott. A női szerepek közül a többi a temperamentumos Sz. Kará-\ csonyi Mariska (Beatrice) és a kissé gyenge, de kellemes hangú Parlagi Kornélia kezében megfelelő interpretálásra talált. J. Pajor Ágnesben pedig (Petronella) a komikai szerepkör egy ritka invencziózus művelőjét ismertük meg, a kitől még sok gondos és mulattató alakítást remélünk. A férfiak közül Békéssy Gyula (Pietro) gyönyörű, férfias tömör baritonjával ús játékával is tanúságot tett arról, hogy nemcsak a népszínművekben bírja közkedveltségének kulcsát. Kisebb szerepét teljes sikerrel játszotta meg B. Szabó József (Leonetto), a kinek sokoldalúsága és szorgalma tavalyról annyi művészi sikerű est emlékét idézi fel, hogy az ő gyakoribb foglalkoztatását is szívesen venné közönségünk. A kicsufolt férjek szerepében Polgár Sándor (LambertuccioJ, akinek általánosan ismert művészi tehetségéről többször lesz alkalmunk dicséretet mondani, Tukoray Loránd (Scaldza) és Hegyesy Gyula (Lotteringi) mulatságos alakítást nyújtottak és különösen az első nem győzte kupiéit megismételni. Az összelőadás teljesen megfelelő gördülékeny volt. A darabban előforduló szép együttesek a megnevezett szereplők mindegyikének énektudását és a gondos betanulást bizonyítják. Derekasan működött az Orbán Árpád állal vezetett zenekar, valamint a kórus is, mely minden csoportjelenetben mozgalmas képet mutatva, az ügyes rendezésről dicséretes tanúságot tett. Liliomfi. Tót leány Yasárnap két előadás volt. Délután adták a »Liliomfi«-t, este a »Tót leány «-t. Az esti előadásnak szép közönsége volt, a mely mindvégig jól mulatott, a darab drámai fordulata, de jól végződő, egészben ügyes előadásában. Az egyes szereplők is jól megállották helyüket. A czimszerepet (Hanka) Sz. Karácsonyi Mariska elevenen, a drámai részét érzésteljesen, az énekszámokat szép, kellemes csengésű hangon, a tánczokat kecsesen lejtve játszotta, s játékával egyszerre a közönség kedvencze lett. 0 róla is el lehet mondani, mint Bejczinéről, a mit különben már konstatáltunk s most csak ismételjük, hogy tavaly óta elsőrendű népszínmű énekesnővé vált. Follinuszné (örzse), Szabó Irma (Julis), s J. Pajor Ágnes (Ötös Mari) mind igen jó népszínmű alakok voltak. Follinuszné a büszke módos parasztasszony, de fiát szerető anya szerepét hűen interpretálta. Szabó Irma általában jó drámai erőnek mutatkozik s ezt a szerepét is gondosan, drámai hévvel töltötte be. J. Pajor Ágnes mint komika, egyik erőssége a társulatnak s minden szerepét gondosan, jól játsza meg. Ötös Marit a javas asszonyt is a legsikerültebb alakban láttuk tőle. \Garai Ilonka (Panni) kicsi szerepében is ügyesen mozgott s magára vonta a figyelmet. A férfiak közül \Nemeth János (Gyarmathy) játékával mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. Békéssy (Bandi) mint népszínmű énekes az elsők közé tartozik, hangja kitűnő, szép, orgánuma kellemes, ez este is sok tapsot kapott. Kiemelendő Tukoray (tót munkás), kinek alakítása eredeti s különösen makszja kitűnő volt. Dicsérőleg kell megemlékeznünk Sarkadi Aladárról (Misó) és Győré Alajosról (baromorvos) mindketten igen jól s hatásosan játszottak. Juhász Sándor (Lip- ták) is jó erő. A többi szereplők is mind jók voltak. A király házasodik. A szerepkörében különben is kiváló Zilahynak ;az utánozhatatlan Zsülnek egyik legkiválóbb szerepét, kiskopjai, nagykopjai Kopjál Imre kitűnő alakítását élveztük hétfőn a Király házasodik czimü történelmi darabban. A Nagy Lajos korabeli darab vonzó légköre, a Zilahy művészi játéka, az előadás jól rendezettsége és a szereplők általános igyekezete eddigelé egyik legsikerültebb estéjévé avatták ez előadását az idei szezonnak s általános óhajként konstatálható a közönség részéről, vajhalépne fel Zilahy minél többet és újítanák fel az ehhez hasonló nemzeti tárgyú, a történelmi úiotivumok igazságával, erejével lelkesítő darabokat. Csak hogy persze az ilyen darabokhoz művészi játék, a szerepek kidolgozása, művészi összjáték szükségesek, mig az ujabbkori léhaságoknál a hatás titka egy egy élére állított jelenet, sikamlós kupiéban van, melyben produkálni művészet nélkül is lehet. A hétfői előadással bebizonyította a Zilahy társulata, hogy a dráma erősebb oldala, erősebb, mint az operette. Első sorban természetesen Zilahyról kell megemlékeznünk, ki a darabnak lelke, mozgató ereje volt, aki természetes, kedves játékával a legnagyobb siker mellett mutatta be nekünk, az aranyos szivü, naiv ifjút, a tekintélyre vágyó, de az együgyüségig romlatlan lelkű Kopjai Imrét. — Művészi volt ez a játék minden árnyalatában, finom kivitelű pasztel kép, diszkrét színekkel megrajzolva, amelyből csak egy kissé kevesebb művészi felfogással is, könnyen operette alakot csinált volna más. Perczekig tartó lelkes tapsvihar honorálta Zilahy minden jelenetét. — Zilahy után mindjárt Gazdy Arankát kell említenünk, a kinek játékát drámai erő, ízlés és elegánczia jellemzik s a ki minden szerepét művészi öntudattal dolgozza ki. F. Csigaházi Etel a siker harmadik osztályosa, aki anyakirálynő szerepében ért el tökéletes hatást kifejező játékával. Pernyei (Lajos király) szerepében mindvégig jó volt, a kiről szintén írhatjuk, hogy szerepei mindenikét gonddal és ízléssel dolgozza ki. — Pompás két alak volt Tukoray és Németh a két rókalelkü udvari pap, túlzásoktól ment mindkettő. Csiky László a csatamezőről jövő hadvezér kemény, hatásos jelenetében tapsra indította a közönséget. Daróczy Ilka, Győré, Mariházy, Gázon és valamennyi szereplőről csak dicsérőleg írhatunk s a darab és a kedvező összjáték hatása alatt szinte emelkedett hangulatban oszlott szét a közönség a színházból. — Az előadás előtt Gőzön László a társulat ifjú lyrai szerelmese »Proló- got« szavalt, kár, hogy szavalatát csaknem élvezhetetlenné tette a későn jövő publikum, úgy, hogy előadására, alig lehetett figyelni, pedig megérdemelte volna a figyelmet. » Cornevillei harangok. A »Cornevillei harangok« egyike azon örökszép melódiáju operetteknek, melyek túlélték korukat s melyeket nem képesek elnyomni az újabb, tánczra, külső hatásra, lábügyességre alapított dalmütermé- kek. Természetes, hogy az ilyen darabokat* amelye- lyeket szép melódiájuk, művészi becsük tart fenn, nem volna szabad elnagyolni, előadásukra kiváló gondot kellene fordítani. Sajnos, ezt a keddi előadásra a legjobb akarat mellett sem mondhatjuk. A közönség, mely ftnpressiói alapján gyorsan ítél, nagyon kedvezőtlenül nyilatkozik Zilahy operette előadásairól ez est után, noha erre jogosultsága nincs, mert hiszen a »Bocaccio« előadásával a társulat az ellenkezőt documentálta. Hajlandók vagyunk a keddi előadás sikertelenségét egyelőre kivételnek tekinteni s a darab lanyha menetét, a lépten-nyomon mutat-
