Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-08-10 / 32. szám

Mellilel a „Békés" 1902.32-ik számához.

hívtak be a szükséges létszámnál s most a gyakorlatban is meg fognak győződni ezen perczent meg állapításának helyességéről. A négyezer póttartalékost természetesen nem tartják bent, csak körülbelül 800 ember marad vissza, akik azután együtt mennek az ezreddel a Beél környéki nagy őszi gyakorlatra.

A gyulai nőegylet az általa gyámolított szegények és özvegyek nevében hálás köszönetét nyilvánítja a gyulai fiatalság bálrendezőségének azért, hogy a múlt vasárnap tartott bál tiszta jövedelméből a nőegylet pénztárának 18 korona 80 fillért juttatni szívesek voltak. Özv. Fábry Mártonné, a nőegylet alelnöke.

A gyulai ifjúság mulatsága. Múlt vasárnap a gyulai ifjúság sétahangversenynyel egybekötött táncz- estélyt rendezett a népkertben, a gyulai nő-egylet javára. A sétahangverseny délután 3 órakor kezdődött — s daczára a nagy hőségnek, — mindjárt eleinte volt publikuma. A legtöbben azonban este felé jöttek s még többen készültek, de közbejött a vihar, amely még az ott levőket is szétkergette. Akik nem tudtak elmenekülni a vihar elől, bevonultak a pavillonba. — A rendezőség eleinte el akarta halasztani a mulatság folytatását a következő vasárnapra, azonban amint a vihar elmúlt, kezdtek jönni a bálba s kissé bár később, de 9 órára már annyian voltak, hogy az első négyest 30 pár tánczolta. Hát ha még nem jön közbe a rósz időjárás. A rósz idő elmúltával a rendezőség arcza is kiderült s olyan jókedvvel mulattak reggelig, mintha minden úgy sikerült volna, mint ahogy számították. Szerencsére a bevétel éppen kifutotta a kiadásokat, sőt még a nőegyletnek is maradt valami. Jelen voltak: Asszonyok: özv. Fábry Mártonné, Popovics Jusztinné, Nagy Jenőné, Moldoványi Gyuláné, Kiss Lászlóné, özv. Teré- nyi Lajosné, özv. Vékes Sándorné özv. Kleinné Diósy Bólánó, Niedermayér Szidónia, Misley Kálmánné. özv. Vuits Lajosné, Takácsy Mária, Wagenhoffer Ferenczné, Scheibert Andrásnó, "Weigert Mihályné (N.-Peél), Gáspár Jánosné, Willi Ferenczné (N.-Peél), Bekker Mátyásné, Csirke Má- tyásné, Hrabovszky Ferenczné, Geist Jánosné, Gremsperger Józsefné, Zielbauer Antalné, Diószegi Sándorné. Leányok: Popovics Lenka, Serbán Irén (Békés), Popovics Mariska Nagy Sárika és Stefiké, Niedermayer Gizi, Tóth Erzsiké, Scheibert Emma, Csirke Irma, Gáspár Erzsi, Wagenhoffer Rózsika, Vékes Ilonka, Weigert nővérek, Willi Róza, Geist Mária, Bekker Etelka, Varga Ilonka (B.-Csaba), Hrabovszky Teréz, Gremsperger Irma, Zielbauer nővérek, Diószegi Ilonka. — Felülfizettek: Dobay Ferencz 4 korona, özv. Ferentzy A lajosné, Nagy Jenő, Weisz Mórné, Popovics Jusztinné, Hoffmann Károly, Willi Ferencz (N.-Pél) Fábry Mártonné, Weigert Mihályné, Kiss László 1—1 koronát, Terényi Lajosné, Moldovány Gyula, Diósy József 60—60 fillért.

A közönség figyelmébe. A gyulai füszerkeres- kedők annak közlésére kértek fel benőnket, miszerint tegyük közé azon együttes megállapodásukat, hogy üzleteiket augusztus hó folyamán vasárnapon- kint már délelőtti 10 órakor fogják bezárni.

Szerencsétlenség a viharban, a vasárnap esti órákban Csomós István gyulai földmives nejével és István nevű 14 éves fiával éppen akkor ért ki tanyájukra, midőn a szélvihar kitört. A fiú a kocsin állva adogatta le a kivitt apró dolgokat, midőn a szélvihar a tanya fedelét 3 öl hoszban lekapta s a kocsin álló fiúra dobta, ki az ütés alatt összerogyott. A nehéz fedél gerendái a fiúnak mindkét lábát eltörték, azonkívül egész testén kisebb-nagyobb sérüléseket ejtettek, annyira, hogy a legválságosabb helyzetben fekszik szülői házánál. A szerencsétlenül járt ifjú iránt általános a részvét.

Czigány karaván. Az eleki csendőrőrs járőre f. hó 9-án éjjel 3 család kóbor czigányt, mely 32 tagból állott, tartóztatott le a nagypéli határban. A mig ugyanis a család gyöngédebb tagjai a határban csendes éjjeli pihenésnek adták magukat, addig a karaván had 3 férfi tagja bement a faluba és özv. Bodló Petemé nagypéli lakos házába betörtek, és az ablakon keresztül a szobába behatoltak, de mielőtt valami zsákmányt magukkal vittek volna, az udvarban alvó asszony felébredt s kiabálására a hősök megugrottak. A járőr éppen ez időben érkezett meg b a vajdát 2 társával együtt megcsípték, s a falu alatt pihenő családtagokkal Gyulára útnak indították. A család tagjait a rendőrség, a vajdát pedig 2 társával kik közül Kovács Flóra betöréses lopás miatt körözés alatt áll, az ügyészség vette gondjai alá.

A gyulavidéki rk. néptanító egylet, melybe egész Békés és Dél-Biharmegyer. kath. néptanítói tartoznak, augusztus 26. tartja évi közgyűlését Gyulán a központi iskola helyiségében Kny Antal kanonok békési esperes lelkész elnöklete alatt. A gyűlésen vita alá kerül több tanügyi actualis tétel, értekezések arról, minő álláspontot foglaljon el különösen a békésmegyei tanító a soozializmussal szemben, továbbá, hogy miként lendíthető fel nálunk a selyemtenyésztés, mely a Bácska és Bánátban oly nagy jövedelmet hajt a népnek. A gyűlés meghívója a napokban küldetik szét s azt jövő számunkban egész terjedelmében közzéteszszük.

Sarló okozta sérülés. Nagy Mihály gyulai tanyai lakosnak Pálinkás Ferencz 11 éves cselédje folyó hó 6-án délelőtt a kukoriczaföldön dolgozott és a szintén ott dolgozó s egy sarlóval kukoricza fiókot vagdaló Brand József Mihu Mojsza nevű kanászától azt kérdezte, hogy gazdád hol van P Erre Mihu Pálinkásnak neki ugrott s miután azt kezével el nem érhette, a futásnak eredő Pálinkás után dobta a kezében levő sarlót úgy, hogy a sarló hátul jobb oldali derekát mélyen bevágta. A súlyosan megsérült fiút gazdája Nagy Mihály koosival azonnal a rendőrségre hozta, honnan a megyei kórházba szállíttatott be. Mihu Mojsza ellen a büntető eljárás folyamatba tétetett.

Az újvárosi olvasókör mai estélye iránt nagy érdeklődés mutatkozik a közönség körében, a miben az ügyesen összeállított műsor mellett, kétségkívül része van Nichtenhauser Soma a népszínház első tárogató művésze fellépésének, ki — mint megírtuk — tárogatójával kurucz nótákat fog előadni a hangversenyen. Az érdekesnek Ígérkező estre felhívjuk a közönség figyelmét.

Zászló SzentelÓ8. A hogy tönkrementek a szőlők, úgy fogytak Gyulán a pintér iparosok is. Az a régi hires pintér gárda, mely készítményeiről 5—6 vármegyében hires volt, ma már 5—6 mesterre apadt. Egyik része felhagyott iparával és más fog lalkozást keresett, másik része elment oda, ahol nem fáj semmi. Utódjaik azonban kegyelettel gondolnak hagyományaikra, híven követvén elődeik nyomdokát; elhatározták, hogy a régi templomi zászlójukat, a mi már szintén az enyészeté volt, ujjal cserélik fel. A kezdetet Sal Anna s néhai Sál Betti elhunyt szüleik foglalkozása iránti megemlékezésből indították meg 400 koronával, a mit Grób Ferencz prépost, özv. Ludvig Józsefné 40—40, Geiszt János, Frőhner Ferencz, Endrész Ferencz, Merksz Ferencz, Szikes Ferencz, Birkmayer Terézia, Birk- mayer Jozefa 20—20, Baudermann János, Pfaf József, Frőhner György, Hegyi Józsefné, Ludvigh Ferencz, Ludvigh József, özv. Szikes JáDosné. Szikes György 10—10. — Pfaf István, Hoffmann Alajos 6—6, özv. Szika Jánosné, Pfaf Konrád, Bálint Antalné és Rutner Mária 4—4 korona adományaikkal támogatva, lehetővé tették a zászló elkészítését. A szép, bordó színű, nehéz brocát selyemből készült zászló, egyik oldalán Szent Orbán véd- szent képével, a másik oldalán a Kánaánból rúdon emelt bibliai szőlőfürttel, uj dísze a róm. kath. nagytemplomnak. Előállítása 640 koronába került és a fentmaradt összeg egyházi czélokra fog for- dittatni. A zászló felszentelése, felajánlása és meg- áldása folyó hó 3 án a reggeli 7 órai szent-misén történt Gróh Ferencz prépost plébános által, mely alkalommal ugyanő méltatta emelkedett szellemű hangulatos szent beszédben annak jelentőségé t.flgen szép volt a felvonulás, melyet 20 fehér ruhás kis leányka nyitott meg, követve a Ludvig József által emelt zászlótól, Sál Józsefné keresztanyától és kísérve tizennégy fiata lvőfély pártól, úgy szinte a teljes számban megjelent pintér családok tagjaitól. Vőfély párok voltak : Bekker János, Geiszt Rozinával, Dániel Sándor, Endrész Rózsikával, Endrész János, Csomós Mariskával, Geiszt György, Scheibert Emmuskával, Ludvigh JánoB, Ludvigh Mariskával, Ludvigh Lajos, Kolozsi Mariskával, Ludvigh Ferencz, Ludvigh Mariskával, Magyar István, Ludvigh Annus- kával, Móricz István, Dániel Krisztinával, Novák Rezső, Frőhner Mariskával, Schmidt István, Hegyi Erzsikével, Scheibert Jakab, Berndt Paulával, Szat- rán Imre, Danka Annuskával, Zielbauer József, Pfaff Ninuskával. A vőfély párok a zászló elhelyezése után Endrész Ferencz polgártársunk vendég- szerető házának voltak villásreggelire szívesen látott vendégei. Este kiegészítve számos ismerőseiktől, Ludvigh József vendéglőjében tartottak egy igen kedélyes és jól sikerült társas estélyt, aminek csak a kora reggeli órák vetettek véget.

Esküvő. Fényes esküvő volt folyó hó 6-án a gyomai református templomban. Ekkor esküdött örök hűséget Zakar Albert, a budapesti első hazai takarékpénztár tisztviselője, özvegy Hüke Dezsőné kedves és szép leányának Iduskának Az esküvőn kiterjedt rokonság és nagyszámú előkelő közönség vett részt. Az esketési szertartást a menyasszony rokona Técsy József szeghalmi református lelkész végezte, s költői hasonlatokban gazdag és alkalomhoz illő esketési beszédet tartott. Az ifjú párnak hosszantartó zavartalan boldogságot kívánunk.

Tömeges áttérés az unitárius hitre. A füzesgyarmati református papválasztás után a hívek egy része (kik elégedetlenül fogadták az eredményt,) azzal fenyegetődzött, hogy áttér az unitárius hitre. Ez a fenyegetődzés, melyet eleintén senki sem látszott komolyan venni, a múlt héten — bekövet kezett. Százhuszonöt református család Füzesgyarmat gazdaközönségének túlnyomó többsége múlt hó

27-én felvette az unitárius hitet s ezzel megalakították a füzesgyarmati unitárius egyházat. Az uj egyház megalapítását Józan Miklós budapesti és Adámossy Gábor hódmezővásárhelyi unitárius lelkészek vezették. Az áttérés napján már a kora reggeli órákban Homoki J. Lajos jómódú fiatal gazda udvarán jött össze a kitérők nagy sokasága, mintegy 250—300 lélek. A hatóságot Csánki Jenő főszolgabíró képviselte. Mint érdeklődők jelen voltak : Fejér László, Beke Albert, Kopányi György, ifj. Pap Lajos, Kopányi Gyula, Bőd Antal, Tolcsvai Lajos stb. Az egyházközség megalakítása isteni tisztelettel kezdődött, Zoltán Ferencz mezőberényi unitárius kántor vezetésével. Éneklés után Adámossy Gábor lelkész mondott rövid, puzgó imát. Ima után Józan Miklós budapesti unitárius lelkész és vallás tanár predikácziója következett, mire Gyáni András korelnök elnöklése alatt megalakult az egyházközség. Tisztviselőkül megválasztattak egyhangúlag: gondnok: id. Gyáni András; algondnok Gacsári András ; pénztárnok Homoki Imre ; jegyző Csák János ; egyházfi ifj. Bálint Lajos j a tanács tagjai lettek : Bök fi János, Gyáni Zsigmond. Homoki F. János, Sári József, Y. Nagy Gergely, Túri István, Nagy István, Gidai Sándor és Hajdú István.

A megválasztott tisztviselők esküt tettek. Egyházi adó czimen, önkéntes ajánlat’ folytán 625 korona lett előjegyezve. Intézkedés tétetett még az iránt is, hogy már most szeptemberben unitárius népiskola állittassék fel. — Délben Kugler János vendéglőjében bankett volt. Az unitárius egyházközséget megalapítók a késő délutánig együtt maradtak.

Színészet Szarvason. Egyidőben a gyulai színi- szezon megnyíltával, kezdődik Szarvason is a szinházi élet. A szarvasi színházban Nádasy József pécsi társulata fog játszani az idén. Az első előadás Kurucz Feja Dávid lesz. Nádasy társulatának tagjai a következők; B. Ruzsinszky Ilona (coloratur énekesnő), Káldy Mariska (operetté Soubrette), Ragányi Iza (operette és népszínmű énekesnő), H. Lévay Berta (népszínmű énekesnő), Komlóssy Ilonka (naiva és társalgási), M. Till Róza (drámai anya), Oláhné Henriette (paraszt komika), A. Nagy Vilma (operette komika), Szász Anna (drámai színésznő). Ezeken kívül nyolcz segédszinésznő és négy ballettánczosnő Almássy Endre (szerelmes és jellem), Hevessy Gábor (jellem és apa), Mezei Béla (kedélyes apa), Pásztor János (paraszt apa), Nádasy József (operett buffó- komikus), Radványi Dezső (baritonista), Toronyi Gyula (tenorista), Tisztay Miksa (operette buffó- komikus), Kardos Andor (társalgási) és nyolcz segédszinész. A pécsi színtársulathoz szerződött — mint halljuk — Gyöngyi Izsó is a fővárosi vígszínház volt'jeles komikusa.

Színészet Szeghalmon. Sok kívánni valót hagy még hátra a Sárrét színészed ügye, mert ha valamire való színtársulat rászánná is magát a Sárrét fő és székhelyére, Szeghalomra való bevonulásra, nincsen alkalmas helyisége, hol előadásokat tarthasson. Ott van ugyan a községnek drága pénzen épített emeletes szállodája, de abban a kávéházi, vagy italmérési helyiségen kivül csupán egy csomó vendégszoba van, termet azonban már nem tartották érdemesnek építtetni, s így ha előadásokat, vagy tánczmulatságot hirdetnek a plakátok a „községi szálloda nagytermében“, akkor a kávéházból hordanak ki minden ingóságot az egyetlen ivóhelyiségbe, ahol aztán a legnagyobb demokráczia uralkodik, együtt ül és fogyasztja ott a sárréti vinkót paraszt és ur egyaránt. A nagy teremnek keresztelt kávéház pedig sárréti fogalmak szerint ugyan elég magas, de azért valamire való színtársulat díszleteinek legalább a felét kellene elvágni, hogy oda beférhessen. Természetesen a színpadot is csak a „nagy terem“ méreteihez kell épiteni s olyan nagy terjedelmű, hogy ha — sárréti közmondás szerint —. hárman bemennek, négynek ki kell jönni. Azután meg a közönség sem valami túlságos bőkezű a társulattal szemben. Az egész tiárrét rendszerinti bérlete 50—60 között „ingadozik.“ A bérleten kívüli napi bevétel pedig talán a vasár- és ünnepnapokat kivéve, oly kevés, hogy abból a terem-bérlet, világítási és nyomdai költségeket is alig lehet fedezni. Természetesen nagyban hozzájárult ehez a silány eredményhez az is, bogy eddig leginkább úgynevezett „ripacs“ társulatok próbálkoztak meg benne. Mintegy két-három év óta próbálkoznak jobb nevy igazgatók is bérletet gyűjteni, de csak a fent ismertetett eredménynyel. Most ismét egy kissé nagyobb társulat akar szerencsét próbálni, — Halasi Béla elég jó hirü társulata. Legutóbb Békésen küzdtek a közönynyel bár a társulat aránylag elég jó erőkből van összeállítva. Most a szerinte még kiaknázatlan Sárréten próbálkozna utat törni a kissé jobb hírnevű társulatoknak, ha ugyan a „müpártoló“ közönség abban az arányban pártfogolná, amilyen arányban azt a társulat meg is érdemlené. Osmerve azonban a közönyösséget, tudósítónk nem valami fényes anyagi eredményt jósol a különben dicséretes vállalkozásnak. A társulat 32 tagból áll, saját zenekara van s a legjobb darabokat akarja előadni. Az előadásokat, ha a bérlet sikerülne, kedden vagy szerdán kezdenék meg.

Műkedvelői előadás Vésztőn. A Sárrét műkedvelői a kánikulában sem pihennek. Különösen áll ez a műkedvelők „fővárosára“ Vésztőre, hol legutóbb is minden tekintetben szépen sikerült előadást rendezett a műkedvelő ifjúság. Két vígjátékot adtak elő, a „Katonásan“-t és a „Bál- pcirálynő“-t az összes szereplők kifogástalan közreműködése mellett. Sok tapsot kapott Kolozsváry\ Flóra, Popovics Erzsiké, Popovics Olga, Pap Alexandra, Bencze Dani és Kolozsváry Gyula, kiket a nagyszámú közönség több Ízben kitüntetett elismerésének jeleivel. A hölgyszereplőknek színrelépéskor pompás virágbokrétákkal kedveskedtek a közönség soraiból. Előadás után tánczra perdült a fiatalság s a nagy hőség ellenére is friss, jó kedvvel folyt a mulatság egészen hajnalig. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Aba Antalné, Beke Albertné, Bencze Fálné (Szeghalom), Bereczky Józsefné, Bélteky Béláné, Bosnyák Pálné, Csák A ládámé, Csák Istvánné, (Szeghalom), Csákly Jánosné, özv. Dobrovojevics Sándorné, Fazekas Jánosné, Gajzágó Istvánné, Göllner Antalné, ifj. Hritz Károlyué, Horváth Gyuláné, Horváth Mihályné, özv. Hritz Károlynó, Kiss Györgyné, Kohn Ignáczné, Kolozsi Péterné, Kolozsváry Elekné, Kiss Antalné, Mészáros Ferenczné (Körösladány), Nussbaum Károlyné, Papp Antalné. özv. Papp Jánosné, ifj. Pákozdy Gábornó (Szeghalom), Petry Józsefné, Popovits Imréné, Rédl Pálné (Okány). Sántha Sándorné, Tardy Lajosné. Leányok: Bencze Esztike (Szeghalom), Bencze Irma (Szeghalom). Bottyán Zsófia, Csák Ildikó, Csákly Ida, Csákly Ilona, Csóti Terézia, Denokstein Vera (Bécs), Fleischer Etelka, Fleischer Margit (Füzesgyarmat), Ferencsik Margit (Körösladány), Kocziszky Katicza (Csaba), Kohn Aranka, Kolozsváry Flóra, Kovács Ida, Lux Lujza, Mészáros Viola (Körös- Ladány), Papp Alexandra, Papp Mária, Pákozdy Róza, Popovits Hetén, Popovits Olga, Popovits Erzsiké, Varga Irén (Arad). Az erkölcsi siker mellett a kaszinó könyvtára is szép összeghez jutott, 236 kor. bevételből 132'91 kor. kiadást levonva, a jótékonyczélra 103'9 kor. jutott.

Kossuth szobor Körösladányban. Dicséretes mozgalom indult meg Körösladányban. A körös- ladányi polgárság ugyanis Tóth József ev. ref. lelkész indítványára elhatározta, hogy közadakozásból a nemzet legnagyobb fiának, Kossuth Lajosnak századik születési évfordulójára a községben" szobrot emel. Mégis választották a szoborbizottságot, melynek élén Tóth József lelkész áll.

Bolti tűz. Kedden eBte nagy bolti tűz volt Szeghalmon. Egy negyed 10 órakor kigyuladt Izsák Jakabnak a Széchenyi-utczán levő üzlete. A tüzet csak akkor vették észrje, mikor már a boltban az árúk javában égtek. Mentésről természetesen szó sem lehetett, annál kevésbé, mert Szeghalmon tűzoltóság nincsen, a lakosság pedig gyakorlatlan az oltásban és a fecskendők kezelésében, de meg tüzeknél rendszerint mindenki szeretne valami felett rendelkezni, dolgozni persze senki, s igy esett meg, hogy az egész üzlet belseje a benne levő árukkal | a mellette levő raktárral és egy szobában lévő bútor megégett. Fokozta a bajt az is, ami szintén nagy gyakorlatlanságra vall, hogy az egyik szivattyú rongygyal volt betömve és igy hiába szivattyúztak, viz nem jött ki a csövön, csak később jöttek rá a bajra, mikor már az áruk csaknem elhamvadtak. Igazán itt volna már az ideje Szeghalmon is a tűzoltóság szervezésének, ami természetesen a vezető körök feladata lenne, mert oí igy bizony a legképtelenebb állapot.

Adomány. Megemlékeztünk mi is arról a két villámsujtott szerencsétlen aratóról, kiket végzetük a gróf Wenckheim Frigyes békési birtokán- ért utói. Gróf Wenckheim Frigyes a szerencsétlenül jártak családjait kárpótolandó, a nagy veszteségért, a kisebb családnak kiutalt 150 koronát, a másik családnak 250 koronát s azonfelül mindkét család részére a teljes arató-rész kiadását rendelte el.

Tűz. Körösladányban majdnem végzetessé válható szerencsétlenség történt e hó 3-án éjjel. Kigyuladt ugyanis Búzás Istvánné tulajdonát képező

ház, amelyben Mahovits István és neje Kuklis Róza napszámosok laktak. A tűz éjjel 2—3 óra között ütött ki, amikor még az aratási munkától kifáradt lakók oda benn mélyen aludtak. Csak egyetlen egjr ember ballagott kifelé a földekre, mikor észrevette, hogy a padláslyukon keskeny tüzlángok csapdosnak kifelé. Azonnal lármát csapott s az összegyűlt nehány emberrel elkezdték a házbelieket költeni, akik nem is sejtvén a nagy veszedelmet, nyugodtan aludtak a szobában. A tüzet persze, már nem lehetett eloltani, csupán a szomszédos épületeket tudták nagynehezen megmenteni az elhamvadástól. Mahovitséknak azonban oda égett csaknem minden ingóságuk, nagy szerencse, hogy maguk tudtak ép bőrrel menekülni az égő házból. A tűz keletkezésének okául némelyek gyújtogatást emlegetnek, valószinübb azonban az, hogy előtte való nap Mahovitsné kenyeret sütött s a rossz fa- kémény, — mely még nagyban divik a Sárréten, — valahogyan tüzet fogott s a tűz csak hajnal felé tört ki egészen. Különben a megindított vizsgálat fogja a tűz keletkezésének valódi okát kideríteni.

Leégett szalmakazlak- Takács Bálint déva- ványai lakosnak, a kőrösladányi határban levő földjén két kazal zabszalma égett le. A tűz, — mint azt a nyomozat kiderítette, —| úgy keletkezett, hogy Kecskeméti Bálint kőrösladányi lakos 12 éves Ombódi István nevű cselédje a kazlaktól mintegy száz lépésnyire tüzet rakott s égve hagyta. A tűz lassanként a száraz tarlón a kazlakig terjedt, amitől a szalma lángra kapott s az egész leégett. A gondatlan gyermek, esetleg szülői ellen megindították az eljárást.

Öngyilkos aggastyán. Lakatos János 67 éves jómódú füzesgyarmati gazdálkodó, már régóta gyomorbajban szenved. Hozzátartozói mindig szeretettel ápolták az öreget, de az utóbbi időben gyakran emlegette, hogy szeretne megválni az élettől, amely csak terhére van. Rendszerint azonban az ilyen panaszokat nem szokták komolyan venni s kevesebb felügyeletet gyakorolnak mint kellene. — így történt az öreggel is. E hó 3-án ismét erősebben vette elő régi gyomorbaja s ápolgatták is, éjfél fele még az öreg kijelentette, hogy már jobban van, hagyják pihenni. Ápolói le is feküdtek, Lakatos azonban mikor már látta, hogy neje és gyermekei alszanak, lassan kiosont a szobából, kiment az udvaron levő magtárba s a gerendára felakasztotta magát. Benc nem sokára észrevették, hogy az öreg eltűnt az ágyból, rögtön keresésére indultak és megtalálták a magtárban — holtan. Temetése nagy részvét mellett e hó 4-én ment végbe.

Eljegyzések. Belenta Gábor a békési takarékos hitelszövetkezet könyvelője eljegyezte Nagy Gábor Békés községi jegyző kedves leányát Emíliát. — \Losonczy Gábor a kaposvári Bzinház titkára jegyet váltott Hencz Antal bájos leányával Mariskával Békésen.

Második gyógyszertár Endrődön- Az endrődi második gyógyszertár ügyében hétfőn határozott Endrőd község képviselőtestülete, egyhangúlag kimondván a második gyógyszertár felállításának szükségét.

Arató Ünnep. Mint minden régi jó szokással az arató ünneppel is úgy vagyunk hogy lassanként egészen elfelejtjük. A múlt évben még örömmel konstatálhattuk hogy Darányi minister felhívása következtében az arató ünnepségek országszerte felevenednek, az idén azonban már csak a régi nóta jut eszünkbe a mi szalmaláng lelkesedésünkről. Néhány földesur fogadta az arató ünnepségek felújításának eszméjét, rendezett is tavaly nyáron arató ünnepséget; királyiherczegek és más magas vendégek is látogatták a magyar rónaságot: meg- ösmerni arató ünnepélyeinket, ma a gyorsan kialudt lángnak a füstjét is alig látjuk már. Imitt-amott, egy két arató ünnepség. Jövőre talán ez se lesz. így szenved hajótörést minden szép és nemes kísérlet. Békésvármegyében az idén tudtunkkal egyedül gróf Zselénszky Róbert kakesszéki birtokán rendeztek arató ünnepséget, mely alkalomal 192 munkást vendégelt meg az uradalom. Az ünnepély délután vette kezdetét táncczal és este paprikáson kivül minden munkáB eky liter bort is kapott. A mulatság vasárnap késő éjfélig tartott.

A darvinismus ellenségei Füzesgyarmaton. A múlt vasárnap egy majmokat tánczoltató czigány- karaván volt Füzesgyarmaton átutazóban. Közülök egy czigány a majmával K. Homoki János jómódú gazda udvarába vetődött. A cselédek is odahaza voltak. A czigány már javában ugratta a majmot, amikor egyik cseléd odaszól társához:

— Nézd csak komám, mint bukfenczel az öcséd !

Ennek se kellett több. Durva és goromba szavakkal utasította vissza a degenerálást.

— Vak apád ! Hogy mered ezt nekem mondani !

S ezzel a kezeügyében levő vasvillát a komája

hátába vágta. Ez kábultan vágódott hanyatt. Csak a sürgősen hivott orvosi segélynek köszönhető, hogy az esetleg életveszélyes majom heczcznek idejekorán eleje vétetett. A hatóság feladata leend megállapítani, vájjon lehet-e — vasvillával — Darvin mellett vagy ellen argumentálni.

Tüzek a megyében. Nagy tűzvész pusztított a héten Schwarcz Lajos vésztői gazdaságában. A tűz

— valószínűleg gondatlanság következtében — a majorban ütött ki s elhamvasztott 2 cséplőgépet,

1 kazalozógépet, nagy mennyiségű szénát, szalmát és árpát. Az összes kár meghaladja a busz ezer koronát. — Szeghalmon Péter András földbirtokos tanyáján két nagy kazal szalma teljesen leégett. A kár 500 korona. — A füzesgyarmati puBzta Garai birtokán, múlt hó 30 án virradólag, mintegy 600 métermázsa súlyú idei, asztagba rakott szénatermés lángba borult s napokon át tartó tűz után porrá égett. A tüzet — azt hiszik — gyújtogató kéz okozta. — Grósz Arnold szeghalom-csikéri tanyáján kigyuladt egy 17 öles ökör-istálló. A tüzbe- veszett az arató munkások ruhája és nagymennyiségű gazdasági eszköz. A kár 3000 korona. — Békésen múlt hó 30-án a „Tejszövetkezet“ épületének tetőzete kigyuladt, de a veszedelemnek még idejekorán elejét vették. Ugyanaz nap még egy tüzeset történt Békésen. Este fél 9 órakor ütött ki újból a tűz Kis Miklós házán, melyet a gyorsan kivonult tűzoltóság lokalizált. A kár 400 korona.

— Gondatlanság az oka annak a két tűznek, mely a békési határban pusztított. Mnlt hó 27-én Bimbó